2017. augusztus 14., hétfő

Tényleg 6 millióan haltak meg ?





Tényleg 6 millióan haltak meg ?



Full text of "Tenyleg 6 millioan haltak meg ?"

A nemzetek áldozatai 100 millió , és a ránk szabadított Kommunista cionista kísérlet újabb 100 milliót követelt . A tervezett végső megoldásként alkalmazandó módszer ami a Föld lakosságának 90 % - át kívánja likvidálni , mert sok a kenyérpusztító , hát ezek lesznek az igazi holokamu tételek . És mi elszenvedők még sehova sem nyújtottuk be a számlát , pedig azt a 300 bankár családot már rég likvidáltatni kellet volna , aki a nyakunkba vart két világháborút , és számtalan helyi háborúval irtotta a Föld lakosságát , úgy érzem az a 6000 fő megérdemli a likvidálást , hogy a népek szabadok legyenek , és ne kamatrabszolgaként tengessék az életüket . De ha a helytartókat és a kiszolgáló csicskásaikat  is likvidálják , úgy a nemzet államok is megújulhatnak ami rá férne már az emberiségre , hogy a zsidókat is minden állam kiűzné hazájából , mert a saját hazájába egymást lopják meg , és ne a gojokat , és ne a gojok kárára törekedjen világ uralomra. Remélem még időben kiűzhetjük őket mielőtt világuralmi tervüket megvalósítanák , és akkor láthatják majd , hogy milyen kicsinyek is ők valójában , és soha többé nem engednénk a fejünkre nőni őket , de nem is fogadnánk be őket soha , maradjanak ők csak a saját fazekuk mellet , és egyék meg amit főztek , és amiért megdolgoztak .
Ime egy kordokumentum .


Richard Harwood 



TENYLEG 6 MILLIOAN HALTAK 

MEG? 



AAARGH 

Internet 

2005 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 

AAARGH 

http ://vho.org/aaargh 
http ://aaargh.com.mx 
http://litek.ws/aaargh 

Correspondance 

aaarghinternational @ hotmail.com 

Pour etre tenus au courant des peregrinations et recevoir la Lettre des Aaarghonautes 

ekevi sioni sta @ yahoo . com . ar 

Les revues trimestrielles de 1' AAARGH 
http://geocities.com/ilrestodelsiclo 



Tartalom: 

1 ■ Vegre a valosag. Eloszo Bevezetes A hazaszeretetettol valo elriasztas 

2. Nemet zsidopolitika a n. vh. elott A zsidok 'megsemmisitesnek' neveztek 
a kivandorlast A cionista politika vizsgalata 

3. Nemet zsidopolitika a n. vh. kitorese utan Ellenseges kiilfoldiek bezarasa 
A kivandorlas meg mindig elonyben van. 

4. A nepesseg es a kivandorlas Harom millio zsido Europaban. Az orosz 
zsidokat evakualtak Hat millio nem igaz, mondja a semleges Svajc 
Lehetetlen a sziiletesi arany ilyen mervu novekedese 

5. A hat millio: Bizonyitas iratokkal Fantasztikus tulzasok A bizonyitekok 
hianya A Wannsee-konferencia Kicsavart szavak es alaptalan feltetelezesek 

6. A Number gi perek A jogi alaptetelek figyelmen kiviil hagyasa Kinzassal 
kicsikart vallomasok A Wisliceny nyilatkozat A kiilonitmenyek 
(Einsatztmppen) Az Ohlendorf per A kiilonitmenyek tetteinek elferditett 
beallitasa Az Oswald Pohl per Hamis bizonyitekok es csalo allitasok eskii 
utan. A szovetseges vadak hiteltelenek. 

7. Auschwitz es a lengyelorszagi zsidosag Egyre tobb millio Auschwitz: Egy 
szemtanii jelentese TMes ChristophersenA Varsoi getto Hirtelen elokeriilt 
tiilelok 

8. Nehany memoar a koncentraciostaborokbol Kommunista eredet Terhelo 
emlekezesek Treblinkai hazugsagok Nagy peldanyszamban eladott hazugsag 
Mitoszok gyiijtemenye 

9. A koncentraciostaborok lenyege es allapotok a koncentraciostaborokban 
haboru idejen 'Halaltaborok' a vasfiiggony mogott Csekelyebb veszteseg 
Emberi feltetelek Elkeriilhetetetlen kaosz Hamisitott fenykepek 

10. A zsidok es a koncentraciostaborok: a Voroskereszt jelentese A 
Voroskeresztes csomagokat zsidok kaptak A nepirtasra nines bizonyitek 
Nem mindenkit internaltak. 

1 1 . Vegre a valosag: Paul Rassinier miive Paul RassinierA gazkamra-csalas 
A hat millios hazugsagot visszautasitjuk. Kivandorlas: A vegmegoldas 
Hatalmas csalas Vegkovetkeztetes Bekepzelt meszarlas 

12. Kommentarok a 'Valoban hat millioan haltak meg'-rol. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



1. Vegre a valosag 



"Azert kellett krematoriumokat berendezniink, hogy azoknak a foglyoknak a huUajat 
elegessiik, akik fertozeses betegsegekben haltak meg. Es ebbol fonnak nekiink kotelet, 
hogy azon akasszanak fol minket" Heinrich Himmler 

A zsido vilagkongresszus kepviseloivel folytatott beszelgetese alkalmabol 1944-ben. 

Richard Harwood fro es a masodik vilaghaboru pohtikai es diplomaciai kerdeseiben 
szakember. Ezidoszerint a Londoni Egyetem alkalmazottja. Harwood ur erdeklodese Paul 
Rassinier befolyasa alatt fordult a haborus bunok fel. Rassinier ur nagy muvenek sok 
halaval tartozik ez a kis kotet. A szerzo e piUanatban az 1945-46-os perek feldolgozasaval 
foglalkozik. 

A magyar kiadas eloszava. 

A fenti mu Anghaban nagy feltunest keltett. Colin Wilson, angol iro a kovetkezo 
megjegyzest tette a mure: " Ha valami tenyleg nem stimmel es a tenyeket eltuloztak, akkor 
nem szabad felniink, a valosagot megkeresni es felszinre hozni. Az a velemenyem, hogy 
hazugsagok, akkor is, ha nemes iigy szolgalataban allnak, nem hasznalnak senkinek." 
{Books & Bookmen, 1975 februarjaban). 

Ez a konyvet elsosorban a magyar fiataloknak ajanljuk, akiket 55 eve hazugsagok 
alapjan nevelnek fel es akiknek meg a gyermekeit is ilyen szellemben kivanjak felnevelni. 
Ezzel a konywel kezebe kapja a valosag fegyveret a beke, haladas es szabadsag eleresere. 

Bevezeto 

A kovetkezo fejezetekben az fro ketseget kizaroan bebizonyftja, hogy az az alMs, 
hogy a II. vh soran hat miUio zsido egy hivatalos nemet lairtasi politika 
kovetkezmenyekent halt meg, teljesen alaptalan. Ez az eredmeny, mely manapsag bizonyos 
korokben nem kfvanatos, egy elofteletektol mentes vizsgalat eredmenye. A vizsgalat 
kiindulopontja az volt, hogy egyreszt egy ilyen merteku veszteseg statisztikai lehetosege 
ketseges, masreszt pedig az, hogy ebbol az allftolagos vesztesegbol politikai toket 
kovacsoltak. Ennek a kerdesnek az alapos tanulmanyozasa engem arrol gyozott meg, hogy 
ez az alMs nemcsak tulzas, hanem a haboru utani propaganda kitalacioja. 

Valqjaban a remhfrterjesztes nem uj. A 20-ik szazadban minden konfliktushoz 
hozzajarult es minden bizonnyal hozza is fog. Az I. vh alatt a nemeteket azzal 
gyanusftottak, hogy belga csecsemoket esznek, valamint azzal, hogy ezeket a szorakozasbol 
a levegobe dobjdk es a bajonettjiikkel fogjak ujra fel oket. Eppen ugy azt is alKtottak a 
britek, hogy a nemet hadero egy 'testgyarat' tart fenn, amelyben az elesettek testet fozik, 
hogy abbol glicerint es mas vegyi anyagokat csinalnak. A csaszari hadsereg becsiiletenek 
megsertese. A haboru utan aztan visszaszfvtak a vadakat. 

A House of Commons (kepviselohaz) nyilvanos kozlemenyeben a brit 
kiiliigyminiszter bocsanatot kert a nemetek becsiiletenek megsertese miatt. A 
becsiiletsertes a haborus propaganda eszkoze volt. 

A II- vh. utan nem adtak le hasonlo kozlemenyt. Sot, a remhfrterjeszto propaganda 
arrol, hogy hogyan kezelte a nemet megszallas a zsidokat, ahelyett hogy az idok folyaman 
csokkent volna, inkabb novekedett, mind mergezosegeben, mind a remsegek katalogusanak 
sokoldalusagaban. 

Olcso es remiszto konyveket idegeket felkorbacsolo kepekkel nyomnak ma is a 
nyomdagepek, melyek folyamatosan meselik a koncentracios taborokrol a meseket, 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



amelyekben nem kevesebb mint 6 millio ember lelte halalat. A kovetkezo oldalak 
megmutatjak, hogy a fenti alMs a legnagyobb mese es a legsikeresebb becsapas. Itt 
probalunk egy fontos kerdesre valaszt adni: mitol fejlodott a II. vh. remmeseje annyira 
maskent mint az elso vilaghabome? Miert vontak vissza az I. vh remmeseit mikozben a II 
vUaghabomeit ma hangosabban ismetelgetik mint regen? Lehet, hogy a 6 millio zsido 
tortenete politikai celt szolgal, vagy akar politikai zsarolasra szolgal? Ami a zsido nepet 
iUeti, ez a felrevezetes felbecsiilhetetlen erteku. Minden emberfajta es minden nep 
szenvedett a II. vh idejen, de senki sem huzott ebbol annyi hasznot, mint a zsidok. Az 
alKtolagos hatalmas szenvedes, mely oket erte, hamarosan szimpatiava valtozott a zsidok 
orszaga irant, melyre ok olyan regen vagytak. A brit kormany keveset tett a II. vh utan, 
hogy a zsido bevandorlast Palesztinaba megakadalyozza, pedig azt elozoleg illegahsnak 
nyilvanitottak. Az sem tartott sokaig, hogy a coinistak a brit kormanytol Palesztinat elvettek 
es Izrael allamot megalapitottak. Figyelemremelto teny, hogy a zsido nep a II. vh utan mint 
gyoztes kisebbseg lepett szinre. Dr. Max Nussbaum, Berlin korabbi forabbija 1953 aprihs 
1 1-en mondta: "A zsido nep poziciqja a vHagon - a nagy veszteseg ellenere- tizszer erosebb 
mint 20 eve volt". Becsiiletes modon meg hozza lehet adni, hogy ez az ero gazdasagilag 
tovabb novekedett a hat millio alKtolagos meggyilkolasa kapcsan. KetsegkivUl ez minden 
idok legsikeresebb es legtobbet fiadzo remmeseje. 

1973-ig a nyugatnemet kormany 36 milliard DM-et fizetett. Ebbol a legtobbet Izrael 
allam kapta (amely a II. vh idejen meg nem letezett), amellett egyeni zsido kovetelok is 
kaptak belole. 

A hazaszeretetettol valo elriasztas 

Az alMsnak, hogy a II. vh-ban hat millio zsido halt meg, sokkal tovabbmutato 
jelentosege van a brit nep es mas europai nepek szamara, mint amennyi elonyt a zsido 
nepnek hozott. Es itt jon a kerdes magja: Miert a nagy hazugsag? Mi a celja? Elsosorban 
arra hasznalatos, hogy mindenfele hazaszeretetet vagy nacionalizmust csirajaban elfojtson. 
Ha a brit nep vagy barmely mas europai nep megkiserel patriotikusan viselkedni es a 
nemzet osszetartasaval a nemzeti allam tuleleset egy olyan korban biztositani, amelyben a 
nemzeti allam tulelese veszelyeztetve van, ezt azonnal 'neonacizmusnak' szidjak. Mert ugye 
a nemzeti szociahzmus nacionalista volt, "es mi mindannyian tudjuk, hogy mi tortent 
akkor- hat millio zsidot semmisitettek meg!". Amig ez a mitosz el, a nepek ezzel a 
rabszolgalanccal lesznek lelancolva. A nemzetek kozotti tolerancia es megertes gondolatat 
az Egyesiilt Nemzetek veri a fejiinkbe, mig a hazaszeretet, a nacionalizmus, a szabadsag es 
fiiggetlenseg egyetlen garanciaja, meg lesz sziintetve. Igy fenyeget a cionista oldal az 
'Auschwitz' szoval, amikor az a celja, hogy a nemzeti ontudatot elnyomja es 
megsemmisitse. Manvell es Fraenkel, a zsido iropar teszi ezt vHagossa a kovetkezokeppen: 
"Az europai es Amerikai feher fajok az evszazadok folyaman magukat mint uralkodo nepet 
tekintettek. A huszadik szazad, Auschwitz szazada tette az elso lepest a sokfaju 
partnerviszony ehsmeresere.". Mindenki csodalja a zsido nep sikeret, ahogy az az 
evszazadok folyaman es meg ma is a sajat fajat tisztan tartotta es tartja. Ebben a 
faradsagukban erosen tamogatja a zsidokat a hat millio meseje, amely mitoszkent huzza ala 
a nagyobb zsido szohdaritas sziiksegesseget. Sajnos, ez a hazugsag mas nepeknel ennek 
az ellenkezojet hozta. Ezek harcra es onmaguk fenntartasara keptelenek lettek. 

A kovetkezo oldalak celja a valosag kimondasa. A kituno amerikai tortenesz, Harry 
Elmer Barkes irta: "A kiserlet, a megsemmisites-kerdesnek egy felelos, objektiv es 
valosaghu vizsgalatat ehnditani, ... biztosan a legketsegesebb feladata annak a tortenesznek, 
aki ezt ma teszi." Ennek a nagy feladatnak a kapcsan a torteneti valosagot hozzuk eloterbe 
es a hazugsag nyomasat sziintetjiik meg, ligyhogy aztan szabadon nezhetiink szembe a 
rank leso veszelyekkel. 

Richard E. Harwood. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



2. Nemet zsidopolitika a II. vh. Elott 



Adolf Hitler Nemetorszaga, joggal vagy jogtalanul abbol indult ki, hogy a zsidok 
nem torvenytisztelok es a nepkozosseg moho es tulajdonra koncentralo elemei. Azonkfviil 
a kulturalis dekadencia hajtoeroi. Mindezt a nemet nepre nezve nagyon egeszsegtelennek 
tartotta, mivel a Weimari koztarsasag idejen (1919-1933) a zsidok nagyon nagy hatalomra 
tettek szert es nagy befolyasuk volt a jog, a penziigyek, a sajto, a mediak, a film es a 
szinhaz teren, pedig csak a nemet lakossag 0.5%-at tettek ki. A teny, hogy Marx Karoly 
zsido volt, es az, hogy a Rosa Luxemburg es Karl Liebknecht tipusu zsidok szerepe a 
nemet forradakni mozgaknakban meghatarozo jelentosegu volt, hozzajarult ahhoz, hogy a 
nacikat a zsidok hatalmas nemzetkozi szereperol es kommunista iranyzatairol meggyozze. 

Hogy a nemeteknek ez az allaspontja a zsidokkal szemben helyes vagy helytelen 
volt, vagy hogy a torvenyes lepesek ezekkel szemben jogos vagy jogtalan volt, itt nem 
kepezi vita targyat. Mi kizarolag azzal a tennyel foglalkozunk itt, hogy a nacik szamara 
ennek a problemanak a megoldasa abbol allott, hogy a zsidok befolyasat a nemzet tobbi 
reszeire csokkentse, reszben torvenyek utjan, elsosorban es mindenekelott azonban azzal, 
hogy kivandorlasra batoritsa oket fel. 1939-ig a nemet zsidok nagy resze kivandorolt, 
mindannyian vagyonuk nagy reszevel egyetemben. Sohasem es semmHyen modon nem 
terveztek a naci vezetok a zsidokkal szemben nepgyilkossagot. 

Zsidok a kivandorlast 'megsemmisitesnek' neveztek. 

Nagyon jelentos, hogy bizonyos zsidok nagyon gyorsan ugy hataroztak, hogy ezt a 
belpolitikat megsemmisitesnek nevezzek. 1936-ban Lion Furchtwanglernek megjelent egy 
nemeteUenes propagandakonyve: 'A sdrga folt: 500 000 nemet zsido kiirtdsd cimen 
(Parizs, 1936), es ez ennek tipikus peldaja. A valosaggal ellentetben az elso oldaltol kezdve 
a zsidok megsemmisiteserol beszel, es a kivandorlast a nemet zsidok 'fizikai 
megsemmisitesenek' nevezi. Eppugy, a naci koncentraciostaborokat a nepirtas leheto 
eszkozeinek tekinti es itt kiilonosen arrol a Dachauban internalt 100 zsidorol esik szo, 
akikbol 60 mar 1933 ota ott volt. Egy masik pelda a nemet-zsido kommunista, Hans 
Beimler muve: 'Negy het Hitler halalos kutyai karmaban: A naci halaltabor, Dachau', 
amelyet 1933 elejen New-Yorkban adtak ki. Beimlert marxista kapcsolatai miatt 
tartoztattak le, de mar 3 honap mulva szabadon engedtek. O alKtja, hogy Dachau halaltabor 
volt. Az NDK hu kommunistaknak a Hans-Beimler rendet adtajutaknul. 

Az a teny, hogy fajHag vagy politikailag elfogult szemelyek naciellenes 
nepirtaspropagandat mar olyan korai idokben terjesztettek, egy szellemHeg fiiggetlen 
olvasoban ovatossagot kell hogy ebresszen, ha ilyen torteneteket hall a haboru idejebol. A 
zsido kivandorlas batoritasat nem szabad a haboru elotti koncentraciostaborok celjaval 
osszekevemi. Ezeket arra hasznaltak, hogy politikai ellenfeleket es bomlasztokat - 
elsosorban liberahsokat, szocialdemokratakat es kommunistakat internaljanak, melyek 
koziil nehanyan zsidok voltak, mint pi. Hans Beimler. A Szovjetunio rabszolgasorban 
tartott mUlioi mellett a nemet koncentracios taborok lakoinak szama igen csekely volt. 
Reithnger szerint 1934 es 1938 kozott 20000 koriil mozgott es a zsidok szama 3000 alatt. 
(Az SS - Egy nemzet alibije {Alibi einer Nation) London, 1956, 253 oldal). 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



A cionista politika vizsgalata 

A nacik kivandorlasi politikaja nem mindig iranyult negativ ertelemben a kiutasitasra, 
hanem a modern cionizmus alapelemeivel volt osszhangban. A 20. szazad politikai 
cionizmusanak alapitoja, Theodor Herzl, eredetileg Madagaszkart valasztotta ki a zsidok 
kozos hazajanak. Ezt a lehetoseget a nacik komolyan tanulmanyoztak. A nemzeti 
szocialista part egyik fo terveve tettek es egy partbrossuraban igy is fogalmaztak meg a 
celt. Ez azt jelenti, hogy Izrael ujjasziiletese zsido aUamkent nem akceptalhato, mivel ebbol 
orokos haboru allna elo az arab vilaggal, amely emiatt szetszakadna. Ez aUt elo ma. 
Eredetileg nem a nemetek javasoltak a zsidok kivandorlasat Madagaszkarra, hanem a 
lengyel kormany fontolta meg a tervet a sajat zsido lakossagat illetoleg. es 1937-ben 
Michael Lepeckit zsido kepviselok kisereteben Madagaszkarra kiildtek hogy ott vizsgaljak 
meg ezt a tervet. 

A nacik 1938-ban a Schacht terwel kapcsolatban hoztak elso javaslataikat a 
Madagaszkar megoldasra. Goring javaslatara Hitler beleegyezett abba, hogy a nemet 
birodalmi bank elnoket. Dr. Hjalmar Schachtot Lord Bearsted es a New-Yorki Mr. Rublee 
zsido kepviselokkel valo targyalasra Londonba kiildje. (Reithnger, a vegmegoldds, London 
1953, 20. oldal). A terv abbol allott, hogy a nemet zsidok vagyonat egy nemzetkozi 
kolcson biztonsagat szavatolando befagyasztottak volna, hogy a zsido kivandorlast 
Palesztinaba lehetove tegyek. Schacht 1939 januar 2-an tett a tervrol Hitlernek jelentest 
Berchtesgadenban. A terv nem valosult meg, mert a britek a finanszfrozas felteteleivel nem 
ertettek egyet. Goring 1938 novembereben egy gyulesen ismertette a tervet, ahol ismertette, 
hogy Hitler a zsidok Madagaszkarra valo kitelepiteset tervezi. (ugyanott, 21. oldal). 
Decemberben a francia kiiliigyminiszter, Georges Bonnet elmondta Ribbentropnak, hogy a 
francia kormany szinten 10 ezer zsido kivandorlasat tervezi Madagaszkarra. 

Schacht 1938-as Palesztina javaslata elott mar 1935-ben folytak megbeszelesek 
azzal a ceUal, hogy a nemet zsidok mas Europai orszagokba vandoroljanak ki. Ezek a 
terveknek a csiicspontja 1938 jiiliusaban az Eviani konferencia volt, de 1939-ben a zsidok 
Madagaszkari kivandorlasa lepett eloterbe. Teny az is, hogy Helmut Wohltat a nemet 
kiiliigyi hivataltol Londonban folytatott targyalasokat egy korlatozott meretu zsido 
kivandorlasrol Rodeziaba es Brit Guineaba. Amikor azonban Goring 1939 januar 24-en a 
birodalmi beliigyminiszternek, Frick urnak megfrta, hogy egy kozponti zsido kivandorlasi 
hivatal megalapitasat elrendeh es Heydrichet a birodalmi biztonsagi fohivatalbol azzal bizza 
meg, hogy a zsido problemat 'kivandorlas es kiiintes' eszkozeivel oldja meg, akkor kezdtek 
meg a Madagaszkar tervet komolyan megvizsgalni. 

A nemet birodalmi kormany allando faradozasa a zsidok eltavoMsa erdekeben a 
nemet birdalombol abban csucsosodott, hogy a nemet birodalom 600 000 zsido lakosabol 
400 000 kivandorolt, Ausztria es Csehszlovalda zsido lakosaibol pedig 480 000, ami ott jo 
kozeKtessel a teljes zsido lakossagnak felelt meg. Ez utobbi a Berlini, Becsi es Pragai zsido 
kivandorlasi hivatalokon keresztiil folyt le. Ezeket Adolf Eichmann, a zsido kerdes 
tanulmanyozasara felalKtott iroda vezetoje rendezte be. A nemeteknek abban az esetben 
aggodalmat okozott, hogy Eichmann Ausztriaban kikepzotabort rendezett be, ahol fiatal 
zsidoknak mezogazdasagi ismereteket oktattak, hogy kesobb oket Palesztinaba 
csempesszek. (Manvell es Fraenkel, SS es Gestapo, 6. oldal). Ha Hitlernek a 
legcsekelyebb szandekaban allott volna a zsidokat megsemmisiteni, akkor miert hagyta, 
hogy tobb mint 800 000 tulajdonanak nagy reszevel egyetemben a birodalom teriiletet 
elhagyja, avagy miert foglalkozott volna a Madagaszkar terwel? Azt is fogjuk a 
kesobbiekben latni, hogy ezenkfviil a kivandorlasi politika meg a haboru idejen is 
meggondolas targyat kepezte. Mindenek elott azonban a Madagaszkar terv, amelyet 
Eichmann 1940-ben Franciaorszag eleste utan a francia gyarmatiigyi miniszterium 
szakertoivel megbeszelt, amikor ennek a gyarmatnak az atadasa ehhez egy gyakorlati 
javaslatvolt. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



3. Nemet zsidopolitika a II. vh. kitorese utan 

A haboru kitorese utan a zsidok helyzete lenyegesen megvaltozott. Nem nagyon 
ismert, hogy a vilag zsidosaga onmagat a masodik vilaghabom idejen haborus felnek 
nevezte es ezzel a nemeteknek nemzetkozi torvenyek ertelmeben joga volt a zsidokat, mint 
egy ellenseges hatalom polgarait internalni. 1939 szeptember 5-en a legfelso cionista 
vezeto, Chaim Weizman a vilag zsidosaganak a neveben Nemetorszagnak haborut iizent, 
amennyiben kinyilvanitotta, hogy 'a zsidok Nagybritannia oldalan allnak es a demokratak 
oldalan fognak harcolni. ... A zsido iigynokseg kesz azonnal a zsido emberanyag es 
technikai lehetosegek valamint segitseg hasznalatarol megallapodasokat kotni.' {Jewish 
Chronicle (zsido loronika) 1939 szeptember 8-an). 

Ellenseges kiilfoldiek bezarasa 

Ezzel minden zsido a nemet birodalom ellensegeinek segito erokent volt 
kinyilvanitva, es ezert kezdte Himmler es Heydrich a lefogatasokat. Fontos itt megjegyezni, 
hogy az Egyesiilt Allamok es Kanada meg azelott japan allampolgarokat es japan 
szarmazasu allampolgarokat bortonszeru taborokba internaltak, mielott a nemetek az 
europai zsidokkal szemben ugyanazokat a biztonsagi rendelkezeseket alkalmaztak volna. 
Ezenfeliil a japan szarmazasu amerikaiak eseteben nem letezett egy, Weizmanehoz hasonlo 
iUoyalitasi nyilatkozat. A bur haboruk idejen a britek is internaltak bur asszonyokat es 
gyerekeket anelkiil, hogy valaki is megvadolta volna oket, hogy a burokat akarattal 
kiirtottak. 

A zsidok internalasa a meghoditott teriileteken a nemet allaspont szerint ket celt 
szolgalt. Az elso a nyugtalansag es forradalmak megelozese. Himmler 1942 oktober 11 -en 
Mussohni tudomasara hozta, hogy a nemet politika a zsidokkal szemben nemet biztonsagi 
meggondolasok miatt megvaltozott. Arrol panaszkodott, hogy a megszallt teriileteken 
zsidok ezrei folytatnak partizanhaborut, szabotazsakciokat kovetnek el es kemkednek. Ezt 
az allaspontjat egy hivatalos szovjet informacio megerositi, megpedig a Raymond Arthur 
Daviesnek adott, amely szerint a megszallott teriileteken nem kevesebb mint 35 000 zsido 
viselt Tito partizanhaborujaban haborut. Ennek kovetkezmenyekent szalKtottak a zsidokat 
zart teriiletekre valamint Nemetorszagi internalotaborokba, es 1941 marciusa utan a 
lengyelorszagi Generalgouvemment teriiletere. 

Ahogy a haboru haladt, a politika abba az iranyba fejlodott, hogy az internalt zsidok 
munkaerejet a fegyveripar szamara hasznositsak. A munkaeroproblema nagyon fontos, ha 
az alKtolagos megsemmisitesi politikara gondolunk, mert az utobbi egyediil logikai 
okokbol a munkaero, ido es energia ertelmetlen fecserleset jelentene eppen akkor, amikor 
egy ketfrontos haboruban harcoltak a tulelesert. Biztos, hogy a zsido kenyszermunka 
gondolata Oroszorszag megtamadasa utan eloterbe lepett a kivandorlassal szemben. 

Hitler es Horthy Miklos 1943 aprihs 17-i megbeszelesenek protokoUjabol 
nyilvanvalo, hogy Hitler Horthyt szemelyesen kerte, 100 000 magyar zsidot a Luftwaffe 
(legiero) 'iildozo-vadasz-program'-janak tamogatasara rendelkezesre bocsatani, espedig 
akkor, amikor Nemetorszag levegobol valo bombazasa megerosodott.(Reitlinger, A 
vegmegoldds, Berhn, 1956, 478. oldal). Ez akkor tortent, amikor a nemetek alKtolag mar a 
zsidokat megsemmisitettek, de Hitler kerese vilagosan mutatja annak a siirgosseget, hogy a 
munkaerok szamat megnoveljek. 

Ezzel a programmal egyhangban lettek a koncentraciostaborok iparvidekek. Minden 
taborban, ahol zsidok vagy egyeb nemzetekhez tartozo egyenek voltak internalva, voltak 
nemet ipartelepek- a Buna Gumigyar Bergen-Belsenben, a Siemens elektronikaceg 
Ravensbriickben, az IG Farben Industrie Auschwitzban. Sok esetben a munkaert un. 
taborpenzben fizettek, amelyert az internaltak elelmiszert vasarolhattak a tabor iizleteiben. 
A nemetek megprobaltak az internalotaborokbol a leheto legnagyobb teljesitmenyt kihozni, 
amely teljes ellentetben all valamifele megsemmisitesi terwel. Az SS gazdasagi es 
szervezohivatal, amelyet Oswald Pohl vezetett, feladata volt, hogy a koncentraciostaborok a 
legnagyobb ipari termelokke valtak. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



A kivandorlas meg mindig elonyben van. 

Figyelemremelto teny, hogy a nacik a kivandorlasi politikat meg joval a habom 
kezdete utan is tamogattak. Franciaorszag meghoditasa 1940-ben lehetove tette a Birodalmi 
kormanynak, hogy komoly targyalasokat kezdjenek a franciakkal abbol a celbol, hogy az 
europai zsidosagot Madagaszkarba vandoroltassak ki. Luther kiiliigyi allamtitkar 1942-bol 
keltezett memoranduma hozza nyilvanossagra, hogy a targyalasokat o vezette 1940 juhusa 
es novembere kozott, es hogy azokat a franciak fejeztek be. Luther osztalyanak egy 1940. 
aug. 15-i korlevele mutatja, hogy ennek a nemet tervnek a reszleteit Adolf Eichmann 
dolgozta ki, mivel az o helyettese, Dennecker irta ala. Eichmannt augusztusban biztak meg, 
a terv reszleteinek a kidolgozasara es Dannecker feladata volt, az ehhez sziikseges 
vizsgalatokat Madagaszkarrol a francia gyarmatiigyi miniszteriumban beszerezni. 
(Reitlinger, A vegmegoldds, 77. oldal). az 1940 augusztus 15. elotti javaslatok celja az volt, 
hogy egy europai bankkonzorcium 4 miUio zsido kivandorlasat egy fazisprogrammal 
finanszfrozza. 

Luther 1942-es memoranduma mutatja, hogy Heydrich Himmler beleegyezeset 
ehhez a programhoz 1942 augusztusanak vegen megkapta es ezt a tervet Goringnek 
terjesztette elo. A tervben Hitler egyetertese 1942 Junius 17-e elottrol is benne volt, mivel 
az o tolmacsa, Schmidt, Hitler megjegyzeset Mussohninak leforditotta, hogy 
'Madagaszkaron egy Izrael aUamot lehetne alapitani'. 

Noha a francia fel 1940 decembereben a Madagaszkarrol folyo targyalasokat 
befejezte, Pohakov, a World Centre of Contemporary Jewish Documentation (Az idoszeru 
zsido dokumentacio vilagkozpontja) igazgatqja ehsmeri Parizsban, hogy a nemet fel ezt a 
tervet tovabbra is figyelemmel kiserte es Eichmann meg 1941 utan is foglalkozott vele. A 
haborii folytatodasa, elsosorban az Oroszorszagi invazio miatt azonban a terv 
kivitelezhetetlenne valt es 1942 februar 10-en azt jelentettek a kiiliigyi hivatalnak, hogy a 
tervet ideiglenesen feladjak. 

Ez az utasitas, melyet Rademacher atkiildott a kiiliigyi hivatalhoz, azert kiilonlegesen 
fontos, mert megmutatja, hogy a Vegmegoldas' kifejezes csak a zsidok kitelepiteset 
tekintette celjanak, es ezert a zsidok atszalMsa a keleti gettokba es a koncentracios 
taborokba, mint pi. Auschwitzba nem volt mas, mint a kitelepites iranyanak a 
megvaltoztatasa. Az utasitas igy hangzott: 'A Szovjetunioval valo hare mas lehetosegeket 
teremtett a kitelepitesre. Ezert hatarozta el a vezer, hogy a zsidokat nem Madagaszkarra 
telepM ki, hanem keletre. Madagaszkart ezert a kovetkezokben nem kell a vegmegoldas 
szempontjabol figyelembe venni.' (Reitlinger, ugyanott, 79 oldal). 

Ennek a kitelepitesnek a reszleteit egy honappal korabban fektettek le a Wannsee 
konferencian, amelyet a tovabbiakban vizsgalunk meg. 

Reitlinger es Pohakov azt allitjak teljesen megalapozatlanul, hogy mivel a 
Madagaszkar terv nem megvalosithato, a nemetek igy sziiksegszeriien a 'megsemmisitesre' 
gondoltak. Viszont egy honappal kesobb, 1942 marcius 7-en Goebbels egy 
memorandumot ir a Madagaszkar terv javara (MaenvoU es Fraenkel, Dr. Goebbels, 
London, 1960, 165. oldal). A kozbenso idot iUetoen azonban egyetertett azzal, hogy a 
zsidokat keletre telepitik. Goebbels kesobbi memorandumai hangsulyozzak a keleti (azaz a 
lengyelorszagi Generalgouvernemantba) attelepites fontossagat es kiilonosen az ottani 
kenyszermunka fontossagat emeUk ki. Miutan az attelepites politikaja ehndult, a zsido 
munkaero kihasznalasa a terv lenyeges eleme volt. Az elozoekben mondottak ravHagitanak, 
hogy a vegmegoldas szot mind Madagaszkarra mind a keleti teriiletekre alkalmaztak es az 
a zsidok deportaciqjat (attelepiteset) jelentette. 

Meg 1944 majusaban is hajlandok voltak a nemetek egy miUio zsido kivandorlasat 
engedelyezni. Errol a javaslatrol irt Alexander Weisberg, az ismert szovjet-zsido tudos, akit 
a sztalini tisztogatas soran deportaltak, konyveben: (Joel Brand tortenete, Koln, 1956). 
Weisberg, aki a haborii idejen Krakkoban volt, pedig abbol indult ki, hogy ot a nemetek 
koncentraciostaborba fogjak zarni, elmondja, hogy Himmler szemelyes utasitasara 
Eichmann Budapest zsidosaganak eloljarqjat, Joel Brandot Isztambulba kiildte, hogy a 
szovetsegeseknek folajanlja, hogy egy milho zsido kiutazasat a haborii kellos kozepen 
megengedik. Ha az ember a 'megsemmisites-iroknak' hinne, akkor 1944 majusaban aligha 
lett volna meg 1 mUlio zsido eletben. A Gestapo bevaUotta, hogy az ezaltal eloaUo szalMsi 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



problema a nemet hadero forrasait nagyon megterhelne, de megengednek a kitelepitest, ha 
azert 10 000 teherkocsit kapnanak, melyeket kizarolag az orosz fronton hasznalnanak. 
Sajnos a terv nem valosult meg, mert a britek azt hittek, hogy Brand veszelyes naci kem es 
Kairoban bortonbe zartak, mig a sajto az ajanlatot veszelyes naci triikkkent kezelte. Mig 
ChurchiU nyilvanosan panaszkodott a magyarorszagi zsidok kezelese miatt, mondvan, 
hogy 'ez a legnagyobb es legszornyubb buntett, amely a vHagtortenelemben lejatszodik', de 
elmondta Chaim Weizmannnak, hogy az ajanlat elfogadasa arulas lenne orosz 
szovetsegesei ellen. Bar a terv direkt nem valosult meg, megis vilagosan mutatta, hogy 
valaki, aki 'teljes megsemmisitest' tervez, egy miUio zsido kivandorlasat nem engedne meg 
es vilagosan mutatja, hogy mekkora fontossagot tulajdonitottak a nemetek a haborunak. 



4. A nepesseg es a kivandorlas 



A zsido lakossagrol nincsenek mindeniitt reszletes statisztikak. A kiilonbozo 
orszagok adatai rendkiviili modon kiilonboznek egymastol, es arrol sincsenek adatok, hogy 
1939-1945 kozott hany zsidot deportaltak es internaltak. Amennyi megbizhato statisztikai 
adat letezik, kiilonosen azok az adatok, amelyek a kivandorlas sal foglalkoznak, azok 
elegsegesek ahhoz, hogy megmutassak, hogy a 6 millio zsidonak meg egy tort reszet sem 
lehetett volna megsemmisiteni. 

Elsosorban akkor nem lehet ezt a szamadatot elhimri, ha europa zsido lakossaganak 
szamat megvizsgaljuk. Chambers Encyclopedia (Lexikon) szerint Europaban a haboru 
elott 6 500 000 zsido elt. VHagos, hogy a 6 millio azt jelentene, hogy szinte mindet 
megoltek. De a Baseh Hirek, egy semleges svajci ujsag, amelyik zsido statisztikai adatokat 
hasznal, irja, hogy 1933 es 1945 kozott 1 500 000 zsido Angliaba, Svedorszagba, 
Spanyolorszagba, Portugahaba, Ausztrahaba, Kinaba, Indiaba, Palesztinaba es az USA-ba 
vandorolt ki. Ezt a szamot Bruno Blau, zsido ujsagiro megerositi, mivel o ugyanezt a 
szamot hozza nyilvanossagra a New-Yorki Am^am (Felepites) ciinu zsido ujsagban. Ebbol 
a 1.5 milhobol 1939-ig 400 ezren jottek Nemetorszagbol. Ezt a szamot az 'Organ of 
World Jewish Congress' (Zsido Vilagkongresszus) megerositi "Egyseg a szetszortsagban" 
cfmu muveben, (377 oldal), amely elmondja, hogy a nemet zsidok tobbsegenek sikeriilt 
Nemetorszagot a haboru kitorese elott elhagyni. A birodalmi zsidok mellett a 280 ezer 
ausztriai zsidobol 220 ezer vandorolt ki 1939 szeptembereig. 1939 marciusa utan a pragai 
zsido kivandorlasi hivatal 260 ezer zsido kivandorlasat regisztralta a korabbi 
Csehszlovakiabol. Lengyelorszagbol koriilbeliil 500 ezer vandorolt ki a haboru kezdete 
elott. Ezek a szamok azt jelentik, hogy a kivandorlok szama a tobbi Europai orszagbol 
(Franciaorszag, HoUandia, Olaszorszag, Keleteuropa) kb. 120 ezerre teheto. 

A zsido kivandorlas a haboru elott es kozben lecsokkenti az europai zsidok szamat 
kb. 5 miUiora. Ezekhez hozza kell adni azoknak a zsidoknak a szamat, akik 1939 utan a 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



Szovjetunioba menekliltek es ott a nemet tamadoknak elerhetetlenek. Lejjebb megmutatjuk, 
hogy ezeknek a tobbsege, tobb mint 1 millio 250 ezer Lengyelorszagbol szarmazott. De a 
lengyel zsidoktol eltekintve Reitlinger bevallja, hogy 300 ezer mas europai zsido is 1939 es 
1941 kozott szoyjet teriiletre menekiilt. Ez a Szovjetunioba menekiilt zsidok szamat 1 550 
ezerre emeli. A Colliers Magazinban 1945-ben FreiUng Foster ugyan 2 miUio 200 ezer 
Szovjetunioba menekiilt zsidorol ir, de a mi csekelyebb kozelitesiink biztos pontosabb. 

Igy csokkenti az europai kivandorlas a nemet befolyasi teriileten elo zsidok szamat 3 
millio 450 ezerre. Ezekbol le kell vonnunk azoknak a szamat, akik a semleges es 
szovetseges orszagokban eltek es ezert nem voltak a haborii kovetkezmenyeinek kiteve. Az 
1942-i World Almanac /594. oldal) szerint Gibraltarban, Angliaban, Portugaliaban, 
Svedorszagban, Svajcban, Irorszagban es Torokorszagban a zsidok szama 413 128 volt. 

Harom millio zsido Europaban. 

A harom miUios szam a nemetek altal elfoglalt teriileteken olyan pontos, amilyen 
pontossagot a rendelkezesre alio statisztikak a kivandorlasrol megengednek. Koriilbeliil 
ugyanazt a szamot lehet egy mas modon levonni, ha azokat a statisztikakat vizsgaljuk meg, 
amelyek a nemet birodalom altal elfoglalt teriileteken a zsido lakossagrol kesziiltek. Az 
1939 utan a Szovjetunioba kivandorolt zsidok tobb mint fele szarmazik Lengyelorszagbol. 
AUitolag a a Lengyelorszag eUeni haborii tovabbi 3 millio zsidot hozott a nemet befolyas 
teriiletere es hogy csaknem a teljes lengyelorszagi zsido lakossagot megsemmisitettek. Ez 
jelentos tenybeh tevedes. Az 193 1-i Lengyelorszagi nepszamlalas szerint a zsidok szama 2 
732 600 volt (Reitlinger, A vegmegoldds, 36. oldal). Reitlinger aztan vegiil bevaUja, hogy 
abbol legalabb 1 179 000 az 1939 oszen az oroszok altal elfoglalt teriileten tartozkodott. 
Abbol a nemet tamadas utan kb. 1 mUliot az Ural moge es Delsziberiaba evakualtak 
(Reitlinger, ugyanott, 50. oldal.). Mint mar emKtettiik, 500 ezer zsido a haborii elott 
kivandorolt Lengyelorszagbol. Meg Raymond Arthur, az ujsagfro, aki a haboriit a 
Szovjetunioban toltotte, megallapitotta, hogy kb. 250 ezer zsido vandorolt ki a nemetek altal 
elfoglalt Lengyelorszagbol es ezek szetszorodtak a kiilonbozo orosz videkekre. (Odusszea 
a poklon at New- York 1946). Ha ezeket a szamokat a kiindulasi szambol, 2 732 000 -bol 
kivonjuk, akkor 1939 vegen nem lehetett 1 100 000-nel tobb lengyelorszagi zsido a nemet 
megszallasi teriileten. (A miincheni torteneti intezet bizonylata szerint 1956, 80. oldal). 

Ehhez a szamhoz kell a birodalomban, Ausztriaban, Cseh-Morvaorszag es 
Szlovakiaban maradt zsidok szamat, 360 ezret hozzaadni. A 320 ezer franciaorszagi 
zsidobol, akiket a niirnbergi targyalason a vad kepviselt,^ a vadlo szerint 120 ezer 
kivandorolt. Reitlinger ezt a szamot 50 ezerre taksalja. Ugyhogy 2 millio zsidonal 
kevesebb maradt naci uralom alatt. A skandinav orszagokbol kevesen vandoroltak ki es 
Bulgariabol senki. Hogyha ehhez a HoUandiai (140 000), Belgiumi (40000), Olaszorszagi 
(50 000), Jugoszlaviai (55000), Magyarorszagi (386 000) es Romaniai (725 000) zsidok 
szamat hozzaadjuk, akkor egy szam jon ki, amely a 3 mUliot csekely mertekben 
meghaladja. Ez a tobblet ligy all elo, hogy az utobbi szamok haborii elotti becslesek, 
amelyekben a kivandorlasi adatok meg nincsenek benne, es az ezekbol az orszagokbol kb. 
120 ezerre teheto. Ez az eUenproba igy alahiizza, hogy kb. 3 millio zsido volt nemet 
megszallas alatt. 

Az orosz zsidokat evakualtak 

Az oroszorszagi zsidok szamarol nincsenek pontos adatok es ezert kepezik ezek 
jelentos tiilzasok alapjat. Jacob Leszczynsky, a zsido statisztikus elmondja, hogy a kesobb 
nemet megszallas ala keriilt orosz teriileten, azaz Nyugat-Oroszorszagban 2 100 100 zsido 
elt. Ehhez jon kb. 260 000, akik a balti allamokban, Esztorszag, Lettorszag es Litvaniaban 
eltek. Louis Levine, az amerikai zsido bizottsag Oroszorszag megsegitesere nevii szervezet 
elnoke adatai alapjan, aki a haborii utan egy Oroszorszagi korutazast tett es onnan tett 
jelentest a zsidok helyzeterol, a zsidok tobbseget a nemet tamadas utan a keleti reszbe 
evakualtak. 1946 oktober 30-an Chicagoban elmondta, hogy a haboni kezdeten a zsidok 
voltak az elspk, akiket a hitlerista betolakodok altal veszelyeztetett Nyugatoroszorszagbol 
evakualtak. Igy mentettek meg 2 millio zsidot. Ezt a nagy szamot a zsido ujsagiro, Daniel 
Bergelsohn is igazolja, aki az 'AinikeK (Egyseg) c. lijsagban Moszkvaban 1942 december 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



5-en azt frja, hogy 'Az evakualasnak koszonhetoen a Ukrajnai Litvania, Lettorszagi es 
Feheroroszorszagi zsidok nagy resze (80%) megmenekiilt'. Reitlinger velemenye egyezik 
Josef Schechtmann zsido szakember velemenyevel, aki bevallja, hogy sokat evakualtak. O 
az oroszorszagi es a balti allamokban elo zsidok szamat magasabbra teszi: 650 000 es 850 
000 kozottire. (Reitlinger, A vegmegoldds, 499. oldal). Azok koziil a zsidok koziil, akik a 
nemetek altal elfoglalt teriileten maradtak, be fogjuk bizonyitani, hogy maximum 100 000 
embert vegeztek ki a nemetek mint bolsevik komisszart illetve partizant. Ezzel szemben a 
partizanok azt alKtjak, hogy ok ennel otszor tobb nemet katonat vegeztek ki. Hat millio nem 
igaz, mondja a semleges Svajc 

Ezert vilagos, hogy a nemetek nem ellenoriztek hat millio zsidot, igy nem is vegeztek 
ki ennyit. A Szovjetuniot kiveve a nacik altal elfoglalt Europaban a kivandorlas utan 3 
millio koriil volt a zsidok szama, akiknek csak egy reszet internaltak. Ahhoz, hogy az 
alKtolagos 6 millio fele kijojjon, minden Europaban elo zsidot el keUett volna pusztitani. 
Ismert teny, hogy 1945 utan nagyszamu zsido volt Europaban eletben. Philipp Friedman 
frja ('Their Brother's Keeper', New York, 1957, 13. oldal), hogy legalabb 1 millio zsido 
kiszabadult a szornyu naci pokolbol, mit a Jewish Joint Distribution Committee hivatalos 
szamadata 1 559 600 fo. Ez azt jelenti, hogy ha az utolsot tekintjiik korrektnak, akkor a 
haborii zsido aldozatainak a szama az 1 500 000- et nem haladja meg. Ugyanerre a 
kovetkeztetesre jutott az ehsmert svajci ujsag 'Baseler Nachrichten'. 1946 jiilius 13-an frja 
a 'mekkora a zsido aldozatok szama' cfmu cikkeben, hogy egyediil a lakossag szama es a 
kivandorlasi adatok alapjan a veszteseg 1 500 000 alatt kell hogy legyen. Kesobb azonban 
bebizonyftjuk, hogy ez a szam ennel lenyegesen kisebb, mivel a Baseler Nachrichten is a 
Jewish Joint Distribution Committee szamait, az 1 559 600 fot hasznalta. Mi meg fogjuk 
mutatni, hogy tobb mint ketszer ennyi zsido tiilelo nyujtott be altalanos jovateteh 
kovetelest. Ez az informacio meg nem allt Svajcban 1946-ban rendelkezesre. 

Lehetetlen a sziiletesi arany ilyen mervu novekedese A vHag zsido lakossagarol a 
haborii utan keszftett statisztika ad elmeletiinknek tamadhatatlan bizonyftekot. A Vildg- 
Almanach 1938-ban 15 588 259 -nak adja meg a vHag zsidosaganak szamat. 1946 februar 
25-en a New-York Times a vHag zsidosaganak a szamat 15 600 000 es 18 700 000 kozott 
adja meg. Ezek a szamok lehetetlenne teszik, hogy a zsido habonis veszteseg tobb mint 
egy par ezer legyen. Ha az 1938-as 15 500 000-bol az alKtolagos 6 000 000-t levonjuk, 
akkor 9 000 000 jon ki. A New-York Times szamai akkor azt jelentenek, hogy a vHag 
zsido lakossaga ebben a 10 evben 7 000 000 sziiletest mondhat magaenak, azaz szama 
gyakorlatHag megduplazodott. Ez gyakorlatilag lehetetlen es nevetseges. 

Ezert ugy tunik, hogy a hianyzo '6 mHUo' nagy resze kivandorlokbol all. 
Kivandorlok az Europai orszagokba, a Szovjetunioba es az USA-ba, a haborii alatt es 
utana. 1945 utan teljes hajok jottek zsido tiilelokkel megrakva iUegahsan Palesztinaba, 
akiknek a jovetele az akkori Brit kormanynak nagy nehezseget jelentett. Szamuk olyan 
nagy volt, hogy a kiralyi elofrasok nyomdaja az 1946 november 5-en kiadott 19. szamii 
nyomtatvanyaban joveteliiket 'masodik exodus'-nak nevezte. Ezek a kivandorlok a vHag 
minden tajarol voltak azok, akik a vHag zsido lakosainak a szamat 1948-ban 15-18 milhora 
duzzasztottak. A legtobbjiik valoszfnuleg olyan kivandorlo volt, aki az amerikai 
bevandorlasi torvenyek figyelmen kfviil hagyasa miatt jott oda. 1963 aug. 16-an Izrael 
akkori elnoke, David Ben Gurion elmondta, hogy az USA-nak hivatalos adatai szerint 5.6 
millio zsido lakosa van, de a tenyleges szam 9 milhora becsiilve sem tiil magas. (Deutsches 
Wochenblatt (nemet HetHap), 1973, november 23). Ennek a magas szamnak a magyarazata 
a Readers Digest 1957 januari szamaban Albert Maisal toUabol olvashato: 'Our newest 
Americans' = legiijabb amerikaiaink cfmmel, megpedig az, hogy a II. vh utan az amerikai 
elnok elrendelte, hogy az egesz bevandorlohanyad 90%-at kozep es keleteuropai gyokeret 
vesztett embereknek adjak. 

Ezen az oldalon az amerikai zsido hetilap New-Yorkbol, az 'Aufbau' cfmubol 1972 
jiinius 16-an halotti hirdetesek szazait meUekli, amelyek azt mutatjak, hogy a zsido 
bevandorlok az USA-ban rogton nevet valtoztattak. Regi europai neviik zarqjelben jelenik 
meg. Egy pelda: Arthur Kingsley (regen Dr. Konigsberger Frankfurt/Main-bol). Lehet 
hogy nehany vagy akar az osszes ilyen 'meghalt nevu' bevandorlo a hianyzo 6 miUioba 
szinten bele lett szamolva? 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



5. A hat millio: Bizonyitas iratokkal 



Az eddig elmondottakbol ligy tunik, hogy a hat millio sok be nem bizonyitott 
becslesbol kialakitott kompromisszum. Egyetlen hiheto bizonyito irat sem letezik. Neha a 
temarol irkalok leviszik ezt a szamot, hogy ezzel lefegyverzo modon hihetobbnek tunjenek. 
A hverpooh Lord Russel peldaul a 'The Scourge of Swastika = A horogkereszt szelleme', 
(London, 1954) c. konyveben irja, hogy 'nem kevesebb mint 5.4 millio zsido' halt meg 
nemet koncentracios taborokban; ezzel elegiti ki sajat magat, hogy egy szamot nevez meg 
az alKtolagos 6 millio es a szinten alKtolagos 4 millio kozott. De bevallja, hogy a tenyleges 
szam sohasem lesz ismert. Ha ez igy van, akkor felmeriil a kerdes, hogy o hogyan jut erre 
a 'nem kevesebb mint 5 milhos' szamra. A zsido Joint Distribution Committee az 5 012 
000-as szamot helyezi elonybe, de a 'zsidoszakerto', ReitUnger egy 4 192 200-as szamot 
reszesit elonyben a hianyzo zsidok szamanak megjelolesere, akikrol felteszi, hogy egy 
harmaduk termeszetes halallal halt meg. Ezzel az 'akarattal megsemmisitett' zsidok szama 2 
796 000-ra csokkenne. Ezzel szemben az 1948-as genfi zsido vHagkongresszus New- 
Yorki resztvevoje, Mr. M. Perlzweig egy sajtokonferencian hozza a haUgatok tudomasara, 
hogy ' a nemzeti szociaUzmus es a fasizmus megsemmisitesenek ara valqjaban 7 millio 
zsido elete volt, akik a kegyetlen antiszemitizmus miatt vesztettek eletiiket'.A sajtoban es 
mas forrasokban ezt a szamot gyakran 8 vagy 9 mUliora noveUk meg. Ahogy az elozo 
fejezetekbol latszik, ezek a szamadatok semmUyen fokon nem egyeznek meg a valosaggal, 
hanem valqjaban nevetsegesek. 

Fantasztikus tulzasok 

Amennyire ismert, az elso vadakat a nemetek ellen a zsidokon elkovetett 
tomeggyiUcossagok miatt a haboru idejen eloszor a lengyel zsido, Rafael Lemkin hozta 
konyveben: 'Axis Ruled in Occupied Europe = A tengelyhatalmak uralma az elfoglalt 
Europaban' nyilvanossagra 1943-ban New-Yorkban. Valahogy ezzel osszefiiggesben volt 
o az, aki az Egyesiilt Nemzetek un. NepgyiUcossag-konvenciqjat megaUcotta, amely a 
'fajelmeletet' probalja torvenyellenesse tenni. Konyve aUitja, hogy a nac& zsidok 'miUioit' 
semmisitettek meg. Talan 6 milhot. Ez, mar 1943-ban lefrva azert lenne jelentos, mert 
alKtolag ez az akcio 1942 nyaran kezdodott el. Ilyen megsemmisitesi aranyt foltetelezve a 
fold egesz zsido lakossaga meg lett volna semmisitve. 

A haboru utan a propaganda-becslesek egyre magasabbak lettek. Kurt Gerstein, egy 
naci-ellenzeki, aki azt mondta magarol, hogy ellenzekkent allt be az SS-be, francia 
vaUatqjanak, Raymond Cartiemek elmondta, hogy tudja, hogy tobb mint 40 millio 
koncentracios taborlakot elgazositottak. Az elso alairt vallomasaban 1945 aprihs 26-an 
lecsokkentette a szamot 25 miUiora, de a francia elharitasnak meg ez a szam is tul 
hihetetlen volt, igy a masodik alairt vallomasaban 1945 majus 4-en Rottweilban a szamot a 
6 milhohoz kozeKtette, amely szamot a niirnbergi perben is elonyben reszesitettek. 
Gersteint 1936-ban bebortonoztek, mert postan kiildozgetett furcsa leveleket. A ket 
vaUomas utan felakasztotta magat a Parizsi Cherche Midi bortonben. 

Gerstein azt allitotta, hogy haboru alatt informaciokat kiildott a zsidogyiUcossagokrol 
egy nemet baron keresztiil a sved kormanynak. De erthetetlen okokbol jelenteset 'Az 
aktakhoz tettek es elfelejtettek. Szintugy elmondta, hogy o 1942-ben a Berhni papal 
nunciust az egesz 'megsemmisitesi program' -rol ertesitette, az iUetekes szemely azonban 
csak azt mondta neki, hogy hagyja el a hazat. A Gerstein vaUomasok tele vannak olyan 
alKtasokkal, hogy o tanuja volt nagymerteku tomegelgazositasoknak, (pi. Belzecben 12 000 
egyetlen napon), amellett a masodik vallomasaban Hitler latogatasarol szamol be 1942 
Junius 6-an egy koncentracios taborban, de ismert teny, hogy ez sohasem tortent meg. 

Gerstein fantasztikus tiilzasai ahhoz jarultak hozza, hogy a tomeggyilkossagokrol 
szolo alMsok ketsegesek lettek. Berlin evangelikus Piispoke, Dibehus a vallomasokat a 
hitelt nem erdemlo kategoriaba tette. (H. Rothfels, 'Szemtanujelentes a tomeges 
elgdzositdsroF, a korabeh tortenet negyedeves fiizetei, 1953). Az viszont hihetetlen teny, 
hogy a nemet szovetsegi kormany 1955-ben a masodik Gerstein nyilatkozatot az 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



iskolakban valo szetosztasra kiadta.(A tomeges elgazosMs dokumentacioja, Bonn, 1955). 
Abban azt magyarazzak el, hogy DibeUus Gersteinben kiilonosen megbizott es hogy 
Gerstein nyilatkozatai 'ketsegkiviil valodiak'. Ez egy tipikus pelda arra, hogy milyen modon 
terjesztik az alaptalan vadat a nacik tomegmegsemmisitesere Nemetorszagban, es foleg a 
fiatalsagnak. 

A '6 miUio megsemmisitett zsido' tortenetet a niirnbergi per soran Dr. Wilhelm 
Hoettl tanuvallomasa alapjan ismertek veglegesen el. O volt Eichmann segedje, de 
valqjaban egy furcsa szemely volt az amerikai titkosszolgalat alkalmazasaban, aki a haborii 
utan kiilonfele konyveket irt Walter Hagen alnev alatt. Hoettl a szovjet kemszolgalatnak is 
dolgozott ket Becsi kivandorolt zsidoval, Ponger es Verber-el egyiitt, akik a niirnbergi pert 
megelozo vizsgalatok alatt amerikai tisztkent voltak alkalmazva. AmeUett figyelemre melto, 
hogy ennek e tobb mint ketseges szemelynek, Hoettlnek a vallomasa tobb mint hat miUio 
zsido megolesenek egyetlen 'bizonyitekakent' lesz elfogadva. 1945 november 26-an eskii 
alatt vaUotta, hogy hogy o elozoleg nem tudta, de Eichmann 1944 augusztusaban elmeselte 
neki, hogy osszesen 6 miUio zsidot semmisitettek meg. Azt nem kell kiilon hangsulyozni, 
hogy Eichmann ezt az o pere alatt soha nem erositette meg. Hoettl a haborii alatt amerikai 
kenikent dolgozott, es sajatsagos, hogy egesz ido alatt soha nem tett jelentest az 
amerikaiaknak a zsidok meggyilkolasarol, annak ellenere, hogy kozvetleniil Heydrichhel es 
Eichmannal dolgozott egyiitt. 

A bizonyitekok hianya 

Mar az elejen hangsulyoznunk keU, hogy egyetlen irasos irat sem letezik amely 
bebizonyitana, hogy a nemeteknek szandekukban allott volna zsidokat olni vagy akar 
egyetlen zsidot zsidosaga miatt szandekosan megoltek volna.Pohakov es Wulf 'A 
harmadik Birodalom es a zsidok', dokumentumok es iratok (1955, Berlin) c. konyvben 
levo iratokat a haborii vege utan zsaroltak ki olyan emberektol mint Hoettl, Ohlendorf es 
Wisliceny, az utobbit egy szovjet bortonben kmoztak meg. Mivel semmifele bizonyitek 
nem letezik, Pohakov kenyszeritve erzi magat annak a leirasara, hogy: 'az a harom vagy 
negy ember, akiknek feladata a teljes megsemmisites terveinek elkeszitese volt, meghalt, es 
igy semmifele irat sem maradt meg.'. Ez termeszetesen nagyon praktikus. Termeszetesen 
mind a terv mint a harom vagy negy emberrol szolo kodos allitasok az irkalok (Pohakov, 
WuliO reszerol es teljesen bizonyithatatlanok. 

A megmaradt iratok semmifele megsemmisitest nem emKtenek, azert alHtjak aztan a 
Poliakov es Reithnger fele irok nekik kenyelmes modon, hogy az ilyen parancsokat 
altalaban 'szoban' adtak. Irott bizonyitekok hianyaban abbol indulnak ki, hogy a zsidok 
meggyilkolasanak programja a Szovjetunio megtamadasakor 1941-ben kesziilt el. Ennek 
elso fokat a szovjet zsidok meggyilkolasa jelentette, egy alMs, melyrol a kesobbiekben be 
fogjuk bizonyitani, hogy hamis. A tovabbi resz, ligy gondoljak, 1942 marciusaban 
kezdodott az europai zsidok kitelepitesevel es osszegyiijtesiikkel a lengyelorszagi 
Generalgouvemementben levo taborokban, mint peldaul a Krakko melletti Auschwitzban, a 
hatalmas iparvidek mellett. A fantaziadiis es alaptalan alMs egeszeben veve az, hogy az ide 
valo szalMs, melyet Eichmann osztalya szervezett, a megerkezes utani azonnali 
megsemmisitest a gazkamrakban jelentette. 

ManveU es Fraenkel (Heinrich Himmler, London, 1965) szerint a megsemmisitesi 
politika Hilter es Himmler kozotti 'titkos megbeszeleseken' (118 oldal) lett lefektetve, de 
ennek bizonyitasaval adosaink maradnak. Reithnger es Poliakov 'szobeh utasitasokrol' 
elmelkednek, hozzateve, hogy ezeken a megbeszeleseken mas senki nem lehetett jelen es 
hogy ezekrol frasbeli jegyzetek nem kesziiltek. Ezek mero kitalaciok, hiszen egy szikranyi 
bizonyitek nines arra, hogy ezeket a figyelemremelto megbeszeleseket valaha is 
megtartottak volna. William Shirer konyveben, ' A harmadik birodalom tUndoklese es 
bukdsa', amely altalaban eretlensegevel es felelotlensegevel tiinik ki, szinten nema marad az 
irasbeh bizonyitekokat illetoen. Elmeseli, hogy Hitler alKtolagos zsidomegsemmisitesi 
parancsat 'soha papirra nem vetettek', mert ilyen papirt soha sehol nem talaltak. Ezt az 
alKtolagos parancsot szoban adta ki Goringnek, Himmlernek es Heydrichnek akik azt 
aztan tovabbadtak. (1148. oldal). 

A megsemmisitesi mese 'bizonyitasanak' tipikus modja figyelheto meg ManveU es 
Fraenkel konyveben. Goring 1941 jiilius 31 -en Heydrichnak irt memorandumara 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



hivatkoznak, aki a birodalmi biztonsagi hivatal vezetoje volt Himmler helyettesekent. A 
fenti memorandum a kovetkezokepp kezdodik: 'Az on tovabbi feladata, a zsidokerdes 
kivandorlas es attelepites utjan valo megoldasa, a leheto legjobb ertelemben, a jelenlegi 
viszonyoknak megfeleloen...'. Heydrich tovabbi feladata itt 'a zsidokerdes teljes megoldasa 
Europa nemet befolyas alatt alio reszein' volt, amely, ahogy az frok bevalljak, a zsidok 
osszegyujtese keleten volt, es az ezzel jaro 'szervezesi, penziigyi es anyageUatasi feladatok 
megoldasabol allt. A memorandum ezutan egy tovabbi tervet kovetel a 'kivant vegmegoldas' 
eleresere, amely vHagosan az irat kezdeten megemKtett kivandorlasra es attelepitesre 
vonatkozik. 

Sehol nem esik szo emberek megoleserol, ManveU es Fraenkel biztositanak minket, 
hogy a memorandum tartalma pontosan ezt jelenti. Termeszetesen a vegmegoldas 
'valosagos formajat' a teljes megoldassal ellentetben 'Goring szoban adta tovabb 
Heydrichnek. (Ugyanott, llS.oldal). A furcsa ide-oda a szobeli es irasbeli parancsok 
kozott termeszetesen nagyon gyanus. 

A Wannsee-konferencia 

A zsidok megsemmisitesenek vegso reszleteit allitolag 1942 januar 20-an a Berlini 
nagy Wannsee meUetti konferencian, amelyet Heydich vezetett, fektettek le. (Poliakov, A 
harmadik birodalom es a zsidok, 129. oldal, Reitlinger, A vegmegoldas, 95. oldal). 
Tisztviselok vettek reszt minden nemet miniszteriumbol, Miiller es Eichmann kepviseltek a 
titkos allamrendorseget (Gestapo). Reitlinger, ManveU es Fraenkel ennek a konferencianak 
a napirendi pontjait tekintik gyoztes kartyalapjaikkent, mert szerintiik ezek bizonyitjak, 
hogy letezett egy megsemmisitesi terv. A valosag ezzel szemben az, hogy ilyesmirol ott 
senki sem tett emKtest, es az frok ezt nyiltan be is ismerik. ManveU es Fraenkel ezt igen 
hianyosan ugyan de elmagyarazzak, amennyiben azt irjak, hogy: 'a napirendi pontok 
szavainak tenyleges jelenteset es a napirendi pontokat a tisztviselok sajatos nyelvezete es 
szohasznalata fedte el'. {Az dsszehasonlithatatlan bunteny, London, 1967, 46. oldal). Ez 
azt jelenti, hogy ok a napirendet sajat kivansagaik szerint ertelmezik. Heydrich valqjaban 
azt mondta, hogy ot Goring megbizta a zsidokerdes megoldasaval. A zsido kivandorlas 
tortenetet meg egyszer megismetelte, megaUapitotta, hogy a haboru a Madagaszkar tervet 
kivitelezheteUenne tette. es igy folytatta: 'A kivandorlasi program helyere most a zsidok 
keletre valo attelepitese lepett, mint egy leheto megoldas a vezer regebbi megbizasaival 
osszhangban.'. Ennek a programnak az alapjan a kitelepitettek munkaerejet keU 
hasznositani. Mindez termeszetesen eleg soteten hangzik es az elrejtett alMs magjat 
hordozza, hogy a zsidokat meg kell semmisiteni, de Rassinier professzor, egy 
Buchenwaldban internalt francia ember, aki 'ertekes munkat vegzett annak erdekeben, hogy 
a hat mUUo megolt zsido tortenetet a mesek vUagaba utaljuk, elmondja, hogy a 
memorandum valoban azt is mondja, amit kiolvasunk belole, azaz a zsido munkaero 
osszegyujteset a lengyel Generalgouvemement keleti gettoiban. Ott kellett volna aztan a 
haboru utan a nemzetkozi targyalasok vegere varniuk, amelyek a jovojiiket eldontik. Ez az 
elhatarozas sziiletett a Berlini Wannsee-konferencian. (Rassinier, a valodi Eichmann-per, 
20. oldal). ManveU es Fraenkel nem batortalanodnak el a bizonyitekok teljes hianyatol. A 
Wannsee-konferencian- irjak- 'nem irtak kozveUeniil gyilkossagrol. Heydrich a keleti 
munkavegzes kifejezest reszesitette elonyben.' (Heinrich Himmler, 209. oldal). Hogy a 
keleti munkavegzest miert ne tekintsiik tenyleges munkavegzesnek, azt nem magyarazzak 
el. 

ReitUnger es masok szerint szamtalan gyilkossagi parancs hangzott Himmler, 
Heydrich, Eichmann es a taborparancsnok, Hoess kozott el 1942 kovetkezo honapjaiban, 
de ezekbol magatol ertetodoen 'egy sem maradt meg'. 

Kicsavart szavak es alaptalan feltetelezesek 

A gyilkossagi terv irasbeU bizonyitekainak hianya ahhoz a szokashoz vezetett, hogy a 
meglevo iratoknak mas ertelmet adtak. PI. egy, az attelepitesrol szolo irat nem az 
attelepitesrol szol, hanem iigyesen leplezi a megsemmisites szandekat. ManveU es Fraenkel 
azt alKtjak, hogy a megsemmisites leplezesere kiilonfele megnevezeseket vezettek be, 
ligymint 'kitelepites', 'elszalMs' (ugyanott, 265. oldal). Igy rendelnek szavakhoz mas 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



jelentest, ha azok tul kenyelmetlenek nekik. Ez a mod vezet olyan a hihetetlen 
szelsosegekhez, mint amilyen pi. Heydrichnek a keleti munkabevetesre vonatkozo 
parancsainak ertelmezese. Egy masik pelda Himmler parancsara vonatkozik, amely a 
kiutasitottakat keletre kiildi 'hogy oket ott megoljek'. (Ugyanott, 251. oldal). Mivel 
ReitUngernek eppen ugy nines bizonyiteka, ugyanezt csinalja, azaz a Wannseei konferencia 
'semmitmondo' szavairol azt alKtja, hogy az egesz nyilvanvalo, hogy 'egy egesz faj lassu 
kiirtasa volt a eel', (ugyanott, 98. oldal). 

Az frasos bizonyitekok egeszenek vizsgalata fontos, mert ez egy egesz epiiletsorat 
leplezi le az elkepzeleseknek es az alaptalan felteveseknek, amelyekre ezt a megsemmisitesi 
meset epitettek. A nemeteknek rendkiviili hajlama van arra, hogy mindent a legkisebb 
reszletekig papfrra vessenek, de az SS-tol es a Gestapotol zsakmanyolt papfrok ezrei 
kozott, a birodalmi biztonsagi fohivatal aktai kozott, Himmler fohivatalanak aktai kozott es 
Hitler sajat paranasal kozott egyetlen sem akad, amely zsidok vagy barmely egyeb szemely 
meggyilkolasara adna parancsot. Mint kesobb latni fogjuk, ezt az informaciot a World 
Centre of Contemporary Jewish Documentation (A vHag kozponti zsido 
dokumentacioscentruma) Tel Avivban tette kozze. Kiserletek, Himmler beszedeiben 
'eldugott utalasokat' nepgyilkolasra felfedezni, peldaul az 1943-ban Poznanban az SS 
csoportvezetok gyulesen tartottban, eppugy sikertelenek maradtak. A kivetel nelkiil 
kenyszer alatt sziiletett vaUomasokat a niirnbergi perben a kovetkezo fejezetben vizsgaljuk 
meg. 



6. A Niirnbergi perek 



A 'hat mUlio zsido' tortenete 1945 es 1949 kozott a nemet vezetoseg pereinek soran 
jogi latszatot kapott. Eljarasok, amelyek a jogtortenet legszegyenletesebb komediainak 
bizonyultak. Ezeknek a pereknek az aljassaganak pontos tanulmanyozasara, melyekrol 
Montgomery tabornok azt mondta, hogy ma bunnek szamit haborut veszteni, jo nehany 
jogi mu olvashato, mi kiilonosen a jelentos angol jogasz, F. J.P.Veale Advance to 
Barbarism (A barbarsag fele, Marienburg kiado, Wiirzburg) muvere hiyjuk fel az olvaso 
figyelmet. 

A pereket elejetol fogva jelentos statisztikai tevedesek alapjan vezettek. 1945 
november 20-an Mr. Sydnei Alderman elmondta, hogy a nemetek altal megszallt 
Europaban 9 600 000 zsido volt. Korabbi vizsgalataink megmutattak, hogy ez a szam 
ravaszul pontatlan. Ezt a szamot ugy kaptak meg hogy: 1. Az 1933-1945 kozotti zsido 
kivandorlast teljesen figyeknen krviil hagytak. 2. Azt a 2 000 000 oroszorszagi zsidot is 
hozzaszamoltak, akik sohasem voltak nemetek altal megszallt teriileten. 

Ugyenezt a hamis szamot meg egy kisse megnovelve 9 800 000-re aUitotta Shalom 
Baron professzor az Eichmann per rendelkezesere. 

Az alKtolagos hat miUio aldozat jelent meg eloszor a niirnbergi per alapjakent es egy 
kis szamjatek utan a korabeh sajto altal 10 milliora vagy afole felnagyitva jutott el 
nemzetkozi ismertseghez es elismertseghez. Az viszont figyelemremelto, hogy annak 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



ellenere, hogy ez a szam 1945-ben hitelt kapott, de az 1961-es Eichmann perben mar nem 
volt tarthato. A jemzsalemi torvenyszek azon faradozott, hogy a hat millios szam ne 
keriiljon szoba es a vad kepviseloje, Gideon Hausner egyszemen 'nehany milliorol' beszelt. 

A jogi alaptetelek figyelmen kiviil hagyasa 

Ha valaki azt gondolna, hogy a zsidok meggyilkolasat Niirnbergben 
'bebizonyitottak', akkor meg kell elobb gondolnia, hogy mifele perekrol van szo, hiszen 
ezek minden jogi alaptetelt teljes mertekben figyelmen kiviil hagytak. A vadlok voltak egy 
szemelyben vadlok, birok es hoherok: a 'biinosseg' az elso pillanattol kezdve bizonyitottnak 
volt elfogadva. (a birok kozott termeszetesen oroszok is voltak, akiknek szamtalan biintette, 
tobbek kozott 15 000 lengyel tiszt meggyilkolasa a Katyni erdoben, Szmolenszk mellett, 
kideriilt. A szovjet vadlo megprobalta ezt a biintettet a nemet vadlottakra kenni). 
Niirnbergben az iteletet ex post facto, azaz Met anelkiil, hogy a tett elkovetese idejen arra 
ervenyes biintetotorveny letezett volna - hoztak meg. Amellett embereket olyan 'biinok' 
miatt iteltek meg, amely tetteket azutan nyilvanitottak biintette, miutan a vadlott - alKtolag- 
elkovette azt. Addig az volt a legfobb jogi alaptetel, hogy egy szemelyt csak olyan tettert 
lehet felelossegre vonni, amelyre az elkovetes helyen es idejeben torveny volt ervenyben. 
'Nulla Poena Sine Lege' = nines biintetes torveny nelkiil. 

A brit jogi tanitas altal kifejlesztett bizonyitasi szabalyokat, amelyeket evszazadok 
alatt fejlesztettek ki azzal a ceUal, hogy a bizonyitas soran a valosaghoz a leheto legjobb 
kozeKtessel jussanak el, Niirnbergben teljesen figyelmen kiviil hagytak. Parancsba adtak, 
hogy a torvenyszek 'bizonyitekok kiertekelesekor ne legyen miiszaki szabalyokhoz kotve', 
de 'minden bizonyiteknak helyet kellett adni, amely valamennyire is hasznosnak tiint', azaz 
amelyik az eKteles malmara hajtotta a vizet. GyakorlatHag ez azt jelentette, hogy a hallomas 
alapjan tett tanuvallomasokat es iratokat hiteleskent elfogadtak, amelyeket normahs 
torvenyes eljarasok folyaman mindig hiteltelenkent elutasitanak. Az, hogy ilyen 
bizonyitekok el lettek fogadva, rendkiviil fontos, mert ez volt a megsemmisitesi mesek 
eloalMsanak fo modszere, megpedig kerdeses ertekii 'frasbeh vaUomasok' alapjan. 

Noha a per folyaman csak 240 tanut kerdeztek ki, a vad tanujakent tobb mint 300 
000 ilyen 'irasbeh vaUomast' hasznaltak fol. Termeszetesen ezek a bizonyitekokra nem 
kellett irqjuknak feleskiidni. Ilyen koriilmenyek kozott minden zsido attelepiilt vagy 
taborlako tetszoleges bosszuszomjas alMsokat vethetett papirra. A leghihetetlenebb talan 
az a teny volt, hogy a vadlottak iigyvedei a vad tanuit nem kerdezhettek csoportosan ki (az 
ilyen Idkerdezes soran mutathat ra az iigyved legjobban az esetleges ellentmondasokra - a 
fordito). Hasonlo volt a helyzet az Eichmann pemel, ahol azt helyeztek kilatasba, hogy 
Eichmann iigyvedjet barmikor kizarhatjak a tovabbi targyalasbol, ha 'tarthatatlan helyzet 
allna elo', mas szavakkal, ha az Eichmann artatlansagat bebizonyitana. 

A niirnbergi perek valodi hatteret egy amerikai jogasz, Wenersturm biro, egy 
amerikai torvenyszek elnoke hozta nyilvanossagra. Ot a per annyira undorral toltotte el, 
hogy hivatalarol lemondott es visszarepiilt Amenkaba. A Chicago Tribun-nal hagyott egy 
irast, amelyben a niirnbergi perre vonatkozo kifogasait foglalta ossze. (Marl Lantern, az 
utolso szo NUrnbergbol, 56. oldal). A 3-8 pont a kovetkezo: 

3. Az iigyeszi hivatal alkalmazottai ahelyett hogy a jogszeriisegre es a jogilag 
korrekt eljarasra helyeznek a siilyt, csak a sajat javukat nezik es szemelyes 
bossziiszomj vezeti oket. 

4. Az iigyeszseg mindent megtett, hogy a vedelmet abban hatraltassa, hogy 
folkesziiljon az esetre es lehetetlenne tegye, hogy bizonyitekokat szerezzen be. 

5. A Taylor tabornok altal vezetett iigyeszseg minden tole telhetot megtett, hogy a 
katonai torvenyszek egyhangu donteset megakadalyozza, pi. a Washingtoni 
kormanyt arra kerje, hogy torvenyszeknek az iigy eldontesehez sziikseges 
iratokat bocsasson rendelkezesere. 

6. A niirnbergi torvenyszek szemelyzete 90%-ban elfogult emberekbol allt, akik 
vagy politikai vagy faji okokbol tamogattak a vad iigyet. 

7. A vadlok pontosan tudtak, miert vettek olyan 'amerikai' embereket a katonai 
torvenyszek szemelyzeti allomanyaba, akiknek a bevandorlo papirjai nagyon 
frissek voltak es ^k vagy a tisztviseloi szolgalatban vagy forditasaikkal a 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



vadlottakkal szemben ellenseges hangulatot teremtettek. 

8. A niirnbergi perek tenyleges celja az volt, hogy a nemeteknek vezeriik bunet 
demonstraljak, es ez a eel volt egyszersmind az iiriigy, amivel a pereket 
elinditottak... Ha en 7 honappal ezelott tudtam volna, hogy mi tortenik 
Niirnbergben, soha nem mentem volna oda. 

A 6. pontot iUetoen azt tenyt, hogy a niirnbergi torvenyszek 90%-a olyan 
emberekbol allt, akik politikai vagy faji okokbol elfogultak voltak, mas megfigyelok is 
igazoltak. Earl Carrol, egy amerikai iigyved szerint az iigyeszi iroda 60% -a nemet 
zsidokbol allt, akik Nemetorszagot a faji torvenyek eletbe lepese utan hagytak el. Tovabba 
azt vette eszre, hogy kevesebb mint 10%-a a niirnbergi torvenyszeknek volt sziiletett 
amerikai. Az iigyeszi hivatal elnoke, aki Taylor tabornok hattereben volt aktiv, egy Robert 
M. Kempner nevii Nemetorszagbol kivandorolt zsido volt. Cinkostarsa Morris Amchan 
volt. Mark Lantern, aki a per megfigyeloje volt, aztirja konyveben: 'Mindannyian ott voltak, 
a Solomonok, a Schlossbergerek, a Rabinovichok mint a vad kepviseletenek szemelyzete. 
(ugyanott, 68. oldal). Ezek a tenyek is mutatjak, hogy az alapveto jogszabalyt: Senki sem 
lehet a sajat iigyeben bfro, teljesen figyelmen kiviil hagytak. Meg rosszabb, a tanuk nagy 
resze is zsido volt. Maurice Bardeche professzor, aki szinten a per tanuja volt frta, hogy 
ezeknek a tanuknak egyetlen gondja az volt, hogy gyiiloletiiket ne tul nyfltan mutassak ki 
es arra torekedjenek, hogy objekliv benyomast keltsenek. ( Nuremberg ou la terre promise 
(Niirnberg vagy a vagyaJi orszaga, Parizs, 1948, 149. oldal.) 

Kinzassal kicsikart vallomasok 

A legmegrazobbak azok a modszerek voltak, ahogy nyilatkozatokat es 'vaUomasokat' 
elso sorban SS tagokbol zsaroltak ki, amelyeket arra hasznaltak, hogy a megsemmisites 
vadjat fenntartsak. Az amerikai szenator, Joseph Mc Carthy egy nyilatkozatban, melyet 
1949 majus 20-an juttatott el az amerikai sajtohoz, hivta fel a kozonseg figyelmet a 
kovetkezo kfnzasi esetekre, ahol a vadlottakbol a vaUomast kivertek. Azt allapitotta meg, 
hogy a Schwabisch Hall bortonben az Adolf Hitler testorseg tisztjeit addig vertek, mig 
azokat a ver el nem boritotta. Amikor a mozgaskepteleniil a foldon fekiidtek, szettapostak a 
nemiszerveiket. Hasonlokeppen a hirhedt Malmedy perben egyszerii sorkatonakat a 
plafonra akasztottak es utana addig vertek oket, amig a kivant vallomasokat ala nem frtak. 
Olyen kizsarolt vallomasok alapjan, mint peldaul a Sepp Dietrichtol es Jochen Peipertol 
kizsaroltak, osztottak a testorcsapatot a 'biinozo szervezetek' soraba. Oswald Pohlnak, a 
koncentraciostaborok gazdasagi vezetojenek a sajat iiriileket kentek az arcaba es addig 
vertek, amig be nem ismerte 'biinosseget'. Ezekhez az esetekhez kozolte McCarthy szenator 
a sajtoban: "Hallottam a bizonyitekokat, olvastam a bizonyito iratokat, melyek elmondjak, 
hogy a vadlottakat vertek, rosszul bantak veliik es testiiket olyan kfnzasoknak vetettek ala, 
melyek csak beteg elmek sziilemenyei lehetnek. Altorvenyszekek ele alKtottak oket es 
alagyonloveseket hajtottak vegre. Elmondtak nekik, hogy csaladjuktol az 
eleliniszerjegyeket megvontak. Mindezek a szornyii dolgok a nyilvanos vadlok tudtaval es 
beleegyezesevel tortentek csak azert, hogy a bizonyitashoz sziikseges terhelo 
bizonyitekokat megszerezzek. Ha az Egyesiilt AUamok ilyen szegyenletes dolgokat, 
amelyet nehany ember rendezett meg biintetleniil hagy, akkor az egesz vHag joggal 
kritizalhat minket, es mind iranyelveink tisztasagat mind erkolcsi tisztasagunkat ketsegbe 
vonhatja." 

Ezek a kenyszermodszerek mind a frankfurti mind dachaui perben megismetlodtek 
es sok nemetet iteltek el ilyen 'vallomasok' alapjan. Edward L. Roden amerikai bfro, a 
Simpson hadseregcsoport harom tagjanak egyike, amelyet azzal a cellal alapitottak, hogy a 
dachaui per koriilmenyeit megvizsgalja, 1949 januar 9-en a Washingtoni ujsag Daily 
News-b&n fedte fol a modszert, ameUyel a vallomasokat kizsaroltak. Jelentese a Brit 
Sunday Pictorial c. ujsagban 1949 januar 23-an jelent meg. 

A kovetkezo modszert frja le: " Megjelent egy papnak oltozott ember gyontatni es a 
vegso feloldozasra. Kinzas a korom ala nyomott gyufaszalakkal. Fogak kiiitese es az 
allkapocs szettorese. Maganzarka es az elelrtiezes megvonasa. " Van Roden elmondja: " A 
bizonyitekkent hasznalt vallomasokat olyan emberekbol szedtek ki, akik elozoleg 3, 4 vagy 
5 honapig magan es sotetzarkaban tartottak... A vaUatok fekete zsakokat huztak a vadlottak 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



fejere es vasbotokkal iitottek az arcukat, rugtak oket es gumibottal vertek oket... 
Mindegyikiiknek, ketto kivetelevel ligy szetvertek a herezacskojat, hogy azok tobbe meg 
nem gyogyulnak. Ez volt amerikai vizsgalobiroink altalanos kezelesi modja." 

Az "amerikai" vizsgalobirok, akik ezert felelosek voltak: Burton F. Ellis fohadnagy, a 
kivizsgalo bizottsag vezetoje, cinkostarsa, Raphael Schumacker, fohadnagy Robert E. 
Byrne, hadnagy WiUiam R.Perl, Morris EUowitz, Harry Zhon es Kirschbaum. A 
torvenyszek jogi tanacsadqja A.H. Rosenfeld omagy volt. Az olvaso rogton latja a 
nevekbol, hogy ezeknek az embereknek a nagy resze 'faji okokbol eloiteletekkel viseltetett', 
Wenersturm biro szavaival elve, azaz zsidok voltak, es ezert sohasem lett volna szabad oket 
bizni meg az iigy vizsgalataval. 

Annak ellenere, hogy a VaUomasokat' melyek zsidok meggyilkolasat tartalmazzak, 
ilyen modon vertek ki a vadlottakbol, a niirnbergi nyilatkozatokat Schreiber, Reitlinger es 
masok megdonthetetlen bizonyitekkent ertekeltek, valamint azt az illuziot terjesztettek, hogy 
a perek jogszeruek voltak es kimondottan fair modon zajlottak le. Amikor a fovadlot, 
Taylor tabornokot megkerdeztek, hogy honnan veszi a hat miUios szamot, azt valaszolta, 
hogy ez a szam Ohlendorf SS tabornok vallomasara alapul. Ot szinten megkinoztak, 
eseterol meg a kesobbiekben szo lesz. Az ilyen vallomasokat illetoen csak a brit ujsag, 
Sunday Pictorial cikkere hivatkozhatunk, amelyben van Roden biro jelentese all: "Eros 
ferfiakbol megtort roncsok lettek, akik minden vallomast hajlandok voltak elmormolni, 
amit csak a vadlo kivant." 

A Wisliceny nyilatkozat 

Itt nehany niirnbergi iratot fogunk tanulmanyozni. A hat milhos mese 
fobizonyitekakent, peldaul Pohakow es Wulf: A harmadik birodalom es a zsidok c. 
konyvenek dokumentumok es irasok c. fejezeteben is az SS ornagy. Dieter Wisliceny 
nyilatkozata all elso helyen. Dieter Wishceny Eichmann irodajaban volt asszisztens, 
kesobb pedig a Szlovakiai Gestapo vezetoje volt. Ot meg a fentieknel is kegyetlenebbiil 
kinoztak, mivel o a cseh kommunistak kezebe keriilt es egy Pozsonyi bortonben 'hallgattak 
ki', amelyet a szovjetek iranyitottak. Wislicenybol idegroncs lett, aki kivegzese elott 
gyakran tobb oras sirogorcsoket kapott. Noha a koriilmenyek, amelyek kozott a 
nyilatkozatot irta, annak minden hihetoseget elvettek, Pohakow ezt nem veszi figyelembe, 
ehelyett azt irja: 'a bortonben irt memoarjai rendkivtil erdekesek'. (Harvest of hate = A 
gyulolet aratasa, 3, oldal). Ezekben a visszaemlekezesekben nehany teny is le van irva, 
hogy az irasnak hitelesseget kolcsonozzon, mint pi, az, hogy Himmler a zsido kivandorlas 
lelkes tamogatqja volt es hogy a kivandorlas a haborii alatt is folyamatban volt. Ettol 
eltekintve a visszaemlekezes tipikus kommunista 'vallomas', amilyenek a szovjet 
kirakatperekbol ismeretesek. Gyakran emM zsidok megoleset es elsosorban a leheto 
legtobb SS vezetot terheh kemeny vadakkal. Hibas tenyekkel es elferditett valosaggal 
operal, mindenekelott az az alMs, hogy Lengyelorszag nemet megszallasakor 3 miUio 
zsido keriilt a nemet befolyasi ovezetbe, amirol mar fent bebizonyitottuk, hogy hibas. 

A kiilonitmenyek (Einsatztruppen) 

Wisliceny nyilatkozata reszletesen beszamol a kiilonitmenyek cselekedeteirol az 
Ororszorszagi hadmuveletek alatt. Ezzel erdemes reszletesen foglalkozni, mivel 
Niirnbergben ebbol festettek olyan kepet, amely koriilbeliil a hat miUios kepnek felel meg 
kis meretben. Azota bebizonyosodott, hogy ez hihetetlen tiilzasok es hamisitasok 
gyujtemenye. 

A kiilonitmenyek negy egysegbol alltak a Gestapo es az SS biztonsagi szolgalat 
embereibol osszealKtva, feladatuk pedig az volt, hogy a nemet csapatok felvonulasa soran 
partizanokat es kommunista komisszarokat megsemmisitsenek. Mar 1939-ben 34 000 
politikai komisszar szolgalt a Voros Hadseregben. A kiilonitmenyek tevekenysegenek 
targyalasa volt a szovjet vadlo, Rudenko elsorendu feladata a Niirnbergi per folyaman. 
1947 -ben bunosnek nyilvanitottak a negy kiilonitmenyt tobbek kozott abban, hogy 
tevekenysegiik soran tobb mint 1 miUio zsidot oltek meg Oroszorszagban csak azert, mert 
zsidok voltak. 

Ezeket az alMsokat kozben kisse visszafogtak. Ma azt alKtjak, hogy a szovjet zsidok 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



elpusztitasa a klilonftmenyek altal a zsidok elpusztitasi tervenek az elso resze volt. A terv 
masodik resze az europai zsidok Lengyelorszagba valo szalKtasa volt. ReitUnger bevallja, 
hogy a 'zsidokerdes vegmegoldasa' a kivandorlast jelenti, es a zsidok megolesehez semmi 
koze sines, kesobb azonban azt alKtja, hogy a 'meggyilkolas politikaja' 1941-ben az 
Oroszorszagi hadmuveletek idejen kezdodott el. Hitler 1941-es parancsat a szovjet 
komisszarok meggyilkolasara idezi es abbol azt a kovetkeztetest vonja le, hogy ehhez 
Hitler szobeh parancsa jarult, amely szerint a kiilonitmenyek minden szovjet-zsidot meg 
kell hogy seminisitsenek. (A vegmegoldds, 91. oldal). Ha ennek az alMsnak valami alapja 
is van, akkor az valoszinuleg az ertektelen Wisliceny nyilatkozat lehet, amelyben az all, 
hogy a kiilonitmenyek hamarosan olyan parancsot kaptaJc, hogy feladatukat, a partizanok 
es komisszarok erejenek szetmorzsolasan kiviil 'altalanos tomeggyilkossagot hajtsanak 
vegre a zsidokon.' 

Kiilonosen figyelemre melto, hogy itt meg egyszer arrol van szo, hogy Hitler frasos 
parancsahoz egy 'szobeh parancs' tarsult. Ez Reitlingernek egy tovabbi kodos es nem 
bizonyitott alMsa. Hitlernek egy, 1941 marciusaban kiadott es Keitel vezerornagy altal 
alairt parancsa teljesen vHagosan kimondja, hogy Himmler birodalmi vezeto feladata: 'a 
politikai iranyitas elokeszitese, amely feladat a ket politikai rendszer harcabol kovetkezik'. 
(Manvell es Fraenkel, ugyanott, 115. oldal). Ez a feladat a kommunizmus 
megsemmisitesere iranyul, kiilonos tekintettel a politikai komisszarokra, akiknek feladata a 
kommunizmus eroszakos terjesztese volt. 

Az Ohlendorf Per 

A leginformativabb per a kiilonitmenyek pereben Niirnbergben az SS-tabornok, Otto 
Ohlendorf pere volt, a biztonsagi szolgalat (SD) vezetojenek, aki a D kiilonitmenyt vezette 
Ukrajnaban es Manstein vezerornagy 11. hadseregenek volt alavetve. A haboru utolso 
reszenek folyaman a birodalmi gazdasagi hivatalban dolgozott kiiliigyi szakertokent. 
Ohlendorfot minden fent leirt kihzasnak alavetettek. 1945 november 5-i eskiivel 
megerositett vallomasaban magat 'indittatva erezte', hogy bevallja, hogy csak az o vezetese 
alatt alio kiilonitmeny 90 000 zsidot olt meg. 

Ohlendorf csak 1948-ban keriilt birosag ele, amikor a niirnbergi perek mar regen 
lezarodtak. Akkor ragaszkodott annak megallapMsahoz, hogy korabbi vaUomasait 
kinzassal csikartak ki belole. A birosag elott tartott vedobeszedeben Ohlendorf elt az 
alkalommal, hogy Philipp Auerbach iigyet szoba hozza. Philipp Auerbach a bajor kormany 
zsido allamtitkara volt, aki jovateteh iigyekkel foglalkozott es abban az idoben 1 1 miUio 
zsido szamara kovetelt jovatetelt, akik alKtolag nemet koncentracios taborokba voltak 
bezarva. Ohlendorf visszautasitotta ezt a kovetelest mint nevetseges tulzast es elmondta, 
hogy azok koziil, akik szamara Auerbach most jovatetelt kovetel, azoknak egy kis toredek 
resze sem latott nemet koncentracios tabort eleteben. Ohlendorf meg 1951 -ben 
bekovetkezett kivegzese elott megerte, hogy Auerbachot csalas es okmanyhamisitas miatt 
(Azert hamisitott iratokat, hogy sohasem elt emberek szamara kapjon karteritest) eliteltek. 

Ohlendorf a birosag elott elmondta, hogy egysegei gyakran zsidokat vedtek meg 
ukranok ellen, akik azok ellen fordultak, es hogy a kiilonitmenyek a torvenyszek altal 
alKtott szam negyedet sem oltek meg. Hangsulyozta, hogy az Oroszorszagban folyo 
jogellenes partizanharc, amely ellen o harcolt, lenyegesen magasabb veraldozatot kovetelt a 
nemet hadseregtol - ezt a megallapitast a szovjet kormany megerositette, amikor azt hozta 
nyilvanossagra, hogy 500 000 nemet katona halt meg a partizanok tamadasai soran. Az 
Baltikumban harcolo A' kiilonitmeny vezetojet, Franz Stahleckert is partizanok oltek meg 
1942-ben. Az angol jogasz, J.P Veale a kiilonitmenyekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, 
hogy az Ororszorszagi harcok soran nem lehetett megkiilonboztetni, hogy ki tartozott a 
civil lakossaghoz es ki a partizanokhoz, mert minden oroszt, aki nyugalomban es bekeben 
akart elni, megoltek a partizanok mint arulot, ha megtagadta a reszvetelt a partizanok 
terrorcselekmenyeiben. Veale azt mondta a kiilonitmenyekrol, hogy 'nem kerdeses, hogy a 
kiilonitmenyek parancsa ligy hangzott, hogy terrort terrorral torjenek meg', es azt nagyon 
furcsanak talalja, hogy a partizanok embertelen gaztettei csak azert, mert azokat a gyoztes 
kovette el, a harcban jotetteknek szamitanak (ugyanott, 223. oldal). Ohlendorfnak ugyanez 
volt a velemenye, es kivegzese (meggyilkolasa) elott egy keserii levelben vadolta a 
szovetsegeseket alszent csalassal, mert a nemeteket a szokasos hadvezetes torvenyei szerint 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



vadolta meg es itelte el akkor, amikor ezek egy olyan bmtalis szovjet ellenfellel harcoltak, 
amely ezeket a torvenyeket figyelmen kiviil hagyta. 



7. Auschwitz es a lengyelorszagi zsidosag 



A lengyelorszagi Krakko meUetti Auschwitz! koncentraciostabor volt a kozpontja 
zsidok millioinak alKtolagos megsemmisitesenek. kesobb latni fogjuk, hogy a nemet 
taborokban, Dachauban es Bergen-Belsenben a brit es amerikai zona becsiiletes 
megfigyeloi nem talaltak gazkamrat. Ezert fordult a figyelem a keleti taborokra. Azt 
alKtottak, hogy ott valoban voltak gazkamrak. Sajnos ezek a taborok az oroszok altal 
megszallott teriileten voltak, igy senki sem tudott utananezni, hogy ezek az alMsok igazak 
vagy hamisak voltak-e. A haboru utan eltelt 10 ev folyaman az oroszok senkit sem 
engedtek az Auschwitzi taborba, es ez alatt az ido alatt volt idejiik ra a tabort ugy 
manipulalni, hogy a valosag latszatat keltsek amikor azt alKtjak, hogy ott milhokat oltek 
meg. Aki ketelkedik abban, hogy az oroszok ilyen csalasra kepesek, annak erdemes 
megnezni azokat a nagy emlekmuveket, amelyeket az oroszok ott epitettek, ahol emberek 
ezreit olte meg Oroszorszagban SztaUn titkosrendorsege, es ahol az emlekmuvek feliratai 
azt allitjak, hogy a meggyilkolt emberek a masodik vilaghaboruban nemet csapatok 
aldozatai voltak. 

A valosag Auschwitzrol az, hogy az volt a legnagyobb es legfontosabb ipari 
koncentraciostabor volt, amely a hadiiparnak termelt minden fajta anyagot. A taborban 
szintetikus szen es gumigyarai voltak az IG Farben-Industrie nevu vallalatnak, es a 
taborlakok kepeztek a munkaerejet ennek a gyamak. Auschwitzban volt ezenkrviil egy 
mezogazdasagi kutatointezet, faiskolak es allattenyeszto allomasok, azonkrviil Krupp 
fegyvergyarai. Mar utaltunk arra, hogy a vallalatok munkaeroellatasa volt a taborok 
legfontosabb feladata. Minden nagyobb cegnek volt a taborok kornyeken leanyvallalata, es 
az SS emellett sajat gyarakat nyitott meg. A Himmler taborlatogatasairol szolo jelentesek 
mutatjak, hogy latogatasainak fo celja az volt, hogy ezek ipari teljesitokepesseget 
megvizsgalja es biztositsa. Amikor Auschwitzot marciusban meglatogatta az IG Farben 
igazgatoi tarsasagaban, a tabor nem mint borton erdekelte, hanem mint munkaerok 
szallasa. A latogatas utan rendelte el a tabor kiepiteset, hogy az 100 000 fot befogadjon, 
hogy az IG Farbennek eleg munkaero alljon a rendelkezesere. Ez nem all az alKtolagos 
megsemmisitesi politikaval osszhangban. 

Egyre tobb millio 

Errol a taborrol nemcsak azt aUitottak, hogy itt 'semmisitettek meg' a hat millio felet, 
hanem nehany fro 4-5 milliorol beszel. Negy millio volt az a szenzacios szam, amelyet a 
szovjet kormany hozott nyilvanossagra a tabor 'megvizsgalasa' utan, azzal egyidoben, hogy 
megprobalta a Katyni meszarlast a nemetekre kenni. Reithnger bevallja, hogy mindezek a 
hirek a keleteuropai haboru utani kommunista allamokbol szarmaznak: "A halaltaborokrol 
szolo bizonyitekokat elso sorban a lengyel allami bizottsag es a zsidok kozponti 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



lengyelorszagi tortenelmi bizottsaga szolgaltatja." (A vegmegoldds, 631. oldal.) 

Ezzel szemben egyetlen szemtanuja az 'elgazositasoknak' sem keriilt sehol elo es tett 
jogilag elismerheto vallomast. Benedikt Kautsky, aki het evig volt 
koncentraciostaborokban, abbol harom evig Auschwitzban, aUitja Ordog es Eldtkozottak c. 
konyveben, (Zurich, 1946), hogy legalabb 3 500 000 zsidot oltek ott meg. Ez figyelemre 
melto megallapitas, mivel sajat alMsa szerint sohasem latott gazkamrat. Azt irja: " Nagy 
nemet koncentraciostaborokban voltam. Viszont meg kell vaUanom, hogy semelyik 
taborban semmikor nem talaltam gazkamrat vagy hasonlo berendezest." (272 es 273 
oldal.). Az egyetlen kivegzes amelyen jelen volt, ket lengyel taborlako kivegzese volt, mert 
ok ket zsido taborlakot megoltek. Kautsky, akit 1942 oktobereben Buchenwaldbol 
Auschwitz-Buna-ba kiildtek dolgozni, hangsulyozza konyveben, hogy a foglyok 
munkavegzese a hadiiparban volt a haboru vegeig a koncentracios taborok politikajanak fo 
feladata. Az lin. megsemmisitesi politikanak ezzel valo osszhangba hozasat elmulasztja. 

Az alKtolagos auschwitzi kivegzesek 1942 marciusa es 1944 oktobereben tortentek. 
A hat miUio felenek kivegzese ezert havi 94 000 embernek a kivegzeset es 
megsemmisiteset jelentene 32 honapon keresztiil - kb. naponta 3500 ember, 2 es fel even at 
naprol napra. Ez a feltetelezes olyan nevetseges, hogy vissza kell utasitanunk. Ennek 
ellenere allitja Reithnger, hogy Auschwitzban napi 6000 embert tudtak ilyen modon 
megsemmisiteni. 

Reithnger napi 6000 embere alapjan 1944 oktobereig 5 miUio embert vegeztek volna 
ki, de minden ilyen feltetelezes hatterbe szorul egy Lengyel Olga nevu iro Ot kemeny cimu 
muveben (London, 1959), nyilvanossagra hozott fantaziadus muveben. Ebben aztirja, hogy 
Auschwitzban volt fogoly, es biztosit arrol, hogy Auschwitzban orankent 720 huUat tudtak 
elegetni, ami naponta 17 280 huUanak felel meg. Azt is allitja, hogy napi 8000 embert astak 
el a 'halottarkokban', igy naponta 24000 embert megsemmisitettek meg. (80-81 oldal). Ez 
evi 8 500 000 embert jelent. Igy aztan Auschwitzban 1942 marciusa es 1944 oktobere 
kozott 21 milho embert vegeztek ki. 6 milhoval tobbet, mint a vHag zsido lakosainak 
szama. Kommentar ehhez nem sziikseges. 

Noha alKtolag nehany miUioan meghaltak csak Auschwitzban, Reithnger elmondja, 
hogy 1945 januarja es 1945 februarja kozott csak 363 ezer taborlako aUt a hstakon. (Az 
SS, egy nep alibija, 268 oldal), es ezeknek csak egy resze volt zsido. Gyakran allitjak, hogy 
sok taborlako nem volt a hstakon regisztralva, de ezt soha senki sem bizonyitotta be. Ha 
eppen olyan sok regisztralatlan mint regisztralt lakosa lett volna a tabornak, akkor 750 ezer 
fogoly lett volna ott- aligha elegendo 3-4 mUlio meggyilkolasahoz. A haboru folyaman a 
taborlakok nagy reszet mashova szalKtottak, 1945 januarjaban 80 ezret evakualtak nyugatra 
az orosz tamadasok elol. 

Az auschwitzi vesztesegrol szolo statisztikai csalasra egy pelda. Shirer azt alKtja, 
hogy 1944 nyaran nem kevesebb, mint 300 ezer magyarorszagi zsidot 46 nap alatt oltek 
meg (ugyanott, 46. oldal). Ez szinte az osszes magyarorszagi zsido lenne, akiknek a szama 
380 ezer volt. De a budapesti kozponti statisztikai hivatal adatai szerint 1945-ben 260 ezer 
zsido elt Magyarorszag teriileten. Ez durvan megegyezik a Joint Distribution Committe 
adataival, amely a 220 ezres szamot adja meg, ligy hogy onnan csak 120 ezren hianyoztak. 
Ezekbol 35 000 kivandorolt a kommunista kormany elol, es tovabbi 25 000 ezer esett 
oroszorszagban munkaszolgalatoskent hadifogsagba, Igy 60 ezer magyarorszagi zsido 
marad. M.E. Namenyi azonban ugy saccolja, hogy 60 ezer zsido a deportalasbol visszatert 
Magyarorszagra. Reitlinger szerint ez a szam tiil magas (A vegmegoldds, 497. oldal). 
Meglehet, azonban a magyarorszagi zsidok haboru alatti kivandorlasat is figyelembe veve 
(A nemzetkozi Voroskereszt jelentese szerint, 1. kotet, 649 oldal). Ennek alapjan a 
magyarorszagi zsidok embervesztesege vegso sorban igen alacsony. 

Auschwitz: Egy szemtanu jelentese 

Egy par lij teny keriilt az 1970-es evekben Auschwitzrol napvUagra. Thies 
Christophersen az Auschwitz hazugsag cimii konyveben (Kritik-Verlag, Mohrkirch, 1973). 
Kiado a nemet iigyved, Manfred Roeder a nemet Deutsche Biirgerinitiative (nemet polgari 
kezdemenyezes) cimii ujsagban. A konyv Thies Christophersen beszamolqja Auschwitzrol 
egy szemtanu szemevel. Christophersen a Kaiser Wilhelm intezet megbizasabol 
tartozkodott Auschwitzban es ott a szintetikus gumi kutatasi csoportjaban dolgozott. 1973 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



majusaban, nem sokkal a konyv megjelenese utan a zsido 'nacivadasz', Simon Wiesenthal 
egy levelet irt a frankfurti iigyvedi kamaranak, melynek Manfred Roeder, a konyv kiadqja 
es az eloszo irqja tagja, es a levelben fegyelmi eljaras kezdemenyezeset kovetelte Roeder 
ellen. A dologrol vita indult es meg a sajto is kritikusan allott a dologhoz, amennyiben 
megkerdezte, hogy Simon Wiesenthal Nemetorszag uj Gauleitere-e? (nemet hetilap, 1973 
Julius 23-an). 

Christophersen jelentese Auschwitz lijraertekelesenek egyik legfontosabb 
dokumentuma. O az egesz 1944-es evet ott toltotte es ez alatt az ido alatt minden egyes 
taborat bejarta a nagy Auschwitz taborkozpontnak, beleertve Auschwitz-Birkenaut, ahol 
alKtolag az egesz zsidomegsemmisites tortent. Christophersennek nines ketsege afelol, 
hogy mindaz nem igaz. Igy fr: " Auschwitzban 1944 januarjatol decembereig voltam. A 
haborii utan hallottam a tomeggyilkossagokrol, amelyeket alKtolag az SS hajtott vegre a 
fogva tartott zsidokon. RendkivUl meglepett a dolog. Minden tanuvallomas, radio es TV 
adas ellenere meg ma sem hiszek a remtettekben. Ezt mindig es mindeniitt elmondtam, de 
sajnos hiaba. Senki sem akart nekem hinni (ugyanott, 16. oldal). 

A rendelkezesre alio hely nem teszi lehetove az fro tapasztalatairol itt reszletes 
jelentest tenni, amely a foglyok mindennapi eleterol is beszamol es termeszetesen a 
befeketitesi propagandaval teljes ellentetben all. (22-27 oldal). Ennel is fontosabbak 
leleplezesei az allitolag ott talalhato megsemmisito taborrol. "Auschwitzi tartozkodasom 
alatt tomeges elgazositasoknak nyomat sem talaltam. Az alKtolag a tabor kozeleben 
eszlelheto egett husszag csak mese. A fotabor (Auschwitz 1) meUett volt egy nagy 
patkolokovacsmuhely. A patko beegetesenek szaga termeszetesen nem volt kellemes." (33- 
34 oldal). Reitlinger igazolja, hogy 5 vaskoho es 5 szenbanya volt Auschwitzban, amelyek 
a Buna gyarral kepeztek Auschwitz Ill-at. (ugyanott, 452 oldal). Az iro azzal egyetert, hogy 
biztosan volt ott egy krematorium, "hiszen itt 200 000 ember elt es minden 200 000 lakosu 
nagyvarosban mukodik krematorium. Termeszetesen halnak meg itt is emberek, de 
nemcsak a rabok. A fotorzsormester felesege (Christophersen felettese) is itt halt meg" 
(33. oldal). Az iro elmondja, hogy "Auschwitzban nem voltak titkok. 1944 szeptembereben 
jott egy Voroskeresztes bizottsag Auschwitz meglatogatasara. Elsosorban a birkenaui 
tabor erdekelte oket. Nalunk, Raiskoban is gyakran voltak latogatok." (Buna osztaly, 35- 
oldal). 

Christophersen hangsulyozza, hogy az idegen szemelyek allando latogatasa 
Auschwitzban ellentmond a tomeges elgazositasok elmeletenek. Elmondja, hogy felesege 
ot majusban meglatogatta. "A teny, hogy hozzatartozoink minket barmikor 
meglatogathattak mutatja a taborparancsnoksag nyitottsagat. Ha Auschwitz egy nagy 
megsemmisitotabor lett volna, akkor biztosan nem engedtek volna meg ilyen 
latogatasokat." (27. oldal). 

Christophersen a haborii utan hallott egy hatalmas kemenyekkel biro epiiletrol a 
fotabor kozepen. "Allitolag az volt a krematorium. Nagyon sajnalom de amikor 1944 
decembereben a tabort elhagytam ezt az epiiletet ott nem lattam." (37. oldal). Letezik-e ma 
ez a titokzatos epiilet? Nyilvanvaloan nem: Reitlinger alKtasa szerint osszeromboltak es "az 
egesz tabor szeme lattara oktoberben kiegett", de Christophersen nem latta a nyilvanos 
megsemmisitest. Noha azt alKtjak, hogy ez nyilvanosan, az egesz tabor szeme lattara tortent, 
alKtolag csak egy tanu latta, egy bizonyos Dr. Bendel, es az o tanuvallomasa a tortenet 
egyetlen bizonyiteka. (Reitlinger, ugyanott, 457. oldal). Az egesz eset tipikus. Ha tenyleges 
bizonyitekokrol van szo, akkor ez sajatsagos modon nehezen szerezheto be: Az epiiletet 
'osszeromboltak', az irat 'elveszett', a parancsot 'szoban adtak'. Ma Auschwitz latogatoinak 
egy kis kalyhat mutatnak, es azt mondjak nekik, hogy itt egettek el emberek miUioit. A 
szovjet allami bizottsag, amely a tabort 'megvizsgalta', 1945 majus 12-en kinyilatkoztatta, 
hogy 'ligy, hogy helyesbitett szamokkal dolgoztak, a muszaki szakertok bizottsaga 
megbizonyosodott arrol, hogy az Auschwitzi tabor fennallasa idejen a nemet gyilkosok 
legalabb 4 miUio embert kivegeztek...'. Itt Reitlinger meglepoen szabad kommentarja 
azonban eppen az ellenkezojet mondja: ' A vHag az ilyen modon helyesbitett szamokkal 
szemben gyanakvo lett es a 4 miUios szam nevetseges lett.' (ugyanott, 460. oldal). 

Vegiil Christophersen jelentese egy sajatsagos koriilmenyre hivja fel figyelmiinket. 
Az egyetlen vadlott, aki az 1963-as Frankfurti Auschwitz perben nem volt jelen, az Richard 
Baer volt, Auschwitz taborparancsnoka, Rudolf Hoess utodja. Annak ellenere, hogy jo 
egeszsegi allapotban volt, hirtelen meghalt a bortonben a per kezdete elott 'titokzatos 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



korlilmenyek kozott' a Nemet Heti Ujsag 1973 Julius 27-i cikke szerint. Baer hirtelen 
halala, mielott tanuvallomast tehetett volna nagyon gyaniis, mert a Parizsi ujsag, Rivarol 
jelentese szerint sulyt helyezett annak a megallapitasara, hogy 'Amig o vezette az auschwitzi 
tabort, ott o soha nem semmifele gazkamrarol nem tudott es o nem hisz abban, hogy ott 
valaha ilyesmi lett volna.' es o ennel a vaUomasnal marad. 

Osszefoglalva, Christophersen jelentese egy hegynyi bizonyitekot vonultat fol arra, 
hogy Auschwitz kornyeki hatalmas iparteriilet (30 kiilonfele ipari iizem volt ott es a 
Krakko-Becsi vasiitvonal ket oldalan helyezkedett el) semmi mas nem volt, mint a haboriis 
ipar hatalmas kozpontja. Ha - bevallottan- a foglyokkal ott kenyszermunkat vegeztettek is, 
nem volt 'tomeges kivegzesek' helye. 

A Varsoi getto 

Ami a szamokat iUeti, akkor a lengyelorszagi zsidosag szenvedett leginkabb a 
megsemmisitesek alatt, nemcsak Auschwitzban, hanem egy vegtelen hstajan az ujonnan 
felfedezett halaltaboroknak, mint Sobibor, Treblinka, Majdanek, Chelmo es sok mas furcsa 
helyen, amelyek hirtelen lettek hiresse. A lengyelorszagi zsidok alKtolagos 
megsemmisitesenek kozeppontjaban a varsoi getto dramai felkelese all 1943 aprihsaban. 
Ezt gyakran ligy allitjak be, mint a gazkamrakba valo deportalas elleni akciot. Biztosan 
Hitler es Himmler 'titkos megbeszeleseinek' a temaja szivargott ki es Varsoban szeles 
korben lett ismert. A Varsoi gettofelkeles a megsemmisites legendajanak a keletkezesebe 
ad tanulsagos bepillantast. Valoban a tenyt, hogy a nemetek a gettot kiiiritettek, gyakran 
hasznaltak arra, hogy 'a lengyel zsidok megsemmisiteset' mutassak meg, pedig ez alaptalan 
gyanusitas volt, es a szenzacios regenyek kiadasa utan, mint John Hershey Fal c. regenye 
vagy Leon Uris Exodus c. regenye, szinte mitologiai tortenetek kaptak szarnyra. 

Amikor a nemetek Lengyelorszagot elfoglaltak, a zsidokat nem taborokba, hanem 
biztonsagi okokbol gettokban gyujtottek ossze. A gettok belso iranyitasa a zsidok altal 
valasztott zsidotanacsok kezeben volt, es a belso rendet a fiiggetlen zsido rendorseg tartotta 
fent. A gettokban sajat penz volt forgalomban a spekulacio megakadalyozasara. Ez a 
rendszer, jogos vagy jogtalan, a haborii idejen teljesen ertheto volt. Ha egy getto egy 
kevesse oromteh szociahs intezmeny is, semmi modon nem nevezheto barbarnak. es biztos 
nem celja egy faj megsemmisitese. Ennek ellenere ismetlodoen alKtjak, hogy eppen ezert 
hoztak a gettokat letre. Egy nemreg nyilvanossagra hozott iras a varsoi gettorol azt alKtja 
hazug es szegyentelen modon, hogy a koncentraciostaborok 'annak a gyakorlatnak a 
potlasa voltak, hogy a zsidokat zsufolt gettokba tegyek es ott az ehhalalba kergessek oket.' 
Ugy tunik, hogy teljesen mindegy, melyik biztonsagi intezkedest alkalmaztak a nemetek, es 
akarhogy faradoztak azon hogy a zsidok szamara az osszetartozas erzeset megorizzek, 
soha nem tudnak a megsemmisites vadjatol megszabadulni. 

Mar megallapitottuk, hogy 1931-ben a zsido lakossag szama 2 732 600 volt a 
nepszamlalas szerint es s kivandorlas es a Szovjetunioba valo menekiiles utan nem tobb 
mint egy miUio zsido volt nemet ellenorzes alatt. Ezek a cafolhatatlan tenyek nem 
akadalyozzak meg Manvellt es Fraenkelt abban, hogy biztositsanak arrol, hogy 3 mUlio 
zsidonal tobb elt Lengyelorszagban, amikor a nemet bevonulas elkezdodott, es hogy 1942- 
ben meg 2 millioan vartak a halalukra (ugyanott, 140. oldal). Valqjaban a kb. 1 miUio 
zsidobol 400 ezer a Varsoi gettoban volt osszegyujtve. Egy 2.5 negyzetmerfold nagysagu 
teriileten a kozepkori getto koriil. A tobbieket mar 1940-ben kitelepitettek a lengyel 
Generalgouvemementbe. 1942 nyaran Himmler elrendelte, az osszes lengyel zsidot 
atszalMsat a munkataborokba, hogy a munkaerejiiket igenybe vegyek, amely a munkaero 
osszegyujtesenek a Generalgouvemementben politika resze volt. Igy evakualtak 1942 
jiiliusa es novembere kozott a zsido rendorseg feliigyelete meUett a getto lakoinak tobb 
mint haromnegyed reszet. Ahogy nekiink meselik, a transzport a 
'megsemmisitotaborokban' vegzodott. Semmifele ketsegiink nines afelol, hogy a kitelepites 
celja csak a munkaero biztositasa es a felkeles megelozese volt. Csak Himmler egy 
meglepetesszeru latogatasakor 1943 januarjaban deriilt ki, hogy 24 000 zsido, akiket mint 
fegyverkezesi munkaeroket jegyeztek fel, a valosagban szabalyeUenesen szabokent es 
szormefeldolgozokent dolgoztak. (Manvell es Fraenkel, ugyanott, 140. oldal). A gettot 
tehat rendszerellenes tevekenyseg bazisakent hasznaltak Varso sziveben. 

6 honapi bekes kiiintes, amikor meg kb. 60 ezer zsido volt a gettoban, 1943 januar 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



18-an a nemetek fegyveres ellenallasba iitkoztek. Manvell es Fraenkel lefrjak, hogy a 
zsidok egy tervszem ellenallas reszei voltak es mar regota fegyvereket csempesztek a 
gettoba. Harci csoportjaik lottek es igy oltek meg SS es milicia tagokat, akik egy 
kitelepitendo csoportot oriztek. A gettoi terrorista felkelest a lengyel hazai hadsereg es a 
lengyel kommunista munkaspart is tamogatta. Mivel a felkelest partizanok es 
kommunistak is tamogattak, mint a vilag minden megszallott teriileten hasonlo helyzetben 
tortenne, itt is a megszallo hadero harcba szallt a terroristakkal es sziikseg eseten egesz 
lakonegyedeket tonkrelott. 

Arra kell emlekeztetniink az olvasot, hogy a kiiirites bekesen folyt volna le, ha a 
lakok kozott levo szelsosegesek nem terveztek volna fegyveres ellenallast, amely vegiil 
vesztesre volt itelve. Amikor Stroop SS fohadnagy a getton aprilis 19-en pancelos 
kocsiban atutazott, rogton tuz ala vettek es igy 12 embert elvesztett. A nemet es a lengyel 
emberveszteseg a 4 hetig tarto harcokban 101 ember volt, halottak es sebesiiltek. A zsido 
harci egysegek kemeny ellenallasa nyeresi esely hijan 12 ezer zsido aldozathoz vezetett, 
akiknek a nagy resze ego hazakban es pincekben maradt. Osszesen 56 056 lakost fogtak 
el es ezeket bekesen attelepitettek a Generalgouvemementbe. Sok zsido aki a gettoban elt, 
elutasitotta a harci csapatok belso terrorjat es megprobaltak a nemeteknek hireket kiildeni a 
fohadiszallasukra. 

Hirtelen elokeriilt tulelok 

A Varsoi gettofelkeles koriilmenyei valamint a kitelepites a keleti munkataborokba, 
mint Auschwitzba a legmeglepobb elbeszelesek sziiletesehez vezetett a lengyel zsidok, akik 
a legnagyobb letszamu europai zsido tomb voltak, sorsarol. A Jewish Joint Distribution 
Committee a niirnbergi perre keszitett szamai szerint 1945-ben Lengyelorszagban 80000 
zsido volt. Felteteleztek azt is, hogy az un. displaced person-ok (hontalanok) kozott 
Ausztriaban es Nemetorszagban lengyel zsido nem volt. Ez a megallapMs ellentmondott 
annak, hogy az angol es amerikai zonaban feketepiaci iizleti tevekenyseg miatt sok 
lengyelorszagi zsidot tartoztattak le. 1946 Julius 4-en az uj kommunista lengyel kormany 
nem tudott egy zsidoellenes tomegmegmozdulast Kielce-ben megakadalyozni, aminek 
utohatasa az volt, hogy 150 000 lengyelorszagi zsido menekiilt at Nyugatnemetorszagba. 
Megjelenesiik kellemetlen meglepetes volt es attelepitesiik Palesztinaba es az USA-ba 
redordido alatt zajlott le. Kovetkezeskeppen a lengyelorszagi zsido tulelok szamat 
korrigalni kellett. Az amerikai zsido evkonyvben 1948-1949-ben mar 390 000 volt a 
szamuk. Ez az eredeti 80 000-hez kepest bizonyos haladast jelent. Az idok soran a szam 
valoszmuleg tovabb fog pontosodni. 



8. Nehany memoar a koncentracios taborokbol 



A megsemmisitesi mese legsikeresebb propagalqja a zsebkonyv es ujsagipar. Az 
lizlet erdekeben kinyomtatott szenzacios muvek utjan elertek, hogy az atlagember 
hozzaszokott a mitoszhoz, amely valqjaban kifejezett politikai celt szolgal. Nagy korszakuk 
volt ezeknek a nemetgyulolo konyveknek az 50-es evek, amikor a nemetgyulolet 
vilagszerte nyilt piacra talalt, de meg ma is mukodik ez az ipar es idonkent ujra fellendiil. 
Ennek az iparnak a termekei ugynevezett memoarok, amelyek ket csoportra oszthatoak: az 
olyanok, amelyeket allitolag regi SS emberek irnak, taborparancsnokok es hasonlo 
beosztasuak, a masik tipust pedig alKtolag valahavolt foglyok frjak tele vergozos 
emlekekkel. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 

Az éhes nyúl ugrani kszül 

Kommunista eredet 

Az elso fajta memoarokra kituno pelda a Rudolf Hoess, Auschwitz parancsnoka 
(London 1969) c. konyve, amely eredetileg lengyeliil jelent meg Wspomnienia dm alatt az 
akkori kommunista kormany gondozasaban. Hoesst, egy fiatal embert, aki 1940-ben vette 
at Auschwitz parancsnoksagat, eloszor a Britek tartoztattak le Flensburgban, akik 
hamarosan atadtak a lengyel kommunista hatosagoknak, akik 1947-ben halalra iteltek es 
rogton kivegeztek. Ezek az un. Hoess memoarok ketsegkiviil hamisMsok, amelyeket a 
kommunistak utasitasara adtak ki. A kommunistak alMsa szerint ok "kenyszeritettek 
Hoesst, hogy megfrja a memoarokat", es letezik egy kezzel irott eredeti is, de azt meg soha 
senki nem latta. Hoesst a vizsgalati fogsag alatt megkinoztak es agymosasnak vetettek ala, 
Niirnbergben a taniivallomasait monoton hangon es leUdleg tavollevo benyomasat keltve 
tette, tekintete tires volt. Meg Reitlinger is visszautasitja ezt az alMst mint remenyteleniil 
hiteltelent. Valoban figyelemre melto, hogy mennyi alKtolagos 'bizonyitek' a hat mUliorol 
kommunista forrasokbol szarmazik. Ezek koze tartozik a fodokumentumok, mint 
Wisliceny nyilatkozata, a Hoess 'memoarok', amelyek az egesz 'megsemmisitesi 
irodalomban' a legnagyobb szerephez jutnak, eppugy mint minden mas Mr az un. 
'halaltaborokrol', mint pi. Auschwitzrol. Ezeknek a hu-eknek a forrasa a lengyel zsidok 
tortenelmi bizottsaga, a Varsoi haborus bunok atvizsgalasaval foglalkozo bizottsag, es a 
Moszkvai allami haborus bunokkel foglalkozo bizottsag. 

Reitlinger ehsmeri, hogy Hoess niirnbergi tanuvallomasa vad tiilzasoktol hemzsegett, 
pi. az, hogy Auschwitzban naponta 16 000 embert vegeztek ki, ami a haboru vegen 13 
mUlio kivegzettet jelentene. Ahelyett, hogy az ilyen tiilzasokat a szoyjetek altal sugalmazott 
hamisitasokkent felfednek, amik valqjaban azok is, Reitlinger es tarsal ugy gondoljak, hogy 
az ilyen tulzasok valamifele biiszkesegbol erednek a jo munka tudataban. Ironikus modon 
ez nem egyeztetheto ossze az alKtolag eredeti Hoess memoarokkal, amelyekben iigyesen 
megkiserlik, eppen a masik oldalra helyezni a hangsiilyt, azaz a feladat elleni ellenallasra. 
Hoess allitolag 'bevaUotta', hogy Auschwitzban 3 mUlio embert semmisitettek meg, de a 
sajat varsoi pere idejen ez a szam 1 135 ezerre csokkent. Amint mi jelentettiik, a szovjet 
kormany a tabor 'atvizsgalasa' utan 1945-ben a 4 miUios szamot hozta nyilvanossagra. Ez a 
konnyed jatek a szamokkal es emberek mUhoival a megsemmisitesi irodalom iroit a 
legkevesbe sem zavarja. 

Hoess 'memoarjainak' uj vizsgalata a bennefoglalt remsegekkel egyiitt folosleges. 
Eleg azokra a reszeire koncentralnunk a megsemmisitesi legendanak, amelyek ligy vannak 
kigondolva, hogy ne lehessen hamissagukat bebizonyitani. Ehhez tartozik a zsidok 
alKtolagos megsemmisitesenek modja. Ezt allitolag egy speciahs zsido csoportnak kellett 
elvegeznie. Ezek fogadtak az ujonnan megjotteket, a szornyu gazkamrakba vezettek oket es 
a kivegzes utan elszalKtottak a huUakat. Ezert volt az SS-nek a dologhoz keves koze es a 
tabor SS szemelyzetenek nagy resze teljes tudatlansagban volt a 'megsemmisitesi 
programot' iUetoen. Termeszetesen soha egy zsidot sem talaltak, aki egy ilyen speciahs 
csoport tagja lett volna, igy az egesz problema gyakorlatilag nem vizsgalhato meg. 
Megjegyezziik, hogy soha nem talaltak egyetlen szemtaniit sem ezekre az esemenyekre. 

Az egyik bizonyitek arra, hogy a Hoess memoarok hamisitasok, a kommunista 
szerkesztok egyik hihetetlen botlasa. Hoess allitolag azt mondta, hogy Jehova tanui a 
zsidok meggyilkolasa meUett foglaltak Auschwitzban allast, mert a zsidok Krisztus 
ellensegei. J61 ismert, hogy a Szovjetunioban es minden szovjetorientalt szociahsta 
orszagban a kommunistak Jehova tanuit kimeletleniil iildoztek, mivel oket a kommunista 
meggyozodesre legveszelyesebb vaUasi szektanak tartottak. Az, hogy ez a szektat a Hoess 
memoarok akarattal es rendkiviili modon befeketitik bizonyitja, hogy az irat kommunista 
eredetu. 

Terhelo emlekezesek 

Az eddig kiadott memoarok leghazugabbjai Adolf Eichmannei. Mielott a zsidok 
majusban ot torvenyeUenesen elraboltak es az azaltal elohivott nemzetkozi nyilvanossag 
elott csak keves ember haUott rola. A Birodalmi biztonsagi fohivatalhoz tartozo Gestapo 
IV. osztalyat A 4b irodajanak vezetojekent tenyleg viszonylag jelentektelen szemely volt. 
Irodaja ellenorizte ellenseges kiilfoldiek egy bizonyos csoportjanak, azaz a zsidoknak 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



szallitasat a biintetotaborokba. Eretlen csalasok huUama ontotte el a vilagot 1960-ban 
Eichmannrol, amelyekbol mi peldakent Comer Clarke: A kimeletlen valosag cimu muvet 
vessziik. "Az orgiak gyakran reggel 6-ig tartottak, nehany oraval azelottig, amikor a 
kovetkezo halom aldozat jott sorra. " mondja Clarke a 'racionaUzalt halal es vad szex- 
orgiak' cimu fejezetben (124. oldal). Erdekes modon Eichmann alKtolagos memoarjai 
hirtelen jelentek meg miutan Izrael ot elrabolta. Kritikus vizsgalat nelkiil jelentette meg 
oket az amerikai lijsag Life 1960 november 28-an es december 5-en, aUitolag Eichmann 
adta at oket roviddel elrablasa elott egy argentin ujsagironak - az esemenyek meglepo 
osszejatszasa. Mas forrasok egesz mas adatokat adnak meg az iratok szarmazasarol. Ezek 
azt alKtjak, hogy Eichmann 1955-ben egy 'buntarsanak' ut jelenteserol van szo, de soha 
senki nem tudta a 'buntarsat' megnevezni. Haborus bunok nyomozoi azt alKtjak, hogy az 
US-kongresszus konyvtaraban egy tovabbi rendkiviih veletlen folyaman a teljes Eichmann 
aktat talaltak meg, es azt a haborii utan tobb mint 15 ewel. Maguk a 'memoarok' ligy 
irodtak, hogy Eichmannt maximahsan vadoljak anelkiil, hogy tul messzire menjenek a 
fantazia birodalmaba, es egy Eichmannt irnak le, aki nagy elvezettel beszel a "zsidok fizikai 
megsemmisiteserol". Azt, hogy hamisitasok, azt tobb nyilvanvalo tevedes bizonyitja, pi. az, 
hogy szerinte Himmler mar 1944 aprihsaban a tartalekhadsereg foparancsnoka volt, pedig 
ez csak a Hitler elleni juliusi puces utan kovetkezett be, amirol Eichmann biztosan tudott. 
Ezeknek a memoaroknak a megjelenese pont a legmegfelelobb idoben nem hagy ketseget 
afelol, hogy itt a eel az volt, hogy a per elott egy nem-valtozo-naci es ordog tipusnak a 
propagandakepet lefessek. 

Az Izraeli Eichmann per koriilmenyei a tovabbiak szempontjabol meglehetosen 
erdektelenek. A szovjet eredetu iratokat, mint pi. a Wisliceny nyilatkozatot, melyeket 
bizonyitekkent hasznaltak, mar megvizsgaltuk, es a 'harmadfokii kihzasi modszerek' leirasa, 
amelyeknek Eichmannt alavetettek, hogy 'kooperaciora' birjak, a Londoni lijsag Jewish 
Chronicle szeptember masodikai szamaban jelent meg. Ennel is jellemzobb a 
megsemmisitesi legenda irodalmara Eichmann egy levelenek a tartalma, amelyet alKtolag 
onkent irt es Buenos Airesben adta at elrabloinak. Nem kell kiilon hangsulyoznunk, hogy 
a zsido eredet ezen nyilvanvaloan lathato. Semmi sem bizonyitja az emberi naivsagot 
jobban, mint a mondat: 'Szabad akaratombol adom at ezt a nyilatkozatot'. De a nyilatkozat 
legiiresebb es legtipikusabb resze ott van, ahol elmondja, kesz egy Izraeli bfrosag elott 
megjelenni 'hogy a jovo generacioknak valo sagos kepet tudjunk atadni. ' 

Treblinkai hazugsagok 

Az utolso nyomtatasban megjelent emlekek Franz Stangl-tol, a Lengyelorszagi 
Treblinka volt parancsnokatol szarmaznak, akit 1970 decembereben iteltek eletfogytiglani 
bortonre. 1971 oktober 8-an adta ki oket a londoni Daily Telegraph Magazine es allitolag 
egy StangUal a bortonben lefolytatott interjusorozatbol szarmaznak. Par nappal az interju 
megjelenese utan Stangl meghalt. Ezek az allitolagos emlekezesek a legvergozosebbek es 
bizarrabbak, amelyeket valaha is megjelenitettek. Aztan az emKtett cikk irojanak halasak 
lehetiink nehany vallomasaert, pi. azert, hogy 'A per folyaman elohozott bizonyitekok nem 
bizonyitottak be, hogy Stangl szemelyesen gyilkolt volna meg barkit is. ', es hogy a Stangl 
kezdeti lengyelorszagi mukodeserol szolo tanuvallomasok 'reszben kitalaciok voltak'. 
Tipikus peldaja ezeknek a kitalacioknak Stangle elso Treblinkai latogatasanak leirasa. 
Ahogy megerkezett a vasutaUomasra, ott alKtolag 'huUak ezreit' latta a sinek menten 
fekiidni, 'HuUak szazai, nem, ezrei fekiidtek mindeniitt, buzologve, bomlasnak indulva'. A 
palyaudvaron egy zsidokkal teh vonat aUott, nehany an mar halottak, masok meg elnek... 
Ugy nezett ki mintha mar nehany napja ott allna. A jelentes ott eri el az abszurditas csucsat, 
ahol leirja, hogy Stangl kilep a kocsijabol es allitolag terdig jar a penzben: ' Nem tudtam 
merre menjek, merre forduljak. Mindeniitt papirpenz, fempenz, dragakovek, ekszerek es 
ruhak voltak a foldon szetszorva'. A kep a kovetkezokkel lesz teljes: ' Varso prostitualtjai, 
tokreszegen tancoltak, enekeltek es zeneltek' a szogesdrot masik oldalan. Az ebben a 
jelentesben leirt 'terdig siillyedes a zsido penzben es ekszerekben, buzolgo huUak ezrei 
kozott es amellett reszegen dalolo es botorkalo prostitualtak, stb. . '-ben tenyleg hinni 
fenomenahs merteku hiszekenyseget kivan, es a hat miUios legenda barmely mas 
helyzetevel kapcsolatban a legoriiltebb bolondsagkent vissza kellene utasitani. 

A Stangl-jelentesnek az a valasz rabolja a hitelet elsosorban, amelyet Stangl alKtolag 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



arra a kerdesre adott, hogy miert semmisitik meg a zsidokat: "A penziiket akarjak. A faji 
meggondolas csak a masodik helyen all. " 

Az interjuk sorozata nagyon ketseges modon vegzodott. Amikor Stangl-t 
megkerdeztek, hogy ugy gondolja-e, hogy a terromak valami ertelme volt-e, akkor a volt 
naci tiszt lelkesen azt valaszolta, hogy:" Igen, biztos vagyok benne, hogy volt ertelme. 
Talan igy akartak a zsidokat egy neppe forrasztani, hogy osszetartsanak". Ennel 
tokeletesebb valaszt meg kitalalni sem lehetett volna! 

Nagy peldanyszamban eladott hazugsag 
Az éhes nyúl ugrani készül 

A leghiresebb emlekezetgyujtemeny, amely a szerencsetlen, a nacizmus karmai 
kozott vergodo zsidokrol ketsegkfviil Anna Frank naploja. A valosag errol a konyvrol egy 
propagandamese eloallitasanak visszataszito kepet mutatja be. Eloszor 1952-ben adtak ki 
es rogton nagy peldanyszamban fogyott. Azota 40 kiadast ert meg zsebkonyv formaban is 
es egy sikeres Hollywood film kesziilt rola. Csak a szerzoi jogdijakbol szedett ossze az 
apa. Otto Frank, akinek a lanyanak allitolag valodi tragediajat irja le a mu, egy vagyont. Az 
erzesekre hivatkozassal a konyv es a film valoban mUliokat befolyasolt az egesz vHagon, 
jobban mint barmely hasonlo temaju tortenet. 

Egy masik naplora szeretnenk meg hivatkozni, amely nem sokkal Anna Frank 
naploja utan jelent meg, es cime: Jegyzetek a varsoi gettobol, Emmanuel Ringelblum 
ujsdgja (New York, 1958). Ringelblum egyike volt a nemetek elleni szabotazsharc 
vezetoje, eppigy az 1943-as gettofelkeles eseten, mielott elfogtak es 1944-ben kivegeztek. 
A Ringelblum ujsag a szokasos gyanurol beszel, amely alKtolag a zsidomegsemmisitesrol 
Lengyelorszagban kozszajon forgott, ugyanannak a kommunista tamogatasnak a 
segitsegevel jelent meg, mint az ugynevezett Hoess memoarok. A McGrawHill kiado, 
amely az amerikai valtozatot adta ki elmondja, hogy neki Varso a nem cenzurazott eredeti 
kiadast nem volt hajlando megmutatni, igy az o valtozatuk alapja is az 1952-es kommunista 
kiadasu mu. (Az adott temaban -a fordito) Minden kommunista forrasra tamaszkodo mu 
hasznalhatatlan tortenelmi forraskent. 

Mitoszok gyujtemenye 

A haboru utan a szenzacios koncentraciostaborirodalom hihetetlen novekedest ert 
meg. A tobbsege zsido forrasokbol szarmazik. Mindegyik konyv remseget remsegre 
halmoz es a valosag darabjait a legvaloszfnutlenebb fantaziaval es csalasokkal keveri, 
amelynek a torteneti tenyekkel szinte semmi kapcsolatuk nines. Ezt a fajta irodalmat mar 
nehanyszor bemutattuk - Lengyel Olga abszurd 5 kemenye, amelyben ("napi 24000 huUat 
dolgoztak fol"), Orvos Auschwitzban Nyiszh Miklostol, aki egy meseszeru kitalalt 
szemely lehetett, Ez volt Auschwitz, Egy halaltabor tortenete Philipp Friedmantol, es igy 
tovabb avegtelensegig. 

Az utolso e mu megfrasa idejen a 'Kiknek elteni Martin Greytol (Bodley Head, 
1973), amely azt alKtja, hogy a Lengyelorszagi Trebhnka taborrol ad elmenybeszamolot. 
Grey, mielott a koncentraciostaborirodalommal kezdett, hamisitott regisegek eladasaval 
foglalkozott. A koriilmenyek, amelyek konyve kiadasahoz tarsultak, ugyanolyanok, mint a 
tobbi hasonlo konyv eseten, es mert most foglalkozott eloszor a temaval, komoly ketsegek 
hangzottak el a konyv hihetosegevel kapcsolatban. Meg zsidok is szot emeltek a kar miatt, 
amelyeket a konyv nekik okozott. A konyvre azt mondtak, hogy csalas es azt kerdeztek 
tole, hogy volt-e egyaltalan valaha Treblinkaban, az angol radio, a BBC pedig azzal a 
kerdessel hozta zavarba, hogy miert vart 28 evet mielott leirta elmenyeit. 

Erdekes volt megfigyelni, hogy a Londoni zsido Kronika c. lap 1973 marcius 30-i 
szamanak a szemelyes velemenyek c. rovata hogy jarult hozza a 6 miUios mese 
megnagyobbitasahoz annak ellenere, hogy Grey konyvet elutasitotta. Azt irta: "Egy ev alatt 
kozel 1 mUlio embert oltek meg. Napi 18 ezret gazositottak el. ". Szomoru, hogy olyan sok 
ember, aki az ilyenfajta meseket olvassa, el is hiszi oket anelkiil, hogy utanagondolna. Ha 
minden nap 18 ezret olnek meg, akkor az egy milhot 56 nap utan ernek el es nem "egy ev 
folyaman'. Ez a gigantikus teljesitmeny a tobbi tiiz honapban tetlensegre karhoztatna a 
gyilkosokat. Minden nap 18 000 halott 'egy ev leforgasa alatt' 6 480 000 halottat 
eredmenyezne. Vagy ez azt jelenti, hogy Treblinkaban 12 honap alatt 6 miUio ember halt 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



meg? Mi van akkor az allitolagos 3-4 millioval Auschwitzban? Ez azt mutatja, hogyha 
egyszer a 6 millios meseszamot elismertek, megismeteltek es az nemzetkozileg el left 
fogadva, akkor ennek kovetkezmenyekeppen barmely kitalalt lehetetlen szamot elo lehet 
venni, es senki sem fog arra gondolni, hogy az uj szamot kritizalja. A Jewish Chronicle 
Grey konyvenek megbeszelesekor erdekes reszleteket emKt a gazkamracsalas 
targykoreben: "Grey emlekszik ra, hogy a gazkamrak padlqja lejtett, ezzel szemben egy 
masik tulelo, aki az epitesnel segitett azt allitja, hogy a padlo egyenes volt. . . " 

Neha-neha megjelennek valahavolt koncentracios taborlakoktol olyan emlekezesek, 
amelyek teljesen mas kepet mutatnak az ott uralkodo viszonyokrol. Ilyen Margarete 
Buber- Neumann Ket diktatura alatt (London, 1950) c. konyve. O nemet zsidono volt, aki 
a szovjet munkataborok brutahs es primitiv koriilmenyeit mar megismerte, amikor 1940 
augusztusaban Ravensbruckba kiildtek a nemet noi taborba. Az tunt fel neki, hogy o volt 
az egyetlen zsidono volt az Ororszorszagi foglyok csoportjaban, akit a Gestapo nem 
engedett rogton szabadon. A konyv a szovjet es nemet taborok kozotti jelentos 
kiilonbseget festi le. A szovjet taborokban uralkodo piszok, rendetlenseg es ehhalallal 
osszehasonKtva a Ravensbrucki tabor tiszta, emberi es jol iranyitott. A rendszeres mosdasi 
lehetoseg es tiszta agynemu a korabbi tapasztalatai utan luxusnak tunt, es az elso etkezes, 
amely feherkenyerbol, kolbaszbol es edes zabpehelylevesbol allott arra osztonozte, hogy 
egy fogolytarsnojet megkerdezze, hogy 1940 augusztus 3-a iinnepnap-e vagy valami 
kiilonleges esemenyt iinnepelnek-e. Feltunt neki, hogy a Ravensbrucki barakkok nagyok 
voltak a szovjet taborok mocskos kunyhoival osszehasonKtva. 1945 elso honapjaiban latta 
a taborallapotok folyamatos romlasat, amelynek az okat kesobb meg fogjuk vizsgalni. 

Egy masik olyan jelentes, amely a szokasos propagandatol alapvetoen elter, 
Charlotte Bormann jelentese: A Gestapo hivat. O kommunista politikai fogoly volt szinten 
Ravensbruckban. Ketsegkiviil az a legfontosabb leleplezese, hogy az elgazositasrol szolo 
tortenetek ravaszul kigondolt es rosszindulatu kitalaciok, amelyek a bebortonzott 
kommunistak kozott kozismertek voltak. A csoport nem fogadta be Margarete Buber- 
Neumannt, mert o a Szovjetunioban is internalva volt. A haboru utani perekrol tovabbi 
ijeszto teny az, hogy Charlotte Bormannak nem engedtek meg, hogy a francia megszallasi 
zonaban a Rastadti perben a tabor szemelyzeterol taniivaUomast tegyen. Ez azoknak a 
sorsa, akik a megsemmisitesi meset tagadjak. 



9. A koncentraciostaborok lenyege es allapotok a 
koncentraciostaborokban a haboru idejen 



Colin Cross Adolf Hitler (London, 1973) c. konyveben a szokasosnal tobb logikat 
visz a targyalt idoszakrol szolo vitaba, amikor eleselmejuen megjegyzi, hogy ' zsidok 
millioinak utaztatasa Europan keresztiil azert, hogy egy ketsegbeesett habonis 
sziiksegallapot idejen megoljek oket, ez logikusan gondolkodva ertelmetlennek tunik' (307. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



oldal). Eppen errol van szo: Itt tesszlik kerdesesse ennek az oktalansagnak a 
valoszihuseget, valamint azt, hogy ez egyaltalan lehetseges volt-e. Val6szinu-e, hogy a 
haborii csucspontjan, amikor a nemetek remenytelen tulelesi harcot folytattak ket fronton, 
akkor tenyleg zsidok millioit szallitottak-e volna alKtolag dragan felepitett es fenntartott 
vagohidakra? Csak a 3 vagy 4 millio zsidot Auschwitzba szallitani (meg ha fol is tennenk, 
hogy egy ilyen hatalmas szam tenylegesen Europaban letezett, ami nem allt fenn), az a 
nemet kozlekedesi rendszernek tarthatatlan megterhelest jelentett volna, mert az a messze 
kiterjesztett orosz front miatt mar a vegsokig meg volt terhelve. Ennek a mesebe illo 6 
millio zsidonak es szamos mas nemzetisegnek a fogolytaborokba valo szalMsa 
ketsegkiviil lehetetlenne tette volna a hadi tevekenyseget. Nines okunk azt gondolni, hogy a 
tehetseges nemetek ezzel a hadiszerencsejiiket kockaztattak volna. 

Masfelol egy celszeru szamu fogoly (363 000) Auschwitzba szallitasa a haborii alatt 
ertelmes, mivel ok ott dolgoznak. (A fenti szam a regisztralt foglyok szama). Valqjaban a 3 
millio Europaban elo zsidobol maximum 2 millio volt egyszerre internalva, sot valoszinuleg 
inkabb 1 500 000. Kesobb a Voroskereszt jelentesebol fogjuk latni, hogy peldaul 
Szlovakia teljes zsido lakossaga koncentracios tabort nem latott es masok nagy gettokba, 
mint pi. Theresienstadt (Praga mellett) voltak osszegyujtve. A kitelepites Nyugateuropabol 
tobbe-kevesbe csekelyebb merteku. Reithnger kozeKteset, hogy a 320 000 franciaoszagi 
zsidobol 50 000-t internaltak, mar megismertiik. 

Azt kell megkerdezniink, hogy vajon lehetseges volt-e az alKtolag mUlios szamu 
zsidot megsemmisiteni? Volt a nemeteknek erre eleg ideje? Lehetseges-e, hogy emberek 
millioit megegettek, amikor munkaerohianyban szenvedtek es minden hadifoglyot a 
hadiiparban dolgoztattak? Lehetseges volt-e, emberek millioit 6 honap alatt 
megsemmisiteni es a nyomokat eltiintetni? Lehetseges volt-e a zsidok ilyen merteku 
osszegyujtese es megsemmisitese? Ezek azok a kerdesek, amelyek egy kritikusan 
gondolkodo szemelynek eszebe jutnak. es hamar felfedezi, hogy nem csak a statisztikai es 
irasbeh bizonyitekok, amelyek errol leteznek, hanem egyszeruen a szallitasi es ellatasi 
problemak is a hat mUlios meset hihetetlenne teszik. 

Noha a koncentraciostaborokban lehetetlen volt mUhokat megolni, azert, hogy a 
gyilkossagokat hihetove tegyek, a koncentraciostaborok lenyet es az ott uralkodo 
allapotokat mertekteleniil eltiiloztak. WiUiam Shirer elmondja egy tipikusan gondatlan 
reszletben, hogy 'mind a 30 naci koncentracios tabor halaltabor volt' (ugyanott, 1150. 
oldal). Ez tokeletesen hazug alMs es meg a megsemmisitesi mese terjesztoi sem fogadjak 
el. Shirer Egon Kogont is idezi, a Pokol elmelete es gyakorlata (New- York, 1950, 227. 
oldal), amely a halottak teljes szamat az osszes taborban 7 125 000-re teszi. De Shirer egy 
labjegyzetben hozzafuzi, hogy ez a szam 'ketsegkiviil tul magas'. 

'Halaltaborok' a vasfiiggony mogott 

1945-ben az szovetsegesek propagandaja azt alKtotta, hogy minden koncentracios 
tabor, kiilonosen a Nemetorszagban levok 'halaltaborok' voltak; de nem sokaig. A kituno 
amerikai tortenesz, Harry Elmer Barnes ezzel a kerdessel foglalkozva azt irta: " Eloszor a 
Nemetorszagi taborokat neveztek annak, mint Dachau, Belsen, Buchenwald, 
Sachsenhausen es Dora, de hamarosan kideriilt, hogy ott nem volt szisztematikus 
megsemmisites. Erre az erdeklodes Auschwitz, Treblinka, Belzec, Chelmo, Janowska, 
Tarnow, Ravensbriick, Mauthausen, Brezenzca es Birkenau fele fordult. Ettol a hstanak 
meg nines vege, pedig ez sziikseges lenne " (Rampart Journal, 1967 szeptember). Az 
tortent, hogy becsiiletes megfigyelok a brit es amerikai megszallo csapatokban 
Nemetorszagban lattak, hogy a haborii vege fele sok taborlako betegsegek es az ehseg 
aldozata lett, de a 'gazkamraknak' nyomat sem talaltak. Ez volt az oka, hogy az orosz 
megszallasi zonakban fekvo Auschwitz es Trebhnka tabort neveztek ki rettenetes 
megsemmisito kozpontoknak es ezeket toltak eloterbe, annak ellenere, hogy ezeket 
senkinek sem volt szabad megtekinteni. A lezart vasfiiggony mogott ezeket a vad^at senki 
sem tudta bizonyitani. A kommunistak alMsa szerint 4 millioan haltak meg a hatalmas 
gazkamrakban, amelyekben 2 millio ember szamara volt hely - es senki sem tudta az 
ellenkezojet bebizonyitani. 

Mi a valosag az un. gazkamrakrol? Stephen F. Pinter, aki a haborii utan 
Nemetorszagban es Ausztriaban az amerikai hadiigyminiszterium tanacsadqjakent 



29 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



dolgozott, az ismert katolikus ujsagban, az Our Sunday Visitor (Vasarnapi Latogatonk)- 
ban 1959 Junius 14-en a kovetkezo megallapitast irta le: "A haboru utan 17 honapig voltam 
az amerikai hadiigyminiszterium megbizasabol Dachauban iigyved es bizonyithatom, hogy 
Dachauban nem voltak gazkamrak. Ott latogatoknak es turistaknak a krematoriumot 
mutattak meg es azt hibasan gazkamranak neveztek. Ugyanigy egyetlen Nemetorszagban 
levo koncentraciostaborban sem volt gazkamra. Elmeseltek nekiink, hogy Auschwitzban 
volt gazkamra, de mivel az a szovjet megszallasi zonaba esett, nem engedtek nekiink meg 
annak megtekinteset, mivel azt a szovjetek nem engedik meg. Mi a hat haboru utani ev alatt 
azt tudtuk Nemetorszagban es Ausztriaban megallapitani, hogy egy bizonyos szamu zsidot 
megoltek, de az 1 miUios szamot ez biztosan nem erte el. En zsidok ezreit hallgattam ki, 
osztrak es nemet koncentracios taborok volt lakoit, es magamat ezen a teren szakembernek 
tartom. " 

Ez a szokasos propagandatol teljesen eltero tortenet. Pinter termeszetesen nagyon 
vUagosan lat a gazkamrakent mutogatott krematorium iigyeben. Ez egy gyakori triikk, 
mivel a taborokban seholsem volt gazkamra, a krematoriumot atneveztek 'gazkamranak', 
csak azert, hogy a gazkamra es a krematorium fogalmat osszemossak. A krematoriumban ( 
mint ahogy ma is hasznaljak), egyetlen lang van, ahol azoknak a testet egetik, akik pi. 
termeszetes halallal haltak meg, mindenek elott a fertozeses betegsegek altal. Ezt a tenyt 
bizonyitotta be pi. a miincheni piispok, Faulhaber kardinahs. O jelentette az amerikaiaknak, 
hogy pi. a szovetsegesek legitamadasai kovetkezteben Miinchenben 30 000 ember halt 
meg. A piispok megkerte a nemet hatosagokat, hogy a 30 000 halott elhamvasztasahoz a 
dachaui krematoriumot hasznalhassak. A javaslatot azzal utasitottak el, hogy a dachaui 
krematoriumnak csak egy langja van es ezert nem tud annyi halottat elhamvasztani. Ebbol 
vUagos, hogy a Dachaui krematorium annak a 238 000 zsidonak a holttestet sem tudta 
volna elhamvasztani, akiket alKtolag ott megoltek. Ha ez lehetseges lett volna, akkor a 
krematorium 326 evig sziinet nelkiil kellett volna hogy iizemeljen es amellett 530 tonna 
hamu allt volna elo. 

Csekelyebb veszteseg 

A dachaui vesztesegrol szolo szamok tipikusak azokra a tulzasokra, melyeket 
kesobb helyesbitettek. 1946-ban Philipp Auerbach, a bajor kormany zsido aUamtitkara, 
akire kesobb rabizonyitottak, hogy nem letezo zsidok szamara karteriteseket tett zsebre, egy 
emlektablat leplezett le. A tablan a kovetkezo szoveg all: "Ezt a teriiletet tartsuk 
emlekezetiinkben annak a 238 000 embernek az emlekere, akiket itt elegettek. " Azota a 
vesztesegi szamadatok sziinteleniil lefele mozognak, e piUanatban a 26 000 tajan allnak, 
akiknek a tobbsege a haboru vege tajan halt meg tifusz es ehezes kovetkezteben. Ez a 
csokkenes, ami itt ma az eredeti szam 10%-anal tart, ketsegkiviil tovabb fog csokkenni es 
azt egy napon a meseszerii hat miUios szamra is alkalmazni fogjak. 

Masik pelda a mostani Auschwitz veszteseg felbecsiilesenek eroteljes korrigalasa 
lefele. A 3-4 mUlios tulzas mar Reithnger szamara is erthetetlen. O most a veszteseget 600 
000-re taksalja. Ugyan ez a szam is eros tulzas, de tipikus a csokkenes aranya 4 mUhorol 
600 ezerre, es tovabbi korrekcio varhato lefele. Shirer maga Reithnger utolso 
felbecsiilesere hivatkozik de elmulasztja azokat a sajat regebbi felbecsiilesevel osszhangba 
hozni, megpedig azzal, hogy ennek a szamnak a felet, 300 000 magyar zsidot alKtolag '46 
nap alatt oltek meg' - Ez egy kiugro pelda a felelotlen ostobasagokra, amelyeket errol a 
temarol irtak. 

Emberi feltetelek 

Hogy nehany ezer taborlako a haboru zavaros utolso honapjaiban meghalt vezet 
minket ahhoz a kerdeshez, hogy mHyenek voltak eletfelteteleik a haboru alatt. Ezeket sok 
konyvben remiszto es borzalmas formara hamisitva irtak le. A Voroskereszt kesobbiekben 
vizsgalt jelentese a meggyozoen bizonyitja, hogy a taborok belso szervezese a haboru 
idejen jo volt. Az ott dolgozo taborlakok eUatasa meg 1943 es 1944-ben is napi 2750 
kaloria volt naponta, ami ketszer annyi volt, amennyit az atlagos nemet polgar a megszallt 
Nemetorszagban kapott. Az internaltak allando orvosi feliigyelet alatt voltak es a betegeket 
korhazba utaltak. Minden internalt, ellentetben a Szovjetuniobeh taborokba internaltakkal 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



kaphattak a Voroskereszt segelyosztalyatol elelmiszercsomagokat, ruhakat es 
gyogyszereket. Az allamiigyeszseg minden esetben szabalyszem vizsgalati eljarast 
folytatott le a buniigyek miatt eKteltek eseten. Az artatlanokat elengedtek es azokat, akik a 
taborban sulyos bunt kovettek el, azokat katonai birosag itelte el es kivegeztek oket. A 
Koblenzi katonai adatgyujtemenyben talalhato Himmlernek egy 1943 -ban kelt parancsa, 
amely az ilyen kivegzesekre vonatkozik es kiilonosen arra utal, hogy 'bmtalitas nines 
megengedve'. (ManveU es Fraenkel, ugyanott, 312. oldal). Neha elofordultak brutaUs 
cselekmenyek is, de az ilyen eseteket dr. Konrad Morgen SS biro a birodalmi buniigyi 
rendorseg megbizasabol kivizsgalta. Az o feladata volt a tabori buniigyek vizsgalata. Dr. 
Morgen 1943-ban magat a taborparancsnokot, Kochot is elitelte, mert a taborban 
felkelesek voltak es ez a per a nemet lakossag szamara nyilt per volt. Figyelemre melto, 
hogy Oswald Pohl, a koncentracios taborok szervezeseert felelos tiszt, akit Niirnbergben 
olyan emberteleniil megkinoztak, Koch eseteben a halalos biintetest javasolta. Az SS 
torvenyszek Kochot valoban halalra itelte, de lehetoseget kapott az orosz fronton valo 
bevetesre. De mielott ez megtortenhetett volna, a teriileti SS vezeto, Waldeck herceg a 
kivegzest mar vegrehajtatta. Ez egyertelmii bizonyiteka annak, hogy az SS a sziiksegtelen 
brutalitasokat komolyan vette. A haboru alatt az SS torvenyszek sok hasonlo akciot hajtott 
vegre brutahtasok elkeriilesere. 1945-ig 800 esetet vizsgaltak feliil. Dr. Morgen azt vaUotta 
Niirnbergben, hogy o internaltak szazaival beszelte meg bizalmas beszelgetesben a 
taborviszonyokat. Keves alultaplaltat talalt, kiveve a korhazakban, es ugy talalta, hogy a 
taborlakok szorgalma es munkajanak eredmenyessege lenyegesen alatta volt a nemet 
munkasok munkajaenak. 

Pinter es Faulhaber bizonyitvanyai megmutattak, hogy a dachaui gyilkossagokrol 
szolo alMsok nem igazak, es azt is lattuk, hogy a taborok embervesztesegenek szamadatai 
folyamatosan kisebbek lesznek. A Dachaui tabor tenyleg tipikusnak tekintheto az 
internalas koriilmenyeit Uletoen. A munka a gyarakban es mas munkahelyeken kotelezo 
volt, de a kommunista vezeto, Ernst Ruff eskii alatt vaUotta 1947 aprihs 18-an, hogy a 
banasmod a munkaban es a taborban emberseges volt. Jan Piechowiak, a lengyel foldalatti 
mozgalom egyik vezetoje, aki 1940 majus 20-t61 1945 aprihs 29-ig Dachauban volt, 1946 
marcius 21-en tanusitotta, hogy a foglyokkal jol bantak es a tabor SS szemelyzete 
fegyelmezetten viselkedett. Berta Schirotschin, aki a haboru egesz tartama alatt a Dachaui 
tabor elelmiszereUatasi reszlegeben dolgozott, tanusitotta, hogy a dolgozok az 1945-os ev 
elejeig, a Nemetorszagban uralkodo elelmiszerhiany ellenere minden nap reggel 10-kor a 
tizoraitmegkaptak. 

Altalanossagban Niirnbergben eskii alatt tett taniivaUomasok szazai bizonyitjak hogy 
a taborokban a banasmod emberseges volt, de a targyalason csak azokat emeltek la, 
amelyek a rossz nemet szervezesrol szoltak, es igy a propaganda szamara hasznosak 
voltak. Az iratok tanulmanyozasa azt is megmutatja, hogy a zsido taborlakok, akik 
kitelepitesiiket es taborokba valo internalasukat elutasitott^, az ott uralkodo viszonyok 
szigorat erosen eltuloztak, mig a mas nemzetekbeh politikai okokbol internalt taborlakok, 
ahogy fentebb is lathato, kiegyensulyozottabb kepet mutattak a taborokrol. Sok esetben 
nem engedtek meg tanuknak, pi. Charlotte Bormannak, hogy tanuvallomast tegyenek, mert 
az o tapasztalatuk nem iUett abba a kepbe, amelyet Niirnbergben a taborokrol festettek. 

Elkeriilhetetetlen kaosz 

A nemet koncentraciostaborokban uralkodo rendezett viszonyok 1945-ben a haboru 
utolso remes honapjaiban lassan osszeomlottak. A Voroskereszt jelentese elmondja, hogy 
a szovetsegesek nagyfeliiletii bombazasai a birodalmi szallitasi es hirkozvetitesi rendszeret 
szettorte. Az elelmiszerszalMsok nem erkeztek meg a taborokba, igy az ehhalal szedte 
aldozatait, eppiigy mint a nemet civil lakossag koreben. Ez a borzalmas helyzet a 
taborokban azzal tetezodott, hogy a tulzsufoltsag miatt tifuszjarvanyok iitottek fel fejiiket. 
A tulzsufoltsag a keleti taborok kiiiritese miatt allt elo, mint peldaul Auschwitz eseteben, 
ahonnan a szovjet elorenyomulas miatt a taborlakokat nyugatra szalKtottak. Ilyen, a 
menetelestol elfaradt embercsoportok jottek aztan Bergen-Belsenbe vagy Buchenwaldba, 
amelyek mar azelott is nehez helyzetben voltak. 

A tabor Belsen, Brema meUett ezekben a honapokban kiilonosen zavaros allapotban 
volt, es Felix Kersten, Himmler masszore, egy anti-naci elmondta, hogy a szerencsetlen 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



'halaltabor' nev az 1945 marciusaban kitort es rohamosan terjedo tifuszjarvany miatt ragadt 
a taborra. (Kersten, Memoarok 1940-1945, London, 1965). Ketsegtelen, hogy ezek a 
rettenetes koriilmenyek par ezer ember halalat okoztak, es a fenykepek, amelyek csontig 
lesovanyodott embereket es huUahegyeket mutatnak, es amelyeket a propagandistak 
mutogatnak es azt alKtjak, hogy a 'megsemmisites' aldozatait mutatjak, azok ezeket az 
allapotokat mutatjak. 

A Belseni allapotoknak meglepoen tisztesseges leirasa olvashato a Purnell's II. 
vilaghaboru tortenete (7. kotet, Nr. 15) ben Dr. Russell Barton toUabol, aki jelenleg az 
Essexi SeveraUs korhaz osztalyvezetoje es tanacsado pszichiatere. Dr. Barton 
orvostanhaUgatokent toltott a haboru utan a taborban egy honapot. Jelentese leirja a 
halalozas okait a taborban, es azt is, hogy mi okozta az eloaUt allapotokat. Dr. Barton 
elmondja, hogy Glyn Hughes hadnagy, a brit katonai orvos, aki 1945-ben a tabor 
parancsnoksagat atvette, velemenye szerint "nem tortent a taborban bunteny". Dr. Barton 
azt is elmondja, hogy a latogatok abbol is kiindulhattak, hogy a latott allapotokat a nemet 
taboriranyitas akarattal hozta letre. A taborlakok tudatosan meseltek brutalitasi es 
nemtorodomsegi esetekrol, es a tabort latogato kiilfoldi ujsagirok a hallottakat olyan 
formaba ontottek, hogy az megfeleljen a hazajukban uralkodo propaganda iranyvonalanak. 

Dr. Barton hangsulyozza, hogy az adott koriilmenyek kozott a magas elhalalozasi 
arany es a betegsegek elkeriilhetetlenek voltak es azt is, hogy az csak 1945-ben volt Hyen 
aranyii. "A foglyokkal folytatott beszelgetesek megmutattak, hogy a taborviszonyok 1944 
vegeig nem voltak rosszak. A barakkok fenyofak kozott voltak es minden baraldcban volt 
mosdo, WC, zuhanyozo es kalyhak". Az elelmiszerhiany okat meg reszletesen taglaljuk. 

"Nemet orvostisztek elmeseltek, hogy az utolso honapokban az elelmiszer taborokba 
szallitasa mind nehezebb lett. Mindenre lottek, ami az autopalyan mozgott. . . Meg voltam 
lepodve, hogy meg 2-3 ewel azelotti idokbol is megvoltak a dokumentumok es a nagy 
mennyisegii elelmiszertol, amit ott naponta megfoztek es szetosztottak. Attol az idotol 
kezdve meg voltam gyozodve rola, hogy nem volt szandekos eheztetesi politika. Ezt a 
joltaplalt taborlakok nagy szama is alatamasztotta. Miert volt olyan nagy szamu taborlako 
alultaplalt? Ennek a fo okai Bergenben a betegsegekben, a tulzsufoltsagban, a rend es 
fegyelem hianyaban a barakkokon beliil es a nem megfelelo elelmiszer, viz es 
orvossagellatasban keresendok. " A belso rend hianyat, amely elelmiszerelosztasok idejen 
felkelesszerii allapotokban nyilvanult meg, a britek a gepfegyver hasznalataval es a 
taborban rendszeresen mozgo tankok illetve panceloskocsik bevetesevel egyensulyoztak 
ki. 

Az ilyen koriilmenyek kozott elkeriilhetetlen halalesetek szamat Gly Hughes ligy 
becsiih fel: "koriilbeliil ezret a brit katonak baratsagossaga olt meg, mert ezek a 
taborlakoknak sajat elelmiszeradagukat es csokoladet adtak. ". Mint olyan ember, aki 
Belsenben volt. Dr. Baron nyilvanvaloan nyitott szemekkel figyeli a 
koncentraciostaborokkal kapcsolatos mitologiat es azt a kovetkeztetest vonja le belole: "A 
Belsenben talalt allapotok okanak megertesehez nagyon figyelmesen kell a borzalmas 
szinjatekot figyelni, amely a propaganda szamara nagyon hasznos volt. . . . Ilyen 
allapotokrol egyszeriien a jo' es 'rossz' szavakat hasznalataval vitatkozni tenyeket 
figyelmen kiviil hagyasat jelenti. 

Hamisitott fenykepek 

Nem csak a Belsenihez hasonlo szituaciokat aknaztak ki szegyenteleniil, hanem a 
propaganda nagyvonaluan hamisitott biintenyek fenykepet es filmjeit is felhasznalta. Az a 
kiilonleges helyzet, amelyet Belsenben talaltak, az csak nehany masik taborra volt igaz. A 
legtobb tabor nem ert meg ekkora nehezsegeket es a taborlakok viszonylag jo egeszsegben 
ertek meg a haboru veget. Ennek eredmenyekeppen tudatosan vetettek be hamisitasokat, 
hogy a remes viszonyokat tulszinezzek. A brit Catholic Herald c. ujsag egy ilyen 
hamisitast leplezett le 1948 oktober 29-en. A cikk elmondta, hogy Kasselben, ahol minden 
felnott nemet lakost arra kenyszeritettek, hogy egy Buchenwaldrol szolo 'remfilmet' 
vegignezzen, egy Gottingeni orvos fehsmerte magat, ahogy meztelen aldozatokat nez. 
Miutan elso ijedtsege elmiilt, fehsmerte, hogy azt a filmreszletet latta, amelyet 1945 februar 
13-an vettek fel Drezda szornyii bombazasa utan, ahol o mint orvos dolgozott. A kerdeses 
filmet Kasselban 1948 oktober 19-en mutattak be. A Drezdat ert legitamadas soran 135 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



000 ember halt meg, legtobbje meneklilt asszonyok es gyerekek. A tamadas utan az 
aldozatokat vasrostelyokra tettek es 400-500-asaval elegettek oket, ami nehany hetig tartott. 
Ezek voltak azok a jelenetek, amelyek a bemutatott film szerint Buchenwaldbol szarmaztak, 
de az orvos felismerte a csalast. 

A haboriis fenykepek hamisitasa nem uj. Tovabbi informacio errol pi. Arthur 
Ponsoby konyveben olvashato: A hdboruk hazugsdgai. (London, 1928). Ez a konyv az 
elso vHaghaborubol nemet kegyetlensegekrol mutat be hamisitott kepeket. Ponsoby az 
ilyen triikkoket 'huUagyar' es 'belga csecsemok kez nelkiil' -nek nevezi. Ezek a kepek 
meglepoen hasonlitanak a naci 'bunozes' kepeihez. 

F. J. P. Veale elmondja, hogy az 'emberszappan' kifejezest a szoyjetek vezettek be a 
niirnbergi targyalasok soran mintegy az elso habonis brit 'huUagyar' utanzasakent, amely 
azt alKtotta, hogy a rettenetes nemetek alKtolag a huUakbol kiilonfele nyersanyagokat 
alKtottak elo. (Veale, ugyanott, 192. oldal). Emiatt a vad miatt a brit kormany 1918 utan 
bocsanatot kert. 1945 utan ezt a meset lijra eletre hivtak az emberborbol kesziilt 
lampaernyok es az emberi testbol fozott szappan tortenetenek formajaban. ManveU es 
Fraenkel fogcsikorgatva ugyan de ehsmerik, hogy a Buchenwaldi perben a lampaernyo 
bebizonyitasa kesobb nagyon ketsegesnek tunt (A peldatlan bunteny, 84. oldal). Ez a mese 
egy irasos eskiivel bizonyitott vallomasban volt, amelyet egy bizonyos Andreas 
Pfaffenberger adott le, abbol a fajtabol, amelyet mar ezelott megbeszeltiink. Lucios Clay 
tabornok 1048-ban azt nyilatkozta, hogy a perben hasznalt frasbeh nyilatkozatok nem 
alltak meg a helyiiket egy kesobbi pontosabb vizsgalatban, ahol kideriilt roluk, hogy frqjuk 
'hallott a dologrol'. 

A hatmillios mese viszonylataban elofordulo hamisitott fenykepekrol kituno mu Udo 
Walendy konyve 'Kepdokumentumok a tortenelemirdshoz', (VlothoAVeser 1973). 
Szamtalan peldajabol egyet vesziink elo. Az elso fenykep szarmazasa ismeretlen, a 
masodik egy fotomontazs. A pontosabb vizsgalatnal kideriil, hogy az alio alakokat az elso 
keprol vettek es egy csomo huUat masoltak elejiik. A racsot leretusaltak a keprol es igy allt 
elo egy tokeletesen uj 'remfoto'. Ez a nyilvanvalo hamisitas van R. Schnabel konyveben : 
SS- hatalom erkolcs nelkiil (1957, Frankfurt), a kep alairasa: Mauthausen. (Walendy meg 
18 hasonlo peldat ad meg Schnabel konyvebol. ). Ugyanez a fenykep jelent meg a 
nemzetkozi haditorvenyszek eljarasaban, XXX kotet, 421. oldal, hogy alKtolag a 
Mauthauseni tabort mutassa be. Tovabba fehrat nelkiil hozzak Eugene Auroneau 
Koncentraciostabor Dokumentum F. 321 a Niirnbergi nemzetkozi birosag reszere; Heinz 
Kiihnrich: Az SS dllam (Berlin, 1960), 81, oldal; Vaclav Berdych: Mauthausen (1959, 
Praga); Robert Neumann: Hitler, A harmadik birodalom emelkedese es bukdsa, (1961, 
Miinchen). 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



10. A zsidok es a koncentraciostaborok: a Voroskereszt 
jelentese 



Letezik egy becsiiletes es objektiv jelentes az Europai zsidokerdesrol a masodik 
vilaghabom alatt es a nemet koncentraciostaborokban uralkodo allapotokrol, megpedig a 
Voroskereszt nemzetkozi bizottsaganak haromkotetes jelentese a masodik vilaghaboruban 
vegzett munkajarol (Genf, 1948). Ehhez a semleges forrasbol szarmazo atfogo jelenteshez 
ket elobb megjelent mu csatlakozik, amelyeket ez egeszit ki: Documents sur I'activite du 
CICR enfaveur des civils detenus dans les camps de concentration en Allemagne 1939- 
1945. (A Voroskereszt nemzetkozi szervezete tevekenysegenek dokumentumai a 
Nemetorszagi koncentracios taborok civil foglyai erdekeben 1939-1945) (Genf, 1946) es 
Inter Arma Caritas, A Voroskereszt nemzetkozi szervezetenek tevekenysege a masodik 
vHaghaboru alatt (Genf, 1947). Az frok csoportja Frederic Siordet vezetese alatt elmondja a 
bevezetoben, hogy a jelentes a Voroskereszt hagyomanyanak szellemeben kesziilt, 
szigoruan a semlegesseget megtartani, es erre itt is sulyt helyez. 

A Voroskereszt nemzetkozi szervezete az 1929-i Genfi konvenciora hivatkozva jutott 
el a nemet hatosagok altal Kozep es Nyugateuropaban internalt civil foglyokhoz. Ezzel 
szemben a bizottsagnak nem volt lehetosege Szovjetunioban internalt civH foglyokat 
meglatogatni. A Szovjetunioban internalt civil es katonai foglyok, akiknek eletviszonyai 
messze a legrosszabbak voltak, ki voltak mindenfele feliigyeletbol zarva. 

A Voroskeresztes jelentes mindenekelott azert ertekes, mert eloszor a jogi 
koriilmenyeket tisztazza, amelyek szerint a zsidokat a koncentraciostaborba internalt^, 
ugyanis ellenseges kiilfoldikent. A mu ketfajta civilfogolyfajtat fr le, a masodik fajtahoz 
olyan civH szemelyek tartoznak, akiket szervezesi okokbol telepitettek ki (nemetiil 
'Schutzhaftlinge'), akiket politikai vagy faji okokbol vettek orizetbe, mert jelenletiik az aUam 
vagy a megszallo hatalom szamara veszelyt jelentene (III. kotet, 73. oldal). Ezeket a 
szemelyeket, folytatja a jelentes, abba csoportba osztottak be, mint az altalanos biztonsagi 
torveny miatt letartoztatottakat iUetve bebortonozotteket. (74. oldal). A jelentes lefrja, hogy 
a nemetek a Voroskereszt megfigyeloit eloszor nem szivesen engedtek a biztonsagi 
okokbol letartoztatottakhoz, de a bizottsag 1942 vegen megkapta az engedelyt. 1942 
augusztusa utan szabad volt nekik a nemet fo koncentraciostaborokban 
elelmiszercsomagokat kiosztani es 1943 februarjatol ez az engedely minden taborra es 
bortonre ervenyes volt. (II kotet, 78. oldal) A bizottsag hamarosan minden 
taborparancsnokkal kapcsolatba lepett es egy elelmiszersegely programot hivott eletre, 
amely 1945 utolso honapjaig mukodott. Zsido internaltak koszonoleveleit kaptak kesobb 
ezek miatt nagy tomegben. 

A Voroskeresztes csomagokat zsidok kaptak 

A jelentes leirja, hogy naponta keszitettek el maximum 9000 csomagot. 1943 oszetol 
1945 majusaig osszesen 1 112 000 csomagot^ kiildtek el 4500 tonna osszsuUyal a 
koncentraciostaborokba (III. kotet, 80. oldal). Elelmiszer mellett ruhazati cikkeket es 
orvossagokat tartalmaztak. Csomagokat kaptak a Dachaui, Buchenwaldi, Sangershauseni, 
Oranienburgi, Flossenburgi, Landsberg a. Lechi, Flohai, Ravensbriicki, Hamburg- 
Neuengammei, Mauthauseni, Theresienstadti, Auschwitzi, Bergen-Belseni Becsi es a 
kozep es delnemet taborok lakoi. A csomagokat elsosorban belgak, hoUandok, franciak, 
gorogok, olaszok, norvegok, lengyelek es hontalan zsidok kaptak. (III. kotet 83. oldal. ) A 
haboru folyaman a Voroskereszt abban a helyzetben volt, hogy azt a 20 millio svajci 
frankot, amelyet zsido jotekonysagi intezmenyek gyujtottek ossze vHagszerte, kiilonosen 
az amerikai Joint Distribution Committee New-Yorkban gyujtott ossze, tudtak elkiildeni es 
szetosztani. (I. kotet, 644. oldal). Az utobbi szervezet nemet engedeUyel Berhnben irodat is 
tartott font Amerika haboruba lepeseig. A Voroskereszt panaszkodott, hogy 
segelycsomagjai elkiildeset nem a nemetek akadalyoztak hanem a szovetsegesek szoros 
europai blokadja. A legtobb arut Romaniaban, Magyarorszagon es Szlovakiaban 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



vasaroltak be. 

A bizottsag kiilonosen a Terezvarosi bekes viszonyokat dicserte 1945 aprilisi utolso 
latogatasaig. Ez a tabor, ahova kb. 40 000 zsidot telepitettek at kiilonbozo orszagokbol, egy 
viszonylag elonyos helyzetben levo getto volt. A jelentes szerint a bizottsagi tagoknak 
lehetosegiik nyilott a Terezvarosi tabor megtekintesere ahol csak zsidok tartozkodtak es 
iranyitasa kiilonleges koriilmenyek kozott folyt. A bizottsag olyan hireket kapott, hogy 
ezek a taborok kiilonbozo birodalmi vezetok kiilonleges kiserletekent kezdodtek. . . Ezek 
azt kivantak, hogy a zsidoknak sajat iranyitasuk, sot szinte sajat fennhatosaguk alatt egy 
bizonyos kozossegi eletre legyen lehetosegiik. Ket kiildottnek lehetosege volt a tabort 
1945 aprihs 6-an meglatogatni. Ezek az elso latogatas kellemes koriilmenyeit lijra 
igazoltak. (I. kotet, 642. oldal). 

A bizottsag Ion Antonescu kormanyat is dicserte, a fasiszta Romaniaet, amely 
lehetove tette nekik, hogy segitsegiiket a 183 000 romaniai zsidora is kiterjesszek a szovjet 
megszallas idejeig. Akkor megsziint a segites lehetosege es a Voroskereszt keseriien 
panaszkodott arrol, hogy sohasem sikeriilt semmit Oroszorszagba kiildeniiik. (II, kotet, 62. 
oldal). Ugyanez volt a helyzet sok Nemetorszagi tabor eseteben is az oroszok altali 
'felszabaditasuk' utan. Az orosz megszallasig a bizottsag sok levelet kapott Auschwitzbol, 
amikor is az intemaltakat nyugat fele evakualtak. A Voroskereszt arra iranyulo kiserletei, 
hogy az Auschwitzban maradt taborlakoknak segitseget kiildjenek, nem jartak sikerrel. 
Azoknak az eredetHeg Auschwitzba internaltaknak, akik a kiiirites utan Buchenwaldba vagy 
Oranienburgba keriiltek, tovabbra is tudtak elekniszercsomagokat kiildeni. 

A nepirtasra nines bizonyitek 

A Voroskereszt jelentesenek egyik legfontosabb aspektusa az, hogy a haboru vegen 
ketsegkiviil bekovetkezett halalesetek valosagos okat megvUagitja. A jelentes ezt mondja: 
"Az invazio utani zavaros nemetorszagi allapotok, amikor a taborok elelmiszerellatasa nem 
volt rendszeres, az ehhalal novekvo szamu aldozatot kovetelt. Maga a nemet kormany a 
helyzet altal felriasztva 1945 februar elsejen informalta a Voroskeresztet. Az 1945 
marciusaban a Voroskeresztes bizottsag es az SS tabornok Kaltenbrunner kozott lenyeges 
eredmenyeket hoztak. "A segelyszalMsokat akkortol fogva maga a Voroskereszt oszthatta 
szet es a Voroskeresztnek joga volt minden taborban egy-egy kepviselot tartani... " (II. 
kotet, 83. oldal). 

Termeszetesen a nemet hatosagok azon faradoztak, hogy a helyzetet megjavitsak. A 
Voroskereszt ezt nagyon vHagosan meg is mondja, hogy ebben az idoben az 
elelmiszerszallitasok a szovetsegeseknek a nemet kozlekedesi rendszer elleni legitamadasai 
miatt nem voltak miikodokepesek, es az intemalt zsidok erdekeben tUtakozott a 
szovetsegesek 'barbar legihaboruja' miatt. (Inter Arma Caritas, 78. oldal). 1944 oktober 2- 
an a Voroskereszt nemzetkozi bizottsaga figyelmeztette a nemet kiiliigyi hivatalt, hogy a 
nemet kozlekedesi rendszer osszeroppanasa eseten az ehinseg az egesz lakossagot fogja 
sujtani. 

Ha az ember ezzel a reszletes haromkotetes jelentessel foglalkozik, akkor fontos 
hangsulyozni, hogy a nemzetkozi Voroskereszt kiildottei a tengelyhatalmak altal megszallt 
Europaban a zsidok szandekos megsemmisitesenek semmifele bizonyitekara nem talaltak. 
Az 1600 oldalas jelentes sehol sem ir gazkamrakrol vagy hasonlo eszkozokrol. Elmondja, 
hogy a zsidok a tobbi nemzetekkel egyiitt nehezsegeket es hianyokat ertek meg, de a teljes 
hallgatas a tervszerii megsemmisitesrol a hat miUios legenda vHagos ellenbizonyiteka. 
Eppiigy mint a Vatikan kepviseloi, akikkel egyiitt dolgoztak, a nemzetkozi Voroskereszt 
sem csatlakozott a szokasos vadaskodashoz. 

Ami a tenyleges halalozasi aranyt iUeti, a jelentes azt hangsulyozza, hogy a 
taborokban szolgalo zsido orvosok tobbsege a keleti fronton dolgozott az ott diilo 
tifuszjarvany visszaszoritasan, igy aztan az 1945-ben a taborokban kitort tifuszjarvanyt nem 
tudtak lekiizdeni (I. kotet, 204. oldal). 

Egyebkent allandoan azt alKtjak, hogy a tomeges kivegzesek zuhanyozoknak alcazott 
gazkamrakban tortentek. Ez a vad sem allja meg a helyet a jelentes olvasasa utan: " 
Nemcsak a mosdokat hanem a fiirdoket es a mosodakat is megvizsgaltak a bizottsag tagjai. 
Gyakran javasoltak higieniai berendezesek javitasat, megnagyobbitasat vagy felujitasat. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



Nem mindenkit internaltak. 

A Voroskereszt jelentesenek III. kotetenek 3. fejezete (zsido civillakossag) azt a 
segitseget uja le, amelyet a szabad lakossagnak adtak, es ez a fejezet teljesen vilagossa teszi, 
hogy messze nem internaltak minden zsidot, hanem sokan koziiliik bizonyos 
megszoritasokkal a szabad civillakossag kozott maradtak. Ez az alKtolagos 'megsemmisitesi 
programm alapossagaval' ellentetben all, es a hamis Hoess memoarok azon allitasaval, 
hogy Eichmann sulyt helyezett ra, 'minden elerheto zsidot' letartoztatni. Szlovakiaban 
peldaul, amelyert Eichmann segedje, Dieter Wisliceny volt felelos, a jelentes megallapitasa 
szerint a zsido kisebbseg nagy reszenek megengedtek azt, hogy az orszagban maradjanak, 
es 1944 augusztusaig ez a teriilet a viszonylagosan biztosabb teriiletek koze tartozott, 
kiilonosen lengyelorszagi illetosegu szemelyek szamara. Azok akik Szlovakiaban 
maradtak, az 1944 augusztusi nemet csapatok elleni felkelesig biztonsagban eltek ott. Az 
megfelel a valosagnak, hogy az 1942 majus 15-i torveny zsidok ezreinek bortonbe 
zarasaval jart, akik azutan taborokban laktak, ahol az ellatas es a szallas elfogadhato volt es 
ahol az ott lakoknak megengedtek, hogy fizetes elleneben dolgozzanak a szabadpiac 
felteteleihez hasonlo koriilmenyek kozott. (I. kotet, 646. oldal). 

A 3 mUlio koriih europai zsido nagy resze nemcsak az internalast keriilte el, hanem 
az egesz haboru folyaman folytatodott a zsidok kivandorlasa, altalaban Magyarorszagon, 
Romanian es Torokorszagon keresztiil. Erdekes modon a haboru utani kivandorlast a 
birodalom a nemetek altal megszallt teriiletekrol a haboru utan is megkonnyitette, mint 
peldaul azoknak a lengyel zsidoknak az eseteben, akik a megszallas elott Franciaorszagba 
keriiltek. " A Lengyelorszagi zsidokat, akik Franciaorszagi tartozkodasuk soran amerikai 
bevandorlovizumot kaptak, a nemetek amerikai allampolgarkent kezeltek, es a delamerikai 
orszagok altal kialKtott litlevelek ervenyesseget ehsmertek. " (I. kotet, 645. oldal). Mint 
jovendobeh amerikai allampolgarokat ezeket a zsidokat az amerikai idegenek szamara 
fenntartott teriileten a Delfranciaorszagi Vittelben gyujtottek ossze. 

Kiilonosen az Europai zsidok kivandorlasa Magyarorszagrol folytatodott anelkiil, 
hogy a nemet hatosagok ezt akadalyoztak volna. "1945 marciusaig", mondja a 
Voroskereszt jelentese, " azok a zsidok, akinek Palesztinaba volt beutazasi vizumuk, 
elhagyhattak Magyarorszagot. " (I, kotet, 648. oldal). Meg a Horthy kormany 1944-ben 
tortent levaltasa a Szovjetunioval valo fegyversziinetkotesi kiserlet utan es az lij, a nemetktol 
fiiggobb kormany alatt is. A Voroskereszt bizottsaga biztositotta a brit es az amerikai 
kormany igeretet, "minden segitseg megadasara, a zsidok Magyarorszagrol valo 
kivandorlasanak a megkonnyitesere". es az USA kormanyatol azt a hfrt kapta a bizottsag, 
hogy "az Egyesiilt AUamok kormanya most megerosM azt a tamogatast, amelyet minden 
zsidonak nyujt, akinek a kiutazasat engedelyeztek. " (I kotet, 649. oldal). 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



11. Vegre a valosag: Paul Rassinier muve 



Minden bizonnyal a francia torteneszprofesszor, Paul Rassinier muve jarul a 
legjelentosebben ahhoz hozza, hogy a megsemmisites kerdeset a valosaghoz hu modon 
lehessen megvizsgalni. Ennek a munek az ad kiilonleges erteket, hogy Rassinier maga 
nemet koncentraciostaborokba volt internalva es hogy neki, mint francia szocialista 
intellektuellnek es naciellenzonek nem volt arra sziiksege, hogy Hitlert vagy a nemzeti 
szocializmust vedje. Ennek ellenere a valosag es az igazsag erdekeben Rassinier halalaig, 
1966-ig azzal toltotte az idejet, hogy a 6 milhos mesenek es a nacik ordog voltanak a 
mesejenek hamis voltat bebizonyitsa. 

Rassinier 1933-t61 1943-ig torteneszprofesszor volt a College d'enseignement 
general-ban Belfortban, Academie de Besan§on. A haboru idejen ellenallo volt, amig 1943 
oktober 30-an a Gestapo le nem tartoztatta es 1945 vegeig a buchenwaldi es a dorai 
koncentraciostaborokba kiildte. A haboru vegen tifuszt kapott, ami az egeszseget ugy 
tonkretette, hogy tobbet nem tudott tanarkent dolgozni. A haboru utan a Medaille de la 
Resistance- val tiintettek ki es a francia kepviselohaz tagja volt, amig 1946 novembereben a 
kommunistak ki nem dobtak onnan. 

Rassinier ezek utan azt tekintette nagy muve celjanak, hogy a zsidok alKtolagos 
'megsemmisiteset' szisztematikusan analizalja. Nem meglepo, hogy muvei kevesse 
ismertek, es angolul egy sem jelent meg. Legfontosabb muvei: Odiisszeusz hazugsdga 
(1949, Parizs), A koncentraciostaborokban uralkodo allapotok vizsgalata, a sajat 
tapasztalatai alapjan, Odiisszeuszt bardtai eldrultdk (1960), ahol a propagandistak alMsait 
visszautasitja. Hatalmas munkaja ket kotettel zarodik. A valodi Eichmann per (1962) es Az 
eiiropai zsidok drdmdja (1964), amelyben Rassinier a felelotlen es tisztessegtelen 
szamadatokat a zsidokrol a haboru elott es alatt egy alapos statisztikai vizsgalattal 
helyrerakja. Utolso muve megvizsgalja ezenkiviil, hogy Izrael es a kommunista hatalmak 
hogyan hasznaltak ki a megsemmisitesi meset politikailag es gazdasagilag. 

Rassinier munkajanak egyik erdeme a sok kozul, hogy felfedi a nemetek paratlan 
gonoszsagarol szolo mesenek a tarthatatlansagat; az is meggyozoen felfedi, hogy hogyan 
valtoztattak at tortenelmi tenyeket athatolhatatlan partizanpropagandava. Vizsgalatai 
vHagosan es egyerteknuen bizonyitjak, hogy a zsidok sorsa a masodik vilaghaboru soran, 
ha azt a hamisMsoktol megszabaditjuk es tenyleges nagysagrendjere redukaljuk, akkor az 
sokat leJit irdatlan mereteit elvesziti es csak mint egy soMcal nagyobb es atfogobb tragedia 
reszekent szemlelheto. Egy 1960 elejen tartott Nemetorszagi felolvasokorutja soran 
Rassinier hangsulyozta nemet hallgatosaga elott, hogy a megsemmisitesi meset illetoleg 
legfobb ideje van a valosag ujjasziiletesenek es hogy maguk a nemetek kell hogy a valosag 
feltarasat elkezdjek, mert ezek a vadak a vilag szemeben egy teljesen igaztalan 
szegyenfoltot mutatnak. 

A gazkamra-csalas 

Rassinier el so munkajanak cirne Odiisszeusz hazugsdgai amiatt, mert utazok 
hajlamosak ra, hogy utazasaikrol csodalatos tortenetekkel jojjenek haza, es egesz halalaig 
minden megsemmisitesi tortenetet megvizsgalt, es megprobalta iroikat hazugsagon kapni. 
David Rousset A mdsodik kirdlysdg (New- York, 1947) c. konyvet roviden intezte el, mivel 
az azt alKtotta hazug modon, hogy Dachauban es Buchenwaldban gazkamrak voltak. 
Rassinier, aki maga Buchenwaldban volt internalva bebizonyitotta, hogy ott ilyesmi 
sohasem volt. Rassinier volt az, aki Jean Paul Renard abbetol azt kerdezte, hogy hogyan 
lehetseges az, hogy az abbe a Lancok es feny c. konyveben tanusitja, hogy Buchenwaldban 
gazkamrakat hasznaltak. Renard azt valaszolta, hogy neki masok beszeltek ezekrol, es o 
ezert volt hajlando olyan dolgokat tanusitani, melyeket maga sohasem latott (Ugyanott, 
209. oldal). 

Rassinier megallapitotta, Denise Dufournier konyvenek: A ndi haldltdbor (1948, 
London) elolvasasa utan, hogy az iroknak a gazkamrak letezesere mas bizonyitekok, mint 
bizonyos hirek, amelyeket ott hallottak, nem volt. Charlotte Bormann ezeket a hireket a 
kommunistak altal szandekosan terjesztett remhireknek nevezte. Hasonlo modon vizsgalta 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



meg Rassinier Philipp Friedman: Ez volt Auschwitz, egy haldltdbor tortenete (New York, 
1946), Eugen Kogon: A pokol elmelete es gyakorlata (New York 1950) es azt talalta, hogy 
ezek koziil egy iro sem tudott egyetienegy szemtanut sem megnevezni, aki Auschwitzban 
gazkamrat latott volna, es termeszetesen maguk sem lattak ilyet soha ott. Rassinier 
megemKti meg, hogy Kogon neki azt alKtotta, hogy egy idokozben meghalt tanii, Janda 
Weiss csak neki elmondta, hogy o latott Auschwitzban gazkamrakat. Mivel ez a szemely 
idokozben meghalt, Rassinier nem tudta ezt az allitast ellenorizni. Benedikt Kautskyt, az 
ordog es atkozottak irqjat, aki konyveben azt irta, hogy Auschwitzban zsidok millioit 
semmisitettek meg, meg tudta szemelyesen kerdezni. Kautsky ekkor csak a konyveben 
irottakat erositette meg, azaz, hogy o szemelyesen sohasem latott gazkamrat, es hogy leirt 
informacioi masok elbeszelesein alapulnak. 

A fodijat Rassinier Nyiszh Miklosnak adja a megsemmisitesi irodalom teren az 
Auschwitzi orvos cfmu konyveert, amelyben a tenyek hamisitasa, nyilvanvalo 
ellentmondasok es a legszegyentelenebb hazugsagok mutatjak, hogy az fro olyan helyekrol 
ir, amelyeket sohasem latott {Az europai zsidok tragediaja, 52. oldal). E konyv szerint 4 
1/2 evig minden nap 25 000 aldozatot semmisitettek meg, amely termeszetesen Lengyel 
Olga 2 1/2 evevel es a napi 24 000-el szemben haladast jelent. Ez azt jelentene, hogy 
Auschwitzban 1945-ig 41 miUio aldozatot gyilkoltak volna meg. Ez a haboru elotti zsido 
vUagosszlakossag 2 1/2-szereset jelenti. Amikor Rassinier megprobalt errol a furcsa 
'tanurol' informaciokat szerezni, eknondtak neki, hogy Nyiszh roviden a konyv kiadasa 
elott meghalt. Rassinier velemenye szerint Nyiszh egy kitalalt figura lehetett. 

A haboru utan Rassinier tenylegesen szinte egesz Europat beutazta, hogy legalabb 
egyetlen taniit talaljon, aki a masodik vHaghaboru soran nemet koncentraciostaborokban 
lefolyt gazkamras megsemmisitesek szemtanuja lett volna, de egyetlen ilyet sem talalt. Azt 
fedezte fol, hogy sok olyan iro volt, aki ugyan konyveben azt alKtotta, hogy a nemetek 
zsidok millioit gazositottak el, de meg soha ilyen celra epitett gazkamrat nem latott, 
mukodot kiilonosen nem, es egy iro sem tudott elo tanut megnevezni, aki ilyet latott volna. 
Ketsegteleniil a volt foglyok mint Renard, Kautsky es Kogon nem arra alapoztak 
leirasukat, amit maguk lattak, hanem arra, amit 'hallottak', mindig 'megbizhato' taniiktol, akik 
valamHyen okbol idokozben elhalaloztak es ezert nem tudtak az iro alMsait alatamasztani. 

A legfontosabb teny, amely Rassinier vizsgalataibol kovetkezik az az, hogy, es ez 
cafolhatatlan, a gazkamrak egyszeruen kitalaciok. A forrasok altal megadott helyeken 
folytatott komoly vizsgalatok mutattak meg hiheto modon, hogy a tulelt 'tanuk' allitasaival 
szemben a nemet taborokban Buchenwaldban, Bergen-Belsenben, Ravensbriickben, 
Dachauban, Doraban es az osztrak Mauthausenben gazkamra nem volt. Ezt a tenyt mint 
korabban emKtettiik, Stephen Pinter az amerikai honvedelmi miniszteriumtol igazolta es a 
Miincheni torteneti intezet is hivatalosan igazolja. Rassinier kiilonosen ramutat, hogy az 
Eichmann perben 'tanuk' bizonyitottak, hogy ok foglyokat lattak litban a gazkamrak fele. 

Ami a keleten, Lengyelorszagban levo taborokat iUeti, azokrol megmutatja Rassinier, 
hogy az egyetlen tanu, aki gazkamrak letet igazolja Treblinkaban, Chelmoban, Belzecben, 
Maidanekben es Sobiborban, Kurt Gerstein, akinek nem hiheto tanuvaUomasairol mar az 
elozoekben beszeltiink. Elso allitasaban az szerepelt, hogy 40 miUio embert gazositottak el, 
a masodik, alafrt vallomasaban 25 milUot emKt. A masodik vaUomasban mas dolgokat is 
lecsokkentett. Ezek a vaUomasok annyira nem hihetoek, hogy maga a Niirnbergi 
torvenyszek sem fogadta el oket. Ennek ellenere tovabba is hasznalatban maradtak es 
harom kiilonbozo valtozatukat idezi a megsemmisitesi irodalom. Ezek egyike nemetiil van 
es a nemet iskolakban is kiosztottak, ketto franciaul, amelyek nem ugyanazt a szoveget 
tartalmazzak. A nemet nyelvu szoveg szolgalt az Eichmann perben 'bizonyitekkent'. 

Vegiil Professzor Rassinier Dr. Kubovy, a Tel Avivi korunk zsido dokumentacios 
^alagkozpontja igazgatqjanak fontos beismeresere hivja fel figyelmiinket, amelyet az 
Ujramegtalalt fold c. muveben 1960. december 15-en tett. Dr Kubovy ehsmeri, hogy 
egyetlen parancs sem letezik Hitler, Himmler vagy Goringtol a zsidok megsemmisiteset 
iUetoen. (Az europai zsidok tragediaja, 31. es 39. oldal). 

A hat millios hazugsagot visszautasitjuk. 

A rettenetes hat miUios propagandaszamot Rassinier egy reszletes statisztikai 
analizis alapjan visszautasitja. Megmutatja, hogy ez a szam a haboru elotti zsido lakossag 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



szamanak megnovelesen, a kivandorlas es kitelepiiles figyelmen kiviil valo hagyasan es az 
1945-ben eletben levo tiilelok szamanak lecsokkentesen alapulo hibas szam. Ezt a 
modszert hasznalta a zsido vilagkongresszus. Rassinier ezenkfviil minden frott vagy szobeli 
'tanuvallomast' elutasit a hat milliorol, amely az elozoekben leirt modon jottek letre 
ugynevezett 'tanuk' kozremukodesevel, mivel ezek a tanuvallomasok ellentmondasoktol, 
tiilzasoktol es hazugsagoktol hemzsegnek. Peldakent a dachaui veszteseg szamat emKti, 
amelyet NiemoUer plebanos az Auerbach altal kitalalt 238 000 -kent emKti, mig a 
Miincheni Neuhaussler piispok egy Dachauban tartott beszedeben megallapitotta, hogy ott 
osszesen 38 nemzetbol szarmazo 200 000 szemelybol csak 30 000 ember vesztette eletet 
(az Europai zsidok dramaja, 12. oldal). Ma ez a felbecsiiles megint egy par ezerrel 
csokkent es ez igy megy tovabb. Maga Rassinier ebbol azt a kovetkeztetest vonja le, hogy 
azok a tanuvallomasok, amelyek a hat miUio halott szamat alatamasztjak es olyan 
emberektol szarmaznak, mint Hoess, Hoettl, Wisliceny es HoUriegel, akik halalos itelettel 
szamoltak vagy abban remenykedtek, hogy kegyelmet kapnak es allando kfnzasoknak 
voltak kiteve, teljesen hiteltelenek. 

Rassinier nagyon figyelemremeltonak talalja, hogy a hat miUios szamot az Eichmann 
perben nem emKtettek. "A vad a Jeruzsalemi perben ennek megfeleloen a fo vadpontban 
nagyon gyenge labakon aUt, megpedig abban, hogy hat miUio Europai zsidot semmisitettek 
meg a gazkamrakban. A haboru utani napok leM es anyagi zurzavaraban egy ilyen erv 
hamarabb talalt hivokre. Maig sok iratot hoztak nyilvanossagra, amelyek a niirnbergi perek 
idejen meg nem voltak elerhetok, es azok abba az iranyba mutatnak, hogy ha a zsidokkal a 
Hitler- rendszer alatt jogtalansagok is tortentek es iildoztek is oket, megsem lehetseges, 
hogy hatmiUio aldozatvolt. (ugyanott, 125. oldal). 

Alaposan atvizsgalt statisztikai adatok alapjan tobb szaz oldal terjedelemben jut az 
europai zsidok tragediajaban arra a kovetkeztetesre, hogy a zsidok masodik vHaghaboriis 
vesztesege az 1. 2 mUliot nem haladhatja meg es hogy ezt a szamot a korunk zsido 
dokumentacios vHagkozpontja Parizsban ervenyesnek tekinti. O ezt a szamot maximalis 
hatarkent tekinti es a zsido statisztikus Raul Hilberg egy tanulmanyaban ugyanarrol a 
problemarol az alacsonyabbra becsiilt szamra, a 986 892-re utal. Rassinier hangsiilyozza, 
hogy Izrael allam mindezek ellenere fenntartja jovateteh koveteleset 6 millio aldozat 
szamara, fejenkent 5 000 DM-et (= 30 milliard DM-et). 

Kivandorlas: A vegmegoldas 

Professzor Rassiniert kiilonosen eloterbe helyezi, hogy a nemet kormany sohasem 
folytatott mas politikat, mint a zsidok kivandorlasaet tengeren tulra. 

Azt is megmutatja, hogy a Niirnbergi zsidotorvenyek meghozatala utan 1935 
szeptembereben a nemetek a britekkel targyaltak a zsidok kivandorlasanak engedelyezese 
iigyeben Palesztinaba, espedig a Balfour nyilatkozat alapjan. Amikor ez nem vezetett 
sikerre, mas orszagokat is megkerdeztek, hogy hajlandoak-e zsidok felvetelere, de ezek ezt 
elutasitottak (ugyanott, 20. oldal). A Palesztina tervet 1938-ban ujra felelesztettek, de ez 
lijra osszeomlott, mivel Nemetorszag nem tudott az Angha altal kovetelt 3 millio birodalmi 
marka alapjan targyalni anelkiil, hogy a targyalasokba a sikertelenseg eseten adando 
karteritest is bevonjak. Ezen nehezsegek ellenere Nemetorszag biztositotta a nemet zsidok 
nagy reszenek a kivandorlasat elsosorban az Egyesiilt AUamokba. Rassinier utal a 
Madagaszkar-targyalasok 1940 vegi sikertelensegere is. "1942 augusztus 21-i beszedeben 
a Harmadik Birodalom kiiliigyi allamtitkara, Luther, elmondta, hogy ugy latta, hogy 
Franciaorszaggal lehetseges ilyen ertelmii targyalasokat folytatni, es leirja az 1940 jiiliusa 
es decembere kozott folytatott megbeszeleseket, amelyeket 1940 december 13-an a 
Montoire-ral folytatott megbeszelesek utan Pierre-Etienne Flandin, Laval utodja hagyott 
abba. Az egesz 1941-es ev folyaman a nemetek abban remenykedtek, hogy lehetosegiik 
lesz a megbeszelesek ujrafelvetelehez es sikeres lezarasahoz (ugyanott, 108. oldal). 

A zsidok mar 1933-ban hadat iizentek Nemetorszagnak gazdasagi es penziigyi 
teren. A haboru kezdete utan, erre emlekeztet Rassinier, ugy, ahogy ez az egesz vHagon 
ellenseges kiilfoldiek eseten szokasos, a zsidokat "koncentraciostaborokba internaltak. 
Ugy hataroztak, hogy a zsidokat egy nagy gettoba szallitjak, amelynek helye a 
Szovjetunioba valo sikeres bevonulas utan az ugynevezett keleti teriileteken, Oroszorszag 
es Lengyelorszag kozott lesz: Auschwitzban, Trebhnkaban, Chelmoban, Majdanekben, 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



Belzecben, stb. . . A haboru vegeig ott lesznek amig a nemzetkozi targyalasok ujrafelvetele 
a jovojiiket el nem donti. " ( Az igazi Eichmann per , 20. oldal). A keleti gettoban valo 
gyujtest Goring rendelte el Heydrichtol es ez a "kivant vegmegoldas", azaz a haboru utani 
tengerentuli kivandorlas bevezetoje volt. 

Hatalmas csalas 

Professzor Rassinier nagy figyelmet szentelt annak a gyakorlatnak, ahogy a 
megsemmisitesi meset konnyelmuen politikai es gazdasagi haszon erdekeben kiaknaztak. 
Ebben Izrael es a Szoyjetunio egyseges volt. Megmutatja tovabba, hogy 1950 utan a 
megsemmisitesi irodalom nagybani gyartasa indult meg ket szervezet egisze alatt, amelyek 
olyan szorosan egyiittmukodtek, hogy ugy tunt, a vezetesiiket egy csoport tartja kezeben. 
Ezek egyike a haborus bunozes es haborus bunosok vizsgalatara letesiilt bizottsag volt a 
kommunista Varsoban, a masik a korunk zsido dokumentacios vHagkozpontja Parizsban 
es Tel Aviviban volt. Termekeik szamukra elonyos pohtikai helyzetben jelentek meg es a 
Szovjetunio celja egyszeruen az volt, ahogy a vilag figyelmet a nacikra iranyitsa es ezzel a 
maga cselekedeteirol azt elvonja. 

Izrael Rassinier ertekelese szerint a hat miUios meset anyagi okokbol tamogatta. Az 
europai zsidok tragediajaban igy fr: "... Egyszeruen annak az igazolasa, hogy egy 
bizonyos szamu huUa alapjan hatalmas anyagi tamogatast kovetljenek, amelyet Izrael aUam 
a haboru ota evente kap, megpedig olyan karok helyrealMsara, melyeket Nemetorszag 
sem erkolcsileg sem jogilag nem okozott, hiszen amikor ezek az alKtolagos karok eloalltak, 
meg nem letezett Izrael allam. Ennek kovetkezteben ez egy teljesen megvetesre melto 
anyagi problema. Talan emlekeztethetiink arra, hogy Izrael allamot 1948-ban alapitottak. es 
hogy a zsidok sok allam polgarai voltak Izrael kivetelevel, hogy az egesz csalast, melynek 
meretei leirhatatlanok, meg vHagosabban lathatova tegyiik. Egyreszt Nemetorszag Izraelnek 
olyan osszegeket fizet, melyet hat miUio halott alapjan szamitottak ki. Masreszt, hogy a 
haboru vegen ennek a hat miUionak negyotode eletben volt a vHag kiilonbozo orszagaiban 
Izrael kivetelevel. A penzosszeg fogadoi azok orokosei is, aldk idokozben meghaltak. Ez 
azt jelenti, hogy a hat milho, tehat a nagy tobbseg reszet duplan kifizettetik. " 

Vegkovetkeztetes 

Itt meg roviden utalunk a zsido haborus vesztesegre. A Niirnbergi es az Eichmann- 
perben 9 miUio zsidorol volt szo a nemetek altal megszallott teriileteken. Ezzel szemben 
mint megmutattuk, a kivandorlas utan kb. 3 milho zsido elt Europaban a Szovjetuniot nem 
beszamitva. Ha az nemetek altal megszallott szovjet teriileten levo zsidokat is 
beleszamoljuk (akiknek a tobbseget a nemet bevonulas utan keletre evakualtak), ezeknek az 
osszege semmi esetre sem haladja meg a 4 mUliot. Himmler statisztikusa. Dr. Richard 
Korherr es korunk zsido dokumentacios vilagkozpontja ezt a szamot egy 5 550 000 es 5 
294 000 kozotti szamra becsiilte fel, amikor a nemetek altal megszallt teriilet a legnagyobb 
volt, de mindket becsles 2 milho zsidot foglal magaba a Baltikumbol es 
Feheroroszorszagbol, anelkiil, hogy a nagyszamu evakualtat figyelembe venne. Ennek 
ellenere az utobbi intezet ehsmeri, hogy Europaban Feheroroszorszagot beleertve nem volt 
6 miUio zsido. 

Semmi sem mutatja a hat mUlios mese egyre gyengebb erveit mint az a teny, hogy az 
Eichmann per soran a vadlo elkeriilte ennek a szamnak az emKteset. A veszteseg hivatalos 
becsleseit zsido forrasok hallgatolagosan lefele korrigaljak. A lakossag es a kivandorlasi 
statisztikak, mint a Baseler Nachrichten c. ujsag es Rassinier professzor vizsgalatai 
mutatjak, hogy lehetetlen az, hogy a zsido veszteseg a masfelmUhos hatart meghaladta 
volna. 

Ezert nagyon jelentos az, hogy korunk zsido dokumentacios vilagkozpontja 
Parizsban a 70-es evekben megallapitotta, hogy a haboru alatt 1 485 292 zsido halt meg 
kiilonfele okokbol kifolyolag. Noha ez a szam is biztosan tul magas, de a mesebeh hat 
milhohoz mar csak nem is hasonKt. Ahogy mar elobb megjegyeztiik, a zsido statisztikus, 
Raul Hilberg ezt a szamot lenyegesen kevesebbre, 896 892-re becsiih. EmeUett a zsido Dr. 
Listojewski elmondta, hogy o ket es fel evig faradozott azon, hogy mint jogasz es mint 
statisztikus a Hitler uralma idejen, 1933-1945 kozott meghalt illetve eltunt zsidok szamat 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



megallapitsa. Arra a vegkovetkeztetesre jutott, hogy a fenti szam 350 000 es 50000 kozott 
van. Ebbol azt a kovetkeztetest vonja le, hogy "ha mi zsidok azt alKtjuk, hogy 6 milliorol 
volt szo, akkor az szemenszedett hazugsag. " (Tanulmanyok idoszem kerdesekrol, 3/4 
szam 1969 aprihs 14-en). 

A masodik vilaghaborii ideje alatt biztosan haltak meg zsidok, de ezt egy haboriival 
osszefiiggesben kell nezni, amely minden oldalon sok milho artatlan aldozat halalat okozta. 
Azert, hogy az esemenyt a megfelelo kornyezetben lassuk, peldakent megemKtjiik, hogy 
Leningrad ostroma alatt 700 000 orosz civil halt meg es azt is, hogy a szovetsegesek 
legitamadasai es az eluzes soran 2 050 000 nemet civUt oltek meg. A semleges svajci ujsag, 
a Tat (tett), Zurich, 1955 januar 19-i szama attekintest jelentetett meg a masodik 
vUaghaboru aldozatairol a Nemzetkozi Voroskereszt adatai alapjan. Abban az all, hogy ' a 
politikai, faji vagy vallasi iildozes miatt es a bortonokben iUetve koncentraciostaborokban 
1939 es 1945 kozott 300 000 ember halt meg, akik nem voltak mind zsidok, es ez a szam 
tunik a legpontosabb feljegyzesnek. 

Bekepzelt meszarlas 

A megsemmisitesi mesevel szoros kapcsolatban all az a kerdes, hogy hany zsido elt 
1945-ben abbol a 3 miUiobol, akik a nemet befolyasi ovezetben voltak? A zsido elosztasi 
bizottsag (Jewish Distribution Committee) az Europai tulelok szamat egy es masfel millio 
kozott becsiilte, de ez a szam ma nem fogadhato el. Ezt a zsidok novekvo szama is 
bizonyitja, akik mint tulelok a nyugatnemet kormanytol kernek karpotlast alKtolag 1939- 
1945-ben elvesztett javaikert. 1965-ig 10 ev alatt a folyamodok szama 
megharomszorozodott es 3 375 000-etertel. {Aufbau, 1965 Junius 20. ). 

Semmi sem lehetne jobb es megsemmisitobb bizonyitek az arcatlan hat mUlios 
fantaziara. A kovetelok nagy resze zsido, igy ketsegtelen, hogy a 3 millio zsido nagy resze, 
akik a naci befolyasi ovezetben voltak, valqjaban vidaman elnek. Tehat hatarozottan kell 
kijelenteni, hogy a masodik vHaghaboru zsido aldozatainak a szama ezrekben merheto. Ez 
biztosan fajdaknas a zsido nepnek. Arra azonban nem ad jogot, hogy egy bekepzelt 
meszarlas cfmen egy nagy europai nepet terheljenek es alattomosan tole jogtalan anyagi 
karpotlast igenyeljenek. 



Tenyleg 6 millioan haltak meg? 



12. Kommentarok a 'valoban hat millioan haltak meg'-rol. 

Dr. Kuang Fann, Filozofiaprofesszor a Yorki egyetemen, regebben Kina: " Az egesz 
irast politikai ertekeleskent kell folfogni". 

Ditlieb Felderer, tortenelemkutato, fro, Svedorszag: " Minel tobb ev telik el, annal 
igazabbnak mutatja magat az Ms. Eloszor szelsosegesek, mint Harwood kezdenek 
vitatkozni, amikor a vitairat eloszor volt nyilvanosan olvashato. A szelsosegesek pedig 
egyre inkabb a vitairat iranyaba mozognak. " 

Dr. Robert Faurisson, A lyoni egyetemen regi iratok es dokumentumok szakertoje : 
" A konyv temaja az, hogy sem az nem igaz, hogy hat millioan haltak meg, sem az, hogy 
egy megsemmisitesi terv letezett, sem az, hogy gazkamrak leteztek. Amit eloszor is jonak 
talalok, a dm: "Tenyleg hat millioan haltak meg? . . . Ez ugyanis a problema. . . . Ez az 
ember, Richard Harwood 1974-ben sok informaciot adott a laikus kezebe. 1974-ben azt 
mondta, hogy Hitler nem adott parancsot zsidok megsemmisitesere. Harom ewel kesobb, 
miutan David Irving ezt mondta, es ezen sokan fehzgultak, akkor az teljesen uj es igaz volt. 
Mi most 1988-ban tudjuk, hogy ez a konyv annyira fontos volt, hogy azt az embert, aki a 
konyvet kiadta, Francois Duprat-ot megoltek emiatt. Nem tudjuk pontosan, hogy ki volt a 
tettes, de az az erdekes a dologban, hogy olyan ember volt a gyilkos, aki nagyon iigyesen 
banik az ilyen bombakkal. Amit a Le Monde c. ujsag a tett utan frt a temarol, nagyon 
erdekes volt. Ezt a gyilkossagot egy "Emlekezziink Auschwitzra" nevu szervezet kovette el. 
Egy Patrick Chairoff nevu ember azzal igazolta a gyilkossagot, hogy valaki, aki mint 
Francois Duprat ilyen iratokat nyilvanossagra hoz, azokert olyan felelosseget vallal, amely 
gyilkol. 

David Irving, brit tortenesz, 30-nal tobb konyv frqja a masodik vHaghaborurol es 
annak kovetkezmenyeirol. "Nagy erdeklodessel olvastam es azt kell mondanom, hogy az 
ervek minosege engem meglepett. Hiba van benne. Olyan iratokat hasznal amelyeket en 
szemelyesen nem hasznalnek. Valqjaban az egesz forrasanyag mas. Teljesen masodkezbol 
valo irodalomra alapul, mas emberek konyveire, beleertve nehany szakertot is. En ezzel 
szemben nem konyveket hasznalok, hanem archivumokat. De ettol fiiggetleniil az fro olyan 
vegkovetkeztetesekre jut es olyan logikus kerdeseket tesz fol, amelyekhez en egy egesz 
mas uton jutottam el. Ha engem egy ilyen fras ertekerol kerdeznek, akkor en azt 
valaszolom, hogy ez az embereket arra biztatja, hogy kerdeseket tegyenek fel, ugy mint 
azok a konyvek, amelyeket en frtam Hitler haborujarol, amelyek torteneszeket hfvtak ki 
parbajra. Azt hiszem, ez ennek a konyvnek az erteke. A helyes kerdeseket teszi fel teljesen 
mas forrasok alapjan. " 

Mark Weber, amerikai tortenesz es fro: "Azt hiszem, hogy ennek a konyvnek a 
temaja alapos: nem letezett olyan nemet politika vagy program, amely a masodik 
vilaghaboru alatt zsidokat semmisftett volna meg. . . A konyv egy ujsagfroi vagy vitairat, 
amelynek celja emberek meggyozese es nem all olyan igennyel elo, hogy olyan szigoru 
kriteriumok szerint fteljek meg, mint egy tudomanyos munkat vagy egy tortenesz cikket. 
Erteke elsosorban az, hogy tovabbi vitakra batoritja fel olvasqjat a benne feldolgozott 
temakorrol. " 

Colin Wilson, ismert brit fro: "A posta hozott nekem egy frast: Valoban hat millioan 
haltak meg? Meg kell vallanom, hogy teljesen osszezavarodtam. Amit Harwood mond az 
az, hogy Hitlernek nem volt oka a zsidokat megoletni, mivel sziiksege volt rajuk a 
kenyszermunka vegzesere. . . erdemes megkerdezni: tenyleg megsemmisftettek a nacik hat 
millio embert? Vagy ez egy masik jele az erzelmes tortenekni ferdfteseknek, amelyek szinte 
minden Hitlerrol frt konyvet ertektelenne tesznek?. . Van e okunk arra, hogy feljiink attol, 
hogy utanaassunk a valosagnak, amfg rabukkanunk? Mi nem stimmelt alKtolag a 
konyvben, melynek cfme: Valoban hat millioan haltak meg?" 

http://www.freepress-freespeech.com/holhome/konyvek/harwl 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése