2015. június 11., csütörtök

Kazár bazár a szomszédban, míg mi Trianont gyászoljuk , és Kárpát – Ukrajnát oda dobjuk koncnak a latroknak .



Kazár bazár a szomszédban, míg mi Trianont gyászoljuk , és Kárpát – Ukrajnát oda dobjuk koncnak a latroknak .








"A politika nagyurai csak beszélnek a békéről, de nem akarják a békét, csak beszélnek az emberi jogról, de félnek az emberi jogoktól. Mert sem a béke, sem az igazság, sem az emberi jogok nem jövedelmeznek nekik semmit, csak az üzletek jövedelmeznek és egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek."
(Wass Albert)




Trianon-95 - Budaházy György 

2015. június 02. MVSZ 
Az én születésnapom június 3-án van, egy nappal Trianon gyásznapja előtt, ezért nem tudok felszabadultan úgy ünnepelni a születésnapomon, hogy ne jusson eszembe, hogy a másnap miféle nap is. Már gyerekkoromban elültette bennem nagymamám a trianoni igazságtalansággal szembeni meg nem alkuvás magvát, ami életutamon előre haladva szárba is szökkent. Már a '90-es évek elején Nagy Magyarországos karszalaggal a kezemen mászkáltam állandóan, és az ezredforduló környékén Magyar Revíziós Mozgalom néven civil mozgalmat hoztam létre, amivel az utcai járókelőknek tartottunk minden hónapban "fejtágítást" Trianon igazságtalanságáról. 
Kiábrándító belegondolni, hogy a rendszerváltás óta hány alkalmat szalasztottak el az országunkat aktuálisan irányító különböző hazaáruló politikusok, hogy visszaszerezzünk valamit elorzott földünkből. Azt gondolom, hogy az Ukrajnában elindult bomlási folyamat, már nem lehet az, amelyik a nekünk szolgáltatott valamilyen igazságtétel nélkül érhet véget, ezt az újabb hazaárulást már nem szabad hagynunk! Minél több közszereplőnek és szervezetnek kell nyíltan kimondani itthon és külföldön is, hogy igenis a mi határaink igazságtalanul vannak jelenleg meghúzva és változást tartanánk ebben indokoltnak! Ebből a szempontból is tartom fontosnak a versailles-i figyelemfelhívó tiltakozó megmozdulást. 
Budaházy György 


A Trianoni diktátum 95. évfordulójára 

2015.06.03 Nemzeti Hírháló 

Hozzák nyilvánosságra a Trianoni diktátum záradékát, amit mai napig nem tartanak be az utódállamok! 
A vakoló zsidók , még most is vakítják a magyart . Mikor tapossuk ki már belőlük a nemzeti vagyonunkat ?????





1920. június 4-én a versailles-i kastélyrendszerhez tartozó Nagy-Trianon palotában minden idők legszégyenteljesebb és legigazságtalanabb "béke"- diktátumát kényszerítették egyoldalúan a magyarságra a kollektív bűnösség elvét alkalmazva. Egyedül a magyaroktól tagadták meg a kötelezően előírt önrendelkezési jogot, miközben a többi állam Magyarország rovására gátlástalanul gyarapodhatott. Hazánk területének 2/3-át, lakóinak több, mint 1/3-át elcsatolták. 

Nincs a világon még egy ország, melyet saját nemzetrészei határolnának. A földgolyón nincs egyetlen példa sem a történelem során, arra a tragédiára, amit a magyarság a Kárpát-medencében megszenvedett, nemcsak magáért, de Európáért is. 



A trianoni diktátum eredetileg francia, angol és olasz nyelven jelent meg. A francia és angol nyelven megjelent szövegeknek volt záradéka, amit még ma is elhallgatás övez. Ebben, az idő ( 50? 70? év) múltával történő népszavazásról is történik konkrét említés. 

A megjelent magyar fordítások a záradékot nem tartalmazzák. Az igazság napfényre kerülne, ha a megfelelő vezető politikus venné magának a fáradtságot és bátorságot, és az eredeti francia szöveget hivatalból megtekintené. De az is kellően elősegítené a felvilágosítást, ha a KAPU folyóiratban a 10-15 évvel ezelőtt közreadott záradék közismertté válna. 

A 95 esztendeje történt tragikus feldarabolás problémái máig megoldatlanok. Míg az öt felé hasított magyarság Magyarországként megmaradt részének minden diktátum pontot be kellett tartania, és betartja ma is, addig az utódállamok, a hozzájuk csatolt magyar országrészeken egyáltalán nem tartották be a Trianoni diktátumban, majd az azt követő szerződésekben és egyezményekben vállalt, és előírt kötelezettségeiket, nemcsak az önrendelkezés, a nyelvhasználat, az oktatás, de sok más területen sem. A II. Világháborút követően az elcsatolt nemzetrészeken a magyar lakosság ellen egyértelmű genocídium (népirtás) zajlott. Százezreket űztek el szülőföldjükről, tízezreket hurcoltak el, vertek agyon, lőttek tömegsírba, a Délvidéken és a Felvidéken, míg Erdélyben a legbarbárabb módon a székely falvakba felment vasgárdisták bárddal fejezték le a férfiakat és fiúkat, s hurcolták el a lakosságot Észak-Erdély visszacsatolását megbosszulva. 

1945-öt követően 1956-ig Erdély gyakorlatilag szovjet katonai felügyelet alatt állt. A román részről történő kegyetlen, magyar népirtást így leállítódott. Csak az 1956-os szabadságharc leverését követően került Erdély ismét teljesen a románok kezébe, amivel lehetetlenné vált egy esetleges újratárgyalási kezdeményezés is. 

Miután Kádár János 1975-ben a Helsinki találkozón igazságtalannak nevezte a békediktátumot, majd ezt követően Romániába utazott, reménykedve, de hiába vártuk, hogy a Trianon-kérdés is előkerül a tárgyalások során. 

Ezek a tragikus történések azonban nincsenek a köztudatban, s az érintettek kihalásával, eltűnnek az emlékezetből is, ellentétben olyan tragédiákkal, melyekre naponta emlékeztetnek. 

A XX. század végén Európában újra rajzolták egyes országok határait. Például egyesült az NDK és Nyugatnémet ország, melyet mi, magyarok segítettünk elő, és szétválás, felbomlás volt a csehszlovákoknál, a szovjeteknél, a jugoszlávoknál. 

Ekkor a magyar politikusok, mint akiket kígyó bűvölt meg, nemcsak, hogy nem képviselték a magyar nemzet érdekeit, de azzal ellentétesen cselekedtek. Erre példa Antall József, amikor Jeszenszky Géza külügyminiszter szégyenteljes ténykedését követően a magyar-ukrán alapszerződésben foglaltakat aláírta, miközben darabjaira hullt a Szovjetunió. De említhetnénk a Délvidéket is, Jugoszlávia felbomlása kapcsán, amiért Csurka István emelt szót az akkori Országgyűlésben. 

Negyed évszázad telt el a "rendszerváltás"-nak nevezett időszak óta, és magyar részről sehol komolyabb érdemi tevékenység nem történt. Sőt az újonnan alakult Szlovákia még a Dunát is elterelhette, és folyamatosan zajlik az ott élő magyarok hátrányos megkülönböztetése úgy a nyelvhasználat, mint az állampolgárság tekintetében. Legújabb ötletük, hogy Rákóczi fejedelem hamvait "haza kívánják küldeni", száműzve vezérlő fejedelmünket a Kassai dómból. A Benes-dekrétumok érvényben vannak. A Délvidéken, de a Felvidéken is újra és újra történtek etnikai alapú bántalmazások. Romániában sem rózsás a helyzet, sőt egyre több a probléma. 

A magyar kormány pedig nem kellően határozott a kérdések megoldását illetően. Többször is visszavonulót fújt, a "jó szomszédi" békesség jegyében, ellentétben a környező országok elfogadhatatlan álláspontjával szemben. 

A magyar kormány sem Románia, sem Szerbia EU-hoz történő csatlakozásakor nem támasztott az elcsatolt területek magyar lakossága érdekében jogos feltételeket, miközben az elcsatolt területeken még a Trianoni diktátum előírásait sem tartották be. 

Eközben Martonyi János volt külügyminiszterünk idegen elvárásoknak történő folyamatos megfelelési kényszere nem volt szinkronban azzal, amit a nemzet a külügyminiszterétől elvárna. De ma sem jobb a helyzet, ha Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Németh Zsolt államtitkár tevékenységét kísérjük figyelemmel. 

Az is kétségtelen, hogy a parlamenti képviselők nagy részének sajnálatosan hiányos a történelmi tényismerete. Ezért ezekben a kérdésekben jelentős részük ellentétes álláspontot képvisel, az igazsággal szemben. Napjaink megdöbbentő példája a Miskolcon történt román emlékmű megkoszorúzása a hősök napja alkalmából a fideszes városvezetés részéről, néhány nappal a trianoni évforduló előtt. 

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyarságukért fizikailag is bántalmazzák az elcsatolt szülőföldjükön élő magyarokat. Az elszakított részeken, különösen Kárpátalján, a magyar emlékművek, szobrok ellen több méltatlan támadás történt. Sajnálatos módon, itthon, az anyaországban is a nemzetellenes erők részéről. Erdélyben is támadás indult a székely zászló használata ellen. 

A pártokkal ellentétben, a lakosságból egyre többen felismerik a történteket, és egyre jobban megismerik a mérhetetlen igazságtalansággal járó fájdalmakat, a begyógyulatlan fizikai és lelki sebeket. Nem véletlen, hogy civil kezdeményezés volt a 2004. december 5-i népszavazási kísérlet, amit az akkori kormány és a honatyák jelentős része, - köztük nem egy nemcsak magyar állampolgársággal bíró képviselő - a lakosságot hazugságözönnel félrevezetve, megtorpedózott. Ezt kívánta jóvátenni a jelenlegi kormány a magyar állampolgárság megadásával. 

Ma, 2015-ben is Magyarország határain belül is egyre több településen tartanak Trianon-megemlékezéseket. Sajnálatos, de tény, hogy az anyanyelv és a történelemismeret hiányából fakadóan, "ünnepségeket" rendeznek, ami megdöbbentő megfogalmazás vagy szóhasználat. Nehezen érthető, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjaként hogyan "ünnepelhetik", mikor az a magyar nemzet tragikus gyásznapja. 

Abszurditás a tények ismeretében. A nemzet a saját tragédiáját, megcsonkítását, halálra ítélését nem ünnepli, hanem emlékezik rá. 
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat már egy éve, 2013-ban az évforduló alkalmából Trianon konferenciát szervezett: Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében témában. Az előadók - itthoniak és határon túliak - a történelmi elemzések mellett a jelen megoldásának lehetőségét, a kiutat keresték. Az előadások egybehangzó végkicsengése: tovább, már nem hátrálhatunk. A saját sírunkat nem áshatjuk meg. Az önrendelkezés alapjog, amit az elszakított területek magyarságának is, más népekhez hasonlóan meg kell adni az utódállamokban. Ide tartozik az autonómia kiharcolásának kérdése is. Ezekért küzdeni kell. A magyar kormánynak pedig ezeket a törekvéseket végre nyíltan támogatni kell/ene. Nem pedig egyet lépni előre, kettőt meg hátra. 
A nemzeti emlékezet kezd feltámadni. Napjainkra egyre több helyen kerültek elő a feledés homályából, vagy csak az átmentés sötét rejtekeiből emlékmű részletek, relikviák. Az átkeresztelt emlékművekre ismét felkerülnek a Trianon feliratok, mint például: Celldömölkön is, a Ság-hegyen, ahol az emlékmű úgy vészelte át a kommunizmus időszakát, hogy az eredeti feliratot lecserélték egy 1848-as Szabadság feliratra. Említésre méltó az 1936-ban Kőszeg Kálvária hegyén felállított Trianoni Kereszt, amely a burgenlandi magyar falvakból is jól látható volt. Jellemző, hogy 1945 után ezt a keresztet a határövezet katonai céltáblának használták. 
Trianon szimbólumkészlete gyakorlatilag alig változott, szinte megegyezik a két világháború közötti jelképvilággal. Ennek nyílván az, az oka, hogy Trianon légyege ma is ugyanaz, ami 95 évvel ezelőtt elkezdődött. A keresztre feszített magyar nemzet kálváriája, aki reméli a feltámadás igazságát, ahogy az, a keresztre feszített Megváltóval, Jézus Krisztussal is megtörtént. Ezért a legtöbb köztéren található emlékmű, szakrális jelleget őriz, kereszt vagy Golgota, melyen a Trianon felirat, vagy Nagy-Magyarország térképe látható. Másik állandósult jelkép a fatörzs, mint újra kizöldellő, és mint életfa-motívum. Ez is régi motívum, a magyar költészetben is megtalálható Virág Benedektől Berzsenyi Dánielen át, napjainkig. A fatörzs, mint nemzet, melynek gyökerét férgek - önfiai - rágják és pusztítják. Az utóbbi időben készült emlékművek között kopjafákkal is találkozunk. Igen jelentősek a szobor kompozíciók. 
Elmondhatjuk, hogy itthon több, mint száz köztéren található Trianonra emlékeztető emlékmű van, amelyekről tudunk, és amelyek nagy része települések útjain, dombjain található. Szerte a világban pedig több, mint háromszáz. 
Orbán Éva 
Kapcsolódó: 
   Pungur József: Trianon 95 
   Dr. Raffay Ernő: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket! 
   Magyarország története Mária Terézia uralkodásától a rendszerváltásig 
   Trianoni békediktátum szövege 
   Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban 1. rész és 2. rész 
   Megint rúgnak egyet belénk az oláhok: kötelezővé tennék Trianon ünneplését Erdélyben - himnuszénekléssel 
   DNS vizsgálat eredménye: a magyarok nem hont foglaltak, hanem haza jöttek! 




Olvasó: Hogy volt az, hogy az I Világháború ÖSSZES FRONTJA a történelmi Magyarország, ezeréves határán kívül volt és mégis elvették e területünk kétharmadát... Aztán az I. Világháború 1914-től 1918-ig tartott, de csak két év múlva, 1920. június 4.-én kötötték meg a Trianoni békediktátumot! Mi történt ez alatt a két év alatt? 
* * *

A magyarok 1918. november 2.-án megkötötték a Magyarország ezeréves határait garantáló békeszerződést az olasz Diaz főparancsnokkal. 
Erre Károlyi Mihály a zsidókkal villámgyorsan kiutazott Belgrádba és 1918. november 8.-án Magyarországra nézve új, katasztrofális békét kötött, Franchet D. Esperay tábornokkal. A francia tábornok sorbaállítja a küldöttséget, végigmegy előttük és legelső, - azóta legendás és sokatmondóvá vált - szavai ezek hozzájuk "Maguk zsidók? Maguk is mindannyian zsidók?". 
- Kinek állt ez érdekében? Miért kötött a Patkányköztársaság új békét a már meglevő helyett? 
Azért nem lehet Tormay Ceciléről utcát elnevezni, mert a majdnem irodalmi Nobel díjas "Bujdosó könyv" című könyvében pontosan dokumentálta ezt az időszakot. Ha mindezt megtárgyalnánk, feldolgoznánk akkor robbanna a bomba, TRIANON. 
* * *

Linder Béla, a puccsista zsidókormány hadügyminisztere hogy mondhatta a háború legfontosabb időszakában, hogy "Nem kell hadsereg többé. Soha többé katonát látni nem akarok. Fegyvert többé szolgálaton kívül nem viselünk, sem tisztek, sem legénység". Ezután hetekig lőtték minden fronton a Linder Béla által tétlenségre kárhoztatott magyar hadsereget - rengeteg katona halt meg értelmetlenül. 
* * *

Lehetne elemezni, Demecser mellett a Székely hadosztály hogy tette le a fegyvert, miközben keletről a Magyarországra beözönlő román csapatok, nyugatról a zsidók által vezetett Kun-Kohn Béla Vörös hadserege támadta hátba... Magyarországon, magyar csapatokat, zsidók támadtak hátba... Hogy kapta meg Erdélyt és a Partiumot Románia 1920-ban Trianonban, amikor még 1918. május 7.-én a Bukaresti béke alapján békét kötött és kiszállt a háborúból? 
Erről miért nem tanulunk az iskolában? Kinek az érdeke ez a nagy hallgatás? 
* * *

Arról szintén nem beszélhetünk, hogy a kicsi Anna Frank naplója golyóstollal íródott, amit akkor még fel sem találtak. Anna Frank apukája összeveszett egy íróval, mert nem tudtak megegyezni a sikerkönyv tiszteletdíján. A vitát New Yorkban a bíróság döntötte el, de ez kellemetlen, mert akkor ki is írta a könyvet? 
A Youtube-ról letiltott Trianon Himnusz videó a Csík zenekar előadásában Tartsd magad Nemzetem...

Tartsd magad nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,
elvennék múltadat, ásnák a sírodat.
Táltosok repülnek át az éjen,
s kitűzik az ökör-koponyát.
Sebeinket begyógyítják szépen,
s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen, légy résen nemzetem,
nézd a sok csillagot, 48', '56 ott ragyog.
Értsd meg a lényegét, fogjuk egymás kezét,
fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
dailymotion.com











Trianon 95





2015.06.02, 17:18
Nemzeti gyásznapunk 1920 június 4 odasorakozik nagy gyásznapjaink sorába: 1241 – a Tatár invázió, 1526 – a Mohácsi vész, 1541 – Buda török kézre kerülése, 1711 – a Rákóczi szabadságharc vége, 1849 – a 48-as Szabadságharc leverése, 1947 – a Párizsi Békediktátum, 1956 – Forradalmunk és Szabadságharcunk eltiprása és megbosszulása.
Trianon a ránk kényszerített békedikátumával, országunk feldarabolásával, népünk egyhamadának ellenségeink csizmája alá vettetésével, országunk kirablásával mégis csak kiemelkedik nemzeti tragédiáink közül, melyenek átkos terhét majd’ száz éve hordozzuk, s alatta sorvadunk és fogyunk – az akkor ütött seb még ma is nyitott, élő és fájdalmas s nem tud gyógyúlni.
Álljanak itt a tények, amit nem lehet elégszer elismételni: A trianoni békediktátum következtében az Magyarország területe 282,870 - ről 91,114 - km² -re zsugorodott, lakossága 19 millióról 8 milliónál is kevesebbre. A történelmi Magyarország területéből Románia 102,782 km²-t kapott. Megkapta Erdélyt, a Partiumot és a Temes bánság felét. Csehszlovákia 62,937 km²-hez jutott a Felvidéken és Kárpátalján. Szerbia Horvátországon kívül Bácskát, Temes felét és Muraközt is elvitte, 20,956 km²-t. Mindezek tetejében az Őrvidéket Ausztriának adták: 5,055 km²-t. Elszakítottak 3.5 millió magyart,akiket ellenségeiknek védtelenül szolgáltak ki. A szántóföldek kétharmadát, vas- és szénbányák négyötödét, só- és rézbányák összességét, az erdők és szőlőkháromnegyed részét vették el. Elveszett a haszonállatok kétharmada, vasúti fővonalak nagy része, és az összes jó karban lévő vasúti kocsi. Az elszakított területekről mintegy 200,000 tisztviselő, tanitó és érelmiségi menekült a csonkává tett hazába. A megcsonkolt és kivéreztetett országnak még háborúsjóvátételt is kellet fizetnie: 200 millió aranykoronát! Magyarországot Trianonban nem csak büntették, hanem ki akarták végezni!
A kérés felvetődik: lehet-e a Trianoni Tragédiáról ismételgetésén túl valami újat mondani, új megvilágításba és új látásban szemlélni? Lehet, ha figyeleme vesszük a mai nemzetközi helyzet egy szegmensét, nevezetesen az ISIS nevü szélsőséges iszlám szervezet amely nemcsak kegyetlen genocídiumok elkövetésében vétkes más vallásuak, köztük keresztények ellen. Hanem ezentúl ez év március eleje óta történő évezredes mezopotámiai kultúr-emlékek módszeres rombolását, pusztítását végzi ami miatt is óriási a nemzetközi felháborodás és tilakozás, annyira, hogy „az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elítélte és háborús bűntettnek minősítette a rombolást, és jelezte, hogy az ENSZ-hez és a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult az ügyben”(Magyar Kurír).
Ez az jelenti, hogy békeidőben is lehet háborús bűntettet elkövetni ami kövekezményekkel jár.
Felkell ismernünk, hogy a trianoni békeparancs is alapjaiban a történelmi Magyarország ellen békeidőben elkövetett háborús büntett volt! Vagyis a trianoni békeszezrődés annak álcája alatt ravaszul rejtve alapjában véve békeidőben elkövetett háborús büntett volt!
Nem az volt-é, amikor a szövetséges hatalmak a fegyerszünet megkötése után,tehát a háború de facto megszünte után egyes hatalmaknak megengedték, ha ugyan nem ösztönözték, hogy fegyveres intervenciót indítsanak Magyarorság ellen. Így a Cseheknek a Felvidéken, a Szerbeknek a Délvidéken és a Románoknak Erdélyben?
Nem az volt-é, amikor a Központi hatalmak Woodrow Wilson amerikai elnök által meghírdetett 14 pontos békajánlatára ezek fegyveszünetet kértek – bízvaegy igazágos békében? Amiből semmi sem lett! Ezáltal az egész békeígéret egy óriási átveréssé lett!
Nem az volt-é, amikor a Páduában 1918 november 3-án megkötött tűzszüneti megállapodás ellenére a francia Vix ezredes újabb és újabb demarkációs vonalra szorítatta vissza Magyaroszág határait, amelyet a békekonferenciának tárgyalásos alapon kellett volna megtennie? Mindezzel álságosan fait accomplitteremtett a szerződés aláírásának idejére!
Nem volt-é az, amikor a béketárgyalásokor Párizsba meghívott magyar delegációt nem engedték a tárgylóasztalhoz ülni, akik csak átvehették az előre elkészített békparancsokat, majd reagálhattak azokra. Ezért ez a procedúra nem nevezhető béketárgyalásnak, hanem békediktátumnak!
Nem az volt-é, amikor a békeszerződés parancsszavával elvették és szétosztották az ellenséges szomszédok között Magyarország 2/3-ad részét, holott a vitás területekre nézve népszavazást ígértek?
Nem az volt-é, amikor az anyaországtól megkérdezésük nélkül egy tollvonással elszakítottak 3.5 millió etnik magyart? Ezzel sok százezer magyar családot, rokonságot és közösséget szakítottak széjjel – kollektív bűnösséggel súlytva – holott áratlanok voltak!
Nem az volt-é, amikor 3.5 millió etnik magyart elszakítva anyaországától, ellenséges és idegen népek uralma alá hajtottak beleegyezésük nélkül s úgy kezelték őket mint “kollektív háborús bűnösöket” – amit még a német néppel sem tettek meg a II. Világháború után!
Nem ez volt-é a trianoni békediktátum, amelyért 3.5 millió etnik magyart büntettek kollektíve volt ellenségeik uralma alá lökésével? Akiket aztán kisemmizéssel, kizsákmányolással, kultúrájuk és anyanyelvük elvételével, beolvasztással vagy állandó üldözéssel leredukálták úgy, hogy mára az eredeti többmilliós létszámuk töredékére csökkentve vegetálnak a végő felszámolás határán.
Az 1920-as Trianonban és annak másolata az 1947-es Párizsban hozott Békediktátum – amely ellenséges haderő jelenlétében létre jött – alapjában véve “békidőben elkövetett háborús büntettek voltak”.
Trianon 95-ik évfordulóján talán már elég volt a krokodil könnyek hullatásából,fájdalmaink világgá kürtöléséből és az évi emlékúrákból a Trianon palotához. Itt az ideje a cselszövések, átverések és üres igérgetések gyökereit megkeresni, feltárni és az új felimerések alapján ezeket kezelni és végre igazságosan megoldani.
Edmonton, 2015 június 4
Dr. Pungur József




2015.06.03. | 16:15 





Forrás: hirmondo.ro
Az 1920. június 4-i diktátum évfordulója apropóján tettünk fel kérdéseket dr. Raffay Ernő budapesti történésznek, akinek Trianon előzményei és annak következményei az egyik kutatási területe. A jeles tudós sokszor okozott fejtörést megállapításaival az ún. „baráti szomszédos országok” történészeinek, politikusainak a témában, hiszen – amint látjuk – a történelmet lehet utólag megképzelni és megírni, ám a tények kegyetlenek – nem olyan tapintatosak, mint mondjuk az 1990 utáni alapszerződések.

Miben különbözik megannyi más európai békekötéstől a trianoni?
– Legfontosabb különbség az aránytalansága. Ha megvizsgáljuk a 19–20. század 1920 előtti békekötéseit, azt látjuk, hogy egyetlen, katonailag vesztes országot sem csonkítottak meg olyan nagy arányban, mint a Magyar Királyság területét. Elvették az országterület 71,3%-át, a népesség kétharmadát. 1815-ben, amikor végleg leverték a napóleoni Francia Császárságot, területének elenyésző részét vették el, azaz méltányos békeszerződést kötöttek a nagy vesztessel. A 18–19. század orosz–török háborúi után a két keleti nagyhatalom egyike sem akarta túlságosan megalázni a másikat, gondolván a következő évtizedekre. Az 1870–1871. évi porosz–francia háború után a német győztes ugyan Versailles-ban kiáltotta ki a Német Császárságot (1871. január 18-án), ami porig alázta a francia nemzettudat két tartópillérét (gloire és grandeur), területcsonkításbéli aránytalanságot nem követtek el. Mindössze a két, német többségű tartományt, Elzászt és Lotharingiát csatolták el (igazságosan!) Franciaországtól. Ezt az összecsapást megelőzte az 1866. évi porosz–osztrák háború, amelyben a poroszok legyőzték Ausztriát, amivel ugyan eldöntötték, hogy a német egység megvalósítását a Porosz Királyság végzi el, valamint kiszorították az egykori Német Nemzet Szent Római Birodalmából a Habsburg-dinasztia vezette Ausztriai Császárságot – a poroszok, okosan, a jövőre gondolva, mégsem csonkították meg Ausztriát. Így aztán 1867 (Habsburg–magyar kiegyezés) és 1879 októbere (Németország és az Osztrák–Magyar Birodalom katonai szövetsége) után létre is hozták az összesen 1 millió 251 ezer km² nagyságú Középponti Hatalmak nevű katonai szövetségi rendszert. Nos, e hatalmas katonai szövetség léte, illetve az 1894–1907 között létrehozott antant ellentétei alakították ki azt az alaphelyzetet, amelyben egyes európai nagyhatalmi vezetők azt gondolták, egy jövendő nagy háború után úgy tudják majd örökre biztosítani a békét, ha a leendő veszteseket porig alázva, elveszik tőlük az életlehetőségeiket. Éppen ezt tették az egész Habsburg Birodalommal, benne a Magyar Királysággal 1920-ban.

A békediktátum külső okai 


Hirdetés
  • Milyen okai voltak a trianoni „békeszerződésnek”? 
    Trianonnak külső és belső okai vannak. A külső okcsoport két területből áll: a nagyhatalmi okcsoport és a szomszédos országok okcsoportja. A nagyhatalmi okcsoport abból a történelmi igazságból indul ki, hogy a történelem formálói szinte mindig a nagyhatalmak. A Magyar Királyság (325 ezer km²) területének szétdarabolása előtt, az Osztrák–Magyar Birodalom (676 ezer km²) részeként Európa (Oroszország utáni) második legnagyobb területű, több mint 50 milliós népességű nagyhatalma volt. Az akkori európai nagyhatalmak pedig 1879 és 1907 között két nagy katonai tömbbe szervezkedtek alapvető érdekeik szerint; a kisebb országok vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalmi-katonai tömbhöz csatlakoztak (pl. Románia 1883-ban a Középponti Hatalmakhoz). A Magyar Királyság 1879-től a Német Birodalom katonai–politikai szövetségese volt, s amikor a nagy háború az antant (Anglia, Franciaország, Egyesült Államok) győzelmével végződött, a győztesek közül főleg Franciaország azt akarta elérni, hogy Németországnak soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese: emiatt szétzúzták a Monarchiát, s mindenekelőtt az etnikailag és katonailag egységesebb Magyar Királyságot. Elsősorban emiatt támogatták a román és szerb területelvevő szándékokat, Csehországot pedig amiatt is, hogy ellensúly legyen Ausztriával szemben, az esetleges Anschluss-szal szemben. Magyarország e nagyhatalmi játszma első s legnagyobb vesztese. Megjegyzem, Németország 1919. évi megalázása vezetett a második világháború kirobbanásához is.

    Nézzük a szomszédos országok szerepét… 
    Általában ezt ismerjük a legrészletesebben. A velünk keverten élő, illetve egyes szomszéd népek már a 18. század végétől rendszeresen, visszatérően, általában fegyveresen is fölléptek a magyar állam és a magyarok ellen. E támadások okai között a Habsburg-ház magyarságot gyöngítő tevékenysége, valamint a török háborúk magyar létszámot kisebbítő hatása is benne található. 1914 előtt csehek, románok, szerbek és szlovákok tényleges terveket dolgoztak ki a magyar terület megcsonkítására, elvételére. Részletezés nélkül: a román politikusok általában a Tisza folyóig képzelték Románia határainak kiterjesztését; a csehek a Győrtől, Balassagyarmattól, Salgótarjántól, Miskolctól délre húzódó vonalig; a szerbek a Pécstől, Bajától, Szegedtől északra, Temesvártól keletre húzódó vonalig akarták kitolni határaikat. Ehhez képest (viccesen szólva) a trianoni határaink sokkal jobbak lettek! Ezeket a területeket természetesen a monarchiabéli magyar nagyhatalomtól csak európai háborúval lehetett elvenni, tehát a szomszéd népek vezetői érdekeltek voltak a világháború kirobbantásában. Politikájukat 1914 előtt az antanthatalmak érdekei mentén, azokhoz igazítva alakították. (Napjainkban pedig, a megszerzett, s a mai napig megszállásuk alatt tartott magyar területek megtartása érdekében ezek az országok a NATO kiszolgálói, kivéve a szerbeket, akik alapvetően oroszbarátok, viszont éppen a területük megtartása céljából lavíroznak a NATO és Oroszország között.)

    Jobb határokat is elérhettünk volna 

    Nem mehetünk el amellett, hogy Trianonnak belső okai is voltak. 
    Így van, a magyarok is követtek el súlyos hibákat, amelyek belülről megosztották, tehát gyöngítették a társadalmat. A belső okok közül elsősorban a magyarok kicsiny, a nem-magyarok nagy számát, valamint a bonyolult etnikai és vallásfelekezetbeli helyzetet emelem ki. 1867-ben, a kiegyezés évében az összlakosságnak csak 44,4%-a volt magyar, s ez az arány 1910-ben „följavult” 54,5%-ra. Azonban – mivel a liberális magyar kormányok nem tiltották az idegen elemek bevándorlását – a magyar etnikum aránya csak az 1910-ben már 911 ezer zsidóval ment ötven százalék fölé. Ezek egy része keresztény vallásfelekezetre váltott, azonban mivel zsidó nemzetiség nem szerepelt a népszámlálások kérdőívein, ők magyarnak vallották magukat. Ez persze komoly előnyöket jelentett, s a magyar liberális fölfogás hívei nem gondolták, hogy a bevándoroltak soraiból kerülnek majd ki a kereszténység elleni harc, a szabadkőművesség, a szociáldemokraták és a későbbi kommunisták radikálisai. 1914 előtt a magyar értelmiség legjobbjai (gróf Tisza István, Herczeg Ferenc, Bangha Béla, Prohászka Ottokár stb.) azt vették észre, hogy a budapesti sajtóban (kivétel nélkül) minden nap gyalázzák a kereszténységet, sőt, a szót, hogy ’magyar’, szitokszóként használják a sajtó liberális és szocialista részében. Amikor aztán eljött a háború, a baloldal e két irányzatához tartozó személyek elkezdték a hadsereg és a hátország föllazítását, ami oda vezetett, hogy 1918. október végétől három kormány is (Károlyi-, Berinkey- és a népbiztosok tanácsa) ezekből az (jórészt zsidó nemzetiségű) embe­rekből alakult meg. Felelősségük az ország szétdarabolásában vitathatatlan: nélkülük valószínűleg jobb (de mindenképpen csonka) határokat érhettünk volna el.

    Mi váltotta ki a második belső okot, a társadalom teljes körű politikai szétdarabolását? 
    A hazai liberalizmus gyakorlatilag parttalanná vált 1914-re. Ez azt jelenti, hogy a kormányok elkövették azt a hibát, hogy a nemzet nyilvánvaló ellenségeit szabadon engedték működni. Ilyen csoport volt például a szabadkőműves Martinovics-páholyban tiltott módon megalakult Országos Polgári Radikális Párt (Jászi, Ady stb.), amely majd 1918-ban a szociáldemokrata párttal és Károlyi Mihály Függetlenségi Pártjával kormánykoalíciót alkot. A politikai élet szétverését jelentette akkoriban a képviselőházi obstrukció: ez azt jelenti, hogy az ellenzék, széttördelve a törvényhozás normális menetét, nem engedte időben meghozni az államot-nemzetet védő legfontosabb törvényeket (pl. a véderőtörvényt). Ez Magyarország és a birodalom belső és külső, katonai meggyöngítését jelentette.

    A szabadkőművesség szerepe 

    Trianon bekövetkeztében ilyen nagy szerepe volt a szabadkőművességnek? 
    A hazai szabadkőműves szervezet szabad, ám titkos működésének engedélyezése a harmadik belső ok. A szabadkőművesség radikális páholyai ugyanis a haladás, modernizáció, szabadság stb. jelszavainak bevetésével gyökeresen át akarták alakítani a hagyományos Magyarországot, jelszavaik ismételgetése mögött azonban a legnyersebb hatalomátvételi szándék húzódott meg. A kérdésre, hogy a magyarországi szabadkőművesek szét akarták-e darabolni Magyarországot, válaszom: nem szétdarabolni akarták, hanem szabadkőműves többségű képviselőházzal s kormánnyal az egész ország fölött át akarták venni a főhatalmat. Szabadkőműves országot akartak megalakítani, kihasználva a katonai összeomlást. Amikor 1920. május 18-án a már horthysta kormány belügyminisztere, Dömötör Mihály föloszlatta e szervezetet, rájuk hárította az ország összeomlását. A szabadkőműves Károlyi-, majd Berinkey-kormány ugyanis visszavonta a hadsereget, ahelyett, hogy a benyomuló román, szerb és cseh katonaság elleni védelemre adott volna parancsot. Károlyi hibája kettős: szabadjára engedte a radikális szabadkőműveseket, valamint elmulasztotta az ország megvédését.

    Ezek szerint kijelenthető, hogy tudatosság és céltudatosság sújtotta a magyar államot és nemzetet? 
    Igen, a legnagyobb mértékben, hiszen a nagyhatalmak készültek a revánsra, illetve Anglia a valóban szédületes német gazdasági fejlődés erőszakos megállítására; valamint a magyarok három szomszédja előzetes, térkép-rajzolás mellett komoly katonai fejlesztéssel készült Magyarország szétdarabolására. Az eredmény lehangoló lett. 1919-ben, amikor a békekonferencián megmutatták az antanthaderő főparancsnokának, a francia Foch marsallnak a Németországgal aláírandó békeszerződés tervezetét, a tábornok ezt mondta: Uraim, ez nem békeszerződés, hanem fegyverszünet húsz évre. Nos, 20 és fél év múlva Hitler és Sztálin megtámadta Lengyelországot. A többit tudjuk. Magyarországot pedig rákényszerítették az egyébként helyes és eredményes (négyszeres területi revízió!) revíziós kül- és biztonságpolitikára. Íme, mit tesz egy rossz békeszerződés! A trianoni békeparancsot (három, Pozsony melletti magyar falu elvételével súlyosbítva) megerősítette az 1947. évi párizsi békeszerződés 1. §-a (ez van most érvényben határainkra nézve). Eszerint Magyarország határai (tehát a jelenlegi magyar–román határvonal is) az 1938. január 1-jei állapot szerint állíttatnak vissza. 1938. január 1-jén pedig az 1920. évi szerződés határvonalai voltak érvényben, hiszen az első területi revízió, az I. bécsi döntés 1938. november elején lépett érvénybe.

    Amerika hadszíntere leszünk 

    Mit rombolhatott e diktátum a magyarság életén 95 év alatt? 
    1920 óta a trianoni utódállamok politikája a magyarok megsemmisítésére irányul. Lásd például az 1923-as, az 1938-as és a jelenlegi román alkotmány 1. §-át: cél a homogén nemzetállam kialakítása. Az összes többi „eredmény” mind e szándékoknak köszönhető: rombolják a magyar nemzettudatot, tönkreteszik a magyar iskolarendszert, az autonómiáról még beszélni sem lehet, stb., stb. Személyes véleményem szerint 2015-ben is változatlanul léteznek az 1920-as helyzet negatívumai, tehát a helyes magyar külpolitikának a terület-revízióra kell törekednie. Annál is inkább, mivel az összes nemzetközi szerződés de facto és de iure megengedi az európai határok békés tárgyalások utáni megváltoztatását.

    Lehet-e várni enyhülést környezetünkben? Honnan, hogyan? 
    Az enyhülést várni a román, szlovák, szerb stb. államhatalomtól önmegtévesztés, illúzió. Vegyük észre a történelmi tények ezreit: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket. Ami pedig az európai helyzetet illeti, a NATO bővítése Kelet-Európában nem más, mint a nyugati nagyhatalmak, mindenekelőtt az USA hadszíntér-kibővítő tevékenysége, hogy a leendő oroszellenes háború Kelet- és Közép-Európát, ennek népeit sújtsa, ne a Nyugatot. Csodálkozom, hogy Bukarestben mintha nem látnák, hogy egy esetleges orosz–amerikai erőpróba közben a román fővárosból mindössze egy füstölgő kráter maradna… Isten óvjon ettől! Az Európai Unió pedig nem más, mint a nyugati termelőtőke piackiterjesztése a huszonegy millió románra, a negyvenmillió lengyelre, a tízmillió magyarra stb. Modernizálást alig, kizsákmányolást minden mennyiségben kaptunk, románok, lengyelek, magyarok stb. egyaránt. Megítélésem szerint a román érdek nem az egységes román nemzetállam, hanem a román–magyar békés tárgyalások után kialakított új államszerkezet (például: autonómia, de más is elképzelhető!) lenne. Egyszóval a helyzet rossz, de nem reménytelen. Egy nemzet jövője, bármelyik nemzetre gondolunk, az érdekek helyes fölismerésétől függ.

    * * * 
    Raffay Ernő (sz.: 1948) történész, politikus, 1990-től 1993-ig országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Egyetemi tanár, alapította és vezette a Balkanisztikai Kutatócsoportot, 1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke, 1993–94 a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Művei közül: Erdély 1918–1919, Trianon titkai (1989–1992 között hét kiadás), A vajdaságoktól a birodalomig – az újkori Románia története, Magyar tragédia, Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen, Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics-páholy államellenes tevékenysége, Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesek I–II., A gróf emigrált, az író otthon maradt – Wass Albert igazsága; Balkáni birodalom – Nagy-Románia megteremtése.

    Czegő Zoltán
    Székely Hírmondó


Magyarország története Mária Terézia uralkodásától a rendszerváltásig





1711-ben III. Károlynak (Habsburg-ház, 1711-1740) sikerült elfogadtatnia a Habsburg-ház nőági örökösödését. Pozsonyba költöztették a fő magyarországi kormányszervet, a Helytartótanácsot, az infrastruktúrát helyreállították, s megerősödött a katolikus egyházszervezet is. 1740-ben a korona Károly lányára, Mária Teréziára (Habsburg-ház, 1740-1780) szállt, aki rendezte a jobbágyok helyzetét, oktatási rendeletet adott ki és korszerűsítette a megyei közigazgatást. Elsőszülött fia, II. József (Habsburg-ház, 1780-1790) – aki nem koronáztatta magát magyar királlyá -, vallásszabadságot hirdetett, a közigazgatás nyelvévé a németet tette, és jobbágyrendeletet adott ki. A kor művelődési szintje mindeközben soha nem látott magasságokba emelkedett: Festetics György gazdasági akadémiát alapított Keszthelyen, a selmecbányai bányászati iskolát akadémiává fejlesztették, a nagyszombati egyetem pedig Pestre költözött.
A 19. század első harmada a reformkor ideje. Széchenyi István gróf, politikus és közgazdász 1825-ben birtokai egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, míg apja, Széchenyi Ferenc nevéhez a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása fűződik. A reformországgyűlésen ekkor tűnik fel a magyar nemzeti himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc költő, valamint a később a haza bölcsének nevezett liberális politikus, Deák Ferenc.
1848-ban az európai forradalmi hevület Magyarországot is elérte, Kossuth Lajos kezdeményezésére alkotmányt követelő tömegmegmozdulások kezdődtek, március 13-án Bécs a forradalmárok kezére került, Magyarországon két napra rá vér nélkül győzött a forradalom. Az utolsó rendi országgyűlés alkotmányosságot, polgári átalakulást megalapozó törvényalkotását V. Ferdinánd Habsburg király április 11-én szentesítette. Ezzel Magyarország önálló polgári alkotmányos királysággá alakult, a végrehajtó hatalmat a Pest-Budán felállított független felelős minisztérium (kormány) gyakorolta, az első miniszterelnök Batthyány Lajos lett. A törvényes magyar államhatalom a Bécsből tüzelt horvát lázadás miatt azonban önvédelmi háborúra kényszerült. Az országgyűlés 1849. április 14-én Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a magyar állam függetlenségét. De az I. Miklós orosz cár vezette intervenció megpecsételte a szabadságharc sorsát, augusztus 13-án Világosnál a magyar hadsereg főparancsnoka, a teljhatalommal felruházott hadvezér, Görgey Artúr letette a fegyvert.
Ferenc József (Habsburg-ház, 1848-1916) uralkodásának első tíz esztendeje (1849-1859) a neoabszolutizmus korszaka. Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér vezetésével kegyetlen megtorlás várt a magyarokra: 1849 októberében Batthyányt és tizenhárom honvédtisztet kivégeztek. Jogeljátszásra hivatkozva Felix zu Schwarzenberg osztrák miniszterelnök nagyfokú központosításba kezdett, Bécs az átszervezett csendőrséget és rendőrséget a politikai elnyomás eszközévé tette. Kossuth Európa egyik legismertebb és legnépszerűbb politikusaként az emigrációban próbálta a külföld szimpátiáját megnyerni a magyar ügyhöz, de diplomáciai kiútkeresése nem járt sikerrel, míg itthon a passzív ellenállást választók kerültek többségbe.
A forradalom vívmányainak gazdasági, társadalmi és szellemi hatásai hosszú távon megalapozták az ország tőkés átalakulását. 1867-ben Magyarország megkötötte a Habsburg-birodalommal a kiegyezést, közös lett a külügy, a hadügy és az ennek fedezésére szolgáló pénzügy. Magyarország és Erdély újra egyesült, törvény mondta ki, hogy nemzetiségi, nyelvi és felekezeti különbség nélkül Erdély minden lakosa egyenjogú.
Az 1867-1914 közötti időszakban a magyar ipar növekedése Európa élvonalába tartozott. Világviszonylatban is az elsők között épült ki a magyar villamossági ipar, a mezőgazdaság húzóágazata a malomipar lett. A liberalizmusát tekintve európai színvonalú oktatást korszerű iskolarendszer fogta össze, amely mögött komoly tudományos intézményhálózat épült ki. A tudományos eredményeket többek között Jedlik Ányos (elektromotor), Kandó Kálmán (fázisváltó), Hevesy György (radioaktív izotópos eljárás), Eötvös Lóránd (Eötvös-inga), Puskás Tivadar (telefonközpont) és Semmelweis Ignác orvos, az „anyák megmentője” (a gyermekágyi láz okának felderítője) szállította. A festészetben Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csontváry-Kosztka Tivadar nevét kell kiemelni, a zenében pedig Bartók Béla és Kodály Zoltán révén igazi nagyhatalommá vált Magyarország.
Az első világháborúban Magyarországot példátlan emberi és anyagi veszteség érte, s az Osztrák-Magyar Monarchia is részekre hullott. A baloldali ellenzéki arisztokrata, Károlyi Mihály fémjelezte Magyar Nemzeti Tanács kormányzati szerepvállalását 1918. október végén több százezren követelték, 31-én hajnalban békés úton győzött a forradalom, és kikiáltották az első magyar köztársaságot. A keleti országrészek kiürítését követelő Vix-jegyzék kézhez kapása után a kormány lemondott, a hatalom a Kun Béla népbiztos vezette proletárdiktatúra kezébe ment át. A betörő román és csehszlovák erőkkel a Vörös Hadsereg nem bírt, így 1919. augusztus 1-jén – 133 nap után – megbukott a magyar tanácsköztársaság.
Miután az Antant a román hadsereget kiparancsolta, 1919. november 16-án Horthy Miklós tengerésztiszt Nemzeti Hadserege élén bevonult Budapestre. Az 1920. február 16-án összeült első nemzetgyűlés a király nélküli alkotmányos királyság államforma mellett döntött, március 1-jén Horthyt Magyarország kormányzójává választották.
A versailles-i Nagy-Trianon palotában megkötött, az első világháborút lezáró békeszerződésre 1920. június 4-én került sor. A Magyar Királyság területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent, lakóinak száma 18,2 millióról 7,6-ra apadt, s több mint 3,2 millió magyar szorult az új államhatáron túlra. Az ország megcsonkítása valóságos nemzeti tragédiával ért fel, ami a két világháború közötti magyar kül- és belpolitikát alapjaiban határozta meg.
Bethlen István kormányfő eredményes konszolidációt hajtott végre, visszaverte IV. Károly (második) visszatérési kísérletét, aminek eredményeként 1921-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A konszolidációt lendületét az 1929-es világgazdasági válság törte meg, ezután Magyarország fokozatosan jobbra tolódott. Gömbös Gyula miniszterelnök Adolf Hitler színrelépésétől várta a magyar sérelmek orvoslását, de a náci birodalom árnyéka vetült a Darányi Kálmán és az Imrédy Béla vezette kormányra is.
Magyarország ugyan a fegyveres semlegesség álláspontjára helyezkedett, de a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény belesodorta a világháborúba. A németeket túlságosan kiszolgáló Bárdossy László helyét a nyugati hatalmak felé nyitó Kállay Miklós vette át, de különbékét ő sem tudott kötni. A Don-kanyarba kiküldött 2. magyar hadsereget 1943-ban a szovjet Vörös Hadsereg tönkreverte. Magyarország német megszállására 1944. március 19-én került sor, majd áprilisban megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése és elszállítása. A kiugrás meghiúsítása után a kormányzó lemondott, Szálasi Ferenc szélsőjobboldali  katonatiszt  lett a miniszterelnök. A nyilasok rémuralmának a szovjet hadsereg vetett véget, amely ugyan felszabadította Magyarországot a náci megszállás alól, de több évtizedre megszállta az országot.
Magyarország 1945. január 20-án írta alá a fegyverszünetet, amellyel elismerte a trianoni határokat, s 300 millió dollár jóvátétel megfizetésére kötelezte magát. A nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta a köztársaság létrehozásáról szóló törvényt, február 1-jén pedig Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választották. Az itt állomásozó szovjetek támogatásával a kommunisták megszabadultak legjelentősebb politikai ellenfeleiktől, majd a hírhedt 1947-es, csalásokkal tarkított, úgynevezett kékcédulás választásokkal az ország legerősebb pártjává váltak.
A következő évben, 1948-ban egyesültek a szociáldemokratákkal, és Rákosi Mátyás vezetésével proletárdiktatúra bontakozott ki. A szociáldemokraták beolvasztása után 1949-ben megrendezték az első egypárti választást, és szovjet típusú alkotmányt fogadtak el. Példátlan vallásüldözés vette kezdetét, a kommunista vezetők leszámoltak pártbéli ellenfeleikkel is, erőltetett iparosítás és szövetkezesítés indult. Nagy Imre kormányfő ugyan 1953-ban garantálta a tulajdon biztonságát, támogatta a magánvállalkozásokat, és feloszlatta az internálótáborokat, a reformok szovjet ellenzői elmozdították, helyére előbb újra Rákosi, majd Gerő Ernő került.
1956. október 23-án százezrek követelték a szabad választások megtartását és a szovjetek kivonulását. Budapest utcáin fegyveres harc bontakozott ki, a forradalom az egész országra kiterjedt. Október 25-én Gerő helyett Kádár János került a párt élére. Október 31-én Nagy Imre bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdtek a Varsói Szerződésből való kilépésről, és a szovjet csapatoknak el kell hagyniuk Magyarországot. Mivel Franciaország és Nagy-Britannia bekapcsolódott a szuezi válságba, s az Egyesült Államok sem mutatott hajlandóságot az intervenció megakadályozására, a Szovjetunió megkezdte a Magyarország elleni katonai beavatkozás előkészítését, majd november 4-én támadást indított Budapest ellen. A szabadságharcot leverték, 1957-ben is folytatódtak a tömeges megtorlások, Nagy Imrét és társait 1958-ban koholt vádak alapján elítélték és kivégezték.
A pártállam visszaállítása után Kádár konszolidálta hatalmát, majd 1963-ban közkegyelmet hirdetett, így az ENSZ levette a napirendről a magyar kérdést, ezzel Magyarországnak sikerült kitörnie a diplomáciai elszigeteltségből. Az 1968-ban meghirdetett gazdaságirányítási reform (az „új gazdasági mechanizmus”) ugyan nagyobb önállóságot adott az állami vállalatoknak, ez nem párosult a politikai szélirány megváltozásával.
Az életkörülmények lassú javulása mellett a többi szocialista országhoz képest szabadabb politikai légkör uralkodott Magyarországon. Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető fellépésével azonban a reformpártiak háttérbe szorultak, az 1973-as gazdasági világválság pedig rámutatott az erőltetett nehézipar csődjére, Magyarország nyugati hitelekre szorult, és több évtizedre eladósodott. Az egyre nagyobb erőre kapó ellenzéki mozgalom 1988-89-ben kikényszerítette a többpártrendszert, az állampárt, az MSZMP pedig kénytelen volt feladni egyeduralmát. A keletnémet kommunista rendszer gyors bukásához és a német egység létrejöttéhez Magyarország a határok megnyitásával járult hozzá, így az országba menekült keletnémetek Nyugatra távozhattak.
Az Ellenzéki, majd Nemzeti Kerekasztal vezetésével Magyarországon megindult a békés, tárgyalásos rendszerváltozás, 1989. október 23-án kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot.


Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban - 1. rész

https://www.youtube.com/watch?v=3dQE55OSZrs&honnan=Nemzeti_Hirhalo


Gróf Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban - 2. rész







Megint rúgnak egyet belénk az oláhok: kötelezővé tennék Trianon ünneplését Erdélyben - himnuszénekléssel 

Forrás: https://kuruc.info/r/3/144086/?honnan=Nemzeti_Hirhalo


Romániában "a trianoni békeszerződés napjává" nyilvánítanák június 4-ét, és kötelezővé tennék, hogy a közigazgatási intézmények országszerte megünnepeljék Erdély Romániához csatolásának évfordulóját: az erről szóló törvénytervezetet a 171 tagú szenátus több mint fele, 90 szenátor aláírta - közölte a kolozsvári Transindex hírportál. Talán még ilyen kitűzőt is viselniük kell majd megalázott testvéreinknek - miközben pártunk és kormányunk gyáván hallgat Titus Corlatean volt külügyminiszter márciusban iktatott kezdeményezését nemcsak a kormány fő erejét képező szociáldemokraták támogatják: az aláírók között van Vasile Blaga, az ellenzéki Nemzeti "Liberális" Párt társelnöke és Calin Popescu Tariceanu házelnök is. A törvénytervezet szerint a kormányzati szerveknek és helyhatóságoknak gondoskodniuk kell június 4-én a nemzeti lobogó kitűzéséről, a román himnusz elénekléséről, a közmédiának pedig be kell majd számolnia "a trianoni békeszerződés jelentőségét tudatosító kulturális, oktató célú rendezvényekről", amelyek megszervezésére költségvetési forrásokat utalhatnak ki a helyi és központi hatóságok. A törvénytervezet indoklása úgy írja le a trianoni diktátumot, mint "a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román-magyar kétoldalú kapcsolat épül". A kezdeményezők leszögezik, hogy "a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem fogadható el" - idézte a törvénytervezet indoklását a Transindex. Corlatean és a bambán vigyorgó Orbán - a megszállók talán a "nemzeti együttműködés kormányától" tanulták nemzeti tragédiánk ünnepeltetését Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, akik mindig kész megérteni és szavazóinak kedvesen megmagyarázni a megszállók magyargyűlöletét, a kolozsvári portálnak úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy Titus Corlatean ezzel a tervezettel próbált valamiféle választ adni arra a magyarországi törvényre, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az RMDSZ volt elnöke rámutatott: június 4. a magyarok emlékezetében gyász, a románoknak viszont ünneplésre ad okot. Hozzátette, eddig csak a december 1. számított ilyen napnak, most úgy tűnik, hogy "ráerősítenének erre". Markó azt mondta, hogy az RMDSZ megpróbál fellépni a tervezet ellen: figyelmeztetik a román pártokat, hogy ennek a tervezetnek a támogatásával "megterhelik" a közöttük és az RMDSZ közötti kapcsolatot, és ez "visszaüthet" (de persze nem fog) akkor, amikor a szövetségre mint koalíciós partnerre szükségük lesz. A tervezetet a szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága már pozitívan véleményezte, a kormány részéről is kedvező visszajelzés érkezett. Amennyiben a szenátusban októberig nem tűzik napirendre, hallgatólagos elfogadással átkerül a döntő ház szerepét betöltő képviselőházba. A Transindex szerint jövőre már kötelező lehet Trianon-napot ünnepelni "Romániában" - azaz ünnepeltetni a magyarokkal Erdélyben. (MTI korrigálva)
Forrás: https://kuruc.info/r/3/144086/?honnan=Nemzeti_Hirhalo


DNS vizsgálat eredménye: a magyarok nem hont foglaltak,hanem haza jöttek!




Mindenegyben Blog
2014. szeptember 08. (hétfő), 16:05


DNS vizsgálat eredménye: a magyarok nem hont foglaltak,hanem haza jöttek!


A magyarok nem hont foglaltak, hanem haza jöttek! Itt a DNS vizsgálat eredménye!

  


A 2000-ben elvégzett Semino féle genetikai vizsgálatsorozat eredménye szerint, a magyar férfiak 93,7 %-a négy ősapától ered, és a jelenleg itt élő magyar férfiak 73,3 %-a már a kőkorszak legelején is itt élő férfi populáció leszármazottja. 
 


szabadon ébredők.hu átvette Czeke András Nemzeti Hírhálóban megjelent cikkét, melyben a Semino féle genetikai vizsgálatsorozat eredményét elemzi. Az alábbiakban ebből olvasható néhány elgondolkodtató megállapítás.
2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. A magyar népesség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:
1. A magyar nép ősei napjainktól számolva 35-40 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnként megjelent eurpoid őstelepesek közt voltak.
2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterikusabban elhatárolható népessége.
3. A magyar nép legközelebbi – genetikai szinten igazolható – rokonai, a lengyel, az ukrán, valamint a horvát nép.
Genetikailag olyan, hogy “indoeurópai” nem létezik. Nincs “szláv” sem, csak “európai”, és értik ez alatt éppen a magyarságra legjellemzőbb haplotípusok csoportjával jellemezhető népeket. A magyar nép genetikailag európai, sőt, “őseurópai”. (Természetesen a nyelvünk is és az írásunk is az!)

Az EU19 -es haplotípus eloszlásának térképe a Semino és mtsa közleménye alapján. (Ábra: Gáspár R.)
A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es haplotípus alapján  – őskőkorszakbeli – ősapa leszármazottja.
– A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, -11 %-a az EU-7, – és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.
– A magyarokból teljesen hiányzik az urali népektre jellemző TAT (EU 13 + EU 14) gén.
A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg.
Ezek alapján a székely és magyar nem különbözik egymástól.
Tehát megállapítható, hogy az úgynevezett honfoglalók csak hazatértek őseik földjére, vérrokonaik közé
- írja Ceke András
 
Forrás: costadelsolmagazin









Kötelező holokausztoktatás: nem hagyják magukat a Pázmány hallgatói 



2015. 06. 4. 07:50 Alfahír 
Mint arról már több cikkünkben is beszámoltunk, váratlan bejelentést tett múlt héten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora: jövő évtől kötelező alapozótárgyként bevezetik "A holokauszt és emlékezete" nevű órát, tehát ennek elvégzése nélkül diplomát sem lehetne szerezni. 

A hallgatók eddig csupán a Facebookon adtak hangot tiltakozásuknak, most azonban megfogalmaztak egy nyílt levelet is, amit Szuromi Szabolcs rektorhoz intéztek. 

Alább a nyílt levél: 
Tisztelt Rektor Úr! Az egyetem hallgatóinak jelentős többségével egyetértésben arra jutottunk, hogy nyílt levélben fordulunk az egyetem vezetőségéhez és Önhöz, melyben szeretnénk kifejezésre juttatni "A holokauszt és emlékezete" nevű, újonnan bevezetendő órával kapcsolatos aggályainkat. Mint az már a híradásokból és - az amúgy meglepő hirtelenséggel felvetődött - döntésre adott első reakciókból kitűnik, a hallgatók egy jelentős része az egyetem identitásával összeegyeztethetetlennek érzi a téma ilyen formában való kezelését a következő okokból:

1. Úgy gondoljuk, hogy egyetemünk szellemiségét nagy mértékben meghatározza a keresztény vallás és kultúra. Viszont a tantárgy témaköre nem a vallásra fókuszál (mint ahogy joggal tenné ezt egy esetleges zsidó, illetve más vallásokat bemutató hitéleti óra bevezetése), hanem olyan politikai állásfoglalást rejt magában, amellyel többségünk nem kíván azonosulni semmilyen formában. Ezt a szemléletet ugyanis az izraeli külpolitika véleményformálásának is lehet értelmezni, mely sem jogszerűnek, sem humánusnak nem mondható például a palesztinokkal szembeni politika miatt.
2. Bár a tárgy valóban a holokausztról szól, de ennek ellenére nem esik szó benne a cigányság, a homoszexuálisok és egyéb kisebbségek deportálásáról, illetve megsemmisítéséről. A magyarországi cigányság ugyanúgy elszenvedte a holokausztot, mint a zsidóság.
3. Amennyiben a témának kifejezetten ezt a történeti, politikai aspektusát kívánná hangsúlyozni a vezetőség, abban az esetben mi célszerűbbnek érezzük egy "Népirtások az emberi történelemben", vagy "Népirtások a XX. században" nevű óra bevezetését, melyben egyenlő arányban jelennek meg a különböző nemzetek és (vallási, etnikai) kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről szóló tananyagok - hiszen a keresztény szellemiség az egyenlőség és tisztesség nevében ezt követelné meg. A tárgy ezzel érzékeltetné minden emberi élet értékét, így minden népirtás egységes és egyenlő mértékű elutasítását.
4. A hallgatók egy részét érzékenyen érinti az a kijelentés, mely szerint Ön az óra bevezetését a fokozódó antiszemitizmus miatt tartaná indokoltnak, hiszen egyetemünk hallgatóira nézve ez olyan, mintha antiszemitizmussal vádolnák őket és családjaikat. Ezt a pejoratív feltételezést a lehető leghatározottabban visszautasítjuk. Mindazonáltal amikor a magyarországi emlékezetpolitikát a mindennapokban érzékelhető módon áthatja a holokauszt emlékének fenntartása, tematizálása, fentebb is említett átpolitizáltsága, könnyen lehet, hogy a kurzus erős ellenhatást vált ki - gondolva itt arra, hogy a diploma alapfeltétele lenne az óra elvégzése.
5. Kellemetlennek érezzük, hogy ez (a fentiekben jelzett módon) többszörösen terhelt téma, látszólag a hallgatók feje felett, külföldi "közreműködés" hatására valósult meg. Olyan hirtelenséggel az iskolai tanév végén, hogy erre a hallgatóság szinte reagálni sem tudott. A vezetőség semmilyen formában nem egyeztetett az egyetem hallgatóságával, sem az oktatókkal, amit aggályosnak tartunk. Problémásnak érezzük továbbá, hogy a tárgy anyagát izraeli professzorok állították össze. Véleményünk szerint egy magyar egyetemisták számára készült kurzust a leginkább magyar kutatók képesek összeállítani, hiszen ők ismerik a helyi sajátosságokat.

A fenti okokra hivatkozva kérjük, fontolja meg döntését, és vegye figyelembe a következő javaslatainkat:

1. Az óra maradjon a jelenlegi formájában, de legyen szabadon választható tárgy, illetve a történelem szakosok számára vezessék csak be kötelező jelleggel.
2. A tárgy maradjon a népirtás témakörnél, és legyen általánosan kötelező, de ebben az esetben általánosan vegyék végig a huszadik századi (vagy akár még korábbi) népirtásokat és emberiség ellenes bűnöket. Lehetséges javaslatok: délvidéki tisztogatások a magyarság ellen, örmény népirtás, palesztinok elleni bűnök, kommunizmus által elkövetett bűnök, kambodzsai népirtás, dél-afrikai apertheid rendszer, ruandai népirtás és természetesen a holokauszt is (beleértve a zsidóság mellett a cigányság és egyéb csoportok ellen elkövetett bűnöket).
3. A jelenlegi tárgy helyett legyen egy olyan óra, ami a népirtások és emberiség ellenes bűnök helyett a kultúrára helyezi a hangsúlyt. Javasoljuk, hogy kerüljön bemutatásra valamennyi világvallás, illetve különböző népcsoportok hiedelme, kultúrája, szokásai. Véleményünk szerint ez lenne a legideálisabb megoldás.

Bízunk a Rektor Úr bölcsességében, megfontoltságában és jó ítélőképességében, abban, hogy megfelelő döntést fog hozni. A tárgyat a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Tisztelettel: Az egyetem hallgatósága. Válaszát előre is köszönjük!

A hallgatók tehát kompromisszumkészek, de azt nem tudják elfogadni, hogy a zsidóság történelmi tragédiája, nélkülözve más népek szenvedésének emlékezetét külön órát kapjon az egyetemen, ráadásul minden szakon, kötelező jelleggel. Kérdés, hogy az egyetem vezetése hogyan fog reagálni a nyílt levélre, hajlandó-e tárgyalni a hallgatókkal, és ha nem, akkor a nyílt levelet milyen tiltakozási formák követhetik. 
Kapcsolódó: 
   Szeptembertől kötelező tantárgy lesz a holokauszt 
Cseh György: Szerintem is jó ötlet az új kurzus a Pázmányon. Mi egyébbel is lehetne hatékonyabban küzdeni az antiszemitizmus ellen, mint még több holokauszttal!? 
Javaslom, hogy kössük az állampolgárságot és a szavazati jogot is egy kötelező holokauszt kurzus elvégzéséhez! Jogosítványt se kéne osztogatni minden hulladéknak! Mi van akkor ha egy szemét hungarista nem ad elsőbbséget egy zsidónak? Na azt már nem! Belegondolni is borzalom hogy évtizedek óta így vezetünk! Legyen csak a jogsi is egy legalább másfél éves holokausztkurzus elvégzéséhez kötve!! Valahogy csak meg kell végre szüntetni ezt a kórt ebben a sötét országban mert ez már nem állapot és holokausztoktatásnál jobb módszer az antiszemiták legyőzésére aligha akad. Jut eszembe! Vannak az óvodákban felvilágosító órák az ötéveseknek? NIIIINCSENEEEK? És így mennek iskolába teljesenn felkészületlenül, hogy egyáltalán semmit nem tudnak a holokauszt borzalmairól? Na látjátok ezért tart ott ez az ország, ahol. 




Szemelvények az Ötéves a kormány című konferenciáról. 
2015.05.29 12:18 MTI - ma.hu 
A valaha volt legjobb kormánya akarunk lenni minden magyar embernek - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián. 

"A mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első" - jelentette ki a kormányfő. 
Arról is beszélt, hogy a bizalom megszerzéséért sokat kellett dolgozni, a bizalom megtartásáért azonban külön is tenni kell. 
Azt mondta: senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, mert ők bátrak és sikeresek. Zéró tolerancia a visszaélésekkel és a rágalmakkal szemben egyaránt - hangoztatta Orbán Viktor. 
A kormányzás kulcsa mostantól a figyelem 
Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, és bár az erős vezetés nem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre" - fejtette ki mintegy háromnegyed órás beszéde végén a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz. 
A polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni 
A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni. 
Orbán Viktor a kormány elmúlt öt évét értékelő konferencián azt mondta: a 2016-os költségvetés már erről szól. 
A miniszterelnök rámutatott: a polgári berendezkedés lényege, hogy emberközeli, emberléptékű és a politika nem "odafent történik", a makromutatók világában, hanem "bekopogtat az emberekhez és gondjaikra keresi a választ".
A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyarország magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval - fogalmazott a kormányfő. 
Kapcsolódó: 
   Orbán Viktor: Magyarország egy nagy korszak kapujában áll 
   Magyarország jobban teljesít: Orbán a második legkorruptabb 
   Lenyúlták az uniós földtámogatásokat, 84 ember ellen emeltek vádat 
   Kezdődik? - Könnygázzal fújták le a méltatlankodó devizahiteleseket a bankban 
   Kínos kérdés Pintér Sándornak: Hogyan lehet az, hogy a nyomozó hatóság minden eszközét bevetve sem bukkant a nyomára Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester oroszországi cégének, miközben egy civil blogger könnyedén megtalálta 
   Kokó is elhagyta az orbáni naszádot 
   Orbán megismételte: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok" 
   Újabb Trianon: Chartergépekkel küldik vissza Magyarországra a menekülteket 






Lenyúlták az uniós földtámogatásokat, 84 ember ellen emeltek vádat





A két ötletgazda a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal két volt vezető beosztású tisztségviselője volt, akik 82 társat is találtak a csalásokhoz.



Uniós területalapú támogatások jogosulatlan igénylése miatt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 84 ember - köztük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) két volt vezető beosztású tisztségviselője - ellen emelt vádat az ügyészség. 
A Fővárosi Főügyészség szerdán az MTI-vel azt közölte: a vezető beosztású vádlottak hivatali feladataik ellátása során észlelték, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet. A két vádlott 2012-ben elhatározta, hogy a mezőgazdasági támogatások igénylésének eljárásrendje ismeretében az ezekre a földterületekre járó támogatást további elkövető társak bevonásával, valamint hivatali helyzetükkel visszaélve jogellenesen megszerzik. 
A széles körű kapcsolatokkal rendelkező elsőrendű vádlott a területalapú támogatás jogosulatlan megszerzésére egy bűnszervezetet épített ki, amelybe elsősorban a vele bizalmi kapcsolatban álló régi ismerőseit szervezte be. Ezeknek a bűntársaknak a feladatuk az volt, hogy további névleges igénylőt szerezzenek, akik közreműködésével a valótlan tartalmú támogatási kérelmeket benyújtották. A szervezők és névleges igénylők közreműködésükért az uniós támogatásból kaptak részesedést. 
A vádlottak 2012-ben - öt jogosulatlanul igénylő cég közreműködésével - összesen csaknem 120 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A bűnszervezet 2013-ban már 46 cég, valamint 37 jogosulatlan igénylő magánszemély beszervezésével összesen csaknem másfél milliárd forint támogatást igényelt jogosulatlanul. Ezt az összeget azonban már nem fizették ki nekik, mert időközben elindult a büntetőeljárás. 
A más bűncselekmények mellett a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének törvény szerinti büntetési tétele öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés - olvasható az ügyészség közleményében.
120 milliót nyúlt le két állami vezető



Kezdődik? – Könnygázzal fújták le a 

méltatlankodó devizahiteleseket a bankban

Nem elég hogy kirabolták őket , még egy 
kis könygázt is kapnak . Bombát nekik a 
rabló zsidó anyjukat !!!!
Posted on 2015/06/04Szerző: Admin
Balog István
Balog István, a támadást követően

…”S. Eta a felvett 480.000 Ft-ra azt követően, hogy 900.000 Ft – ot kifizetett, még 1.500.000 forinttal tartozik…”

A bank biztonsági őre válaszként úgy lefújta könnygázzal, hogy még a bankfiókot is be kellett zárni az elviselhetetlen állapot miatt…”

Tatár József, az Otthonvédelmi Tanács elnöke írja: “Balog István, a Jogállamért Egyesület elnöke  amolyan modern kori kuruc-labanc összecsapásba keveredett, mint 312 évvel ezelőtt Esze Tamás.”
Esze Tamás a Rákóczi szabadságharc kitörésének meghatározó alakja abból tartotta el családját, hogy sót szállított Máramarosból Debrecenbe. 1702 -ben a tiszaújlaki sóház osztrák tisztviselői hamisan megvádolták só lopással, elvették a sórakománnyal teli szekerét és kifosztották tarpai portáját.
Ezzel ellehetetlenítették, és bujdosóvá tették.  Esze Tamás amint tehette elégtételt vett, 1703. május 24-én reggel bujdosókból és károsultakból álló két gyalogoscsapattal és 40 lovassal rajtaütött a tiszaújlaki sóházon, a 15 főnyi őrségből négyet levágtak, a többi beállt közéjük, de ami  fontos, és ez az esemény a  Rákóczi szabadságharc hadi eseményeinek kezdetét jelentette.

312 évvel később:

Balog István a Jogállamért Egyesület elnöke  betért az egyik jelenkori sóhivatalba, osztrák tulajdonú Raiffeisen bankba, hogy számon kérje, miért fosztották ki aljas módon egy általa képviselt károsultat, miért lehetséges az, hogy S. Eta a felvett 480.000 Ft-ra azt követően, hogy 900.000 Ft – ot kifizetett, még 1.500.000 forinttal tartozik.
Megkérdezte azt is, hogy ha ilyen feltételekkel magánszemély folyósított volna hitelt, akkor a jelen törvények szerint vajon hol töltené a szabadidejét, illetve jegyzőkönyvet kért arról, hogy miért nem tudnak az ügyben tájékoztatást adni az alkalmazottak. A sóhivatal/bank biztonsági őre válaszként úgy lefújta könnygázzal, hogy még a bankfiókot is be kellett zárni az elviselhetetlen állapot miatt.
Vagyis: Meg meri tenni egy osztrák tulajdonú kifosztó Magyarországon,  hogy egy hivatalos minőségben eljáró érdekvédőt, egy jogos panasz kapcsán könnygázzal terrorizáljon. Nos itt kezd aktuálissá válni a hasonlat Balog István, és Esze Tamás között.
Esze Tamás amint meg tudta szervezni az ellenállást bizony visszatért, és ütött akkorát, hogy szabadságharc lett belőle, mert nem tűrte, hogy megalázzák és kifosszák sem magát, sem a hozzá hasonlókat. Abban biztos vagyok, hogy Balog István sem hagyja annyiban, és hogy igazságunk legyen, mellette a helyünk, és azok mellett, akik az igazság miatt vállalják a konfrontációt is.”

Így packázik a bank az ügyfelekkel – A történtek részletezése, s hátterei:

…”Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a kölcsönszerződés kezdetétől a szerződés felmondásáig, mennyi befizetése van könyvelve a bankban az ügyfélnek? Erre a kérdésünkre ezen a napon már másodszor sem tudtak választ adni…”

Balog István, a Jogállamért Egyesület elnöke írja: “Kölcsön történet mai nézőpontból. II. rész. 2015. Június. 02.
Ügyintézés az előzőnapi ügyfél elmondása alapján: De. 10.00 óra, Örs vezér tér, Raiffeisen bank.
A bankban az ügyfél tájékoztató oszlopon kinyomtatva azok a dokumentumok, melyeket az ügyfélnek ügyei intézése során alkalmazni kell. Rengeteg nyomtatvány, olyan ügyfélszámára, aki járatlan a pénzügyekben, – teljesen érthetetlen.
A kijelzőn megjelenik a sorszámunk, és leülünk a banki ügyintézővel szemben. Egy jól szituált, de nagyon kimért fiatalember. Elkezdtük kérdéseinket fel tenni, de sajnos érdemi választ semmire nem tudott adni. Ekkor átnyújtottam neki az előre leírt négy oldalas panaszlevelünket, melyet készségesen átvett, lemásolta és az eredetit aláírva, lepecsételve visszaadta. Ennek ellenére még felmerült bennünk pár kérdés és kérés, amire szintén nem állt módjában válaszolni.
Kértük, hogy ezekről vegyünk fel jegyzőkönyvet. Készségesen kinyomtatott egy panaszbeadvány nyomtatványt,és elmondta hogyan töltsük ki,és írjuk be az arra kijelölt helyre észrevételeinket,kérésünket. Mindez megtörtént, átadtuk lemásolta, egy példányt visszaadott,megköszöntük, elköszöntünk,és távoztunk a bankból.
Délután kb. 14.00 óra. Nem hagyott minket az a tudat nyugton, hogy az előző bankban az ügyintéző nem tudott érdemben felvilágosítani minket. Ezért úgy döntöttünk,hogy egy másik bankban is érdeklődünk. Éppen a nyugati téri Raiffeisen bank esett utunkba. Ide is betértünk: sorszám, kijelző, ügyintéző.
Leültünk, s elkezdtük az érdeklődést. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a kölcsönszerződés kezdetétől a szerződés felmondásáig, mennyi befizetése van könyvelve a bankban az ügyfélnek? Erre a kérdésünkre ezen a napon már másodszor sem tudtak választ adni.
Következő kérdésünk az volt, hogy melyik faktoring cégeknek adták el a követelést és onnan mennyi bekönyvelt összeg érkezett be a bankhoz? Erre a kérdésre sem kaptunk választ.
További kérdésünkre, hogy azoknak a faktoring cégeknek, akiknek eladták a követelést, milyen elérhetőségük van, kaptunk olyan elérhetőségi címet, ahol már voltunk és nem volt található a nevesített faktoring cég. Ekkor kértem az ügyintéző hölgyet, hogy amiről idáig beszélgettünk azt írjuk le jegyzőkönyvbe. Ezt a kérésünket többszöri kérés ellenére ismegtagadta az ügyintéző hölgy.
Kezdett a hangulat forró lenni. Igen hangos és erélyes kérésemet sem voltak hajlandóak tudomásul venni. Közöltem a hölggyel, hogy márpedig mi jegyzőkönyv nélkül nem megyünk el. Ekkor jött az igazi fordulat. Azt merték mondani, hogy hagyjuk el a bank épületét, mire mi közöltük, hogyha van jegyzőkönyv, azonnal elmegyünk, – nem akarunk mi többet, csak az elhangzottakról egy jegyzőkönyvet.
Ekkor avatkozott be a banki biztonsági szolgálat az ügybe és közölte velünk, hogy ha nem hagyjuk el a bankot, akkor rendőrt hív. Közöltem vele hogy éppen ideje, hívja, és örömmel meg várjuk a rendőrséget. A következő másodpercekben felálltam, hogy kimenjek a bank elé rágyújtani, – amíg megjönnek a rendőrök, s láss csodát; a hátam mögé került biztonsági őrrel szembe fordulva, mint a hideg zuhanyt, – nyomta rám a paprika sprayt, – majd a mellettem ülő ügyfélre, aki mindvégig egy szót sem szólt. Telenyomta az arcát, miközben élvezkedve nyomta ránk a sprayt, rákiáltott a hetvenéves tanácsadónkra, hogy te is akarsz belőle, s rá is nyomot egy adagot.
Annyi sprayt nyomott ki az ügyféltérbe, hogy a negyven perc múlva érkező rendőrök is prüszköltek.
Előzmények:
A történet 2008-ban kezdődik. Elment az ember a bankba kölcsönért. Kért 400.000-ot. Megkapta a devizában nyilvántartott kölcsönt. Fizette 2010-ig, havi 9.800 forintos részletekben megfizetett a banknak 245.000.-Ftot.
Történetünk szereplője 2010 végén ellehetetlenült a visszafizetéssel.
A bank kiadta a tartozás behajtását egy faktoring cégnek. Természetesen született egy közjegyzői okirat is, aminek alapján a végrehajtást el lehetett kezdeni.
A végrehajtást elrendelő okiratoz készítő közjegyző természetesen elérhetetlen az adós számára. A végrehajtási lapból nem derül ki, hogy ki a végrehajtás megrendelője. A behajtó faktoring cég neve az megvan, de, hogy ki bízta meg a faktoring céget és milyen összegben, az nincs meg.
A bank úgy kért végrehajtást a faktoring cégen keresztül, hogy nem számolt el az ügyféllel.
Az ügy igazi pikantériája az, hogy a közjegyző úgy állított ki végrehajtási okiratot, hogy nem győződött meg arról, hogy a követelt összeg az valós számokon alapszik e, bemondás alapján rendelte el a végre hajtást.
A történetnek nincs vége. A bank eladta a követelést egy másik faktoring cégnek is. Egy másik közjegyző is készített egy végrehajtási okiratot, – természetesen az adós megkérdezése nélkül és a bank bemondása alapján elindította a végrehajtást.
Mai állás szerint 34 hónapja vonják az adós tartozását a nyugdíjából átlagosan havi, 33.000 forinttal.
Ebben az ügyben tehát meg lett fizetve több mint 1.000.000.-Ft,és még nincs vége az ügynek, mert ez állítólag egy jogállam. Ok-és okozati összefüggés pedig az, hogy ma már oda jutott az ügyfél, hogy a lakásának a költségeit sem tudja fizetni a mesterséges ellehetetlenítés miatt.

Meggyőződésem az, hogy több 10.000 ügyfél van ebben a helyzetben. Kérdés csak az, hogy meddig hagyják még magukat zsarolni?…”

***
Források: Hungária Televízió, – Balog István/Jogállamért Egyesület, – Tatár József/Otthonvédelmi Tanács
Összeállította: Szabad Riport




Kínos kérdést tettek fel Pintér Sándornak



Hogyan lehet az, hogy a nyomozó hatóság minden eszközét bevetve sem bukkant a nyomára Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester oroszországi cégének, miközben egy civil blogger könnyedén megtalálta. Ezt a kérdést szegezte a belügyminiszternek a PM-es Szabó Tímea. 
Kellemetlen kérdést kapott Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlésben a PM-es Szabó Tímeától, aki arra keresett magyarázatot, hogy a rendőrség azzal a hivatkozással nem indított nyomozást Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata ügyében, hogy nem találta meg a feljelentésben említett oroszországi céget, miközben egy blogger könnyedén megtalálta.

Nincs cég, nincs bűncslekmény

Nem találta meg a rendőrség azt az oroszországi bejegyzésű céget, amelyben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és az az ál miniszteri biztos Kiss Szilárd - a moszkvai magyar nagykövetség volt agrárattaséja - is résztulajdonos volt, aki ellen nemrég vádat emeltek vezstegetés miatt.




Kellemetlen kérdést kapott a belügyminiszter Szabó Tímeától
Fotó: Bielik István - Origo
A Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság ugyanis arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy megpróbálták ugyan egy nemzetközi cégadatbázisban felkutatni az állampolgári feljelentésben szereplő orosz céget, de nem jártak sikerrel.




Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor kormányfő a Puskás Akadémia-ZTE NB II-es mérkőzésén Felcsúton
Fotó: Tuba Zoltán - Origo
Az Origo is beszámolt arról, hogy feljelentéseiről ismert Tényi István azért vizsgáltatta volna Mészáros vagyonnyilatkozatát, mert a polgármester nem adott számot arról, mire költött el 80 millió forintot, valamint eltitkolt 300 millió forint jövedelmet, továbbá sem a 2013-as, sem a 2014-es vagyonnyilatkozatában nem szerepel az oroszországi cég.

Megkérdezte Pintér Sándort

Ma megkérdeztem Pintér Sándor belügyminisztert, hogy hogyan lehetséges az, hogy a rendőrség nem találta meg Mészáros Lőrinc oroszországi cégét, amikor az atlatszo.hu egyetemista bloggerefél óra alatt megtalálta azt - számolt be a kínos kérdésről a Pintérnek azt feltevő PM-es Szabó Tímea a Facebookon.


A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet, mert nem találták meg a cégét - emlékeztette a minisztert a képviselő, aki szerint Pintér Sándor először azt válaszolta, hogy "ha nincs vagyon, nem tudnak mit nyomozni, aztán még mondott hasonló jókat, végül közölte, hogy inkább utána néz, hogy mi történt, mert nem ismeri az ügyet, és megírja nekem, hogy mire jutott".
Szabó Tímea hozzátette: reméli, hamarosan megjön a belügyminiszter válasza, amiben szerinte arról kellene őt tájékoztatni, hogy
  • kirúgták az összes, ebben az ügyben nyomozó alkalmatlan rendőrt
  • folytatják a nyomozást, hiszen a portál megtalálta a céget
  • kiderült, hogy Mészáros Lőrincnek miért van Oroszországban cége azzal az agrárattasé, orosz lobbista Kiss Szilárddal, akit januárban letartóztattak
  • elszámoltatják Magyarország Nagy Gázszerelőjét, a Felcsúti Királyság helytartóját, hazánk 80. leggazdagabb emberét

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Mészáros Lőrinc a NAV-ot megúszta, az ügyészséget még nem





KOKÓ IS ELHAGYTA AZ ORBÁNI NASZÁDOT



Régi megfigyelés az, hogy a hajó süllyedésének, megroggyanásának egyik legbiztosabb jele, hogy a bordázat finom neszeire érzékeny élőlények csendben, de biztosan távoznak. Annyira, hogy ez a népi bölcsességek egyikévé vált az évszázadok során. Képletesen is alkalmazott módon. Az egyes hatalmi, igazgatási, gazdasági szervezetek omlására vonatkoztatva.

Banánköztársaság | Szerző: Andrew_s  | 2015. május 10. 2 hozzászólás
A Fidesz esetében az elsők közt menekülő Tölgyessy Péter elindulása a damaszkuszi úton alighanem egyfajta rajtpisztolyként dörrent némelyek fejében. Mert alighanem kényelmesebb még időben alkalmazni a rugalmas elszakadás művészetét, mint utólag magyarázkodni. Állítván, hogy ott sem volt sosem. Figyelmeztetésként ott vannak az MSZMP egykori káderei. S az a görcsölés, amellyel próbálják feledtetni, hogy nem csak a spenótnak nem álltak ellen, de még az óvóbácsiról is lenyalták a szmötyit. A másodhasznosításút is. Csontig. Esetleg lengőbordáig. Orbán Viktor elsüllyedését sejteti az öröklési találgatásokon kívül az is, hogy egyre többen, egyre bátrabban szólnak be. Azok közül is, akiknek első erőfeszítése alighanem a nyelv kihúzása a fenekéből annyira, hogy meg tudjanak szólalni. Az említett egykori SZDSZ-es parafakorong csak az első ellebegő hívek egyike lehetett. Aki megadta az említett jelet: köpönyeget fordíts.
Még akkor is, ha a pillanatnyi elfordulások még óvatosak. Még látható a visszavonulási útvonal biztosításának az igénye. Ahogy a korábban mindenféle eseményen az orbáni slepphez tartozó Tőkés László is csak az értetlenségének adott hangot. Igaz, abban az értelemben, hogy Orbán Viktor nemzetpolitikáját nem érti. Felróva a vezérnek, hogy kit támogatott és kit nem a romániai választásokkal kapcsolatban. Mely bírálatban nyilván az is súlyt kapott a püspöknél, hogy nem azt, akit ő gondolt támogatandónak. De a bírálatban természetesen ott van a visszavonulás lehetősége. Elvégre, ha Orbán és a Fidesz konszolidálja a hatalmát, akkor majd csak meg fogja érteni Tőkés is a nemzetpolitikáját. Ha pedig véletlenül a Jobbikkal fog koalícióra lépni a Fidesz, akkor Tőkés még mindig elmehet támogatásáért egyházának a Horthy-fétist avató lelkészéhez. Megmagyarázva, hogy azért nem értette Orbánt, mert az nem volt elég szélsőjobbos.
De a hazai médiában mégsem Tőkés László az, akinek a köpönyeg-lebbentését a nagyobb visszhang kísérte. Egy, a Fidesz környékén annak idején felbukkant bokszoló is úgy gondolta, hogy ideje elmagyarázni a hülyéknek: ő aztán sosem volt fideszes. Kovács „Kokó” István ezt a Hír TV-ben gondolta szétkürtölni. Ez pedig alapvetően vérciki. Sokkal cikibb, mint akár Tölgyessy, akár Tőkés esetében. Kokó ugyanis sikeres sportember volt. S mint ilyen sokaknak, és pártfüggetlenül, példakép, A sport a közképben mégis csak a tisztességről, a tisztességes versenyről, az őszinte teljesítményekről, és általában az önmeghatározottságról szól. De legalább is erről, ezekről kellene szólni. Valamint a gerincről. A sportolókat tehát körbeveszi egyfajta nimbusz. Még akkor is, ha sok botrányhőssé lett sportoló próbálja ezt rombolni. Nem véletlen tehát, hogy a politikusok is szeretnének ebből olykor részesülni. Ahogy a sportoló, mintegy másodállásban, ember is. Nyugodtan meg lehet a maga párt-kötődése, személyes meggyőződése.
Így lehet, hogy annak idején sokan meglepődtek azon, amikor némelyikük elköteleződött egyes politikusok mellett, de a közélet láthatóan napirendre tért felettük. Még azt követően is, hogy annak idején az elhíresült, „kétmilliós” röpgyűlésen, a Kossuth téren segítettek Orbán Viktornak, hogy hatalmon levő politikusként ünnepeltethesse magát. Márpedig a sportolók közül, ott és akkor, Kovács „Kokó” István is ott állt. A Fideszt támogatva. S nem ott mutatkozott utoljára Orbán Viktor társaságában. Azt mondani tehát, hogy „ő aztán soha”, igazán sportemberhez méltatlan gesztus. Mondhatta volna azt, hogy megvezették, kiábrándult, csalódott. Talán még el is hinné a többség. Míg ez a megoldás igazi kiütést mért Kokó egykori múltjára. Kár volt érte.
Miközben persze olvasgatjuk majd a későbbi híreket. A damaszkuszi úton megnövekedő rágcsálóforgalom jelzéseként valószínűleg még jó pár hirtelen megvilágosodott orbanista fog jelentkezni. Azzal, hogy ő sem volt ott. S különben is, a másik vonalon beszélt vidékről, amikor a jelen Fidesz-vezérrel fényképezték. A végén pedig, a selfie-k mintájára, majd elkezdődhet az önkiretusálások kora. Az embereké, akik ott sem voltak. A saját bevallásuk szerint.
Andrew_s





Az Egyesült Államok Magyarország légterét is "megvédené" 



2015.06.03 hidfo.ru 
Egy csehországi sajtóorgánum értesülései szerint az amerikai légierő fogja "biztosítani" Magyarország légterét, a terrorizmus elleni harcra és az "orosz veszélyre" hivatkozva. Az Egyesült Államok ugyanis "elkötelezett" amellett, hogy a Visegrádi Négyeket "megvédje". Az Idnes online magazin úgy fogalmaz: 
"Ha egy terroristák által eltérített repülőgép, vagy egy orosz katonai gép "véletlen" betéved a cseh légtérbe, az amerikai vadászgépek fogják kezelni a kialakult helyzetet." 

A lap a cseh védelmi minisztériumra hivatkozik, ahonnan saját forrásuk "szivárogtatta ki" az információt. A forrás szerint a következő néhány hónap során megállapodás születhet a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) légtérvédelmének egyesítéséről. Ez a megállapodás azonban nem azt fogja jelenteni, hogy a négy ország közösen védi a légteret, hanem azt, hogy mind a négy ország átadja a saját légtere fölötti ellenőrzést az amerikaiaknak. 

A németországi Rammstein légibázison állomásoztatott amerikai vadászgépek korábban csak Lengyelország fölött jelenhettek meg, majd az amerikai vadászrepülőgépek Lengyelországba telepítéséről 2014 márciusában született "megállapodás". Ezt most a Visegrádi Négyek teljes légterére kiterjeszthetik, és az amerikai légierő szabad mozgásterének növelését "közös légtérvédelemnek" fogják nevezni. 




Valós Hírek Szíriából: Összehasonlításként, a szövetségesek légitámadása az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban összesen átlagban napi 15 légitámadás. A NATO légicsapásai Líbia ellen a 80-at is elérte naponta. A Tálibok ellen Afganisztánban több mint 50 akciót hajtottak végbe, míg 2003-ban a Szaddam rendszer megdöntése ellen indított háború során naponta 3000 légitámadást indított az USA által vezetett koalíció. HA valóban komolyan gondolják a terrorizmus elleni harcot akkor miért csak 15 légitámadást hajtanak végre naponta, aminek a 75%-a eredménytelenül fejeződik be?! 
Bashar Al-Jaafari Szíria ENSZ állandó nagykövete 

Az USA hamarosan beindíthatja az ukrán fegyverszállításokat


2015.03.06. 06:34



11 republikánus és demokrata képviselő John Boehner házelnök vezetésével levélben kérte csütörtökön Obama elnököt, indítsa meg az Ukrajnának való fegyverszállítást -írja a BBC.



Az aláírók azzal indokolják a radikális lépés szükségességét, hogy Oroszország „groteszk módon sértette meg a nemzetközi jogot”, alig leplezett hódítása a Nyugat felé intézett nyílt kihívás, és a II. világháború óriási áldozatok árán stabilizált nemzetközi rendjének felborítása.
A képviselőházi politikusok véleménye szerint a minszki fegyverszünet nem hozott megoldástkonfliktusban, mivel az főleg a szeparatisták helyzetnének konszolidálását segíti elő. A döntéshozók kifejezték bizalmatlanságukat az EU intézkedéseinek hatékonyságával kapcsolatban, de Orbán Viktorral szemben nem a szankciók eltúlzottságát sérelmezik, hanem pont azt, hogy az Unió céljai és lépései nem egyértelműek a konfliktusban.
A kétpárti levél ezért „Ukrajna szuverenitásának védelme érdekében” extra támogatásra, köztük védelmi fegyverrendszerek szállítására szólítja fel Obamát.
Az elnök már egy ideje mérlegeli a sok szempontból indokolt lépést, mely azonban a konfliktus eszkalálódásával is fenyeget. Az EU vezető erejének számító Németország ezért el is utasítja Ukrajna katonai támogatását – ehhez az állásponthoz Merkel budapesti látogatásán csatlakozott a magyar kormány is.

Kizárólag Amerika mozgatja az ukrán eseményeket?


Az Amerikai zsidók!!!!
a nagy kazár birodalomról álmodoznak !!!!!

Szakértők szerint az Egyesült Államok szerepe jóval jelentősebb az orosz-ukrán válságban, mint Nyugat-Európáé. Főleg katonai és energetikai kérdésekben járhatnak Európa előtt az amerikaiak.
Bár a CIA és az amerikai kormányzat ezeket a feltételezéseket rendre cáfolja, nem kizárt, hogy a tanácsadók mellett magánhadseregek is támogatják informálisan az új ukrán vezetést.
Közben az orosz Gazprom külön megállapodásokkal próbálja Kína felé is exportálni földgázkészletei egy részét, de az európai felvevőpiac még hosszú ideig megkerülhetetlen lesz Oroszország számára.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint az ukrán választás fordulópont lehet a krízisben, de valószínű, hogy az amerikai BlackWaterhez hasonló magánhadseregek és tanácsadók ezután is lesznek majd Ukrajnában.
Maradnak
A korábbi ígéretekkel szemben a hétvégi választásokig biztosan az ukrán határ közelében maradnak az orosz csapatok. Bár a hét elején Vlagyimir Putyin elnök arra utasította az orosz védelmi minisztert, hogy vezényelje vissza az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat, a nyugati hatalmak szerint erre semmi sem utal.
Tálas Pétert Áder András kérdezte. A beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Ukrán válság




2015. március 1. 12:23
Vlagyimir Putyin orosz elnök át akarja rajzolni Európa térképét, és ebben a csatában Ukrajna az európai országokat, köztük Magyarországot is védi – mondta a The Sunday Timesnak az ukrán kormányfő.
Arszenyij Jacenyuk a tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban kijelentette: Putyin „a szovjet birodalomhoz hasonló” országot akar létrehozni, és ennek jegyében Ukrajna egész területét ellenőrzése alá akarja hajtani, megmutatva a Nyugatnak, hogy „az ő önkényuralmi, tolvaj diktatúrája milyen sikeres”.
A Nyugatnak hosszú konfliktusra kell felkészülnie, amely átcsaphat az Európai Unió területére is. Ukrajna ebben a csatában ma Európát védi, Romániát, a balti köztársaságokat, Magyarországot, sőt Franciaországot és Németországot is – mondta a brit lapnak az ukrán kormányfő.

Mentsd meg uram ezt a szegény országot a FIDESZ ilyen barátaitól !!!!

Gyorsan szétzúznák az ukrán légierőt az orosz gépek


Kelet-Európa legjobb vadászgépei állnak az ukrán reptereken, de nem sokat érnének Putyin repülő vasöklei ellen. Milyen erők csaphatnak össze a levegőben, ha háború lesz?
Vlagyimir Putyin orosz elnök "a helyzet alakulásától függően" dönti el, hogy indít-e katonai támadást Ukrajna ellen, amire szombaton kapott felhatalmazást az orosz törvényhozástól. A Krím félsziget már most orosz katonai ellenőrzés alatt van
Amennyiben fegyveres konfliktusra kerül sor Ukrajna és Oroszország között, akkor a támadó és a védekező hadműveletekben is nagy szerepet kaphat mindkét ország légiereje. Bemutatjuk, milyen erők csaphatnak össze a levegőben.

Szovjet örökség mindkét oldalon

Mindkét ország igen jelentős mennyiségű haditechnikai eszközt örökölt az egykori Szovjetunió gigantikus arzenáljából. Ugyanakkor az elmúlt több mint két évtizedben ezek jelentős részét – főleg az elavult eszközöket – kivonták, megsemmisítették vagy eladták. Különösen érdekes az ukránok kezébe jutott nagy hatótávolságú bombázógépek sorsa, ezeket a költségesen üzemeltethető gépeket ugyanis egyrészt fenntartani sem tudták, másrészt a nukleáris fegyvereik leszerelése miatt értelme sem igazán volt a stratégiai csapásmérők üzemeltetésének.
A lényegesen nagyobb és gazdaságilag is jóval erősebb Oroszország vezetése ugyanakkor nem mondott le nagyhatalmi álmairól, így nemcsak hogy megtartották a Tu-22M3, Tu-95 és Tu160-as bombázóflottát, de még fejlesztették is. Emellett az orosz hadiipar igen jelentős átalakuláson ment keresztül, racionalizálták a fejlesztő és gyártó kapacitásokat, az ígéretes prototípusok (például Szu-34, Szu-35) egy része már sorozatgyártásba került, és számos alakulat átfegyverzése megtörtént.

Kelet-Európa legjobb vadászgépei állnak az ukrán reptereken

Papíron még most is Kelet-Európa egyik legerősebb légierejét birtokolja Ukrajna, az évtizedes pénzhiány és a politikai rendszer hektikus változásai azonban erősen amortizálták ezt a fegyvernemet. A szovjet örökségből származó, a hidegháborús elvek alapján kifejlesztett MiG-23 Flogger, MiG-25 Foxbat és Szu-15 Flagon elfogó-vadászokat már régen kivonták a hadrendből, a Szu-17-es csapásmérőkkel egyetemben.




Szu-27
Forrás: AFP/Imagechina/Yu Ming Bj
A korszerűbb, negyedik generációs MiG-29 Fulcrum és Szu-27 Flanker vadászgépek egy részét azonban megtartották, sőt részben modernizálták is. Jelenleg ezzel a két típussal felszerelt századok alkotják az Ukrán Légierő gerincét, ezek a gépek látják el a légvédelmi készültségi szolgálatot, így ha külső fegyveres beavatkozás éri a levegőből az országot, akkor legelőször várhatóan ezek az egységek kerülnek harcérintkezésbe az ellenfél repülőerőivel. A hadra fogható vadászgépek pontos száma ugyan nem ismert, de a pénztelenség miatt elmaradt nagyjavítások következtében a többsége jó ideje üzemképtelen, a bevethető MiG-29-esek és Szu-27-esek mennyisége mindössze pár tucatra tehető összesen.
Az ukrán csapásmérő erő is csak árnyéka korábbi önmagának. A legnagyobb harcértékű Szu-24 Fencer típusból ugyan megörököltek több mint 100 darabot, tartósan azonban mindössze 36 példányt üzemeltetnek, ezeknek is egy része lehet azonban csak bevethető állapotban. A szárazföldi csapatok harcát közvetlenül támogató Szu-25 Frogfoot csatarepülőgépekből is csak mintegy két-három tucatnyi áll rendelkezésre, ezek között viszont vannak már felújított példányok is. A felderítő kapacitást is mindössze pár, speciális eszközökkel felszerelt Szu-24MR gép alkotja. Légi utántöltő és légtérfelderítő gépekkel viszont egyáltalán nem rendelkeznek, ami igen jelentős hátrányt jelent.
Helikopterek terén sem sokkal jobb a helyzet, a régebbi Mi-24-es harci és Mi-8-as szállító forgószárnyasokat nem tudták újabb típusokra cserélni, szemben az oroszokkal, akik az utóbbi években a Mi-28-as és a Ka-52-es csatahelikopterek rendszeresítését is megkezdték, illetve a modernebb, a Mi-24-es alapjaira épülő Mi-35-ösből is beszereztek jó néhány darabot.
Mivel egy esetleges fegyveres konfliktusban az ukránok inkább védekezésre kényszerülnek, fontos szerep hárulhat a légvédelmi rakétás alakulatokra. Ezen a téren némileg jobb is a helyzetük, főleg az Sz-200, Sz-300 és a Buk-1M rendszerekkel felszerelt alakulatok jelenthetnek komoly veszélyt az oroszokra.




Ka-52
Forrás: AFP/Ria Novosti/Alexey Kudenko

Putyin repülő vasöklei

Az orosz fegyveres erők minden téren – létszámban és technikai színvonalban – messze felülmúlják az ukrán haderőt, ha azonban komoly beavatkozásra szánják el magukat, akkor legelőször a légi fölényt kell biztosítaniuk. Ehhez rendelkezésükre áll minden nagy harcértékű eszköz, a MiG-29-es, MiG-31 és Szu-27-es vadászgépeket irányító A-50-es légtérellenőrző (AWACS) gépektől az IL-78-as tankereken át a Tupoljev gyártmányú stratégiai bombázókig. Sőt nem elképzelhetetlen a legújabb, 4+ generációs, egyre nagyobb számban szolgálatba álló Szu-34-es csapásmérők és a Szu-27-es vadászgépek továbbfejlesztésével létrehozott, csúcstechnikát képviselő Szu-35-ösök bevetése sem. Ez utóbbi eszközök ugyanis egyrészt képességeiket tekintve lényegesen felülmúlják elődeiket, másrészt kiváló gyakorlási lehetőség és reklám is egyben, ha éles helyzetben használják őket.
Az orosz 5. generációs Szuhoj T-50 PAK-FA harci repülőgéphez hasonló technológiáról Ukrajna egyelőre nem is álmodhat, ennek a gépnek azonban egyelőre még csak a teszteléshez szükséges prototípusai állnak rendelkezésre, így a bevetése kizárt.




PAK-FA
Forrás: AFP/Ria Novosti
A gyakorlatilag azonnal bevethető orosz harci gépek száma több száz, így ha a politikai vezetés egy határozott és nagy erejű, ellentmondást nem tűrő beavatkozásra szánja el magát, akkor gyorsan megszerezhetik a légi fölényt, és hatékonyan támadhatják az esetleg ellenálló ukrán hadsereget. A reálisabb forgatókönyv azonban inkább az, hogy a már megindított, hadgyakorlatnak álcázott erődemonstráció segítségével tudatosítják az ukrán politikai és katonai vezetés számára, hogy az orosz ajkúak védelme, illetve a Krím félszigeten található szevasztopoli haditengerészeti támaszpont biztosítása érdekében hajlandók akár fegyvert is bevetni, így tényleges hadműveletek nélkül is elérhetik céljaikat.
Talán az Ukrán nép örülne legjobban , ha Putyin likvidálná ezeket a nagy kazár birodalom létrehozásáért fáradozókat , kik után csak a halottak maradnak , de nekik ez is haszon , mert a szerveiket eladják !!!!




Izraeli gépet lőttek le Jemenben! 



Május 27, 2015 NemzetiArcvonal.net 
A Sputnik orosz internetes oldal szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy a Jemenben lelőtt szaúdi jelzésű vadászgép valójában egy izraeli gép volt. Az érvek között a legelső, hogy Szaúd-Arábia nem rendelkezik F-16-os vadászgéppel. Legalábbis hivatalosan nem kapott senkitől ilyen típusú repülőt. 
A szakértő szerint olyan távolságban lévő ország, amely rendelkezik ilyen típusú repülővel, és ahonnan póttartállyal képes elérni az országot egy F-16-os, egyedül Izrael. Ezért kizárásos alapon egyedül Izrael hajthatta végre a támadást. A festés ellenére, a gép nem lehetett szaúdi, hanem izraeli. 

Egy izraeli F-16 póttartályokkal. Ezeket festik át szaúdi jelzésűre?


Ezek után egyetlen kérdés marad fent. Miért? Mi érdeke van Izraelnek abban, hogy Szaúd-Arábiára terelje a gyanút? Végül is nem sok. A szaúdiak már nyakig belekeveredtek ebbe a háborúba, tehát az ő részvétele egyértelmű. Abban azonban bőven van érdeke, hogy magát tisztán tartsa. Főleg úgy, hogy áttételesen Iránnal akasztja össze a bajszát, amire válaszul Teherán megsokszorozhatja a palesztinoknak nyújtandó segítséget, aminek a vége egy újabb erőszakhullám lehet akár Izrael területén. Ezt szeretnék elkerülni, így Izrael hivatalosan mindenképpen ki szeretne maradni a történésekből. De csak hivatalosan. Gyakorlatilag nagyon is benne van. 

A jemeni háborúban idáig több mint 3000 ember halt meg, ezek nagy része a civilek elleni bombázásokban. Nők, gyerekek, öregek, védtelenek. Felvételek sokasága bizonyítja, hogy F-16 os repülők bombáztak civil célpontokat, közötte kórházakat is. 

Siker a jemeni hadseregnek, amely igen nagy számban állt a siita hatalomváltók mellé, hogy modern légvédelme rövid időn belül a második vadászgépet lőtte le. Az Izrael számára átadott F-16 gépeket úgy alakították át, hogy elérjék Iránt. Ennél fogva Jement is képes elérni úgy, hogy mellé megfelelő bombaterhet tud vinni magával. Izrael a 2006-os Heszbollahhal szembeni csúfos veresége után, egész idáig nem avatkozott bele katonai konfliktusba. Ha Jemenben bombázókkal beavatkozik, reméljük lelövöldözik szép sorjában az összeset. Megérdemelnék. 

Vértes Gábor - NemzetiArcvonal.net 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése