2017. április 12., szerda

Húsvétisonka






Húsvétisonka





Húsvétisonka-főzés lépésről lépésre



Nincsen húsvét sonka nélkül. Elkészítése nem nehéz, ha rendelkezel a kellő ismeretekkel.

Most átadjuk ezeket, hogy az ünnepi lakoma felemelő élmény legyen. Próbáld ki receptünket!

Húsvéti sonka

Hozzávalók:

  • 2-2,5 kg kötözött sonka
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 2-3 egész kömény
  • 2 vöröshagyma
  • 2 babérlevél
  • 1 kávéskanál egész bors

Elkészítés ideje:

Két és fél óra.

Elkészítés menete:

A sonkát a főzés előtt este áztasd be, de másnap cseréld le a vizet úgy, hogy az ellepje, és így tedd fel főni. Egy teatojásba tedd bele a borsot és a köményt, és helyezd bele a vízbe. A fokhagymának szedd le a héját, a vöröshagymát viszont a héjával együtt vágd ketté, és így tedd be őket a vízbe. Végül a babérlevelet is szórd bele.
A sonka főzési ideje mindig annyi, ahány kiló, vagyis, ha két és fél kilós, akkor két és fél óráig kell főzni. Ha kész, hagyd, hogy a saját vízében hűljön ki, mert így a hús egészen puha és omlós marad, utána pedig tedd hűtőbe. A kötözőt csak tálalás előtt vedd le róla, illetve a szeletelést is ekkorra időzítsd.
Ha takarékos vagy, akkor a főzőlevét akár el is teheted a mélyhűtőbe, bableveshez kitűnő alapanyag, teljesen más ízt ad az ételnek. Próbáld ki!

Az ünnepi menü részei

A húsvéthoz nemcsak a sonka, hanem más finomságok is hozzá tartoznak. Íme, az ünnep tradicionális ételei!









Hogyan kell húsvéti sonkát főzni?





Husveti sonka.jpgA húsvét elengedhetetlen kelléke a sonka. Bár a boltokban kapható eleve főtt sonka is, érdemes hagyományosan érlelt, csak füstölt (nyers) változatot venni, amit azonban magunknak kell megfőznünk fogyasztás előtt. Az alábbiakban a sonka elkészítéséhez adunk tanácsokat.



szerkesztés]Lépések

  1. Főzés előtt alaposan meg kell mosni a sonkát, a zsíros réteget azonban ne vágjuk le, mert az elkészítés során kiszárad a sonka.
  2. Ezután tegyük egy nagy fazékba, majd engedjünk rá annyi vizet, hogy bőven ellepje. Hagyjuk állni a vízben, így a tartósításhoz használt só nagy része kiázhat belőle. Ha nagyon száraz és sós a hús, akkor egy éjszakára is beáztathatjuk, ellenkező esetben elég egy-két óra is. Végül öntsük el az áztatólevet.
  3. Ismét engedjünk a sonkára annyi hideg vizet, ami jól ellepi, majd tegyük fel főni. Amint felforr, vegyük vissza a lángot a legkisebb fokozatra! Akkor lesz igazán finom a sonka, ha a főzővíz lassan forr, és nem lobog, inkább csak gyöngyözik. Fedőt ne tegyünk a fazékra.
  4. A főzővízbe ízlés szerint tehetünk egy hagymát és egy kevés fokhagymát, esetleg borsot és babérlevelet is. Tovább gazdagíthatjuk az ízét, ha leveszöldségeket is teszünk mellé (sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert stb.), de ezeket csak akkor tegyük a fazékba, ha a sonka már félig megfőtt, különben szétáznak. Sót ne tegyünk a főzővízbe, mert elég sós maga a sonka is.
  5. A sonkát annyi ideig főzzük, ahány kiló (ha két kilós a sonka, legalább két órát kell főznünk). Ha van csont is a hús mellett, akkor próbáljuk azt kihúzni a sonkából a főzési idő végéhez közeledve – akkor van kész, ha könnyen elválik a hústól. A kötözött sonkát hústűvel ellenőrizhetjük, ha már könnyen bele tudjuk szúrni egész a közepéig, lekapcsolhatjuk a lángot.
  6. A sonkát hagyjuk saját levében kihűlni. Ha gyorsítani akarjuk a folyamatot, akkor a (langyos) sonkát hideg vízbe is tehetjük, de semmiképpen se hagyjuk a levegőn kihűlni, mert akkor kiszárad és megkeményedik. Ha a vízben teljesen kihűlt, tegyük a hűtőbe. Csak akkor szeleteljük, ha már teljesen lehűlt és megdermedt.

[szerkesztés]Tippek

  • Ha nincs időnk beáztatni a sonkát, egy kis ecetet öntsünk a főzővízbe, ami kiveszi a sót belőle. Az áztatást azonban azért sem érdemes kihagyni, mert így omlósabb, puhább lesz a hús.
  • Ha kötözött sonkát vettünk, a hálót a főzés után távolítsuk el, legkésőbb akkor, amikor a húst a hűtőbe tesszük, mert teljesen hidegen, szeleteléskor nehezebb dolgunk lesz.
  • A főtt sonkát a hűtőben esetleg vizes ruhába csavarhatjuk, de a legjobb, ha hagyjuk szabadon állni – így is sokáig fogyasztható marad. Semmiképp se tegyük zárt dobozba vagy csomagoljuk be légmentesen alufóliába, mert úgy hamarabb megromlik.
  • A sonka főzőleve sokoldalúan felhasználható, ezért ne öntsük ki! Felhasználható például bableves, sólet vagy töltött káposzta készítéséhez (gyakorlatilag bármilyen ételhez, amihez füstölt hús illik). Lefagyasztva, mélyhűtőben tárolva fél évig eltartható.
  • A sonka főzőlevének egy részében a húsvéti tojásokat is megfőzhetjük. Mivel a tojáshéj porózus, a sonkából kiázott füstölt-sós (és zöldséges) lé megízesíti a tojást, így különlegesebbé tehetjük az ünnepi ételt. (Ugyanakkor a zsír is rárakódik a tojáshéjra, így nem tudjuk majd megfesteni. Ha hímes tojást készítenénk a sonka mellé, azt külön főzzük!)
  • Nem kell aggódni, ha az ünnep után is marad a sonkából, hiszen könnyen változatos ételeket készíthetünk belőle, és hűtőben még legalább egy hétig eltartható.

[szerkesztés]Amire szükséged lehet

  • Füstölt sonka
  • Fazék, víz
  • Ízlés szerint hagyma, fokhagyma, bors, babérlevél, esetleg leveszöldségek

[szerkesztés]Figyelmeztetések

  • A gyorspácolt, fóliában árult sonkát általában kevesebb ideig kell főzni. Ezt gyakrabban ellenőrizzük, nehogy szétfőzzük a sonkát!
  • Ha vákuumcsomagolt sonkát veszünk, mindig ellenőrizzük a szavatossági időt! Olyan sonkát semmiképpen se vegyünk meg, amelyik úszik a sok lében. Érdemes inkább a hagyományosan érlelt parasztsonkát választani, bár ezek lényegesen drágábbak lehetnek.
  • Fontos az elkészítés időzítése, hiszen áztatással együtt akár egy napot is igénybe vehet a sonka elkészítése - igaz, nem kell mellette állni. A húsvéti sonkát általában nagyszombaton (a húsvétvasárnapot megelőző napon) szokták megfőzni, de maximum a fogyasztás előtt pár nappal készítsd el, hogy még az ünnepek után is lehessen enni belőle és ne romoljon meg.








Füstölt sonka főzése



2013. február 13.
Füstölt sonka főzése



Hozzávalók

  • 1 egész, lehetőleg hagyományosan füstölt sonka
  • 1 vöröshagyma
  • 1 fej fokhagyma
  • szemes bors, babérlevél, szegfűbors, borókabogyó, só

Elkészítés

  1. A főtt sonka ugyanúgy elmaradhatatlan kelléke a húsvéti asztalnak, mint a piros tojás. Ahhoz, hogy igazán finom étekkel kínálhassuk a családunkat, néhány apróságra oda kell figyelnünk. Az alábbi módszert hentes barátomtól tanultam, azóta nem is főzöm másképp a sonkát. Egész darabot csak nagy család számára főzünk, de ez az eljárás darabolt sonkához és füstölt tarjához is használható.
    A hagyományosan füstölt, szikkadt sonkát éjszakára beáztatjuk. Ha nagyon sós, egy kanál sót teszünk az áztatóvízbe, mert csak így tud alaposan kioldódni belőle a fölösleg. Ilyenkor új, sótlan vízben tesszük fel főni.
    A gyorspácolt, vákuumfóliás sonkát legfeljebb 1-2 órára kell beáztatni.
    A sonkát kis lángon főzni kezdjük az áztatóvízben. 2-3 óránál nem kell hamarabb felforrnia! Teszünk mellé egy fej hagymát, egy fej fokhagymát, fekete borsot, néhány szem szegfűborsot, borókabogyót és 2-3 babérlevelet. Lefedve hagyjuk felforrni. Ekkor egészen kicsire vesszük alatta a lángot, hogy épp csak gyöngyözzön a víz. 5-6 kilós egész sonkát egy, legfeljebb másfél órán át főzünk. Kisebb daraboknak rövidebb idő is elég.
    A szükséges idő letelte után elzárjuk a lángot, és továbbra is fedő alatt hűlni hagyjuk
    a sonkát. 3-4 óra múlva hideg vízbe tesszük, hogy teljesen kihűljön
    . Éjszakára a hűtőbe rakjuk – természetesen gondosan becsomagolva, nehogy minden átvegye az illatát –, és másnap fölszeleteljük a megdermedt sonkát. Ne aggódjunk, nem maradt nyers, még ha nem is esik szét szálaira!

    Tipp: hentes barátom nagy kedvence a hosszú késsel fölszúrt, szép szál száraz házikolbásszal megtöltött füstölt tarja, amelyet ilyen módon főz meg. A sonka főzőlevét ne öntsük ki, sokféle ételhez használható.






Van 14 remek tippünk a sonkafőzéshez! Így lesz tökéletes!



Ha már kiválasztottad az igazit a bőséges sonkaválasztékból, és úgy döntöttél, hogy azt tökéletesre meg is főzöd, akkor van kilenc nagyszerű ötletünk ehhez. A további 5 extra jó tanácsról talán eddig még nem is hallottál. Íme!
  1. A sonkát sós páclében érlelik és füstöltéssel tartósítják, ezért főzés előtt pár órára áztasd hideg vízbe, hogy a só nagy része kiázzon belőle. Ha nagyon száraz és sós a hús, akkor egy éjszakára is beáztathatod, ellenkező esetben elég egy-két óra is. Végül öntsük el az áztatólevet.
  1. Kép: andio.hu
  1. A zsíros réteget hagyd rajta, ez akadályozza meg, hogy a sonka kiszáradjon.
  2. Főzés előtt jól mosd meg a sonkát!
  3. Ismét engedj a sonkára annyi hideg vizet, ami jól ellepi, majd tedd fel főni. Amint felforr, vedd vissza a lángot a legkisebb fokozatra!
  4. A sonkát tehát lassú tűzön főzd, nem szabad nagyon forrnia. Akkor lesz igazán finom a sonka, ha a főzővíz lassan forr, és nem lobog, inkább csak gyöngyözik. Fedőt ne tégy a fazékra.
  5. A főzővízbe tégy hagymát, ha szereted kevés fokhagymát, borsot és babérlevelet. Tovább gazdagíthatod az ízét, ha leveszöldségeket is teszel mellé (sárga- és fehérrépát, zellert stb.), de ezeket csak akkor tedd a fazékba, ha a sonka már félig megfőtt, különben szétáznak. Sót ne tegyél a főzővízbe, mert elég sós maga a sonka is.
  6. A sonkát annyi óráig főzd, ahány kiló (ha két kilós a sonka, legalább két órát kell főznünk). Ha van csont is a hús mellett, akkor próbáld azt kihúzni a sonkából a főzési idő végéhez közeledve – akkor van kész, ha könnyen elválik a hústól. A kötözött sonkát hústűvel ellenőrizhetjük, ha már könnyen bele tudod szúrni egész a közepéig, lekapcsolhatod a lángot.
  7. Ha megpuhult, hagyd meghűlni a levében. Semmiképpen se hagyd a levegőn kihűlni a sonkát, mert akkor kiszárad és megkeményedik. Csak akkor szeleteld, ha már teljesen lehűlt és megdermedt.
  8. Miután kihűlt, tedd át egy tálra, majd tedd a hűtőbe. Ha a sonka mellé szánt kemény tojásokat a sonkalében főzöd meg, különleges, enyhén füstölt zamatot kap, és még jobban illik a sonkához! Viszont így a tojásokat a festék már nem fogja befogni, mivel bevonja a sonka egy zsírréteggel.


 Extra tippek:
  1. A húsvéti sonkák típusai – Mire figyelj vásárláskor?
    A húsvéti ünnepi időszakban több, mint hatezer tonnányi füstölt áru fogy, mintegy 7 milliárd forint értékben. Melyik sonkát válasszuk, és mire ügyeljünk vásárláskor? Segítünk!
    Érdemes a sonka levéből valamennyit félreraknod (amiben nem főzöl tojást), ebből készíthetsz húsvét után bablevest, sóletet. Mélyhűtőben fél évig eláll.
  2. Nemcsak finom íze lesz, de sokkal könnyebben emészthető a sonka, ha egy kevés kurkumával is fűszerezed! Így elkerülöd a haspuffadást, kellemetlen teltség érzést.
  3. Ha nincs időd beáztatni a sonkát, egy kis ecetet önts a főzővízbe, ami kiveszi a sót belőle. Az áztatást azonban azért sem érdemes kihagynod, mert így omlósabb, puhább lesz a hús.
  4. Ha kötözött sonkát vettél, a hálót a főzés után távolítsd el, legkésőbb akkor, amikor a húst a hűtőbe teszed, mert teljesen hidegen, szeleteléskor nehezebb dolgod lesz.
  5. A főtt sonkát a hűtőben esetleg vizes ruhába csavarhatod, de a legjobb, ha hagyod szabadon állni – így is sokáig fogyasztható marad. Semmiképp se tedd zárt dobozba vagy csomagold be légmentesen alufóliába, mert úgy hamarabb megromlik. (Forrás: andio.hu)




Miből látod, hogy a sonka rossz?





Eláruljuk, hogyan bizonyosodhatsz meg arról, hogy finom lesz a húsvéti sonka, amit méregdrágán vagy akár mérsékelt áron megvásárolsz.
Akár szupermarketbe, akár henteshez térsz be, hihetetlen mennyiségű és minőségű sonka közül választhatsz. Kötözött sonka, parasztsonka, nyers sonka, pármai sonka kelleti magát. Az elmúlt évek botrányai, esetleg saját rossz tapasztalataid miatt valószínűleg háromszor is meggondolod, melyiket válaszd, nehogy „bevásárolj”. Nincs bosszantóbb annál, amikor nagyszombat este derül ki, hogy büdös a sonka.
Ez a bizonytalanság azonban nem érződik a sonkapiacon. Az utóbbi két évben a húsvéti időszakban több mint 7-7 ezer tonna főtt sonkát adtak el Magyarországon, 12-12 millárd forintért. Meglepő adat viszont, hogy tavaly, a húsvéti szezonban alig változott a főtt sonka fogyasztói ára. Egy kilogramm főtt sonka átlagosan 1408 forintba került kimérve a boltokban múlt év március-áprilisban, míg az egy évvel korábbi hasonló periódusban 1398 forintba (MTI – Nielsen). Az önkiszolgálásban, azaz az előrecsomagoltan értékesített áru esetében is csekély mértékű, kilogrammonként 20 forintos drágulást regisztrált a felmérést végző piackutató cég, vagyis a húsvéti főtt sonka 1964 forintról 1984-re drágult. A stabil átlagárak egyik oka, hogy a gyártók termékfejlesztési stratégiájukban alacsony árakra törekednek.
A jól bevált hely
Ez a tudatos árpolitika azonban időnként ahhoz vezet, hogy ugyanazért a pénzért silányabb minőségű árut vihetünk haza. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője ezért mindenkinek azt javasolja, hogy lehetőleg egy helyen vásároljon húsárut. Sonkát is annál a hentesnél, akiben különben is megbízik, hiszen aki általában minőségi árut kínál, abban minden bizonnyal húsvétkor sem fog csalódni.
Ellenőrizd a szavatossági időt
– Ha valaki mégis a szupermarketek, diszkontáruházak csábító árajánlatait választja, akkor mindig nézze meg, mikor jár le a termék szavatossága, főleg ha akciós termékről van szó – tanácsolja Dömölki Lívia. – Találkoztunk olyan csomagolt sonkával is, amelyik már márciusban lejárt. A gyorsérlelésű, gyorspácolású sonkák nem olyanok, mint a hagyományos parasztsonka. Míg ez utóbbit hónapokig eltarthatjuk, addig a gyorsan érlelt fajták gyorsan el is romlanak.
A lejárat idejét mutató cédulákra mindenképp érdemes odafigyelni. A Nők Lapja Egészség a közelmúltban laborba vitte a húsvéti finomságokat, és előtte próbavásárlásokat végzett. Mind a piacon, mind az áruházakban kézbevett termékek esetében találtak visszásságot a szavatossági időt feltüntető cédulák körül: volt, ahol elmosódott a lejárat dátuma, előfordult, hogy lejárt termékkel találkoztak, de volt olyan is, amelyen két, eltérő időpontot rögzítő cédulát találtak.
Mi van az olcsó sonkában?
Az olcsó sonkában mindig kevesebb a hús, mint abban, amelyet hosszú hónapokon át nagy odafigyeléssel pácoltak, szárítottak, hogy a legfinomabb ínyencfalat legyen. A magyar és az EU-s előírásoknak megfelelően hagyományos vagy gyorspácolással és füstöléssel készülnek a hazai sonkafélék válaszolta a Nők Lapja Egészség kérdésére Kora Mária, az OHKI tanácsadója. – Lehetnek nyersen fogyaszthatók (például a parasztsonka, amely nem igényel hőkezelést), vagy olyanok, amelyeket fogyasztás előtt meg kell főzni (például a füstölt tarja, lapocka, sonka), vagy „füstölt-főtt” feliratú tarja, lapocka, sonka, amelyek azonnal fogyaszthatóak. A gyorspácolás nem értékcsökkentő eljárás, ezzel is kiváló minőségű termék állítható elő. A sok olcsó termék nem a gyorspácolási technológia miatt kevésbé értékes, hanem attól, hogy többféle adalékanyagot és nem húseredetű fehérjét (például szóját) használnak, és attól, hogy nagyobb a pácbevitel: akár 40-50 százalék. Így ezeknek csupán 55-75 százalékos a hústartalmuk. A felsorolt minőségcsökkentő tényezők természetesen nemcsak külön-külön, hanem együtt is előfordulhatnak. Tény, hogy az olcsó termék sem veszélyes, de tápérték, íz, szín, állomány, valamint aroma szempontjából alulmarad a csak húsból készült termékekkel szemben.
Nyomkodd meg!
Ha csomagolt sonkát választasz, akkor sajnos nem használhatod az orrodat. Egyetlen érzékszervedet állíthatod csatasorba: a tapintásodat. Nyomkodd meg a húskészítményt. Nem kell túl keménynek lennie, de ha nagyon puha, az azt jelenti, hogy túl sok benne a páclé.
A gyorsérlelésű sonkákat nem szabad jóval a felhasználás előtt kibontani, mert felbontás után nem tarthatóak el sokáig. Amikor végül kibontod a terméket, mosd le, és utána szagold meg. – javasolja az élelmiszer-szakértő. – Ha a mosás előtt kellemetlen szagot érzel, az a védőgáz miatt természetes. Ha a büdös nem múlik, vidd vissza a terméket.
Nézd a forgóját!
A hagyományos sonkákat is érdemes jobban szemügyre venni. – Ha nem büdös, és nincs rajta túl sok só, akkor sem biztos, hogy megfelelő - mondja Dömölki Lívia. Az élelmiszeripari szakemberek a sonka forgójába egy tiszta kötőtűt beszúrnak, kihúzzák, és gyorsan megszagolják. Ha kellemetlen szagot éreznek, akkor a sonka már nem jó. Ezt a vizsgálatot te is elvégezheted, igaz nem a piacon. Ha kívülről tetszetős a sonka, vedd meg, és otthon teszteld. Ha a lelet büdös, akkor vidd vissza az árut a kereskedőnek.
Figyelem! Fontos, hogy sonkavásárlás után is eltedd a blokkot! Bár senki nem kárpótolhat azért, hogy a húsvéti asztalon nem volt sonka, legalább élj fogyasztói jogaiddal! Ha a termék nem volt megfelelő, a kereskedőnek vissza kell adnia az árát, vagy egy másikat kell felajánlania helyette.
Sonka az élelmiszeriparban
Magyar Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, hogyan kell kinéznie egy sonkának. Íme az egyes sonkatípusok:
  • Parasztsonka
    Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy -lapocka, amelyről a lábat, valamint a combból a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont), a lapockából a lapockacsontot (lapátcsont) és porcot vagy az egész csontot eltávolították. A szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, hagyományos pácolással és hagyományos füstöléssel tartósítják. Egészben vagy darabban forgalmazzák. A nátrium-klorid-tartalom füstölt nyers húsok esetében legfeljebb 7,0% (m/m) lehet. A parasztsonka tömötten rugalmas, kissé rágós, jól szeletelhető. A bőrös és a húsos rész egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. ĺzében, illatában a só és a füst érződik.
  • Nyers sonkák
    A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertéscomb vagy –lapocka, illetve bőr nélküli marhacomb vagy -lapocka, esetleg vad hasonló testtájaiból pácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik. Nátrium-klorid-tartalmuk legfeljebb 7,0% (m/m). A nyers sonka lehet bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. A készítmény nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen pedig fontos a tökéletes szőrtelenítés.
    Óvakodj az olyan nyers sonkáktól, amelyek túlságosan kemények, beszáradtak. A termék nyomás nélkül nem engedhet levet. Ez a sonkafajta a szalonnás részen világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és füstölt terméknél a füst meghatározó. Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalnak a gyártók. A csak szárítással készült termékeknél pedig a füstölés hiányát is említeniük kell: nyers szárított, érlelt. A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.
  • Hőkezelt sonkák
    A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli húskészítmény, amelyet főtt vagy sült sonka néven árulhatnak. Az előző terméktípushoz hasonlóan nem lehet beszáradt vagy túl kemény, és nyomás nélkül levet sem ereszthet.
  • Formában vagy bélben hőkezelt sonkák
    Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények tartoznak ide. Húspépbe ágyazott, legalább 15 mm-es-egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel, illetve sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, íntalanított és zsírtalanított baromfihús, ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55 százalék. Állománya nem lehet túl puha, túl kemény, gyengén főtt vagy rágós.
    Ügyelj, hogy a csomagolt termék ne legyen sérült, szennyezett, vagy zsírkiválásos.





A SOKOLDALÚ SERTÉSTARJA



A tarja a sertés egyik legkönnyebben és legtöbbféleképp elkészíthető része. Mivel zsírban bővelkedik, így nem szárad ki, ezért egyben vagy szeletben elkészítve is ízletes fogás válhat belőle.
A tarja a sertés nyaki része, ennek a húsnak a folytatása a már zsírban sokkal szegényebb, de színében még a tarjára emlékeztető hosszúkaraj.
tarjából nagyon sokféle ételt alkothatunk, rengeteg módon felhasználhatjuk a húst. Elsőként eldönthetjük, hogy csonttal vagy csont nélkül kívánunk-e dolgozni a hússal. A csonttal együtt feldolgozandó tarjából is többféle fogást készíthetünk. Az egyben lévő csontos tarját érdemes különféle fűszerekkel megspékelni, vagy a csontig szeletekre metszeni, és a húslapok közét fűszerezni, tölteni. Az így kapott húst célszerű fedett edényben sütni, amire tökéletesen alkalmas egy kacsasütő edény vagy egy római tál, de egy alufóliával gondosan lezárt tepsi is megteszi.
Igazán omlóssá párolható a tarja, de ehhez azért türeleme van szükség
Ha szeletelt csontos tarjával van dolgunk, akkor javasolt natúr módon megsütni. Ehhez még csak pácolásra sincs szükségünk, hiszen a tarja önmagában is kifejezetten jóízű hús, kevés fűszerrel könnyedén megfelelő mód ízesíthető. Előre megtervezett sütögetés esetén viszont érdemes a tarját bepácolni, és legalább egy éjszakát a hűtőben pihentetni. A mustáros, fokhagymás pác klasszikusan a tarjához kapcsolódik, ami nem véletlen, ebben a szószban nagyon kellemesen megérik a hús, főleg ha legalább 24 órát benne hagyjuk.
Erezettsége miatt olyan finom a tarja...
A csont nélküli tarját füstölhetjük, illetve vehetünk már előre füstölt darabokat is. A nyers, füstölt tarjával jól ízesíthetők a különféle ragulevesek, bizonyos főételek, mint például asólet, darált füstölt tarjával különféle töltelékeket ízesíthetünk, szeletben lesütött füstölt tarjával pedig teljessé tehetünk bármilyen főzeléket. A füstölt tarja jó alternatívája a húsvéti sonkának, sokan kifejezetten ezt a húst veszik az ünnepekre. A vékonyra szelt füstölt tarja ideális alapanyaga a különféle hidegkonyhai készítményeknek is.
A füstölt, főtt tarja akár felvágottként is tökéletes
A szeletelt friss tarját nem szükséges kiklopfolni, illetve nagyon óvatosan szabad csak, hogy a húsok közötti zsírerek ne essenek szét, és a hús omlóssága, textúrája se vesszen el. Klopfoló helyett javasolt egy nagyobb szakácskés hátával finoman keresztirányban megütögetni a húst, pont csak annyira, hogy kicsit fellazuljon a rostozata.
A tarjaszeletet süthetjük natúr módon, de párizsiasan, morzsába, esetleg sörtésztába vagy palacsintatésztába bundázva is elkészíthetjük. Sőt azt is megtehetjük, hogy a vékonyra szelt húst töltelékkel feltekerve bundázzuk, és így sütjük készre. Mivel a tarja nem sovány és száraz hús, grillezésre is ez a legideálisabb.
Grillezéshez is ideális a tarja: nem szárad ki, és jól pácolható
tarja mellé bármilyen köret adható, de egy-egy szelettel a különféle főzelékeket is megkoronázhatjuk. Tarjából szokás hamis rostélyost is készíteni, azaz a marha- vagy borjúhátszín helyett ebből a húsból elkészíteni a rostélyost.
A tarját sütőben nem csak egyben süthetjük, hanem a szeletekből különféle csőben sült ételeket is készíthetünk. Pörkölthúsnak, tokánynak viszonylag ritkán használják a tarját, de szeletben nagyon jól párolható, főzhető különféle szaftokban. A tejszínes, fűszeres mártások mellett érdemes  kipróbálni a paradicsomos alapú szószokat is. Az egész tarja mellett a szeletek is jól tölthetőek, a göngyölt tarjának igen sok változata ismert.
Egyben sütve is nagyon finom a tarja, utána szeletelve tálalhatjuk
Az utóbbi évtizedben a tarja olyan fogásoknál is előtérbe került, amelyek egykoron karajból készültek. Ennek az az oka, hogy a mai technológia mellett nevelt sertések karaj húsából már hiányoznak azok a zsírerek, amelyek meghatározták az adott étel elkészítését, állagát, s ezeknél a fogásoknál a karaj helyett manapság inkább tarját használnak. A magyar konyha meghatározó fogása, például a cigánypecsenye is tarjából az igazi.
Serpenyőben is süthetjük-párolhtjuk a tarját, nem csak sütőben
A tarjához tökéletesen stimmel a fokhagyma, és kifejezetten jól illenek hozzá a különféle zöldfűszerek, mint például a zsálya, a rozmaring, a majoranna vagy a kakukkfű, de fűszerezhetjük még pirospaprikával vagy köménnyel is.
ROZMARINGOS, HAGYMÁS TARJA
Hozzávalók:1 kg tarja
1 nagy fej vöröshagyma
2 alma
1 dl száraz vörösbor
olaj
4 gerezd fokhagyma

1 ágnyi friss rozmaring
Elkészítés: A fokhagymát átpréselem, a rozmaringleveleket finomara vágom, majd kevés olajjal és sóval elkeverem. A keverékkel alaposan bekenem a húst, zacskóba vagy dobozba zárom, és minimum egy éjszakát hagyom a hűtőben pácolódni.
Sütés előtt a római tálat beáztatom, majd sütőt 200 fokra előmelegítem. A húst befektetem a tálba, mellé karikázok egy nagy almát és egy nagy vöröshagymát. A köretet meglocsolom borral, majd a római tálat lefedem, és a sütőbe tolom. Amikor már puha a hús, akkor leszedem az edény tetejét, és a húst megpirítom.
TARJÁVAL TÖLTÖTT WRAP
Hozzávalók:
8 kész tortilla vagy wrap lap
A salátához:
1/2 fej jégsaláta
2 marék rukkola
2 marék madársaláta
2 hámozóval vékonyra szelt répa
10 dkg reszelt füstölt sajt
50 dkg tarja
4 tojás
4 paradicsom
10 dkg kuszkusz
Elkészítés: A tarját tokányhúsnak megfelelő csíkokra vágom, sózom, borsozom, majd olívaolaj és vaj keverékén ropogósra sütöm.
A tojásokat héjában megfőzöm, majd felszeletelem, egy tálra rendezem. A paradicsomot vékony cikkekre vágom. A kuszkuszt egy tálba öntöm, sózom, zöldfűszerekkel elkeverem, majd forralt vízzel felöntöm (egy ujjnyival öntöm túl a tálban lévő kuszkuszt), és fedő alatt 2-3 percig hagyom párolódni.
Végül előszedem a wrap lapokat, az előkészített alapanyagokat az asztalra készítem, édes chili szószt, ketchupot és tabascot kínálok mellé, amelyekkel mindenki a maga szája íze szerint fűszerezheti a lapokba töltött húst és zöldségeket.








HASZNOS TIPPEK A JÓ MINŐSÉGŰ ÜNNEPI SONKA KIVÁLASZTÁSÁHOZ


ÍRTA: WELLNESS CAFE


  1. ELŐSZÖR IS, MI SZÁMÍT HÚSVÉTI SONKÁNAK? A ”HÚSVÉTI SONKA” ÁLTALÁ
  1. Először is, mi számít húsvéti sonkának?
A ”húsvéti sonka” általában gyűjtő megnevezésként él a fogyasztók fejében, hiszen ezek szezonális termékek, az ünnepi időszakban vásárolhatók meg az üzletekben. A húsvéti sonka lehet nyers vagy hőkezelt, bőrös vagy bőr nélküli, csontos vagy csont nélküli sertéscomb vagy lapocka, tarja, karaj vagy csülök. Ha hagyományos ízekre vágyunk, a parasztsonka terméket kell választani, ami bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy lapocka, amelyet sózással, pácolással és füstöléssel tartósítanak, és egészben vagy darabban forgalmaznak.


  1. Hol vásároljak húsvéti sonkát?
Húsvéti sonkát vásároljunk ott, ahol egyébként is szoktunk húst, húskészítményeket venni és nem ért még csalódás – akár hentes üzletről, akár szupermarketről legyen szó. A lényeg, hogy ne vásároljunk ismeretlen helyen, csak azért, mert ott olcsóbb.


  1. Ha a húspult előtt állok és számtalan sonkát látok, hogyan válasszak?
Vegyük szemügyre a különböző termékeket – szó szerint! A jó minőségű füstölt sonka jellemzője, hogy „pácérett”, azaz a terméket megvágva a metszéslapja egyöntetűen bordó, sötétrózsaszín, íze kellemesen sós – tehát jellegzetesen füstölt színű, ízű és illatú. Alapvető elvárás, hogy a sonka ne legyen „véraláfutásos”, a bőrös részen esetleg rosszul szőrtelenített. A termék állománya tapintásra nem lehet puha, nyomás nélkül levet engedő vagy éppenséggel túl kemény, beszáradt. Jó minőségű sonka esetében zsír-, folyadék-, só- vagy zselékiválást nem láthatunk a csomagoláson!
A prémium termékek előállítása során a pácolás hagyományosan sózással történik, míg az olcsóbb tömegtermékek gyorspácolással, változó páclébevitellel készülnek. A felvágatlan sonkáról kívülről nem állapítható meg, hogy az hagyományosan érlelt, vagy gyorspácolt, főtt termék-e. Felvágás után már látható, hogy a hagyományos nyers sonka jellemzően sötétvörös, a gyorspácolt termék viszont sokkal világosabb. Ha a sonkát könnyen össze lehet nyomni, valószínűleg túl sok páclével készült. Ez az eltarthatóság szempontjából jelent hátrányt.



  1. Mit árul el a címke?
A címke először is, elárulja a sonka alapanyagát (az állatot, amiből a termék készült, kivéve a sertést), utal a feldolgozott testtájra (comb vagy lapocka) és informál a termék színhústartalmáról. Utóbbi szempontjából óriási a szórás a magyar piacon. Találkozhatunk „gazdag”, 88%-os sertéscomb tartalmú vagy 63%-os pulykamell tartalmú sonkával, de van olyan is, amelynek a hústartalma még az 50%-ot sem éri el!
A címkének tartalmaznia kell az előkészítés módját (darabolt vagy kötözött), fel kell tüntetni a hőkezelés módját (nyers vagy főtt), a pácolás és a füstölés módját, valamint nyers sonkák esetén azt, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, illetve sütve fogyasztható.
Azt a terméket, amelyikről hiányzik a címke, inkább ne vegyük meg! A gyorspácolt sonkák címkéjén olykor ijesztően hosszú felsorolást találunk a különböző adalékanyagokról, ízfokozókról és állományjavítókról, de pusztán emiatt nem kell meghátrálni, hiszen ezekből kizárólag engedélyezett mennyiséget tartalmazhatnak a termékek.
A hatóságok húsvét táján külön figyelik a szezonális termékeket. Gyakori szabálytalanság a többi között a húskészítmények nem megfelelő tárolás miatti romlása, valamint hogy a termékek jelöletlenül, vagy hibás, illetve hiányos jelöléssel kerülnek forgalomba.
A laboratóriumi vizsgálatok időnként túl magas konyhasó-tartalmat mutatnak ki. Az Élelmiszerkönyv előírja, hogy a nyers sonkák és a parasztsonkák nátrium-klorid-tartalma nem lehet több mint 7 százalék, főtt sonkáknál pedig 4,5 százalék a határérték.
A címkén szerepelnie kell az EU által kiadott regisztrációs számnak, amelyet lédig termékek esetében a szállítólevél kell, hogy tartalmazzon, ezen kívül a gyártó/forgalmazó megnevezését.


  1. Sok külföldi terméket látok az üzletben. Egyesek miért ennyire drágák, mások miért ennyire olcsók?
Az érlelt sonkák esetében a magyar parasztsonkát követő árkategória a füstöléssel készült osztrák, német, belga termékvonal. Ár szempontjából ezután következnek a mediterrán országok crudo sonkái, amelyek már füstölés nélkül készülnek. A szárított-érlelt prosciuttók, serranók és ibericók árában a minőséget kell megfizetni, azt, ahogyan a különleges körülmények között tartott és kiválogatott sertésekből akár éveken keresztül készítik a gondosan érlelt sonkát. Ezek a termékek valóban különlegességnek számítanak, de nem a mi magyar húsvéti gasztronómiai hagyományainkhoz illenek.



  1. Ha magyar, tradicionális és minőségi húsvéti sonkát szeretnék venni, melyik lehet a jó választás?
A prémium minőséget képviselő, hagyományos magyar eljárással készülő termékeket ajánljuk. Ez ízlés szerint lehet tarja, füstölt lapocka, kötözött sonka, frikandó sonka vagy akár az ún. dió sonka is, amelyhez a sertéscomb legnemesebb húsrészét, a diót használjuk fel.
Fotó: Pinterest




Sonka, tarja, lapocka - Mi kerül a húsvéti asztalra?






A magyar háziasszonyok a húsvéti füstölt szezonáru bőséges választékával találkozhatnak a boltokban. A sokféle elnevezés közötti eligazodásban, a címkén szereplő szakszavak értelmezésében, a minőség és az ár összefüggésének megértésében az SGS Hungária Kft. élelmiszer-biztonsági szakértői, dr. Miskucza Mária és Bóza Balázs nyújtanak segítséget.
Az Élelmiszerkönyv az alkalmazott eljárások szerinthárom csoportra osztja a sonkákat:
nyers sonkák,
hőkezelt sonkák és
formában vagy bélben hőkezelt sonkák.
A sonka alapvetően a magyar hagyományok szerint sertéscomb vagy -lapockahúsból készül, de létezik marha és vad hasonló testtájaiból előállított sonka is. A címkéken a vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.


- Megkülönböztetünk első és hátsó sonkát. Az elsősonkát nevezik lapockának vagy kissonkának is. Mindkettő lehet csülökkel és csülök nélkül vagy körömmel és köröm nélkül is, ez függ a tájegységtől és az adott hentes vagy böllér szokásaitól - kezdi a téma hagyományainak felidézését dr. Miskucza Mária, az SGS Fogyasztási Cikkek Ellenőrzése üzletág élelmiszer-vizsgáló laboratóriumának vezetője.


Hagyományos ízek, technológiai különbségek


Nem véletlen, hogy nagyszüleink idejében a disznóvágást karácsony táján tartották. Ekkor volt annyira hideg, hogy ilyen tömegű húst biztonsággal le tudjanak hűteni és szárítani. Hat hét száraz sóban állás után tették füstre a sonkákat. Kemény fa - szil, bükk, tölgy, meggy - füstjén általában annyi napig füstölték a sonkát, ahány kilós volt. Ezután a jól szellőző, hűvös kamrában függesztve szárították 2-3 hétig, így húsvétra elkészült az úgynevezett parasztsonka. A szikkasztás lényege, hogy a sonka víztartalma csökken, így jobban megőrződik a hústartalom, kevésbé lesz romlandó, hiszen a mikroorganizmusok kevésbé tudnak szaporodni. Élvezeti értéke húsvét táján volt a legmagasabb, ezután általában zsírpapírba tekerték a maradékot a túlszáradás, keményedés megelőzése céljából.


A kézműves lépések az ipari körülmények között előállított tömegárunál is hasonlóak. Nagy különbség azonban, hogy míg a házi termékeknél a minőség egyedüli garanciája a bizalom, addig a nagyüzemi gyártóknak szigorú higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelnie, amit önmaguk, a forgalmazók, a kereskedők, a hatóságok és a fogyasztóvédelem is ellenőrizhet.


- Nagyon fontos a nyomonkövethetőség, a hús eredetének igazolása és a higiéniai előírások betartása a "malactól az asztalig", hiszen a vonatkozó jogszabályok szerint az előállító és a forgalmazó egyetemlegesen felelős - hangsúlyozza Bóza Balázs, az SGS Fogyasztási Cikkek Ellenőrzése üzletág operatív vezetője. Az SGS a termelés és forgalmazás minden fázisában rendelkezésre áll szakértelmével, független laboratóriumi vizsgálataival, az alapanyag fehérjetartalmának meghatározásától a készáru címkéjének ellenőrzéséig.


A hatékonyság növelése és a növekvő fogyasztási igények kielégítése érdekében modern technológiák kerültek kidolgozásra a húsiparban is.


A pácolás az ipari feldolgozás részeként Magyarországon a 20. század közepe táján terjedt el. Lényege, hogy a húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik.
gyorspácolás olyan technológiai eljárás, amelyben az előkészített páclevet tűkkel beinjektálják a húsdarabok belsejébe. Számos egyéb eljárás, például a tumblerozás (ütveforgatás) is ismert a páclé bevitelére.


füstölés technológiája is sokat fejlődött, az üzemekbenlégtechnikai berendezésekkel irányítják a füstöt, annak keringetésével akár 2-3 napra rövidíthetik a régebben hetekig tartó eljárást. Van, ahol füstaromát használnak a megfelelő ízhatás elérése érdekében. A füst ízesítés olyan gyors művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a technológiai műveletek során a húskészítményekbe juttatják (bekeverés, injektálás stb.).


A szikkasztás is lerövidíthető kondicionált levegővel, a termékek folyamatos mozgatásával.


A kötözött áruknál a kicsontozott húst, ez lehet sonka vagy lapocka is, sózás után négyzethálós formában rögzítik, és általában már a hálóval együtt pácolják, füstölik, szikkasztják. Hasonlóan elkészítve általában kedvezőbb áron kínálják a tarját, amely izom és csont nélküli húsrész, így könnyebb vele dolgozni.


A sonkaféléket egészben, darabolva vagy a kötözőhálóval együtt, általában függesztve szállítják és árusítják. Ha nincs csomagolva és címkézve a termék, tudni kell, hogy sok kézen és szállítóeszközön át került az elárusító helyre, élelmiszer-biztonsági szempontból így nagyon magas kockázatúnak kell tekintenünk. Sokkal jobban biztosított a termékvédelem, ha a sonkafélék be vannak csomagolva. Legkedvezőbb megoldás a lélegző celofán vagy fólia, amelyben a termék felülete levegővel érintkezik, így kisebb a penészedés esélye, ugyanakkor a környezettel közvetlenül nem érintkezik, így a szállítás, forgalmazás során keletkező szennyeződésektől megóvjuk a füstült húsféléket.


- A gyártók által meghatározott tárolásra és szállításra vonatkozó utasítások pontos betartásával lehet a minőség megőrzéséhez a legjobban hozzájárulni, ebben a logisztikai vállalatoknak és a forgalmazóknak is óriási a felelőssége - emeli ki dr. Miskucza Mária.


A füstöltárut száraz, hűvös helyen kell tárolni, így a hagyományos hűtőpultokat nem célszerű alkalmazni a felületi páralecsapódás és az ebből adódó esetleges fülledés, penészedés veszélye miatt. Légbefúvásos hűtőtérben vagy csemegepultban a többi húskészítménytől elválasztva érdemes kínálni. A sonkaféléket sokszor vákuumfóliába csomagolva, ömlesztve árulják. Ilyenkor feltétlen meg kell bizonyosodni a csomagolás épségéről.


Mire figyeljünk?


Ha a fólia valahol sérült, levegőt kapott, már nem takarja olyan feszesen a terméket, lötyög, hamar megindulhat a mikroorganizmusok szaporodása, ezáltal a romlás, ezért ilyen terméket nem ajánlatos megvásárolni. Nem véletlen, hogy a jogszabály szerint is csak ép, sérülésmentes csomagolású terméket szabad forgalomba hozni.


Érdemes előre eltervezni, milyen típusú sonkafélét vásárolunk és milyen céllal, hogyan fogjuk fogyasztani. Nézzük meg a bőrfelület nagyságát. Általában már kívülről jól látszik, hogy nagy a bőrfelület, ha ezt nem szereti a család, vagy kidobásra kerülne, inkább válasszon másik terméket.


A legtöbb füstölt áru konyhatechnológiai eljárás nélkül is fogyasztható. Van, ami hőkezelés után, "főzve" kerül forgalomba. Ezt a címkén is jelölni kell. Általában ezeknek rövidebb az eltarthatósági idejük, ugyanakkor az azonnali fogyaszthatóság kényelmét biztosítják.


A darabolt árunál érdemes figyelni a vágási felületre. Ebben az esetben a gyártás után, a forgalmazás előtt feldarabolják a termékeket, ezáltal a termék belseje, füsttel közvetlenül nem érintkezett része is látható. Ha ez a felület elszíneződött, zöldes, lilás árnyalatú, már nem érdemes megvásárolni, hiszen a vágási felülettel rendelkező áru romlékonyabb.


Minden füstölt sonkafélét érdemes kicsomagolás után alaposan, folyó vízben megmosni. A kedvezőbb ízhatás érdekében főzés előtt célszerű fél-egy órára langyos vízben áztatni. Az esetlegesen kiázott ízeket a főzőlébe tett fűszerekkel fokozhatjuk vagy egyedivé varázsolhatjuk.


Érdemes a hagyományokat követni. Bizonyos tájegységeken a mai napig a sonkalébe főzik meg a kolbászt is, de a tojást mindenképpen, amit aztán abban hagynak kihűlni, így veszi át a jellegzetes füstölt "húsvéti" ízt.


A maradék főtt sonka sokféleképp felhasználható,bablevesben, sonkás tésztának vagy éppen pizzafeltétnek is kiváló.


Lefagyasztani ezeket a füstölt sonkaféleségeket tilos.


Érdemes a fenti tanácsokat megfogadni, hiszen a statisztikák szerint a legtöbb élelmiszerhez kapcsolódó megbetegedés az otthonokhoz kötődik. Szerencsére többségük enyhe lefolyású, de ezeket is jobb megelőzni, az esélyüket csökkenteni.


- Ma már minden feltétel adott a tudatos fogyasztás lehetőségéhez, hiszen a csomagolt árucikkeken minden fontos információnak feltüntetésre kell kerülnie - szögezi le Bóza Balázs.


Érdemes tehát, akár nagyítóval felszerelkezve, végigolvasni a címkéket, ha szükséges, előre tájékozódni az egyes fogalmak jelentéséről és eldönteni, mi fontos és mi nem az adott terméket illetően: hagyományos vagy gyors eljárással készült, pácolt vagy gyorspácolt, füstölt vagy füsttel ízesített sonkafélét szeretnénk az ünnepi asztalra tálalni.






A jó húsvéti sonka titkai



A jó húsvéti sonka titkai
Ha máskor nem is, húsvétkor szinte minden étkezőasztalra kerül sonka. Lehet kötözött vagy darabolt, pulyka vagy sertés, a lényeg, hogy egy jól megválasztott sonkával igazi kulináris élményt szerezhetünk magunk és családunk számára.




Na de milyet válasszunk, hogyan készítsük el, hogy valóban élvezetes legyen, és ne bosszúságot, csalódást okozzon számunkra az ünnepek alatt? És mi legyen húsvét után a maradékkal?
Milyet válasszunk?
Rengeteg sonkafélét találni az üzletekben. Vásárolhatunk klasszikusan parasztsonkát (ha van edényünk, amelybe főzéshez belefér), vagy füstölt darabolt combot, de alternatíva lehet a kötözött sonka vagy a füstölt tarja. Ha a füstölt hús szép szeletelhetősége (és bőrmentessége) is fontos, jobb a tarja. A klasszikus verzió a csontos parasztsonka, kisebb családok esetében megfelelhet a lapocka vagy frikandó. Kínálnak már kötözött sonkát pulykahúsból is, aki nem eszik disznóhúst, annak ez jó választás lehet.
A húsvéti sonka és füstölt áru sajnos gyakran csapda. Rossz minőségű terméket is megpróbálhatnak ránk sózni, ezért lehetőleg vásároljuk a sonkát megbízható hentesnél, piacon, és ügyeljünk arra, hogy szép színe, kellemes illata legyen. Már a címke is sokat elárul, mindig olvassuk el figyelmesen, de a gyakorlott szem anélkül is tudja, melyik a jó portéka.
A hagyományos, érlelt termék kemény, masszív és élénk piros, a gyorspácolt viszont vörösösebb és puhább. A gyorspácolt sonkák két nap alatt elkészülnek. A friss sertéshúsba páctűvel belefecskendezik a kész páclevet. Ezután a sonka bekerül egy vákuummal előfeszített tartályba, ahol nyolc órán keresztül pörög. Itt a speciális nyomás lazítja a rostokat, még páclevet is tud felvenni a hús egy edényből. Ezek a sonkák készülhetnek hagyományos füstöléssel vagy füstaromával is. A hagyományosan készült sonkákat viszont négy hétig érlelik sóban, a parasztsonkákat sokszor 6–7 hétig is ott tartják, majd tradicionálisan füstölik.
Fontos, hogy a hagyományos sonkákban nincs adalékanyag, csak só, netán fokhagyma, a gyorspácoltakban meg található – például – kollagena is, ami megköti a vizet. Így fordulhatott elő egy ellenőrzés során, hogy az eredetileg 70 dekás húsdarab bepácolva már közel másfél kilót nyomott. És persze arra is számítani kell, hogy az így „felfújt” sonkák a főzés során kicsire zsugorodnak, míg a hagyományos sózással, füstöléssel készültek inkább megdagadnak. Így aztán, bár a gyorspávval készült termékek kilónkénti ára kevesebb, húsvétkor kiderülhet az is, hogy mégsem ez volt az olcsóbb.
Hogyan főzzük meg?
Főzés előtt pár órára (a hagyományosan sózott, füstölt terméket akár egy éjszakára is) áztassuk hideg vízbe, hogy a só nagy része kiázzon belőle. A zsíros réteget hagyjuk rajta, ez akadályozza meg, hogy a sonka kiszáradjon. Főzés előtt jól mossuk meg, majd annyi hideg vízbe tegyük fel főni, hogy jól ellepje. A sonkát lassú tűzön főzzük, nem szabad nagyon forrnia. Só nem kell a főzővízbe, a sonka elég sós.
A főzés ideje leginkább attól függ, hány kilós sonkát vásároltunk. Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy forrástól számítva annyi órán át főzzük a sonkát, ahány kilós. Nem érdemes túlfőzni, mert lehet, hogy amikor már könnyen leválik a csontróól, könnyen belemegy a villa, addigra a hús szétfő, szeleteléskor szálaira esik.
Húsvéti sonka1A sonkát mindig a levében hagyjuk kihűlni. Miután kihűlt, tegyük át egy tálra, fedjük le, és tartsuk hűtőben.
A sonkalében főzzük meg az előtte jól megmosott tojásokat is. Előtte viszont a léből érdemes kivenni a felesleget, és egy edényben lefagyasztani. Mélyhűtőben akár fél évig is eláll, és később kitűnő bablevest főzhetünk belőle.
Az így elkészített húsvéti sonkát az ünnepek alatt felszeletelve, tojással, friss zöldségfélékkel, tormával, salátákkal, és persze az ilyenkor elmaradhatatlan húsvéti kaláccsal vagy puha kenyérrel tálaljuk.
Mi legyen a maradékkal?
Egy finom húsvétei sonkából ritkán marad az ünnepek utánra. Ha mégis, számtalan lehetőség kínálkozik a felhasználására. Íme néhány ötlet:
• Készíthetünk natúr krémsajttal és darált vagy apróra vágott sonkával sonkakrémet.
• Megsüthetjük tükörtojással, de tehetjük omlettbe is.
• Egy sonkás-tejfölös-sajtos makaróni vagy spagetti mindig jól esik vacsorára.
• Az apróra vagdalt sonkát tejföllel elkeverve levelestésztába töltjük (kis batyukat készítünk), tojással megkenjük, sajttal megszórjuk, és szép pirosra sütjük.
• Kíméletes vacsora az ünnepek után: egyenlő mennyiségű sonkát, almát és sajtot kockázzunk fel, öntsük le joghurttal, keverjük jól össze, és salátalevelekre halmozva kínáljuk.
• Ha a fentiek közül egyikhez sincs kedvünk, nyugodtan dobjuk be a fagyasztóba a megmaradt sonkát a sonkalé mellé, jó lesz egyszer bablevesbe vagy lencsefőzelékhez.








Aranykoronás húsvéti sonka – recept


Megkóstolni már most lehet, elkészíteni jövőre. Hoztunk egy receptet Solymárról,ahol vendéglős Moldovánék a dédszülők leírása szerint készítik a húsvéti sonkát, amivel magukat és a vendégeiket ünnepélyesen etetik. Időt, fáradtságot, rezsit stb. nem számítva az összköltség 2250 Ft/kg.
Fotó: Moldován

A jó húsvéti sonka az ünnep előtt 20-25 nappal készül el. A frissen vágott, kézmeleg sonkának való húst alaposan bedörzsölik sóval. A sonka a külső hőmérséklet alakulása szerint (-2 – + 8 fok között) 8-14 napot áll a sóban. Levet ereszt, amellyel napjában többször locsolgatják, megforgatják. A sózási idő leteltével fűszeres páclevet főznek. A lébe vöröshagyma (héjastól), fokhagyma, koriander, mustármag, babérlevél, majoranna, szegfűbors és egész bors kerül. A páclében ugyancsak a külső hőmérséklet ingadozása szerint 8-14 napig érlelődik a sonka. Ha a páclevet forrón öntik a füstölésre szánt sonkára,akkor sokkal szaftosabb marad, a fehérjék a sonka kérgén kicsapódnak, a leveket bezárják. Aki  hideg páclevet használ, az szárazabb, viszont hosszú ideig eltartható sonkát kap. A pácolási idő után mehet a sonka a füstre, majd száraz, hűvös, jól szellőző helyen várja, hogy megfőzzék. Főzés előtt egy napig hideg vízben ázik. A főzés végeztével a lében hagyják kihűlni.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése