2014. július 20., vasárnap

Lehallgatás



Lehallgatás

A 444 – es portál cikkeiből

Maga rábízná erre az emberre a titkait?




Tudta, hogy Magyarországon szimplán az igazságügy-miniszter engedélye alapján is megfigyelheti a titkosszolgálat? Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal engedélyt kap a titkos megfigyelésre, 90 napon át bármikor bemehetnek a lakásába, átkutathatják, bepoloskázhatják azt. Lehallgathatják telefonját és számítógépes kommunikációját, felbonthatják a leveleit. A megfigyelést egyszer további 90 nappal meg is hosszabbíthatják – ráadásul ezt még különösebben indokolniuk sem kell, mert a miniszternek nincs joga megismerni, így nem áll módjában értékelni sem az információgyűjtés során megszerzett adatokat.
Ha ez így túl bonyolult, összefoglalom röviden:
A titkosszolgálat akár fél éven át megfigyelhet bárkit, különösebb külső kontroll nélkül.
Magyarországon a titkosszolgálat két indokkal kezdeményezhet megfigyelést:
  • konkrét bűncselekményhez kapcsolódóan;
  • vagy nemzetbiztonsági céllal.
Az előbbi jól szabályozott: a megfigyelést bíróság engedélyezi, aminek joga van megismerni a megfigyelés során szerzett információkat, és ezek ismeretében dönteni a megfigyelés folytatásáról vagy felfüggesztéséről. És eleve csak abban az esetben engedélyezheti a megfigyelést, ha az a törvényben meghatározott súlyos bűncselekmények – terrorcselekmény, géprablás, emberrablás – felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges.
Az utóbbi viszont homályos terület. A jelenleg hatályos szabályok szerint az igazságügyi miniszter indoklás nélkül rendelheti el azok megfigyelését, akikét a titkosszolgálat konkrétabban körül nem írt nemzetbiztonsági okból szükségesnek tartja.
Bónuszként az így megszerzett adatokat korlátlan ideig megtarthatják, függetlenül attól, hogy azok a megfigyelés szempontjából érdekesek-e, vagy sem.
A miniszternek valódi felügyeleti joga nincs:
  • nem ismerheti meg az információgyűjtés során szerzett adatokat;
  • így a gyakorlatban megalapozatlanul, információk híján korlátozhatja a polgárok magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikke garantál.
De ez mind hagyján.
A hatályos szabályok alapján a polgár még csak tisztességes jogorvoslatban sem bízhat magánszférához való joga megsértése esetén.
A megfigyelt ugyan panasszal élhet a megfigyelése ellen a miniszternél, a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál vagy az ombudsmannál, de
pont a megfigyelés titkos jellege miatt miért tudna róla, hogy megfigyelik?

Az alkotmánybíróság szerint majdnem minden rendben van

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a fent vázolt okokból fordult az Alkotmánybírósághoz.
Egy apró győzelmet rögtön az elején elértek. Az új szabályok alapján csak érintettek fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az AB-hez. Azzal, hogy a bíróság befogadta kérelmüket, elismerték a kérelmezők érintettségét – bár ők nyilvánvaló okokból nem tudnák bizonyítani, hogy valóban megfigyelik őket.
És egy másikat is:
Az AB alkotmányos követelményként megállapította, hogy a miniszter indokolni köteles a titkos megfigyelésről hozott döntését.
Ennek akkor van jelentősége, ha netán egy megfigyelt panasszal élne. Ekkor ugyanis a panasz kivizsgálójának figyelembe kell vennie a megfigyelés indokát, és amennyiben a megfigyelés ezen túllép, fel kell függeszteni.
Minden egyéb szempontból viszont alkotmányosnak találták a titkos megfigyelés szabályozását – bár az AB elnöke, Paczolay Péter különvéleményt fűzött az ítélethez, amiben azt írja, hogy valódi kontrollt a titkosszolgálat felett csak és kizárólag a végrehajtó hatalomtól független bíróság gyakorolhatna.
Ezért az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet most a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy az megállapítsa:
a korlátlan titkos megfigyelés sérti a polgárok elidegeníthetetlen jogait, és európai alapjogokba ütközik.




Dolgok, amik idén váratlanul érték az amerikai kémeket



Az ISIS zsákmányolt Humveeja átkel az iraki-szír határon.
AFP PHOTO / HO / ALBARAKA NEWS
Meglepetésként érte az amerikai felderítést az ISIS előretörése Irakban. Mindez alig három hónappal azután történt, hogy meglepetésként érte az amerikai felderítést a Krím lerohanása. Mondhatnánk, hogy
az amerikai hírszerzés nincs túl nagy formában.

Hogy miért?

A CIA-nak ugyan az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségén is van irodája, de az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után javarészt felszámolta a kémhálózatát az országban.
Részben azért, mert az új amerikai katonai doktrínában a régebben hagyományosan a CIA alá tartozó felderítés átkerült a hadsereg különleges erőinek egyesített parancsnokságához (JSOC), amely a terroristák utáni hajtóvadászatokat szervezi. De a kivonulással a JSOC alakulatai is távoztak, így a CIA most javarészt műholdas felderítésre hagyatkozhat csak.
Műholdas felderítéssel nagy, hagyományos haderők mozgását hellyel-közzel még követhetik – ezek alapján tudtak arról, hogy az ukrán határon hány tízezer orosz katona sorakozott fel a Krím lerohanása után, és hogy ezeket milyen tempóban vonják azóta vissza.
De Irakban az ISIS meglepően kis erővel tör előre és futamít meg teljes iraki hadosztályokat. Moszult, az ország második legnagyobb városát például pár száz szélsőséges foglalta el. Ezeknek a kis csoportoknak a mozgása rejtve maradhat, vagy legalábbis nem kelt feltűnést.
Ugyanígy kevés haszna van hírszerzési szempontból az NSA kiterjedt lehallgatóhálózatának – az ISIS csoportjai rendszerint futárokkal kommunikálnak, vagyis az internetes és telefonos kommunikáció szűrésével nem lehet elfogni üzeneteiket. (Via Foreign Policy)


Megmutatom, miért kéne érdekelje, hogy mi történik Irakban



Az al-Kaidából szélsőségessége miatt kizárt terrorcsoport, az ISIS pár száz fegyveressel teljes iraki tartományokat hajt az uralma alá és már Bagdad felé közelít. Mindez olyan távolinak tűnik, ráadásul az elmúlt tíz évben is folyton lőttek, nem? Miért volna ez most érdekesebb a számunkra, hogyan hathat az életünkre.
Mutatok két térképet:
ABM/JFS K.TIAN/A.BOMMENEL / AFPABM/JFS K.TIAN/A.BOMMENEL / AFP
Itt azt láthatja hogy melyik iraki tartományokat ellenőrzi részben vagy egészben az ISIS (amit a térképen a másik, angol sajtóban használt rövidítéssel, az ISIL-lel jelölnek).
Securing America's Future EnergySecuring America’s Future Energy
Itt pedig az, hogy hol vannak jelentős iraki olajipari létesítmények, és ezek közül melyikeket foglalta el, vagy támadta meg az elmúlt napokban a terrorcsoport.
Az iraki háború után nagyon lassan indult be újra az olajtermelés Irakban, de 2014-re elérte a napi 3,3 millió hordót, ami a világtermelés 4 százaléka. Most, hogy Irak északi és középső részén szinte minden olajmező az iszlámisták kezére került, ez jelentősen visszaeshet. Ha pedig esik a termelés, nőnek az árak, és magának is drágább lesz a benzin és a dízel. (Via Vox)





Hét dolog, ami még az ISIS váratlan diadalánál is meglepőbb



Bár időközben kiderült, hogy a Magyarországot is magában foglaló kalifátusról közölt térkép, ahogy azt magam is gyanítottam, valójában nem az ISIS távlati terveiről szól, nem szabad alábecsülni azt, amit eddig az al-Kaidának is túl szélsőséges iszlamisták elértek. Mutatok egy térképet:

A Long War Journal gondosan dokumentálta, hogy mely városokat szállta (piros) vagy támadta (sárga) meg az ISIS az elmúlt egy évben. Kékkel azokat a városokat jelölték, melyek sorsáról ellentmondásosak az értesülések, míg zölddel azokat, amelyeket az iraki haderő szétesése után a kurd autonómia hadserege, a pesmerga foglalt el, hogy megakadályozza az ISIS további hódítását.
A lényeg: az ISIS pár nap alatt elvágta Iránt két legfőbb térségbeli szövetségesétől, Szíriától és a libanoni Hezbollahtól. Ezzel egészen új helyzetet teremtett a Közel-Keleten, egészen meglepő következményekkel.

1. Az ISIS nem is olyan nagy!

Abból, hogy Irak második legnagyobb városát három nap alatt foglalták el, azt gondolhatnánk, hogy az ISIS több tízezres hadsereg. Ehhez képest a titkosszolgálatok szerint csak párezer harcosuk van. Tikritet, Szaddám Huszein szülővárosát például 30 Toyota Pick Uppal szállták meg – pedig a város mellett egy teljes iraki dandár állomásozott.
Az ISIS sikerei csak részben tulajdoníthatók az iraki haderő teljes szétesésének. Az iraki kormány siítabarát, szunnitákat elnyomó politikájából kiábrándult szunnita törzsek komoly támogatást jelentettek a hadjáratban.
Hogy a törzsek szerepe mennyire jelentős volt, azt jól mutatja, hogy miközben az ISIS simán megfutamította az iraki hadsereget Moszulban és Tikritben, az utóbbi egyik kerületében a helybéli lakosok saját milíciája két hétig feltartóztatta a szélsőségeseket – akiket ez esetben már nem támogattak a környékbeli törzsek.

2. Az amerikaiak végül kénytelenek lesznek beállni Aszad mögé?

Bár az elmúlt három évben az amerikai kormány elég sok támogatást adott a szír ellenzéknek – például Jordániában amerikai “tanácsadók” segítik a kiképzésüket -, most úgy alakulhat, hogy össze kell fogniuk azzal a Basár el-Aszaddal, akit eddig megbuktatni akartak. Az ISIS közös ellenségük, és a szír hadsereg alkalmasabbnak tűnik a harcra ellenük a széttöredezett szír ellenzéknél, amit az ország sok részéből pont az ISIS szorított ki.

3. Amerika és Irán együtt harcolhatnak

Vagy legalábbis valamilyen formában együttműködésre kényszerülhet a papíron legfőbb térségbeli ellenségével. Irakban az ISIS a siíta többség hatalmát és létét kezdi fenyegetni, így természetes, hogy a siíta nagyhatalom, Irán beszállt a harcba – az iráni elitalakulat, az al-Kudsz már küldött is támogatást az eléggé összeszedetlen és demoralizált iraki hadseregnek, és siíta milíciákat is szerveznek.
Az amerikai-iráni kényszerszövetségnek egészen messzemenő hatásai lehetnek. Egyrészt július 20-ig terveztek tartós megállapodást kötni Iránnal az atomprogramjáról. A héten újraindult tárgyalásokon teljesen új helyzetet teremthet az egymásra utaltság.
Az is érdekes helyzet, hogy Irán az Egyesült Államok mellett Izraellel is egy oldalra került egy konfliktusban – bár Izrael amúgy éppen arra bíztatja az Egyesült Államokat, hogy a körülményeket az ISIS és Irán egyidejű gyengítésére használja.

4. És még csak nem is Amerika különös új kapcsolatai a legmeglepőbbek!

Hanem Törökország és a kurdok közeledése, ami alapjaiban változtathatja meg a Közel-Keletet. Ahhoz képest, hogy az elmúlt 36 év javában gyakorlatilag háború folyt Törökországban a hatalom és a kurd kisebbség között, most ott tartunk, hogy a török kormány egyre nyiltabban támogatja az önálló Kurdisztán gondolatát.
Ez persze jól felfogott érdeke is. Az ISIS-szel szemben eddig szinte csak a kurdok értek el számottevő eredményeket. Ők állították meg az előretörésüket Szíria és Irak észak-keleti részén – ez egyben az ISIS erejét is mutatja, mármint azt, hogy amint szervezett haderővel találkoznak, máris megakad az előretörésük. Vagyis egy kurd állam ütközőzónát jelentene Törökország és az ISIS között – márpedig a moszuli török konzulátus személyzetének elrablása is jelzi, hogy az ISIS a törököket ugyanúgy ellenségnek tekinti, mint szinte mindenkit a környéken.
5. És ahhoz mit szólnak, hogy Izrael egy arab állam védelmében szállhat be a háborúba?
Az ISIS ugyan most elsősorban a siítákkal áll hadban Irakban és Szíriában is, de igazi céljuk a szunnita világ meghódítása. Iraki sikereik csúcsán például – állításuk szerint – Jordániából kezdtek képeket posztolni arról, hogy már egy ottani határváros is az ellenőrzésük alá került.
Az ugyan valószínűtlen, hogy a környék egyik legfelkészültebb és legprofesszionálisabb hadserege, a jordán ugyanúgy összeomoljon, mint az iraki. De ha mégis megtörténne, Izrael már jelezte, hogy beavatkozna a királyság védelmében.

6. Az egész olyan, mintha Washingtonban tervezték volna

A Közel-Kelet a külpolitikával foglalkozók rémálma. Mindig történik valami, de valójában sosem történik semmi. Akármi is van, mindig ugyanaz van. Ennek most lehet, hogy vége. Az elmúlt egy hónapban történtek alapján akár alapjaiban változhatnak meg a szövetségi- és erőviszonyok a térségben. Hogy mást ne mondjak, úgy tűnik, végre a térség két legnagyobb kavarója, Szaúd-Arábia és Katar is észbe kaphat. Ez a két állam nagyban felelős az ISIS megerősödéséért, amit anyagilag is támogattak – önös érdekből, mert az ISIS első körben főleg Iránnak és Szíriának jelentett problémát. Az ISIS miatti félelem segített az egyiptomi rezsim konszolidálásában is – ami ugyan puccsal került hatalomra és egészen brutálisan számol le politikai riválisával, de mégiscsak az iszlamisták ellen lép fel.
De ez csak az egyik, ráadásul nagyon is optimista forgatókönyv, hiszen:

7. Megjöttek az oroszok

Az idillt egyvalami még megzavarhatja. Vlagyimir Putyin kapva kapott azon, hogy az Egyesült Államok nem igazán akart aktívan beavatkozni az iraki harcokba – ahol azért többről van szó az ISIS előretörésénél. Mint már említettem, az ISIS nem érhette volna el a sikereit, ha az iraki kormány nem idegenítette volna el teljesen a kisebbségi szunnitákat. Az USA épp ezért feltételekhez, a szunniták integrálásához kötötte a támogatást. Putyint egy kisebbségi népcsoport elnyomása egészen kivételes esetekben érdekli csak – például, ha ez apropót ad arra, hogy megszálljon egy országot. Így megadta Iraknak azt, amit az amerikaiak nem – vadászgépeket adott el az iraki hadseregnek, ami az amerikaiak légi támogatása nélkül tehetetlennek tűnik az időközben nehézfegyvereket és helikoptereket is zsákmányló ISIS ellen.
Az oroszok megjelenése pedig ugyanolyan gyorsan felboríthatja a különös szövetséget, amilyen gyorsan az kialakult. Így ugyanis két oldal helyett három alakulhat ki: az ISIS, ami ellen egyrészt a szír-iráni-iraki-orosz, másrészt az amerikai-izraeli-jordán-egyiptomi szövetség harcol. És ebben a helyzetben Szaúd-Arábia és Katar megint dönthet úgy, hogy akkor már inkább az ISIS-t támogatja.



Snowden is kérdezte Putyint



Vlagyimir Putyin csütörtökön órákon át válaszolt élőben telefonos kérdésekre. Többek között így derült ki, amit mindenki sejtett azért, hogyKrímben valóban orosz csapatok jelentek meg a népszavazás előtt.
De ez mind szinte semmi ahhoz képest, mint amikor Edward Snowden, az NSA-botrány kiszivárogtatója jelentkezett be, hogy kérdezzen Putyintól. Snowden arra volt kíváncsi, hogy vajon Oroszországban is létezik olyan megfigyelési rendszer, mint az Egyesült Államokban, amivel le lehet hallgatni az állampolgárokat.

Snowden asks Putin LIVE: Does Russia intercept or store comms?



Putyin megnyugtatott mindenkit, hogy nincs.
Huh.
Amúgy kollégáját ismerte fel Snowdenben, mint mondta,
Mr. Snowden, ön egy korábbi kém, én pedig a titkosszolgálatnak dolgoztam. Beszélhetünk szakmai nyelven.
Majd szakmai nyelven folytatta, és elmondta, hogy Oroszországban az ilyesmit a törvény szabályozza, csak bírói engedéllyel lehet valakit megfigyelni. De tömeges megfigyelésre alkalmas rendszer nem áll rendelkezésükre.
Természetesen a terrorelhárítók és egyéb különleges alakulatok alkalmaznak mindenféle speciális eszközöket, hogy felvegyék a harcot a bűnözőkkel, tette még hozzá.  Sőt, igazából sem a pénz, sem azok az eszközök sem állnak rendelkezésükre, mint az amerikaiknak, mondta még el.
 
Különleges egységeinket szigorúan ellenőrzi a társadalom és a törvények
- folytatta még.
Snowden hosszas bujkálás után tavaly nyáron érkezett Moszkvába. (viaGawker)


Az NSA le tudja tölteni egy ország összes telefonbeszélgetését



A Washington Post szerint az amerikai titkosszolgálat olyan programot fejlesztett ki, amely képes egy egész ország távközlési kommunikációját figyelni és tárolni. Az NSA Mystic nevű rendszere 2009-ben lépett működésbe és 2011-ben érte el a teljes kapacitását, méghozzá egy célország ellen.
Amerikai kormányzati kérésre hivatkozva a cikk szerzője nem nevezi meg ezt a célországot, valamint nem pontosítja azon országok listáját sem, ahol a jövőben esetleg alkalmazhatják a megfigyelési rendszert.(MTI)


Most, hogy Merkelt már nem hallgathatja le, a kormányát figyeli az NSA



Sean Gallup / Getty Images
Intenzívebben figyeli a német kormány tagjainak kommunikációját az NSA, mint valaha, írja a német Bild am Sonntag. A lapnak egy “magasrangú NSA-ügynök” mondta, hogy ha már Barack Obama utasításának megfelelően Angela Merkel kancellárt nem is hallgathatják le, helyette minisztereit kezdték megfigyelni.
Például Merkel legközelebbi bizalmasát, Thomas de Maiziere belügyminisztert.
Utasítottak, hogy annak ellenére se maradjunk le semmiről, hogy a kancellár kommunikációját már nem hallgathatjuk le” – mondta a természetesen névtelenül nyilatkozó ügynök.
A német és az amerikai hivatalosságok nem kívánták kommentálni a Bild értesüléseit. (Via Reuters)

Fuck the EU – mondta egy amerikai diplomáciai vezető



Nemzetközi botrányt kavart egy Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek tulajdonított kijelentés, amiben a diplomata szidta az Európai Unió Ukrajna-politikáját – írja a BBC.
A Youtube-ra kedden töltöttek fel egy oroszul feliratozott hangfelvételt, ami a jelek szerint Nuland és Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet telefonbeszélgetése.

Марионетки Майдана



A két diplomata a válságban érintett ukrán politikusokról és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikájáról beszélgetett. Brüsszel törekvéseit Nuland szerint figyelmen kívül kellene hagynia az USA-nak.
Fuck the EU!”
mondta Nuland (vagy a hang, akiről azt hisszük, hogy ő). Nulanddeltárgyalt korábban Martonyi János magyar külügyminiszter és a V4-ek többi külügyi tárcavezetője is az NSA lehallgatásaival kapcsolatban.
A videó hitelességét az amerikai külügyminisztérium nem erősítette meg.

Oroszok állhatnak mögötte

A sajtónak névtelenül nyilatkozó amerikai illetékesek Oroszországot sejtik a telefonbeszélgetés lehallgatása és kiszivárogtatása mögött. Ezt azzal támasztották alá, hogy Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes egyik munkatársa, Dmitrij Loszkutov az elsők között kommentálta a Twitteren. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője nem nyilatkozott sem a videó eredetéről, sem a tartalmáról, de szerinte is „Oroszország szerepéről mond el valamit” az, hogy a felvételt ilyen hamar felfedezte és kommentálta az orosz kormány.
Putyin egyébként kész beavatkozni Ukrajnában – mondta ma egy tanácsadója.
Jen Psaki külügyi szóvivő szerint ha az oroszok lehallgattak, majd posztoltak egy diplomaták között folytatott magánbeszélgetést, az egy újabb mélypontot jelent az orosz módszerekben. (Az orosz miniszterelnök-helyettes ma arról beszélt, hogy a szocsi olimpia vendégeit rejtett kamerákkal figyelik a szállásukon.)
Psaki szerint Nuland kapcsolatba lépett európai partnereivel, és bocsánatot kért a jelentésekben szereplő megjegyzések miatt. „Nem mondtam, hogy nem hiteles” – mondta Psaki a hangfelvételről.

Nézd, mit visel ez a lány a strandon, több ezer ember szeme láttára!



Kattintott? Most az egyszer megúszta. Jó, én is átvertem magát, de ez legalább csak egy cikk, és nem egy aljas adathalász spam. Az eredeti bikinis lányos link ugyanis az.
2012 márciusában kezdett először terjedni a Facebookon ez a link.
bikinigirl
Nézd, mit visel ez a lány a strandon, több ezer ember szeme láttára!”
A kérdés, és a mellékelt, bélyegméretű kép egy napbarnította bikinis lányról pillanatok alatt elárasztotta a newsfeedet. Hogy miért, annak több oka is van, de egy is elég:
ha valaki rákattint a linkre, azonnal megosztja az oldalt az összes ismerősével.
Jobban teszi, ha rá se kattint. Pláne, hogy ha rá is kattint, akkor se fogja megtudni, hogy mit vislet a lány a strandon. Cserébe felugró ablakok sorozata próbál majd érzékeny adatokat kiszedni magából.
Különben mire számított? Mit viselne egy bikinis lány a strandon? Csadort?
Hagyjuk. Illetve ne, mert most újra terjed. Ami két dolgot is bizonyít.
  1. Az emberek két év alatt már bőven elfelejtik, hogy egyszer már meg akarták nézni, hogy mit is visel a bikiniben lévő bikinis lány a strandon, több ezer ember szeme láttára.
  2. Ha egy link melletti képen egy lány van bikiniben, azt az emberek kattintani fogják.
(Via The Daily Dot. A címlapkép forrása: Guillermo Flores / Flickr)


Ennyi hely kellene, hogy az egész Földet ellássuk napenergiával



Nem sok. 2009-ben a világ teljes villamosenergia-fogyasztása 20 279 640 gigawattóra volt. A Nap egy óra alatt is többet állít elő (mármint a Földön egy óra alatt is több hasznosítható napsugárzást lehet befogni). Csakhogy nehéz ezt az energiát összegyűjteni, és hasznosítani napelemekkel. De egyáltalán nem kellene olyan sok hely annyi napelemnek, ami elég lenne ekkora fogyasztás kielégítéséhez.
nepenergia
A fenti képen jobbról balra az látható, mekkora területet kéne lefedni napelemekkel, hogy Németország (D), Európa (EU-25) és az egész világ energiaszükségletét kielégítsük. A legnagyobb vörös négyzet 254×254 km. Persze nem egyben kéne lefedni ezt a területet, hanem akár háztetőkön elszórva. Legalábbis a 2005-ös adatok szerint ennyi elég lett volna – állítja Nadine May a szakdolgozatában. Innen nézve furcsa, hogy mire várunk még. (I Fucking Love Science)


Lehallgathatnak a Google Chrome-mal

Egy fejlesztő szerint bármelyik (mikrofonnal felszerelt) számítógép, amin Google Chrome böngésző fut, átalakítható a gép közelében történő beszélgetések lehallgatására.
Rosszindulatú webhelyek ezt a bugot kihasználva tudják átalakítani a Chrome-ot beszédrögzítésre, és ezt nem jelzi, pedig alaphelyzetben a felhasználónak mindig engedélyt kéne rá adnia.
Az izraeli programozó, Tal Ater a saját beszédfelismerő szoftverjén dolgozott, amikor megtalálta a bugot. Bár a Google tavaly októberben kiküszöbölte a problémát, a frissítés még nem jött ki.
A cég szerint nem volt közvetlen fenyegetés a felhasználókra nézve. (BBC)






A jobbikos Volner Jánosnak van diplomája. Csak épp a világ egyik legviccesebb egyetemén szerezte




Volner János – Forrás: jobbik.hu
Volner János a Jobbik frakcióvezető-helyettese és fontos gazdasági szakpolitikusa. Őt küldte a párt a parlament gazdasági bizottságába. A Wikipédián azt írják róla, hogy
1993 óta folyamatosan képzi magát a közgazdaságtan különböző területein, egyetemi tanulmányait Oroszországban folytatta”.
A parlament honlapján a neve mellett az szerepel, hogy 2013-ban szerzett egyetemi diplomát. Azt írja, egyébként önéletrajzában is, hogy az
International University of  Fundamental Studies
(IUFS; Alapvető Tanulmányok Nemzetközi Egyeteme) nevű iskolában tanult a közgazdaságtudományi karon.
vol1
Na de milyen suli ez a szentpétervári IUFS, ahol a Jobbik gazdasági főembere kiképezte magát? Az oktatási szakértő, akinek megmutattuk az oldalukat elnevette magát.suli
Nézzék meg! Igényes munka, mozog is!
Akinek a kezdőlap alapján kétségei támadnának azzal kapcsolatban, hogy ez egy valódi egyetem-e, vagy inkább csak egy tréfa, annak érdemes benéznie az iskolai akkreditációs oldalára. Itt sorolják fel, hogy kik ismerik az intézményt.
Béke és Biztonság Nemzetközi Parlamentjének, elnöki irodájától.
Ez a kamulovagrendekkel egy magasságban lévő szervezet, a vezetője például a Wikipédia szerint egyszerre lengyel bíboros, két nemlétező városállam elnöke, ezen kívül pedig Mongólia nagy kánja. Egy céltudatos ember, akár csak Volner.
A békeparlamenten kívül is több, kevésbé vicces nevű, de hasonlóan komolyan vehető szervezet van az orosz “egyetem” mögött.
Magának az iskolának, a szentpétervári IUFS-nek jelentős irodalma van, igaz sokszor diplomagyárként, azaz olyan “egyetemként” emlegetik, ahol pénzért lehet végzettséget kapni, még ha azt sok helyen nem is ismerik el.
Kivéve talán a Béke és Biztonság Parlamentjét. Ott kifejezetten nagy becsben tartják az itt szerzett diplomát.
Van egyébként Facebookjuk is. Remek képekkel.
549557_538647206215410_908811878_nA hátul álló magasabb figura Nikolai Valuev, volt profi ökölvívó, orosz parlamenti képviselő. Putyin elnök egyik szövetségese
Az IUFS oldala szerint tavaly egyébként nem csak a jobbikos Volner szerzett náluk “diplomát” (ők egyébként marketinget írnak, nem közgazdaságot a képviselő végzettségével kapcsolatban), hanem másik 6 magyar is.
(A többiek, a másik hat 2013-ban “diplomázó” magyar nem filozófiából szereztek “végzettséget”, hanem például oktatásból, társadalomtudományokból. Rosszul fordítottam, elnézést!)
Volner munkabírása egyébként egészen kivételes lehet, 2010 óta 207 indítvány nyújtott be, és 545 felszólalása volt. Ezzel ő az egyik legaktívabb parlamenti képviselő. És még ezen felül egy ilyen kemény sulit is ki tudott járni.
Nem semmi.
(Többször kerestük telefonon és emailben is Volner Jánost. Ezeket a kérdéseket küldtük el neki.
  • Miért pont ezt az iskolát végezte el? Mi alapján választott?
  • Miért nem egy hazai oktatási intézményben szerzett diplomát?
  • Fizetett-e az oktatásért, diplomáért, ha igen, akkor összesen mennyit?
  • Mikor kezdte az iskolát?
  • Hogy történt az oktatás, milyen gyakran kellett kijárnia Oroszországba?
  • Hogy tudott a parlamenti munka mellett az utazásra és a tanulásra időt szakítani?
  • Miből írta a diplomamunkáját?
  • A parlamenti honlapon “államilag elismert” végzettség szerepel. A tudomása szerint milyen állam ismeri el az ön diplomáját?
Ha esetleg válaszol, akkor arról be fogunk számolni.)
Mi van fiuk viccesre vették a figurát?
Pedig a helyzet olyan mint a magyar valóság .


Azt hitte, hogy ha nincs online, már le se tudják hallgatni?



Vagy százezer számítógépet szerelt fel rádiós jeladóval az NSA, hogy akkor is lehallgathassa ezeket, ha soha nincsenek rácsatlakozva az internetre. A Quantum kódnevű akció keretében pendrive-okba rejtett, vagy direkt a gépekbe építhető jeladókat helyeztek el a megcélzott gépeken.
Az apró rádióadók jelét egy aktatáskányi méretű átjátszóállomás, a Nightstand (Éjjeliszekrény) fogta. A jeladó hatósugara 13 kilométer, vagyis még csak közel sem kell lenni a célponthoz.
Az akció részleteit megíró New York Times szerint “nincs rá bizonyíték”, hogy amerikaiak gépeit is lehallgatták ezzel az eszközzel. (Via NYT)


Csak a miniszter tudja, kit és miért hallgat le a TEK



És az alkotmánybíróság szerint ez – mármint hogy bírói engedély nélkül, csak és kizárólag egy ember felhatalmazásával csinálhatják ezt – rendben is van. Az egyetlen feltétel, hogy a miniszter meg tudja indokolni a lehallgatást, lakásba behatolást, levéltitok megsértését. Hogy hány ilyen akcióra adott engedélyt a miniszter, azt nem tudjuk, de a HVG most kikérte az adatokat. Amíg várjuk az eredményt, olvassák el Kovács Áron cikkét.




Szűr, kutat, lehallgat – korlátlanul figyel a TEK



A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított a Magyar Szigeten elhangzott gyűlölködő kijelentések miatt” – írta 2011 augusztusában a Magyar Nemzet, miután a verőcei rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű szervezet vezetője faji háborúról és a zsidók lelövéséről szónokolt. A hírnek, utólag olvasva van némi érdekessége: a TEK a törvény szerint nem végezhet bűnügyi nyomozást, legfeljebb operatív felderítést, de maga a lap is azt írja, ennek még „a ténye sem nyilvános”.
Bár a világ legújabban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiugrott informatikusának kiszivárogtatása miatt kezdett el foglalkozni a titkosszolgálatok tevékenységével, ezek a szervezetek régóta léteznek. Tevékenységük pedig nemcsak külföldre irányul, hanem az államok saját polgárainak megfigyelésére is kiterjed. Működésük igazi kihívás elé állítja a demokratikus jogállamokat, amelyeknek egyszerre kellene garantálniuk a polgárok jogait, és gondoskodni az állam biztonságáról, márpedig ez a kettő együtt igen nehezen megy.
A titkos eszközök és módszerek igénybevétele súlyos beavatkozást jelent az egyén életébe, alkalmazásuknak csupán kivételesen, átmeneti, nem végső megoldásként lehet helye” – állapította meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2007-ben. Ezt a régi határozatot a múlt héten némileg továbbfejlesztették az alkotmánybírók, mikor egy, a TEK jogköreit érintő panasz elbírálásakor kimondták: az igazságügyért felelős miniszter – jelenleg Navracsics Tibor – a hatékony külső kontroll érdekében indokolni köteles, ha úgynevezett titkos információgyűjtésre ad engedélyt a terrorelhárításnak.

Hajdu János r. vezérőrnagy, a TEK főigazgatója
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A kormány még 2010-ben hozta létre a TEK-et Hajdu János nyugalmazott, majd reaktivált rendőrtiszt (a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor pártelnök testőre) vezetésével. A TEK a kezdetektől furcsa helyet foglalt el a rendszerben: elvileg a rendőrség része (a rendőrségi törvényben találhatók meg a működésének főbb szabályai), de az országos főkapitánytól független, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt szervezet, és a klasszikus testőri (a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme) és bevetési (veszélyes, fegyveres bűnözők elfogása, ártalmatlanítása) munka mellett egyfajta titkosszolgálatként is működik.
Benéz a TEK a szekrénybe
Bár a TEK leginkább a veszélyesnek kikiáltott bűnözők elfogását propagálja, a rendőrségi, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény párhuzamos olvasásából látható, hogy miniszteri engedéllyel egy sor „titkos információgyűjtésre” adhat engedélyt, annak érdekében, hogy megelőzze, felderítse és elhárítsa az esetleges terrorfenyegetést. Ezek a törvény szerint:

• lakások titkos átkutatása, az észleltek rögzítése,
• lehallgatás vagy rejtett kamerás megfigyelés magánlakásokban,
• levelek felbontása, az olvasottak rögzítése,
• telefonlehallgatás,
• internetes adatforgalmat megfigyelése, behatolás számítógépekbe.
A TEK-nek emellett felhatalmazása van arra, hogy „bármely adatkezelési rendszerből” adatokat kérjen le, illetve külső engedély nélkül, bármikor bekérheti a bankok, biztosítók és telefontársaságok által tárolt adatokat is.
Mindenki érintett
Épp ezt kifogásolták az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKINT) munkatársai, akik az Alkotmánybíróságon támadták meg a rendőrségi törvénynek a TEK titkos információgyűjtésére vonatkozó rendelkezéseit. Konkrétan azt kifogásolták, hogy a törvény szerint a terrorelhárítóknak nincs szükségük bírói engedélyre a titkos információgyűjtéshez, elég a miniszteri engedély. Igazából az EKINT nem csak a TEK ilyen jellegű felhatalmazását kifogásolta, általában törölték volna a nemzetbiztonsági törvényből a miniszteri engedéllyel végzett megfigyelést, de ezt formai okokból (több mint 180 napja hatályban van a törvény) nem tehették.

A TEK páncélozott járműve a márciusi havazás idején
Fotó: Terrorelhárítási Központ
Bár az Ab elutasította a beadványt, a határozat mégis több szempontból érdekes. Egyrészt önmagában eredmény, hogy foglalkoztak vele, hiszen az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény alapján ma már nem fordulhat bárki a testülethez. Az Ab úgy találta, hogy az indítványozókat érintettnek tekinti: bár a megfigyelés titkos jellegére tekintettel ez nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy kapcsolatban állnak valakivel, akit a TEK megfigyel, így elvileg róluk is gyűjthetnek adatokat. Az indoklás hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amely egy német ügyben megállapította, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének potenciálisan mindenki érintettje.
A határozathoz különvéleményt csatolt Paczolay Péter, az Ab elnöke, amelyben azt írta: bár ezt a kérdést nem vizsgálták, szerinte nem áll összhangban az alaptörvénnyel, hogy a TEK-nek rendőrségi és nemzetbiztonsági jogosítványai is vannak. A bűnüldözési célú információgyűjtés ugyanis – érvelt Paczolay – az alaptörvény szerint a rendőrség feladata, míg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a nemzetbiztonsági szolgálatoké: előbbihez bírói, utóbbihoz miniszteri engedély szükséges. Szerinte a TEK különleges helyzete „ezt a viszonylagos elkülönítést megszünteti”.
Szűrő-kutató titkos információgyűjtés”
Az Ab elnöke által említett probléma eredetileg nem állt fenn, a 2011. janiár 1-től érvényes rendőrségi törvény még különválasztotta a TEK bűnüldözési célú (bírói engedélyhez kötött) és nemzetbiztonsági (miniszteri engedéllyel végezhető) titkos információgyűjtő tevékenységét. A parlament azonban módosította a törvényt, így 2012. január 5-től a TEK-re már nem a rendőrségi, hanem egységesen a nemzetbiztonsági törvény az érvényes: vagyis szabadon igényelhet adatokat például a bankoktól, a titkos információgyűjtéshez pedig elég az igazságügyért felelős miniszter engedélye.
A belügyminiszteri előterjesztés indoklása szerint a TEK „feladatainak hatékony ellátásához szükséges az ún. szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött”. Mivel ezt a feladatot a nemzetbiztonsági szolgálattól vették át – írta az indoklás –, a kormány szerint logikus, hogy a TEK „szűrő-kutató információgyűjtő tevékenységére” is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Bár a TEK titkosszolgálati munkájáról keveset lehet tudni, az látszik, hogy komoly erőket fordítanak erre. A Magyar Narancs múlt heti cikke szerint a felderítési igazgatóságán 300-350 ember dolgozhat (a pontos létszám titkos), amihez idén még egy 18 fős internetfigyelő részleg is csatlakozott. Kiszivárgott hírek szerint egyebek mellett az Orbán Viktor miniszterelnököt időnként megfenyegető, nem feltétlenül épelméjű emberek adnak munkát a terrorelhárítóknak, illetve – ahogy ezt a fentebb idézett cikk is jelzi – valószínűleg kiemelt figyelmet fordítanak a szélsőjobboldali szervezetekre is.
Hajdu János tavaly a kőszegi Tranzit fesztiválon el is szólta magát, mikor arról beszélt, hogy „meglehetősen erőre kapott a szélsőjobboldal”, de Magyarországon nincsenek olyan fegyveres csoportok, amelyek képesek lennének megdönteni a kormányt. Jobbikos politikusok a TEK-et sejtik a mögött is, hogy tavaly augusztus végén a rendőrség teljesen megszállta a Fejér megyei Csókakő községet. Az okokat nem árulták el, de valószínűleg a betiltott Magyar Gárda avatási ünnepségét akarták megakadályozni – sikertelenül, hiszen azt a Tolna megyei Dunaföldváron tartották.
Elszabotált ellenőrzés
A múlt heti Ab-határozat szerint azért elegendő a – megindokolt – miniszteri határozat, mert e fölött létezik parlamenti ellenőrzés: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a törvény szerint bármikor tájékoztatást kérhet a minisztertől. Paczolay különvéleményében viszont azt írta: „a miniszter nem tekinthető külső ellenőrző szervnek”, a határozatai egyébként is titkosak, így nincs rá garancia, hogy egy információgyűjtés jogszerűségét utólag bárki ellenőrizze. „Az állított nemzetbiztonsági érdek és az egyéni alapjogok ütközésének jogállami feloldása nem politikai értékelést igényel” – írta az Ab elnöke, aki szerint igenis szükség lenne a bírósági kontrollra.

Navracsics Tibor ad engedélyt
Fotó: Stiller Ákos
A zárt ülések miatt lehetetlen ellenőrizni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott-e érdemben a TEK titkos információgyűjtési gyakorlatával, de a hvg.hu által megkérdezett tagok nem emlékeztek rá, hogy Hajdu János bármikor beszámolt-e nekik ilyesmiről (a Magyar Szigeten történtek után Vadai Ágnes, a testület akkori elnöke azt mondta: csak nagyvonalakban kaptak tájékoztatást). A Jobbik a kőszegi előadás után kezdeményezte a főigazgató meghallgatását, de erre végül nem került sor. A helyzetet bonyolítja, hogy a TEK elvileg rendőri szerv, így a testület egyes tagjai szerint nem ők az illetékesek, hanem a honvédelmi és rendészeti bizottság.
Ebben a bizottságban viszont szándékosan nem került napirendre a kérdés. Mint minden parlamenti bizottságnak, ennek a testületnek is van egy az ellenőrző albizottsága, amelyet a szocialista Harangozó Tamás elnököl. Ő 2010 végén, az ügyrend megállapításánál felvetette, hogy szívesen meghallgatnák majd a TEK főigazgatóját, de a fideszes Borbély Lénárd azt javasolta, halasszák ezt 2011 májusára, hogy „engedjünk több időt a Terrorelhárítási Központ működésére, és utána vizsgáljuk”. A képviselők ebben maradtak, de a meghallgatásra végül soha nem került sor.
Az albizottság ugyanis 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok (Borbély mellett Simon Miklós, Básthy Tamás és Földi László) nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-dikén lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg, így határozatképtelen volt a testület. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.
Kikérjük az adatokat
A hvg.hu a múlt héten közérdekű adatigényléssel fordult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), hogy megtudjuk, Navracsics Tibor miniszter hány alkalommal élt a törvény által biztosított joggal, és adott engedélyt a TEK-nek titkos információgyűjtésre. Természetesen elismerjük, hogy a miniszteri határozatok minősített adatnak számítanak, de úgy véljük, azok száma nem lehet titkos. Sőt, közérdekű adatnak minősülnek, hiszen az egy állami feladatot ellátó szerv közfeladatának ellátásával összefüggésben, a miniszter törvényben rögzített hatáskörének gyakorlása során keletkezett adat.



Igen, a reptéri átvilágítás közben tényleg a meztelen testünkön röhögnek a biztonságiak



Az amerikai közlekedésbiztonsági felügyelet, a TSA egy volt ügynöke, Jason Harrington hosszú vallomást írt a Politico-nak. Ebben megerősítette mindazokat a félelmeket, amik szinte biztos mindenkinek eszébe jutnak, ha repülni készül.
A reptér biztonsági röntgeneit valóban perverz őrök nézik, akik csak röhögnek azon, amit látnak. Mivel biztonsági szempontból úgysem ér sokat az egész rendszer.
Egy önkéntes a reptéri röntgenben (PAUL J. RICHARDS / AFP)Egy önkéntes a reptéri röntgenben (PAUL J. RICHARDS / AFP)
Harrington mesélt még egyéb visszás dolgokról is: a reptéri biztonságiak kényük-kedvük szerint emelnek ki emberek, összevissza koboznak el dolgokat, például hógömböket gyerekektől, és az utasokat származásuk szerint kezelik.
Koboztam már el otthon készített almavajat, arra alapozva, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene ha a gépre vinnék. De volt, hogy pilótától koboztam el a körömcsipeszét. Mondván, hogy annak segítségével el tudná téríteni a gépet. A gépet, amit amúgy éppen vezetni készült.
- mesélte vallomásában Harrington.
A férfi 2007 és 2013 között dolgozott a világ egyik legforgalmasabb repterén, a chicagói O’Hare-n. Elmondása szerint a legkeményebb abban a képelemző szobában volt a helyzet, ahol az őrök összezsúfolódva nézték az utasokról készült röntgenképeket. A szoba ablaktalan volt, és biztonsági okokból itt nem működtek kamerák. Teljesen szabad volt a móka. 
TSA-vizsgálat Orlandóban (STAN HONDA / AFP)TSA-vizsgálat Orlandóban (STAN HONDA / AFP)
Okot a szórakozásra pedig mindig találtak, röhögtek a túlsúlyos embereken, a ráncokon, a legkülönfélébb helyre került piercingeken. Közben pedig azt is könnyedén kiszúrták, ha egy nőnek eltávolították a mellét, vagy ha valakinek sérve volt.
És persze ment közben az összes vaskos klasszikus sztereotip viccelődés a bőrszín és a péniszek méretének kapcsolatáról.
A képelemzőszoba találkozási pontként is szolgált, mivel itt nem figyelték meg az ügynököket, a hosszú műszakok közben itt szórakozták ki magukat.
 A TSA közleményében határolódott el Harrington történetétől. A felügyelet szerint a cikkben szereplő eljárások közül többet már hatályon kívül helyeztek, vannak pedig, amiket nem a valóságnak megfelelően mutatott be az egykori ügynökük.
Válaszuk szerint a TSA alapelve, hogy minden utasnak meg kell adni a tiszteletet, és nem tolerálnak semmiféle etikátlan vagy törvénytelen cselekedetet a dolgozóiktól. És évek óta szoftverek segítségével szűrik az utasokat a reptereken, megakadályozva ezzel azt, hogy a biztonságiak bárkit kényük-kedvük szerint vegzáljanak. 
TSA-ügynökök a washingtoni reptéren (JEWEL SAMAD / AFP)TSA-ügynökök a washingtoni reptéren (JEWEL SAMAD / AFP)
Harrington beszámolója szerint viszont még kódjelek is léteztek, amiknek segítségével az ügynökök jelezni tudták, ha egy csinos nő tartott az átvilágító pont felé.
A Fanny Pack Lane 2 és Alfalfa kódok is arra szolgáltak, hogy időben figyelmeztesse az ügynököket. Hasonlóan a vörös és a sárga kód is, ezek alkalmazása azon múlott, milyen színű felső van a nőn.
A részletes röntgenképek szórakozásként remekül működtek, de mint kiderült, arra kevésbé voltak alkalmasak, hogy valódi biztonsági segítséget jelentsenek.
Ezt még a 150 ezer dolláros röntgeneket gyártó cég egyik képviselője is elismerte nekik, amikor kurzust tartott az ügynököknek a rendszer működéséről.
Azt mondta, hogy nem fogunk tudni megkülönböztetni plasztikbombát a zsírtól, a fegyverek pedig észrevehetetlenek, ha oldalazva vannak berakva a zsebbe. 
- írta vallomásában Harrington.
A reptéren sok ügynök aggódott amiatt, hogy nap mint nap a röntgen mellett kell dolgozniuk, és ezért túl nagy dózisú sugárzásnak teszik ki magukat. Amúgy ha egy utas kérdezte tőlük, hogy biztonságos-e a röntgen, kapásból igent vágtak rá. Harrington együttérzését fejezte ki azokkal az állapotos nőkkel szemben is, akiknek azt mondták, menjenek át nyugodtan a röntgenen.
Harrington a legkomolyabb vádakat viszont akkor fogalmazta meg, amikor a gyanúsnak gondolt utasok nem túl véletlenszerű biztonsági ellenőrzéséről mesélt.
A beszállókártyákon van egy nyomtatott kód, ami jelzi, ha az utast bármilyen szempontból megfigyelik, vagy ha gyanús személyek listáján szerepel. Ez persze még érthető ok az alaposabb biztonsági ellenőrzésre.
A teljes teströntgenezés gyakorlata ellen már konferenciát is szerveztek 2011-ben (STAN HONDA / AFP)A teljes teströntgenezés gyakorlata ellen már konferenciát is szerveztek 2011-ben (STAN HONDA / AFP)
De sokszor az utas nemzetisége elég volt ahhoz, hogy extra biztonsági ellenőrzésen essen át. A TSA ügynökei egy listát kaptak azokról az országokról, ahonnan ha utas érkezett, alaposan szét kellett szedniük. Nem túl meglepő módon ezek az országok közé Szíria, Algéria, Afganisztán, Kuba, Irak, Irán, Libanon, Líbia, Észak-Korea, Szomália és Szudán tartozott. 
Feltűnően hiányzott a listáról Pakisztán és Szaúd-Arábia. Nem véletlenül, az engedmény mögött politikai okok voltak. 
De szintén kiemelhettek valakit alapos ellenőrzésre, ha a biztonságiaknak egyszerűen nem volt szimpatikus a fellépése. Okot mindig tudtak találni egy alapos, megalázó kutatásra. 
Harrington már a TSA alkalmazásában jelezte, hogy nem ért egyet ezekkel a gyakorlatokkal, levelét 2010-ben a New York Times is lehozta. 
Felettese utána elbeszélgetett vele arról, amit tett, de nem rúgták ki. Névtelenül indított egy blogot, és oda írta le tapasztalatait és aggályait.
Blogja Idő után nagyon népszerű lett a neten, és megijedt, hogy le fog bukni. Régóta vágyott arra, hogy otthagyja ezt az állást, ezért 2013-ban lelépett, és beiratkozott egy főiskolára, ahol írni tanul. Most könyvén dolgozik, amiben az ügynökségnél szerzett tapasztalatait mesélné el még részletesebben. 
Ja, és amit kifelejtett a Politico-s írásából:
twitter
(Harrington írása a Politico-n, via Daily Mail, címlapkép: PAUL J. RICHARDS / AFP)


Úgy tűnik, mostanáig félreértettük az ukrajnai konfliktust



Orosz mesterlövész Szemjonovkában állja az ukrán tüzérség bombázását.
Andrey Stenin/RIA Novosti
Bár Petro Porosenko magabiztos elnökválasztási győzelme után pár napig úgy tűnt, hogy erős felhatalmazásával élve az új államfő hamarosan rendet teremt a lázongó Kelet-Ukrajnában, a legújabb fejlemények inkább a konfliktus eldurvulását és elhúzódását vetítik előre. Csütörtökön a keleti szakadárok már tankokat is szereztek.
Hogy az ukránoktól zsákmányolták, vagy Oroszországtól kapták, azt biztosan még nem tudjuk, de egyre több jel utal rá, hogy az utóbbi történt.
Akárhogy is, az már bizonyosnak tűnik, hogy Porosenko nem tudja beváltani ígéretét:
nem fog “órákon belül” rendet teremteni Kelet-Ukrajnában.

Hogy miért?

Yuri M. Zhukov, a Harvard Egyetem posztgraduális hallgatója, nemzetközi konfliktuskutató szerint az egyik ok, hogy eddig félreértették a konfliktus alapvető okait.
Maguk a szereplők és a külső megfigyelők is etnikai konfliktusként állították be a történteket.
De ha etnikai a konfliktus, akkor miért pont a Donbasz régió a lázadás központja? Janukovics elkergetése után a régiótól északra, Harkivban komolyabb összecsapások voltak, a legvéresebb összecsapás a kijevi Majdanon történtek óta pedig Odesszában volt. Ezekben a városokban és környékükön mégsincs lázadás – az oroszbarát tüntetők nem szállták meg a kormányzati központokat, a környező vidéket nem uralják szeparatista szabadcsapatok.
Zhukov térképre vitte a konfliktusról szóló jelentésekből kinyerhető adatokat. Kutatásai alapján minden egyéb tényezőnél – legyen szó terepviszonyokról, úthálózatról, az orosz lakosság arányáról – meghatározóbb, hogy egy adott körzetben mekkora a bányászok aránya a népességen belül.
Az okok tehát inkább gazdaságiak.
A Donbasz Ukrajna rozsdaövezete. Donyeck és Luhanszk megyékben a nehézipar és a bányászat a meghatározó – mindkét iparág elsősorban exportra, azon belül is az orosz piacra termel. Vagyis a régiót gazdasági érdekei Oroszországhoz kötik, miközben ez a térség lenne a nagy vesztese az EU-hoz való közeledésnek, mert az ukrán gazdaság megerősítését célzó szerkezeti reformok a javarészt központi támogatásokból fenntartott nehézipar szanálásához vezethetnek.
Ugyanezek a gazdasági okok magyarázzák a viszonylagos nyugalmat Harkivban és Odesszában. Bár Harkiv földrajzilag közel van a lázongó régióhoz, gazdaságilat teljesen különbözik tőle. Itt már nincsenek bányák, a terület pedig nem exportőr, hanem nettó importőr – vagyis kifejezett előnyei származnának a közeledésből az EU-hoz.

Mi lehet a megoldás?

Az, hogy most már valószínűleg orosz tankok is harcolnak Kelet-Ukrajnában, a gyors megoldásra egyre kevesebb az esély. A helyzet amúgy a közvetlen orosz beavatkozás nélkül sem egyszerű:
  • Az ukrán haderő a válság első hónapjaiban használhatatlannak bizonyult.
  • Szlovjanszknál, a lázadás központjában az ukrán elitalakulat, a 25. légideszant katonái egyszerűen átadták fegyvereiket a lázadóknak.
  • Az ukrán kormány ezért a Nemzeti Gárda szedett-vedett alakulataira kell támaszkodjon.
  • Ezek a kiképzetlen csapatok jellemzően nyugat-ukrajnai önkéntesekből állnak, akiknek se helyismeretük, se informátoraik nincsenek.
  • Így idejük javát laktanyáikban töltik, amiket a szakadárok rendre támadnak.
Másrészt viszont az ukránok kezére játszik a szakadár csoportok széttagoltsága, a központi irányítás teljes hiánya. Bár az ukrán kormány igyekszik úgy beállítani, mintha a szakadárokat közvetlenül Moszkvából irányítanák, a helyzet összetettebb – amit mi sem bizonyít jobban, mint a szakadár csoportok egymás elleni harcai. A héten például már másodszor kíséreltek meg merényletet Gyenisz Pusilin, a donbaszi szakadárok önjelölt vezére ellen.
Ezzel az autóba rejtett pokolgéppel próbálták meggyilkolni Gyenisz Pusilint. AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCUEzzel az autóba rejtett pokolgéppel próbálták meggyilkolni Gyenisz Pusilint.
AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCU

Az ukrán szakadárok és az orosz turisták – ahogy az Oroszországból érkezett kozák, oszét, csecsen és motoros önkénteseket hívják – vagy tízezren lehetnek. De koordinálatlanul akcióznak, ráadásul a kelet-ukrajnai terepviszonyok sem kedveznek nekik, amit mutat, hogy az ukrán haderő a légierő és a tüzérség bevetésével meg tudta tizedelni csapataikat.
De legyőzésük ennek ellenére sem ígérkezik sem könnyűnek, sem gyorsnak – Afganisztán, Szíria és legaktuálisabban Irak is bizonyítja, hogy pár száz fegyveres is képes nagy zavarokat okozni, a gerillataktikával pedig hónapokig is húzhajták a harcokat.
Zhukov szerint ezért a problémához is gazdasági oldalról kéne közelíteni. Vagyis Porosenkónak leginkább a Donbasz bányászait kéne meggyőznie arról, hogy igenis létezik számukra is gazdasági perspektíva az új Ukrajnában. Például arról, hogy a lázadástól nem lesz munkájuk: a gyárak és a bányák nem termelhetnek, ha közben a vasútvonalakat és a közutakat barikádokkal zárják le.
De most minden jel arra utal, hogy tárgyalások és a lázadóknak tett engedmények helyett a harcok fognak fokozódni. (Via Foreign Affairs)


De mi folyik ma Kelet-Ukrajnában?



Semmi jó. Egyes jelentések szerint Donyeck és Luhanszk megyében már tíz kórház egyáltalán nem tudja ellátni feladatát, vagy csak részlegesen tudnak működni. Közben szakadár fegyveresek elfoglalták Dmitrovka határmenti települést, hogy hozzácsatolják a fiktív Donyecki Népköztársasághoz.




Eredménytelenek voltak az ukrán-orosz gáztárgyalások



Az egyeztetéseken a két ország mellett az Európai Bizottság képviselői is részt vettek. Egyelőre nem tudni, mikor folytatódhatnak a tárgyalások. A kudarcról kijevi kormányzati forrásokból lehetett hallani.  Moszkva korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Ukrajna nem egyenlít ki egy csaknem 2 milliárd dolláros gázszámlát, akkor magyar idő szerint hétfő reggel nyolc órakor leállítják a gázszállítást Ukrajnának. (MTI)


Ez a 27 éves nő lett a rettegett mexikói kivégzőosztag vezetője



Claudia Ochoa Felix a mexikói webkettő új sztárja. Pár nap alatt lett százezer követője a Twitteren, a Facebookon is követik vagy 90 ezren. Ezt részben magyarázhatja, hogy az überceleb Kanyené Kim Kardashian kiköpött mása.
Egy igazi, kimkardashiani értelemben vett seggszelfi.Egy igazi, kimkardashiani értelemben vett seggszelfi.
Részben.
Mert bár korábban is követték pár tízezren, igazán híres akkor lett, amikor elterjedt róla, hogy ő
La Emperatriz de los Antrax
vagyis ő a rettegett mexikói drogkartell, a Sinaloa kivégzőosztagának, a lépfene vírusáról elnevezett Antraxnak az új főnökasszonya.
claudia_felix_ochoa4
Az Antrax előző vezérét, Jose Rodrigo Arechiga Gamboát, vagyis El Chino Antraxot nemrég tartóztatták le Amszterdamban. Chino bukását amúgy pont a közösségi média okozta. Gengszter létére ugyanis intenzíven használta a Twittert és az Instagramot, rendszeresen posztolt magáról képeket fegyverekkel, hírességekkel.
Chino ugyan óvatos duhaj volt, a képekről rendszerint levágta a fejét vagy elhomályosította arcát – még azon is, amin Paris Hiltonnal szelfizett -, de így is sok árulkodó jelet hagyott maga után. Az amerikai hatóságok a Twittere alapján tudták róla, hogy szeret utazgatni, és a Twitteren közölte azt a képet is, amin látszott az a halálfejes gyűrű, ami végül az amszterdami reptéren lebuktatta.
De térjünk vissza a Kardashian-hasonmás Claudiához. A háromgyerekes édesanya gyermekeinek apja a Sinaloa egyik ismert alvezére, El Chavo Felix. A pár 2011-ben szakított, Claudia ezután egy másik gengszterrel, a börtönből frissen szabadult Dorian Trinidad Leon Angulóval állt össze. De Angulo egy autóbalesetben életét vesztette, így kötött ki az amszterdami reptéren végül lebuktatott El Chino mellett.
Mármint a pletykák szerint vannak együtt, mert ő maga tagadja a kapcsolatot. Vagy mi. A Daily Beastnek azt mondta:
Semmilyen kapcsolatom nincs Arechiga úrral. Csak barátok vagyunk, ennyi!”
De a képek, amiket posztolt, arról árulkodnak, hogy a kartellekhez baráti kapcsolatoknál több is köti. Ez a kép, amin egyik fiát pénzbe takarja, még sima nagyzolásnak is mondható.
Egy azóta már törölt kép Claudia twitteréről.Egy azóta már törölt kép Claudia twitteréről.
De itt például egy rózsaszínre kosztumizált AK-47-essel lövöldözik, aminek a tárját fekete halálfej díszíti.
claudia_felix_ochoa1
claudia_felix_ochoa6
Pont olyan, amilyen halálfejek díszítik azt az arannyal és ezüsttel berakott gépfegyvert, amit El Chino Serafin Zambadától, a Sinaloa vezérének egyik fiától kapott születésnapjára.
A nagylelkű ajándékozó Serafin amúgy maga is hatalmas rajongója a közösségi médiának. Ő már nem olyan óvatos, mint El Chino: minden álcázás nélkül vidáman pózól kibelezett spiclik társaságában, de van olyan képe is, amin maszkos fegyveresek társaságában vesz körbe egy fiatal nőt, akit besúgással gyanúsítottak. A képhez annyit írt, hogy legközelebb már fej nélkül köphet csak, miután El Chino levágja.
Mellékszáll, de El Chino ellen az egyik koronatanú amúgy a spicligyűlölő Serafin fivére, Vicente Zambada lehet.
El Chino elfogása után történt egysmás. Május 6-án fegyveresek elraboltak egy nőt Culiacanban. Yuriana Castillo maga is pont úgy nézett ki, mint Kim Kardashian, ezért elterjedt, hogy a célpont valójában Ochoa Felix lehetett. Vagy pont ellenkezőleg: mint kiderült, Castillo szintén El Chino barátnője volt. A holttestét másnap egy iskola mögött találták meg. Elrablói megkínozták és felakasztották.
Az elmaradhatatlan duckfaceAz elmaradhatatlan duckface
A véletlenszerű egybeesés hírére felbolydult a mexikói sajtó, ahol azóta terjed, hogy Felix Ochoa örökölhette meg El Chinótól az Antrax vezetését. (Via The Daily BeastThe Daily MailClaudia Felix Ochoa hivatalos Facebook-oldala)




Dobj atombombát a lakóhelyedre!



A gombafelhő alatt Magyarország lapul.
Nuke Map 3D
Budapest felett 34 kilométerrel 101 kilométer átmérőjű gombafelhő lebeg. A robbanás középpontjában 3,2 kilométeres tűzgolyó enyészt el mindent. 3,9 kilométeres körzetben akkora sugárzás ér mindenkit, hogy már csak abba belepusztulna az emberek 50-90 százaléka. A sugárbetegség lassan ölne, de 7,5 kilométeres körzetben úgyis mindenkivel végezne a lökéshullám, ami még 19 kilométeres körzeten belül is szinte minden épületet letarol. A robbanást kísérő lángtenger 48 kilométeres körzetben okoz harmadfokú égési sérüléseket.
Felrobbantottam Budapest felett egy, az orosz stratégiai rakétaerőknél rendszeresített, 20 megatonnás töltettel szerelt SS-18-as rakétát. A végeredmény:
  • 1,7 millió halott;
  • 700 ezer sebesült.
Egy atomháború elég rossz hatással lenne Közép-Magyarország lakosságára. Szerencsére arra elég kevés esély van, hogy Oroszország atomháborút indítson. Vagy ha indít, akkor úgyis mindegy – a válaszcsapás után az egész világra nukleáris tél borulna, és úgyis meghalnánk mind.
De mi történne, ha mondjuk Irán kifejlesztené az atombombáját, aztán rendkívül megbízható rakétáival pár száz kilométerrel elvétené Izraelt?
Észak-Korea, aminek már sikerült tesztelnie atomfegyvereit, 2013-ban 10 kilotonnás bombát robbantott, de első, 2006-os kísérletében még csak egy fél kilotonnást. Vegyük azt, hogy Iránnak elsőre sikerül egy 6 kilotonnás bombát robbantania – olyat, amilyennek Észak-Korea 2009-ben kísérletezett. Túlélési esélyek szempontjából ez azért sokkal kedvezőbb forgatókönyv.
Irán sajnos 2200 kilométerrel elvétette az első csapást Tel Aviv ellen :( Nuke Map 3DIrán 2200 kilométerrel elvétette az első csapást Tel Aviv ellen :(
Nuke Map 3D
A tűzgolyó csak 120 méter átmérőjű lenne, a légnyomás fél kilométeres körzetben ölne csak meg mindenkit, az épületek csak 1,26 kilométeres körben dőlnének romba. Végeredményben megúsznánk
13,5 ezer halottal és 92,5 ezer sebesülttel.
Mindezt a Nuclear Secrecy nevű civil szervezet Nukemap 3D nevű alkalmazása számolta ki. A Google Earth-vel kombinált alkalmazás remek játék. Dobáljon maga is atombombát a világ nagyvárosaira!
Ezt a bombát a zsidók szánják nekünk, de így tudják csak előhozni a témát , ha minket ijesztgetnek a nekik szánt municióval .


Akkora balhé van a Közel-Keleten, hogy összefoghat Irán és Obama



Napok óta arról szólnak a hírek, hogy fél Irakot elfoglalták az ISIS nevű terroristacsoport fegyveresei. Már az övéké Moszul, Irak második legnépesebb városa és Tikrit, megszerezték az ellenőrzést a Tigris és az Eufrátesz folyók, azaz az iraki ivóvízkészlet nagyobb része fölött, és Bagdad felé vonulnak. Az iraki hadsereg első sikere velük szemben az volt, amikor pénteken már a főváros közelében sikerült feltartóztatni őket.
Világszerte kormányok tucatjai figyelik aggódva az eseményeket, és nemcsak azért, mert az ISIS térnyerése az olaj árát is megdobhatja, hanem azért is, mert az a tény, hogy egy alig pár ezres tagságú terroristacsoport napok alatt kiűzheti a teljes iraki államigazgatást az ország szunnita vidékeiről, jól mutatja, hogy az USA katonáinak 2011. decemberi kivonulása óta nincs semmilyen erő, ami szavatolná Irak békéjét. Elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy ha az ISIS mögötti széles koalíció szétesik, akár a szíriaihoz hasonló “mindenki mindenki ellen” polgárháború is kialakulhat az országban.
Ráadásul pénteken az is kiderült, hogy az Egyesült Államok közvetlenül is felelős lehet a helyzetért, az ISIS rettegett vezére Abu Bakr el-Bagdadi ugyanis évekkel ezelőtt Irakban az amerikai hadsereg fogságába esett, 2009-ben azonban valamiért szabadon engedték.
Részlet az ISIS egyik propagandavideójából (AFP)Részlet az ISIS egyik propagandavideójából (AFP)

Miért érdemes figyelni az iraki eseményekre?

Elsősorban azért, mert – ahogy ebben a cikkben is írtuk – Irak újra egyre komolyabb részét adja a világ kőolajtermelésének, és ha a fontos lelőhelyek az ISIS kezére kerülnek, nőhet az olaj ára.
Ezen kívül az ISIS erősödése az amerikaiak 2011 decemberi kivonulása után nem egész 3 évvel újra destabilizálhatja a térséget. Egy erős ISIS Iránnak, Törökországnak és Libanonnak sem tetszene. Valamit tehát muszáj tenni, mert bár az iraki hadsereg valószínűleg meg tudja állítani a szunniták által támogatott ISIS-t a dél-iraki síta területek határán, de nem tudja visszaszerezni a dzsihádisták által már elfoglalt északi, szunnita vidéket. Barack Obama már beszélt is az amerikai segítségnyújtásról, de csak légicsapásokat fontolgat, katonákat egyelőre semmiképp nem küldene.
A kongresszus megosztott az ügyben, míg a demokraták többsége semmilyen amerikai katonai akciót (tehát még légicsapásokat sem) nem látna szívesen Irakban, a republikánusok már most is azzal vádolják Obamát, hogy nem elég kemény, és “elaludt a volánnál.” Egy republikánus politikus az ausztrál ABC News szerint a World Trade Center elleni 2001-es támadásra utalva egy újabb, készülő szeptember 11-nek nevezte az ISIS iraki hatalomátvételét.
A síita többségű Irán is aggódik, féltik a síita befolyást a régióban, ezért már pénteken 500 forradalmi gárdistát küldtek az iraki síita kormány támogatására.

Mi az az ISIS?

Az ISIS egy betűszó, jelentése Islamic State in Iraq and Syria, azaz Iraki és Szíriai Iszlám Állam. A szunnita csoport másik elnevezése Iraki és Levantei Iszlám Állam, ebben a névben a Levante arra utal, hogy igazából Irak mellé nemcsak Szíriát, de az egész történelmi Levante-régiót is szeretnék megszerezni, amibe Libanon, sőt Izrael, Jordánia és Törökország egy része is beletartozik.
Az ISIS elődszervezetei már az iraki háború elején harcoltak az amerikaiak ellen, ekkor még erős volt a kapcsolatuk az al-Kaidával, ez az együttműködés viszont 2013 és 2014 fordulóján megszakadt. Az ISIS fegyveresei részt vettek a szíriai polgárháborúban is, sőt Szíriában van a szervezet központja, er-Rakka kormányzóságban. Szíriában Törökország is sokáig támogatta őket, de – ahogy a moszuli török konzulátus megtámadásából is látszik – mára kikerültek Ankara befolyása alól.
Irakban az amerikai katonai jelenlét miatt befolyást vesztettek a 2000-es években, de a kivonulás után azonnal új erőre kaptak.
Ahogy a névből is látszik, az ISIS államnak tartja magát. Fővárosuk is van, a szíriai er-Rakka, vezetőjüket pedig kalifának tekintik. Az elfoglalt területeken ezért igyekeztek is minél hamarabb rendezett állam benyomását kelteni, és újjászervezni az életet: iszlamista törvényeket adtak ki, de hamar újraindították a közszolgáltatásokat is, szedték a szemetet, és a lakosság üzemanyag-ellátásáról is gondoskodtak.



Az ellenállókkal azonban nem bánnak szépen, általában főbe lövik vagy lefejezik őket. Pénteken például egy iraki tiszt levágott fejéről tettek ki képet a Twiterre ezzel az üzenettel: “Ez a mi labdánk. Bőrből van. #focivébé”
A világ nagy részét az ilyen akciók miatt nem is érdekli az állami név, terroristacsoportként kezelik az ISIS-t. Moszul elfoglalása óta a világ leggazdagabb terroristacsoportjaként, a moszuli kormányzó szerint ugyanis 96,5 milliárd forintnyi dollárt loptak el a központi bankból.

Mi a sikerük titka?

Az egészben az a legfurcsább, hogy hogyan tudott ilyen rövid idő alatt ekkora sikereket elérni az iraki hadsereggel szemben egy viszonylag kicsi terroristacsoport.
Hát úgy, hogy az ISIS nem egyedül nyomja. Iraki katonai források szerint 10 ezer fegyveres vonul Bagdad felé, az ISIS-nek egyedül nem lenne ennyi embere. A Daily Beast itt remekül leírja, hogy az ISIS-t valószínűleg több helyi szunnita és szaddámista fegyveres csoport segíti a síita többségű bagdadi kormány ellen vívott harcban. Ez abból is látszik, hogy lendületük egyre csökken, ahogy Irak szunnita többségű vidékeiről a síita dél felé tartanak. Ahogy közelednek Bagdadhoz, a lakosok egyre kevésbé szívesen fogadják őket, délen ugyanis nagyobb a kormány támogatottsága, mint a szunnita kormányzóságokban.

És hova álljanak a kurdok?

A konfliktusban ugyan egyelőre mellékszál, hogy mi lesz a kurdokkal, de hosszútávon ennek akár nagyobb hatása is lehet a térség erőviszonyaira. A kurdok Irak, Irán és Törökország határvidékén élnek. Irakban saját autonóm tartományuk van, de régóta még nagyobb autonómiát szeretnének, meg azt, hogy Kirkuk város az iraki közigazgatás alól kerüljön át a kurd régióhoz. Kirkukot tartják ugyanis történelmi fővárosuknak.
Az ISIS előrenyomulása miatt visszavonuló iraki hadsereg néhány napja kiürítette Kirkukot, a kurdok pedig kaptak az alkalmon: a kurd régió harcosai, a pesmergák bevonultak a városba. Egyelőre azt mondják, csak azért csinálták, hogy Kirkuk ne lehessen az ISIS-é, de a döntő pillanat majd az lesz, amikor az iraki hadsereg venné vissza a települést. Akié Kirkuk, azé a város alatt lévő pompás olajmező is, tehát az irakiak, ha tehetik, valószínűleg megpróbálják majd visszavenni. Egy esetleges összecsapás és egy megerősödő iraki kurd régió pedig Iránban és Törökországban is lökést adhat a kurdok autonómiatörekvéseinek.
Securing America's Future EnergyNézzék, micsoda olajmező van Kirkuk alatt! (Forrás: Securing America’s Future Energy)
Az iraki kurd régió sorsa azért is érdekes, mert itt dolgoznak a mostani harcokhoz legközelebb lévő magyarok. A Moszultól 90 kilométerre lévő Erbilben, a kurd régió központjában működik egy MOL-iroda, 130 kilométerre, Bekhmében pedig egy magyar olajipari cég dolgozik. A Külügyminisztériumnál érdeklődtünk a hogylétük felől, Nagy Anna szóvivő azt mondta, nincsenek veszélyben, jól vannak, a bagdadi nagykövetség tartja velük a kapcsolatot. A kurd régió belsejében valószínűleg nem is lesz nagy gond az ISIS-szel, a pesmergák Kirkukot is hatékonyan védték az ISIS harcosaival szemben.

Moszul után egész Ninivét elfoglalták az iszlamisták Irakban



Menekülő civilek és egy iraki katona Ninive környékén (AFP PHOTO/SAFIN HAMED)
A tartományi főváros, Moszul elfoglalása után Ninive tartomány egészét elfoglalták az iraki szunnita lázadók. Az iszlamista ISIS harcosai most dél felé folytatják előretörésüket, Szaláheddín megszállására készülnek.
Ninive Irak legészakibb tartománya. A 3,5 milliós lakosság többsége szunnita kurd, de ez az asszír kereszténység központja is. Ninivében jelentős az olajipar.
Az iraki miniszterelnök, Núri al-Maliki szükségállapot bevezetését kérte a bagdadi parlamenttől. (MTI)












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése