2018. február 17., szombat

GASZTRONÓMIA I.





GASZTRONÓMIA I. 




           Egyes alapanyagok és ételtípusok szokásos fűszerezése*


Levesek
levesekhez általában:
  • boróka
  • borsfű
  • citromfű
  • feketebors
  • fokhagyma
  • kakukkfű
  • lestyán
  • majoranna
  • petrezselyem
  • pirospaprika
  • rozmaring
  • tárkony
  • turbolya
  • vöröshagyma
  • zeller
apróléklevesekhez: citrom, feketebors, fehérrépa, fokhagyma, pirospaprika, petrezselyem, vöröshagyma
gulyáslevesekhez: feketebors, kömény,   petrezselyem, pirospaprika, vöröshagyma, zöldpaprika
gyümölcslevesekhez: citrom, citromhéj, fahéj, narancshéj, szegfűszeg, vanília
hallevesekhez: babér, borsfű, citrom, feketebors, fehérrépa, fokhagyma, kakukkfű, lestyán, petrezselyem, pirospaprika, sáfrány, szegfűszeg, tárkony, vöröshagyma
hús- és erőlevesekhez: bazsalikom, feketebors, fehérrépa, fokhagyma, gyömbér, kakukkfű, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, sáfrány, szerecsendió, vöröshagyma, zeller, zöldpaprika
korhelylevesekhez: babér, bazsalikom, feketebors, fokhagyma, kapor, kömény, majoranna, pirospaprika, vöröshagyma
zöldséglevesekhez: fehérrépa, feketebors, petrezselyem, pirospaprika, vöröshagyma, zeller













Húsok, szárnyasok
pácokhoz általában:
  • babér
  • bazsalikom
  • borókabogyó
  • citromfű
  • feketebors
  • fokhagyma
  • kakukkfű
  • kapor
  • koriander
  • kömény
  • lestyán
  • petrezselyem
  • rozmaring
  • tárkony
  • vöröshagyma
bárányhoz, birkához: bazsalikom, borsfű, chili, curry, feketebors, fokhagyma, kakukkfű, kapor, kömény, majoranna, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, szegfűbors, tárkony, turbolya, vöröshagyma, zsálya
borjúhoz: bazsalikom, borsfű, curry, feketebors,  kapri, majoranna, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, szerecsendió, vöröshagyma, zeller, zsálya
marhához: babér, bazsalikom, boróka, borsfű, chili, curry, feketebors, fokhagyma, kakukkfű, kapor, kömény, lestyán, majoranna, oregano, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, tárkony, turbolya, vöröshagyma, zsálya
disznóhoz: babér, borsfű, curry, feketebors, fekete üröm, fokhagyma, kakukkfű,  koriander, kömény, lestyán, majoranna,  pirospaprika, rozmaring, turbolya, vöröshagyma, zsálya
csirkéhez: borsfű, citromfű, curry, fekete üröm, kakukkfű, kömény, majoranna, metélőhagyma, pirospaprika, rozmaring, tárkony, turbolya
kacsához: borsfű, babér, fekete üröm, kakukkfű, kömény, majoranna, rozmaring, tárkony, zsálya
libához: borsfű, édeskömény, fekete üröm, kakukkfű, kömény, majoranna, rozmaring, tárkony, zsálya
pulykához: borsfű, curry, fekete üröm, kakukkfű, kömény, majoranna, petrezselyem, pirospaprika, tárkony, rozmaring, vöröshagyma, zsálya















Halak, vadak, gombák
halakhoz általában:
  • babér
  • bazsalikom
  • bors
  • borsfű
  • citromfű
  • fekete üröm
  • kakukkfű
  • kapor
  • kömény
  • lestyán
  • majoranna
  • metélőhagyma
  • petrezselyem
  • pirospaprika
  • tárkony
  • turbolya
  • vöröshagyma
  • zeller
vadakhoz általában:
  • áfonya
  • babér
  • boróka
  • feketebors
  • kakukkfű
  • kapribogyó
  • rozmaring
  • szegfűbors
  • szegfűszeg
  • tárkony
sült halakhoz: borsfű, kakukkfű, tárkony
tengeri halakhoz: babér, bazsalikom, édeskömény, kakukkfű, kapor, majoranna, metélőhagyma, tárkony, turbolya, rozmaring
nyúlhoz: babér, bazsalikom, lestyán, majoranna,  rozmaring, zsálya
őzhöz, szarvashoz: babér, boróka, borsfű, lestyán, majoranna, rozmaring, zsálya
gombákhoz: bazsalikom, bors, borsfű, citromfű, kakukkfű, kapor, majoranna, petrezselyem, r







Zöldségek, raguk
ragukhoz általában:
  • babér
  • borsfű
  • citromfű
  • fokhagyma
  • kakukkfű
  • kapor
  • koriander
  • lestyán
  • majoranna
  • metélőhagyma
  • oregano
  • petrezselyem
  • zeller
  • zsálya
babhoz: babér, bazsalikom, borsfű, csombor, fehérrépa, fokhagyma, kapor, pirospaprika, tárkony, vöröshagyma
borsóhoz: bazsalikom, borsfű, majoranna, petrezselyem, rozmaring, turbolya, zsálya
burgonyához:  babér, bazsalikom, borsfű, feketebors, kakukkfű, kapor, lestyán, majoranna, oregano, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, turbolya, vöröshagyma
fehérrépához: borsfű, kapor, majoranna
karfiolhoz: édeskömény, kapor, metélőhagyma, rozmaring
káposztához: borsfű, feketebors, kakukkfű, kömény, majoranna, oregano, petrezselyem, pirospaprika,  vöröshagyma, zsálya
kelbimbóhoz: borsfű, kapor, zsálya
kelkáposztához: feketebors, fokhagyma, kömény, majoranna,  pirospaprika,  vöröshagyma
lencséhez: babér, borsfű, citrom, fokhagyma, petrezselyem, pirospaprika, vöröshagyma
paradicsomhoz: babér, bazsalikom, borsfű, feketebors, fokhagyma, kapor, majoranna, metélőhagyma, oregano, petrezselyem, tárkony, turbolya, vöröshagyma, zeller, zsálya
savanyú káposztához: bazsalikom, borsfű,  kakukkfű, kapor, lestyán, pirospaprika, tárkony, vöröshagyma
sárgarépához: petrezselyem, turbolya
spenóthoz: fokhagyma, majoranna, rozmaring, turbolya, tárkony, zsálya
tökhöz: bazsalikom, kapor, majoranna, pirospaprika, rozmaring, tárkony
zöldbabhoz: borsfű, fokhagyma, kakukkfű, kapor, majoranna, oregano, petrezselyem, rozmaring, tárkony, vöröshagyma, zsálya
zellerhez: petrezselyem, tárkony, turbolya

*
A fűszerek felsorolása egy-egy ételnél, vagy alapanyagnál természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkor mindegyiket bele kell tenni. A számbavétel csak azt jelzi, hogy milyen fűszerek közül szokás kiválasztani az adott fogás ízkompozíciójának alkotóit.



Szokásos konyhai mértékegységek megközelítő jelentése
késhegyni
vagy mokkáskanálnyi
kiskanálnyi
(kávés, teás)
csapott evőkanálnyi (vagy diónyi)
púpozott
evőkanálnyi
tojásnyi
fűszerpaprika, bors
0,2 dkg
0,4 dkg
0,7 dkg
1 dkg
-
zsemlemorzsa, túró, gríz
-
-
1,2 dkg
1,6 dkg
-
só, liszt, cukor
0,5 dkg
1 dkg
1,5 dkg
2 dkg
-
víz, tej, tejföl, mustár, paradicsompüré, lekvár
-
1 dkg
1,5 dkg
-
-
zsír, vaj, margarin, rizs, olaj, tarhonya
-
1,5 dkg
2 dkg
3 dkg
5 dkg

Nagyanyáink receptkönyveiben és más - például angolszász - leírásokban is gyakran használt mértékegység a csésze, valamint a bögre. A magyar csésze körülbelül 1,5 - 2 deciliternek, a bögre 2 - 2,5 deciliternek, a "cup" pedig nagyjából 2,5 deciliternek vehető.

És még néhány klasszikus a konyhából:
font = 56 dkg (ez a magyar vagy másképp bécsi font)
lat = jellemzően 1,75 dkg (különböző helyi verziókban: 1,4-1,9 dkg)
nehezék = 0,44 dkg (negyed lat)
icce = jellemzően 8,5 dl (különböző helyi verziói 6-9 dl közöttiek)
meszely = 4,2 dl (fél icce)
pint = 1,7 liter (két icce)







Néhány alapanyag jellemző méretei
kicsi
közepes
nagy
alma
8-10 dkg
10-12 dkg
20-22 dkg
burgonya
5-7 dkg
8-10 dkg
14-18 dkg
citrom

10-15 dkg

fehérrépa

6-8 dkg

gomba (csiperke)

5-6 dkg

karalábé

25-35 dkg
40-45 dkg
karfiol

60-70 dkg
1,4-1,8 kg
káposzta

70-80 dkg
1 kg
körte
15-20 dkg
20-25 dkg
25-30 dkg
padlizsán
15-20 dkg
25-35 dkg
40-45 dkg
paradicsom
3-4 dkg
8-9 dkg
16-20 dkg
sárgarépa

8-12 dkg
15-20 dkg
sárgabarack
3-4 dkg
6-7 dkg
9-10 dkg
tojás (tyúk)

5-6 dkg

tojássárgája (tyúk)

1,6-2 dkg

tojásfehérje (tyúk)

3-3,5 dkg

vöröshagyma
2 dkg
5 dkg
10 dkg
zöldpaprika
4-6 dkg
7-9 dkg
16-20 dkg





                                              Itallap

Étvágygerjesztőnek: száraz vermut, ürmös, madeira, sherry, száraz szamorodni, whisky, pálinkafélék, borpárlatok, keserű likőrök, száraz koktélok, gyümölcslevek, de Kardos még a nem túl édes tokaji aszút is elfogadhatónak tartja.
Leveshez: előtte inkább sör, utána pedig - különösen a keményebb húsleveseknél - könnyű száraz fehér bor.
Vegyes ízelítőhöz: száraz fehérbor (északi vendégeknek pálinka).
Hideg előételekhez: Venesz és Túrós szerint a fűszeresebb, nehezebb száraz fehér borok, míg Kardos szerint kifejezetten a könnyű, nem túl illatos/fűszeres fehérek illenek.
Kaviárhoz: száraz sherry, vodka.
Rákhoz: fűszeresebb, nehezebb száraz fehér bor.
Halakhoz: könnyű, száraz fehér bor, de Kardos szerint például a pisztránghoz, vagy a lazachoz már félédes vagy édes fehér bor jár.
Halászléhez: Kardos szerint könnyű vörös bor (de például Gundelék szerint fehér bor).
Tojásételekhez: könnyű, száraz fehér bor.
Gombához: vörös borok, vagy nehezebb száraz fehérek.
Májhoz: fehér vagy vörös bor, de Venesz és Túrós szerint a libamájhoz csak vörös bor illik.
Rostonsültekhez: fehér vagy vörös bor.
Pörköltekhez: vörös bor.
Pástétomokhoz: vörös bor.
Szárnyasokhoz: fehér pecsenyebor, esetleg pezsgő, ám Kardos szerint a könnyű vörös bor is szóba jöhet.
Fehér húsú sültekhez: fehér pecsenyebor, de Venesz és Túrós szerint esetleg a pezsgő is megfelel.
Angolos húsokhoz: nehéz, testes vörös bor.
Birkához: Kardos szerint könnyű, szőlőillatú fehér vagy vörös bor.
Vadakhoz: nehéz, testes vörös bor, de Kardos szerint mehet hozzá a száraz szamorodni is.
Tésztához: Magyar szerint pezsgő, Ketter szerint édes pecsenyebor.
Zöldségekhez: Kardos szerint - a fűszerezéstől függő erősségű - száraz fehér borok.
Édességekhez: édeskés fehér bor, tokaji aszú vagy (félszáraz) pezsgő.
Sajtokhoz: vörös bor vagy valamilyen csemegebor, de Kardos a különféle fehér borokat javasolja.
Gyümölcshöz: Tokaji aszú, édes szamorodni, vagy más csemegebor.
Feketekávéhoz: konyak vagy valamilyen likőr.





Mennyivel számoljunk egy emberre?
Miből?
Személyenként
dl: készétel
dkg: nyersanyag
leves
3 dl
leves főételnek
4-5 dl
főzelék
2,5 dl
mártás
1-1,5 dl
hús (csont nélkül)
12-20 dkg
hús (csontos)
18-25 dkg
hús gulyásnak, fasírtnak
8-12 dkg
csirke, tyúk (tisztított, csontos)
25-35 dkg
kacsa, liba (tisztított, csontos)
25-40 dkg
hal (tisztított)
20-30 dkg
kolbász, hurka 20-25 dkg krumpli köretnek 20-25 dkg zöldség köretnek 15-20 dkg rizs, tarhonya köretnek 10 dkg zöldség főzeléknek 25 dkg zöldség levesbe 8-15 dkg száraz hüvelyes főzeléknek 10 dkg száraz hüvelyes levesnek 5 dkg száraztészta főételnek 10-15 dkg száraztészta levesbetétnek 1 dkg rizs levesbetétnek 2 dkg


                                  Marha- és borjúhúsok                            (felhasználásuk, helyettesítésük, kezelésük)
fej • tarja (nyak) • magas hátszín (rostélyos, gerinc, karaj, borda, kotlett) • lapos hátszín(borda, kotlett, vesés) • vesepecsenye (bélszín, szűzpecsenye) • fartő ( spitz, rózsa) •fehér és fekete pecsenye (frikandó, comb) • felsál • gömbölyű felsál (dió) • szegy hátulja •szegy eleje • lapocka • lábszár (csülök, láb) • farok (ököruszály) (gyors áttekintés)


A HÚS ELŐKÉSZÍTÉSE A marhahúsnál nem a friss vágás a jó, mivel az rágós marad. 10-14 nap hűtött érlelés már megfelelően előkészíti a húst. A hirtelen sütésre szánt marhát pedig célszerű pácolni is, azaz 1-2 napig olajjal bekenve és kevés borssal bedörzsölve hűtőszekrényben tartani.
A húst bő, hideg vízben mossuk tisztára. Ha nagyon szennyezett és zsíros, akkor langyos vizet használunk, de - kivéve a pácolt, sózott, füstölt húsokat - sosem áztatjuk. (Az erősen sózott, füstölt húst néhányszor leforrázzuk, majd hideg vízben lemossuk. A túlontúl sötét húsok színének frissítésére is szokás forrázást alkalmazni. Ugyancsak forrázzuk a levesnek szánt csontokat - így  a csontlé majd kevésbé lesz zavaros.)
A feldolgozás a parírozással kezdődik, magyarul letisztítjuk a felesleges zsiradékot, az esetleges hártyát, az inakat (s ha van mihez felhasználni, akkor az apróhúsnak való "cafatokat" is).
A további darabolást az étel jellege határozza meg. Ha szeletekre van szükségünk, akkor mindig a hús vastagabb végén kezdünk (így kevesebb lesz a hulladék) és a rostokra keresztben vágunk. Ha kicsit rézsutosan darabolunk, szebb szeleteket kapunk. (Keskenyebb alapanyagból nagy szeletet úgy lehet varázsolni, ha csak minden második vágásnál szeljük át teljesen a húst, a közteseknél csak annyira hatolunk mélyre, hogy a két szelet szétnyitható, s egyben kiteríthető legyen.)
Az egybesütésre, -párolásra szánt húsokat célszerű (nem olvadó!) cérnával vagy zsineggel több helyen átkötni, így a későbbiekben jobban megtartják az alakjukat.

fej


Felhasználható:
apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak), vagdalthúsokhoz, levesnek, kocsonyának, párolva (pld. mártással), füstölve
ha borjú, akkor rántva is
  
tarja
(más néven: nyak)
Felhasználható:
apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak), vagdalthúsokhoz, főzve
  
magas hátszín
(más néven: rostélyos, gerinc; ha borjú: karaj, borda, kotlett)
Felhasználható:
egyben sütve, szeletben hirtelen sütve, kirántva, töltve (és párolva) - ha az állat öreg, csakis párolva



lapos hátszín
(más néven: borda, kotlett; ha borjú: vesés)
Felhasználható:
egyben sütve, szeletben hirtelen sütve, kirántva - ha az állat öreg, csakis párolva
  
vesepecsenye
(más néven: bélszín; ha borjú: szűzpecsenye)
Felhasználható:
egyben sütve, szeletben hirtelen sütve, kirántva, tatárbifszteknek - ha az állat öreg, csakis párolva
a bélszín széléből, azaz a pacsniból a legjobb a pörkölt, a tokány és a ragu is

fartő
(más néven: spitz; ha borjú: rózsa)
Felhasználható:
elősütés után párolva (pld. mártással), főzve
ha borjú, akkor frissensültnek is
  
fehér és fekete pecsenye
(ha borjú: frikandó, comb)
Felhasználható:
elősütés után párolva (szeletben, vagy esetleg felszúrva és megtöltve), főzve
ha borjú, akkor frissensültnek és kirántva is
  
felsál
Felhasználható:
elősütés után szeletben párolva (pld. mártással), töltve (és párolva), főzve
ha borjú, akkor frissen-, illetve egybensültnek is

gömbölyű felsál
(más néven: dió)
Felhasználható:
elősütés után párolva (szeletben, vagy esetleg felszúrva és megtöltve), főzve
ha borjú, akkor frissensültnek is



szegy hátulja
Felhasználható:
főzve (húslevesbe vagy utóbb szeletelve és mártással kínálva), füstölve, apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak)
ha borjú, akkor egyben tölthető, illetve süthető is
  
szegy eleje
Felhasználható:
főzve (húslevesbe vagy utóbb szeletelve és mártással kínálva), füstölve, apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak)
ha borjú, akkor egyben tölthető, illetve süthető is

lapocka
Felhasználható:
főzve (húslevesbe), apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak)
ha borjú, akkor (feltekerve, illetve töltve) süthető is

lábszár 
(felső és alsó)
(ha borjú: felső a csülök, alsó a láb)
Felhasználható:
főzve (húslevesbe), apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak), vagdalthúsokhoz
ha borjú, akkor a láb rántva, a csülök sütve is
  
farok
(más néven: ököruszály)
Felhasználható:
főzve (levesbe vagy mártással kínálva), apróhúsételekhez (pld. gulyásnak, pörköltnek, tokánynak), vagdalthúsokhoz








                                     Sertéshúsok                              (felhasználásuk, helyettesítésük, kezelésük)
fej • tarja • hosszú karaj (borda, kotlett) • rövid karaj (borda, karmonádli, kotlett) •szűzpecsenye • comb (felsál, dió, frikandó, rózsa) • dagadó (hasaalja) • oldalas • lapocka •tokaszalonna • csülök • köröm • farok (gyors áttekintés)
A HÚS ELŐKÉSZÍTÉSE A húst bő, hideg vízben mossuk tisztára. Ha nagyon szennyezett és zsíros, akkor langyos vizet használunk, de - kivéve a pácolt, sózott, füstölt húsokat - sosem áztatjuk. (Az erősen sózott, füstölt húst néhányszor leforrázzuk, majd hideg vízben lemossuk. A túlontúl sötét húsok színének frissítésére is szokás forrázást alkalmazni. Ugyancsak forrázzuk a levesnek szánt csontokat - így a csontlé majd kevésbé lesz zavaros.)
A feldolgozás a parírozással kezdődik, magyarul letisztítjuk a felesleges zsiradékot, az esetleges hártyát, az inakat (s ha van mihez felhasználni, akkor az apróhúsnak való "cafatokat" is).
A további darabolást az étel jellege határozza meg. Ha szeletekre van szükségünk, akkor mindig a hús vastagabb végén kezdünk (így kevesebb lesz a hulladék) és a rostokra keresztben vágunk. Ha kicsit rézsutosan darabolunk, szebb szeleteket kapunk. (Keskenyebb alapanyagból nagy szeletet úgy lehet varázsolni, ha csak minden második vágásnál szeljük át teljesen a húst, a közteseknél csak annyira hatolunk mélyre, hogy a két szelet szétnyitható, s egyben kiteríthető legyen.)
Az egybesütésre, -párolásra szánt húsokat célszerű (nem olvadó!) cérnával vagy zsineggel több helyen átkötni, így a későbbiekben jobban megtartják az alakjukat. Ha bőrös disznóhúst készülünk sütni, akkor a bőrös részt néhány pillanatra forrásban lévő vízbe mártjuk, majd 1-2 centiméterenként bevagdaljuk, de csak annyira, hogy a szalonnás részt ne vágjuk át.

fej
Felhasználható:
füstölve, kocsonyának, főzve



tarja
Felhasználható:
szeletben frissen sütve, füstölve, roston sütve

hosszú karaj
(más néven: borda, kotlett)
Felhasználható:
egészben sütve, szeletben frissen sütve, rántva, füstölve, aprópecsenyének - ha az állat öreg: csakis elősütve és párolva

rövid karaj
(más néven: borda, karmonádli, kotlett)
Felhasználható:
egészben sütve, szeletben frissen sütve, rántva, füstölve, aprópecsenyének - ha az állat öreg: csakis elősütve és párolva
  
szűzpecsenye
Felhasználható:
egészben sütve, szeletben frissen sütve, rántva, aprópecsenyének - ha az állat öreg: csakis elősütve és párolva
  
comb
(részei: felsál, dió, frikandó, rózsa)
Felhasználható:
egészben sütve, szeletben frissen sütve, rántva, tokányba, aprópecsenyének - ha az állat öreg: csakis elősütve és párolva
  
dagadó
(más néven: hasaalja)
Felhasználható:
pörköltbe, tokányba, vagdaltnak, töltve és sütve, főzve (feltétnek), roston sütve
  
oldalas
Felhasználható:
sütve, füstölve, pörköltbe, tokányba, vagdaltnak


lapocka
Felhasználható:
füstölve, pörköltbe, tokányba, vagdaltnak
  
tokaszalonna
Felhasználható:
főzve, abálva
  
csülök
Felhasználható:
sütve, főzve, füstölve, pörköltbe
  
köröm
Felhasználható:
kocsonyának, főzve, pörköltbe, tokányba, vagdaltba
  
farok
Felhasználható:
főzve, pörköltbe, tokányba, vagdaltba, kocsonyának
Megnyitás külön ablakban (nyomtatáshoz, emilhez, mentéshez)





            Ajánlott napi energia- és tápanyagbevitel                                       férfiaknak és nőknek
Férfiaknak ajánlott napi mennyiségek


Életkor
(év)
Munka,
terhelés
Energia
(kcal)
Fehérje
(g)
Zsír
(g)
Szénhidrát
(g)


2-3

1300
41
42
180


4-6

1700
54
55
236


7-10

2200
70
71
306


11-14

2700
86
87
375


15-18

2800
89
90
389


19-30
ülő
2700
78
87
384


középnehéz
3100
91
100
440


nehéz
3650
107
125
500


nehéz fizikai
4100
120
150
540


31-60
ülő
2600
76
84
367


középnehéz
3000
88
97
424


nehéz
3500
102
121
478


nehéz fizikai
3950
116
144
520


60 felett
ülő
2200
75
71
301


középnehéz
2550
87
82
348


nehéz
3000
102
103
410




Nőknek ajánlott napi mennyiségek


Életkor
(év)
Munka,
terhelés
Energia
(kcal)
Fehérje
(g)
Zsír
(g)
Szénhidrát
(g)


2-3

1300
41
42
180


4-6

1700
54
55
236


7-10

2200
70
71
306


11-14

2400
76
77
324


15-18

2300
73
74
320


19-30
ülő
2150
63
69
304


középnehéz
2300
67
74
325


nehéz
2500
73
80
354


terhesség
+ 150-350
+ 10
+ 1
+ 25-35


szoptatás
+ 500-550
+ 20
+ 3
+ 25-35


31-60
ülő
2100
61
68
297


középnehéz
2200
64
71
311


nehéz
2450
72
79
346


terhesség
+ 150-350
+ 10
+ 1
+ 25-35


szoptatás
+ 500-550
+ 20
+ 3
+ 25-35


60 felett
ülő
1900
65
61
260


középnehéz
2000
68
65
273


nehéz
2200
75
71
301


























                                                            





                                       Tápanyagtáblák
gabonafélék | húsok halak zsiradékok tejfélék, tojás zöldségek gyümölcsök 
 GABONAFÉLÉK(100 g)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Árpagyöngy (gersli)
350
9
1
75
Briós (2 db, azaz 100 gr)
330 
10 
8
57
Búzacsíra
380
25
10
45
Búzadara
340
9
1
73
Búzakorpa
260
5
5
15
Kalács
280
9
2
55
Kenyér (barna)
240
 10
1
55
Kenyér (fehér)
260
9
1
52
Kenyér (lenmagos)
250
10
3
46
Kenyér (rozs)
260
8
1
54
Kifli (1 db, azaz 44 gr)
130
5
1
26
Kuglóf
330
8
9
54
Liszt (búza)
350
14
1
70
Liszt (kukorica)
347
10
3
70
Liszt (szója)
440
38
20
10
Pászka
380
15
1
78
Rizs
350 
78
Száraztészta (4 tojásos)
380 
15 
73
Szójagranulátum
539 
42 
20 
25
Túrós batyu (1 db, azaz 75 gr)
230
8
5
39
Zabpehely
380 
14 
64
Zsemle (1 db, azaz 55 g)
150
30
Zsemlemorzsa
340
10 
73

 HÚSOK(100 g)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
 zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Borjúhús
120
20
5
-
Csirke
110
 22
3
 -
Csontvelő
820
3
90
-
Disznósajt
310
15
28
-
Gépsonka
160
23
7
-
Házinyúl
160
21
8
-
Kenőmájas
310
16
28
-
Kolbász (lecsó)
270
16
23
-
Kolbász (száraz)
360
20
32
-
Krinolin, párizsi
 210
 12
 18
 -
Liba, kacsa
380
16
35
-
Lóhús
110
22
3
1
Marhafelsál
230
17
19
-
Marhahús (sovány)
120
21
4
-
Marhanyelv
220
16
18
-
Máj (liba)
450
22
40
1
Máj (marha)
130
21
3
4
Máj (sertés)
140
20
5
3
Őz
100
21
2
-
Pacal
160
16
11
-
Pulyka
170
21
10
-
Pulykajava
 110
 24
 2
 -
Sertéshús (középzsíros)
300
17
25
-
Sertéshús (sovány)
140
20
7
-
Szárazkolbász
360
20
32
-
Téliszalámi
520
25
46
-
Tüdő (marha, sertés)
110
20
3
1
Vaddisznó
110
22
2
-
Virsli
230
13
20 
-
Virsli (baromfiból)
190
19 
13
-
Zalai felvágott
240
16
20
-

 HALAK(100 g)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
 zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Fogas
80
19
1
-
Harcsa
80
18
1
-
Hering (pácolt)
250
13
22
2
Hering (olajos)
370
16
34
-
Ponty
100
16
4
 -
Szardinia (olajos)
280
23
21
-
Tonhal
90
19
1
1

 ZSIRADÉKOK(100 g)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
 zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Angolszalonna
490
17
47
-
Füstölt szalonna
700
9
73
-
Margarin
760
1
84
-
Olaj (napraforgó)
 900
 -
 100
 -
 Zsír (sertés)
 900
 -
 100
 -



 TEJTERMÉKEK, TOJÁS(100 g / 100 ml)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
 zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Iró
35
3
2
4
Joghurt, aludttej
65
4
4
5
Kefír
30
4
-
5
Sajt (ementáli)
380
27
30
2
Sajt (fokhagymás)
200
29
9
2
Sajt (füstölt)
380
26
30
2
Sajt (köményes)
200
29
9
2
Sajt (ömlesztett, márvány)
310
22
24
2
Sajt (parmezán)
360
35
24
2
Sajt (trappista, eidami)
340
25
26
2
Tehéntej (2,8 % zsírtart.)
60
4
3
5
Tehéntej (1,5 % zsírtart.)
40
4
2
5
Tej (kakaós)
70
4
1
11
Tejföl
170
3
 16
4
Tejföl (zsírszegény)
120
 3
12
4
Tejszín
 290
 3
 30
 3
Tojás (1 db, azaz 40 g)
 70
 5
 5
 -
Tojásfehérje (1 db, azaz 24 g)
14
3
-
-
Tojássárgája (1 db, azaz16 g)
54
2
5
-
Túró (juh)
280
18
21
3
Túró (tehén, félzsíros)
110
 16
 4
 4
Túró (gyümölcsös)
220
 15
 9
 19
Vaj
720
 -
 80
Vajkrém
 380
40 
 -

 ZÖLDSÉGFÉLÉK(100 g)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Brokkoli
30
2
-
4
Burgonya
90
3
-
20
Cékla
30
1
-
6
Fehérrépa
30
1
-
6
Fejes káposzta
 30
 2
 -
 6
Fejes saláta
15
1
-
2
Gomba (csiperke, vargánya)
40
6
-
3
Gomba (laska)
40
2
1
6
Hónapos retek
15
1
-
2
Karalábé
40
2
-
7
Karfiol
30
2
-
4
Kelbimbó
45
5
-
5
Kelkáposzta
35
4
-
4
Kovászos uborka
10
1
-
2
Kukorica (tejes)
130
5
2
24
Lencse (száraz)
330
26
 2
53
Paradicsom
20
4
Paraj
20 
 -
2
Savanyú káposzta
20
1
-
3
Sárgarépa
40
1
-
Sóska
20
 2
2
Spárga
20
2
-
2
Szárazbab
310
 22
1
54 
Szárazborsó
330
22
2
53 
Tök (főző)
 30
 1
 -
 6
Tök (sütő)
30
1
-
6
Uborka
 10
 1
 -
 2
Vöröshagyma
 40
 1
 -
 8
Zellergyökér
 30
 1
 -
 5
Zöldbab
 40
 3
 -
 7
Zöldborsó
 90
 7
 -
 14
Zöldpaprika
20
-
3

 GYÜMÖLCSÖK(100 g)
energia
(kcal)
fehérje
(g)
 zsír
(g)
szénhidrát
(g)
Alma
30
-
-
7
Ananász
50
-
1
12
Banán
100
1
-
23
Citrom
25
-
-
2
Cseresznye
60
1
-
14
Dinnye (görög)
30
1
-
7
Dinnye (sárga)
40
-
-
10
Dió
650 
19 
 57
12
Egres
40
1
1
8
Gesztenye
170
5
2
33
Grapefruit
35
1
-
7
Kajszibarack
50 
 1
 -
10 
Körte
50
-
-
12
Mandarin
40
1
1
10
Mandula
630
28
52
7
Mák
540
20
38
24
Málna
30
1
5
Meggy
50
1
-
11
Mogyoró
690
16
64
9
Mogyoró (földi)
610
27
47
15
Narancs
40
1
9
Őszibarack
40
1
 -
9
Ribizli
35
1
-
7
Szamóca (földieper)
35
1
-
7
Szilva
60
11
Szőlő
80
-
18

      Az egyes vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket
     a legnagyobb arányban tartalmazó élelmiszerek toplistája
VitaminokA B1 B2 B6 C D E H karotin nikotinsav pantoténsav
Ásványi anyagokfoszfor kalcium kálium magnézium nátrium vas
Nyomelemekcink kobalt króm mangán nikkel réz






Karotin
mg / 100 g
petrezselyem
sárgarépa
sütőtök
sóska, paraj
sárgadinnye
7,3
7
3,8
3,5
3

A vitamin
µg / 100 g
csukamájolaj
libamáj
sertésmáj
marhamáj
olajos szardínia
vaj
tojássárgája
30000
8000
3000
1000
700
700
670



B1 vitamin
µg / 100 g
sertéshús
gépsonka
marhaszív
dió, mogyoró
kukorica-, búzaliszt
szárazbab
lencse
740-770
600
400
400
400
400
350

B2 vitamin
µg / 100 g
máj (marha, liba)
sertésmáj
kenőmájas
sertésvese
szív (marha, sertés)
mogyoró
tojássárgája
3000
2000
1300
1000
800
500
450












Nikotinsav
mg / 100 g
marhamáj
máj (sertés, liba)
pulyka
csirke
olajos hering
sovány sertéshús
szív (marha, sertés)
tüdő (marha, sertés)
vese (marha, sertés)
15
14
8,5
8
8
7,5
6-6,5
6
6

C vitamin
mg / 100 g
friss csipkebogyó
zöldpaprika
petrezselyem
fekete ribiszke
kelbimbó
karalábé
karfiol
káposzta
narancs
200
170
170
150
90
80
60
50-55
50




D vitamin
µg / 100 g
vaj
csukamájolaj
tojássárgája
habtejszín
gomba (csiperke, vargánya)
15
12
10
5
5

B6 vitamin
mg / 100 g
marhamáj
pörkölt napraforgó
hering, tőkehal
lencse
pritamin
borjúhús
1,7
1,4
1
0,9
0,8
0,7




Pantoténsav
mg / 100 g
tojássárgája
marhamáj
félbarna kenyér
petrezselyem
földimogyoró
4
3,7
0,8
0,8
0,6

E vitamin
mg / 100 g
tökmag
napraforgóolaj
szója
csipkebogyó
gesztenye
földimogyoró
38,5
32
22
9
8
8




H vitamin
µg / 100 g
földimogyoró
máj (sertés, marha)
mogyoró
libamáj
óvári sajt
tojássárgája
szójaliszt
77
40-42
34
30
27
25
25





Kalcium
mg / 100 g
mák
sajt (félkemény, kemény)
mogyoró
petrezselyem
mandula
dió
szójaliszt
juhtej
970
600-850
290
245
240
200
200
180

Vas
mg / 100 g
mogyoró
mák
tüdő (marha, sertés)
sovány juhhús
sertésmáj
vargánya
friss csipkebogyó
lóhús
35
22
16
10,5
10
10
10
9




Foszfor
mg / 100 g
ömlesztett sajtok
tojássárgája
szójaliszt
sajt (félkemény, kemény)
bab, borsó, lencse
máj (marha, sertés)
sovány juhhús
hántolt búza (buris)
rozsliszt
950-1000
570
500
400-550
400
350-380
350
350
350

Kálium
mg / 100 g
szójaliszt
dió
bab, borsó, lencse
mák
mazsola
tökmag, f.mogyoró
mandula
napraforgó
zöldborsó
mogyoró
1950
1710
1120-1210
1100
1000
920
890
840
620
600




Nátrium
mg / 100 g
füstölt sertéshús
disznósajt
ömlesztett sajtok
kemény-félkemény sajtok
félbarna kenyér
fehér kenyér
2030
1750
1120-1400
700-1330
825
810

Magnézium
mg / 100 g
szójaliszt
szárazbab
szárazborsó, lencse
hántolt búza (buris)
zabpehely
360
220
130
120
110






Réz
mg / 1000 g
marhamáj
lencse
száraz bab, borsó
sertésmáj
15
8
6
4

Cink
mg / 1000 g
csirkemáj
sertésmáj
marhamáj
marhahús
sertéshús
lencse
49
41
33
31
29
26




Kobalt
mg / 1000 g
szárazbab
szárazborsó, lencse
paraj
0,6
0,3
0,2

Króm
mg / 1000 g
lencse
paraj
tojássárgája
szója
marhamáj
0,4
0,3
0,2
0,2
0,15




Mangán
mg / 1000 g
paraj
cékla
barna kenyér
fehérrépa
szamóca
zöldborsó
6,2
5,4
2,7
2,6
2,4
2,1

Nikkel
mg / 1000 g
szója
szárazborsó, bab
lencse
zöldborsó
cékla
fehérrépa
sóska
ribiszke
4,1
3,3-3,5
1,6
0,8
0,5
0,5
0,5
0,5




























                                      VITANINOK





                                  A vitamin

(Retinol, Axeroftol ,Retinolacetát)

Már ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy afarkasvakság csukamájolaj fogyasztásávalkezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott. 

Két formája:

·         Retinol: ( amely a vegyület kémiai neve ) állati eredetű
·         Karotinoid:(tehát előanyagaként) pedig a növényi eredetű élelmiszerekben található meg.
Egy molekula karotin kettészakadása egy speciális enzim segítségével 2 molekula A-vitamint eredményez. A vitaminra a szervezetnek elsősorban egy pigment, a rodoszpin előállításához van szüksége, amely a sötétben való látást teszi lehetővé. Fontos szerepe van az ajkak és a tüdő nedvesen tartásában, a testszövetek megfelelő növekedésében, az egészséges bőr megőrzésében. Szerepe van szervezet immunválaszában is elősegítve a baktériumok, vírusok és élősködők okozta fertőzések leküzdését. Természetes forrásai: belsőségek (máj, vese, szív, stb.), tej és tejtermékek, tengeri halak, tojássárgájaProvitaminját tartalmazza nagy mennyiségben:
·         sárgarépa
·         paraj
·         sütőtök
·         kajszi- és sárgabarack
·         sárgadinnye
·         paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
Felszívódását segítő tényezők: kevés olaj vagy zsiradék.Felszívódását gátló tényezők:
·         magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
·         savlekötők csökkentik az A- vitamin készletet
·         cinkszegény étrend
Optimális mennyiség:
·         felnőtt férfiak: 9000 μg/nap
·         felnőtt nők: 7500 μg/nap /
A pontos igénymeghatározás és ajánlott mennyiségek tekintetében nem egységes a szakirodalom. Ritkán nagyobb adagokat, 10 000- 20000 IU/nap. 
A vitamint használnak, ekkor már inkább 
béta-karotin formában, mivel ennek korlátozott A-vitaminná alakulása, így nem jön létre túladagolás. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik.
Egy felnőtt ember szervezete kb. 1-2 évre elegendő mennyiséget képes tárolni megfelelő
A-vitamin-ellátottság esetén. Legjobb az ajánlott napi bevitel 100%-ának fogyasztása mellett maradni. Kiegészítőként multivitaminokkal fogyaszthatjuk.
Az A –vitamin-kiegészítők általában halolaj alapú készítmények, így tőkehalmájolaj és bármilyen 
A-vitamin-tartalmú készítmény együttes használata kerülendő.Önmagában és nagy dózisokban nem ajánlott szedni. Túladagolása felhalmozódáshoz esetleg mérgezéshez vezethet.
Ez általában ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél.
Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. . 
Kismamák számára az vitamin túladagolása különösen veszélyes lehet, mert az embrió fejlődési rendellenességeihez vezet.
A természetes ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású a felesleg a vizelettel együtt kimosódik.
Hiányállapotok:
·         szürkületi vakság
·         fertőzésérzékenység
·         lassú növekedés gyermekkorban
·         szem szaruhártyájának kiszáradása
·         a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai
·         a fogzománc lassú kialakulása gyermekkorban





                                     Acidophilus

Eli Metchnikoff Nobel-díjas tudós mintegy 70 éve felfedezte, hogy Dél-Európa egyes részein az emberek sokkal tovább élnek, mint másutt. Kutatásai során kiderült, hogy ezeknek az embereknek az étrendje nagy mennyiségű aludttejet tar­talmazott, aminek a készítésében egy bizonyos baktérium is szerepet játszott. 
Minthogy az ott élők rendszeresen fogyasztottak aludttejet, ez a baktérium állandóan jelen volt az emésztőrendszerükben.
Az említett baktériumnak Metchnikoff a Lactobacillus Bulgaricus nevet adta. A további kutatások során kiderült, hogy még az L. Bulgaricusnál is hatásosabb bak­térium aLactobacillus Acidophilus, ismertebb nevén Acidophilus, amely 10 napig vagy tovább is képes életben maradni az emésztőrendszerben. 
Ez azért is fontos, mert a bél hasznos baktériumai öt napon belül elpusztulnak, ha nem jutnak folya­matosan tejsavhoz vagy tejcukorhoz, például az Acidophilus révén.
Az Acidophilus kedvezőtlen környezetet teremt a különféle kórokozók, például a mikrokokkuszok, a clostridiumok, a különböző kólibaktériumok, illetve a gombák számára. További előnye, hogy elősegíti egy gyönge antibiotikum, a colicin ter­melődését, így nemegyszer feleslegessé teheti az antibiotikus kezelést. 
Csökkenti az Acidophilus a koleszterinszintet, segít a tejfehérjék, az aminosavak, a zsírok és a laktóz feldolgozásában. Szerepe van a szervezet számára oly fontos B-vitaminok szintézisében.
Az orálisan (szájon át) szedett antibiotikumok elpusztítják a hasznos bélflórát, és a Candida albicans nevű gomba elszaporodását idézik elő, ami hasmenéshez, székrekedéshez vagy egyéb emésztési zavarokhoz vezet. Gombásodás kezdődhet a tüdőben, a szájban, a kézen, a lábon, az ujjakon, a körmök alatt és a hüvelyben is.
Az utóbbi évtizedekben lépten-nyomon alkalmazott antibiotikum-kezelések egyik „mellékhatásaként" népbetegséggé vált Magyarországon a bőrgombásodás.Gondoljuk csak el, hogy „a városi lakosság nagy része, a középiskolások 60-80 százaléka szenved bőrgombásodásban" (dr. Oláh Andor közlése). Ez a betegség nagyobb mennyiségű Acidophilusszal néhány hét alatt orvosolható.
Az Acidophilus alkalmazásával megszűnik a kellemetlen szájszag, amit a bél­ben végbemenő bomlási folyamat okoz, és kezelhetővé válik az akne, illetve más bőrbántalmak. Rendszeres használata tisztán tartja a beleket. A tudomány nem ismer az emberre ártalmas Acidophilus fajtát. 





FIGYELEM!

  • Hasmenés esetén elég 5-6 napig szedni a bélflóra helyreállításához.
  • Mélygombás fertőzések (bőrgyógyászati, nőgyógyászati problémák) helyi kezelése mellett, illetve utána hónapokig kell szedni az Acidophilust fenntartó adag­ban (1-2 kapszula).
  • A gombás betegségek leküzdésében a fokhagyma és az arginin nevű aminosav is segíthet.

ADAGOLÁS:

Javaslat szerint. 

                                     Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). 
A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.
A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

                                       Aminosavak

fehérjék alapvető építőkövei az aminosavak. Szervezetünk fehérjéit 20 aminosav építi fel, de ezen kívül is vannak aminosavak (pl: Tiroxin, Ornitin, Taurin), melyek funkcióval rendelkeznek a szervezetben. 
A 20 fehérjeépítő aminosavból 8-at a szervezet nem tud előállítani, azokat kívülről kell bevinni. Ezeket esszenciális (alapvető fontosságú) aminosavaknak nevezzük. A többi aminosavat a szervezet elő tudja ugyan állítani, ezek a nem esszenciálisaminosavak de ezek közül is vannak olyanok, melyeket csak véges mennyiségben, így igény esetén ezen aminosavak külső bevitelére is támaszkodik a szervezet. 





Esszenciális aminosav:

·         Arginin
·         Fenilalanin
·         Hisztidin
·         Izoleucin
·         Leucin
·         Lizin
·         Metionin
·         Treonin
·         Triptofán
·         Valin

Nem esszenciális aminosav:

·         Alanin
·         Aszparagin
·         Aszpartánsav
·         Cisztein
·         Cizin
·         Glutamin
·         Glutaminsav
·         Glicin
·         Hidroxiprolin
·         Prolin
·         Szerin
·         Tirozin
Az aminosav összetétel határozza meg a fehérjék felépítését. Lehet csavart, vagy redős szerkezetű és ezek kombinációja is.
A szerkezet azért fontos, mert az fogja meghatározni a fehérje funkcióját is. A fehérjéket a szervezet más anyagok szállítására, tárolására is használhatja, de az enzimek is fehérjék, melyek a különböző anyagcsere folyamatok lezajlását segítik elő.
fehérjék lebontása a gyomorban kezdődik a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt sav és pepszin által. A pepszin a sav hatására aktiválódik. Épp ezért nagyon fontos, hogy fehérje fogyasztását követően ne igyunk sokat, hisz a gyomorsav felhígítása rontja az emésztés hatékonyságát, és a fehérjék előemésztése nem történik meg kelő mértékben. 
A gyomorból az előemésztett fehérje a vékonybelekbe jut, ahol a hasnyálmirigy által termelt fehérje bontó enzimek, proteázok (protein=fehérje) tovább darabolják tripeptidekre, dipeptidekre és szabad aminosavakra. A tri- és dipeptidek három, illetve két aminosavból álló molekulák. Ezek a molekulák már könnyen felszívódnak, és továbbítódnak sejtjeinkhez. 
Ha az emésztési folyamat nem tökéletes, nagyobb molekulák is felvételre kerülnek, méretüknél fogva azonban ezeket már idegenként ismerheti fel az immunrendszer. Ez az ételallergiák egyik legfőbb oka, és sokszor az emésztés javításával (enzimek bevitele, bél normál flórájának helyreállítása) az allergiás reakciók is csökkenthetők.
A táplálék ezt követően a vastagbelekbe jut, ahol, ha a fehérjeemésztés nem volt tökéletes, a bélbaktériumok bontják le azt, melynek eredménye ammóniakén-hidrogének, fenolok, indolok, scatolok, hisztamin, és ezek bűzös székletet eredményeznek.
Felszívódást követően a di- tripeptidek is lebontásra kerülnek, majd az aminosavak vagy fehérjeépítő elemekké válnak, vagy biológiailag aktív anyagokká (pl: hormonokká, enzimekké) alakulnak. E mellett az aminosav anyagcsere részeként más aminosavakká is alakulhatnak, vagy lebomlanak; és energiát szolgáltatnak.
fehérjék és aminosavak funkciója meghaladja ezen írásunk témáját. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos aminosavak a szervezetbe jutva önálló hatással bírnak, ezt használják ki sok étrend kiegészítőben.

A teljesség igénye nélkül párat megemlítünk:

  • Lizin például a kollagénben nagy mennyiségben fordul elő. kollagéna kötőszöveteink egyik fő alkotóeleme. A tumorok, vírusok, baktériumok csak úgy tudnak teret nyerni, és terjedni, ha felbontják a körülöttük lévő kötőszövetet. Az ezt végrehajtó enzimeket a Lizin természetes módon gátolja. Az érelmeszesedés is az érfal kötőszövetének károsodásával kezdődik. Ráadásul a Lizin az LDL- koleszerinhez tapadva gátolja annak érfalhoz kötődését. Így a Lizin herpesz ellenes, tumor ellenes és érelmeszesedés elleni készítményekben is megtalálható.
  • A Prolin a kollagén másik fő alkotója, bár azt a szervezet elő tudja állítani. De megnövekedett igény esetén ezt is szükséges pótolni. Erre tumorok és előrehaladott érelmeszesedés esetén lehet szükség. Az ereink tágításához helyileg NO (Nitrogénmonoxid) szabadul fel. Ezt a molekulát a szervezet az Argininről szakítja le. Épp ezért érrendszeri és vérnyomás-stabilizáló szerek alkotórésze lehet.
  • A Cisztein a máj által termelt egyik legfontosabb méregtelenítő molekula a glutation alkotója. A glutation képes semlegesíteni számos káros anyagot ( kén tartamú csoportjainak köszönhetően). Épp ezért az N-acetil-cisztein számos májtámogató, és méregtelenítő készítmény hatóanyaga, de e mellett nyákoldó hatása is van.
Fentiek csak példák voltak, de ezek azok az anyagok, melyek bizonyított hatással bírnak. Megmutatják, hogy ha teljes körű tápanyagbevitelt akarunk biztosítani, nem elég csak vitaminokra és ásványi anyagokra korlátozni az étrend kiegészítését.





                         Antioxidáns

Mi az antioxidáns?

Ma már cikkek és orvosi publikációk ezrei jelennek meg minden évben az antioxidánsokról. Szemmel látható a különbség: húsz vagy harminc évvel ezelőtt csak nagyon keveset foglalkoztak a szabad gyökök és az antioxidánsok témájával. 
A kutatók nagyon gonddal tanulmányozzák működésük fontos részleteit a molekuláris biológia módszereinek segítségével. Az ma már egyértelmű, hogy a szabad gyökök károsítják a géneket, és aktivizálják a „rossz„ géneket, míg az antioxidánsok védelmezik és aktivizálják a jó géneket. Mivel a gének hordozzák magukban azokat az információkat, amelyek alapján testünk működik, világosan érthető, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok működése alapvetően befolyásolja létünket. 
Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem
A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

Az antioxidánsok csoportosítása

Endogén: szervezetünk maga termeli (ezek általában enzimek, koenzimek és kéntartalmú vegyületek)
Exogén: táplálékból vesszük fel (a C-, az E-vitamin, a bioflavonoidok, a karotinoidok és számos kéntartalmú vegyület.)
Sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, a mangán, a réz és a cink.

Az endogén antioxidánsok szerepe

A szervezetben termelődő antioxidánsok szerepe nagyon specifikus. Sok közülük enzim vagy koenzim, amely a biokémiai reakciókat katalizálja.

Az exogén antioxidánsok szerepe

Az exogén antioxidánsok táplálékkal felvett antioxidánsok védőfunkciója szélesebb.

A legáltalánosabb antioxidánsok

A szervezet is előállítja és táplálékból is felvesszük:

Melyik a legjobb antioxidáns?

Az antioxidánsokat nem szabad önálló vegyületként kezelnünk.
A különböző antioxidánsok különböző típusú szabadgyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben. Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban. 
Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. Abioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.
Elsőként dr. Denham Harman állapította meg 1954-ben, hogy az öregedés folyamatát a szabad gyökök okozzák. Egész addig úgy gondolták, hogy szabad gyökök csak a szervezeten kívül léteznek. A biológiai szabad gyökök és az általuk az élővilágban okozott károsodás felfedezéséért Nobel-díjat kapott.

karotinoidok- természet festékgyárai

karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék,megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását. 
karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

A karotinoidoknak csoportosítása:

  • karotin (alfa,béta, cis-béta gamma,zeta= A vitamin provitaminjai)
  • lutein
  • xantofill
A karotinok szénhidrogének, ami azt jelenti, hogy csak hidrogén- és szénatomokat tartalmaznak, míg a xantofill ezen kívül oxigént is. 
béta-karotin a karotinoidcsalád sztárja. A szervezet ketté tudja hasítani a béta-karotin-molekulát, hogy kétmolekulányi A-vitamint kapjon. Mivel ez a folyamat csak a szükséges mennyiség szerint következik be, nem fenyeget az a veszély, hogy túl sok A-vitamin képződne. 
Az is kiderült, hogy a béta-karotin nagyon hatásos antioxidáns, különösen a nagyon reaktív oxigénfajtákkal szemben, amelyeket „singlet oxigén”-nek nevezünk. Ez ugyancsak nagyon fontos az immunrendszer számára.

                                        Likopin

(piros színtét adja a gyümölcsöknek,zöldségeknek) likopin a fontosabb karotinoidokközé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom). 
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.

                          Lutein és a zeaxantin

(a látás őrei) A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. 
A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót,brokkoli dea körömvirág szirmában, és a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.
lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja amakulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                     Bioflavonoidok

A flavonoidokat a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor fedezte fel 1936-ban. A karotinoidokhoz hasonlóan a flavonoidok is a növények pigmentjeként vannak jelen: kiszűrik a napfény káros hullámait.
A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok. 
Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket.bioflavonoidok sok gyógynövényben megtalálhatóak.

                                      Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. 
Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.
A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

                                        NADH

Hasonlóan a CoQ10-hez és az alfa-lipidsavhoz, az NADH is erőteljes antioxidánstulajdonságokkal rendelkezik és kulcsszereplő az energiatermelésben 
Az NADH teljes nevén nikotinamid-adenin-dinukleotid. Ez egy olyan komplex vegyület, amely többek között B3-vitaminból (niaciamid, nikotinamid) épül fel. Jork Birkmayer professzor, a bécsi Birkmayer Institute for Parkinson’s Therapy igazgatója, elsőként alkalmazta klinikai gyakorlatban az NADH-t. Sok beteg esetében találta hasznosnak Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió és krónikus fáradtság esetén. 
Egy kisebb tanulmány során, amelyet Alzheimer-kóros betegek körében végeztek, Birkmayer azt tapasztalta, hogy a nyolc-tizenkét héten át, reggeli előtt elfogyasztott napi 10 mg-nyi NADH meglepő javulást eredményezett. Az Alzheimer-kóros betegek az agyi működést mérő tesztek megoldása során a kezelést követően 50 százalékos fejlődést mutattak. 
Joseph Bellanti professzor, a washingtoni Georgetown University’s International Immunolog Center igazgatója arról számolt be, hogy huszonhat krónikus fáradtságban szenvedő beteg közül tizenkilenc mutatott jelentős javulást NADH-kiegészítés hatására. Nyolc páciens pedig a tünetek enyhüléséről számolt be.





                                         Arginin

Tudományos kutatások bizonyították, hogy az esszenciális aminosavak közé tartozó 1- arginin késlelteti a daganatok kialakulását, segít méregteleníteni a májat, hoz­zájárul az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt növekedési hormon kibo­csátásához, segít fenntartani az egészséges immunrendszert. 
Ismert továbbá, hogy az arginin elősegíti a szervezetben termelődő, mérgező hatásúammónia eltávolítását, fokozza a férfiak spermaképződését, valamint jótékony hatása van vese-rendellenességek, illetve sérülések esetén. A sebgyógyuláskor képződő hám­réteg sok arginint tartalmaz.
Szükség van erre az aminosavra a fehérjeszintézishez és az optimális növekedéshez. Az izomtömeg gyarapodása és a testzsír csökkenése 1- arginin jelen­létében megy végbe. Ezenkívül hozzájárul a kollagén (a kötőszövet fontos alkotórésze) képződéséhez. Májbetegségek (elzsírosodás és cirrózis) esetén az 1- argininadagolása javulást eredményezhet.
Az arginin természetes forrásai: napraforgómag, szezámmag, korpás búza­kenyér, barna rizs, zabliszt, pattogatott kukorica, dió, szentjánoskenyér, zselatinos desszertek, csokoládé.
Az utóbbi években igen divatossá vált az 1- arginin mint táplálékkiegészítő fel­használása a sportban. Több mint 50 tudományos vizsgálat igazolta, hogy az 1- argininéletkortól függetlenül nagyon erőteljesen hat a növekedési hormon ter­melődésére. 
Az egyik kutatási program során ennek az aminosavnak a hatását az 1-dopa és a szomatokrinin hatásával hasonlították össze 12 egészséges férfin. (Az utóbbi két vegyület egyaránt igen hatékony a növekedési hormon kibocsátásának fokozásában. 
Az 1-dopa gyógyíthatatlannak hitt betegekre gyakorolt rendkívüli és ellentmondásos hatásáról néhány éve az Ébredések című könyv és film is képet adott.) Azt tapasztalták, hogy az arginin legalább akkora, de esetenként még na­gyobb mértékben fokozta a növekedési hormon kibocsátását, mint a másik két anyag. Emiatt sportolók igen előnyösen használhatják az arginint az izom­szövet fejlesztésére, erősítésére, illetve a testzsír csökkentésére.

FIGYELEM!

  • Terhes és szoptató anyák ne szedjenek 1-arginint.
  • Semmiképpen se fogyasszon arginint az, aki szkizofréniában szenved.
  • Ellenjavallt az arginin herpesz esetében is.

ADAGOLÁS:

Az 1- arginin adagolását beszéljük meg orvossal vagy táplálkozási szakemberrel.Általában 500-2000 mg (0,5-2 g) a javasolt mennyiség éhgyomorra, közvetlenül lefekvés előtt, illetve egy órával edzés előtt.

                                       B1 vitamin

(Tiamin)

A tiaminnak is nevezett B1 vitamin gerincvelő és az agy közötti idegi jelátvitelért felelős, ill. a szénhidrátokból energiát termelő enzimek működéséhez is elengedhetetlen. 
B1-vitamin legnagyobb koncentrációban a szívben, a vesében, a májban, az agyban és a vörösvértestekben fordul elő. 
Serkenti a memóriát, megelőzi az idegkárosodást, csökkenti a cukoréhséget.
Természetes forrásai: élesztő kivonat, borsó,narancs, gabonapehely, teljes kiőrlésű tészták
Felszívódást segítő tényezők:
Felszívódást gátló tényezők:
  • koffeinsav,
  • tea csersavja
  • túlzott szusifogyasztás
  • savlekötő szerek
A B1 vitaminhiány legfőbb oka az alkoholizmus, de a stresszes életmódot folytatóknak ill. minden 55 év feletti embernek ajánlható a kiegészítő szedése. 
A tiamint (B1) szervezetünk nagyon gyorsan elhasználja (kb. 1 mg/nap), ezért folyamatos bevitelére van szükség. A B-vitaminok szorosan egymáshoz kapcsolódó működése és hatása miatt vitaminpótlás esetén leghatásosabbak az egész B-vitamin- csoportot komplexen tartalmazó készítmények.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 3,5-9,2 mg/nap
  • terápiás céllal: 25-100mg/nap
Hiánytünetek:
  • fáradtság
  • émelygés
  • zsibbadó kéz
  • depresszió
  • rossz memória
  • gyakori fejfájás
Nem szabad naponta 50mg/testömeg-kg mennyiségnél többet fogyasztani. A túl sok B1vitamin kiüríti a többi B vitamint. 
A túladagolás tünetei: szapora pulzus, fejfájás, alvásképtelenség.

                                 B12 vitamin

Szerepe van az idegi ingerületek gyors átvitelét biztosító velőhüvely előállításában, az étvágy kiegyensúlyozásában, és az egészséges vörösvérsejtek termelésében. 
Megelőzi a vérszegénységet, serkenti a testnövekedést, védi az idegrendszert.
Természetes forrásai: máj, sertéshús, tőkehal, kacsahús, tojás, gabonapehely
Felszívódást segítő tényezők:
  • B vitamin csoport többi tagja
  • Kalcium
  • A, E, C vitamin
Felszívódást gátló tényezők:
  • a magas koleszterinszintet csökkentő kolesztiramin
  • alkohol
  • altatók
  • fogamzásgátló tabletták
Az erjesztett szója kivételével növényekben nem található B-12 vitamin, azt dúsításként adagolják az élelmiszerekhez. A terhes nők és szoptatós anyák mellett minden 55 év feletti embernek illetve a vegetarianizmust szigorúan követőknek szükséges lehet a kiegészítő fogyasztása.
A B12 legbiztonságosabb formája a ciano-kobalamin. Mellékhatása jelenleg nem ismert, a biztonságosan fogyasztható mennyiség felső határa a napi 3mg.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 5-10 mcg/nap
  • gyerekeknek: 2-20 mcg/naP

Hiánytünetek:
  • bőrgyulladás
  • kimerültség
  • emlékezetkiesés
  • vérszegénység
  • fájdalmas izmok
  • ingerlékenység





                                          B2 vitamin

(Riboflavin)

A riboflavin segítségével állítja elő a szervezet azt a két vegyületet melyek a fehérjékből, szénhidrátokból nyert kalóriát a sejtek által hasznosítható formává alakítják át. 
Növeli az energiaszintet, megőrzi a köröm és a haj egészségét, enyhítheti a terhességi görcsöket.
Természetes forrásai:sörélesztő, vese, kukoricapehely, cheddar sajt, tojás, joghurt, csirkehús
Felszívódást segítő tényezők:
  • a B vitamin csoport többi tagja
Felszívódást gátló tényezők:
  • fogamzásgátló tabletták szedése
  • túl sok alkohol
  • a kemoterápiában alkalmazott adfiamicin
A stresszes életformát folytatók, a cukorbetegek körében magasabb a vizelettel kiürülő B2 mennyisége. A fogamzásgátlót szedők, a állati táplálékot nem fogyasztók, az idősek és a fogyókúrázók a táplálékból nem jutnak elegendő riboflavinhoz.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 1,8 - 2,5 mg/nap
  • terápiás célokra: 25-100mg/nap
A riboflavin fogyasztás felső határa 200mg.
FIGYELMEZTETÉS: Kifejlett szürke hályog esetén napi 10 mg-nál nem szabad többet fogyasztani mert a riboflavin fény és oxigén együttes jelenlétében növelheti a hályog fejlődésének kockázatát.
A táplálkozási eredetű, kizárólagos riboflavinhiány csak szélsőséges esetekben fordul elő, mivel a fő élelmiszercsoportok mind rendkívül jó riboflavinforrásként szolgálnak. Helytelen táplálkozási szokások esetén egyéb vitaminok és ásványi anyagok bevitele is zavart szenved, így a hiánytünetek együttesen alakulhatnak ki.
Hiánytünetek:
  • reszketés
  • szédülés
  • töredezett köröm
  • fénytelen vagy zsíros haj
  • hajhullás
  • rossz összpontosítás
  • bevérzett, piros és szúró szem








                                        B3 vitamin

Niacin)

A megemésztett táplálékból energiát előállító két enzim felépítéséhez van szükség a niacinra. A szervezet maga is elő tudja állítani a tripofán nevű fehérje eredetűaminosavból. 
Csökkenti a koleszterinszintet, segíthet az alkoholizmusban szenvedőknek.
Természetes forrásai:csirke, -sertés,- marhahús cheddar sajt, tőkehal, korpás kenyér 
Felszívódást segítő tényezők:
  • B-vitamin csoport többi tagja
Felszívódást gátló tényezők:
  • antibiotikumok
  • a Parkinson-kor tüneteit enyhítő L-dopamin
  • a fogamzásgátló tabletták
  • alkohol
  • tea csersavja
  • kávéban található koffeinsav
A kiegészítők nikotinamid és nikotinsav formájában kaphatók. Hosszabb távon a nikotiamidból a napi bevitel nem haladhatja meg a 350 mg-ot, nikotinsavból a 120mg-ot.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 20- 30 mg/nap
  • terápiás célokra: 45-140mg/nap
Tapasztalatok szerint a niacin gátolja a hisztamin felszabadulását, ezért gyors segítséget jelenthet szénanátha esetén.
A stressznek, fokozott fizikai igénybevételnek kitett embereknek, a keveset evő és rosszul emésztő idősebbeknek hasznos lehet kiegészítő fogyasztása.
Hiánytünetek:
  • gyakori fejfájás
  • émelygés
  • száraz bőr
  • alvászavar
  • fogínygyulladás
  • étvágytalanság
  • vörös, gyulladt nyelv








                                         B5 vitamin

(Pantoténsav)

Olyan vegyület képzésében játszik szerepet, amely lehetővé teszi, hogy az ételek zsír-és cukortartalmát a szervezet, a sejtek által hasznosítható formává alakítsa át. 
Szerepet játszik a normális növekedés támogatásában illetve antitestek élőállításával segít leküzdeni a fertőzéseket.
Természetes forrásai: földimogyoró, szezámmag, dió, avokádó, aszalt sárgabarack
Felszívódást segítő tényezők: 
  • B-vitamin csoport többi tagja
  • folsav és a biotin ( H-vitamin) jelenléte

Felszívódást gátló tényezők:
  • túl sok alkohol
  • nagy mennyiségben fogyasztott tea kávé
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 20- 25 mg/nap
  • terápiás célokra: 50-250mg/nap
Az orrjáratok allergiás eredetű gyulladása esetén 250 mg B5 vitamin azonnali enyhülést hoz. A szegényes étrend esetén alkalmazott napi 10 mg csökkenti a kimerültséget javíthatja a közérzetet és segíthet az álmatlanság esetén is. Serkenti a bélösszehúzódást, segítve a székletürítést.
Hiánytünetek:
  • izomgörcsök
  • zsibbadás
  • bizsergő érzés
  • lehangoltság
  • kimerültség
  • izgatottság
  • gyakori fejfájás
  • étvágytalanság
  • reszketés









                                  B6 vitamin

(Piridoxin)

Az izom és más szövetek felépítéséhez szükséges fehérjék képzésében és lebontásában, valamint enzimek előállításában nélkülözhetetlen. 
Szerepe van az egészséges bőr, az idegrendszer egészséges működése és afertőzések leküzdéséhez szükséges antitestek termelésében. A B6 vitamin a vér vörös festékanyaga a hemoglobin előállításában is részt vesz. 
Enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit, hatékony a CPS esetén.
Természetes forrásai: búzakorpa-csíra, tőkehal, pulykahús, banán, kelbimbó, mangó
Felszívódást segítő tényezők:
  • B vitamin csoport többi tagja
  • magnézium és a cink jelenléte a szervezetben
Felszívódást gátló tényezők: 
  • penicillin
  • alkohol
  • fogamzásgátló tabletták
A szervezetbe kerülése után 8 óra múlva a vizelettel kiürül, ezért hasznos rendszeresen fogyasztani főképp az emésztési elégtelenségben szenvedő 55 évnél idősebb embereknek a kombinált fogamzásgátlót szedő nőknek, a vegetáriánusoknak, és a tojást, tejet sem fogyasztóknak, illetve az alkoholistáknak.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 50-200 mg/nap
  • gyerekeknek: 2-5 mg/nap
Hosszabb időn keresztül napi 100 mg-ig biztonsággal szedhető.
Hiánytünetek:
  • ingerlékenység
  • idegesség
  • száraz, pikkelyes bőr
  • vérszegénység
  • gyulladt szemhéjak
  • premenstruációs szindróma





                                       Béta-karotin

béta-karotin az A-vitamin provitaminja, ami azt jelenti, hogy a szervezet - szük­ségleteinek megfelelően - maga állítja elő belőle az A-vitamint a májban.
Az A-vita­min számos szempanasz kezelésében segíthet, véd a légúti fertőzésekkel szemben, egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt. Részt vesz az ellenanyag-aktivitással rendelkező fehérjék, az úgynevezett immunglobulinok képzésében. A májfoltok, öregségi foltok kezelésében hasznos lehet. 
Gyorsítja a növekedést és a csontfejlődéstVédi a száj, az orr, a garat, a légcső és a tüdő nyálka­hártyáját. Tüdőtágulat és pajzsmirigy-túlműködés esetén is jó kiegészítő hatóanyag. Külön figyelmet érdemel a béta-karotin a rák megelőzésében betöltött szerepe miatt. 
A daganatos betegségeket megelőző hatása azon alapul, hogy a rákkeltő tulaj­donságú anyagcsereterméket vagy a külvilágból a szervezetbe került anyagok átalakulási termékeit ártalmatlanabb szerkezetű vegyületekké alakítja át. 
A kutatók szerint az A-vitamin azért véd a ráktól, mert elősegíti a sejtdifferen­ciálódást, és ezzel ellenőrzés alatt tudja tartani a daganatos sejtek vad, differen­ciálatlan növekedését. cink pedig az A-vitamin forgalmát szabályozza a sejtekben.
béta-karotin ösztönzi az immunrendszer működését is. Nemcsak a daganatos meg­betegedések, hanem az érelmeszesedés ellen is véd, csökkenti a szívkoszorúér-elzáródás, a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázatát.
Egy tíz éven át tartó amerikai kísérlet bebizonyította, hogy a rendszeresen béta-karotint szedő férfiak körében fele annyi szívbetegség és prosztata rákos meg­betegedés fordult elő, mint a kontrollcsoportban, amelynek tagjai nem kaptak béta-karotint. 
béta-karotin minden zöld növényben megtalálható, legértékesebb forrásai: arebarbara, a sárgarépa, a paraj, kelkáposzta, a gyümölcsök közül pedig a sár­gadinnye és a kajszibarack. Élelmiszereink sajnos gyakran vegyszerrel, környezetkárosító anyagokkal szennyezettek, így nem nyújtanak ideális vitaminforrást.
A sárgarépában például, hacsak nem garantált minőségű, bio termék, gyakran több a kadmium és a nitrát, mint a béta-karotin. Ezért nagy segítséget jelent szervezetünknek, ha tiszta béta-karotinhoz juttatjuk. A túladagolás veszélyétől ez esetben nem kell tartanunk, a béta-karotinból ugyanis a szervezet csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyire éppen szüksége van.
FIGYELEM!
  • A cukorbetegek szervezete kevesebb béta-karotint tud hasznosítani, ezért nem ajánlatos túl nagy adagban szedniük.
  • E-vitamin szedése esetén több A-vitaminra vagy béta-karotinra van szükségünk.
  • A koleszterinszintet csökkentő szerek (szója, fokhagyma) csökkentik az A-vita­min felszívódását, tehát nagyobb az A-vitamin szükséglet.





                                   Bioflavonoidok

Szent-Györgyi nem szerette a zöldpaprikát, és azokat a példányokat, amelyeket a felesége a reggelije mellé tett, bevitte a kutatóintézetbe, hogy megvizsgálja, vajon tartalmaznak-e valami érdemlegeset a népszerűségen kívül? Aminek az eredményét azóta mi is ismerjük. 
Mivel az aszkorbinsavat korábban az állatok mellékveséjéből választották ki, ezért Szent-Györgyi és munkatársai növényi források után kutattak. Szerteágazó kutatásaikból adódott, hogy a paprika aszkorbinsav-tartalmát is bevizsgálják. A kísérletek eredményeképpen Szent-Györgyi meglepődve tapasztalta, hogy az általa oly kevésre értékelt zöldpaprika milyen gazdag aszkorbinsavban, azaz C-vitaminban. 
A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a C-vitamin egyik leggazdagabb forrása a zöldpaprika húsa, amelynek 100 grammja 150 mg C-vitamint tartalmaz. A későbbiekben a paprika karotintartalmát is kimutatták, ami 100 grammra számítva megközelítőleg 0,5 mg.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a tiszta formában előállított aszkorbinsav kevésbé hatásos a mellette található „kísérőanyagok” nélkül. 
A kutatások – mint utóbb kiderült – egy flavonoidszármazékra utaltak, amely fokozottan csökkentette a vörösvértestek hajszálereken történő átjárhatóságát, permeabilitását. Az új anyag erőteljesen fokozta a C-vitamin hatását a vérzékenység gyógyításában
Ezzel együtt megszületett az újabb vitamin, amely a permeabilitás (a véredény áteresztőképessége) első betűjéről kapta a P-vitamin nevet. Azóta büszkélkedhetünk amagyar vitaminok” elnevezéssel.
Az 1930-as években dr. Bencsáth Aladár kutatóorvos és tanár is tagja volt annak a tudós csoportnak, amely a P-vitamint felfedezte. Visszaemlékezései szerint nagyszerű kutatókollektíva alakult ki Szegeden, és nagyon jó együttműködés fejlődött ki a belklinika és a biokémiai intézet között.

Mik a bioflavonoidok?

bioflavonoidok a definíció szerint olyan színes vegyületek csoportjába tartoznak, amelyek megtalálhatók sok gyümölcsben és jó néhány zöldségfélében, valamint lényeges szerepet játszanak a C-vitamin felszívódásában és annak a szervezetben történő feldolgozásában.
Ezek az anyagok valójában nem is vitaminok, csak Szent-Györgyi Albert, a C-vitaminfelfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült hazánkfia nevezte el őket annak idején az erek áteresztőképességére (permeabilitására) utalva P-vitaminnak (antipermeabilitás-vitaminnak).
Ő tulajdonképpen a C-vitamin felfedezése során mintegy melléktermékként bukkant rá a bioflavonoidokra. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. 
Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire Szent-Györgyi ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. A C-vitamin e formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett.
Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.
Vegyileg a bioflavonoidokat a harmincas években azonosították, és mintegy három évtizedig sikeresen alkalmazták is a gyógyszeres terápiában, elsősorban a hajszálerek védelme céljából, mígnem 1968-ban az amerikai gyógyszerellenőrző hatóság, az FDAeltávolította őket a piacról, önkényesen kijelentvén, hogy ezek az emberben nem hatásosak semmilyen kórkép esetén sem”.
Ennek következtében az orvosok nem írtak fel többé bioflavonoidokat, ami persze a nagyközönséget nem akadályozta meg abban, hogy a természetes táplálkozást támogató szaküzletekből továbbra is beszerezzék azokat. 
A bioflavonoidokat többnyire csak „cseles úton” lehetett forgalmazni olyan kombinált készítményeken keresztül, amelyekben ezek a C-vitaminhoz kötötten voltak jelen.
A kilencvenes évek derekán viszont újra feltámadt az érdeklődés a bioflavonoidok iránt. A gyógyszerkutatás egyik vezető világlapja, a Trends in Pharmacological Sciences akkor ezt írta: „A természetben előforduló flavonoidoknak hatékony allergiaellenes (antiallergiás), gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaik vannak. 
Mivel ezek az anyagok általában a normál étrend részét képezik, felvetődik a kérdés: vajon nem töltenek-e be olyan szerepet, amely módosítja a szervezet természetes biológiai anyagokra adott válaszát?” Erre a szemléletváltásra azért kerülhetett sor, mert a sommás ítéletek ellenére akadt néhány tudós, aki csak azért sem hagyott fel a flavonoidok tanulmányozásával.





                                             C vitamin

C-vitaminról BŐVEBBEN >> 
C-vitamin jó egészség legfontosabb forrá­sa, szedése a legjobb módszer az olyan be­tegségekmegelőzésére, mint például a rák vagy a szívproblémák. A C-vitamin ellenállóvá teszi szervezetünket a fertőzésekkel szemben - és emellett még a fájdalmat is csillapítja bizonyos gyulladásos betegségeknél, például az ízületi gyulladás esetében. Mivel az emberi szervezet már több millió évvel ezelőtt elveszítette azon képességét, hogy e nélkülözhetetlen tápanyagot elő tudja állítani, nekünk kell bevinnünk, táplál­kozás útján.
Tartalmazzák-e ételeink valóban a szüksé­ges mennyiséget ebből a fontos vitaminból?
Nem valószínű. Bár a C-vitamin megtalálható a gyü­mölcsökben és a zöldségekben, a legtöbb ember nem fogyaszt annyit ezekből a táplálékokból, (mindennap legalább ötször ajánlott ennek a táplálékcsoportnak a fogyasztása) hogy fedezze a megfelelő mennyiséget. Illetve a másik ok a feldolgozás. A hámozás - mielőtt a zöldsé­geket konzerválnák, illetve lefagyasztanák - a C-vitamin-tartalom hatvan százalékát eltávolítja az adott növényből. A fagyasztás, bár jobb, mint ha hámozással is párosul, ugyancsak 25 százalékos C-vitamin-veszteséget okoz. Sajnos a főzésnek is hasonló a hatása. Mire egy tál főtt borsó az asz­talunkra kerül, akár friss volt, akár fagyasztott vagy konzervált, azeredeti C-vitamin-tartalmá­nak csak kis hányadát találhatjuk benne. A friss zöldségek pedig majdnem egész vitaminkészletü­ket elveszítik, ha néhány napon át szobahőmér­sékleten tároljuk őketA betakarítás ugyancsak drámaian csökkenti a C-vitaminmennyiségét a terményben. Az alma két-három hónapos tárolása betakarítás után akár kétharmaddal redukálhatja a gyümölcs C-vi­tamin-tartalmát. 100 g friss burgonya ősszel még átlagosan 30 mg C-vitamint tartalmaz, míg ta­vasszal ez a mennyiség már csak 8 mg, és meglehet, hogy nyáron már nyomát sem találhatjuk C-vitaminnak Ezért olyan fontos, hogy táplálkozásunkat kiegészítsük a C-vitamin külön bevitelével. Ha így teszünk, biztosan egészségesebbnek érezzük majd magun­kat; kevésbé leszünk fáradékonyak, csökkentjük a rák, a szívbetegségek vagy az ízületi gyulladás ki­alakulásának kockázatát.
Természetes forrásai: zöldségfélében. répa, a petrezselyem, az édes paprika, a káposzta, a karfiol, a snidling, a karalábé, a narancsvelő, a citromvelő, a mustármag, a cékla, a papaya, a spenót, az eper és a vízitorma. 
A minimálisan javasolt napi mennyiség C-vi­taminból szigorúan 60 mg. Ez a különösen ala­csony dózis arra elég, hogy megelőzzük askorbutot - ami a C-vitamin hiánybetegsége, de kevés az egészség és a jó közérzet biztosítására. Ezt az alacsony dózist a II. világháború idején vezették be, hogy megelőzzék a katonák komoly hiánybe­tegségét. Azóta már tanulmányok százai mutat­ták be, hogy ha ezen a 60 mg-on felül jut a szer­vezet a vitaminhoz, úgy nagyon sok betegség tü­nete megelőzhető, kezelhető és csökkenthető. Erőteljesantioxidáns, amely megvédi a sejteket a szabad gyökök pusztító hatásától, illetve az oxidálódástól. Bizonyított, hogy a nagyobb mennyiségű C-vitaminbevitel, úgy 500 mg, vagy akár még több bevitele különösen, ha táplálékkiegészítésként történik, megelőzi a rák számos fajtájának, a szívbetegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a nátha vagy az influenza, a hályog, vagy akár az asztma és az allergia kialakulását. A kutatások azt is bebizonyították, hogy a C-vitamin az előbb felsorolt rendellenességek kialakulása után is jótékony hatással van a szervezetre. 
Vannak olyan állatok, amelyek képesek szervezetükben előállítani a C-vitamint.
Az állatok jelentős hányada képes arra, hogy előállítsa a C-vitamint, de vannak, amelyek csak a tápanyaggal juthatnak hozzá - mint például a tengerimalac, a gyümölcsevő denevér vagy az ember. A legtöbb állat egy állandó szinten ter­meli a C-vitamint - 1,8 g és13 g között napon­ta és ez a mennyiség stressz hatására növek­szik. Ez az állandó mennyiség jóval több a szük­séges 60 mg-nál. Akár azt is mondhatnánk, hogy biológiai értelemben a természet megrövidítette az emberi lényt a C-vitamin tekintetében, és ezt csak mesterséges pótlással ellensúlyozhatjuk.
Az 1960-as években Irwin Stone vegyész, a C-vitamin szakértőjének elmélete szerint az em­ber elődei, és az emberszabású főemlősök az evolúció során körülbelül 25 millió évvel ezelőtt veszítették el azon képességüket, hogy szerveze­tükben C-vitamint termeljenek. Következtetés­képpen a C-vitamint táplálkozás útján kell ma­gunkhoz vennünk. Az amerikai kardiológusok találkozóján ahol a megjelent or­vosok kétharmada állította, hogy alkalmazza az antioxidáns-pótlást. Sok táplálkozáskutató is ál­lást foglalt az antioxidáns-bevitel mellett - főleg C-vitamin formájában - állandó napi adagolás­ban.
Huszonöt éves kutatáson alapul Dr. Anthony J. Verlangieri, a University of Mississippi School of Pharmacy professzorának, az elmélete, aki szerint mindenkinek szüksége van antioxidáns-pótlásra, amibe beleérti a napi 4000 mg C- ! vitamin fogyasztását az étrenddel együttvéve. Egyetért azzal, hogy csak mítosz az az állítás, mi­szerint minden vitamint, amire csak szükségünk van, a táplálkozás útján magunkhoz vehetünk, és rámutat, hogy a C-vitamin-pótlás semmiféle mér­gezőhatással vagy mellékhatással nem jár. Sok táplálkozáskutató, ugyancsak az emelt C-vi­tamin-bevitelt javasolja a különböző betegségek kialakulásának megakadályozása érdekében.
Bár még mindig vannak olyanok, aki állítják, hogy a plusz C-vitamin semmit sem jelent, csak „drága" vizeletet, az ilyen hiedelmek ellentmon­danak a tudományos kutatásoknak. Való igaz, hogy a C-vitamin egy része kiválasztódik, de a ta­nulmányok azt is igazolni látszanak, hogy közben nagyon jó eséllyel véd a húgyutak, illetve a húgy­hólyag rákosodása ellen.
Semmilyen anyag nem szívódik fel 100 szá­zalékosan. Testünk táplálékunknak csak nagyon kis hányadát hasznosítja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagy dózisban fo­gyasztjuk a C-vitamint; egy része a vizelettel tá­vozik szervezetünkből. Ezzel együtt az elfogyasz­tott 1000 mg C-vitaminból még mindig többet hasznosítunk, mint az ételünkkel elfogyasztott 10 mg-ból. A genetika és a környezet ugyancsak a C-vitaminkiegészítésének hasznosságát támasztja alá. Lehet azonban, hogy míg valaki kevesebb C-vitaminnal is képes elérni és megőrizni egészsé­gét, másnak nagyobb dózisra lehet szüksége

C vitaminok hatása

Okozhat a C vitamin vesekövet?

Több kutatás is bemutatott sok olyan egész­séges felnőtt embert, akinél a C-vitaminbevitelét 10.000 mg-ra emelték, a vesekő kialakulásának legcsekélyebb jele nélkül. Néhány közönséges kit, amely oxalátmérésre (kalcium-oxalát vesekő) szolgál, sokkal megbízhatóbb lehet másoknál. Néhány ilyen közönséges kit-pontosságát - ame­lyet az orvosok a vizeletben jelen lévő oxalát mé­résére használnak - a C-vitaminzavarhatja. Va­lószínű, hogy veséből a vizeletbe gyakran beke­rülő C-vitamin reakcióba léphet néhány kit vegy­szereivel, azt a téves látszatot keltve ezzel, hogy a vitamin a vesekő okozója.

Azzal, hogy C-vitamint szedünk, megelőzhetjük a megfázásos, illetve influenzás megbetegedéseket?

Számos kutatás bizonyította már a C-vitamin hatását a megfázással, illetve az influenzával szemben. A tanulmányok egyet értenek abban, hogy ha akkor szedünk C-vitamint, amikor az el­ső tünetek jelentkeznek, körülbelül 30 százalék­kal lerövidíthetjük a betegség időtartamát, illetve enyhíthetjük a tüneteket. Néhány tanulmány ilyen esetekben csak 1000 mg C-vitamint javasol, míg mások 2000-et, megint mások akár 6000 mg-ig is elmennek.
A British Journal of Nutrition egyik megje­lent cikke állítja, hogy a C-vitamin terápiás célok­ra is alkalmas, napi 1 és 8g közötti adagolásban, hiszen 48 százalékkal lerövidíti a megfázásos be­tegségek lefolyását. A tudósok azzal próbálják magyarázni a C-vitaminjelentőségét, hogy meg­fázás esetén jelentősen lecsökken a C-vitamin ­szint a fehérvérsejtekben, ami az immunrendszert is nagymértékben gyengíti. Ezért aztán a C-vita­min serkentheti a test ellenálló képességét, így az gyorsabban és sokkal aktívabban leküzdheti a be­tegséget, jelentősen lerövidítve ezzel a nátha le­folyását és enyhítve a tüneteket

C-vitamin a légzőszervi megbetegedések esetében is jótékony hatású?

A kutatások szerint a C-vitamin a légzőszervi fertőzések esetében is nagyon hasznos. Az egyik kísérletben például ötvenhét idősebb pácienst vizsgáltak, akiket hörghuruttal vagy tüdőgyulla­dással kezeltek. Bebizonyosodott, hogy azok, akik napi 200 mg C-vitamint kaptak kiegészítés­ként, sokkal jobban érezték magukat, mint azok, akik placebót kaptak - egy úgynevezett látszat­gyógyszert. Akik nem kaptak emelt dózisban C-vitamint, azoknál a vérben kimutatható szint is sokkal alacsonyabb volt, gyaníthatóan már a hi­ánybetegség állapota volt kialakulóban.

Segíthet a C-vitamin azokon a sportolókon, akik hajlamosak a megfázásra és az influenzára?

Napi 1000 mg adagolásban a C-vitamin már bizonyítottan segít az olyan komoly sportolókon, mint például a maratoni futók. A populáció ezen hányada, úgy tűnik, fogékonyabb a megfázásos betegségekre és az influenzára, mint a népesség többi része, ezért több C-vitaminra is van szüksé­gük. Ez a fontos vitamin az oxidációs stressz elke­rülésében is segítségükre van, ami a sportolók esetében a túlhajtottság miatt komoly veszéllyel fenyeget. Úgy tűnik, az oxidációs stressz a felelős az immunrendszer kedvezőtlen működéséért, ahogy az izomfájdalmakért és a sérülésekért is. Míg a normális mértékű testedzés jótékony ha­tással van az immunrendszer működésére, a túl­hajtottság már megnöveli a szabad gyökök kép­ződésének és az oxidációs stresszkialakulásának esélyét.

Segíthet a C-vitamin az allergiás megbetegedések esetében?

Ha ön netán allergiás megbetegedésben szenved, akkor örömmel fogja hallani, hogy a C-vitamin segíthet ezen az állapoton. A C-vita­min egyik legfontosabb hatása, hogy természetes antihisztaminként viselkedik. Képes leblokkolni a hisztaminképződést anélkül, hogy olyan káros mellékhatásai lennének, mint a felírt gyógysze­reknek. A kutatások bebizonyították, hogy 2000 és 4000 mg közötti napi adagolásban a vitamin drámaian képes enyhíteni a hörghurutot és az asztmás légzést. Magasabb 8000 mg-ig már egy asztmás roham esetén is ké­pes csökkenteni a nehézlégzést és a légutak szorí­tását. Ezen kívül, úgy tűnik, a mozgás indukálta asztma kezelésében is nagyon eredményes. Több tanulmány is bebizonyította, hogy a szezonális allergia és az allergiás nátha esetében a napi 2000 mg C-vitamin már nagy j avulást hoz.
Az ételallergiák esetében is enyhülést hozhat a C-vitamin. Sok étel okozhat allergiás tüneteket az embernél, de a C-vitamin csökkentheti a hisztamint, ezzel az allergiás reakciót is. A kezelés során valószínűleg szükségünk lesz napi 1000 mg-ra, amíg a tünetek enyhülnek. Napi 2-4 gramm meg­előzheti az ételallergia szövődményes betegségeit i

Hogyan vesztette el az ember azon képességét, hogy szervezetében C-vitamint állítson elő?

A legtöbb állat glükózból vagy vércukorból állítja elő a C-vitamint. Az embernek és az összes állatnak, amely nem tud C-vitamint termelni, minden biológiai adottsága megvan a folyamat lejátszódásához, kivéve azt a gént, amely a L-glükonolakton-oxidázelőállításáért felelős; ez az utolsó enzim a C-vitaminelőállításának folyama­tában. Ez az enzim eltűnt szervezetünkből. Tehát a gén nem műkö­dik, az enzim nem termelődik, és a glükóz nem alakulhat át C-vitaminná. Stone úgy gondolta, hogy ezt a veszteséget egy genetikai rendellenes­ség okozta, ami az egész emberi fajra hatással volt, megnövelve ezzel a betegségek kialakulásá­nak esélyét.Meggyőződése volt, hogy a C-vitamin kiegészítő adagolása kompenzálja a szervezet veszteségét, és úgy tűnik, igaza is volt. Száz meg száz elmélet született már arról, hogy mi okoz­hatta ezt a genetikai változást. Ezek közül az egyik azt mondja, hogy egy kozmikus radioaktív sugárzás hatására történt mutáció a C-vitamint előállító génben. Egy másik elmélet szerint, amelyet az író és kutató Jack Challem és E. Will Taylor, a Georgia Egyetem doktorai állítottak fel, a mutációt egy vírusszerű organizmus okozta. Challem és Taylor vírus okozta károsodásra utaló jeleket találtak az átalakult C-vitamin-gén köze­lében. Azzal, hogy az ember és a főemlősök elve­szítették ezt a képességüket, egy kulcsfontosságú antioxidánst is elveszítettek, amely ellenőrizhetné szervezetükben a szabad gyökök viselkedését












                                                C.L.A.

CLA, konjugált linolsav, a linolsav több izomerének összefoglaló neve. (Az izomerek olyan molekulák, melyeknek alkotói ugyanazok, azonban az atomok térbeli szerkezete, elhelyezkedése más.
Emiatt az eltérő izomerek más biológiai hatással rendelkezhetnek, vagy hatástalanok is lehetnek.) A CLA tehát nem egyetlen anyag neve. A CLA izomereknek – ellentétben a sima linolsavval – mindig vannak konjugált láncaik. Ezek az izomerek tehát zsírsavak,így természetes tápanyagok.
Legfőbb forrásaik: az állati élelmiszerek, hús, tojás, és leginkább a tejtermékek. A növényi olajokban jóval kevesebb van, mégis a napraforgóolaj linolsav tartalmát kihasználva általában (speciális kezelés után) ebből vonják ki a konjugált linolsavat. 
C.L.A sok lehetséges előnnyel bír, ám ezek közül a következők igazolódtak egyértelműen. 

Ilyen előnyök:

A legjobban bizonyított talán a rákellenes hatása a két legtöbbet vizsgált izomernek ( cis-9, trans-11 és trans-10, cis-12 – ezt a két izomert értjük C.L.A alatt). Régóta ismertek a konjugált linolsav izomerek emlő-bőr- és vastagbéltumorok kialakulásának gátlását igazoló tanulmányok, és sokan kutatták, hogy ebben a hatásban mekkora szerepe van a rákos sejtekre gyakorolt sejtosztódás blokkoló hatásnak, valamint a sejthalál előidézésének. 
Bár nem tudni, pontosan miért rákellenes a C.L.A, de úgy tűnik, hogy sok esetben a rákkeltő anyagokkal lép közvetlen reakcióba, csökkentve ezzel rákkeltő potenciájukat. 
A kutatások szerint a C.L.A minden stádiumban mérsékli a tumorképződést, így használható megelőzésre és a tumor növekedésének mérséklésére is esetlegesen.
Egy ideig azt gondolták, hogy talán a rákellenes hatás abból következik, hogy a C.L.Aantioxidáns anyag, azonban már biztosan kijelenthetjük, hogy nem mutat antioxidánstevékenységet, ezt több vizsgálat is egyértelműen megerősítette.
diabetest megelőző és vércukorszint-csökkentő hatás, úgy tűnik, fokozza az inzulinérzékenységet, így mérsékli a vércukorszintet, és hasznos lehet 2-es típusú diabates esetén. 
Úgy gondolják, hogy a vércukorszint-csökkentő hatásnak köze van ahhoz, hogy a C.L.A némileg aktiválja a nuclear receptorok csoportjába tartozó peroxisoma proliferátor aktivált receptorok (PPAR) különböző altípusait, melyek befolyással bírnak a szénhidrát- és zsíranyagcserére, plazma lipid szintjének csökkentése, testösszetételt két irányból pozitívan módosító hatás (testzsírcsökkenés, zsírmentes testtömeg növekedés)
Két komoly, és az összefoglalásoknál frissebb vizsgálatot is folytattak a témában. Az egyikben egy évig kezeltek túlsúlyos, egészséges embereket C.L.A-val, edzés és megszabott diéta nélkül, és a kiegészítés a C.L.A mindkét testkompozíciót javító hatása esetében pozitív lett. Ebben az esetben sem lehet drasztikus eredményekről beszélni, viszont edzés és diéta nélkül valószínűleg nincs olyan természetes kiegészítő, ami ugrásszerű eredményeket produkálna. 
Egy másik tanulmány, melynek most, 2005 áprilisában lett vége, a C.L.A két éves hatását vizsgálta, és szintén enyhe, de szignifikáns zsírvesztést regisztráltak a kontrollcsoporthoz képest. Ráadásul, a vizsglat hosszánál fogva úgy tűnik, kijelenthető, hogy a C.L.A biztonságos kiegészítő. 
Egy másik – igaz, nem embereken végzett – kutatás, ami egészen friss (2005 májusi) edző elhízott egereken vizsgálta a konjugált linolsav izomereinek hatását, és meggyőző eredménnyel zárult.
Az igazi gond a kutatásokkal, hogy leginkább edzés és diéta nélkül végezték őket, illetve edzetlen túlsúlyos embereken. Úgy tűnik, hogyha nem is drasztikus módon, de ezeknek az embereknek valóban segített a C.LA.
A C.L.A érzékenyebbé teszi az izomsejteket, az inzulogen-indukált építőanyagok érkezésére a szervezetben (jobb inzulogén tolerancia alakul ki) és jobbá teszi a nitrogén asszimilációt (mely az izomzatépítéshez szükséges), ezáltal pedig a nitrogén visszatartást az izmokban (mely szinten az izomzat megtartó és építő folyamatokhoz szükséges) eredményez. 
A C.L.A mindezen rendkívül jó tulajdonságai miatt rendkívül jó táplálék-kiegészítő, így tehát nem csoda, hogy a C.L.A-t szedő sportolok, tanulmányok által is bizonyítottan, 8 hetes kúra alatt 20% zsírszövetet vesztettek, mialatt 5% izomzatban történt növekedést tapasztaltak. 
Valóban igaz lenne? Igen! Egy forradalmian új módszernek köszönhetően lehetséges egyszerre súlyt veszíteni és testünket feszesebbé tenni. A C.L.A.- a szervezetbe bejutva közömbösíti a zsírokat, és megakadályozza, hogy azok a csípőre, a hasra vagy a fenékre lerakódjanak. 
A legnagyobb energiaértékük a zsíroknak van, de a C.L.A megakadályozza, hogy a zsír a táplálékból felszívódjon, így helyette a szervezet a rejtett és a csípő- és haskörnyéki zsírszöveteket kezdi hasznosítani, tehát a napi energiaszükségletünk teljes mértékben biztosított. 
Leegyszerűsítve: a C.L.A.- segít szervezetünknek a zsírt az izomszövetekbe átirányítani, ahol az energiává alakul át. Minél aktívabb életet él, vagy minél többet mozog, a folyamat felgyorsul, az eredmény is gyorsabban látható válik.
A C.L.A hosszú tanulmányok esetén is igen biztonságosnak bizonyult. 
Toxicitás: nem ismert. 
A C.L.A termékek általában a már említett két izomer keverékét tartalmazzák. Az átlagos adag napi 1-2 grammot, azonban a legtöbb kísérlet nem találta hatásosnak ezért legalább 3 grammot használtak naponta.

                                          Chitosan

Chitosan étkezési rost, mely nagy szerepet játszik az emésztésben. 
Erősíti a belek falát és gyorsítja a székletürítést. 
Segíti a zsírlebontást, sebek gyógyítását és csökkenti a magasvérnyomást és a koleszterinszintet.





                                          Chlorella

Chlorella mikróalga a leggazdagabb klorofill tartalommal rendelkezi. 
Chlorella gazdag vitaminokban (B-vitaminokat, C -és E- vitaminok) és ásványi anyagokban (foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot,vasat, mangánt, cinket, rezet, kobaltot. 
Magas rosttartalma által magához vonzza a belekben lerakódott salakanyagot, főleg a nehézfémeket. 

                                    D vitamin

D-vitamin hormonszerű természetes anyag vagyis nem ugyanott hasznosul a szervezetben, mint ahol termelődik. 
A szervezet nem a táplálékkal jut hozzá, hanem a növényi, illetve állati eredetű provitaminból alakítja át. 
D-vitamin legnagyobb része a bőr alatt elraktározott elővitaminokból napsugárzás hatására alakul át.Mind a provitaminok, mind a gyárilag előállított D-vitamin a zsírokkal együtt szívódnak fel a vékonybélből.
kalcium és a foszfor felszívódását segíti, meggyorsítja a csontképződés folyamatát.
Természetes forrásai: tőkehalmájolaj, hering, makréla, lazac, máj, tojás, tej és tejtermékek, cheddar sajt.
Felszívódását segítő tényezők:
  • olajok, zsírok
Felszívódását gátló tényezők:
  • magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
  • hashajtóként alkalmazott ásványi olajak
Optimális mennyiség:
felnőttek: 5-15 mcg/nap 
terápiás célokra: 10-25 mcg/nap 
D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkuláskialakulásában. 
A vegetáriánusok és tejet, tojást sem fogyasztók, az 55 évnél idősebbek, a terhes, illetve szoptató anyák, és a csontritkulással fenyegetett emberek mellett mindazoknakérdemes napi rendszerességgel D-vitamin-kiegészítőt fogyasztaniuk, akik a nyári hónapok alatt kevés napsütést élvezhetnek. 
D-vitamint elsősorban gyerekeknél lehet túladagolni, ezért az ő étrend-kiegészítésüket kizárólag orvos rendelheti el.
D-vitamin túladagoláskor jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizelet-kiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság, fejfájás, alkalmanként depresszió. 
Hiányállapotok:
  • lassú növekedés gyermekkorban
  • angolkór
  • csontlágyulás
  • izomgyengeség







                                         E vitamin

Az E-vitamin antioxidáns vegyület, amely segít semlegesíteni a szervezetben felgyülemlett, káros hatású szabad gyököket. E-vitaminra testünk minden sejtjének szüksége lehet, ezért van az, hogy jótékony hatását szívünktől kezdve az agyunkig minden szervünk érzi. A gének működésében is fontos szerepet játszik, márpedig a gének hordozzák a legalapvetőbb biológiai információkat.
  • különösen fontos szerepet játszik a sejtfalak jó állapotban tartásában
  • a bőr, az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében
  • erősítik az immunrendszert, amely a fertőzésektől védi a szervezetünket
Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben csak rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges. Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére nyúlik vissza. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez fűződik.
Az egy tévhit, hogy az olyan növényi olajok, mint például a szója- vagy mogyoróolaj azE-vitamin jó étrendi forrásai. Ezekben az olajokban ugyanis leginkább az E-vitamingamma-tokoferol, nem pedig az alfa-tokoferol formája található. (A tokoferol az E-vitamin kémiai neve, az alfa-tag pedig az E-vitaminnak azt a molekuláját jelzi, amely az emberi szervezetben a legaktívabb.) Bár a gamma-tokoferolnak is vannak antioxidánstulajdonságai, a szervezetünknek elsősorban alfa-tokoferolra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy a túl sok növényi olaj fogyasztása megakadályozza az alfa-tokoferol felhasználását szervezetünkben.
A természetes E-vitamin típusai: 
  • d-alfa-tokoferol : ez az E-vitamin természetes és igen jól felszívódó formája
  • d-alfa-tokoferil-acetát: az E-vitamint egy ecethez hasonló molekulával kombinálták, hogy ez által nagyobb stabilitást nyerjen, ez a legjobb formája a szívbetegségek megelőzésére, a legtöbb orvosi kísérlet során is ezt használták
  • d-alfa-tokoferil-szukcinát: ezt a szintén stabil E-vitamin-fajtát alkalmazták a legtöbb rákellenes kutatásban
Természetes forrásai: búzacsíraolaj, napraforgómag, mogyoró, mandula, édes burgonya, müzli
Felszívódását segítő tényezők:
Felszívódását gátló tényezők:
  • magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
  • a margarinfélékben és félkész termékekben előforduló transzzsírsavak
  • légszennyeződés
  • fogamzásgátló tabletták
  • túladagolt vas réz mangán
A szervetlen vas vas II-szulfát) fogyasztásakor tönkremegy az E-vitamin, ezért ha lehet csak a szerves formát ( vas II glukonát, citrát) szedjük. Feltétlenül többre van szükség annál a 8 NE-nél, amely egy átlagos mai ember étrendjében megtalálható. A Harvard-kutatások szerint legalább napi 200 NE E-vitaminra van szükség két éven át ahhoz, hogy a szívbetegség megjelenésének esélyét csökkenteni tudjuk. A különböző tanulmányokra támaszkodva az optimális mennyiségnek a napi 400 NE látszik, bár sok embernek még ennél is többre van szüksége.
Optimális mennyiség:
megelőző és terápiás célokra felnőttek: 100-1000 mg/nap 
rövidebb és hosszabb távon: különösebb mellékhatás nélkül maximum napi 800mg E vitamin fogyasztható, a leghatékonyabb formája a d- tokeferol, viszont a dl tokeferol kerülendő mert szintetikus forma. 
Ajánlott a fogyasztása azoknak, akiknek a családjában rendszeresen előfordult szívinfarktus, akik erős légszennyeződésnek vannak kitéve, illetve akik szeretnék lassítani testük öregedését ill. a sportolóknak.
Hiányállapotok:
  • kimerültség
  • sérülékeny bőr
  • lassú sebgyógyulás
  • visszértágulat
  • izomtónus-vesztés
  • terméketlenség

A szabad gyökök és az Evitamin, mint antioxidánsok:

A szabad gyökök olyan molekulák, amelyeknek legalább egy szabad elektronjuk van. Ennek eredményeként igen instabilak és reaktívak, állandóan olyan más vegyületeket keresnek, amelyekről leszakíthatnak egy elektront, s így stabilizálódhatnak.Az antioxidánsok hatástalanítják a szabad gyököket azáltal, hogy elektronokat adnak át nekik, s így kiegészítik őket. Ez azt jelenti, hogy az antioxidánsok még azelőtt semlegesítik a szabad gyököket, mielőtt azok kárt okozhatnának sejtjeinknek. Az antioxidánsokat olyan testőrökként képzelhetjük el, amelyek védik testünket a szabad gyökök támadásától. A szabad gyökök okozta károsodások nemcsak a szívbetegség kifejlődéséért, hanem majdnem az összes visszafordíthatatlan betegség kialakulásáért felelősek. Az olyan antioxidánsok rendszeres szedése, mint az E-vitamin, nemcsak a szívet, hanem az egész testet védi a betegségek ellen.

Véd a szívbetegség ellen:

A szívbetegség (melyet néha szívkoszorúér-megbetegedésnek hívnak) lassan fejlődik ki. Azzal kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök. Ekkor az erek falán a sérüléseknél simaizomsejtek halmozódnak fel, lerakódást képezve. Ezután az események további alakulása oda vezethet, hogy az erek falára zsír és koleszterinrögök rakódnak. Ha az erek túl keskenyek lesznek, a vér pedig túl sűrű és rögös, a vérkeringés elzáródhat, s ez már maga a szívroham. Védő szerepe van a keringési rendellenességek kialakulásának megakadályozásában. Az E-vitamin a túlzott vérrögképződést is csökkenti – a vérlemezek azon tendenciáját, hogy összeragadjanak, vérrögöket képezzenek, és így növeljék a szívroham és szélütés kockázatát. Jobb módja, ha étrendünket antioxidánsokkal, mint például E-vitaminnal egészítjük ki.

Fontos az agyunk egészsége számára is.

A legfontosabb olyan zsírban oldódó antioxidáns, amely képes a zsírszöveteket megvédeni a károsodásoktól. Az E-vitamin segíti az optimális agyi állapot fennmaradását, és csökkenti az olyan, szabadgyök-támadással összefüggő betegségek kockázatát, mint például az Alzheimer-kór. cukorbetegséglegfontosabb jellemzője a magas glükóz (vércukor)-szint. A betegség egyik összetevője, hogy a magas glükózszint sok szabad gyököt szabadít fel. Így hát minden olyan eljárás, amely csökkenti a szabad gyökök számát, a cukorbetegség tünetein is enyhít.

Kell más antioxidánst is szedni az E-vitaminon kívül?

Az E-vitamin a sejtfalakat védő antioxidánsok kulcstípusa, így az ön egészsége már azzal is sokat nyer, ha egyedül E-vitamint szed. A kutatások azonban kimutatták, hogy a különböző antioxidánsok nagy választéka sokkal fontosabb a szervezet szabad gyökökkel szembeni védekezése szempontjából, mint az, hogy egy antioxidánsból nagy mennyiséget beszedjünk. Az E-vitaminon kívüli antioxidánsok: a C-vitamin, a béta-karotin és más karotenoidok (mint például a lutein és a likopen), a Q10 koenzim, az alfa zsírsav, a szelénium és a cink. A különböző antioxidánsok más-más szabadgyök-típusokat hatástalanítanak. 
Az immunrendszer hihetetlenül összetett védekezési formákat képes kifejleszteni a betolakodókkal szemben, s az E-vitamin e védelem számos területére serkentően hat a következőképpen:
  • serkenti a fagociták (a mikroorganizmusok számos formáját hatástalanító sejtek) működését
  • növeli a természetes ölősejtek működését (amelyek elpusztítják a rákos, illetve/és vírusfertőzött sejteket)
  • növeli a szervezet antitesttermelő képességét
  • csökkenti az E2 prosztaglandin szintjét (ez egy hormonszerű anyag, amely akadályozza az immunfunkciókat)

Sportolás esetén is növekszik E vitaminszükségletünk:

Az aerobic hatású tevékenységek, mint például a futás, a biciklizés vagy a sífutásnövelik a szabad gyökök termelődését, ami kárt tehet az izomszövetekben, s ez gyulladással, illetve fájdalommal jár. Az E-vitamin azonban szivacsként szívja föl ezeket a szabad gyököket, még mielőtt azokban a szövetekben kárt tehetnének. A német kutatók által végzett kísérlet kimutatta, hogy a rendszeres edzés növeli a DNS-károsodások számát az emberekben. Ha azonban a kísérleti személyek E-vitamin-táplálékkiegészítőket szedtek, az edzések okozta DNS-károsodások szinte teljesen megszűntek. A kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó Lester Packer professzor szerint, aki az antioxidánsok egyik legelismertebb tekintélye, az E-vitamin csökkentheti az edzések okozta fáradtságot, s a fáradtság gyors leküzdése ráadásul javíthatja is teljesítőképességünket.





Mennyire biztonságos az E-vitamin?




Az E-vitamin hihetetlenül biztonságos. A klinikai kísérletek során, melyekben napi 3200 NE E-vitamin-táplálékkiegészítőket alkalmaztak 2-3 éven keresztül különböző embereken, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak.
Van azonban néhány olyan rizikófaktor, amiről tudnunk kell. Bár az E-vitaminlecsökkenti a szívbetegség és a trombózis következtében fellépő szélütés kockázatát, enyhén megnöveli a szivárgó vérerek okozta szélütés kockázatát. Ez a kockázat nem jelentős, hiszen a szélütések óriási többségét vérrögök képződése okozza, melyeket az E-vitamin segít megelőzni. Ugyanebből a szempontból végeztek néhány olyan kísérletet, melyek kimutatták, hogy az E-vitamin-táplálékkiegészítők fokozhatják egyes antikoaguláns (vérhígító) gyógyszerek hatását. Más kutatások ezzel szemben arra az eredményre jutottak, hogy az E-vitaminnak nincs ilyen hatása. Gyanítjuk, hogy a hatás a bevett mennyiségtől függ. Ha aszpirint és antikoaguláns gyógyszert és E-vitamint szedünk, ezeknek az együttes antikoaguláns hatása talán már több a kelleténél. Ha ön jelenleg antikoaguláns gyógyszert szed, beszélje meg orvosával, ha emellett E-vitamint is kíván szedni.
A cukorbetegeknek is csökkenteniük kell inzulinadagjukat, ha E-vitamint szednek, ami jó jel, hiszen azt jelzi, hogy diabetikus tüneteik csökkennek. A reumatikus szívbetegségen emberek pedig, akiknél a szív egyik fele már megrongálódott, először csak 50-100 NE E-vitamint kezdjenek szedni, orvosi felügyelet mellett. Ezt azért javasoljuk, mert a szív erősebb része jóval gyorsabban reagálhat az E-vitaminra, mint a gyengébbik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése