A WALESI BÁRDOK

A WALESI BÁRDOK

- Arany János -

A WALESI BÁRDOK

Edward király, angol király
   Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
   A velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
   Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
   A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,
   Ha oly boldog-e rajt'
Mint akarom, s mint a barom,
   Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád
   Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
   Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép
   Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
   Megannyi puszta sir.

Edward király, angol király
   Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
   És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,
   Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
   Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
   Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
   Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget
   Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
   Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem
   Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
   Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt
   Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
   Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
   Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
   Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz,
   A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
   Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,
   Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
   Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet
   Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
   Amint húrjába csap.

"Fegyver csörög, haló hörög,
   A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
   Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,
   Halomba, mint kereszt,
Hogy sirva tallóz aki él:
   Király, te tetted ezt!"

Máglyára! el! igen kemény -
   Parancsol Eduárd -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
   S belép egy ifju bárd.

"Ah! lágyan kél az esti szél
   Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
   Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya
   Ne szoptass csecsemőt!..."
S int a király. S elérte még
   A máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúl
   Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
   Ez íge hallatik:

"Elhullt csatában a derék -
   No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
   Nem él oly velszi bárd.

Emléke sír a lanton még -
   No halld meg Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
   Melyet zeng velszi bárd."

Meglátom én! - S parancsot ád
   Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
   Minden velsz énekest!

Szolgái szét száguldanak,
   Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
   A híres lakoma. -

S Edward király, angol király
   Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
   A velszi tartomány.

Ötszáz, bizony, dalolva ment
   Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
   Hogy: éljen Eduárd. -

Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal
   London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
   Ha bosszant bármi nesz!

Áll néma csend; légy szárnya bent,
   Se künn, nem hallatik:
"Fejére szól, ki szót emel!
   Király nem alhatik."

Ha, ha! elő síp, dob, zene!
   Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
   A velszi lakoma...

De túl zenén, túl síp-dobon,
   Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
   A vértanúk dalát.^[*]

(1857 jún.)

^[*] A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát,
hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277)
után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső
múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom
lerázására. - A. J.

Arany János A walesi bárdok c. művének elemzése

E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1857-ben az ifjú osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és az ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki a hazáért halt hősi halált, így visszautasította a felkérést. A zsarnok elnyomóhoz írt dicsőítő vers meggyalázta volna az elnyomás ellen küzdő barát emlékét. Helyette inkább megírta A walesi bárdokat, aminek elsődleges célja a nép elnyomás elleni lázadozásának ébrentartása és a csüggedők bátorítása volt.

Arany a szabadságharc leverése után a kétségbeesés mély szakadékéba zuhant, és nem látván más kiutat, fel akart hagyni az írással. Az 50-es évek elején viszont felismerte, hogy feladata az elfáradt nemzet bátorítása. Ráébredt, hogy neki, mint költőnek az a dolga, hogy a remény sugarát időről-időre felvillantsa az emberek szeme előtt. Így hozzálátott e feladat betöltéséhez és legméltóbb műfaji formának az általa tökéletesített műballadát találta.

Költészetében sok példát találunk zsarnokgyűlöletére. Ilyenek például az 50-es évek elején írt balladái az V. László, amelyben az esküszegő király megbűnhődik, vagy a Szondi két apródja, melyben viszont a két hűséges apród inkább vállalja a börtönt, minthogy gazdájuk gyilkosának szolgái legyenek. Végül pedig felszólítják a zsarnok dicsőítésére, mely annyira ellentmond a költő erkölcsiségének, hogy inkább vádló hangú sötét képet fest, mintsem dicsőíti a császárt. Mintegy hitet tesz ismét (akárcsak a Szondi két apródjában) amellett, hogy egy igaz hazafi, egy költő, akinek feladata az elcsüggedt népben a hit élesztgetése, sohasem hódolhat be a zsarnoknak, a nemzet elnyomójának, leigázójának.

A ballada valós eseményt dolgoz fel. I. Edvárd angol király 1277-ben leigázta Wales tartományt, ami addig önálló volt, őslakói a kelták irányították. A legenda szerint az uralkodó 500 népénekest kivégeztetett, mert nem voltak hajlandók a leigázó zsarnokot éltetni énekükkel. Szinte kísérteties a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi történései között.

Ez a ballada szerkezeti szempontból három fő részre osztható. Mint a népi balladáknál, itt is a különböző részeket ugyanaz a gondolat vezeti be:

"Edwárd király, angol király

Léptet fakó lován"

Kivétel az utolsó szakasz, ahol a nyugalmas léptet szó helyett a vágtat szót használja a költő, ezzel is kifejezve a zsarnok király sietségét. Az első részben a meghódított Walest mutatja be a szerző párbeszéd formájában. A király gunyoros kérdéseire talán egy walesi nemes válaszol szavaiban mély fájdalommal:

"Kunyhói mind hallgatva, mint

Megannyi puszta sír."

E két utolsó sort az úr (inkább narrátor, mesélő szerintem) inkább csak magában suttogja, nem a zsarnok fülének szánja (ez nagyon iskolás mondat volt). A második részben a végzetes lakoma történéseit ismerjük meg. Az urak igyekeznek a királyt minden jóval ellátni, de a király arra éhezik, hogy valaki harci tetteit dicsőítse. Azonban ilyen ember nem él ebben az eltiport, leigázott, porig rombolt tartományban, hisz mindenki gyűlöli a királyt, amiért szabadságuktól megfosztotta őket. A három bárd alakja három költőtípust szimbolizál. Az első megfontolt "fehér galamb, ősz bárd", aki öregesen beszél, s habár nem fiatal szavai mégis fenyegetőek: "Te tetted ezt király!" Mintha a levert magyar szabadságharcot követő véres megtorlás és az elnyomás ellen szólna. A második fiatal, romantikus "ifjú bárd". A maga romantikus módján énekel, lágyan, nincs benne fenyegetés csak panasz és fájdalom. A harmadik középkorú férfi lehet, aki erőteljes és kemény. Nincs szavaiban lágyság csak vád és átok, nem siránkozik, inkább felelősségre von:

"Neved ki diccsel ejtené,

Nem él oly walesi bárd."

...

"Átok fejedre minden dal,

Melyet zeng walesi bárd."

A harmadik fő részben a szinte őrjöngő királyt látjuk. Bennem felmerült a kérdés, hogy vajon valóban megőrült-e vagy sem? (Bennem nem; bár én már régóta ismerem kivülről, úgyhogy nem is igazán emlékszem az első élményre.) A bárdok éneke zeng fülében, kiket kegyetlenül lemészároltatott, talán felébredt ebben a kegyetlen zsarnokban a bűntudat? A bárdok mégis diadalt arattak, méghozzá erkölcsi diadalt és egész Wales győzött. A máglyára menő igazak éneke Londonig elhallatszott, hogy a király fülében csengve bosszút álljon a lemészároltakért.

De túl zenén, túl síp-dobon,

Riadó kürtön át:

"Ötszáz énekli hangosan

A vértanúk dalát."

Arany e művét ugyanabban a versformában írta, mint Vörösmarty a Szózatot. A versszakok két három- és két négylábas sorból állnak, ahol a jambus verslábak spondeusokkal váltakoznak. Ez egy bizonyos lüktetést és darabosságot kölcsönöz a balladának, amitől még jobban érezhetővé válik a drámai hatás. Csak a páros sorok rímelnek, viszont sok belső rímet is találunk: "Körötte csend, amerre ment..." Egy másik pontján a műnek a szórendet cseréli fel: "Ötszáz, bizony dalolva ment

Lángsírba welszi bárd:"

A walesi bárdok jellegzetes ballada. A történet kettős tragédiával ér véget: a vértanúhalált halt bárdok tragédiája és a bűnhődő királyé. Így talán jobban illett a balladák komor hangulatához. Sok párbeszéd szerepel a műben, ezáltal töredékessé válik, ami fokozza a drámai hatást. A sok élőszavas beszéd drámaivá teszi (akárcsak egy színházi dráma), a ballada líraiságát a kavargó érzelmek adják.

Legfontosabb költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak növelik a feszültséget a művön belül.

Bár már sokszor elmondtam, hogy valójában mi célból íródott ez a ballada, szeretném összefoglalni. Azokban az időkben, a szabadságharc után a kétségbeesés erőt vett az embereken, úgy látták nincs többé kiút az elnyomásból. Arany feladatának tekintette, hogy az elcsüggedt embereknek ismét reményt adjon, így egy középkori legendával szemléltette az ország akkori helyzetét. Ahogy A walesi bárdok utolsó strófáiban megbűnhődik a zsarnok király, úgy fog bűnhődni a Magyarországot elnyomó uralom is, sugallja a ballada.

Természetesen arról szó sem eshetett, hogy e ballada megszületése után rögvest megjelenjen nyomtatásban. Erre nem volt lehetőség, hiszen az önkényuralom éveiben még szabad folyóirat sem volt. Egy pár év elteltével, mikor a nemzet kezdett magához térni, és kiújultak a politikai harcok, Arany azonnal megjelentette Koszorú című folyóiratában "ó-ángol ballada" alcímmel, mintha fordítás lett volna.

A szigorú cenzúra és a zsarnok elnyomás idején csak képekben lehetett beszélni, hasonlatokkal lázadni. Az ember nem írhatta meg amit gondolt, a régi történelemből kellett ihletet merítenie, hogy társaival éreztethesse lázongását. Ám az önkényuralom idején mindenki megértette e ballada és más szerzők más műveinek időszerű mondanivalóját. Mindenki értette, hiszen mindenki ugyanazt érezte.

(L. J elemzése)

Bajnai és a kilenc Hajdú-Bétes öngyilkos emléke

Anyja is egy van , de felér kilenc kurvával , híresek ők bizony mint a kilenc lyukú híd a Hortobágyon

A fehér transzparensen kilenc fekete kereszt emlékeztet azokra az egykor volt libatenyésztőkre, akiknek az öngyilkossága összefüggésbe hozható a 2000. és 2005. közt Bajnai Gordonvezérigazgatósága alatt működő Wallis Rt. tulajdonában álló Hajdú-Bétbotrányos csődjével.
Mint ismeretes, az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója 2003-ban a piac nemzetközi válsága miatt fizetésképtelenné vált. A Hajdú-Bétnekbeszállító libatenyésztők évekig hiába követelték a mintegy öt és fél milliárd forintos kintlévőségüket...

Az így ellehetetlenült helyzetbe került termelők közül sajnos sokan már csak az öngyilkosságot láthatták kiútnak… Mint ahogy arról a ma készített felvételeink tanúskodnak, vannak, akik ezt nem felejtették el.

Bajnai Gordon kormányfői jelölése kapcsán az ügy tehát újra felszínre került.

Már négy éve futnak a pénzük után a Hajdú-BÉT károsultjai. A társaság felszámolási eljárása alatt a kárt szenvedett termelők csak 80-100 millió forinthoz jutottak hozzá csaknem hatmilliárdos követelésükből. A libatenyésztők petíciót adtak át tegnap a Magosznak, kérve, hogy járjon el ügyükben az agrárminiszternél. Az eltelt négy év alatt mindössze 80-100 millió forint térült meg a Hajdú-BÉT beszállítóinak 5,9 milliárd forintos kárából. 

Hajdú-Bétről a parlamentben

Font Sándor fideszes képviselő Bajnai Gordonnal kapcsolatban tett fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek. Font azt tette szóvá, hogy - amint azt megírtuk - Karsai József szocialista képviselőt egy öngyilkossá lett parasztember fia felhívta telefonon, és azt kérdezte, hogyan lehet, hogy 10 ezer milliárdos EU-s támogatások fölött az a Bajnai Gordon diszponál, aki a csődbe vitt Hajdú-Bét tulajdonosának egyik vezetője volt.

Font szerint a Hajdú-Bét pénzei offshore cégekbe áramlottak, és Bajnai is egy ilyen offshore cég vezetője volt. A képviselő azt kérdezte, hogy Gyurcsány tervei szerint az offshore cégekbe menekült emberek fogják-e ellenőrizni az EU-s milliárdokat.

A kormányfő viszontválaszában azt kérte Fonttól, hogy valamilyen kézzel fogható dologgal vádolja meg Bajnait, mert az, hogy egy külföldön bejegyzett cég vezetője valaki, az még nem bűn. "Tessék eljárást indítani!" - szólította fel Gyurcsány Fontot.

Öt évvel a Hajdú-Bét csődje után is azt állítja Bajnai Gordon: elkerülhetetlen volt a feldolgozó felszámolása, arra viszont nem válaszolt, hogy miért nem kártalanították a libatenyésztőket. Pedig a napokban nyilvánosságra került dokumentumok szerint a feldolgozónak egy évvel a felszámolás előtt még több száz millió forintja volt - egy részét kölcsönadták a Bajnai vezette tulajdonos, Wallis Rt.-nek, és az is kiderült: a cég a Hajdú-Bét milliárdjaival spekulált a devizapiacon.

Újabb dokumentumok cáfolják Bajnai Gordon azon kijelentését, miszerint az „utolsó pillanatig próbálták menteni a helyzetet”, mígnem „be kellett látniuk, hogy ez nem megy”. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok szerint egy évvel a felszámolás előtt 86 millió euróval, mai árfolyamon több, mint 25 milliárd forinttal spekulált az árfolyamváltozásokra devizapiacon a Hajdú-Bét megbízásából a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt., a baromfi-feldolgozó tulajdonosa. Az anyacég határidős devizaügyletekkel akarta csökkenteni a Hajdú-Bét bevételeinek árfolyamkockázatát. A tranzakciókról szóló kimutatások alapján azonban megállapítható, hogy az ügyletek túlnyomó része veszteséges volt. Volt amelyen egy év alatt 67 milliót vesztett a 2003 decemberében fizetésképtelenség miatt csődbe ment Hajdú-Bét.

Egy másik, Bajnai által is szignált dokumentumból az derül ki, hogy 2004. januárjában Hajdú-Bét elengedte a Bábolna Rt. korábbi, 119 milliós tartozását. Három hét múlva az állami cég mégis fizetett, de akkor már a baromfi-feldolgozó helyett egyenesen a Bajnai Gordon vezette Wallis számlájára került a pénz.

Máshogy is szivattyúzták a pénzt

A csőd szélére került Hajdú-Bétből máshogy is megpróbálták kiszivattyúzni a pénzt - a jegyzőkönyvek szerint 2008 decemberében a baromfi-feldolgozó 125 millió forintot adott kölcsön gazdag tulajdonosának, az ingatlaneladásokon pedig több száz milliót kereshetett a Wallis. A libatenyésztőket mégsem kártalanították, 600 család ment csődbe, kilencen öngyilkosok lettek.

"Nem értettünk hozzá" – Bajnai Gordon, a Wallis Rt. volt vezérigazgatója 2006-ban ennyit tudott mondani a tőle magyarázatot váró libatenyésztők képviselőinek. A vállalkozók aziránt érdeklődtek, miért csődölt be egy egész iparág, és miért lett földönfutó több száz család azt követően, hogy a Wallis-csoport befektetőként átvette a Hajdú-Bét Rt. irányítását. Ez a szakértői alapállás 2003-ban, amikor a baromfitenyésztéssel és -forgalmazással foglalkozó nagyvállalat fizetésképtelenné vált, Bajnai Gordont hazánk egyik legsikeresebb felső vezetőjévé tette. Az akkor 35 éves fiatalember ugyanis érdemei elismeréséért 2003-ban vehette át a Menedzserek Országos Szövetségének nagydíját, az Év fiatal menedzsere kitüntetést. A reményteljes közgazdász karrierjének csúcsra járatásában ezen sikerek mellett sokat segített édesapja, akinek vállalkozásában Bajnai Gordon már a kilencvenes évek elején a pénzügyi szektorban dolgozhatott régi barátjával, Gyurcsány Ferenccel.

Pécsett az összes ellenzéki párt képviselte magát a fórumon, ahová előadást tartani hívták meg Ángyánt, legutóbb pedig a Milla vezetője jelezte a szakpolitikusnak az együttműködési szándékát. Ángyán József szerint azonban ez utóbbinak Bajnai Gordon személye is a gátja. A Hajdú-Bét ügy felemlegetésével kapcsolatban a volt államtitkár azt mondta: „Ezt nagyon nehéz lesz helyretennie, és én személy szerint nem is kívánok együttműködni vele. Csak erkölcsi alapon lehet együttműködéseket felépíteni és itt ez nem lehetséges”.

Bajnai elvtárs jó elvtárs

édes Istenem, legalább komolyan gondolnák a szövegét, legalább egy kicsit lennének baloldaliak, néppártiak, tettekben, nemcsak retorika (hazudozás) szintjén, dehát korrupt neoliberális gazdaságpolitikát folytatnak, ahogy a fidesz, a multikat éltetik, a milliárdos oligarchákat, leisztinger, puch, csányi, demján ... és ne higgyük hogy a szobatárs simicska kalapozott 2002 és 2010 között.

Ez a piszkos gyilkos zsidó nem walesi bárdnak akar állni Amerikából akarják rángatni Edwárdként e tartományban a metszett farkú vakoló zsidók,. Az USA már a markukban van , de a világhatalomhoz a kis hazánk is kell. Ez a rohadt rablógyilkos hajlandó az áruló szerepet eljátszani, csak azt nem értem , hol az az ember aki egy fejjel megrövidítené ezt a gyilkost . Emberek hát ne éljen Eduárd , és a zsidó világbirodalom. Ez a söpredék a libásokon tollasodott meg , ők meg elszegényedtek , az ország felét nyomja a banki kamat az uzsora, és ti mégis a zsidót akarjátok, hogy a földjeiteket is elrabolja, és megszerezhessék a vízbázisunkat is. Kik vagytok Ti , hogy veletek mindent meg lehet csinálni? Eszetlen barmok vagytok kiknek átmosták az agyát , mert csak azt a hülye TV – t bámuljátok, és közben kiéneklik a szátokból a falatot. Rót Miklósék kiöltek belőletek minden önállóságot cselédnépség lett belőletek, és akit politikai eliteteknek kiáltottatok ki az Árult el Titeket eladta a Nemzeti Vagyonunkat, és Titeket is kamatrabszolgának. A gyermekeitek jövőjét élitek fel, hogy egy jó pár kövér zsidó hizlalhassa a seggét a Ti pénzetekből, kamat formájában. Mert az is rabló aki a visszafizethetetlen adóssággal sanyargatja a Magyart és a monetáris jogot átengedte e rablóknak, hogy Ő hitel pénzt vehessen fel, és fizethesse a kamatokat a rohadt zsidóknak. Ahelyett hogy kilépnénk az Unióból , még ők is szivattyúzzák ki a lóvét, és nem győzünk dolgozni rájuk, hogy a lakásainkat el ne vegyék. Mert van élet az Unión kívül is . Kilépni önellátásra berendezkedni , a hazaáruló zsidókat batyuval fel a vonatra és a rablóinkkal együtt irány Szibéria , ha az orosz befogadja, ha nem hát keringjenek a világban míg élnek , csak vissza ne jöjjenek. Monetáris jogot vissza , Adóság fizetés megtagadása mint Izlandon csak ha pozitív a büdzsé akkor egy három százalékos visszafizetést engedni nekik. A csahosokat is elzavarni a Pintér rablókat is, az olaj maffiát is vagyonukból kiforgatni, mint ahogy velünk tették az ÁVH- s zsidó pribékek. Gondolkozz és cselekedd meg azt velük mit velünk tettek Ölj ha kell pusztítsd el az ellenséged vagy ő pusztít el téged. Na ne tártsd a szád a zsidó már a családodat irtja. 

Benedek Elek és Göncz Kinga

„Tied a szivem,  tied a lelkem, tied mindenem édes anyaföldem!” - Benedek Elek

Benedek Elek 1884-ben kötött házasságot Fischer Máriával,aki zsidó volt és elhagyta hitét férje miatt. Nagyon szoros házasság volt az övék, felesége megtalálta a kis erdélyi faluban az otthonát.

Benedek Elek halálát, felesége Fischer Mária 1,5 nappal élte túl, együtt temették el őket Mária nem akart tovább élni szeretett féje nélkül. Itt egyvisszaemlékezés a halálukról:

“A Benedek família tagjai máskülönben is csöndes beszédüek. Alig hallom, amint Elek motyogja:
- Minden percben bekövetkezhetik...
- Hát lehetetlen volt megmenteni? Nem volt segítség?
- Három óra elég a veronál felszívódásához: Mire Barótról megérkezett az orvos, a gyomormosás elkésett.“

Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulójára emlékkiállítás nyílt csütörtök este a budai Várnegyed Galériában.

Nemcsak a meseirodalomban tevékenykedett, harcos publicista volt,igazságkereső, mindig a gyöngébb oldalára állna, ha a róka a nyulat üldözi, akkor a nyúléra, de ha az a káposztát akarja megenni, akkor a káposztáéra.

A kiállításon látható egy székely zeke is. Az író Pestre kerülése után nem szívesen hordta már a székely népviseletet. Amikor hosszas önmarcangolás és egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után eldöntötte, hogy újságírónak áll,elhatározta, hogy nem szégyelli a hagyományos ruhákat, és onnantól saját székely zekéjében járt. Rákosi Jenő emiatt nevezte el Zekének az írót, aki a későbbiekben felvette azt a több mint félszáz álneve közé.

- Benedek Elek-év van, amit az Országos Széchényi Könyvtár kiemelten fontosnak tart - mondta Perjámosi Sándor, a kiállítás kurátora.

Ezen a tárlaton el lehet olvasni a parlamenti beszédét, belenézhetünk a Nemzeti iskola című kiadványba, valamint a Cimborába is.

És hogyan jön Benedek Elek a mai „nagyjainkhoz”? Főleg a kedvencükhöz, Göncz Kingához?

Benedek Elek családja:

Hat gyermeke volt, legnagyobb fia: Benedek Marcell, író, műfordító lett.

Benedek Marcell gyermekei: Benedek István, pszichiáter, író, művelődéstörténész. Ő irta a nagyon hires Aranyketrec c. Könyvet. 

1992-től kezdődően minden évben kiadott egy-egy kötetet, „Hetvenhét”, „Hetvennyolc”, „Hetvenkilenc”, „Nyolcvan” címmel, és emellett megjelent a „Véderővita”, amely többi politikai írásával együtt komoly viharokat kavart a magyar közéletben. Számosan támadták őt antiszemitizmussal vádolva.”

Antall József például a szabadkőműves Benedek Istvánnak jó barátja volt, és az általa vezetett "Hiúzok társaságának" résztvevője. Idős korában a napi politika kérdései is izgatták, ami nem véletlen, hiszen a korábbi évtizedekben is foglalkozott ilyen témákkal, s beszélgetett, vitatkozott sok mindenről barátjával, a későbbi miniszterelnökkel, Antall Józseffel és baráti körével, a „Hiúzok”-kal (a Benedek által létrehozott Hiúz-kör ismertebb tagjai: Antall József, Vekerdi László

„Benedek István annak idején nem látta biztosíthatónak a szabadköműves mozgalom újjáélesztését a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Antall József közeli barátja volt, lelkesedett a változásokért, de azt tartotta, nincs tíz feddhetetlen, igaz lelkű férfiú a magyar állam tízmillió lakosa között; márpedig egy páholy alapításához erre volna szükség.”

Másik fia Benedek Marcellnek Benedek András író, dramaturg. Benedek András, Elek unokája, született 1913-ban

Benedek András fia: Dr. Benedek László
1951-ben született. Budapesten szerzett orvosi diplomát. Pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos, s a krízis-kezelés területén is tapasztalt szakember. 1990 óta végez tanácsadó tevékenységet a térségfejlesztésben, munkanélküliek számára, s a szociális szférában. 1995 óta a RÖM Kft. ügyvezetoje. Érdeklodési területek: kistérségi fejlesztés, helyi szociálpolitika, közösségi szociális munka, helyi foglalkoztatáspolitika, hálózatépítés, EU és nemzetközi projektek. Legfontosabb publikációk: Tanácsadás munkanélkülieknek (Kézikönyv a Munkaügyi Hivatalok tanácsadói számára), Az önsegíto családokért (a ZalA-KAR térség helyi politikája) Nyelvtudás: angol, német, orosz 

Dr.Benedek László, aki Benedek Marcell unokája, Göncz Kinga jelenlegi férje közös gyermekük Benedek Márton.

Dr. Benedek László, Benedek Elek dédunokája.

1990 óta végez tanácsadó tevékenységet a térségfejlesztésben, munkanélküliek számára, s a szociális szférában. Érdeklődési területek: kistérségi fejlesztés, helyi szociálpolitika, közösségi szociális munka, helyi foglalkoztatáspolitika, hálózatépítés, EU és nemzetközi projektek. Mennyi minden iránt érdeklődik! Csodálkozom, hogy ilyen roszul áll az ország szekere, ha ilyen okos emberek vannak kulcspozicíóban.

Benedek László ls Göncz Kinga közös EU-s pénzlenyúlási ügyködésükkel kapcsolatban még parlamenti interpellációra is sor került:

"Benedek László a miniszter asszony férje. Benedek Márton a miniszter asszony fia. Cégük több mint 450 EU-s projekt előkészítését nyerteel a Pályázat Előkészítő Alap keretében."

-         Benedek László a RÖM Menedzsment Kft. üzletrészével és a szavazatok 68 százalékával a társaságban többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A fennmaradó további 32 százalékot Benedek Márton bírja. Benedek László a miniszter asszony férje. Benedek Márton a miniszter asszony fia. Tisztelt Miniszter Asszony! Etikusnak tartja-e, hogy uniós és állami forrásokhoz jut családjának vállalkozása kormányzati döntés következtében, miközben ön a kormány tagja? Az esélyegyenlőséget biztosítottnak érzi-e, miközben a kormánytagok rokonai részesülnek uniós és állami forrásokból...?

Részletesebben a család:

Benedek András dramaturg: Benedek András

(Bp., 1913. jún. 21.– ): dramaturg, színikritikus, műfordító. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakán bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-től 1945-ig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1945-től a Nemzeti Színház dramaturgja. Különböző lapokban publikált, elsősorban színházi tárgyú cikkeket, színikritikákat. Több drámát írt és fordított. F.M. Színházi dramaturgia nézőknek (1975); Színházi műhelytitkok (1985). Drámái: Ikaros (1941); Mesebeli János (1946);Csudakarikás (1955); A Noszty fiú esete Tóth Marival (Karinthy F.-cel, 1958). Fordításai: Sartre: A tisztességtudó utcalány (1947); Miller:Édes fiaim (1948); Osborne: A ripacs (1958).

Anyai ágon volt Benedek Elek-unoka Lengyel Dénes, a magyar mondavilág négy kötetének írója és szerkesztője. A híres közgazdász,Lengyel László szépírói vénáját is föltehetően Benedek Elektől örökölte.A wikipediás Benedek Elek családfán, jól láthatók az összefüggések.

Hihetetlen! mint a hírős Daróczi-Choli-Mohácsi cigányzsidó család! Ezek mindenhol összevannak nőve? Olyanok mint a régi arisztokraták, csak (elvileg) ezek megvetik az arisztokratákat. Egy pár sor jut eszembe:

"Veri magyart, lopja népet

Üti be a haragéket

Szidja régit, olyat épít

ahol hazud' nemességit."

És azt leszámítva, hogy ezek hazaárulók, míg, velük szembe a régi nemes családok Magyarországot erősítették, erkölccsel, politikai hozzállással. A korrupció nem volt ilyen méretű, a magyar sosrkérdésekben hazai érdekek képviselve voltak. Az igazságkereső Benedek Elek forog a sírjában.

Itt pár sor Ungvári Tamástól a Benedek családról:

„Marci bácsi – ahogyan mi fiatal egyetemi hallgatók neveztük annak idején –, Benedek Elek, a nagy mesemondó fia volt, maga is dinasztia-alapító, az orvos, történész-irodalmár Benedek István és a dramaturg Benedek András édesapjaként. A kisbaconi Benedek família rokonságban van a Lengyel dinasztiával, a nagyszerű egykori tanár Lengyel Dénessel és villódzóan tehetségesközgazdász-publicistával, Lengyel Lászlóval.”

Ez az ungvári tamás ritka egy nagy degenerált fiú, már kukórellynek is csapta a szelet, a csaló, tehetségtelen ripacsnak.

„Marci bácsi szelíden állta a történelem viharát. A nagy magyar író Benedek Elek családjában a zsidótörvények némi foltot találtak, de Kisbacon menedékül szolgált. Továbbá az is, hogy Benedek Marcellt egy szabadkőműves páholy nagymesterévé választották.”

„a háború utáni Magyarországon ismét legális lett a szabadkőművesség Benedek Marcell nagymesterrel az élén. Egyébként Rákosi Mátyás is szabadkőműves volt, mindaddig, amíg nem adott utasítást a szabadkőművesség betiltására.”

Benedek Elek fia Benedek Marcell aki a Magyarországi Symbolicus Nagypáholy vezetője volt közvetlenül a szabadkőművesség betiltása előtt.

A Benedek család családfája itt látható

Ezek egykori irodalmi nagyjaink mai leszármazottai. A kötöttkardigános vöröskommancs Lengyel László és az unoka az EU-s pénzek lenyúlásában aktiv Benedek László, Göncz Kinga férje,aki szintén pszichiáter mint a hires nagybácsi. Göncz Kinga is pszichiáter, alapvetően.

Ez még mindig a sötét középkor: az urambátyám panamakapcsolatok.

Mivé silányodott a sarj a zsidó kapcsolat révén hazaáruló rablókká váltak az utódok , a pénz mindenkit megront, de főleg a zsidót hozza ki emberi voltából sátánimádó volt már előtte is mikor a vakolókhoz csatlakozott, és még ők az elitnek nevezet hazaárulók cigány beütéssel.

Szomorú vasárnap

Az öngyilkosok himnusza

Seress Rezső (született Spitzer Rudi) (Budapest, 

1889 – Budapest, 1968.) zeneszerző, zongorista

Rezső húzd el ezeknek a hazaárulóknak a nótáját, 

hogy távozhassanak az élők sorából.

Az egyik leghíresebb örökzöld dal, az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap (Gloomy Sunday) szerzője (szöveg: Jávor László, a 8 Órai Újság bűnügyi riportere). A dalt több mint 100 nyelvre fordították le.

Iskolai tanulmányait korán abbahagyva egy vándorcirkuszhoz csapódott. Jelentkezett Bruno úrnál, a cirkuszigazgatónál, hogy artista szeretne lenni.

„     "… ha egy ilyen csúnya kis kölyök, akit az Isten is bohócnak teremtett, nem vállalja sorsát, hanem szép akar lenni, bátor és hatalmas: az csakis zsidó lehet"     ”
– a cirkuszigazgató

3 hónap légtornászat, segédkezés után azonban beállított édesanyja a sátorba, s hazaparancsolta. Azonban ő maradt, s légtornásszá vált. Vecsésen baleset érte, egy próba során kötelek nélkül leesett a magasból. A fővárosi Korányi-klinikára szállították, s csodával határos módon túlélte a zuhanást. Élete akkor vett más irányt, amikor az Üllői úti kocsmák valamelyikében megismerkedik Bilicsi (Growatsch) Tivadarral, akinek kiöntötte szomorú élettörténetét, s aki rávette, álljon be vele színésznek. Rákosi Szidi magántanodájába jelentkezett, ám a meghallgatásra még mindig mankóval kellett beállítania a balesete miatt. Táncoskomikus szeretett volna lenni, de mankói miatt ez ironikus hátteret adott szavainak. Végül mégis színész lett, s végzős társai között ott találjuk Vaszary Piroskát és Halmay Tibort. Később a városligeti Műszínkörben kezdett dolgozni. 9 évig sínylődött itt, napjait a nélkülözés, a pénztelenség jellemezte. Egyetlen vigasza ekkor a színfalak mögötti zongora volt, ahová saját szórakoztatására ült le az előadások után. Az igazgató felfigyelt erre, s műsorra tűzte játékát. Az előadásokon az autodidakta zeneszerző saját szerzeményeivel rukkolt elő, egyre több nézőt csábítva a Műszínkör épületébe. Ismertté vált az arra járók körében, de a nagyközönség számára még mindig névtelen volt. Részint a hanglemezek betiltása miatt (mivel a győztes hatalmak ezeket betiltották akkortájt Magyarországon) részint, mert a rádió akkor még kevesek kiváltsága volt. Így hírneve élőzenében terjedt a színházlátogatók között.
Az első eredmények – 1925 [szerkesztés]

Első, országosan ismert dala az 1925-ben komponált "Még egy éjszaka…" című nóta. Ezzel betört a köztudatba, a dal tizenhatezer példányban kelt el. A siker annak volt köszönhető, hogy lassan újra legálissá vált a hanglemezgyártás, így négy felvétel is készült a darabból. Pestet mégis egy másik dala, a "Ki volt az az asszony, akinek a szíve” kezdetű dala hódította meg. Az alsóbb társadalmi osztály, a cselédek, cipőpucolók, konflis-kocsisok között úgy terjedt, mint a pestis. Mégis a nagy sikerek között úgy döntött, hogy elhagyja a színházat. Csárdákba szegődött zongoristának. Egy ilyen előadáson figyelt fel rá Nádor József, a kis termete miatt "kis Seress" néven ismert fiatal tehetségre. Szárnyai alá vette, beajánlotta a Dohány utcai Kulacs vendéglőbe. Itt teljesen más életet tudott élni, mint azelőtt, rendes fizetésén lakást vett Pesten s egy télikabátot.

1923-1933 közötti tíz év rendkívül termékeny időszak volt alkotó munkásságára. Több mint negyven dalszöveget írt mások számaira, a körülbelül hatvan saját szerzeménye mellett. A Délibáb 1933. 25. száma, mint „a zeneszerzés kistermetű nagymestere” írt róla.

1933-ban megírta a "Szerelem az egész vonalon" című operettjét, melynek zenéjét s librettóját is ő írta. Azonban a mű sosem került színpadra, mert a rendezők nem voltak hajlandóak színre vinni, csak a már ismert operettírók műveit, annak ellenére is, hogy kollégái mindegyike remeknek tartotta az operettet. A közönségen kívül azonban a szakma képviselői nem tartották nagyra, s ez a színpadi művének kudarcával együtt mélyen megviselte. A világnak azonban mindig a mosolygós arcát mutatta, melyet jól tükröznek a róla szóló anekdoták.


„     "Ne beszélj olyan sokat, Rezső, mert mindjárt beduglak a mellényzsebembe. – Akkor, barátom – nevet vissza Seress –, több lesz a zsebedben, mint a fejedben…"     ”

– anekdota

Azonban az igazi Seress kiolvasható dalaiból, melyek borongós-szomorú hangulata annyira ámulatba ejtette a közönséget. A józanság és a realitás helyett a mélyről jövő érzelmeket, és a belső vágyakat énekli meg. Témái, a reménytelen szerelem, a szentimentalitás, az elérhetetlen boldogság a hallgatói szívébe hatolnak, s népszerűségét az egekbe röpítik.

Pestet is eléri a munkanélküliség szele, diplomások seprik az utcákat, mivel nem tudnak végzettségükhöz méltó állást találni. A pénz elértéktelenedett, munkahelyek mentek tönkre. A hangosfilmek megjelenésével a mozi-zongoristák, akik a háttérzenét szolgáltatták a némafilmek alatt munkanélkülivé váltak, ezért Seress is szorongott. Ezt, hogy megélhetése ilyen időkben kardélen táncol még az sem tudta elhalványítani, hogy Pest legszebb asszonya, Jászonyiné Helénke otthagyta érte gazdag katonatiszt férjét, s felesége lett. Témái még inkább sötét színt kaptak, ahogy őt is egyre jobban hatásuk alá kerítik az elkeseredett gondolatok.
Szomorú vasárnap

Jávor László, a Szomorú vasárnap dal szövegírója Párizsban

Seress ekkor vállalta el Jávor László „Szomorú vasárnap”-jának megzenésítését.

Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.

Szomorú vasárnap.
  

Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…

Utolsó vasárnap.

A dallam szerzése lassan haladt, a költő türelmetlenkedett. Azonban egy este Seress a Fórum kávéházban előadta a verset. A dallam simult a szöveghez, melyet c-moll hármashangzatokkal tett borzongatóvá. A megbízó határtalan örömmel fogadta a dalt, amit még akkor az aktuális közönségen kívül senki sem ismert. Egy Arányi Kornél nevű, Zeneakadémiát végzett fiatalember öt pengőért lekottázta azt fütty után (hisz a zeneszerző nem ismerte a hangjegyeket, csak a hangokat, s később sem tanulta meg őket). Majd egy kottamásolóval a Lovag utca 18.-ból kinyomtatták a költségeket megosztva. A paksamétát Jávor rögtön a Csárdás kiadóhoz vitte. Az első hetekben semmi érdeklődés nem volt irányában. Seress ezt újabb kudarcként élte meg, s új dalokkal kezdett foglalkozni. Korábbi dalsikerei ellenére a nem keresett szerzők közé kerül. Úgy érezte, minden hiába. Elkeseredettségéből a Délibáb egy híre űzte ki, mely közölte, hogy Kalmár Pál, a kor neves énekese repertoárába helyezte a Szomorú vasárnapot. A zeneszerző azonban nem örülhetett a hírnek, mert lassan kezdtek elérni hozzá a hírek. Szőts Ernő, a rádió igazgatója meghalt, s a dal bemutatója elmaradt. A kudarcból aztán aggódás lett, ahogy bemondták, hogy öngyilkosságot követett el egy cseléd, s a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Seress nem értette, hogy került a kotta a lány kezébe. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminiszter tanácsos egy taxiban fejbelőtte magát, s búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találják. 1935. november 7-én a 8 Órai Újság támadást indított a dal és a szövege ellen, „Gyilkos sláger”-nek nevezi, s csak megcsonkítva közölte.
„     „Az öngyilkosok költője lettem? Rettenetesen levert, hogy ez lett a dal sorsa. Ezen az áron nem kell a siker! Idegességemben és a támadó cikkek hatására alatt lassan elhittem, hogy én vagyok a gyilkos”     ”

– Jávor László

Seress Rezsővel interjú készült a történtekkel kapcsolatban. Az interjú úgy állította be, mintha Seress műve lett volna a szöveg is. Jávor Lászlót ez végképp elkeserítette.

Svájci, olasz, francia, német újságok vegyesen cikkeztek a "Szomorú vasárnap”-ról. A világmédia már „öngyilkos himnusznak” nevezte. A hangulat Európából átterjedt Amerikába is, ahol a The New York Times már arról számolt be, hogy Budapesten tömegek ugrottak a Dunába a dal hatása miatt. Az egész iróniája, hogy Magyarországon még ekkor alig volt híre a Seress-Jávor műnek. Így amikor egy francia úr Pesten ezt a számot kérte, a zongorista nem tudott mit kezdeni a kuncsaftjával. Végül kiderül, hogy melyik műről van szó, s nemcsak meghallgatta az úr, hanem magával vitte a kottát a párizsi Olimpia színpadára. A bemutatót követve Seress világhírűvé vált, a nagyvilág megismerte a szerzőt is. Eközben Magyarországon a szakma még mindig nem tartotta semmire, s Eisemann, Lehár, Ábrahám Pál, Zerkovitz operettjeitől voltak hangosak a színpadok.
„     …a világhírű Ray Ventura adja elő Párizsban. Mielőtt a dalt játszani kezdenék, a zenekar vezetője bekonferálja a pesti nótát. Pontos statisztikát olvas fel arról, hogy melyik városban hányan és milyen halálnemmel dobták el életüket a bánatos nóta hatása alatt. A konferálás után játszani kezdik a dalt. Amikor először kerül sor a refrénre, feláll a dobos, revolvert ránt elő zsebéből, és főbe lövi magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást vált ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hoz a pincér. Lassan-lassan kipusztul az egész zenekar, és már csak a prímás játssza egyedül a "Szomorú vasárnap"-ot. Az ő hegedülése sem tart örökké, mert egyszerre csak kötelet eresztenek le a kávéház mennyezetéről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét – és ezzel az "öngyilkossággal" végződik a "Szomorú vasárnap" előadása Párizsban.[1]

Németországban Adolf Hitler került hatalomra, s hamarosan Magyarországon is zsidótörvények lépnek életbe az állami hivatalokban betöltött szerepükről. A dala miatt elkeseredett Seresst egy este hazafelé menet az újonnan megjelent nemzetszocialisták megverték. A dolgok előrehaladtával már származása miatt fellépésekre sem kérték fel. Munkanélkülivé vált. Ez ismét egy csapás volt a számára, hogy megvetett létére már eltartani se tudta magát. Nemsokára megérkezett a behívója, függetlenül attól, hogy már megtért-e. A nagykátai Honvéd Kiegészítő Parancsnokságon kellett jelentkeznie katonának. Végül fegyver helyett kapát kapott árokásásra, s front helyett az aknásított mezőket ellenőriztették vele. Édesanyját deportálták, egy haláltáborban halt meg. Fél veséjét egy német tiszt szétrúgja, miközben szolgálatot teljesített. Majd egy elegáns magasabb tiszt lépett ki egy fekete Mercedesből. Saját kezűleg akart véget vetni Seress életének, mondta társainak. Ezzel szemben azonban ruhát adott neki, s rejtegetni kezdte. Mint kiderült, járt egyszer Pesten, mikor a Szomorú Vasárnapot játszotta, s felismerte a többi munkaszolgálatos között. Hírneve mentette meg a háborúból, s a tiszt egy „H. W.” monogramos cigarettatárcát adott neki emlékbe.

Ebben az apokaliptikus érzetben született meg a „Meghalt a szeretet… című verse, melyet az átkozott dal, a „Szomorú Vasárnap” dallamához írt, mint egy alternatív szöveget az akkori világ arculatához.

Ősz van és peregnek
A sárgult levelek
Meghalt a földön az
Emberi szeretet.
Bánatos könnyekkel
Zokog az őszi szél
Szívem már új tavaszt
Nem vár és nem remél.
Hiába sírok és
Hiába szenvedek
Szívtelen rosszak és
Kapzsik az emberek

Meghalt a szeretet.
  

Vége a világnak
Vége a reménynek
Városok pusztulnak
Srapnelek zenélnek.
Emberek vérétől
Piros a tarka rét.
Halottak fekszenek az
Úton szerteszét.
Még egyszer elmondom
Csendben az imámat:
"Uram, az emberek
gyarlók és hibáznak…"

Vége a világnak!

Hazatérve feleségét, Helént egy másik férfi karjaiban találta. Hitvese ekkor elhagyta. A háborúban megviselt, s lelkileg összetört Seress azonban belenyugodott a helyzetbe. Később felesége megszakította szeretőjével a kapcsolatot. A zeneszerző megbocsátott neki, s attól kezdve soha többet nem esett köztük erről szó. Anyagilag is megsanyargatva napról napra élt. Amerikában az IRWING Trust Banknál 370 000 dollár volt befagyasztva a számára, várva, hogy eljöjjön érte, mert Magyarország akkori politikai helyzetében az átutalás nem volt lehetséges. Azonban a művész csak egy óceán távolságából nézhette a vagyont, mert pénze nem volt az útra, hogy felvegye. Egyébként is megálmodta, hogy zuhanásban leli halálát, s tériszonya is volt. Saját számait nem játszhatta, mert azok feketelistára kerültek. Az ok a Horthy-féle polgári Magyarország népszerű kiszolgálása volt.

A forradalom kitörésekor kérlelték, hogy hagyja el hazáját, meneküljön Magyarországról. Ő azonban rendíthetetlenül csak játszott az ő magyar közönségének, akármennyire is meggyötörték élete során. S emellett az elkötelezés mellett sem remélhetett többet. A televízió és a rádió elterjedésével egyre kevesebben látogatták a kocsmákat, ahol játszott, s Elvis Presley, a rock, a Beatles lassan elhomályosították.

Ő mégis játszott, s lassan visszatért oda, ahonnan kezdte. Este, lámpaoltás után csak magának zongorázgatott. Ekkorra már semmije se volt. Se barátai, pénze, boldogsága, hallgatója, minden ami addig erőt adott neki a nehéz időkben elmúlt, s a feleségével is megromlott a kapcsolata.
„     "Én egy ideig egy házban laktam Seress Rezsővel, épp az alatta lévő emeleten. Emlékszem, mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, mindennap, pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után. Presser Gábor     ”

Később napjai beszűkültek, már játszani sem volt miért, csak zenét hallgatott, s számolta a napokat. 1968-ban 78 éves korában levetette magát lakása erkélyéből. Ugyan túlélte a zuhanást és ájult állapotban a MÁV-kórházba szállították, de később, január 11-én megfojtotta magát a dróttal, ami a gipszét tartotta.

    ismert dalai

    * Szomorú vasárnap
    * Gyere, Bodri kutyám
    * Szeressük egymást, gyerekek
    * Fizetek, főúr
    * Csak átutazó vagyok itt a földön Horváth Jenő egyik legnagyobb slágerének a szövegét írta.A Szomorú Vasárnap felvételei, előadói

    * 1934: Kalmár Pál (Az eredeti változat Martiny Lajos zongorakísérletével készült. Később Bécsben felvették zenekarral is. Egyik sem okozott feltűnést)
    * 1935: (UK): [1] Paul Robeson
    * 1935: Pjotr Leschenko (orosz verzió: "Mratschnoje Woskresenje")
    * 1936: Damia (Francia verzió: "Sombre Dimanche", szöveg: Jean Marèze és François-Eugène Gonda, zene: Seress Rezső)
    * 1936: Hal Kemp, kíséri Hal Kemp együttese
    * 1936: Paul Whiteman
    * 1940: Artie Shaw, ének: Pauline Byrne
    * 1941: Billie Holiday
    * 1957: Josh White
    * 1958: Mel Tormé
    * 1958: Ricky Nelson
    * 1959: Eila Pellinen (finn változat "Surullinen sunnuntai")
    * 1961: Sarah Vaughan
    * 1962: Lou Rawls
    * 1967: Carmen McRae
    * 1968: Genesis együttes
    * 1969: Ray Charles
    * 1979: Lydia Lunch
    * 1981: Elvis Costello & the Attractions (Trust)
    * 1982: Associates (Sulk)
    * 1983: Marc and the Mambas
    * 1983: Swans Way
    * 1983: Jacques Calonne (Ténor Mondain) (francia címe: "Sombre Dimanche", Jean Marèze és Gonda Jenő Ferenc)
    * 1984: Peter Wolf
    * 1985: Harri Marstio (finn címe: "Surullinen sunnuntai")
    * 1986: Christian Death
    * 1988: Serge Gainsbourg (Le Zénith de Gainsbourg) (francia nyelven)
    * 1991: The Singing Loins (Songs For The Organ)
    * 1992: Diamanda Galás (The Singer) (Desmond Carter versével)
    * 1992: Sinéad O'Connor (Am I Not Your Girl?)
    * 1995: Gitane Demone
    * 1996: Sarah McLachlan (Rarities, B-Sides and Other Stuff)
    * 1996: Mystic (The Funeral soundtrack)
    * 1998: Marianne Faithfull
    * 1998: Satin's Sadists (Their Sympathetic Majesties Request összeállításban)
    * 1999: The Smithereens (God Save the Smithereens)
    * 1999: Björk
    * 2000: Kronos Quartet
    * 2000: Sarah Brightman
    * 2001: Iva Bittova (The Man Who Cried)
    * 2001: Heather Nova (South)
    * 2003: Edvin Marton
    * 2003: Hot Jazz Band
    * 2003: Priscilla Chan (más szöveggel, pop, kantoni nyelvjárás, "Gloomy Sunday")
    * 2004: Branford Marsalis (Eternal)
    * 2004: MC Sniper (más szöveggel, rap, koreai)
    * 2005: Jaurim (koreai groupsound)
    * 2005: Eminemmylou, Legs MC közrem. (rap)
    * 2006: Emilie Autumn
    * 2006: Tsukimono (on Famousfor15mb.com)
    * 2006: Póka Angéla előadásában, Szomorú vasárnap (A Megasztár-ban)
    * 2006: Red Sky Mourning
    * 2006: Lucía Jiménez (a the Kovak Box filmben)
    * 2006: Zaorany kytky [2] (Csehország)
    * 2007: Candie Payne
    * 2007: The Unbending Trees
    * Mahalia Jackson
    * Billie Holiday
    * Marc Almond
    * Mickey Baker
    * Anton Lavey
    * Rob Coffinshaker
    * 2007: Nguyen Hong Nhung & Thuy Huong (Vietnamese singers) - az ASIA DVD 56-ról: Mua He Ruc Ro 2007 - Yeu Doi, Yeu Nguoi
    * 2008: DJ Blackbird's EP: Goth Kids and suicide singles
    * 2009: Ljiljana Buttler (Frozen Roses)
 

Kis Oligarchatározó: Bajnai Gordon

Bajnai joggal mondja, hogy vagyona nem mérhető az első százhoz és úgy tesz, mintha nem lenne az, ami. Gyarapodása azonban – kicsiben  – éppen úgy a rendszerváltás utáni átmenet zavaros évtizedéhez köthető, mint  oligarcha-társaié. Az egykori ifjúpolitikus üzletember lett, vagyont halmozott fel, majd megint politikusi pályára lépett – mi ez, ha nem kelet-európai oligarcha-sors?

Az első millió itt is homályba vész. 1994-ig például együtt dolgozott Gyurcsány Ferenccel az Eurocorp és  Creditum tanácsadó cégeknél, amelyek az átalakulás hajnalán a privatizációs üzletek környékén mozogtak. 1995-től a legendás CA IB Értékpapír Rt.-nél előbb ügyvezető igazgatóként, majd a jelenlegi jegybankelnök, akkor vezérigazgató Simor András helyetteseként tevékenykedett, így a magyar állami vagyon jelentős része futott át a kezén: olyan nagy cégek magánosítását, tehát privatizációját és tőzsdei bevezetését irányította, mint az OTP, a Matáv, a Mol, vagy a Richter. 2000-2005-ig aztán a Wallis vezérigazgatója: a cégek átszervezésével, vagyongazdálkodással foglalkozó furcsa csoport üzleteinek csak egy kisebb része köthető ugyan az államhoz, de a csúcson 110 vállalkozást és több mint 80 milliárdos éves forgalmat bonyolító holding ezer szálon kapcsolódott a politikához.

A politikai és gazdaság “wallisos” összefonódását mi sem jelzi jobban, mint a Wallis csoport személyi állománya: a cég jogi vezetője az indulástól fogva Gál Zoltánné, az egykori szocialista házelnök felesége volt, Bajnai helyettese egy időben a Fidesz korábbi gazdasági tanácsadója, az Orbán-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója, Gansperger Gyula volt, de ott találjuk a névsorban a fideszes Fürjes Balázst, vagy a “vörös sarokban” Zelles Sándort, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság későbbi vezetőjét. “Aki jó szakember és tisztességes ember, azzal együtt kívánok dolgozni” – mondta a minden oldalra nyitott káderpolitikájáról Bajnai, akit nem mellesleg még Schmitt Mária is személyes barátjának tekint.

 A 2000-es évek közepére jelentős vagyonra szert tett Bajnai ismét belecsapott a politikába, miután a rendszerváltás előtt egyszer már belekóstolt a közéletbe. Az 1987-ben még egyetemi menzabojkottot szervező fiatalember ugyanis egy ideig Gyurcsánnyal nem csak sörözött, hanem a nemzedéki politizálás megújításáról is álmodozott, majd a most LMP-és Schiffer Andrással szociáldemokrata ifjúsági szervezet gründolásába kezdett, de – mint erről egy interjúban vallott – “a Fidesz nagyságrendekkel jobb volt, ezért bezártuk a boltot.”

 Másfél évtizeddel később előbb a Budapest Airport elnökeként tért vissza a közéletbe, pont azután, hogy a vállalatot vitatott körülmények között privatizálták, majd elfogadta egykori üzlettársa, Gyurcsány Ferenc felkérését, és a 8 ezer milliárd eurós uniós pénz elköltését felügyelő, újonnan létrejött Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első emberének nevezték ki.

(Mellesleg milyen szép is az, ahogyan a jelenlegi kormányfő, Orbán Viktor nyilatkozott az őt emiatt be is perlő Bajnairól és az akkori NFÜ-ről: “Nyugodtan mondhatjuk, Magyarországon ma az emberek személyes tapasztalata az, hogy az ország nyakig úszik a korrupcióban, és központilag szervezett módszerekkel tüntetik el a köz- és európai uniós pénzeket. Nem arról van szó, hogy egyedi esetek történnek valahol a periférián, az a boldog országok privilégiuma. A mi országunkban a kormány, annak feje és minisztériumai szervezik a pénzek eltűntetését.” Mondta ezt Orbán 2006-ban.)

2007-ben Bajnai aztán különösebb skrupulus nélkül ment be miniszternek az őszödi beszéd után megrendült második Gyurcsány-kormányba, ahol előbb az önkormányzati és területfejlesztési, majd a gazdasági tárcát vezette, 2009-ben pedig emlékezetes módon még a kommunisták himnuszát, az Internacionálét is hajlandó volt elénekelni.

Bajnai az ország legjobban pr-menedzselt oligarchája is egyben: nagy ugrásait politikából, a gazdaságba majd ismét a politikába ugyanis szinte észrevétlenül tette meg. Egyedül  a libás Hajdú-Bét ügy okozott neki kellemetlen perceket.

milyen kapcsolatban van évtizedek óta külföldön élő szüleinek ciprusi cégével, amelynek ügyeit saját bevallása szerint is élettársa intézi, milyen szerepe volt a sávolyi motorpálya beruházás támogatásában, és főleg, hogy mi történt pontosan a Dataplex-botrányban, amelyben továbbra is csak csordogál a magyar rendőrség nyomozása, és amelyben a vádakat az ügyészség és a rendőrség kormányváltás utáni helyzete miatt immár végképp könnyű azzal leverni, hogy politikailag motivált nyomozásról van szó.

(A Dataplex-ügy lényege, hogy a döglődő informatikai vállalkozást 2005-ben offshore-nak látszó ciprusi társaságok vették meg, amelyek közül az egyik a Wallishoz volt köthető. Szeptemberben 2,2 milliárdért kelt el a cég, decemberben pedig hirtelen már az államhoz ezer szálon kötődő Magyar Telekom látott benne óriási fantáziát és fizetett érte 5,1 milliárd forintot a “ciprusiaknak”.)

 Majd miniszterelnök lett (legfőbb politikai megbízatás) egy nem szakértői, hanem szocialista párti támogatással működő kormányban. 

Távozása óta az álca még tökéletesebb lett: egy blog és egy alapítvány élén a legkevésbé sem elszámoltatható, még vagyonnyilatkozatotsem kell tennie.

A politikus-minioligarcha Bajnai eddigi legnagyobb sikere október 23-án lesz, amikor mindezek után egy olyan mozgalom tömegtüntetésén készül bejelentkezni az ellenzék vezetői posztjára, egyben a 2014-es választások miniszterelnök-jelöltségére, amely nem csak az orbánizmussal, de az elmúlt húsz évvel szemben is szakítást ígért.

 hajrá.

Álmodik a zsidó a temető meg üres, a gyilkosok itt szaladgálnak köztünk , milyen ország ez ahol gyilkosok pályáznak államfői állásra , itt már mindenki ölhet mindenkit, akkor es neki a gyilkos zsidónak. Szomorú vasárnap.

Megérhetjük még, „magyar származásúak”, hogy Kolompár Orbán alkalmazottai leszünk mindahányan. 

Balavány György:
Egyébként ez a szegény, védelemre szorult Kolompár Orbán két hete nyíltan kimutatta rasszizmusát a Hír TV-ben. Amikor kollégáink a keze ügyébe került, majd nyomtalanul eltünt közpénzek iránt érdeklödtek, Kolompár közölte: nem ö hibázott, hanem „magyar származású (!) alkalmazottai”. Majd a következö konzekvenciát vonta le: „Tévedtem, hogy magyar emberekre bíztam a szervezetem gazdasági adminisztrációját.” Ha nem lesz hamar változás, érdekes dolgoknak nézünk elébe. Emlékszünk, milyen elánnal hangoztatta a baloldal Obama megválasztásakor, hogy hazánknak roma miniszterelnökre lenne szüksége? Megérhetjük még, „magyar származásúak”, hogy Kolompár Orbán alkalmazottai leszünk mindahányan. 

Viselkedéskultúra a köztévében
Balavány György

Ezek a szartúrók

mese erdő sztárjai

isszák az igazat és köpik a hazugságaikat gátlástalan hóhérai kis hazánk fiainak. Mert metélve szép a magyar Dugovics Titusz nem ugrana le értük, de beugrana a nagybőgőbe.

Nap-kelte, vasárnap reggel. Lakat T. Károly ül középen, könnyedén letegezi az illusztris meghívottakat – Heller Ágnest, Czeizel Endrét, Hankiss Elemért, Popper Pétert. Elsõként Popper fejti ki: borzalmas a magyar viselkedéskultúra, s ez meglátszik abból is, ahogy honfitársaink a tûzijáték alkalmával megnyilvánultak. Õ egyébként nem volt ott, de nyilván azt szerette volna, ha az összesereglett nép méltósággal túllép a szituáción, nem pedig sivalkodik, mint a vágósertés, holmi fakidõlések, tûzesõ, elsodort gyerekek, kiszúrt szemek és kicsavart végtagok miatt. Czeizel vitatkozna: ez túlzó általánosítás, a magyar egészségügy például remekül viselkedett, úgyhogy nem olyan szomorú a helyzet. Egyébként a riói karneválon évente húszan halnak meg, abból mégsem származik ekkora feszültség.
Heller Ágnes szerint augusztus 20-án nem is volt igazi pánikhelyzet. Történt egy kis tülekedés, de hát a buszon is tülekszenek az emberek. Egyébiránt a neveltetésünkkel van a baj. Nem mondta meg nekünk senki, ilyen helyzetekben hogyan kell viselkedni. Õt megtanította apukája: viharban ki kell menni a rétre és lefeküdni, azóta mindig így tesz. Csöppet sem zavarja Hellert, hogy a másfél milliós tömeg nem ismerhette az õ bölcs apukáját, s ha ismeri, sem talál rétet, ahová kifeküdhetett volna. „Mi az istennek kell felelõsöket keresni?”, fakad ki a filozófusnõ, tüntetõen áthágva a harmadik parancsolatot. Félre kéne tenni a bûnbakkeresés ismert reflexét, mondja tört magyarságával; ha jön a vihar, ki lenne a felelõs, senki. Még hozzáteszi: New Orleansban sem váltották le a polgármestert a szél miatt, pedig ott aztán igazi pánikhelyzet volt. A természet veszélyes, emeli föl ujját Heller. Igen, Tanárnõ, értjük, máskor jók leszünk.
Hankiss Elemér végre megszólal: szerinte a nép sokkal felelõsebben viselkedett, mint a vezetõk, a katasztrófavédõktõl a politikusokig, akik posztkádári stílusú ködösítéssel akarják elfedni – az igenis létezõ – felelõsséget. A stúdióban megfagy a levegõ. Hankiss szelíden hozzáteszi: Franciaországban még akkor is lemondott volna ilyen esetben az illetékes miniszter, ha épp nincs személyes felelõssége.
Popper annyit tud szólni hirtelen, érdekes ez a beszélgetés. Jó, jó, mondja Heller, legközelebb máshogy kell csinálni a dolgokat. Lakat T. kijelenti, többen is kisméretû gyerekkel mentek a tûzijátékra, ami súlyos felelõtlenség. Czeizel szerint Franciaország nem Magyarország; kifejti, hogy hazánkban nem szabad minisztereket leváltani, mert akkor hat hónapra (?) megbénul az intézmények mûködése. Miután a genetikus megcsúfolta a józan észt, az elemi tisztességet és önnön õsz fejét, az ismét beálló csöndben Lakat T. fölébred, s rémülten unszolja Poppert, mondjon már valamit. Popper lassan tér vissza révületébõl; szerinte igenis szörnyû volt, ahogy az emberek viselkedtek, nagy a feszültség mostanában, ember embernek farkasa, és a közlekedésben is milyen hisztérikusak vagyunk. Lakat T. újra elveszti a fonalat.
A többit gyorsan elmesélem: az emberek nem szolidárisak, milyen hiszti volt ötvenhatban, meg a holokausztkor is – így Popper. Heller szerint a holokauszt idején hét zsidó elfért egy ágyban (?), pedig azelõtt ugyanúgy veszekedtek, mint bárki más. Azután végre elhangzik: ötvenhat szép volt, az egység és a szolidaritás jegyében zajlott. Popper azonban már nem ereszti a holokausztot, s leszögezi, a magyarok a vészkorszakban csúcsot döntöttek a zsidók feljelentgetésével. A mûsorvezetõ rájön, kiszaladt az idõbõl. Nagyszerû téma, máskor folytatjuk, mondja – belebeszélve Hankiss szavába, aki még annyit tud reagálni Popper állítására: ez a feljelentgetés csupán mítosz.
Lakat T. Károly elkövette a hibát, hogy meghívott egy tisztességes embert is a mûsorába; gondolom, máskor nem teszi. Az eddig bevallott adatok szerint öten meghaltak azon az apokaliptikus éjszakán, sok százan megsebesültek, és több százezren kaptak sokkot. Tanulság: szavazzon mindenki Demszkyre, az összes miniszter maradjon a helyén, a magyar nép viszont felelõtlen, nem tud viselkedni, ráadásul antiszemita, úgyhogy szépen dögöljön meg, kedves nézõink; ez volt a Nap-kelte, további jó éjszakát kívánok…

Korrupció a bíróságokon

Megyei Bíróságnak hívott intézmény elnöke, egyben a Szegedi Tudományegyetem címzetes docense a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét veszi át Sólyom László köztársasági elnöktől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, 2006. október 22-án, a véres rendőrterror előestéjén.

Kellemes nyugdíjas éveit tölti az a bíró, aki egy titkos, majd nyílttá vált nemzetbiztonsági eljárás, a Bosszús fedőnevű művelet és az azt követő nyomozás során kimagyarázhatatlanul a vesztegetés gyanújába keveredett.

Dr. Varga Miklós már a lelepleződése után kapta meg a Hajdú-Bét Rt. felszámolási ügyét is, s nem meglepő módon ugyanannak a jól körvonalazható körnek juttatta a koncot, amely két évtizede zavartalanul fosztogatja a likviditási problémákba belebukó magyar vállalatok vagyonát. Varga bíró esete mégsem kirívó, hiszen a kimondatlan szabály a közéletben, hogy a bírókról és a bíróságokról jót vagy semmit. A szent tehén státusz miatt az elmúlt húsz évben sokan és sok mindent megengedtek maguknak a bíróságok falain belül. Túl fájdalmasan nem ütötte meg a bokáját a például a Ravasz László bíró leleplező cikksorozatában megismert bűnös káoszt teremtő dr. Czene Klára, a Szegedi Törvényszék elnöke sem, aki a megújulás jegyében két hete csendben leléphetett. A PestiSrácok.hu cikkéből betekintést nyerhetnek a magyar bíróságokat megfertőző korrupció világába.

SIPOS ANETT

Jogos és jogtalan – igazságos és igazságtalan. Olyan ellentétpárok ezek, amelyekről folyamatosan szólnak hétköznapjaink vitái. Vannak azonban olyan emberek, akiknek tudniuk kell a pontos különbséget közöttük. Ez ugyanis a szakmájuk. A bírákról van szó, akik egy demokráciában is élet-halál urai. Ezért ha a bírók nem veszik figyelembe a jogot, ha azt megsértik, áthágják vagy visszaélnek vele, az bűn. Bűncselekmény. Vagy még annál is több, hiszen az állampolgárok számára a bíróságok ítéletei jelentik a jogot, azt, hogy mit lehet és mit nem. A bírák döntései tehát alapvetően meghatározzák a társadalom állapotát és morálját. A bíróság tekintélyének csorbulását nem az okozza, ha kiderül, hogy egy bírón erőt vett a gyarlóság, hanem az, amikor ezt a bűnt nem szankcionálják azonnal, hanem a mundér becsületére hivatkozva megpróbálják elpalástolni azt. Ami, mint ebből a cikkből is kiderül, nem mindig sikerül…

Ez a történet Varga Miklós bíróról szól. Ez az első olyan, a titkosítás alól feloldott nyomozati anyag, amely a bírói szervezetben jelenlévő korrupciót igen plasztikusan bizonyítja. A PestiSrácok.hu több más eljárásról is értesült, ám azok dokumentumait még nem fújta be a szél a postaládánkba.  De ne szaladjunk ennyire előre!

Érdemei elismerése mellett…

Egy-egy eset azért néha áttöri a hallgatás falát. Legutóbb egy szegedi büntetőbíró, dr. N. Norbert esete bukott ki, aki az eddigi információk szerint bűntársa lehet dr. K. Zoltán úgynevezett sztárügyvédnek, aki kétmillió forintot kért egy adócsalással gyanúsított védencétől, hogy elintézze a szabadulását az előzetes letartóztatásból. A bíróról a Népszabadság hasábjain azt is olvashattunk, hogy már 1996-ban egy olajperben közfelháborodást okozóan enyhe ítéletet hozott. A mostani kínos ügy miatt először csak kényszerszabadságra küldte felettese, dr. Czene Klára a Szegedi Törvényszék elnöke. Majd nemrég a munkaügyi bíróság úgy döntött, hogy dr. N. Norbertnek a jogerős ítélet meghozataláig ki kell fizetni a bírói (majd nettó félmillió forintos) juttatást. Ha ez alapján esetleg a hamis látszat alakulna ki, hogy dr. Czene Klára csupán „tyúkanyóként” védi bíráit, akkor ezt azonnal cáfoljuk, hiszen a hölgy elnöklése során több bírójával is szembekerült, és akkor rendre a „kis” bírók húzták a rövidebbet.

A kilencvenes elejétől reformtörekvésekkel próbálkozó kollégáival permanens konfliktusaik voltak. Az egyik reformista családjoggal foglalkozó bíró megroppant a küzdelemben, elmegyógyintézetbe került, a mai napig ott van. Egy másik kiemelkedő tudással bíró szintén reformista polgári jogi bíró nyáron azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a rá küldött rendőrök elől a tetőre menekült, miközben azt kiabálta: hívjátok ide Baka Andrást (a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét), ez nem jogállam. Ezt a bírót Czene és köre lemondatta hivataláról. Egy harmadik bíró viszont az előző két reformista társánál is tovább ment a konfliktusvállalásban, publikálni kezdett a Magyar Hírlapban a bírósági szervezeti rendszer problémáiról, ami miatt Czene fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, és mára el is távolították a bírói karból – ő a fegyelmi eljárás kezdete óta egyáltalán nem kapott fizetést.

 

Időközben azonban az elnök asszony körül is átrendeződött a sakktábla. Büntetőeljárás indult ellene, mert ezt a nemrég eltávolított bírót az elnök asszony egy ügyet lezáró végzés kapcsán írásban utasította, azaz írásbeli javaslatként nyomásgyakorlással élt.

Czene Klára most, 2012. április 6-án maga mondott le megyei elnöki pozíciójáról. A jövőre esedékes nyugdíjazásáig a cégbíróságon fog dolgozni. Ez aztán a bűnhődés…

A Népszabadság dr. N. Norbert büntetőbíró kapcsán a következőket írta, amivel csak egyetérteni tudunk:

„Minél jobban titkolóznak, annál izgalmasabbá válik a kérdés: mi lehet a kulisszák mögött? Összefügg-e egymással Ravasz László szegedi cégbíró korábbi cikk- és nyilatkozatsorozata, valamint L. József, a Szegedi Bíróság korábbi elnökének nyilvános öngyilkossági kísérlete és kiabálása, hogy ez nem jogállam, a letartóztatott „sztárügyvéd”kétmilliójával, és hogy az áfacsaló bírót nem függesztették fel rögtön, de nem is dolgozik? Arról van-e szó, hogy az igazságszolgáltatás eddig intakt volt a társadalmat átszövő korrupciótól, csak néha került napvilágra egy-egy gyanús ügy, vagy minden más rendszernél jobban zár?”

Ravasz László bíró a Magyar Hírlapba írt leleplező cikksorozatával vette fel a kesztyűt a „rendszer” ellen. Fotó: Hegedüs Róbert

Miután ismerjük a történetet  – csak az egyik szereplő kérésének tiszteletben tartása miatt nem írhatjuk le a részleteket -  a fenti kérést megválaszoljuk: összefügg.  No és ez az a pont, ahol fel  kell merüljön kérdésként, hogy a korrupció dagadhatott volna-e idáig Naésországban, ha egy tökéletesen független és felelősségteljes a leírt szabályok alapján működő igazságszolgáltatás segített volna a demokráciát.

És akkor jöjjön Varga bíró! – Egy bizonyított vesztegetés, amit nem követett ítélet

Dr. Varga Miklós bíró megvesztegetésének történetét, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irataira hagyatkozva idézzük föl. Minden kijelentésünk, amely hivatali visszaélésre és vesztegetésre vonatkozik, olyan nyomozati anyagból származik, amely sosem került bíróság elé, ilyen módon hivatalosan nincs jogerős ítélet a tettei büntetőjogi vonatkozásában, ezért minden itt megfogalmazott állítást a bíró ellen folytatott titkos nyomozás alapján megállapított alapos gyanúként kell értelmezni cikkünk minden egyes mondatának olvasása során.

Varga Miklós bíróként 1992-2002-ig az igazságszolgáltatás magas posztján szolgált, a Bács-Kiskun megyei Bíróság Polgári Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese volt. A gazdasági és cégiroda tevékenységét felügyelte, a felszámolási és cégügyek kiosztását egy személyben végezte, amellett, hogy maga is eljárt felszámolási és cégügyekben 2004-ig.

A titkos nyomozás végkövetkeztetése szerint nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. A nyomozás adatai – amit ugyanez az irat tartalmaz – viszont korrekt tájékoztatást adnak olyan cselekményekről, melyeket a magyar törvények szankcionálhatnak, adott esetben bűncselekménynek nevezhetnek. Az iratok tanulsága szerint Varga Miklós bíró és ügyvéd fia ötvenmillió forint értékű ingatlanvagyonnal rendelkező cégekhez jutott azon felszámoló szervezetektől, akiket bíróként ő jelölt ki az egyes felszámolások vezetésére. Ugyanilyen összefüggésben kapott bárány- és kecskehúst, majd az egyik közvetítő segítségével nyaralót is vásárolt Horvátországban, Sutivan Bistricában.

____________________Egy cég felszámolása akkor kezdődik, ha megállapítja a bíró az adott cég fizetésképtelenségét. Erre vonatkozó kérést előterjeszthet az, akinek a cég nem fizetett, illetve a végelszámoló is, ilyenkor ha a bíró elrendeli a felszámolást kijelöli azt a magáncéget, aki felszámolási tevékenység végzésére jogosult – továbbiakban felszámoló cég – , aki ilyenkor átveszi az irányítást a korábbi cégvezetőtől és szétosztja  meglévő vagyont, majd törlik a céget a nyilvántartásból.

Bevált módszer az nemzeti vagyon lebontására

A felszámolási eljárás rendkívül jó üzlet tud lenni, ha jó cégeket kaparint meg a felszámoló. Ez messze nem csak Varga Miklós bíró köreiben tudott dolog -  a magyar nemzeti vagyon lebontásának egyik speciális jogi megoldásának is mondhatjuk, hisz felszámolás során tűntek el olyan egykori nagyvállalatok, mint az Országos Érc és Ásványbányák(Ózd), a Ganz Villamossági Művek, a Móri Állami Gazdaság, a Szabolcs-Szatmár megyei Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, vagy az Elegant Május1 Ruhagyár. A volt állami vállalatok felszámolásairól teljes listával rendelkezik a Transparency International Magyarország szervezete, amely egy igen komoly kutatást is szemtelt a témának. A téma persze messze nem merült ki ennyiben, hisz ha pontosan ismernénk ezen állami cégek eredeti tartozásállományát és tudnánk, hogy kik voltak a vezetőik a felszámolást megelőző időszakban (többnyire a kilencvenes évek elején), s vált-e ki belőlük új gazdasági társaság, és az mit vitt magával, majd mi lett azoknak a káeftéknek a későbbi sorsa, és végül kiknél landoltak az így kimentett hatalmas vagyonok, beljebb lennénk az átmenet két zavaros évtizedének (hogy NER-szabatosan fogalmazzunk) megértésében.

Most viszont térjünk vissza Varga bíróhoz, aki akaratán kívül is hozzásegít bennünket a „rendszer” működésének feltárásához. Számos kapcsolódó ügyet felsorol a nyomozást megszüntető határozat, de itt csak a legegyszerűbbet adjuk közre, amolyan analógia gyanánt:

2002-ban dr. M. Zoltán kérte, hogy indítsanak felszámolási eljárást a Vendégház 2000 Bt. ellen, erről a vállalkozó dr Varga P. útján (dr. Varga Miklós fia), dr. Varga Miklóst is tájékoztatta. Arra kérte a fiút, hogy szóljon az apjának, hogy  soron kívül hozzon végzést. Ez a kérésnek megfelelően még aznap megtörtént, így a bíró elrendelte a cég felszámolását. Ezt követően közeli és személyes kapcsolatukra tekintettel adatokat közölt egy másik káefté felszámolási eljárásáról is dr. M. Zoltánnal és K. Józseffel. Varga Miklós ezután otthonában fogadta K. Józsefet, aki bárány- vagy kecske húst vitt ajándékba a bírónak.  2003. június hónapban dr. Varga Miklós és dr. Varga P. K. József és dr. M.  Zoltán közvetítésével nyaralót vásárolt Horvátországban, Sutivan Bistricában.

Dr. Varga Miklós bíró korrupciógyanús ügyeire a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2002-2003-as titkos adatgyűjtése világított rá, ám feltehetően a jogrendszerbe vetett hit fenntarthatósága miatt a titkosítás feloldása után sem lett belőle országos botrány. A „BOSSZÚS” fedőnéven folytatott NBH-s műveletből kiderült: Varga bíró telefonbeszélgetéseiből olyan értékes információk voltak szintetizálhatók, mely alapján a nyomozók fel tudták rajzolni a bíró ismerőseinek hálózatát, akik felszámolást végző cégek képviseletében keresték meg őt. Nyilván a PestiSrácok.hu olvasói előtt sem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy abban a pillanatban, amikor a nemzetbiztonság feloldotta a titkosítást az ügyben és megindult a nyílt büntetőeljárás, Varga Miklós, mint bíró végképp kompromittálódott. De nehogy azt gondolják, hogy ezután az történt, aminek minden normális országban történnie kellett volna: hogy felfüggesztik Varga bíráskodási jogosítványát az ügy lezárásáig.

Ki más lett volna alkalmasabb Bajnaiéknak?

A politika ott tartotta az ujját a dolgok ütőerén, ugyanis a Hajdú-Bét Rt. székhelyét ezzel egy időben Debrecenből áttették Kecskemétre. Bár Debrecenben már elrendeltek egy felszámolási eljárást, a cég képviselői újból a felszámolás megindítását kérték az akkori Bács-Kiskun megyei bíróságtól, és az egyébként is piszkos hátterű Hajdú-Bét Rt. felszámolásáról ki más döntött volna, mint dr. Varga Miklós bíró? Varga nem is okozott meglepetést, a haveri üzleti kör egyik szereplőjét, a Hunyadi Rt.-t jelölte ki felszámolónak. Varga a korrupciógyanús ügyei ellenére, rögtön a Hajdú-Bét Rt. sorsának sínre rakása után csendben nyugdíjba vonulhatott. A libatenyésztők közül sokan földönfutók lettek, s mint közismert, kilencen az öngyilkosságba menekültek.

 

Bajnai Gordon, a Hajdú-Bétet csődbe juttató tulajdonos, a Wallis Rt. egykori vezérigazgatójának kormányfővé választása ellen tüntettek a felszámolási botrány károsultjai 2009. áprilisában, a Kossuth téren. Az idővel több száz fősre terebélyesedő tüntetést a rendőrség könnygázzal oszlatta fel, mert a tiltakozók megbontották az Országház köré vont kordont. 13 tüntetőt szállítottak rendőrségi fogdára. Fotó: Horváth Péter Gyula

Varga Miklóst megkerestük – akkor még egy másik lap színeiben, de ott végül nem jelent meg az írás -  akkor kérdésünkre azt válaszolta: nem emlékszik rá, hogy lett volna bármi probléma a Hajdú-Bét Rt. felszámolójának kijelölése körül, hiszen mindig csak a rendelkezésre állt iratokból dolgozott.

Rákérdeztünk arra, hogy miért ugyanannak a körnek kedvezett a Hajdú-Bét ügyben is, akik őt a korrupció gyanújába keverték, és akiktől – az ügyészség szerint –, jelentős vagyonokat kapott ellentételezésként. Varga azt válaszolta, hogy a Hunyadi Rt.-t egy olyan jól felkészült vállalatnak értékelte, amely képes egy nagy cég, így a Hajdú-Bét Rt. felszámolására.

A fiával felesben birtokolt ingatlanok története pedig egészen más Varga szerint, mint amit a nyomozók igen részletesen leírtak. Varga azt állítja, újsághirdetésben találták ezt a két végelszámolásra kijelölt céget(a felszámoló cég végezhet végelszámolást is). A fia kedvéért vették meg, ő pedig csak a bírói talár letétele után szállt be mellé, tulajdonosnak. A nyugdíjas bíró kiemelte azt is, hogy mennyire fontos volt neki minden egyes felszámolásnál, így a Hajdú-Bét-nél is, hogy minél előbb lefusson a felszámolás.

A hitelezőknek tudniillik ez az érdeke, s hogy minél hamarabb a pénzükhöz jussanak. Mindig törekedtem olyan csapatot kijelölni felszámolónak, amelyikről tudtam, hogy nem szétrombolja a céget, hanem megőrizve a munkahelyeket működteti tovább a vállalatot. Rombolni sokkal könnyebb – hangzott Varga bíró nyilatkozata.

A Hajdú-Bétnél nem sikerült…

Mindez azonban a Hajdú-Bét esetében nem sikerült neki. Az érintett és igen befolyásos felszámolói csoport ellen ugyanis számos nyomozás indult már korrupciógyanús ügyek miatt. Egyik tagjuk, az egykor az MSZP-hez több szálon köthető Kossuth Holding egyik felszámolóját pár hónappal ezelőtt ítélték el jogerősen korrupcióért. A Hajdú-Bét esetében pedig nemhogy megőrizték volna a munkahelyeket, hanem minden részlegében leállították a termelést. Az ingatlanok nagy része a Raiffeisen bankhoz került, a bírói megvesztegetés kíséreltében érintett Magyari József által is tulajdonolt Kossuth Holding Rt-t 2005 óta vezérigazgatóként irányító Csorba Gábor korábbi cégén, a Békésfact Kft. útján. A beépített gépsorok többségét is kiszerelték és eladták. Későbbi sorsukról azóta is legendák keringenek.

____________________2003-ban és 2006-ban az NBH feljelentése nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozást indított. Az első nyomozás akkor zajlott, amikor Varga még aktív bíró volt. Ennek ellenére sem a megyei bíróság elnöke, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács(OIT) nem kezdeményezett fegyelmi eljárást vele szemben, ami merőben eltért a más bírókkal szemben alkalmazott könyörtelen felelősségre vonási gyakorlattól és az ilyen ügyek kezelésére vonatkozó akkor hatályos OIT szabályzat szerinti eljárási kötelezettségtől. Lomnici Zoltán, volt főbíró – egyben az OIT elnöke – a Magyar Nemzetnek „Új forduló a Hajdú-Bét ügyben” című cikkünkben elismerte, hogy 2005-ben Varga bíró ügyeivel kapcsolatban felkeresték őt az illetékes hatóság képviselői, és beszámoltak a korrupciógyanús ügyeiről. Ám ő még sem tartotta fontosnak a vizsgálatot. 

Arról pedig, hogy az üggyel kapcsolatban egyáltalán fellelhetők-e további információk, Bicskei Ferenchez, a Bács Kiskun Megyei Bíróság elnökéhez fordultunk. Az elnök – aki új pozíciójában, Varga idejében még nem ő irányította a bíróságot – állítja: egyáltalán nincs olyan dokumentum a bíróság irattárában, ami arra utalna, hogy Varga Miklós ellen büntetőeljárás folyt volna.

A 2003-ban indult nyomozást először 2004-ben zárták le, mert a KNYF nem tartotta felhasználhatónak a telefonlehallgatások alatt szerzett információkat. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a felhasználás célja nem egyezik a titkos információgyűjtés céljával, ezért más bizonyítási eszközök híján megszüntette az eljárást. 2006-ban új tény, körülmény felmerülése miatt folytatni rendelték ezt a Nyom 396/2003-as számon nyilvántartott ügyet. 2008-ban a KNYF már biztosra szeretett volna menni, ezért arra kérten a Pesti Központi Kerületi Bíróságot(PKKB), döntse el, hogy felhasználható-e bizonyításra a nem bűnüldözési céllal folytatott titkos információgyűjtés során összeállt anyag. A PKKB végzése egy hónapon belül megnyugtatóan rendezte a kérdést és mindenkire kötelező érvényű jogerős végzésben mondta ki: „a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható”. 2009-ben a KNYF mégis a régi „fel nem használhatóságra való” hivatkozással szüntette meg az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy túl sok idő telt már el a telefonlehallgatások óta, azaz ennek a nyomozásnak sem lett semmilyen jogkövetkezménye. 

Gyöngyösi Márton tagadja a 

holokausztot?

A zsidók provokálnak

A Walesi bárdok tövig benyalnak csiszta magyarok- rok- rok- rok.

Gyöngyösi Márton az MTV Ma reggel c. műsorában (2012.02.14.)

http://www.youtube.com/watch?v=AortqUOHsrY&feature=player_embedded

Gyöngyösi Mártontól az újságíró azt kérte, hogy a bűnös nép fiaként kérjen bocsánatot.

 Az ügyhöz fűződően a KDNP közleményt adott ki, akárcsak a Külügyminisztérium, amelyben jelezték, hogy elhatárolódnak a Jobbiktól és képviselőjének kijelentésétől. A szocialisták feljelentést tettek Gyöngyösi Mártonnal szemben a nemzeti szocialista rendszer bűneinek tagadása miatt. A Mazsihisz pedig a külügyi bizottság alelnöki posztjáról történő elmozdítására szólította fel a döntéshozókat.

A külügyi bizottság jobbikos alelnöke közölte, ebben az esetben fordítva ültek a lovon az ügyben megszólalók. Ugyanis a KDNP, az MSZP és a Külügyminisztérium úgy reagáltak a Jerusalem Postban megjelent cikkre, hogy az abban leírtak tényszerűségéről, valóságtartalmáról meg sem győződtek.

Balla Mihály, a bizottság elnöke az ülésen elismerte, hogy a fenn említett pártok valóban kizárólag a cikkben leírtakra reagáltak

könyörgöm ne játsszák meg magukat az ezek az újságírók! krug emilia 168 óra és szajlai csaba magyar hirlap. én tudom, hogy ők nem ilyen ostobák, de nyilván jó dolog újságnál dolgozni, nyilván jó dolog bemenni a tévébe, sok pénzt keresni is nyilván jó dolog, de ilyen nyíltan ne mutassák már ki, hogy nem ennek az országnak az érdekeit képviselik, és hogy semmi közük se az előbbihez, se a józan észhez.

gyöngyösinek nem kellene hagynia hogy krug vezesse a jobbikos zászlóégetéssel és az anyázással

a kajla, ostoba, hihetetlenül primitív szajlai egyszerre 5 kérdést tesz fel, és gyöngyösi gyengének tűnő, polkorrekt, de jó és intelligens, szalonképes ember, de nem válaszol mindre, és nem is kérdezi meg a többi kérdést, egyre reflektál, kész.

Zsidó fasz helyett a ló faszra cuppanjatok rá díszmagyarban.

Szivjatok egy kis magyarságot magatokba !!!!!

A parlamenti politikus közölte, az interjúban kérdésként tette fel az újságíró, hogy tagadja-e a holokausztot, amire azt a választ adta, hogy nem. Hozzátette, hogy vita van a vészkorszak hazai áldozatainak számának tekintetében is, erre példa, hogy a Dohány utcai zsinagóga falán is más szám olvasható e tekintetben, mint például a jeruzsálemi Yad Vashem központban. Az újságíró feltette a kérdést, nem akar-e a politikus bocsánatot kérni egy bűnös nép fiaként a vészkorszak bűnei miatt. A politikus elmondása szerint közölte, hogy az újságíró nincs tisztában azzal, amiről beszél, ugyanis Magyarországon teljesen más helyzetben voltak a zsidók, mint mondjuk Németországban vagy Ausztriában. Hozzátette, a birodalmi Németország fennhatóságát megelőző időkben, azaz 1944 márciusa előtt ugyanis egyetlen deportálásra vagy üldöztetésre nem került sor.

Jelezte, hogy a holokausztra hivatkozva még a MÁV ellen is milliárdos pert indítottak, mondván igaz, hogy csak utódvállalata a Magyar Királyi Államvasútaknak, de azokkal a vagonokkal, amelyeket ők használnak, deportálhattak zsidókat. Ezt a pert egyébként még a Mazsihisz is elfogadhatatlannak tartotta.

Gyöngyösi Márton sajnálatát fejezte ki, hogy az egyébként az ülésen megjelent Németh Zsolt külügyi államtitkár a felvetéseit már nem halhatta. A politikus szívesen vette volna reagálását azon kérdésére, hogy a közhivatalként működő Külügyminisztérium miért foglalt a cikkben leírtak után politikailag állást előzetes tájékozódás nélkül, miért határolódott el a Jobbiktól és Gyöngyösi Mártontól.

A képviselő örömét fejezte ki, hogy a szocialisták feljelentést tettek ellene, ugyanis így talán a magyar ügyészségnek a rendelkezésére bocsátja majd a The Jewish Chronicle az interjú vágatlan hanganyagát. Gyöngyösi jelezte, hogy ezt ő is szerette volna megkapni, de ezt a kérését arrogáns levélben utasította vissza az újság főszerkesztője.

A Jobbik országgyűlési képviselője közölte, rövidesen jogi lépéseket tesz, rágalmazás ügyében tesz feljelentést, emellett sajtó-helyreigazítási pert is kilátásba helyezett.

Balla Mihály, a bizottság fideszes elnöke a hallottak összegzéseként kijelentette, sokszor tapasztalható valóban, hogy a sajtóban nem az jelenik meg, amit az ember egy interjú során elmond. Emiatt is figyelemmel kísérik majd az ügy további folytatását.

Tagadja a holokausztot?

2012, február 13 - 19:36

A koszt a koszt a holló koszt, a kosztosoknak még több kell , egyre többen lesznek mint a partizánok. Vagy egy tőről fakadtak kamu kommunisták, zsidóknak álcázva, kérik a jussot , de most a Magyaroktól , régebben az NSZK – tól , kérték nyugdíj kiegészítésként, hogy törje fel a száraz kenyér a szájpadlásukat, és söpörjék le a padlásukat,mint ahogy velünk csinálták a cionista bölcsek ÁVH -s gunyában. A batyutok, a batyutok nem piros almával, és mogyoróval van tele, hanem gyűlölettel, ja ti a gyűlölet népe vagytok, és nem a mikulás. Kísértet járta be Európát, majd a világot a zsidó kommunizmus kísértete, és itt hagyott 100 millió halottat, mikor veszitek észre a batyusok már mindenhova be vannak épülve, és csak a jelre várnak, hogy biorobotként öljenek és pusztítsanak a zsidó világhatalom jegyében. Legalább a nemzetek kormányait közhivatalait zsidómentesítsétek, hogy nehezebb legyen a dolguk, itt nálunk el kéne kezdeni , hogy példát tudjanak venni a nemzetek táborai, és folytatni kéne, most szemeinket Izlandra kéne szegezni, és a példát hirdetni , nem leszünk kamatrabszolgák, zsidók kapcája, kommunisták húsdarálójába valók, de daráljuk le most mi a kommunistákat a cionista árulókat a hazaárulókkal együtt, hogy legyen már végre rendszerváltás magyar országon. Ki a zsidókkal a pártokból, hogy ne legyen korrupció, ki a közhatalmokból is ki a médiából, ki az igazságszolgáltatásból, és egyáltalán ki az országból velük , hogy ne hazaáruljanak el mint Német országot.

Lesz még egyszer ünnep a világon , mikor egy zsidó sem ül a nemzetek nyakán, mikor a csendes holokauszt is megszűnik , mert nem lesz több zsidó a földtekén, Ezért az atom holokausztot is ránk erőltetik, de megelőző csapásként el füstölik a gyűlölet népét, és hazáját. A palesztin nemzet tagjait minden nemzetnek be kell fogadni , hogy emlékeztessenek egy gyűlölet népe szindrómára, kik a világhatalomra törtek.

És akkor szóljanak a bárdok az ünnepi világról, hogy meg cselekedtük azt, amit a haza megkövetelt tőlünk. De addig nincs megnyugvás …..

Gyöngyösi Mártontól az újságíró azt kérte, hogy a bűnös nép fiaként kérjen bocsánatot. A képviselő pert indít a mondatait kiforgató médiumokkal szemben. Meghallgatás a külügyi bizottságban.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője a külügyi bizottság mai ülésén ismét elmondta, hogy – amelyet jelen esetben jegyzőkönyvben is rögzítettek – a The Jewish Chronicle-ben megjelent interjúban elhangzott mondatait manipulálták, majd ebből kijelentéseit még inkább átvariálva, a  Jerusalem Post írt véleményalapú cikket. A témát egyébként furcsa módon a jobbikos alelnök vetette fel, bár korábban a grémium fideszes elnöke, Balla Mihály azt nyilatkozta a sajtóban, hogy maga emeli be a bizottság napirendi pontjai közé a Gyöngyösi-interjú nyomán kialakult helyzet megvitatását. Az ügyhöz fűződően a KDNP közleményt adott ki, akárcsak a Külügyminisztérium, amelyben jelezték, hogy elhatárolódnak a Jobbiktól és képviselőjének kijelentésétől. A szocialisták feljelentést tettek Gyöngyösi Mártonnal szemben a nemzeti szocialista rendszer bűneinek tagadása miatt. A Mazsihisz pedig a külügyi bizottság alelnöki posztjáról történő elmozdítására szólította fel a döntéshozókat.

Fordítva ülnek a lovon

A külügyi bizottság jobbikos alelnöke közölte, ebben az esetben fordítva ültek a lovon az ügyben megszólalók. Ugyanis a KDNP, az MSZP és a Külügyminisztérium úgy reagáltak a Jerusalem Postban megjelent cikkre, hogy az abban leírtak tényszerűségéről, valóságtartalmáról meg sem győződtek.

Balla Mihály, a bizottság elnöke az ülésen elismerte, hogy a fenn említett pártok valóban kizárólag a cikkben leírtakra reagáltak.

Gyöngyösi Márton erre közölte, „vannak megalapozott kritikák és vannak megalapozatlan vádak”, szó szerint idézve Németh Zsolt külügyi államtitkárt, aki ugyanezt a kijelentést tette negyedórával korábban a bizottság előtt, amikor a szocialisták nem ismerték el, hogy voltak jogtalan, minden alapot nélkülöző támadások Magyarországgal szemben az Európai Unió több tagországának részéről.

A Jobbik képviselője hozzátette, úgy gondolta, hogy vannak olyan kérdések, amelyekről lehet és kell is vitát folytatni, nemcsak a történészek monopóliumának számítanak ezek az ügyek, hanem egy politikusnak is jogában áll ezekkel foglalkozni. Elhitte, hogy egy interjú készülhet prekoncepció nélkül.

A bűnös nép fia kérjen bocsánatot

A parlamenti politikus közölte, az interjúban kérdésként tette fel az újságíró, hogy tagadja-e a holokausztot, amire azt a választ adta, hogy nem. Hozzátette, hogy vita van a vészkorszak hazai áldozatainak számának tekintetében is, erre példa, hogy a Dohány utcai zsinagóga falán is más szám olvasható e tekintetben, mint például a jeruzsálemi Yad Vashem központban. Az újságíró feltette a kérdést, nem akar-e a politikus bocsánatot kérni egy bűnös nép fiaként a vészkorszak bűnei miatt. A politikus elmondása szerint közölte, hogy az újságíró nincs tisztában azzal, amiről beszél, ugyanis Magyarországon teljesen más helyzetben voltak a zsidók, mint mondjuk Németországban vagy Ausztriában. Hozzátette, a birodalmi Németország fennhatóságát megelőző időkben, azaz 1944 márciusa előtt ugyanis egyetlen deportálásra vagy üldöztetésre nem került sor.

Jelezte, hogy a holokausztra hivatkozva még a MÁV ellen is milliárdos pert indítottak, mondván igaz, hogy csak utódvállalata a Magyar Királyi Államvasútaknak, de azokkal a vagonokkal, amelyeket ők használnak, deportálhattak zsidókat. Ezt a pert egyébként még a Mazsihisz is elfogadhatatlannak tartotta.

Gyöngyösi Márton sajnálatát fejezte ki, hogy az egyébként az ülésen megjelent Németh Zsolt külügyi államtitkár a felvetéseit már nem halhatta. A politikus szívesen vette volna reagálását azon kérdésére, hogy a közhivatalként működő Külügyminisztérium miért foglalt a cikkben leírtak után politikailag állást előzetes tájékozódás nélkül, miért határolódott el a Jobbiktól és Gyöngyösi Mártontól.

A képviselő örömét fejezte ki, hogy a szocialisták feljelentést tettek ellene, ugyanis így talán a magyar ügyészségnek a rendelkezésére bocsátja majd a The Jewish Chronicle az interjú vágatlan hanganyagát. Gyöngyösi jelezte, hogy ezt ő is szerette volna megkapni, de ezt a kérését arrogáns levélben utasította vissza az újság főszerkesztője.

Jogi lépések a cikk miatt

A Jobbik országgyűlési képviselője közölte, rövidesen jogi lépéseket tesz, rágalmazás ügyében tesz feljelentést, emellett sajtó-helyreigazítási pert is kilátásba helyezett.

Balla Mihály, a bizottság fideszes elnöke a hallottak összegzéseként kijelentette, sokszor tapasztalható valóban, hogy a sajtóban nem az jelenik meg, amit az ember egy interjú során elmond. Emiatt is figyelemmel kísérik majd az ügy további folytatását.

Gyöngyösi Márton a barikad.hu-nak elmondta, reméli, hogy a jövőben nem a különböző sajtóorgánumokból kell majd értesülnie a külügyi bizottság tervezett napirendi pontjairól, valamint arról, hogy neki tulajdonított, vélt mondatoktól ki hogyan határolódik el.

„Németh Zsolt államtitkár a bizottságban elmondta, az Európai Parlamentben megalapozatlan vádak is elhangzottak a kritikák mellett Magyarországgal szemben. Ebben az esetben is hasonló helyzet alakult ki, ugyanis mindenféle megbizonyosodás nélkül reagáltak egy cikkben leírtakra. A bizottsági meghallgatáson egyébként sem a Fidesz, sem az MSZP részéről nem fogalmazott meg senki negatív kijelentéseket felszólalásom után” – nyilatkozta portálunknak Gyöngyösi Márton.

LR

Még mindig a metszet farkúak a hangadók és a többségi nemzetalkotóknak magyarázkodni kell . Hát sosem lesz már rendszer változás, kamatrabszolgaként kell leélni az életünket még az ükunokáinknak is. Mit csináltatok, mikor cselekedni kellet volna , mutogattatok a Jobbikra, mert ő tudta hogy hol a helye, ti meg a zsíros állással le voltatok kenyerezve a zsidók felé , il, Edward felé, és daloltatok ti Walesi ebek. Anyátok inkább kis cicát nevelt volna fel, az mindenkinek dorombol , én meg csak úgy le dorombolak benneteket .

,, sehonai vitéz ember , ki hogy ha kell halni nem mer, kinek drágább rongy élete mint a haza becsülete. ,, Bár soha se születtetek volna meg!!!!!

Szóljatok a Seresnek a nótátok miatt és vegyetek búcsút a Kárpátok honától, és induljatok galliciába vagy a nirvanába, mert haza csak egy van, és ez nem a ti hazátok.