Itt csak a cigány szömörce virágozhat !!!!!

Itt csak a cigány szömörce virágozhat !!!!!

OLAF botrány:

Végig Orbán Viktor mozgatta a szálakat az Elios ügyben 

Szilágyi György sajtótájékoztatója (2018.01.25) 

 
https://www.youtube.com/watch?v=6Rjzdw9-fsE

Tisztelettel köszöntök mindenkit a Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtótájékoztatóján! 

Bár a kormány és az illetékesek, mint a Miniszterelnökség mindent megtesz, hogy kisebbítsék az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentésének fontosságát, a Tiborcz Istvánhoz kötődő botrány tovább dagad. Mára szinte bizonyossá vált, hogy az ELIOS ügyben a maffiakormány keresztapája capo di tutti kapi, a főnökök főnöke, Orbán Viktor mozgatja a szálakat. 

Minden bizonnyal Orbán Viktor adta ki a parancsot, minden bizonnyal Orbán Viktor engedélyezte, hogy akár trükközések, akár szabálytalanságok és csalások árán is, de a Tiborcz-féle 8 milliós árbevétellel rendelkező cégből egy közel évenkénti 3.000 milliós árbevételű céget kell csinálni. 

Próbálják másra tolni a csalás elleni hivatal jelentésének a felelősségét, de a pályázatok elbírálása és a kivitelezés az Orbán kormányok alatt történtek és az egyik legfontosabb tényt se felejtsük el, az ELIOS-t a Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter indította el a hirtelen meggazdagodás útján 2009-ben, az első megbízással. Ő csinál a referencia nélküli kivitelezési cégből szinte egyeduralkodó, komoly referenciákkal rendelkező céget a világítás korszerűsítési piacon. 

És akkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért az ELIOS-t választotta akkoriban Lázár János és ugye akkor Hódmezővásárhely polgármestereként 2009-ben - ugye a Fidesz fiatal reménysége volt, aki a Parlamentbe készült akkoriban - neki a főnökök főnökének, Orbán Viktornak a kérése minden valószínűség szerint szent lehetett, amit mindenféle kérdezés nélkül végre kell hajtani. 

Próbálkozik a Habony-média és a kormány azzal is kisebbíteni Toborcz szerepét, hogy mások is tulajdonosok voltak a cégben. De itt is felmerülnek a kérdések. A KÖZGÉP miért Tiborcz - akkor még nem igazán jelentős - cégét választotta, hogy segítse a működését? Ugye itt is adja magát a válasz, valószínűleg Orbán Viktor parancsára. 

De legalább ilyen fontos kérdés, hogy a KÖZGÉP miért szál ki egy akkor már felfelé ívelő cégből? A hírek szerint azért, mert Tiborcz Istvánnak nem volt elég a túlárazás, nem volt elég a milliárdos bevétel, az alvállalkozói pénz is kellett Tiborcz Istvánnak és ez már a KÖZGÉP-nek sem fért bele. 

Tiborcz István nagyon hamar megtanulta a harácsolás, a pofátlanság, a mindenkin átgázolás ideológiáját az Orbán családtól. Emlékeznek ez a beruházás a Szegedi Orvostudományi Egyetem naperőmű beruházása volt, ahol is 9 pályázó indult a pályázaton, minden pályázót kizártak a pályázatból, kivéve az ELIOS-t, aki a legdrágább ajánlatot adta és ezzel a legdrágább ajánlattal nyertek. De ugye amit mondok, ez még nem volt elég hiszen a beruházás során az alvállalkozót nem fizették ki! 

Nem baj, hogy ebbe magyar családok mehetnek tönkre, ha egy alvállalkozót nem fizetnek ki. A lényeg, hogy ők jól éljenek. A lényeg, hogy a luxusházakat, luxusautókat megvehessék, a lényeg, hogy a luxusutazásokkal és luxusvásárlásokkal tarkított urizálós életüket finanszírozni tudják. Mindene és mindenkin átgázolnak a saját önös érdekeikért. 

Ez az Orbán vezette maffiakormány szellemisége. Ezt a szellemiséget tette magáévá Tiborcz István is. Ez a szellemiség, hogy szinte minden pályázati forrást, minden busás haszonnal járó kivitelezést, beruházást csak nekik, a családnak, a barátoknak, a strómanoknak juttatnak. Azokat a magyar alvállalkozókat, akiket odaengednek a morzsákhoz, hogy elvégezzék helyettük a munkát, jó párszor nem fizetik ki. Ezzel is több jut nekik, ezzel is gazdagabbak lesznek - gondolják. 

Hogy ebbe a magyar vállalkozások, a magyar munkások, a magyar családok mennek tönkre, az nemérdekli őket. Ha lebuknak, akkor majd Polt Peti, a hűséges fideszes elsikálja az ügyet, majd ő elintézi, hogy ne legyen felelősségre vonás. Persze mint capo di tutti kapi, a főnökök főnöke itt is Orbán Viktor az, aki utasítja Polt Pétert, hogy mit tehet és mit nem tehet meg bizonyos ügyekben. 

És hogy ha valamilyen csoda folytán valamilyen független szerv, akit nem ők irányítanak, mint például az unió csalás elleni hivatala megállapít valami törvénytelenséget és ezért büntetést kell majd fizetni, akkor majd azt a magyar emberek kifizetik, mind ahogy ez történni fog egyébként a Tiborcz céggel kapcsolatosan megállapított 13 ezer millió forintál is, amit a magyar emberek fognak majd kifizetni helyettük, hogy ha ez a történet úgy megy tovább, mint akkor eddig is folyt. 

Sajnos a történet itt még nem állt meg. Hiszen emlékeztetném Önöket, hogy Mészáros Lőrinc közel 400 ezer millió forint értékben nyert el uniós pályázatokat az elmúlt időszakban és a Mészáros Lőrinc által elnyert pályázatokat az Európai Csalás Elleni Hivatal még nem vizsgálta. Félő, hogy ha elkezdik vizsgálni Mészáros Lőrinc pályázatait - azokat a pályázatokat, amelyeket Mészáros Lőrinc nyert meg, akkor majd itt is törvénytelenségeket tárnak fel és félő, hogy nagyon nagyon sok pénzt kell majd visszafizetnünk. Ez egy bődületes összeg egyébként, csak hogy összehasonlítási alapunk legyen, az a 400 ezer millió forint ez szinte pont annyi, mint amennyibe egy nagyváros, nevezetesen Budapest egyik metróberuházása került, hiszen a 4-es metró az 406 ezer millió forintba került. Mészáros Lőrinc egy 4-es metró beruházás komplett kivitelezésnek az árát nyerte el az elmúlt években különböző közbeszerzéseken. 

És hogy még nem állt meg történet az ELIOS-nál sem, információink szerint pont a napokban döntenek Szombathelyen, hogy a kirobbant botrány ellenére is, vállalva, hogy később ebből is büntetések lesznek, de ők, a szombathelyi fideszes vezetésű önkormányzat az ELIOT-tal kívánja korszerűsíteni a város közvilágítási rendszerét egy több mint ezer milliós beruházással. Természetesen egy meghívásos, zárt pályázat keretében csak az ELIOS lehetett az, aki megnyerte ezt a tendert. 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom továbbra is követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a csalás elleni hivatal jelentését, hasonlóan a 4-es metró OLAF jelentéséhez. Ha ott nyilvánosságra tudta hozni a Miniszterelnökség és a kormány, akkor kérjük, hogy azt is hozzák nyilvánosságra, had ismerje meg a közvélemény és mindenki, aki kíváncsi vajon mi szerepel az ELIOS-szal és Tiborcz Istvánnal kapcsolatosan az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a jelentésében. 

A másik, hogy kérjük a nyomozóhatóságot, hogy teljeskörűen tárja fel a visszaéléseket, hiszen ez az egyetlen egy út, hogy ne kelljen visszafizetni az Európai Uniónak ezt a 13 ezer millió forintot. Hiszen azt mondja ki az EU szabályzata, hogy amennyiben az adott tagország tárja fel a visszaéléseket, az adott tagország vonja felelősségre a bűnösöket, akkor ezt az összeget fölhasználhatja más beruházásoknál is. Amennyiben nem, amennyiben az Ügyészség ugyanúgy jár el, mint ahogy ebben az ügyben történt egyszer feljelentés és nem találtak semmi olyan törvénytelenséget, hiszen Polt Péter nem találhat. Amennyiben a nyomozó hatóság ugyanígy jár el, hogy megpróbálja elsikálni az ügyet, akkor ezt a 13 ezer millió forintot, mivel az OLAF megállapította a szabálysértéseket és törvénysértéseket, vissza kell fizetnünk az uniónak. 

Azért is fontos lenne, hogy feltárják ezt az ügyet, hiszen a bűnösök úgy sem úszhatják meg. Ha a Jobbik kormányra kerül, akkor végre elszámoltatás lesz Magyarországon. Az elszámoltatásban nem lesz személyi válogatás. Ha valaki törvénytelenséget követett el - legyen az a legfőbb főnök, legyen az kisfőnök, vagy csak stróman -, felelnie kell a törvénytelenségekért, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom lesz az első olyan párt, aki végre 28 évvel a rendszerváltás után elkezdi az elszámoltatást, elkezdi föltárni azokat a súlyos ügyeket, amelyek mindannyiunkat és egész Magyarországot megkárosították. 

Rettentő kínos a kormányoldalnak Orbán veje volt cégének csalásgyanús ügye 

2018. 01. 13. 24.hu 

Nagyon forró lehet a pite a kormányoldalon, miután tegnap kiderült, hivatalosan is elismerték, hogy az EU csalás elleni hivatala (OLAF) nagyon komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzésekben. A kérdéses időszakban az Elios még Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt a cége. Éppen 2015-ben, a vizsgált időszak végén vált meg tőle. Az OLAF már el is küldte a jelentést a magyar hatóságoknak, azzal a javaslattal, hogy tegyenek jogi lépéseket. Az Európai Bizottságnak pedig azt javasolja a csalás elleni szerv, hogy kérje vissza Magyarországtól a 12 milliárd forintnyi uniós támogatást az Elios gyanús ügyletei miatt. (Az ügyészség re megérkezett a friss OLAF-jelentés.) 

Az, hogy kínos az ügy, mutatja, hogy igyekszik agyonhallgatni az esetet a kormánymédia, illetve másra próbálja kenni a felelősséget. 
A kormányközeli Magyar Idők úgy tálalt a hírt, hogy Brüsszel beszállt a magyar kampányba. A kormányközeli lap szerint az Európai Bizottság a magyar kampánystartra időzítve vette elő ezt az ügyet, holott a magyar hatóságok már 2015-2016-ban vizsgálták az OLAF felvetéseit, ám az ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. 
Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig azt sugallta kiadott közleményében, hogy Bajnai a hibás. Úgy fogalmazott, hogy 2004 óta - tehát már a Gyurcsány-kormány idején is - van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti, írja az Orbán-kormány szóvivője. 
A közpénzből fenntartott MTI, amely a Magyar Idők cikkét szemlézte, nem ment el Hadházy Ákosnak, az LMP társelnökének a szombati, ebben az ügyben tartott sajtótájékoztatójára - annak ellenére sem, hogy szombat közel sem annyira zsúfolt a történéseket illetően, mint egy hétköznap. (Az MTI a minap nem hozta le Hadházynak egy másik, Kósa Lajos fideszes miniszternek kellemetlen ügyben kiadott közleményét.) 
Ellenzék: a 4-es metró jelentését nyilvánosságra hozta a kormány. Tegye most is ezt! 
Hadházy szerint ez az ügy a legmagasabb politikai köröket egészen közvetlenül elérő korrupciós ügy. Nemcsak Orbánt és Tiborczot, hanem Lázár Jánost és Horváth Istvánt (volt szekszárdi polgármester) is érinti ez az ügy az LMP-s politikus szerint. Ha végül valóban a teljes, 12 milliárdos összeget visszaköveteli az EU, akkor a cechet a magyar adófizetők fogják állni, ez például elég lenne 12 ezer diáknak fejenként 1 millió forint ösztöndíjat adni egy évben - ehelyett büntetést fizethet az ország Orbán vejének volt cége ügye miatt. 
Ahogyan Hadházy, úgy Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért párt politikusa is azt követeli, hogy ahogyan a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentést nyilvánosságra hozta a kormány, úgy ezt az Elios-os ügyben született jelentést is tegyék közzé. Jávor a tegnapi közleményében úgy fogalmazott: az Orbán család nyakig merült a korrupt ügyletekben. 

Az MTI nem hozta le az LMP közleményét, amely Kósával kapcsolatos furcsa cégüggyel foglalkozik

Izzasztó időszakban van Kósa Lajos, tárca nélküli miniszter, a Fidesz elnökségi tagja. Részben amiatt került nehéz helyzetbe, mert kiderült, 82 éves édesanyja megvette egy sertéstelep felét, aztán több mint 100 millió forint uniós pénzt kapott is ennek a fejlesztésére, aztán meg Kósa államtitkárának terve szerint valahol a közelben épülne egy vágóhíd, ami jól jönne a sertéstelepnek.

A másik kínos ügy a külföldiek behozatalával kapcsolatos: Kósa felesége vett egy olyan céget – a Népszava által feldolgozott cégiratok szerint 6 millió forintért -, amely több mint 120 millió forintos tőkével bír, miközben évek óta elhanyagolható a forgalma (Kósa szerint a tőkével megegyező hitellel, adóssággal is rendelkezett a cég, így jött ki a 6 milliós vételár). A céget Fiák Istvántól vették idén tavasszal, aki amúgy Kósával együtt a Korcsolyaszövetségben is benne van. Rá két hónapra Kósa benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami a nyugdíjas szövetkezetek létrehozását célozza, és jól járnak vele Fiák munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégei. Aztán nem sokra rá a Fiákhoz köthető egyik vállalkozó alapított egy – szintén munkaerő-közvetítésben utazó – céget, amely egy hónap múlva 450 millió forintot nyert ukrán munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának elősegítésére, ez a cég a Horizon2020 Kft.

Mindkét ügyet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke túrta ki, Hadházy tegnap közleményben újra felhozta utóbbi ügyet, úgy fogalmazva, hogy

az LMP vizsgálódásai alapján a Horizon2020 Kft. mögött Kósa Lajos volt debreceni polgármester, jelenlegi tárca nélküli miniszter sejlik fel. Az LMP gyanúja szerint a Kósa család kapott egy 100 millió forintos közpénz ajándékcsomagot, majd a miniszterhez köthető cégcsoport félmilliárdot.

Kósa erre szintén közleményben reagált, a közpénzből működő Magyar Távirati Iroda (MTI) ki is adta. Annak lényege, hogy

Kósa állítja, sem ő, sem a családja soha semmilyen formában nem kapott 100 milliós közpénz ajándékcsomagokat. És a Fidesz-politikus szerint Hadházy valótlanul állítja, hogy Kósának köze lenne a Horizon2020 Kft.-hez.

Erre szeretett volna reagálni Hadházy ma, szintén az MTI-n, az Országos Sajtószolgálaton keresztül, el is küldte a közleményét, de az MTI megtagadta annak kiadását azzal az indokkal, hogy a közlemény nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

Pedig igazából nincs benne új az eddigiekhez képest. Hadházy azt írja, hogy vizsgálódásai alapján

gyanítható, hogy akitől a Kósa-család ajándékba kapott 100 millió forintot, kapcsolatba hozható a Horizon 2020 Kft-vel. Az LMP továbbra is várja, hogy hány gazdasági migránst sikerült betelepítenie a kormánynak és a nevezett cégnek Magyarországra.

Jelzi azt is, hogy feljelentést fog tenni.

Jobbik: Orbán Viktor megrémült

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

• Volner: 62 millió 458 ezer forint adomány érkezett
• Az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik
• ÁSZ-büntetés: Varga Mihály haladékot ad

A Jobbik szerdai közleményében azt írja, a párt szerint Orbán Viktor megrémült a Jobbik mögött felsorakozott magyar emberektől, a társadalmi felháborodástól és visszavonulót próbál fújni.

Álláspontjuk szerint az egész eljárás törvénytelen volt, a büntetés jogtalan, így a Jobbik számára az továbbra is elfogadhatatlan.

A részletfizetés és a halasztás lehetősége egy jogtalan büntetés esetében csupán átverés. Olyan ez mintha a betörő a lakásból távozva felajánlaná az ott lakónak, hogy a tévéért inkább két hét múlva jön vissza és ettől a tulajnak repesnie kellene az örömtől

– írják.

Szerintük az, hogy Varga Mihály azt javasolja a NAV-nak, hogy halasszák el a büntetés behajtását, csak látszólagos visszavonulás. A párt úgy véli, semmi garancia nincs arra, hogy nem hajtják be rajtuk a bírságot a választásokig.

A párt azt követeli, hogy az Állami Számvevőszék vonja vissza az ellenzéki pártokkal szemben hozott döntéseit és új eljárásokat folytasson le. A Jobbik törvénymódosítást kezdeményez a bírósági felülvizsgálat lehetőségének biztosítására az ÁSZ döntéseinek esetében is.

Az adománygyűjtő akciót addig folytatják, amíg az ÁSZ vissza nem vonja a 663 milliós pénzbüntetést.

Mint korábban megírtuk, döntött az Állami Számvevőszék: a Jobbiknak 15 napja van kifizetni a 331,5 milliós büntetését. Volner János az ÁSZ bejelentése után elmondta, a pártot lenullázza a döntés, hiszen a Jobbiknak nincs pénze arra, hogy kifizesse a büntetést.

Vona elküldte Orbánt, Németh Szilárdot

Farkas György

ÚJSÁGÍRÓ. 2018. 01. 16

A Jobbik elnöke szerint Őcsényben kell elmagyarázniuk őszödire hajazó hazugságaikat.

Vona Gábor rendkívüli sajtótájékoztatón reagált arra, hogy hétfőn  este a kormány hivatalosan is közzétette, az elmúlt három évben mennyien kaptak menekültstátuszt.

Befogadtunk 1300 menekültet, de a kormány szerint a 90 százalékuk már itt sincs

Kihasználták a schengeni övezeten belüli szabad mozgás lehetőségét.

A Jobbik elnöke szerint nem védekezhet azzal a kormány, illetve Németh Szilárd Fidesz-alelnök, hogy különbséget kell tenni az általuk betelepített és az uniós kvóták szerint betelepíteni tervezett migránsok között.

Példaként Őcsényt említette, ahol olyan gyerekeket nyaraltattak volna, akik hivatalosan is kaptak menekültstátuszt, mégis kitört a botrány, majd Orbán Viktor még helyeselte is, hogy a helyiek kifejezték véleményüket.

Őcsény: Az egyházak nem értenek egyet Orbánnal

A katolikusok nem nyilatkoznak, a többi egyház viszont elítélte az erőszakot.

Őcsénytől Őszödig

Németh Szilárd egyetlen dolgot tehet: felvesz valami szép ruhát, hóna alá csapja a főnökét, Orbán Viktort, lefárad Őcsénybe, ott összehív egy falugyűlést, és az őcsényi embereknek megpróbálja elmagyarázni, mi a különbség a kormány által Magyarországra telepített iraki, afgán és kurd migránsok, illetve az EU kvótája alapján előírt iraki, afgán, szír és kurd migránsok között.

Vona Gábor felidézte, hogy a kormány az elmúlt három évben gyakorlatilag teljesen feleslegesen hiszterizálta a magyar társadalmat. Azt ígérte, nem enged migránst betelepíteni, elköltött 22 milliárd forintot két nemzeti konzultációra, a Soros-tervre, Európa legdrágább népszavazási kampányára.

Aztán jött Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára – aki egy máltai lapnak elárulta, mégis telepítenek be embereket. A Jobbik elnöke szerint ez az ártatlannak indult interjú lett Orbán Viktor őszödi beszéde, és a miniszterelnök most próbál úgy tenni, mint annak idején Gyurcsány Ferenc, vagyis úgy csinál, mintha nem történt volna semmi.

Kész. Orbán beismerte. - Vona Gábor sajtótájékoztatója (2018.01.16)

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=Lvb27Tqbix4

Idegeneké az elsőbbség! - migránsok lakhatását fizeti a kormány (2018.01.23)

https://www.youtube.com/watch?v=lUVVAjI0Zl4

Vona Gábor közölte, kezdeményezik az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Ehhez jelenleg is gyűjtik a képviselők aláírásait. Elvárják, hogy Orbán Viktor, „aki semmi másról nem beszélt eddig” legyen ott, napirend előtt adjon számot arról, miért hazudott az embereknek három éven át.

A Jobbik kezdeményezését az MSZP is támogatja, ha a témák közé felveszik a letelepedési kötvények értékesítését, illetve a méltányos nyugdíjrendszer kialakítását. Mivel a két frakció létszáma meghaladja az 50 főt is, elvileg más pártok támogatására nem lesz szükség. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes a Klubrádiónak azt mondta, égés lesz a Fideszre nézve, ha nem megy el az ülésre.

Forrás: aktualis.blogstar.hu

Metróügy: százmilliárdnál is több vándorolhatott a baloldali pártkasszába

2017-12-05 Hírözön

A 4-es metró építése körüli csalásokat az unió csalás elleni hivatala tárta fel. Ez az utóbbi harminc év legnagyobb korrupciós ügye. A meghatározott, visszafizetendő összeg mostanáig nem változott – a pénzt a magyar adófizetőknek kell megfizetni.

A legutolsó kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy különítsen el a 2018-as költségvetésből egy összeget erre a célja. Ha nem sikerül lejjebb vinni a büntetést, akkor ki kell fizetni az Európai Unió számára a 60-70 milliárd forintot – mondta Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A felelősség teljesen egyértelmű, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyéves vizsgálata zárult le 2016-ban; az OLAF megállapította, hogy az összes szerződés 2002 és 2010 között keletkezett, amelyek mindegyike hibás és óriási szabálytalanságok voltak bennük – mondta Budai Gyula.

A Medgyessy–Gyurcsány időszak, illetve Demszky Gábor fővárosi vezetése alatt 166 milliárd forint tűnt el, „ellopták és elcsalták”. Budai Gyula szerint ez az MSZP–SZDSZ és a DK pártkasszájába vándorolhatott.

hirado.hu

Az Elios-botrány ügyében nem olyan „hangosak” a kormánypárti politikusok

Míg a 4-es metróról tavaly februárban naponta hívott össze sajtótájékoztatót a Fidesz, az Orbán Viktor vejét is érintő Elios-ügyben eddig egyet sem tartottak. Pedig a Csalás Elleni Európai Hivatal által feltárt szabálytalanságok miatt 12 milliárd forintos uniós büntetés fenyegeti Magyarországot. Az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala sem várható a következő napokban a kancelláriaminiszter szavai alapján.

– A felelősség egyértelműen a Medgyesi–Gyurcsány–Bajnai-kormányokat, és a Demszky Gábor-féle MSZP–SZDSZ fővárosi vezetést terheli – fogalmazott tavaly februárban Hollik István országgyűlési képviselő.– Hol van ez a hatalmas összeg, ami eltűnt ebben a beruházásban? – tette fel a kérdést szintén egy éve Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

A Fidesz–KDNP-s politikusok sorra tartották a sajtótájékoztatókat 2017 elején, amikor a kormány nyilvánosságra hozta a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentését a 4-es metróról. A kormány azóta is előszeretettel használja kommunikációs eszközként a hivatal megállapításait.

Az Orbán Viktor vejét érintő Elios-botrány ügyében azonban eddig egyetlen sajtótájékoztatót sem hívott össze a Fidesz, pedig 12 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése a tét, miután a Csalás Elleni Európai Hivatal a közvilágítás-korszerűsítési programban szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket tárt fel.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője így nyilatkozott: 

– Sok sajtótájékoztatót összehívunk, és miután mindenhol megkérdeznek róla, ezért külön nem hívunk össze.– Nem tartják fontosnak hogy erről külön beszéljenek?
– Külön beszélünk, mert mindenhol megkérdeznek.– De egyébként akkor nem tervezik? Több milliárd forintról van szó, ez is OLAF-jelentés…
– Az OLAF megkereste az ügyészséget, ugyanazt az eljárást kell követni, mint a legutóbb.

Az ellenzéki pártok az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát követelik, ám ezt a kancelláriaminiszter az Európai Bizottság vizsgálata utánra ígéri. Ráadásul előtte még az érintett önkormányzatok véleményét is kikérné.

– Semmilyen különbség nincs. Ha az Európai Bizottság befejezi majd a vizsgálatát, ténymegállapításai lezárulnak, és ezt a magyar kormány nem vitatja, mint ahogy nem vitatta egyébként a korrekció mértékét a 4-es metrónál, természetesen nyilvánosságra fogjuk hozni – ígérte Lázár János szokásos csütörtöki kormányinfóján.

A kancelláriaminiszter azt tagadta, hogy tudott volna Orbán Viktor lányának és jelenlegi vejének, Tiborc Istvánnak a kapcsolatáról akkor, amikor polgármestersége alatt az Elios referenciák nélkül az első nagy közvilágítási közbeszerzést elnyerte Hódmezővásárhelyen. A tárcavezető csak annyit mondott: nem foglalkozik senki magánéletével.

Az Elios-botrány

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/az-elios-botrany-ugyeben-nem-olyan-hangosak-a-kormanyparti-politikusok-2441257?honnan=Nemzeti_Hirhalo

SIMICSKÁÉK CÉGE VOLT AZ ELIOS TULAJDONOSA

AZ OLIGARCHA KÖRE IS DIKTÁLT AZ OLAF ÁLTAL VIZSGÁLT IDŐSZAKBAN

Magyar Idők

Simicska Lajos zászlóshajója, a Közgép Zrt. egy vállalkozáson keresztül többségi tulajdonnal rendelkezett az Elios Innovatív Zrt.-ben abban az időszakban, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgált – derül ki a cégbírósági iratokból. Az ügy érdekessége, hogy az ellenzéki sajtó, beleértve az oligarcha teljes médiaportfólióját, elhallgatja a tényeket, és kizárólag Orbán Viktor vejét emlegeti.

Az amerikai The Wall Street Journal néhány órával azt követően, hogy Áder János köztársasági elnök április 8-ra kiírta az országgyűlési választásokat, arról jelentetett meg cikket, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios által 2009 és 2015 között elnyert uniós pályázatokkal összefüggésben.

A hivatal azt javasolta a magyar ügyészségnek, hogy tegyen jogi lépéseket, az Európai Bizottságnál pedig azt indítványozta, hogy kérje vissza a közvilágítási projektre elköltött 40 millió eurót.

A hír hallatán hadrendbe álltak az ellenzéki pártok és nem mellesleg a teljes kormányellenes sajtó – beleértve természetesen a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiaportfóliót, vagyis a Magyar Nemzetet, az Mno.hu-t, a Hír TV-t, valamint a Lánchíd Rádiót is.

Eddig csak részinformációk láttak napvilágot arról, hogy a közvilágítási projektben részt vevő Elios pontosan milyen tulajdonosi háttérrel rendelkezett az OLAF által vizsgált években. Egyik sajtóorgánum sem felejtett el említést tenni ugyanis arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István éveken keresztül – 2015-ig – érdekelt volt a társaságban.

Azt a tényt azonban, hogy 2012 elejétől 2013 nyaráig lényegében a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép akarata érvényesült a társaságban, nem verték nagy dobra.

Fotó: Havran Zoltán

A Közgép a nagyvállalkozó cégbirodalmának zászlóshajója volt

A cégbírósági adatokat szétszálazva azt láthatjuk, hogy 2012. február 3-án az Elios Zrt.-ben tulajdonosként bukkant fel az E-OS Zrt., amely egészen 2013. június 3-ig birtokolta a részvények többségét. Az E-OS tulajdo­nosa pedig 2010-től egészen napjainkig nem más, mint a Közgép, vagyis Simicska zászlóshajója.

Említésre méltó körülmény az is, hogy az E-OS Áfra Barnabás János személyében egy speciális jogosítvánnyal rendelkező tagot delegált az Elios igazgatóságába. Áfra Barnabás Jánosnak beszámolási kötelezettsége volt a Közgép, vagyis Simicska felé. Az oligarcha tehát – bizalmasain keresztül – gyakorlatilag kézi vezérléssel tudta irányítani az Elios ügyeit.

Az már csak hab a tortán, hogy 2010 decemberétől két éven keresztül az E-OS-ban tulajdonrésze volt annak a Tóth Marian­nának, akinek majdnem két tucat Simicska-cégben volt vagy van érdekeltsége.

Tóth Marianna egyébként a G-nap után a Magyar Nemzet ügyvezető igazgatója lett, de a nevével találkozhatunk az Index.hu-t birtokló Magyar Fejlődésért Alapítvány mögött álló NP Nanga Parbat Zrt. vezérigazgatójaként is.

Visszatérve az OLAF-nak a választási kampányra időzített vizsgála­tára: az Európai Csalás Elleni Hivatal már a 2014-es országgyűlési választások előtt is vizsgálta a közvilágítási projektet. Ezt követően a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, amelyet bűncselekmény hiányában szüntetett meg.

Mint azt már közöltük, a közvilágítási pályáztatás kereteit még a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány idején dolgozták ki. Az OLAF tehát jelenleg éppen ezeket a tendereket szedte ízekre, immár másodszor.

2018. JANUÁR 27. SZOMBAT 18:30

MERKEL SZÉGYENTELJESNEK NEVEZTE, HOGY ORSZÁGÁBAN EGYETLEN ZSIDÓ INTÉZMÉNY SEM MŰKÖDHET RENDŐRI VÉDELEM NÉLKÜL

MTI

Szégyenteljesnek nevezte Angela Merkel, hogy országában egyetlen zsidó intézmény sem működhet rendőri védelem nélkül, a német kancellár a szokásos szombati videóüzenetében foglalt állást ebben a témában a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából.

„Felfoghatatlan és szégyenteljes, hogy egyetlen zsidó intézmény sem létezhet rendőri védelem nélkül, legyen szó iskoláról, óvodáról vagy zsinagógáról – mondta a kancellár utalva arra, hogy az antiszemitizmus az utóbbi időben erőteljesen fokozódott Németországban. Mint mondta, ”mindennapi feladatának„ tekinti, hogy minden erejével küzdjön az antiszemitizmus és mindenfajta gyűlölettel szemben, amely az idegenek, illetve bármilyen más emberekkel szemben nyilvánul meg.

Merkel szerint nagyon fontos, hogy a holokauszt ma már kevés túlélője hallassa még szavát, s azt megőrizzék az ”emlékezés kultúrájában„. Az antiszemitizmusnak nincs helye a német társadalomban, amelynek alapértékeit a nyitottság és a tolerancia alkotja – tette hozzá a politikus, hangsúlyozva, hogy csak a múlt figyelembe vételével lehet reményteljes jövőt építeni.

A kancellár ismételten jelezte szándékát, hogy – ha konzervatív pártja egyezségre jut a szociáldemokratákkal a koalíciós tárgyalásokon – következő kormányában olyan biztosi posztot hoz majd létre, amely az antiszemitizmus problémájának kezelésével foglalkozna.

Talán útilaput kéne kötni a lábukra , és míg tehetik irány az ígéret földje !!!!

2018. január. 24. 11:13 2018. január. 24. 11:41 ITTHON

Index: Orbán segítségével került kapcsolatba Tiborcz és Simicska

Egy Simicska-közeli forrás arról beszélt a lapnak, hogy nem Simicska akart évekkel ezelőtt beszállni Tiborcz mellé, és nem is utóbbi kereste meg az oligarchát, hanem a miniszterelnök közreműködése hozta tető alá a felek későbbi együttműködését. A cikkből más érdekességekre is fény derül.

Mint korábban megírtuk, az unió csalás elleni hivatala súlyos szabálytalanságokat tárt fel az akkor még Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert közbeszerzésekkel kapcsolatban. Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség rendelt el nyomozást.

A kormányközeli Magyar Idők ezután Simicska Lajost próbálta meg felelőssé tenni, mondván, szerintük a Közgép-elnök "volt az Elios tulajdonosa az OLAF által vizsgált időszakban". A cikk, amely az MTI-n is megjelent, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány felelősségét is emlegette.

Az Index közben arról írt, hogy az egymásra mutogatásból lényegében két nagyon fontos kérdés rajzolódik ki, méghozzá az, hogy mit keresett egyáltalán Simicska Tiborcz cégében, és talán a legérdekesebb, végül miért szállt ki onnan.

A portálhoz érkező Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy az abszurd fordulatokat idéző sztori origója nem más, mint a miniszterelnök, Orbán Viktor, ő volt ugyanis, aki a hírek szerint közreműködésével összehozta Simicskát és Tiborczot.

Az Index azt írja, Simicskáék beszállása után Tiborcz cége szárnyalni kezdett, amihez a közgépesek elsősorban kapcsolati és materiális erőforrást nyújtottak, de a pályázatokat például – a lap forrásai szerint – már nem ők kezelték.

A cikkből kiderül, hogy Simicska és Tiborcz között közben folyamatos súrlódások voltak érzékelhetők, de a konfliktus csak egy konkrét beruházás után csúcsosodott ki, az vezetett végül a szakításhoz: Tiborczék a Szegedi Tudományegyetemen 2011/2012-ben megvalósult naperőmű-beruházás során nem fizették ki az alvállalkozót, aki emiatt egy évvel később pert indított a Fővárosi Törvényszéken.

A felek később peren kívül megegyeztek, a közgépesek szemében viszont főbenjáró bűnként értékelték az esetet, mondván, náluk az első számú szabály, hogy alvállalkozó nem maradhat kifizetetlenül.

2018. január. 18. 09:32 2018. január. 19. 09:35 ITTHON

Pintér finoman eltolta magától Orbán és a Fidesz sorosozását

Meglepő fordulatot hozott a Stop Soros-törvénycsomagról szóló sajtótájékoztató, ahol Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: "Nem hiszem azt, hogy Soros György még idáig bárkinek is mondta volna, hogy ilyen szervezésben részt vesz".

Ezzel - arra utalva, hogy a Stop Soros-csomag szerinti kitiltások alapja az önbevallás lesz - lényegében kikerülte annak kimondását, hogy közvetlenül Soros Györgyre vonatkozik-e a büntetőintézkedés. Mindez annak dacára, hogy a kormányzati oldalról gyakorlatilag másról sem hallani, mint az illegális migráció és Soros György kapcsolatáról.

Hollik István KDNP-s politikus 2015-ben kerek-perec kimondta:

"Soros György üzletember – különböző nemzetközi és magyar szervezetek támogatásával – pénzzel támogatja a korlátlan illegális bevándorlást."

Egy feljegyzés alapján a Magyar Idők 2016-ban arról értekezett, "az illegális migráció normálisként történő elfogadtatása a Soros György által létrehozott nemzetközi hálózat egyik legfőbb feladata", a hírt pedig Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője úgy kommentálta:

"Soros György alapítványának most ismertté vált belső feljegyzései bizonyítják azokat a korábbi állításokat, amelyek szerint a „nemzetközi pénzspekuláns" a migráció támogatásával próbálja destabilizálni Európát."

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az atv.hu-nak áprilisban azt mondta,

"a Sorossal szembeni védekezés alapvetően nemzeti ügy, mégpedig azért, mert mi nem akarunk tömeges migrációt, ők pedig akarnak. (...) Hogyne lenne nemzetbiztonsági kérdés az, amikor ő fizet kiadványokat és szervezeteket, akik a magyar törvények megsértésével illegális migránsokat zúdítanak az országra?"

Kövér László házelnök egy migrációs fórumon azt mondta,

„Soros György által pénzelt és politikailag támogatott migráció célja, hogy gyökértelen, manipulálható tömeggé tegyék azt az európai népességet, amely ma még közösségbe szerveződik”.

Számos gyöngyszem van magától Orbán Viktor miniszterelnöktől is, 2017-ből. A Soros-plakátok antiszemita felhangjai miatt aggódó Mazsihisz-vezetőnek például ezt írta:

"Aki vagyonát, hatalmát, befolyását, az általa pénzelt NGO-k hálózatát arra használja, hogy Magyarországra és az Európai Unióba milliószámra telepítsen migránsokat, az a mi közös jövőnket éli fel. Soros György milliárdos spekuláns számtalanszor nyilvánvalóvá tette, hogy ő pontosan ezt akarja."

Tavaly júliusban Brüsszelben ezzel állt ki:

"Olaszország most szembesül azzal, amivel Magyarország 2015-től: ezek a nemzetközi hálózatok akkor, amikor a migránsok fő útvonala a Balkán volt, ugyanazt csinálták, mint most Olaszországban. Ezeket a szervezeteket Soros György finanszírozza, támogatják az illegális határátlépést, bűnözőket, terroristák mentegetnek."

A parlamentben, mikor arról beszélt, "nem hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén", azt mondta,

"a magyar emberek átlátnak a szitán, világos számukra, hogy a külföldről pénzelt szervezetek jelentős része titokban az illegális bevándorlást szervezi, támogatja és finanszírozza, vagyis valójában, akarva vagy akaratlanul, az illegális migráció és a nyomában járó terrorizmus trójai falovaként működik".

A Magyar Időknek adott húsvéti interjúban pedig a miniszterelnök olyan egyenesen fogalmazott, mint Hollik István:

"Soros György a nyilvánosság elől rejtetten, magyarországi szervezetein keresztül temérdek pénzzel támogatja az illegális bevándorlást. Számos civilnek álcázott lobbiszervezetet fizet, hogy érvényesítsék az érdekeit."

Innentől már csak egy kérdésünk van: ha a kormányzat polcai tényleg rogyadoznak a bizonyítékoktól, amelyek Soros György "bűnösségét" támasztják alá az illegális migrációs szervezésében, úgy Pintér Sándor miért farolt ki ennyire elegánsan a kérdés elől? Vagy mégsem annyira jók azok a bizonyítékok?

2018. január. 12. 10:33 2018. január. 12. 10:57 VÁLLALKOZÁS

A csalás elleni hivatal azt javasolja, kérjék vissza a pénzt Orbán vejének volt cégétől

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.

A Wall Street Journal úgy értesült, hogy az OLAF már meg is küldte a jelentését a magyar hatóságoknak, egy javaslattal együtt, amiben az áll, hogy tegyék meg a szükséges jogi lépéseket. A csalás elleni hivatal az egykori Tiborcz-cégnél összeférhetetlenséget is talált, az Európai Bizottságnak pedig azt javasolja, kérje vissza a pénzt.

Az OLAF két éven keresztül vizsgálta az Eliost, 35 közbeszerzést néztek át és megállapították, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a szerződések odaítélésekor. A magyar ügyészségnek küldött javaslatukban az áll, indítsanak eljárást az ügyben.

Az OLAF nem indíthat eljárást, csak a nemzeti hatóságoknak tehet javaslatot, mindemellett pedig az Európai Bizottság felé is javaslattal élt, kérje vissza vizsgált projektekre költött közel 40 millió eurót. Az Elios 2011 és2015 közötti szerződéseit vizsgálták, ezek keretében a cég magyar települések közvilágítását modernizálta.

Az Elios ebben az időben részben Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában volt, a céget 2015-ben adta el. Korábban a magyar rendőrség is vizsgálódott az Eliosnál, ám 2016-ban, egyévnyi nyomozás után lezárta azt.

A WSJ-nek azt mondta az OLAF, hogy „nem csak súlyos szabálytalanságokat tárt fel, de összeférhetetlenség is történhetett”, ami arra vonatkozhat, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, miközben még az Eliosban is tulajdonos volt.

Az amerikai lap kereste az Európai Bizottságot is, ott azt a választ kapták, hogy ki fogják értékelni az OLAF jelentését, majd megvitatják azt a magyar kormánnyal, azután döntenek majd arról, milyen lépéseket tesznek.

(Wall Street Journal, Átlátszó)

Hadházy Ákos: Orbán Viktor közelebb került a börtönhöz, a veje miatt 12 milliárd forintot bukik Magyarország

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a teljes összeg visszakövetelésére tesz javaslatot az EU-nak, és ha ez így lesz, akkor 12 milliárd forintot kell visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből azok miatt a súlyos szabálytalanságok miatt, amelyeket az OLAF tárt fel az Elios Innovatív Energetikai  Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert EU-pályázatokon – írja szombati Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

  

Az Elios 2015 áprilisáig Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában állt. Több közvilágítási pályázaton összesen 4,6 milliárd forintnyi megbízást nyert, csakhogy a Direkt36 korábbi tényfeltáró cikke szerint a pályázatokat úgy írták meg, hogy gyakorlatilag csak az Elios indulhatott rajtuk a siker reményével, és hangfelvétel bizonyítja azt is, hogy a cég még azelőtt tárgyalt egy pályázatról, hogy azt egyáltalán kiírták volna. Ebben enyhén szólva közrejátszhatott, amit az Átlátszó derített ki, vagyis hogy Hamar Endre ügyvéd, Tiborcz ismert üzlettársa a pályázatokat önkormányzati megbízásból előkészítő Sistrade Kft. vezetője az Eliosban is tulajdonos volt.

Az ügyben az OLAF vizsgálatot indított, és a  két éven át tartó nyomozás során 35 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált meg. Hadházy most azt követeli, hogy az Orbán-kormány ebben hozza nyilvánosságra az OLAF jelentését. Szerinte Tiborcz két- és négymilliárd forint közötti összeghez juthatott hozzá illegálisan, ő pedig már csak az OLAF-jelentés ténye miatt is feljelentésre készül az ügyben. Ami a visszakövetelési javaslatot illeti, a benne szereplő 12 milliárd azt jelenti, hogy minden magyar 1200 forinttal szállt be 

„A miniszterelnök ezzel ugyan közelebb került a börtönhöz, de természetesen utolsó leheletéig küzd ellene. Ennek fényében rendkívül nyugtalanító az a nyilatkozata, ami szerint ha az EU nem ad pénzt, majd tarhálunk Kínától. Ha ugyanis Polt Péter az OLAF-jelentés ellenére sem nyitná meg újra az ügyet, egészen komolyan felmerülhetne az EU-pénzek felfüggesztése. Azonban ahogyan az EU a támogatásokat az európai értékek és érdekek képviseletéért adja az országnak, Kína pedig a kínai érdekek képviseletéért adna kölcsön. Ha a miniszterelnök saját bőrének mentése miatt erre a váltásra készül, akkor nem csak a hazáját, hanem egész Európát elárulja”

– zárul a Facebook-poszt. 

Az LMP társelnöke minderről ma sajtótájékoztatót is tartott, de erről az MTI inkább nem számolt be. 

Magyar Idők: Kampányindító hetet tart a Fidesz a februárban

A kormánypártok képviselői Visegrádon két napon át tanácskoznak, majd Orbán Viktor évértékelőt tart.

A disznók az akolból lopták ki a malacot , és most a magyar nép zsebéből húzzák ki a lopott malac árát !!!!!

Február 14–15-én, két napon át kihelyezett frakcióülést tart a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja Visegrádon a Thermál Hotelben - írja a Magyar Idők.

A portál azt írja, a képviselők több szekcióban tárgyalnak a fontosabb kérdésekről, a tanácskozás két fő témája az április 8-i országgyűlési képviselő-választás kampánya, illetve a migráció lesz.

A Magyar Idők úgy tudja, az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök, pártelnök zárt ajtók mögött értékeli az elmúlt évet és a most lezáruló kormányzati ciklust.

A kampányindító hét másik nagy eseménye az immár huszadik miniszterelnöki évértékelő lesz, várhatóan február 16-án, pénteken. A helyszín és az időpont még nem dőlt el véglegesen, de ahogy az elmúlt években, úgy valószínűleg újra a Várkert Bazár lesz a kihelyezett frakcióülést követő esemény helyszíne – értesült a portál.

A visegrádi esemény után jön még a parlament februári, rendes ülése, valószínűleg tömény sorosozással: itt a bevándorlásról és a Stop Soros-törvénycsomagról tárgyalnak majd a képviselők.

atv.hu

2017. május. 31. 20:07 2017. május. 31. 22:28 GAZDASÁG

OLAF-jelentés: Magyarországon csalták el a legtöbb EU-támogatást

MTI / hvg.hu

Több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely ezek alapján nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Magyarország dobogós volt a tagállamok között, 13 üggyel. Azt a listát viszont magasan vezetjük, hogy mennyi támogatás visszatartását vagy visszafizetését javasolta a hivatal.

Tavaly az OLAF összesen 272 ügyet zárt le, és ezekben 346 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az EU költségvetésébe - állt a szervezet éves jelentésében.

A szervezet tavaly 219 új vizsgálatot is indított. Giovanni Kessler, az uniós forrásokat érintő visszaélések felgöngyölítésével megbízott hivatal főigazgatója szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, tavaly elárasztották a szervezetet a bejelentések.

A legtöbb vizsgálatot Romániában (21) folytatták le. Romániát Lengyelország követte szám szerint 16 vizsgálattal.

A harmadik helyezett Magyarországon 13 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Az nem derült ki a jelentésből, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a hivatal a Magyarország esetében lezárt 11 ügyben.

A dokumentumban azonban röviden kitértek a budapesti 4-es metró 1,7 milliárd eurós beruházására is, melynek ügyében tavaly lezárták a vizsgálatot. Azt írták, "számos rendkívül súlyos szabálytalanságra", illetve lehetséges csalásra és korrupcióra derítettek fényt.

Az OLAF az ügyben az Európai Bizottságnak 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró visszafizettetését javasolta - állt a jelentésben.

Ennél is kirívóbb azonban, hogy hazánk esetében az OLAF az országnak szánt strukturális és mezőgazdasági források 4,16 százaléka esetében javasolt büntetést - ez messze a legmagasabb arány az egész EU-ban. A második helyezett Szlovákia esetében ez az arány 2,15 százalék, az uniós átlag pedig 0,43.

Magyarországról 22 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2016-ban, ezek közül 20 a magánszektorból, kettő pedig a közszférából. Erre korábban is többször felhívta a figyelmet a szervezet. A hazai hatóságokkal szembeni bírálat az is, hogy Magyarországot még egy területen emeli ki a jelentés: a visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatoknál az OLAF négyszer magasabb kárt állapított meg, mint az itteni illetékesek.

A legtöbb bejelentés Németországban és Romániában történt (35), a legkevesebb pedig Cipruson és Svédországban (1).

A jelentésben a hivatal a legfontosabb tendenciákat is elemezte. Mint írták, a közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára, sok esetben transznacionális bűncselekményekről van szó, gyakori az a szereposztás, hogy az ajánlatkérő más tagállamokban működő vállalatokat bíz meg, amelyek a munkát szintén más országokban letelepedett cégeknek adják alvállalkozásba.

Kiemelték emellett, hogy egyre népszerűbbek az uniós kutatási és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalások, továbbá hogy a bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.

Az OLAF az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket jogosult vizsgálni, ám nyomozati jogköre nincs, legfeljebb javaslatot tehet a nemzeti hatóságoknak, illetve az Európai Bizottságnak arra, hogy az általa feltárt csalások miatt a kihelyezett pénzeket fizettesse vissza a kedvezményezettekkel. Az EU javaslata alapján hamarosan feláll egy valódi nyomozóhatóság, az Európai Ügyészség, ám több tagállam, köztük Magyarország ellenkezése miatt ez csak önkéntes alapon fog majd működni - természetesen hazánk nélkül.

A jelentés az alábbi linken érhető el angolul: The OLAF Report 2016

Lázár János nagyot ferdített az OLAF-jelentésről 

A kazárok , ha elkezdenek hazudozni , már jobb ha a szemedre vigyázol , mert kilopják a szemedet is !!!!!

2018.01.19. index.hu 
Ha a kormány akarná, most is nyilvánosságra tudná hozni az Orbán vejének korábbi cégéről készült OLAF-jelentést, nem kell az Európai Bizottságra várniuk. 
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró költségvetése körüli visszaélésekről szóló jelentését nyilvánosságra hozta a kormány, ugyanez még nem történt meg a korábban Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. közbeszerzéseivel kapcsolatban. 
Mi a különbség? 
A 4-es metró visszaélései a szocialista kormány és városvezetés időszakában történtek, az Elios-é viszont 2011-15-ös közvilágítási pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeken az Orbán Viktor veje által akkoriban birtokolt cége szerepelt sikerrel. Lázár János csütörtöki nyilatkozata szerint azonban nem emiatt nem került még nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése, egyszerűen a folyamat nem tart még ott, ahol a 4-es metró körüli vizsgálódás tartott, amikor a kormány az arról szóló jelentést nyilvánosságra hozta. 
Az elég nagy terelésnek tűnik. Lázár János csütörtökön egyenesen azt mondta a Kormányinfón, hogy a kormány nem is hozta nyilvánosságra a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentést, hanem csak az Európai Bizottság (EB) anyagát tették közzé, azt is évekkel az eljárás lezajlása után, márpedig Lázár szerint az Európai Bizottság még meg sem kezdte az OLAF-jelentés vizsgálatát. A kormány az Európai Bizottság jelentését tudja nyilvánosságra hozni, az OLAF-jelentést az OLAF tudja - mondta a miniszter. 

A valóság ezzel szemben az, hogy az M4-ról szóló jelentést a lapszéleken szereplő dátum szerint az OLAF 2016 november 18-án faxolta el. A hír 2017 elején a sajtóhoz is eljutott, a Figyelő meg is szerezte a jelentést, és 2017. február 2-i számában számolt be a tartalmáról. A kormány másnap maga is közzétette a jelentést, nem túl meglepő módon OLAF-jelentésként hivatkozva rá. 

A kormány tehát egy éve nem az Európai Bizottság anyagát, hanem magát az OLAF-jelentést hozta nyilvánosságra. Abból, amit Lázár állít, annyi igaz csak, hogy amikor a jelentést kitették a kormány.hu-ra, az ügy miatt a kormány már kapcsolatban állt az Európai Bizottsággal, míg ez az Elios esetében még nem történt meg. 

Jávor Benedek EP-képviselő szerint Lázár szavaiból körülbelül az "a" betűk és az "és"-ek igazak, a többi hazugság. 

Van benne Európai Bizottság, csak nem ott 

A Párbeszéd politikusa szerint a kormány a 4-es metró esetében is az OLAF-jelentést hozta nyilvánosságra, és most is csak ezt tudja, ugyanis az Európai Bizottság nem készít jelentést. Csepreghy Nándor államtitkár is az OLAF jelentését tartva a kezében tartott sajtótájékoztatót, és elmondása szerint a szervezettel való egyeztetés nyomán hozták azt nyilvánosságra. EB-jelentésről nem tett említést. "Brüsszelt" nevezte meg a mérleg elkészítőjének, de aztán az Európai Bizottság csalás elleni szervezetéről beszélt, ami nem más, mint az OLAF. 

A folyamat úgy néz ki, hogy az OLAF javaslatokat küld az EB-nek, ami ezek alapján elkezd tárgyalni a kormánnyal arról, hogy a szabálytalanul felhasznált uniós forrásból mennyit kell visszafizetni az EU-nak. Tiborcz korábbi cége esetében az OLAF azt javasolta az EB-nek, hogy az összeg 100 százalékát kérje vissza, ami elég ritka, általában csak egy részét szokták - mondta Jávor az Indexnek. 

Hogy az EB felvette-e már a kapcsolatot a kormánnyal, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy az OLAF ugyanakkor küldte el a jelentését az EB-nek, a magyar ügyészségnek és a kormánynak is. Az OLAF ezzel elvégezte a dolgát, megtette az ajánlásait az EB felé, a nyomozás tehát lezárult. A kormány pedig nyilvánosságra tudná hozni a hivatal jelentését, hiszen a 4-es metró esetében is nem sokkal azután tették meg, hogy az OLAF lezárta a vizsgálódását. 

Lázár arról is beszélt, hogy nem tudja, mikor kapja meg a kormány a szóban forgó anyagot az Európai Bizottságtól, ami a Wall Street Journalhoz előbb jutott el, mint hogy a kormány hivatalosan megkapta volna. 

A nyugati demokráciák másképp működnek - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Kovács Zoltán és Lázár János - Fotó: Szigetváry Zsolt

"A kormány álláspontja, hogy az OLAF javaslatait, alaposan vizsgálja meg az ügyészség" - mondta Lázár, megjegyezve, hogy a kormány korábban is minden esetben ezen az állásponton volt és jelenleg a kormány nem is tudja, milyen lépéseket javasolt az OLAF az ügyészségnek. 

"Az Európai Bizottság is fog majd egy anyagot küldeni a kormánynak a korrekció mértékéről...Ugyanúgy fogunk eljárni, mint minden esetben, meg fogjuk vizsgálni, tárgyalni fogunk az Európai Bizottsággal, és az eljárás minden szakaszát végig fogjuk járni." Lázár szerint ezután állhat csak a kormány a nyilvánosság elé a jelentés teljes tartalmával, "ugyanúgy, mint a 4-es metró esetében." 

A miniszter szerint "az Európai Bizottság OLAF-jelentésre adott reakcióját a magyar kormány még meg sem kapta", ez "Lehet hogy egy ajövő héten, lehet, hogy két hónapmúlva, és sem tudom, hogy mi lesz benne" - mondta Lázár, aki általában "reakciónak", "anyagnak" nevezte azt, amit az Európai Bizottságtól vár a kormány, egyszer azonban azzal kapcsolatban is használta a "jelentés" szót. 

Két hónap kellett a 4-es metrónál 

Mindezek alapján tehát látható: a korábbi esetben 
a kormány az OLAF-jelentést hozta nyilvánosságra; 
az Európai Bizottság nem készített külön jelentést; 
a korábbiak alapján nem igaz az sem, hogy a jelentést az OLAF-hozhatná nyilvánnoságra, ezt a kormány teheti meg. 

A 4-es metró kapcsán 167 milliárd összértékű, 60 szerződést vizsgáló jelentés 2017. február 3-án már nyilvános volt - az OLAF 59 milliárd forint visszafizettetését látta indokoltnak. A kormány Csepreghy akkori elmondása szerint 2016 végén kapta meg a jelentést az OLAF-tól, így tehát legalább hat hét telt el a jelentés kézhet vétele és a nyilvánosságra hozatal között. Ennek alapján valóban van még néhány hete a kormánynak, hogy az Eliost is érintő jelentést nyilvánosságra hozza. 

A hozzáállásban azonban már így is van látható különbség: tavaly januárban Lázár már a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt azt mondta, hogy "a jelentés nemzetközi baloldali bűncselekményről számol be." Minősítésre ezúttal nem vállalkozott. 

Lázár szerint azonban semmi különbség nincs: 

http://index.indavideo.hu/video/Lazar_az_OLAF-jelentesrol

Ez azonban nincs teljesen így. A nyilvánosságra hozatalra nem akkor szánte el magát a kormány, amikor már befejeződtek az Európai Bizottsággal való tárgyalásai az OLAF-jelentésében foglaltakról, hanem a végleges megállapodás előtt. 

Valóban négy, sőt, öt évig tartott a 4-es metró ügyében a vizsgálat, Lázár válaszában mintha azt sejtette volna, hogy ha ugyanolyan forgatókönyv szerint kéne nyilvánosságra hozni az Eliost érintő vizsgálatot, akkor attól még évekre volnánk. Azonban ez a vizsgálat is évekig tartott, az OLAF-jelentéssel lezárult, a nyilvánosságra hozatalnak tehát nincs akadálya. Különbség csak abban van, hogy Lázár állítása szerint még nem lépett kapcsolatba a kormánnyal az Európai Bizottság, márpedig az a 4-es metrót érintő jelentés nyilvánosságra hozatalakor ez megtörtént. Kérdés, hogy április 8-ig sikerül-e kapcsolatba lépni, bár ez sem jelenti, hogy a kormány a választások előtt vagy utána bármikor valóban nyilvánosságra fogja hozni az OLAF-jelentést azokról a pályázatokról, amelyeken Orbán vejének cégét hozták ki győztesnek. 

Több mint 13 milliárdot kérhet vissza az EU Tiborczék miatt

Ennyi pénzért már rendezhetnének egy újabb cigány gyilkosság sorozatot , hogy a jó nép arról fecsegjen !!!!!!

- És közben eltüntethetnék a cigány vejét is !!!!!

• SZALAI -

43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF Tiborcz István volt cégének korrupciógyanús közbeszerzései miatt, értesült a 24.hu. Eddig 40 millió euróról, nagyjából 12 milliárd forintról lehetett tudni.

Az ügyről és várható következményeiről például itt olvashat bővebben. Nagyon röviden annyi a lényeg, hogy Orbán Viktor vejének akkori cégére rengeteg nagy értékű közbeszerzést alakítottak ki különböző állami szereplők, amit Tiborczék cége, az Elios értelemszerűen meg is nyert. Csak ezek a közbeszerzések őrült látványosan mentek, nem kell hozzá versenyjogásznak lenni, hogy komoly csalásgyanút érezzen az ember.

KAPCSOLÓDÓ

Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?

Az EU erős gyanúja szerint kevéssé rafinált megoldással húzott be rengeteg uniós pénzt a rossz hírű Elios. Polt Péteréken múlik, hogy mennyire szeretnék megtalálni a tetteseket.

A lap uniós egyébként forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az OLAF-ot vezető Nicholas John Ilett által ellenjegyzett vonatkozó OLAF-iratok már karácsony előtt megérkeztek a Miniszterelnökségre.

LÁZÁR JÁNOS MEGMOSOLYOGTATÓAN ÖSSZEVISSZA KAMUZOTT A LEGUTÓBBI KORMÁNYINFÓN

ezzel kapcsolatban, de annyi igazság talán kiderült a szavaiból, hogy szinte biztosan lesz valamilyen ügyészségi eljárás. Arról pedig majd még az EU Bizottságával kell tárgyalnia a kormánynak, hogy a csalásgyanúsan Tiborczéknak adott uniós pénzek közül végül mennyit kell majd visszafizetni. 

Szétlopta egy kartell az egészségügynek szánt milliárdokat

CSD

Kartellbe tömörülve fölözhettek le egy több tízmilliárdos, egészségügyi fejlesztésekre kiírt uniós pályázatot az egészségügyi beszállító cégek, élükön két, a kormánnyal korábban jó kapcsolatot ápoló vállalkozóval - írja hosszan utánajárós cikkében a 444.hu.

A kormány 2015-ben írta ki a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot, amelyben a kórházak 9 milliárd forintból vehettek MR, CT és hasonló diagnosztikai berendezéseket. Az összesítések szerint 81 intézmény több mint 40 milliárd forintot hívott le a pályázatban, hogy modernizálják a gépkészleteket. Viszont a Gazdasági Versenyhivatal egy évvel később, 2016 tavaszán nyomozni kezdett  a pályázat miatt, mert azt gyanították, hogy 

A PÁLYÁZÓ CÉGEK EGYEZTETTEK A PÁLYÁZATAIKRÓL, VAGYIS KARTELLEZTEK. 

Fotó: Balogh Zoltán

A GVH akkor 21 kórházi beszállító cégnél kezdett egyszerre nyomozni, ennek viszont azóta sincs eredménye. A 444 forrásai szerint részben valószínűleg azért, mert ha nagyon alaposan nyomoznának, akkor túl felső szintre érne el a nyomozás a kormányon belül. A GVH vizsgálata 2018 májusában, vagyis a választások után zárul majd le. A GVH két főt gyanúsít azzal, hogy összeszervezték a kartellt:

• az egyikük Maróth Gáspár, aki több kormányzati pozíciót is betöltött, az első Fidesz kormány idején pedig Orbán Viktor tanácsadója volt, és akinek édesapja, Maróth Miklós akadémikus jó kapcsolatban van a miniszterelnökkel,
• a másikuk pedig Harmat Sándor, aki arról is ismert, hogy ő volt az első ember Magyarországon, akit ipari kémkedés miatt elítéltek, a 444 szerint korábban pedig  Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár bizalmasa volt.

A kartell résztvevőinek 20 százalékot kellett visszaosztania a szervezőknek, ami a 32,7 milliárdos szerződött költséggel számolva azt jelenti, hogy alsó hangon 6,5 milliárd forint tűnt el így Ennél viszont valószínűleg több is lehetett, a KEHOP pályázat nyertes ajánlatainak többsége ugyanis erősen túlárazott volt. A Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint ennek a pályázatnak a szerződéseiben a szokásosnál is nagyobb volt a korrupciós kockázat, ugyanis

A KÖZBESZERZÉSEK 79 SZÁZALÉKÁNÁL NEM VOLT VERSENY A PÁLYÁZATOKÉRT. 

Arról pedig a kórházak is tudhattak, hogy valami kavarás van a pályázatok mögött, a pályázatok harmadának dokumentációjából ugyanis kihagyták a beszerzés becsült értékét, amelyet a nyertes árajánlatával összehasonlítva hamar gyanússá válik, ha egy pályázatot eléggé túlszámláztak. 

Az ügy szálai pedig elég magasra nyúlnak. Maróth Gáspár a pályázat idején a VMD Kórháztechnológiai Zrt. nevű céget vezette, amelyben korábban tulajdonos is volt, és amely elég eredményesen szerepelt a kérdéses pályázatokon. A céget tulajdonló VMD csoport egyik tulajdonosa pedig Dr. Kertész Mariann, Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős NFM államtitkár felesége. Homolya már több kormányzati munkakörben foglalkozott az EU-s pénzek kiosztásával, miközben érdekeltségei nyertek is uniós pályázatokat, ami miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is felhívta már a figyelmet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium más szálon is bekapcsolódik a történetbe, a KEOP pályázat irányítása ugyanis sokak szerint fokozatosan átcsúszott az NFM-hez, itt születtek meg a pénzosztás legfontosabb döntései. Ennek még abban is lehetett szerepe, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár 2015 augusztusában váratlanul lemondott a posztjáról. A KEOP pályázat irányítóhatósága a fejlesztési minisztérium volt, az NFM viszont a 444 kérdésére azt válaszolta, semmilyen ráhatásuk nem volt a kórházak és a pályázatok nyerteseinek szerződéseire, a tárca csak a pénzt fizette. A portálnak mesélő orvosok és vállalkozók szerint viszont részben az NFM okolható azért, hogy úgy osztották ki a pénzeket, ahogy. 

Korábban már más egészségügyi közbeszerzéseknél is felmerültek gyanús dolgok, kartelleztek már a sebvarrós cégek, kapott nagy büntetést az egészségügyi hivatal szabálytalan közbeszerzések miatt, és függesztettek már fel közbeszerzéseket, mert fura indokokkal korlátozták a versenyt a pályázat kiírói. 

Orbán vejének OLAF-botránya nem érdekli a kormányt

FÁBIÁN TAMÁS

A 4-es metró szerződéseiről és az Elios Zrt. közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentések kezelése közötti különbség jól illusztrálja, hogy a kormányt nem a korrupció érdekli, hanem hogy politikailag haszna vagy kára származik-e a konkrét ügyből.

Az elmúlt egy évben két olyan eset is volt, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat tárt fel az uniós források magyarországi felhasználásával kapcsolatban. Az Orbán-kormány viszont nagyon különböző módon kezelte ezeket, hiszen az egyikből politikai tőkét tudott kovácsolni magának, míg a másik könnyen a körmére is éghet.

Kezdjük az elsővel. Tavaly január közepén Csepreghy Nándor, Miniszterelnökséget vezető miniszterhelyettes sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az OLAF szabálytalanságokat tárt fel a 4-es metró építésével kapcsolatban. Csepreghy már ekkor az ügyet „minden idők legnagyobb korrupciós botrányának" nevezte. Ezt a megfogalmazást a kormány és fideszes politikusok azóta is előszeretettel használják, ha szóba kerül a téma. Ha tudni akarja, mi ez az egész, itt egy percben összefoglaltuk: 

A 4-es metró ügyében a kormány magához ragadta a kezdeményezést, és ahelyett, hogy kiszivárogtatták volna a sajtónak a jelentés tartalmát, maguk közölték azt a nyilvánossággal. Három nappal később Lázár János élő adásban jelentette be, hogy feljelentést tesznek az OLAF megállapításai miatt.

A kormányszóvivő is aktivizálódott, Kovács Zoltán január 19-én az M1-en, másnap pedig a Kossuth rádióban beszélt a 4-es metró körüli botrányról, amelyben, mint mondta, világos, hogy a szocialista-liberális kormányokat és városvezetést terheli a politikai felelősség.

Néhány nappal később Csepreghy Nándor átadta az OLAF-jelentést a Főpolgármesteri Hivatalnak, majd szintén néhány nappal később a miniszterhelyettes újabb sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány nyilvánosságra hozza az OLAF-jelentést.

A kormány számára fontos, hogy szabályos keretek között az ország nyilvánossága az elsőtől az utolsó betűig megismerhesse a jelentés teljes tartalmát

– érvelt Csepreghy, aki azt is közölte, hogy a kormány brüsszeli képviselete egyeztetett az OLAF-fal, hogyan hozhatják nyilvánosságra a teljes jelentést.

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről Budapesten az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án.

Fotó: Balogh Zoltán

A Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított. Az ügyben a kormány kommunikációért felelős államtitkára is aktivizálta magát, Tuzson Bence február elején az M1-en, majd másnap a TV2-n is interjút adott a témában.

Volt olyan nap (2017. február 9.), amikor három miniszter is foglalkozott a témával. Lázár János ismét az elmúlt évtizedek legsúlyosabb ügyének nevezte a 4-es metró építését a 77. kormányinfón, míg Varga Mihály és Trócsányi László az OLAF főigazgatójával tárgyalt Brüsszelben, többek között erről a témáról is. Még szintén ezen a napon a kormányszóvivő is adott egy újabb interjút az M1-en a jelentésről.

Tiborcz ügyét agyonhallgatják

Amennyire gyorsan kommunikációs offenzívába lendült a kormány a 4-es metróval kapcsolatban, annyira nincs most mondanivalója az Elios Zrt. közbeszerzéseit érintő OLAF-vizsgálatról. A csalás elleni EU-s szervezet szabálytalanságokat tárt fel Orbán Viktor vejének 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzései között, és azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy kérjék vissza a projektekre elköltött 12 milliárd forintot.

Az Elios-ügy lényege röviden: Az OLAF 35 darab, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált, és nemcsak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségre is bukkant. Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Az Elios az EU-s pénzekből a magyar települések közvilágítását modernizálta. A Tiborcz körüli ügyről bővebben itt olvashat. 

A börtönben tisztább viszonyok uralkodnak !!!!!

Börtöni viszonyok a magyar valóságban cigány hordák , ha szétlopják ezt az országot a te jövődet is ellopják , mert az unokáid e mocsárban kénytelenek felnőni , ha közben le nem gyilkolják a szerveiért !!!!

Az EU szerint nem voltak rendben Orbán vejének közbeszerzései

Jogi lépéseket várnak Tiborcz cégével szemben. A kormányszóvivő közölte: támogatják az ügyészségi vizsgálatot, de amúgy Bajnai idején indult mindez.

Szembetűnő, mennyire máshogy kezeli a kormány a két ügyet. Míg a 4-es metró szerződéseiről szóló jelentésről gyorsan tartottak egy sajtótájékoztatót, Tiborcz korábbi cégének szabálytalan közbeszerzéseiről egy külföldi lapból (Wall Street Journal) értesülhetett a hazai közvélemény. Pedig a Miniszterelnökségnek (mint uniós források felhasználásáért felelős szervezet) ebben az esetben is meg kellett kapnia az OLAF-jelentést, de most valamiért mégsem érezték szükségét, hogy szót kérjenek a témában.

Tiborcz István és Orbán Ráchel

Fotó: Velvet

Míg a kormány honlapjára a 4-es metróról az ügy kipattanása óta tucatjával kerültek fel anyagok, addig az Elios ügyéről csak egy szöveg érhető el, az is 2015-ből: „Magyarország továbbra sem kapott hivatalos értesítést az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) az Elios Zrt.-vel kapcsolatban indított állítólagos vizsgálatról” – közölte a Miniszterelnökség.

Miután a WSJ megírta, hogy az OLAF szabálytalanságokat tárt fel Orbán vejének közbeszerzései körül, a kormányszóvivő kiadott egy rövid közleményt, anélkül, hogy megemlítette volna Orbánt, Tiborczot vagy akár az Elios Zrt.-t: „Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015–16-ban egyszer már vizsgálták. Most az OLAF újabb vizsgálatot kér. Ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatjuk. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják. A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését.”

Ez volt minden, amit a magyar kormány mondani szándékozott az ügyben. Nincs szó arról, hogy miniszterek egymás szavába vágva tartanának sajtótájékoztatókat, nyilatkoznának a köz- és a Fidesz-médiának, és várhatóan a jelentést sem fogják nyilvánosságra hozni, mert a kormánynak most nem fontos, hogy „az ország nyilvánossága az elsőtől az utolsó betűig” megismerhesse azt, pedig egy ugyanolyan OLAF-jelentésről van szó, mint a 4-es metró esetében.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy nyilvánosságra hozzák-e a mostani OLAF-jelentést. Amint válaszolnak, közöljük.

Soros György: Orbán gazdaggá tette az apját, és azóta maffiaállamot épít

DOMSCHITZ MÁTYÁS

A magyar miniszterelnökről írt részletes portrét a Financial Times, ami egy magyar olvasónak szinte semmi új információt nem tartalmaz, viszont megszólal benne Soros György:

Orbán akkor tért igazán rossz útra, amikor gazdaggá tette az apját azzal, hogy kvázi monopóliumot biztosított neki útépítési anyagokra, amivel hatalmas vagyonra tett szert. Ekkor kezdte kiépíteni a maffiaállamot. Ekkor szerezte meg igazán a hatalmat.

Soros elmondta még, hogy a maffiaállam megnevezést Magyar Bálint, korábbi SZDSZ-es oktatási minisztertől vette át, aki több könyvet írt "Orbán maffiaállamáról". Magyart közvetlenül is idézi a lap, szerinte a Fidesz nacionalista-konzervatív ideológiája csak egy politikai trükk, amiben nem hisz Orbán Viktor sem, csak a hatalom megragadása miatt találták ki. A Financial Times több liberális politikust is megszólaltatott a cikkben, például Szelényi Zsuzsát és Fodor Gábort, akik a Fidesz konzervatív fordulata után léptek ki a pártból. De nyilatkozott még Orbán Viktor korábbi szakkollégiumi tanára, Kéri László is, aki elmondta, hogy Orbán már fiatalként is nagyon tehetséges volt, könnyen maga mellé állított másokat és "nagyon agresszívan fejtette ki a nézeteit".

Fotó: Huszti István / Index

A Fideszből Szijjártó Péter külügyminiszter és Schöpflin György EP-képviselő nyilatkozott a lapnak. Utóbbi arról beszélt, hogy a kormányzati sorosozós kampányt nem lehet antiszemitának nevezni, mert a milliárdost nem a származása miatt támadják, hanem azért,

MERT EGY "CIVIL SZERVEZETI HADVEZÉR", AKI "MEGPRÓBÁLJA DESTABILIZÁLNI A KORMÁNYT".

Szijjártó – akit a lap a "kisfiús külsejű" eposzi jelzővel illet – pedig arról beszél, hogy ha nincs 2010-ben kormányváltás, akkor Magyarország a görögök sorsára jut. Szerinte Orbán a kiváló politikája miatt majd "a történelemkönyvekbe is bekerül". Maga a miniszterelnök többszöri kérésre is megtagadta, hogy interjút adjon a Financial Timesnak.

A cikk egyébként nagyon részletesen, nagyon hosszan mutatja be a Fidesz politikájának elmúlt 30 évét: idézi a Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán-beszédet, bemutatja a 93-as székház-botrányt, a párt kilencvenes évekbeli konzervatív fordulatát, Simicska felemelkedését és bukását, Mészáros Lőrinc felemelkedését és feljebb emelkedését, valamint a Brüsszel- és menekültellenes plakátkampányokat és konzultációkat is, de említik az őcsényi hisztériát és a levágott Soros-disznót is.

Nem büntetik Orbán vejének kartellgyanús excégét

Nem minősül kartellezésnek, ha a piaci rendszer különböző szintjein elhelyezkedő, a folyamat más-más szakaszaiban működő vállalkozások kötnek megállapodást. Részben ezzel indokolta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy megszüntette a nyomozást a nemrég még Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. ügyében - írta a Népszabadság.

A lap szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendőrség szerint csak a versenytársak közti megállapodás számít kartellezésnek. Nem számít annak ugyanakkor, ha a pályázat kiírásában közreműködő cég működik együtt az ajánlattevővel.

Az Elios elleni nyomozás megindításáról egy éve számolt be az Index, később pedig az is kiderült, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomoz a cég után. 

KAPCSOLÓDÓ

Nyomoznak az Elios milliárdos győzelmei miatt

Négy önkormányzatnál is úgy nyert lámpacsere-tendert a cég, hogy résztulajdonosa benne volt a kiírásban.

Az ügyben azért indult eljárás, mert felmerült a hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás gyanúja 13, az Elios által 2014 során elnyert világosításkorszerűsítési közbeszerzés kapcsán. A cég összesen mintegy 3 milliárdot kaszált ezeken az önkormányzati megrendeléseken, jelentős részüket versenytárs nélkül nyerte el.

A céget többek között Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő jelentette fel, mégpedig azért, mert szerinte a több pályázat előkészítésében közreműködő Systrade Kft. és az ajánlattevő Elios Zrt. a köztük korábban fennálló személyi összefüggések miatt összejátszhatott.

Ez úgynevezett vertikális kartellezésnek minősülne. Ennek az a lényege, hogy a pályázat különböző szakaszában résztvevő cégek dolgoznak össze azért, hogy felhajtsák a megrendelés árát, és saját nyereségüket növeljék, az adófizetőt pedig megrövidítsék. 

A rendőrség szerint azonban ezzel semmi gond nincs. Csak akkor lenne, ha az Elios a közvetlen versenytársaival beszélt volna össze, hogy magasabb árakat csikarjanak ki. Az NNI azt is érvként hozta, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban senki sem emelt panaszt a versenyhivatalnál.

Az Elios tavaly árpilisig Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Orbán Viktor veje a cég világításkorszerűsítési pályázataival kapcsolatos visszásságokról szóló sajtóhírek megszaporodása után adta el részesedését.

Tiborcz újra állami pénzek közelébe került

Bár másfél éve Tiborcz István, Orbán Viktor veje eladta a közbeszerzéseket nyerő cégeit, hogy neve ne kerüljön összefüggésbe állami tenderekkel, augusztusban részesedést szerzett egy közbeszerzéseken rendre jól szereplő cégcsoport egyik cégében, a WHB Ingatlan Kft.-ben, írja a Direkt36.

A WHB Ingatlan önmagában nem indult még közbeszerzéseken és nincs direkt kapcsolata közpénzből fizetett beruházásokhoz. A cég társasházak építésével és ingatlanok eladásával foglalkozik.

Tiborcz már korábban is üzletelt a WHB-vel: amikor tavaly áprilisban eladta azokat a céges érdekeltségeit, amik közbeszerzéseken is indultak, a vidéki városok közvilágításának felújítására kiírt tenderek egymás után nyerő Elios Zrt. felét birtokló cégét a WHB fő tulajdonosa, Paár Attila egyik érdekeltsége, a WHB Befektetési Kft. vette meg.

Tiborcz egyelőre nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mi a terve a céggel, amiről annyit lehet tudni, hogy az utóbbi időben Sopronban és Győrben végzett beruházásokat, tavaly pedig 7,9 millió forintos bevétel mellett 2 millió forintnyi profitot termelt. Az ezt megelőző négy évben 33 és 88 millió forint közötti árbevétele volt a cégnek.

Tiborcz új cége a WHB csoport tagja, aminek a központi cége a West Hungária Bau Építőipari Kft., ami tavaly 25 milliárd forintos forgalom mellett 2,2 milliárd forintnyi nyereséget termelt. A West Hungária Bau az utóbbi években sorra nyerte a közbeszerzéseket, például részt vettek a a Várkert Bazár felújításában, az új MTK-stadion építésében és a Tüskecsarnok befejezésében is.

Egy augusztusi nyilatkozat alapján jelenleg is dolgoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületén, a Nemzeti Lovardán, de Izsákon és Dunakeszin is iskolát építenek, illetve a győri Széchenyi István Egyetem új épületein is dolgoznak. A West Hungária Bau volt a József nádor téri mélygarázsépítés kivitelezője is.

Tóth Csaba, a WHB Ingatlan Kft. ügyvezetője a Direkt36 kérdésére azt írta, a WHB Ingatlan Kft. létrehozása óta csak ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, tehát tevékenysége elkülönül a a West Hungária Bau Kft. generálkivitelezői munkáitól, de olyan előfordult már, hogy a WHB Ingatlannak bedolgozott a West Hungária Bau a saját beruházásainál.

Tiborcz cége már a tender kiírása előtt bejelentkezett a tuti ajánlattal Szekszárdon

Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt feltűnt a szekszárdi közvilágítás korszerűsítésére kiírt projektben, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna - írja Direkt36.

Tiborcz István és apósa

Fotó: Orbán Viktor

Az akkoriban Tiborcz által tulajdonolt Elios Innovatív 2014 májusában nyerte el a 700 milliós megbízást, amiről két hónappal korábban írták ki a közbeszerzést. Ehhez képest a Direkt36 birtokába került hangfelvétel alapján már 2012 nyarán egyeztetett a cég egyik képviselője a szekszárdi városvezetéssel a beruházásról.

Az Elios 2014-től kezdve több nagy értékű, közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot nyert meg úgy, hogy sok városban eleve a cégnek kedveztek a feltételek. A cikk szerint a hangfelvétel készítése idején még az az uniós pályázat sem jelent meg, amiből Szekszárd később pénzhez jutott a projekt finanszírozására, ami arra utal, hogy a cég előbb tudott az egész uniós programról, mint a város, ami pénzt kapott végül belőle.

A felvételt Hadházy Ákos, a Fidesz-frakció tagjaként készítette a frakció üléséről - ő azóta az LMP színeiben kezdett politizálni. A felvételt Hadházy nem az Elios ügye miatt készítette, de az ülésnek azt a részét is felvette, amikor Horváth István, Szekszárd akkori polgármestere elmondta a Fidesz-frakciónak, hogy az Elios azzal kereste meg a városvezetést, hogy elkészítik Szekszárdnak azt a két tanulmányt, amelyekkel indulhatnak majd a hamarosan meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton. Az ajánlatnak az is része volt, hogy csak akkor kell kifizetnie a városnak a tanulmányok több mint 40 millió forintos árát, ha nyernek az uniós pályázaton.

A cég neve egyébként nem hangzik el a felvételen, de Mancz Ivetté igen, aki akkor az Elios – illetve akkori nevén E-OS Zrt. – közvilágítási üzletágának vezetője volt. Horváth ezt követően a képviselők kérdésének tisztázása végett a felvétel alapján kiment telefonálni Mancz Ivette-tel. Eközben a felvételen az egyik képviselő jól hallhatóan azt kérdezte: „te Laci, ez a Tiborcz István is ott dolgozik náluk?”. A választ nem lehetett érteni. A polgármester a terembe visszatérve válaszolt a felvetett kérdésre, aztán a képviselők úgy döntöttek, hogy vágjanak bele a pályázatba.

A cikk szerint Szekszárdnak csak 2013. október 15-én ítéltek meg több mint 630 millió forint uniós támogatást, tehát 2012-ben a szekszárdi városvezetés még nem tudhatta, hogy mennyi uniós pénzt fognak kapni. Az Elios mint közvilágítási kivitelező cég csak a pályázat kiírásakor értesülhetett volna arról, hogy Szekszárd le akarja cserélni az utcai lámpáit modernebbekre.

A hangfelvétel főszereplői azt mondták a Direkt36-nak, hogy nem emlékeznek az évekkel ezelőtti frakcióülésre, és arra sem, hogy az önkormányzat milyen ajánlatot kapott.

Szeszfőzdés bizniszbe kezd Orbán veje

Desztillált szeszes italt gyártó cégben lett igazgatósági tag Tiborcz István, Orbán Viktor veje - derül ki a HVG heti számából.

A 7,59 millió forint alaptőkéjű G2G Zrt.-t 2011-ben Házipatika Bérfőzde néven jegyezték be, de egy évvel később nevet változz, és Biatorbágyról a budapesti Béla király útjára költözött. A céginfó szerint a cégnek 2013-ban nem volt árbevétele. A G2G Zrt.-ben egy éve Tiborcz másik cége, a Green Investments & Solutions Kft. is tulajdonos: ez az a cég, amin keresztül Tiborcz megvette a keszthelyi kikötőt.

(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)

Egy napon Tiborcz Istvánéké lesz az egész keszthelyi kikötő

A többek között Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. tavaly decemberben vette meg a Phoenix vitorláskikötőt üzemeltető céget, valamint arra is szerződött, hogy 15 évig bérli a város tulajdonában lévő területet, írta a Nol.hu.

Ezután a kikötőüzemeltető társasággal szerzett opcióval élve megvásárolták a területen álló épületeket és eszközöket 330 millió forintért.

A szerződésekhez csatolt szándéknyilatkozat szerint itt nem állt meg az üzlet, ugyanis Keszthely összevonja a különböző helyrajzi számú vízparti telkeket, és ebből nyolcezer négyzetméternyit forgalomképessé tesz. Ebbe beletartozik a kikötő területe is (amit ugye most a cég csak bérel), amelyről a város önkormányzata vállalta, hogy a kikötőben lévő épületekre elővásárlási joggal rendelkező tulajdonosnak értékesíti. Azaz a térátalakítást követően az egész kikötő a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-é lesz.

Újabb félmilliárdos megrendelés Tiborcz István cégének

SZŰCS GYULA

Új, LED-es lámpatestekre cserélik a régieket Vác közvilágítás korszerűsítésére, miután a város 496 400 000 forintnyi támogatást nyert uniós pályázaton, írja az MTI. A város fideszes alpolgármestere, Pető Tibor elmondta: ez az összeg a projekt összköltségének 85 százalékát fedezi, a többi pénzt az önkormányzat saját forrásból biztosítja.

A munkálatokat a nyilvános pályázaton nyertes Elios Innovatív Energetikai Zrt. végzi majd,

IGEN, EZ AZ A CÉG, AMELYIK ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK VEJÉNEK, TIBORCZ ISTVÁNNAK A TULAJDONÁBAN VAN,

és amelyik cég korábban több olyan közbeszerzést nyert, amelyek ügyében március elején rendőrségi nyomozás indult. 

Az Elios és a váci önkormányzat egyébként a napokban írta alá a vállalkozói szerződést, a tervezés, majd a tervek engedélyeztetése után kezdődhet a LED-es lámpatestek gyártása és szerelése, közölte az alpolgármester. A lámpatesteket folyamatosan cseréli majd a kivitelező, a munkával várhatóan nyárra végeznek. A korszerűsítésnek köszönhetően a város az előzetes számítások alapján évente több mint 37 millió forintot fognak megspórolni.

Több ezer orosz bűnöző kaphatott magyar állampolgárságot

CSD

Öt-hatezer, a volt Szovjetunió területéről származó bűnöző kaphatott magyart állampolgárságot a magyar kormány közreműködésével - ezt nyilatkozták "bennfentes" források a Hír Tv Célpont című műsorának. A műsor forrása szerint az elmúlt években terroristák, drogkereskedők, pénzbehajtók és stricik szerezhettek magyar állampolgárságot, így pedig szabad mozgást az Európai Unión belül. 

A bűnözők Ukrajnában 15 ezer euróért tudtak születési anyakönyvi kivonatokat vásárolni, majd ezek alapján valamilyen magyar felmenőre utaló névvel új papírokat kértek az ukrán hatóságoktól, hogy aztán magyar állampolgárságért folyamodjanak. Mivel pedig a magyar szervek nem keresték meg a jelentkezők nemzetbiztonsági átvilágítása során az ukrán hatóságokat, így nem derült ki, hogy esetleg hamis az állampolgárságot igénylők személyazonossága. 

2011 és 2014 között több mint 623 ezer kérelmező kért egyszerűsített honosítást, viszont az az átvilágítást végző hatóságok nem kaptak elég humán erőforrást ahhoz, hogy rendesen fel tudják dolgozni az érkezők kérelmeit. A Célpontnak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az esetről csak annyit mondott, hogy a visszaélések száma még mindig elenyésző volt az egyszerűsített honosítás során.

Az ukrán határ menti állampolgárság-bizniszről az Index.hu is készített Göbölyös Soma-díjas oknyomozó cikksorozatot, amely után a nemzetpolitikai állampolgárság nevében Wetzel Tamás helyettes államtitkár is elismerte, hogy a kormány is tudott a honosítással kapcsolatos csalásokról. 

A Miniszterelnökség visszadobta az Orbán vejére kiírt közbeszerzést

Miután korábban hétszer is rábólintottak ugyanilyenekre, a Miniszterelnökség ezúttal nem hagyta jóvá az Orbán Viktor vejének kedvező közbeszerzési eljárást. Most, hogy már a rendőrség is nyomoz, a Miniszterelnökség minőségellenőrzése is bekeményített, és nem engedte át az uniós elvekkel szembemenő, versenyellenes jászberényi kiírást. De akkor idáig miért csinálták ennek az ellenkezőjét?

Jászberényben értelmetlenül szűkre szabott feltételekkel írták volna ki a város 310 milliós közbeszerzési pályázatát, ami gyakorlatilag megszüntette volna a versenyt, és feltehetően csak Tiborcz István energetikai cége tudott volna indulni. Az ilyen értékű pályázati kiírásokat azonban előzetesen a Miniszterelnökségnek is véleményeznie kell, amely most először megtorpedózta a versenyellenes kiírást – tárta fel a Direkt36 a 444-en megjelent cikkben.

Jászberény ugyanazt a megoldást választotta a nagy értékű, EU-s forrást elkölteni kívánó pályázatánál, mint ami hét másik önkormányzatnál is működött: úgy írták volna ki a feltételeket, hogy azoknak valószínűleg csak egyetlen cég, az Elios Innovatív Zrt. felelt volna meg. Ez a cég Tiborcz Istváné, aki nem más, mint Orbán veje.

Az Elios által elnyert közbeszerzési kiírások mind nagyon hasonlítottak egymáshoz. Ezekben indokolatlanul nagy összegű referenciákat kértek, előírták még a cég alkalmazottainak a számát is. Bár nem volt szakmai indoka, csak LED-lámpás megoldásokat fogadtak el, és még az olyan apróságokat is meghatározták, hogy milyen színkódú festékkel szórják le a burákat. A mostani jászberényi pályázatot a korábbiakhoz hasonlóan Tiborcz korábbi üzlettársa, Hamar Endre cége, a Sistrade Kft. készítette elő. Márciusban az Index írta meg, hogy az Elios által elnyert közbeszerzések ügyében már a rendőrség is nyomoz.

Ezután derült most ki, hogy az újabb hasonló kiírásra már a Miniszterelnökség sem bólint rá.

A meghatározott referenciakövetelmény álláspontunk szerint túlzottan összetett, és indokolatlanul szűkíti a versenyt

– írták a jászberényi tervezetről. Az ellenőrzésük szerint az nem felel meg sem a közbeszerzés alapelveinek, sem az unió által elvárt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének. „A terv harminc vizsgált pontjából tizenkettőt magas, további ötöt alacsony kockázatúnak találtak. A közbeszerzési eljárást már akkor sem lehet elindítani, ha csak egyetlen pontot is magas kockázatúnak minősítenek” – írja a Direkt36.

Ebben főleg az az érdekes, hogy az összes korábbi hasonló, Tiborczéknak kedvező önkormányzati kiírás még valamiért átment a Miniszterelnökség minőség-ellenőrzésén, pedig lényegileg akkor is ugyanazok voltak a feltételek, mint most. A Direkt36 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy minek köszönhető a változás, ám idáig nem érkezett érdemi választ. „A Miniszterelnökség csak annyit közölt, hogy a kérdés nagyon összetett, ezért türelmet kérnek” – írják.

Nyomoznak az Elios milliárdos győzelmei miatt

Elindult a rendőrségi nyomozás az Elios Innovatív Zrt. által elnyert négy közbeszerzés ügyében. A cég Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök vejének tulajdonában van. Az LMP tavaly decemberben tett feljelentést, mert úgy vélték, győzelmeit lejtős pályán szerezte a cég: négy tender kiírásában közreműködött Tiborcz István üzlettársa, akinek ráadásul közben az Elios Zrt.-ben is érdekeltsége volt.

Rendőrségi nyomozás indult az Elios Innovatív Zrt. visszaélésgyanús közbeszerzési győzelmeivel kapcsolatban - erősítette meg az Indexnek az ORFK. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda négy, összesen 1,2 milliárdos megrendelés ügyében folytat eljárást "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének gyanújával.

A részvénytársaság, amely Tiborcz István, a miniszterelnök veje 50 százalékos tulajdonában van, a közvilágítás korszerűsítési tendereken tarolt az ország számos kisebb-nagyobb településén.

Nagy menetelés, kis segítséggel

Az Elios Zrt. 2014-ben összesen 2,9 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert. Idén is több szerződést kötöttek már, 

MÉG ÉPPEN CSAK, HOGY VÉGE VAN A FEBRUÁRNAK, ÉS MÁR MAJDNEM MEGVAN A TAVALYI ÁRBEVÉTEL, 2,1 MILLIÁRD FORINT.

A cég jogelődjét a Tiborcz-család alapította, de a vállalkozásába 2010-ben beszállt a Közgép is, és néhány év alatt megszázszorozta a bevételeket. A Simicska-birodalom azonban 2013 júniusában kivonult: a Közgép-cég, az E-os Energiakereskedő Kft. Tiborcz István és Orbán Ráhel esküvője előtt átadta a teljes irányítást és a részvényeit. A cég ekkor kapta mai nevét az Eliost.

Az idén Zalaegerszegen kötöttek 1 milliárd 80 milliós szerződést, és a kormány jóvoltából elhárult az utolsó akadály a hasonló méretű pécsi üzlet elől is: Pécs megkapta a legfelsőbb engedélyt, hogy hitelt vehessen fel a helyi világítás LED-es cseréjére, és két ütemben 1,04 milliárdos megrendelést adjon az Eliosnak.

Az LMP tavaly, karácsony előtt jelentette be, hogy az Átlátszó cikke alapján feljelentést tesznekismeretlen tettes ellen négy közbeszerzési pályázat ügyében, amiken a Tiborcz István tulajdonában álló cég nyert. Schiffer Andrásék szerint az Elios Zrt. nagy menetelése nem ment magától, ezért hivatali visszaélés, gazdasági csalás és hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz. Tavaly év végén kiderült, hogy több önkormányzat a Sistrade Kft.-t bízta meg a pályázatok előkészítésével és megírásával. A probléma ezzel az, hogy a Sistrade ügyvezetője és tulajdonosa, Hamar Endre egy másik cégen keresztül személyesen is érdekelt volt az Elios Zrt. sikerében.

Hamar ugyanis Tiborcz István üzlettársaként 2013 januárjától egészen 2014 áprilisáig tagja volt a Green Investments Kft.-nek, amely sokáig az Elios-részvények ötödét birtokolta. A feljelentők szerint ebben az időszakban négy önkormányzatnál, Hévizen, Szekszárdon, Mezőhegyesen és Kalocsán 1,2 milliárd forint értékben nyert az Elios megbízásokat a Sistrade előkészítő tevékenysége nyomán. A Sistrade honlapján fellelhető adatok azonban azt mutatják, hogy Tiborczék további négy olyan városban is sikerrel pályáztak, ahol a cég írta a pályázatot, igaz akkorra Hamar már felszámolta formális tulajdonosi érdekeltségét. 

Emellett kiváló információk birtokában volt a Sistrade a hódmezővásárhelyi és a pécsi közvilágításról is, hiszen ezeken a helyeken üzemeltetési és karbantartási szerződésük volt a helyi önkormányzatokkal.

Szekszárd megvilágosodott

Az Elios-Sistrade tandem korai győzelmeinek egyik állomása volt Szekszárd, ahol a korábbi fideszes, jelenleg LMP-s Hadházy Ákos közelről figyelhette az előkészületeket, és a történések alapján a Facebook-oldalán előre megjósolta az Elios Zrt. győzelmét.

Hadházy a napokban tanúvallomást tett a rendőrségen, és arról beszélt, hogy a városvezetés 2012 augusztusában milyen nehezen magyarázható gyorsasággal "jött rá", hogy le kell cserélni az utcalámpákat, még akkor is, ha a 100 milliós önrészt igényló beruházás csak 20-30 év alatt térül meg.

A szekszárdi képviselők 2012. augusztus 18-án kapták meg SMS-ben a meghívót a nemzeti ünnep utáni napra, augusztus 21-re összehívott rendkívüli ülésre, ahol először hallottak a nagy lehetőségről, és még a kormánypártiaknak is csak három napjuk volt, hogy megemésszék a 800 millió forintos projekt előkészítő anyagait. 

Pécs is rájött, hogy több fény kell

Pécsen hasonló gyorsasággal ébredt rá Páva Zsolt polgármester, hogy már nem jók a város régi köztéri lámpái. A pécsi közgyűlés 2014. május 22-én még azt a komoly szakértőgárdával összehozott 2014-2030 időszakra szóló városfejlesztési koncepciót tárgyalta és fogadta el, amelyben szó sincs a LED-ekről, hanem arról, miként lehetne megszüntetni a városban az éjszakai fényszennyezést, megszüntetve ezzel a lakók alvás-, neuro‐hormonális problémáit. A világítás korszerűsítését azonban a zajszennyezés, a felszíni és föld alatti vizek valamint a szelektív hulladékgyűjtés feladatai mögé sorolták.

Páva Zsolt pécsi polgármester

Fotó: Sóki Tamás

Egy hónap sem telt, és június 19-én már meghozták a döntést a közvilágítás-fejlesztési témában. A fényszennyezés ártalmai többet nem kerültek elő. Berkecz Balázs, Együtt-elnökségi tag blogja szerint Páva Zsolt előterjesztése lényegében azzal indokolta a város kasszáját 1,045 milliárd forintos hitellel és 420 milliós hiteldíjjal megterhelő projektet, hogy a LED-technológia rohamosan terjed, túljutott a kezdeti nehézségeken és takarékos. Ennyi.

Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el

FTKÖVETÉS

2018.01.22. 

A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében – közölte a főügyészség szóvivője az MTI-vel.

Az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. Elios-ügyben egyébként már egyszer nyomozott a Nemzeti Nyomozó Iroda, de 2016-ban arra jutottak, hogy nem történt semmi. 

Orbán Ráchel és Tiborcz István

Fotó: Rostás Bianka / Velvet

A Legfőbb Ügyészség január 12-én közölte, hogy megkapta az OLAF jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz, az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez továbbították. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. 

A kormány egyelőre nem hozza nyilvánosságra az OLAF-jelentést, bár ha akarná, bármikor megtehetné. Erről legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesen. 

Ott ahol egy nemzet sülyed el a rablók még kikotorják a romokat , és ebből várat palotát építenek , hogy virágozzék ezer virág , de itt csak a cigány szömörce virágozhat !!!!!

Kivonult Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság üléséről

Megfeküdte gyomrát a saját hazugsága !!!!!

DEZSŐ ANDRÁS

TH.B.

NÉMET TAMÁS

2018.01.25.

A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök reggeli üléséről kivonult Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke, mondván nem fog olyan ülésen részt venni, amin Szél Bernadett jelen van, aki a Soros-hálózat része. Németh Szilárd után kiment az ülésről Csizi Péter, Lezsák Sándor és Móring József KDNP-s képviselő is, így a kormánypárti képviselők kivonulása után a bizottság határozatképtelen lett.

Az ülés összehívását az MSZP kezdeményezte azután, hogy Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a Times of Maltanak azt mondta: tavaly titokban 1294 menekültet kellett befogadni az országba, de ezzel a kormány nem állt ki a nyilvánosság elé. Az MSZP szerint ezzel a kormány tulajdonképpen titokban végrehajtotta azt a "Soros-tervet", ami ellen minden eszközzel kampányol.  Molnár Zsolt az atv.hu-nek azt is mondta: a titkosszolgálati vezetők eddigi beszámolói szerint nincs Soros-terv.

Ha menekült, befogadjuk, csak menjen innen tovább

A kormánypropaganda ellenére Magyarország tavaly is legalább kétezer menekültnek adott védelmet menekültstátusszal vagy magyar állampolgársággal, de mindenkit előzékenyen támogatunk, hogy menjen tovább innen.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés kezdetén megismételte: az LMP-s Szél Bernadett jelenléte egy olyan ülésen, ahol a "Soros-tervről", a "Soros-hálózatról" van szó, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért nem járulnak hozzá a bizottság munkájához.

Fotó: Kovács Tamás

Eközben Molnár Zsolt, a bizottság elnöke a teremben arról beszélt, hogy most bizonyíthatta volna Orbán, hogy létezik a Soros-terv, de ezt nem tette meg, mert nem jelent meg az ülésen. Molnár szeretné, ha a véget érne a Soros-hazugság, amit a kormány folytat, és ezért levélben fordult Soros Györgyhöz, hogy ő válaszoljon ezekre a hazugságokra személyesen - ne a sajtón keresztül. Németh erre azt reagálta, hogy ha Molnár levelet ír Soros Györgynek, akkor túllépi a hatáskörét, és különben is vele Molnár nem egyeztetett erről.

Molnár Zsolt most közölte, még a parlamenti ülésszak kezdete, február 8-ára ismét összehívja a testületet, így Orbán Viktor kormányfőnek is lesz még egy esélye arra, hogy válaszokat adjon a "Soros-tervről". A jobbikos Mirkóczi szerint az ülésre meg kéne hívni Pintér Sándor belügyminisztert is, aki elismerte, nincs arról tudomása, hogy Soros György illegális bevándorolást támogató szervezkedést folytatna, és Altusz Kristóf helyettes külügyi államtitkárnak is számot kell adnia a befogadott menekültekről.

Szél Bernadett a csütörtöki ülésen azt javasolta, hogy forduljanak Kövér Lászlóhoz, miután Németh Szilárd megpuccsolta az ülést, az ellenzéki tagok támogatják az ötletet. Szél azt is szeretné, ha az igazságügyi bizottság is véleményezné a nemzetbiztonsági bizottságban történteket.

Az elmúlt 8 év legabszurdabb napja

A Nagy Kivonulás után először a jobbikos Mirkóczki Ádám tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a kormánypárt részéről ez egy szánalmas menekülés, a kormány 3 évig milliárdokat költött egy olyan propagandára, amivel kapcsolatban egyre inkább hazugságspirálba keveredik. 

Szél Bernadett arról beszélt, az elmúlt 8 év egyik legabszurdabb napja ez. Azt mondta, nem érti, hogy egy nyílt ülésen, ahol ott lehet a teljes magyar és nemzetközi sajtó, bárki, miért éppen ő a probléma, hogy ott van. Gyakorlatilag a Fidesz ezzel megpuccsolta a nemzetbiztonsági bizottság működését, mondta, és hozzátette, ez nem megengedhető, ez maga a nemzetbiztonsági kockázat.

A teljes felelőtlenség kategóriája ez. Szél Szerint nem mondhatja Németh Szilárd, hogy bojkottálja az ülést egy olyan ember miatt, akit átvilágítottak. Hozzátette, hogy azért választották ki őt erre, mert olyan dolgokkal szembesítette őket, ami nekik kényelmetlen, például, hogy a Soros-terv nem létezik, csak internetről összeollózott papírokat mutattak neki, amit viszont titkosítottak. Most azt kérte, hogy a dokumentumokat adják át neki, ami alapján a jelentést elkészítették. A Fideszre pedig szerinte ezután tör rá ez az abszurd viselkedés,

"MIUTÁN RÁJÖTTEK ARRA, HOGY GYAKORLATILAG ÉN A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN TÖNKRETEHETEM AZT A PLAKÁTVALÓSÁGOT, AMIT ŐK FEL AKARNAK ÉPÍTENI, ÉS AMI VALÓBAN EGY TÖMÉNY SOROSOZÁSBÓL ÁLL"

- mondta Szél.

Frissítés: Németh Szilárd is megszólalt. Sőt, talált még valakit, aki szintén nemzetbiztonsági kockázat. Ezt Molnár Zsoltra, a bizottság MSZP-s elnökére mondta azután, hogy Molnár bejelentette: levélben fordul Soros Györgyhöz, hogy mi az igaz ebből az egész Soros-tervezős kormányzati kommunikációs hadjáratból.

Mint ismert, a botrány előzménye az volt, hogy január 15-én Németh Szilárd bejelentette, hogy "a Fidesz szerint Szél Bernadett és pártja, az LMP Soros György érdekeit szolgálja, ezért az ellenzéki képviselő nem vehet részt egy olyan nemzetbiztonsági bizottsági ülésen, amely a Soros-tervvel foglalkozna". Szél Bernadett erre azt válaszolta, hogy őt a Fidesz nem tilthatja ki, mert őt átvilágították, és megválasztották a bizottságba. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke pedig azt közölte meg, hogy ez a Fidesz kampányfogása, és ilyet nem is tehetnének meg. 

Ezután a kormányközeli Hirado.hu azt közölte, hogy Szél Bernadett  a migrációs válság közepén egy olyan külsős szakértő-munkatársat jelölt a bizottságba, akinek az átvilágítása során problémák merültek fel. Ezzel kapcsolatban mind Szél, mind afgán származású, magyar állampolgárságú tanácsadója azt mondta, ezek hamis állítások, megteszik a szükséges jogi lépéseket.