2013. július 20., szombat

Fejezetek a tudomány és a technika történetéből


Fejezetek a tudomány és a technika történetéből


Felvezetés:

Van, aki az erőt, van, aki a szépséget, van, aki az elvontat értékeli nagyra.
A történész az erők ütközésén gondolkodik, a művészetbarát a kreatív alkotásokon, a filozófus, a társadalomtudós fogalmi rendszerekbe próbálja rendezni az emberi gondolkodást és cselekvést.
Napóleon a maga módján zseni volt. Picasso is. Nem is beszélve Kantról.
Aki ismer száz háborút, az igen művelt. Aki eligazodik a filozófiában, pszichológiában, komoly szakembernek számít. Aki jó a művészettörténetben, a társaság dísze lehet.

Ami szolgálatunkra van, kevésbé érdekes, mint ami eltipor, elgyönyörködtet, vagy elgondolkodtat. A technikai tudományos fejlődés lábjegyzet a törikönyvben. vagy még az sem.

Technikai jellegű civilizációban élünk.
Járműveket használunk, műszálas ruhákban járunk, porított levest eszünk, gyógyszeres és sugaras kezeléseket kaphatunk, felszállunk a Holdra, tizenháromezerszer fel tudjuk robbantani a Földet, szóban-képben bármiről informálódhatunk.

A tudományok: matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, orvostudomány eredményeit egyre gyorsuló formában emeli át a technika a mindennapi alkalmazásba.

Ez a kurzus a jelenhez vezető tudományos-technikai út állomásairól szól.

Azokról a korokról, feltételekről. kölcsönhatásokról , melyek megalapozták és kifejlesztették a most-ot.

Azokról az emberekről, akik nemcsak kutattak, de találtak is valamit. A Nagy Egyéniségekről és a fontos, ámde elfelejtett láncszemekről.

Distancia!

3 mottó:
Kant: Az ember civilizálódott, de nem kulturálódott. Fontos különbségtétel. Ízlésben, szokásban, viselkedésben van némi restancia.

Nobel: A végrendelet fizikai, kémiai, orvosi, biológiai díjat alapított-de irodalmit és békedíjat

is. Valamit tudhatott.

Kieslowski: Ne legyenek idegen isteneid rajtam kívül. Elmondok egy sztorit...


Tisztelem a tudományt és a technikát. Nem abszolutizálom. Néha beszól a természet, néha éhenhal pármillió ember. Erre is kellenének megoldások. Én azokról mesélek, akik csináltak valamit, nem azokról, akik nem oldottak meg egy égetően komoly problémát.

1.    Minden kor esetében a mikor, a hol , a milyen gazdasági tevékenység, milyen célra szerveződő társadalomban folyik kérdéseit tesszük fel, erre épül-célszerűségi alapon a tudomány és technika története.
Nem tudunk foglalkozni politikatörténettel, nem érintjük a társadalomtudományokat és a művészeteket.
Szándékos szűkítés-tanulják, vagy tanulták máshol





Őskor ( a kőtől a fémekig)

Kb. ie. 40 000-5000 között jelenik meg és fejlődik tovább az eszközhasználó ember. Őshazája leginkább Afrika, a leletek tanúsága szerint. Tevékenységformái: vadászat, halászat, gyűjtögetés. A létfenntartásáért küzd, eközben tanul.


1.eszközök: Önmagunk kiterjesztése

Fogok egy kődarabot, ledobom, vagy feltöröm vele a kókuszt- helyettesíti a kezemet és a számat. Messzebbre és jobban hat.
A karommal nem érem el a szomszéd ősember orrát, se a vízbe esett tárgyat, de bottal igen. Megnő a hatóköröm.
Viszek 10 őscsirkét, de a kezemben nem fér el. Kosárban igen. többet bírok elvinni, messzebbre.

Valahogy így kezdődik a technika története.

Ezeket is el is lehet készíteni:ökölkövet csiszolok, hegyes botot faragok, kosarat fonok. Ehhez szerszám is kell.
A szerszámkészítés a fizikai és mechanikai tudományok alapja. Gyártóeszköz. Az eszközzel elérünk valamit, a szerszámmal mesterségesen létrehozzuk az eszközt.

2.ruházkodás: Ha meztelenül vágok neki a terepnek, el fogok használódni. Éjszaka, vagy ronda évszakban jobb, ha el sem indulok. Öltözködnöm kell, hogy időben és térben kevésbé legyek korlátozott.

3.sütés-főzés:Használom eszközként a tüzet, majd előidézem.Véd a hideg ellen. Beleejtem a húst a tűzbe, majd fölétartom, jobb lesz. Sütök, főzök, jobbat eszem, ritkábban vgyok beteg, nem tapos el a barlangi medve. Erőben kevésbé leszek korlátozott. A főzéshez edény kell, elkészítem. Tartósítom az élelmiszert, erjesztek. A vegyészet alapjainál vagyunk.

4.racionalizálás: Az ember megfigyel és általánosít tapasztalati tényeket: a vadászat és gyűjtögetés tervezése nem más, mint a létfenntartási lehetőségek rendszerezése.
Ami ezen túlmenő cél: mágikus és vallási eszközök felhasználásával lehetséges csak.

5. mechanika: A fizikai környezettel fennálló kéz-szem kontaktus a tapasztalati alap.Ha ezt csinálom,látom, hogy ez történik-pl. emelő-statika és dinamika-tapasztalati okság

6. osztályozó gondolkodás. 3 területet állítok be: stabilan ellenőrizhető-felbecsülhető- csak mágikusan felidézhető folyamatok. Ez már rendszer.


A tanulás lassú folyamat. Cirka 35 ezer évig eltart ez a pár apróságot megtanulni.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

A klasszikus ókor előtti korszak ( a réztől a vasig)

Ie. 5000-3000 között alakulnak ki a korai ókori Kelet városias kultúrái: Egyiptom, Mezopotámia, India , Kína területén. Ha ezekről az államokról még nem is, de városokról már beszélhetünk. Írásbeli nyomok még nincsenek. A városok kialakulása a folyami síkságok mezőgazdaságának kialakulásával párhuzamos. A mezőgazdaság forradalma perdöntően
fontos tényező. termelésről innen beszélhetünk.

Fémmegmunkálás

1 fémek: réz, bronz, arany
A fémek közül az arany az első. Termésállapotában ez a legfeltűnőbb. Könnyen munkálható.
Ezzel szemben a réz, és annak jellegzetes ötvözete, a bronz hevített állapotban munkálható legjobban. Ennél magasabb hőmérséklet kell az ércek kiolvasztásához és öntéséhez. A égetőkemencék, a cserépedénykészítés analógiájára keletkezhettek az első fémkohók, a bányákhoz közel. De: Az inka kultúra pl. a fémet csak díszítésre használta, minden eszköze kő maradt.

2 kovácsolás
Lemez-és drótkészítés, öntés, hegesztés, forrasztás, szegecselés-technikai kovácsműveletek.
Fémfűrész, véső és kés-nélkülük nincs pontos, illesztékes ácsolás, se sortartó falazás. Nagyobb pontosságú eszközök-az építkezésekhez szükségesek.



Szállítás

3. hajó

Folyamvölgyi kultúrák esetében a legfontosabb szállítóeszköz. Egyiptom egységesülése-a Nílus mint fontos, összefüggő gazdasági víziút. Lapát, evező, vitorla- a természeti és emberi erőforrás összekapcsolása.
Tengerhajózás: teherbírási követelmények és navigációs ismeretek: Merre van a nem látható part?

4. kerék
Létfontosságú találmány. Korábban szánszerű alkalmatosságokat használtak. De ez nehézkes és lassú. A suméroktól terjedt el a kerék, Egyiptom a víz miatt csak később használta. Az ókori harci kocsik a bronzkor végefelé jelentek meg. Kezdteben a tengely együtt forgott a kerekekkel. Mechanikai trükk. Szilárdan áll, mégis forog-csapágyazás.
A szállítás felgyorsul, az utak hosszabbodnak, földrajzi ismeretek kellenek.

Matematika

5. számolás,számok, matematika
Nagyobb árumennyiség termelődik. Tehát ennek mennyisége nem tartható fejben. rovással jelzik, majd a nagymennyiségű rovást váltja a szimbólumhasználat. 10 ujj, tízes számrendszer, digitális = digitus= ujj. Bonyolult műveletek, pl. összeadás és kivonás esetén kövecskék=calculi= kalkulálni. Az Abakusz.
Közmunkák csoportfelosztásánál osztás, szorzás.
Téglaillesztés a házaknál: derékszög, egyenes vonal.
Piramisépítés: terület és térfogat fogalma.
Lépték szerinti tervrajzok, földmérés, geometria.

 6. csillagászat
A suméroknál a Hold a számítás alapja. A Nílus mentén viszont az évenkénti egyszeri áradás számít. I. e. 2700-az első egyptomi évmeghatározás. A sumerok hatvanas számrendszere a Nap-és Holdjárás összehangolására szolgál. A kör 360 foka és az év napjai összefüggenek.
Egy óra és egy fok 60 perc, illetve szögperc. Algebrai és aritmetikai alapok.

7. orvoslás
Ellátják a sérüléseket. Vigyáznak a célszerűtlen beavatkozások elkerülésére. Összehasonlító alapokon diagnosztizálnak, folyamatos konzílium, tapasztalatcsere zajlik. Betegségek leírás-út a fiziológiához.
Gyógynövényeket és ásványi anyagokat használnak-botanikai ismeretek

8. vegyészet
A fémmunkások, ékszerészek, cserépkészítők folyamatosan kísérletezgettek. Ami bevált, receptté írták, továbbadták. Az általuk is ismert elemek:arany, ezüst, réz, ón, ólom, higany, vas, cin-és arzénvegyületek. Vegyszereik: kálilúg, ammónium, alkohol. Ismerték a vegyelemzést és az ércpróbát. Bizonyos fémeket ércpróbánál szét tudtak választani. Ragyogóan színeztek, sárgarezet és üvegszerű mázat tudtak előállítani. Nem tudósok, mesterek csupán. Az átalakítás mesterségéből fejlődik ki az alkímia sötét művészte.

9. az írásjelek
Dolgok és tevékenységek jelölésére szolgálnak, egyszerre fejlődnek a számokkal. A kínai írásban minden szónak saját jele van. A mezopotámiai a hangzást és a jelentést kombinálja szimbólummá-ékírás. A hieroglifa ebből az írásmódból alakul ki.
Az ábécé már vaskori találmány-a szimbólum hangot és nem szavakat jelöl.


A vaskori átrendeződés

Az ie. II. évezred közepétől számos tényező hatására földrajzi súlypontáthelyezés megy végbe. A Kelet folyamvölgyi civilizációi elszigeteltebb területek csupán. A Földközi-tenger vidékének fokozatosan fejlődő kultúrköre, a görög-római civilizáció ekkor indul több évszázados hódító útjára. A vas használata a keleti kultúrákhoz képest előnyt biztosít.




1. A vas hatása

Nem tudjuk, hol és mikor állítottak elő először vasat. Feltehető, hogy kezdetben meteoritokból eredő termésvassal dolgoztak. Sejthető, hogy az aranyolvasztás melléktermékeként jelent meg mesterségesen. Az i.e. XII. században kezdték nagy mennyiségben használni.

2. A vaskohászat

Faszénnel redukálták, kézifújtatós agyagkemencékben. Buga jött létre, ez szilárd halmazállapotú, szivacsos színvas. Ebből kovácsolt vasrudakat csináltak, további kovácsolással és hegesztéssel egész különböző tárgyak jöhettek létre.De olvasztani és önteni kellő erősségű fúvószél hiányában nem tudtak, kivéve a kínaiakat az ie. II. századtól. Európa az 1300-as évekig e téren hátrányban volt.

3. A korai népvándorlás

Egyidejűleg a vas megjelenésével Kelet-Európából számos nép települt át a Földközi-tengerhez. Ázsiában szkíták, perzsák. indiai árják kezdtek el terjeszkedni. A civilizáció régi birodalmait lerohanták, letelepültek és területileg továbbvitték, valamint továbbfejlesztették a vívmányokat. Kivétel a minden népet asszimiláló, földrajzilag is jól védett Kína.

4. Fejsze és eke

A rablás és a tengeri kalózkodás mellett, ami nem lehetett túl élvezetes dolog, hatalmas előny a luxusjellegű bronzot felváltó vas haszna. Európa erdőit már vasfejszével irtják, az újonnan nyert területeket vasekével szántják. Az európai ősvadon nem öntözésre épülő mezőgazdasági
területté változik. Gazdasági súlypontáthelyezés a Kelethez képest.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5. A hajózó tengeri kereskedelem kezdetei.

Vassszerszámokkal gyorsabban több, jobb és erősebb hajót állítanak elő. A korai görög városok hajósai a tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséért harcolnak, pl. Iliász. A tengeri szállításra épülő kereskedelem tömegesebb és olcsóbb, mint a szárazföldi, a görög városhálózat fellendülését ez teszi lehetővé.

6. Ábécé és irodalom.

A vashoz hasonlóan fontos lesz az ábécé használata. A föníciai eredetű hangjelölő ábécé megtöri a hieroglif és ékírásos, kevesek számára ismert írásos tevékenység monopoliumát. A hangjelölés révén a nyelvek konvertálhatósága is lehetővé válik.
Innen egyenes az út a nem üzleti jellegű, történeti, szépirodalmi, filozófiai munkákhoz.

A görögök

A vaskor legsikeresebb, legértelmesebb népe. Az ie. XII és VI. század között alakul ki klasszikus kultúrájuk. A hellén-makedón korszak az ie. 300-as években, illetve az azt követő római felemelkedés továbbvitte máig ható értékeiket. Ezer évig meghatározó jelentőségűek, 1300-tól 300-ig. Szintetikus kultúra , mindent felszív. Újító kultúra is, főleg a politikai demokrácia, az irodalom, a filozófia és a tudomány terén.


1. Az elvont tudomány születése 

A görög gondolkodás egyedülálló több téren is. Birtokol és hasznosít ismereteket. Képes elválasztani a konkrét és bizonyítható megállapítást az érzelmi jellegű állítástól.
Megtanul érvelni és tapasztalatokat hasznosítani. Racionális és reális tehát.
Nem vesz át másoktól spekulatív teológiai és babonás rendszereket, hanem a maga számára értelmezi a világot újra, mindenre rákérdezve.
Különössége, hogy nem példákból általánosít, hanem hipotézist igazol. Induktív, szemben a keletiekkel. Megveti a mechanikát, primitívnek tartja.
A tudomány elsőbbredű a technikával szenben, ez máig ható szemlélet.

2. A kivétel: a görög építészet  

A geometriára építő görög építészet az arányosság, a szépség, a szimmetria bűvöletében nőtt fel. Kapcsolata a görög matematikával kivételezett helyzetűvé tette, ezt a műfajt, bár mechanikus volt, nem nézték le.

3. Módszer és fejlődési szakaszok

Felismertek problémákat és logikai alapon értelmezték azokat, de nem ellenőriztek semmit., mert az megvetett dedukció lett volna. Helyes kérdésekre néha süketül válaszoltak. Fontos kérdés megtalálása még nem egyenlő annak jó megoldásával.
A/ Ióniai korszak= ie. VI.-V. század. Thalész, Püthagorasz, Démokritosz és a természetfilozófia és az orvoslás kora.
B/ Periklész kora= ie. 480-330 Szókratész, Platón és Arisztotelész ideje.
C/ Hellenikus kor= A 300-as, 200-as évek ideje, a martematika, a mechanika és a csillagászat kora . Eukleidész és Arkhimédész kora.
Bizonyos esetekben a filozófiai vonatkozásoktól nem tekinthetünk el.

Az ióniai szakasz

4. Thalész (642-547)

A világ keletkezésének egyik első elmélete. Minden elem a vízből keletkezett.Teremtőt viszont nem ismer. Materialista és ateista felfogású.Követői az anyagi elemek folytonos egymásba való átalakulásán alapuló dinamikus világképet propagálták. Problematikus vonás: az elem egyszerre alkotó és mozgató, másrészt egyfajta minőség is.

5. Püthagorász (427-347)

A számok elmélete. A természeti jelenségek számokká, mennyiségekké, arányokká redukálása. Matematikai és misztikus irányzat, babilóniai átvételekkel, betűszámértékekkel, az alaki értékek fetisizálásával.
Geomeriája: három, négy és ötszögszerkesztések. Csillagászat: a Föld gömb alakú, a nap és a bolygók valamilyen központi tűz körül keringenek.
A pitagoreus iskola szerint a fizikai mennyiség mérték, tehát számmal kifejezhető, ez fontos kutatási elv.
Deduktív bizonyítási módszer: tapasztalatilag bizonyíthatóból haladni az általános elvek felé.




7. Démokritosz

Szerinte a világ nem eleve elrendezett, harmónián és arányokon alapuló valami, hanem üres térben mozgó oszthatatlan részecskék egésze.Kombinálható mértani alakjuk révén épül ki a világ változatos felépítése. Az atomok feltételezése és a betöltött világegyetem helyett a semmi filozófiai hangsúlyozása egészen modern gondolat. Nyíltan materialista, determinisztikus nézetrendszer.

8. Hippokratész (450-380 k.)

A periklészi kor nagy filozófusai előtt kell szólni a görög orvoslásról. A görög orvos arisztokratikus kaszt tagja, aki a tapasztalat és a bölcselkedés sajátos egyvelegével dolgozik.
Híres a hippokratészi eskü, mely ma is az orvosavatás része. Jellegzetes része az eskünek az a rész, amely a tanítót, a mestert szinte szülőként kezeli, akivel szemben kötelezettségek állnak fenn, a későbbi tanítványokat pedig testvérként kezeli, akinek kötelező az ismeretek hiánytalan átadása.
Hippokratész néhány gondolata: kísérletezni veszélyes-ítéletet alkotni nehéz- készen kell állni a feldatra mégis- de a beteg, az ápoló és a sors segítsége nélkül semmi sem sikerülhet.
Egyszerre jelzi a kockázat vállalását és határait, valamint a munkamegosztást is a gyógyulás egészére nézve.
Tiltja a misztikum bevitelét az orvostudományba, szerinte nincsenek démoni betegségek.
Minden betegség egyedi eset, a korábbi tapasztalat legfeljebb segítség lehet.

9. Empedoklész és a nedvek tana

Tűz, levegő, víz , föld- a világ négy eleme megfelel a szervezet négy nedvének, ebből adódóan négy alkatnak.
A vér-szangvinikus, a sárga epe-kolerikus, a nyálka-melankolikus,a fekete epe-flegmatikus alkat. (Tisztázni, melyik micsoda!)
Az orvos egyensúlyokat állítson helyre-hidegrázás esetén meleget, láz esetén hideget juttasson  a szervezetbe.
Hibás filozófiai analógiára épül, mely szerint a kicsi( az ember) magában hordja a nagyot ( a világot).

Periklész kora

A 480-as évek perzsa háborúiban aratott győzelem után emelkedik fel a klasszikus Athén. Vezetője volt a perzsaellenes harcoknk, helytállt szárazföldön és flottaépítésben is. Társadalmi rendszere, a demokrácia a köznép bevonását is lehetővé tette az államügyekbe.
Magasszintű kereskedelmével hallatlan gazdagságot halmozott fel. 
A művészet és a tudomány képviselőit egy évszázadon át vonzotta.
Mi csak a nagy filozófusok azon nézeteivel foglalkozunk, amelyek a tudományos fejlődés főbb vonalához tartoznak.
Sajátos módon jónéhány nagy tekintélyű elgondolás  negatív hozzájárulás a tudományhoz, érdekes lesz viszont ezek későbbi cáfolata, vagyis a mit döntöttek meg című fejezet. 




10. Szókratész (468-400)

A korabeli Athén jelességei, a szofisták az érvényesülés útját a szavakkal való bánás képességében jelölték meg.( lásd a király esetét, aki akasztással fenyegette a hazugokat).
Szókratész tudományosan is érdekes vitamódszerével tette tönkre őket: értetlen butát színlelve addig kérdezett vissza rájuk, míg ki nem derült, hogy nem tudnak definiálni egyetlen általuk használt fogalmat sem.
Ez ugyan filozófia főként, de pontosságra szoktatja és definiálásra a tudósokat is.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
11. Platón

Ie. 387-347 között  Akadémiáján nevelte fel tanítványai egész körét. Jeles filozófus, akinek az államelmélet sokat köszönhet. A tudományt azonban tévútra vitte. A matematikát és a csillagászatot kapcsolta össze. Az égbolt tökéletes, a bolygók szabályos mozgásai harmóniát képeznek, ami jelzi a rendszer isteni tökéletességét. A Föld mozgását viszont tagadta.

12. Arisztotelész (384-322)

Logikus és természetfilozófus, Szókratész és Platón morális-idealista beütései nélkül. Szakított Platónnal, saját iskolája a Lükeion( Líceum).
Működése az athéni demokrácia hanyatlásával és Nagy Sándor felemelkedésével esik egybe, akinek nevelője is volt. A makedón hódítások révén más országok tudományos ismereteiből is szerzett, de az ő nézetei is terjedtek. Hierarchikus gondolkodó, az eleve elrendeltség és az alárendeltség filozófusa.

A/Osztályozó logikája
A dolgok hasonlósága és különbözősége mentén csoportosított: miben hasonlít-ez a dolog neme. Miben különbözik- ez a dolog egyedisége. De: az általános megismerhető-e az egyes és különös ismerete nélkül?

B/ Enciklopédizmusa
Összképet próbált alkotni az akkor ismert világ minél több oldaláról. Szerinte a föld, a víz és a levegő élőlényei a nekik leginkább megfelelő helyen léteznek, születnek, romlanak és halnak meg. A világ keletkezése nem érdekelte, szerinte mindig ilyen volt , mert így ésszerű. A változást nem igazán kedvelte.

C/ Fizikája
Nem  a mi fogalmaink szerint érti. Nem az az anyag mozgástörvényeit kutatja. Bármely lény vagy dolog természetét, növekedési és cselekvési törvényszerűségeit érti alatta.
Az égbolt törvényszerűségeiről vallott nézeteit többé-kevésbé átvette az utókor, így nem is igazán keresztény , hanem tőle származó eszmerendszer  miatt került bajba Bruno és Galilei. 

D/Teleológiája

Fizikai világképe az általa eszményített alárendeltségen alapuló társadalmi rendszer kivetítése. Mindennek adott helye van. Mozgás akkor keletkezik, ha valami visszatörekszik a helyére, ahonnan kimozdult.
A madár arra van, hogy repüljön, a hal arra, hogy ússzon. Minden rendeltetésszerűen működik. Így viszont, a cél felől magyarázva, az adott dolog saját természetét, belső törvényeit nem lehet kutatni.

E/ Mozgás és vákuum

Vannak mozgatott mozgások-az evezés, a ló a kocsi előtt. Ennek analógiájára mozgatja szerinte a külső égi szférákat a mozdulatlan mozgató. A nyíllövés esetén pl. a levegő mozog-nyílik és zárul a nyílvessző előtt és után.
Ebből igen furcsa következtetés adódik: ha bizonyos mozgásokhoz levegő kell, akkor levegőnek mindenhol lennie kell, ergo üres tér, vákuum sehol sem lehet.
Nem fogadhatja el az űr létezését, mert ez atomizmushoz, ateizmushoz vezetne.

F/ Biológiája

Itt jól érvényesül a célokság elve az osztályozásnál, mivel kifejezi a környezeti alkalmazkodást. Pl. a farkas fogai Piroska esetében.
Természeti lépcsőfokokban gondolkodott. Ásványok.növények-állatok-ember. De fejlődésről itt sem beszél. Minden kész és úgy jó ahogy van. Az  emlősállat tökéletlen ember. A hal tökéletlen emlős.
Vannak születetten érdemesebbek-ez a társadalmi gondolat a hibás kiindulópont.

G/ Utóhatása

Filozófiája a tökéletesség keresése révén találta meg Istent, teocentrikus és változásellenes volt. Tekintélye óriási. A középkori skolasztika ezért vett át sok mindent tőle, belesimult a keresztény filozófiába és betett a tudománynak.
De  ő volt az első átfogó rendszerező, és iskolája hihetetlen mennyiségű adatot gyűjtött fel.
Nélküle sokat nem tudnánk a görögökről, ismereteikről.
Mindennek foglalkozott és sokat tévedett. Mai ismereteink szerint!

A hellenikus kor

Athén hanyatlása után, a 300-as évek közepétől a makedón nagyhatalom felemelkedésével a kor politikai viszonyai is átalakulnak. A görög kultúra makedón közvetítéssel terjed el az akkor ismert világban.
A nagy, koncentrált birodalmi egységekben a filozófia háttérbe szorul, ismét a természettudomány és a technika virágkora következik, mindennapi problémákat kell megoldani a vegyes etnikumú, nagy kiterjedésű területeken. Nagy, iparra szakosodott városok jönnek létre, ez is a technikának kedvez.

1. Az Alexandriai Múzeum

330 és 200 között a Musszeion egyfajta gyűjtő-és kutatóintézetként fogta össze a kor tudományának görög és ókori keleti ágait.Magasan képzett, államilag dotált kutatói egymás nézeteit vitatva, alaposan vizsgálódva jutottak új eredményekhez.
Sokkal pontosabb eredményeik voltak, mint Arisztotelésznek, de kevésbé érthetőek, így a makedón hatalom válságával feledésbe merültek.


2. Eukleidész

A hellenisztikus matematika alapvetően geometriai, az algebrát alacsonyabb rendűnek tekinti. Öt jegyig meghatározták a pí értékszámát, gömb- és hengertérfogat , valamint felületszámításokat tudtak végezni.
Eukleidész az első, aki axiómákból deduktív levezetéssel dolgozott, magától értetődő elvek igazolását tartotta fontosnak. A " bizonyítsa be" kezdetű tanítási szöveg innentől ered.

3. Hellenikus csillagászat

Jelentősége a matematikai és fizikai ismeretek kapcsolásában áll. Héraklidész már a Nap körül keringtette a bolygókat, kivéve a Földet és a Holdat. Arisztarkhosz az első, aki a Nap köré szervezte a Naprendszert. Arab közvetítéssel ez a nézet jutott el Kopernikusz koráig, a maga idejében ronda eretnekség volt.

4. Földrajztudomány

Eratoszthenész megállapítja -250 mérföld eltéréssel csak- a Föld kerületét. Az alexandriaiak méréseiket és a követi jelentéseket szinkronba hozva szerkesztik térképeiket az akkor ismert világról.

5. Mechanika

Arkhimédész kidolgozza statikai rendszerét a mechanikai erők egyensúlyáról. Hidrosztatikai méréseinek eredménye a vízbe mártott testek vízkiszorításának híres tétele, ez pl. fontos lesz a hajóépítésnél. Tükrei félelmetes hadieszközök.
Hérón a sűrített levegő és  gőz felhasználásán dolgozik, szivattyúk, orgonák, templomi csodák mestere, az első gőzgép és gőzkocsi megalkotója, lökhajtásos gőzzel.
Igény azonban a levegő- és gőzgépek tömeges felhasználására nincs, így azok feledésbe merülnek. A rabszolgamunka olcsóbb termelési eszköz.

6. Galenosz orvostana

Kísérletező, az állatokon végzett boncolás úttörője. Könyvben összegezte elődei nézeteit, tőle tudjuk, hogy hogy az idegek működését, a pulzus klinikai felhasználhatóságát, az érző-és mozgató idegek fontosságát felismerték e korban, sőt sejtették az agytekervények jelentőségét is.

Róma jelentéktelensége

A tudomány-és technikatörténet nagy üres lapja a római birodalom. Nem meglepő. A politikában oly jelentőssé váló hatalom szinte csak átvételekkel élt. Sejthetően a közvetlen hasznot nem hajtó tevékenységek lenézése, a birodalmi gőg vezetett ide.
Másfelől amit a görögök feltaláltak, a hellenikus kor elterjesztett, azt Róma készen kapta, brtokba vette.
A keletkezés-fejlődés-elhalás hármas egységének harmadik láncszeme voltak csupán.
Viszont az ie. 200-as évektől a Kr. u. 400-as évekig ők voltak a központ. Ez a 600 év feltehetően sok mindent eltörölt az emberi emlékezetből, ami létező felfedezés lehetett az ókorban.
Magas civilizációs fokon éltek, útjaik, hídjaik, vízvezetékeik, épületeik azonban a barbár népvándorlás évszázadaiban nagyrészt megsemmisültek
Mire az ókor vége tért, az addigi civilizáció jóformán összeomlott.

A középkor kezdetei

Nehéz vitatni, hogy 500 és 1000 között a történelem egyik legzavarosabb korszaka zajlott. A népvándorlás közel 800 évig tartó hullámzása 200 és 1000 között szétverte Rómát, a perifériára szorította Bizáncot, az egymásra zúduló népek hullámai lehetetlenné tették szilárd államalakulatok létrejöttét.
A fennmaradó Bizánc, a 600-as évektől kialakuló arab birodalom, a 700-800-as évek frank állama egyfajta kivétel.
Ebben a kavargásban a kereszténység kolostorai, helyi szervezetei örökítik át az alapvető tudást, technikai ismereteket pl. a földművelésről.
Maga a kereszténység azonban, lévén hitre alapuló, nem segítette a tudomány felfutását.
A korai középkorban nem állt szemben vele, hiszen egyszerűen a saját fennmaradásáért küzdött, de a fejlesztéshez amúgy sem voltak meg a feltételek.
Más lesz a hit és a tudomány viszonya a késő középkorban, ahol éles harcot vívtak.

Az iszlám

Az egyistenhitre építő mohamedán vallás a 600-as években összefogta a vallásilag megosztott arab törzseket. Mohamed és követői győztek a perzsák és Bizánc seregei felett, a létrejövő birodalom Közép-Ázsiától Spanyolországig terjedt, magába foglalta Róma összes afrikai és ázsiai provinciáját, sőt India egy részét is.
Óriási területen zajló szabad kereskedelmi övezet jött létre. A birodalmi keret és az információ gyors áramlása különös ötvözetet alkotott.
Számos központ jött létre, Cordoba, Alexandria, Bagdad, Kairó, Damaszkusz és mekka egyaránt fontos város volt. Nem centralizálódott-római mintára- egy városba a birodalom.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 
Az arab tudomány

1. A görög hagyomány felélesztése

Az Abbaszida-dinasztia a 750-es évektől Bagdadban fokozottan támogatta a görög könyvek fordíttatását. Ez főként filozófiai és természettudományos munkákra terjedt ki. Folklórt és irodalmat nem fordítottak, ilyen nekik is volt. ( Ezeregyéjszaka )
Különös játéka  a sorsnak: A természettudományokat az arabok, a humán tudományokat a reneszánsz emelte át korunkba. Lehet, hogy részben ez a kétfajta megközelítés a jelenlegi tudományos válaszfalak oka?

2. Az arab tudósok társadalmi helyzete

Vallásilag mindig is gyanúsak voltak, a fanatikusok támadták őket. De a kor kalifái és emírjei masszívan támogatták őket a 700-as és az 1100-as évek között. Nyugodt körülmények között, udvarokban dolgozhattak, megrendelésre.Később, ahogy az iszlám egysége és kulturális befolyása gyengült, számos támadás érte őket, a művelt megrendelők köre eltűnt, maradtak a iszlám szent harcosai, akik nem kedvelték a tudákosokat.
A tudományos megközelítés egészen sajátos: hittek az iszlám hitben, de hittek abban is, hogy ennek a tudományhoz semmi köze, más terület.
3. Az iszlám tudomány jellege

Három gyenge pont: 1. Az iszlám tudományba befolytak miszticizáló, neoplatonista nézetek, számmágia Püthagorasztól és a minőségek hierarchiája Arisztotelésztől. Össze is kapcsolták, ami máig ható nehézség az arab gondolkodásban.
2. Az alkímia és asztrológia nagy tudomány volt a szemükben.
3.Kritikátlanul szemlélték a csodált görög szerzőket
A tudomány egységét a filozófia biztosítja. Ikertudomány az orvoslás és a csillagászat, az asztrológia, amely kapcsolatot teremt közöttük. Megint Empedoklész és a makro-mikrokozmosz esete áll fenn, az van bent, ami kint is, a világmindenségben.
Kézikönyveket egészen jókat írtak: Al-Fergani Csillagászati kézikönyve, vagy Averroes Orvostudományi kötete 7-800 évvel később is komoly szakkönyv volt a keresztény Európában.
Az arab szintézis görög, ókori keleti, indiai és kínai ismereteket foglalt egybe.

4. Az arab matematika

Az iszlám matematikusai főként a számelmélet és a trigonometria területén jeleskedtek. Utóbbi a csillagászat és a földmérés területén volt fontos, előbbi átvette és saját képére alakította a hindu számjegyírást, a ma is használatos arab számjegyek rendszerét alakítva ki.
Ez forradalmi változás, innentől az egyszerű jelölést megtanulva bárki számolhatott, hasonlóan fontos, mint az ábécé bevezetése az írásban.
Az ismeretlen mennyiségek egyenletszerű kezelésére vonatkozó indiai tudásból fejlődött ki az algebra az araboknál, névadója Al-Khvarizmi.

5. Csillagászat

A geocentrikus, ptolemaioszi világképet kritikátlanul átvették, ugyanakkor 900 évnyi obszervatóriumi megfigyelési anyagot hagytak a reneszánszra. Haran városa volt a fő megfigyelő központ, itt még az iszlám sem szólt közbe, itt ugyanis egy zsidó törzs lakott, márpedig az iszlám az Írás népét nem engedte bántani.

6. Földrajztudomány

Gyakorlati jelleggel űzték, Ázsia és Ézsak-Afrika földrajzának megalapozása nekik köszönhető, ide a görög tudás nem terjedt ki. Utazóik tárgyilagos, néprajzilag pontos leírásokkal gazdagították az ismeretanyagot. Al-Birúni 1100 körül nagy könyvet írt Indiáról, e könyv a hindu ország és társadalom egyik legjobb leírása.
830 körül egy kalifa (!) rendelte el, hogy a szélességi fokok jó meghatározásához két különböző mérést végezzenek el mindig, 1500 körül lesz erre európai vállalkozó a francia Fernel személyében.

7. Orvostudomány  

Minden nagy iszlám tudós orvos is volt, óriási tekintéllyel. Az éghajlati hatások, a speciálisan egy-egy területre jellemző betegségek vizsgálata, a higiénia fontossága és az étrend ésszerűsítése mind arab eredmény.



8. Optika-Fontos!

A szembetegségek a forró égövi országokban igen gyakoriak. Így lehetséges, hogy a látás vizsgálata,  a szem szerkezetének tanulmányozása és a szemsebészet különösen magas fokot ért el. E kutatások vezettek el a fénytörés vizsgálatához. Magasfokú optika alakult ki.
Kristály- és üveglencséket csiszoltak olvasáshoz és nagyításhoz, ezzel megteremtve azt a vonalat, amely egyszer majd a mikroszkópok, teleszkópok, fényképezőgépek  világához vezet el.

9. Kémia-Fontos!

Szemben a görögökkel, az iszlám nem vetette meg a kétkezi mesterségeket. A kémia tapasztalati jellegű tudomány, itt ennek nagy jelentősége van. Az arabok tökéletesítették a lombikot, ők desztilláltak először. ( Alkoholt nem pároltak le-nem voltak iszákosak.)
A gyakorlati eredményeket az orvosi képzettségű tudósok megvitatták, rendszerezték.
Analógiásan gondolkodtak: az egyes anyagok közös vonásait keresték, nem az okszerűségeket.
Tömegesen termeltek szódát, timsót, vasgálicot, salétromot és sókat, magasan fejlett textiliparuk igényelte a vegyészetet.

 Az iszlám kultúra hanyatlása

Több okra is visszavezethető. A XI. századra egyértelmű az iszlám világ válsága. A parasti rétegek mérhetetlen kifosztása nem ésszerű, megsemmisíti az ipar felvevő piacát, amely így vissszaesik.
A túl nagy területet átfogó birodalom igazgatása elnehezül, majd egyre kisebb egységek decentralizált, helyi érdekű vezetése alá kerül.
Mongol és oszmán-török betörések gyengítik katonailag az arab országokat.
A hódítók átveszik az iszlámot, ám annak fanatikusan vallásos formáját erősítik.
Fosztogató jellegű., lerabló katonai feudalizmus jön létre-szpáhi szisztéma- a tudomány mögül eltűnik a társadalmi megrendelés, ellene fordul a politika és a vallás.
A keresztes hadjáratok révén az alakuló új  Európa átveszi az iszlám tudás számára is fontos részeit.


 A középkori Európa átalakulása

Nem célunk, hogy a kora keresztény Európa politikatörténetével foglalkozzunk. Szintén nem érdekes számunkra, hogy a hit és a tudomány ellentéte a XI-XV. században milyen mértékben fogta vissza a tudományos fejlődést. Maradjunk annyiban, hogy nagyon.
Az arisztotelészi hatásokat átvevő egyházi skolasztika a hierarchikus világképre épített, a tudást egyházi körökre monopolizálta, az információ visszafogásával ért el számos célt.

A gazdasági fejlődés, amely az európai feudalizmus fölényét az iszlámmal szemben megalapozta, azonban utat nyitott a technika előtérbe kerülésének. Többet, jobban termelni, szállítani, messzebbre eljuttatni, hatékonyabbnak lenni-ez fontos volt.A nagy középkori technikai újítások átvételek, egy részük kínai eredetű.

A XI-XV. századi Európa sok, egymástól elszigeteltnek látszó technikai újítást produkált.
Együttes hatásuk nélkül azonban nincs reneszánsz és nincs tudományos fejlődés sem.
Praktikus ismeretek nagyarányú halmozódása esetén egyre gyorsuló üteművé lesz a változás, szükségessé válik a rendszerezés.
Két dolog nagyon is hangsúlyos: a gazdasági érdek, a technikai fejlődés és  a szemléletváltás összefüggése, illetve a biliárdeffektus, a mi mire hat és hat vissza problémája, ahogy James Burke mondja. 

A középkori Európa  találmányai

1. A hámiga. A XI. században átkerül a hámiga Európába. A kínaiak már 500 éve használták. A korábban használt hámszíj a lovak szügyét és légcsövét szorította, a hámiga a ló vállát támasztotta, a terhelés ötszörösére nőhetett. A szállításban és a földművelésben ez igen nagy változás.

2. A malmok , a szél és víz felhasználása

A másik nagy dobás a malmok megjelenése. A vízimalom Kínából, a szélmalom Perzsiából került át és terjedt el.
Nemcsak őrlésre volt persze használható ez az erőforrás, hanem ide-oda mozgatás esetén fafűrészelésre, fújtatásra és kovácsoláshoz is.
Az ezeket megépítő malomácsok és malomkovácsok a középkori Európa legjobb mechanikusai, hajtóművet, gátat, zsilipet egyaránt tudtak konstruálni és kezelni. Ez egyszerre mechanikai és hidraulikai tudást is igényelt.

3. Időmérés

A billenő áttétellel működő kerekes toronyóra- szerkezet presztízs jelleggel jelent meg a középkori városokban. Helyettesítette a toronyóra őrét, aki óránként szabadította fel a súlyt és ütötte el a kellő számú óraütést. Mi tudjuk, hogy ezt az elvet a kínaiak ismerték korábban is, feltehetően azonban ez nem átvétel, hanem spanyolviasz jellegű újrafeltalálás eredménye.

4. Iránytű

Ez teljesen kínai találmány. A kínai kedvelte a geomantiát, a földjóslást. Tárgyakat dobott egy tálba, elhelyezkedésükből jósolt. Ha a szentnek tartott mágnesvasércből készült követ dobták a tálba, az mindig ugyanabba az irányba fordult. A mágnessel érintett vasdarab, a hevítés közben észak-déli irányban fekvő vasrúd ugyanígy viselkedik.
A kínai vízen úszó fadarabra kötötte a mágneses vasdarabot, ez volt a vízi iránytű.
nem tudjuk, mikor és hogyan került át Európába, de a XI. században már tudunk róla, végleges, szélrózsás és alaplapos formája itáliai eredetű, XIII. századi munka.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5. A fartőkére szerelt kormány 

Ez is kínai átvétel. A kínai dzsunka egy olyan bambusztutaj, melynek orrát és farát megemelik, így gerince nincs, a kormány csak a far középvonalán helyezkedhet el.
A XIII. században Európa a farra szerelt kormányoszlopra helyezte a kormányt, az addigi oldalra helyezett evezőkormány helyett, ezt kiegészítve a hosszvitorlával srégen szélirányban, hátszél nélkül is lehetett haladni.
Iránytű és farkormány használatával hosszabb, óceáni hajóutak is lehetővé váltak.


6. Navigáció

Szükségessé válik a szabatos előzetes helymeghatározás képessége. Ki kell fejleszteni a hajófedélzeti műszereket. Meg kell tudni határozni valahogy a hosszúsági fokokat. Ez tudományos ügy is, a csillagászat és a földrajz területét érinti.
A térkép-és számlapkészítők különösen megbecsült mesterek lesznek. Munkásságuk a mérési pontosság követelményét erősíti. Portugáliában, Sagresben Tengerész Henrik herceg kutatóintézetet hoz létre tengerhajózási célokra a XV. században.


7. A lőpor és az ágyú

A lőpor kínai eredetű találmány. A salétrom izzó faszénnel érintkezve lobban és robban. A kínaiak tűzijátékok és röppentyűk készítésére használták.
A bizánciak tűzcsővel használták, le-leégetve egy-egy arab hajóhadat.
Nyugat-Európa találmánya az ágyú. Az ágyú  nem nagyobb hatótávolságú vagy átütőerejű kezdetben, mint a katapultok.
Csak olcsóbb és jobban mozgatható. Elterjedése azonban technikai fejlődésével együtt döntő fölényt biztosított a hagyományos fegyverekkel szemben. 

8. A lőpor hatása a kémiára és a fizikára

Lőport csak káliumnitrát felhasználásával lehet csinálni. Ehhez szét kell választani és meg kell tisztítani különféle sókat. Ha az ember lőport készít, elgondolkodhat az oldódás és a kristályosodás kémiai problémáin. Foglalkozni kell az égési folyamatokkal.
Másfelől lehet variálni a robbanások kapcsán a tűz gyakorlati, fizikai hasznosíthatóságán is.
Mechanikailag is érdekes ügy: a ballisztika dinamikus testek heves mozgásait kellett, hogy tanulmányozza.
Az új mechanika erősen matematikai alapú lett: számszerű eredményekből indult ki.

9. Desztilláció és alkoholkészítés

Az arabok desztilláltak, de az alkoholkészítésre a XIV. században Salernóban került sor. A gőzöket felfogó edény vagy lombik kellő hűtése közben az alkohol és a víz lecsapódott. A párlat jó orvosság és szíverősítő volt, később annyira erős szeszek jöttek létre , amelyeket meg is lehetett gyújtani. Az alkohol robbanásszerű elterjedése az 1300-as évekre tehető, a pestisjárványok idején csodaszernek hitték.
A szeszfőzésből nőtt ki az első tudományosan is megalapozott vegyipari tevékenység.

10. Papírkészítés és könyvnyomtatás

Az i.e. I. századtól Kínában-Caj Lun- használták a papírt. Arab közvetítéssel jött át Európába, itt aztán tömegesen terjedt el, mivel a pergamen rosszabb és drágább volt. Olyan sokat termeltek belőle, hogy hiány mutatkozott írnokokból és másolókból, ez vezet el többek között a gyorsított másolás és a könyvnyomtatás társadalmi igényéhez.
Keleten  az imaszövegeket sokszorosították, meg a papírpénzt, Nyugaton ezzel szemben a jövendőmondó kártyák, majd a búcsúcédulák és a szentképek jelentettek igényt.
Johann Gutenberg nyomdája tehát nem új a Nap alatt, de megjelenése máig ható következményekkel jár.
Ott és akkor a technikai eljárások továbbadását könnyítette meg nagymértékben, szöveges és rajzos formában.

A modern tudomány születése

Az új tudomány születését 3 szakaszra bontják a politikai korszakokra való tekintettel.

A/ A reneszánsz  kora (1450-1550) Ide tartozik a reneszánsz , a reformáció, a ngy földrajzi felfedezések és a spanyol világhatalom kora.
A korszak nagy egyéniségei: Andreas Vesalius orvos, Leonardo da Vinci, mint mechanikus és Nicolaus Kopernikusz csillagász.
B/ A vallásháborúk kora (1550-1650) Ez a nagy pénzügyi válság ideje, az amerikai és keleti piacok megnyitásának kora, a harmincéves háborúval záruló katolikus-protestáns harcok ideje, az elején a németalföldi, a végén az angol polgári forradalom áll.
A korszak nagy egyéniségei  Galileo Galilei,  Johann Kepler csillagászok, William Harvey angol orvos, valamint két, a tudományban is érintett filozófus: Francis Bacon és René Descartes.
C/ Ez a polgárság és a monarchia együttélésének kora (1650-1700), az angol ipari és a holland kereskedelmi nagyhatalom megalapozásának ideje.
Itt alakul ki teljesen az új tudomány és kutatásszervezési modellje, ez a mechanikai és matematikai alapú természetbölcselet kora. Nagy egyéniségei Robert Hooke kísérleti fizikus, Christian Huygens fizikus, Isaac Newton matematikus és fizikus, Robert Boyle kémikus.


A reneszánsz kora

Ne ragadjunk bele az eseménytörténetbe, Kolumbuszról, Lutherről, vagy Michelangelóról elég sokat tudhatunk. Vesézzük ki a lényeget.
A reneszánsz és a reformáció két különböző oldala ugyanannak a gondolkodásnak, amely a rögzített és örökletes rangokon alapuló társadalmi viszonyokat az áru és a munkaerő adásvételén alapuló rendszerrel igyekszik felváltani.
Mindkettő korábbi mintákra hivatkozik vissza: a reneszánsz az antik, a reformáció a puritán ókeresztény mintákat veszi alapul.
Nem esztétikai okokból teszik. A szabadabb, nyitottabb, kérdező-kereső görög gondolkodás mintája az egyetlen út a tekintélyelven összefonódott arisztotelészi-skolasztikus világkép meghaladására, ez azonban nem kezdhető ki a tekintélyelvű egyházi szervezet megtámadása nélkül. Ahhoz, hogy más társadalmi  rétegek és más gondolatmenetek tert nyerjenek, a régieket háttérbe kell szorítani.
A reneszánsz szellemi nyitottsága és a reformáció hierarchia-ellenessége további lendületet kap a nagy földrajzi felfedezések földrajzi értelemben vett térnyitásától.
Itt nem az érvényesül, aki megteheti pozíciójánál fogva, hanem aki a leggyorsabban reagál.
A gazdasági érdek a nagyon gyors profitszerzés lesz, ez új rétegeket emel a hatalomba, akik a gyors gazdagodás és siker érdekében mindent megtesznek, eljön a társadalmi igény a tudomány és a technika pragmatikus felhasználására.
Ilyen értelemben ez a szakasz a rombolás és térnyitás kora.

1. A reneszánsz orvoslás és Vesalius

Itáliában találhatók a korszak legjobb orvosegyetemei. Ez részben szerencse is, hiszen itt a legerősebb a reneszánsz. Ezek igazi egyetemek, akik természettudományos kutatással is foglalkoznak. A külföldi diákok ide kerülve belecsöppennek egy másfajta szakmai felfogásba és szellemi közegbe. Művészek, csillagászok, matematikusok, mérnökök keresik egymás társaságát, tanulnak egymástól. Az orvoslás boncol, felméri a testet, térképet, tervrajzot készít róla. Anatómiáról, fiziológiáról és patológiáról innentől beszélhetünk. Ez a fajta munka nagyon betett a korábbi tekintélyeknek és a mágikus magyarázatoknak.
A spekuláció végre háttérbe kerül, tapasztalatokról, kísérletekről folyik a szó.
1543-ban megjelenik Andreas Vesalius (1514-1564) nagy műve: De Humani Corporis Fabrica- ez az emberi test szerveinek első, minden részletre kiterjedő leírása, a reneszánsz kor egyik legnagyobb műve.
A korszak másik nagy orvosa  Ambroise Paré (1510-1590), aki a lőtt sebek kezelésében szerzett gyakorlatát rendszerezve a sebészet egyik úttörője.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. A reneszánsz mérnöki tudomány- Leonardo da Vinci.

A művészet, az építészet és a mérnöki tudás nem válik szét élesen a reneszánszban. Székesegyházat építeni, mocsarat lecsapolni, várostromot előkészíteni- ezt lehet egyszerre is csinálni. A geometriai és a mechanikai tudás, az anyagok ismerete alapkövetelmény egy művésszel szemben.
A korszak legjobbja a zseniális Leonardo. Milánó hercegének 4 oldalban írja le, miféle hadiszerszámokat tud készíteni, a végén megjegyzi, hogy festeni is tud egy kissé.
Ránkmaradt jegyzetfüzeteiből kiderül, hogy sokat tanult a fémmunkás és gépépítő mesterektől. Rengeteg terve volt: a repülés problémáját a madarak röptének megfigyelésén alapuló modellkísérleteivel, számításokkal és teljes méretarányú gépek próbájával tudományosan végigtanulmányozta. ott még nem juthatott eredményre, de jó úton indult el.
Csinált hengermű-terveket, lépegető csatornaásó-gépeket tevezett, minden feladatra kitalált egy-egy gépet, le is tudta rajzolni őket, ám nem ismerhette  a statika és a dinamika alaptörvényeit, nem volt megfelelő erőgépe, gőzgépe-így a realizálás nem sikerülhetett.
Ha már festett, akkor optikai és anatómiai kutatásokat is végzett ehhez.
A mozgás és az erő problámái is foglakoztatták.
Problémája az egyetemet nem végzett, rendszeres matematikai képzést nem kapott zsenié, ráérez valamire, de teljesen módszeresen nem tudja átgondolni, levezetni.

3. A reneszánsz földrajztudomány

A nagy földrajzi felfedezőutak olasz és német városok földrajztudományi munkáira alapoztak.
A görög földrajztudományt összekapcsolták Marco Polo és más utazók útinaplóival, a tengerhajósok megfigyeléseivel. Egyszerűsített csillagászati táblázatok és térképek készültek
a hajósok számára, azzal a nem titkolt céllal, hogy a földrajzi utazások közvetlen gazdasági haszonnal járhatnak.
Tengerész Henrik sagrsesi udvarában a kor legjobb térképészei és csillgászai boroshordó-jellegű tengerészkapitányokkal dolgotak össze, hogy elmélet és gyakorlat összhangban legyen.
Elméleti oldalról a német Johannes Müller trigonometriai módszerekkel vizsgálta felül az araboktól maradt csillagászati és navigációs táblákat, olyan segéddel, mint a híres festő, Albrecht Dürer.
A kolumbuszi út abból indult ki, hogya Vörös-tenger helyett, melyet a törökök uraltak, másként kellene eljutni az Indiai-óceánra.
Ezt meg lehetett csinálni Afrika körülhajózásával, erről szól Vasco da Gama 1497-es útja, ez volt a portugál megoldás.
A másik elmélet szerint, amelyet Toscanelli firenzei csillagász hirdetett, az óceánon nyugati, még ismeretlen irányba indulva is lehetséges ez az út.  Ugyan féltek attól, hogy a merész utazó leeshet a világ pereméről, de hátha sikerül.
Kolumbusz csodálatos fantaszta volt, (Depardieu jól játssza) aki kihajtotta a szédületes úthoz szükséges pénzt. A spanyol megoldás radikálisan merész a portugálhoz képest, egyfajta bele a
semmibe.
A zárást Magellán Föld körüli útja jelentette, de nem ő hajózta körül a Földet. Őt megölték, így maláj szolgája volt az első ember, aki valóban járt a Föld körül.


4. A földrajzi utak tudományos hatása

A navigáció és a hajóépítés robbanásszerű fejlődésnek indult. Aki iránytűt, jó térképet és műszert tudott készíteni, keresett emberré vált. Megnyíltak az első navigációs iskolák, a csillagos ég nem asztrológiai okokból volt már érdekes.
Jean Fernel meghatározta a hosszúsági fokokat. Azt írja Fernel egy művében: "Korunk hajósai új földdel ajándékoztak meg bennünket, Platón és Arisztotelész nem ismerne rá a felismerhetetlenségig megváltozott földrajztudományra."

5. Kopernikusz és a  csillagászati forradalom kezdete

( ez a rész nem tördelt kronológiára épül, átlépi annak korlátait.)

A leíró csillagászat rengeteg megfigyelése és szabatos matematikája lehetővé tette, hogy a bármely hipotézist ellenőrizhessenek. A Föld viszont szemmel láthatóan egy helyben állt, a bolygók viszont szemmel láthatóan mozogtak.
Nicolaus Kopernikusz csillagászatot, orvostudományt és jogot tanult Itália egyetemein. Frauenberg városának kanonokjaként hadügyi és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott -nappal. Éjjel csillagászkodott. 
De Revolutionis Orbium Coelestium c. műve halála évében, 1543-ban, Vesalius nagy anatómiai művével egyidőben jelent meg.
Lényege egy olyan gömb-rendszer elképzelése, amelyben a középpont a Nap, a Föld forog körülötte, és jónéhány példával igazolta, hogy szinte minden csillagászati számítás beigazolható e rendszer mentén.
Nem hatott azonnal. Ismerünk 1551-ből olyan porosz táblázatot, amely már erre a rendszerre épül.
De voltak ellenvetések is. Ha a Föld forog, miért nem térnek el a lövedékek az egyenes iránytól? Ha a föld forog, miért nem keletkezik a keringés során hatalmas szélvihar? Ezek a kérdések már Galileire vártak, mint bizonyítóra.
Nem ez a lényeg. Kopernikusz kimondta: Nyílt világegyetem van, nem zárt szférák. Ennek a nyílt világegyetemnek a Föld csupán részecskéje, nem a közepe.
Mi van az éggel? Mi az, hogy ég? Mi van még az égben? Ezek a kérdések jelennek meg Giordano Bruno-nál. 

6. A csillagászat fejlődése és Kepler elméletei

Uraniborgban, Dániában felépül az első komoly csillagvizsgáló. vezetője Tycho Brahe
( 1546-1601). Megfigyelései az állócsillagok és a bolygók helyzetéről megdöntik az eddig ismert adatokat. Szerinte a bolygók a Nap körül keringenek, viszont a Nap a Föld körül.
Ez egy geocentrikus változatú kopernicizmus. 
Brahe asszisztense jutott a legmesszebb. Brahe nevét csak egy holdkráter őrzi, Johannes Kepler, az asszisztens (1571-1630) túljutott mesterén. Különös alak volt, kínosan objektív méréseit kombinálta a püthagoreus számmisztikával, modern csillagászatot és asztrológiát egyaránt csinált, alakját jól örökíti meg Madách a Tragédia prágai színében.
Kopernikusz szerint a bolygók körpályán mozognak a Nap körül, ezt azonban a mérések nem igazolták. Kepler évek alatt jutott el számításaival odáig, hogy kijelenthesse: A bolygópályák elliptikusak, az ellipszis fókuszában a Nappal.
Ez 300 évig jónak bizonyult, Einstein tudása kellett ahhoz, hogy le lehessen vezetni: Az ellipszisek nem teljesen szabályosak.
Kepler meghatározta a bolygók haladási sebességét is. Mindez együtt kivégezte az arisztotelészi csillagászat fő tételét az ég tökéletesen végbemenő körmozgásairól, és igazolta matematikailag is Kopernikuszt.

7. A távcső szerepe és Galilei

1600 körül egy gyerek két lencsét egymás mögé tartott egy műhelyben és közelebbről látta a távolabbi tárgyakat. Ez Angliában történt, egy szemüvegkészítő műhelyben. Egyike a tudomány nagy véletleneinek, hogy megszületett a távcső. A gyerek neve nem maradt ránk.
Az új eszköz megjelenése óriási változást hozott, az égbolt átláthatóvá és közelivé vált.
Galleo Galilei ( 1564-1642) a padovai egyetem fizikusprofesszora egy maga kreálta látcsővel fogott neki az égbolt áttekintésének. Percek alatt rájött, hogya Hold nem tökéletes gömb, hegy- és vízrajza van, rájött még, hogy a Vénusz ugynúgy viselkedik, mint a fogyó és növekvő Hold, és a Jupiter holdjait megtalálva -az első hármat- megállapította azok keringését a bolygó körül. Ott volt a kopernikuszi rendszer, láthatóan, kicsiben.
A mester itt még nem állt meg. A szabadesést tanulmányozta tovább, súlyokat dobált le a pisai ferde torony tetejéről. Fokozatosan rájött, hogy a zuhanó tárgy sebessége nem a megtett úttal, hanem az esés időtartamával arányos. Itt kezdődik a kísérleti fizika.
A mester folytatta. A statikus és dinamikus mozgások, vagyis a kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan erők tanulmányozása vezette el a szilárdságtan matematikai megalapozásához.
Végső fokon aztán mond egy igen fontosat: a tárgyak kiterjedése, sűrűsége  és helyzete tárgyalható egzakt módon, matematikailag, a többi emberi megfogalmazás, az íz, a szín nem vezethető le axiomatikusan.
1632-ben közzétette híres művét, a Dialogo-t, olasz nyelven, hogy mindenki érthesse, ebben szembeállította a ptolemaioszi és a kopernikuszi rendszert, levezette és bizonyította előbbi képtelenségét.     
Óriási tudományos tekintálye, forradalomellenessége és hithű katolicizmusa sem menthette meg a pertől.
Visszavonatták tanait, házi fogságra ítélték. De a világ már mellette állt, a protestáns országokban átvették tanait. A dogma és a tudomány konfliktusa még sosem volt ennyire világos, Brunót és Campanellát, a korábbi Kopernikusz-követőket valóban lehetett társadalmi felforgatóként is kezelni, de a mestert nem. A feloldhatatlan konfliktus világossá vált.   
Negyven évvel a nagy per után egy angol úr, Isaac Newton az egyetemes tömegvonzás elméletében egységbe foglalta Kepler megfigyeléseit és Galilei dinamikai kísérleteit, méltóan igazolva őket. A kör itt zárult be.

8. Newton égi mechanikája

Felbontva a kronológiát, a csillagászat Kopernikusz-Kepler-Galilei vonalát szeretném tovább hosszabbítani.
Isaac Newton ( 1642-1727) Galilei halálának évében született. 30 éves korára már elismert matematikus és optikus Angliában. Tehetsége révén került Cambridge egyetemére, ahol 27 évig dolgozott.
Különös ember volt, lehetett volna pap, de nem volt száz százalékig meggyőződve a szentháromságról, így nem engedte meg hogy felszenteljék. A nőkről sem volt száz százalékig meggyőződve, így sosem nősült meg. Élesen önkritikus volt, de utálta, ha mások kritizálták.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Hosszú és keserű vita folyt évekig arról, hogy Newton, vagy Wilhelm Leibniz tökéletesítette-e végső fokra a differenciál-és integrálszámítást.A differenciál-és integrálszámítás teljes kidolgozásával Newton eljutott arra a pontra, ahol egy mozgó test pillanatnyi sebességének és gyorsulásának ismeretében bármely későbbi időpontra meghatározhatóvá válik annak helyzete. Ha ezt fordítva alkalmazzuk, és pl. egy bolygó pillanatnyi helyzetéből és sebességéből következtetünk korábbi helyzetére, akkor a gravitációs törvényből közvetlenül levezethetők a Kepler-törvények. Kepler és Newton máshogy állította ugyanazt. Keplert elvontan lehet érteni, míg Newton szövege a bolygókat pályájukon tartó hatalmas vonzerőről el is képzelhető.
Durva rábeszélésekre a mester végre hajlandó volt leírni tanait. A rábeszélő Halley volt, a híres üstökös későbbi névadója, a neves csillagász.
A mű címe: Philosophiae Naturalis Principia Mathematica. Jelentősége felmérhetetlen: mérhető fizikával, matematikai levezetésekkel és nem filozófiai alapon mutatta be a világ működését, különös tekintettel a tömegvonzásra.
Arisztotelész elmélete itt dőlt meg teljesen. A világot mozgató törvényről volt szó, mely természeti törvény, nincs mozgató, legfeljebb alkotó és beindító.Deista istenkép volt ez, és megint a kor szellemét tükrözte, az uralkodó uralkodik, de nem kormányoz.
A módszer volt a legfontosabb: differenciál-és integrálszámítással mennyiségi változásokból egyenesen lehetett következtetni a mennyiségekre és viszont.
A newtoni mozgástörvények az erőt a mozgás változásához és nem magához a mozgáshoz kapcsolták, a statikus világ egyszerűen dinamizálódott.
Akkora tekintélye volt, hogy gátolta a későbbi kutatást. Einsteinig nem vették észre, hogy egyes területeket azért nem kutatott, mert teológiailag megengedhetetlennek tartotta ezt.
Vallotta, hogy a rendszer stabilitásának fenntartása érdekében Isten beavatkozhat, ez saját elgondolásán belüli ellentmondás. A teret abszolútnak, Isten territóriumának értelmezte, ezt megint Einstein teszi majd helyre.
Jelentősége korszakos : befejezte a Kopernikusszal kezdődő csillagászati forradalmat, új alapokra tette a fizika Galileivel induló átalakulását, tökéletessé tette a babiloniaktól Descartes-ig kutatott számítási módszereket.


A tudomány a  vallásháborúk korában (1550-1650)

Térjünk vissza a kronologikus rendbe, melyet a legnagyobb jelentőségű csillagászat miatt feltördeltünk.
Ez a korszak a németalföldi és a angol forradalom közti évszázadot öleli fel.  Ebben az időszakban emelkedik fel Hollandia és Anglia , melyek iparra és kereskedelemre szakosodtak. A német területet tönkreverik a  vallásháborúk, a spanyol hatalom ésszerűtlen befektetései miatt súlyosan hanyatlik. Az új ipar beszállítóiként és mmezőgazdasági ellátóiként erősödnek meg az északi és a keleti-lengyel, svéd, orosz, dán-államok.
A világgazdaság súlypontja, a kereskedelmi útvonalak iránya megváltozik.
A csak mezőgazdasági jellegű spanyol és portugál hatalom hanyatlani kezd, az olasz és német kereskedelmi útvonal jelentéktelenné lesz az óceáni útvonalak miatt.
A gazdasági felemelkedés technikai alapja az öntöttvas- kohászat elterjedése Angliában.

1. A feltalálók versenye

A feltaláló, a szabadalmaztatható technikai csodaeszköz készítője ma teljesen megszokott figura. A kapitalizmus hajnalán, az 1600-as évek elején jelentek meg először olyan emberek nagy csoportokban, akik ipari megrendelésre megpróbáltak bármit elkészíteni, vagy bármely ötletüket eladni a termelés közvetlen segítésére.
Cornelius Drebbel megcsinálta a működő tengeralattjárót, be is mutatta a Temzén 1612-ben, mellékesen kísérleti alapon ő csinált először tökéletesen skarlátvörös festéket.
Simon Sturtevant felvetett egy szép problémát: hogyan lehetne nem faszénnel olvasztani vasat, hanem tengerből nyert, vagy aknaszénnel, mivel a faszénhez erdőt kell irtani, ami viszont káros. Megcsinálta a préselt agyagáruk sajtolási eljárását, mai is használják.
 De Sturtevant technikai gondolkodó is volt. Organikus és technikai részre osztotta bármely feltalálás folyamatát. Organikusan fogalmat alkotott a műszaki fejlesztés költségeiről, a jövedelmezőségről, a tőkeszerzés módjáról. Technikailag a tervrajz, a modell, a prototípus, a teljes méretű kísérleti és végleges gyártás folyamatait írta le.
Korai előfutára volt egy később elterjedt mesterségnek: a vállalkozó feltalálónak. Mindezt papként tette.

2. A tudományos oktatás

Hollandia és Anglia kezdte oktatni először a tudományos ismereteket. A leghíresebb intézmény az 1579-ben alapított Gresham College, Thomas Gresham gazdag kereskedő hagyatékából létesült. Gresham az angol királyi tőzsde megalapítója, jó példa a gazdasági élet és a tudomány szorosabbá váló kapcsolatára.
Az intézmény latin és angol nyelven oktatott, hét professzorral, közülük kettő már magassszintű geometriát és csillagászatot, illetve navigációt adott elő.
Angliában természetes követelmény a hasznosság, a tudós a természettel és a mesterségekkel foglakozó közérdekű ismeretekre szakosodik.

3. A mágnesesség -Norman és Gilbert

Robert Norman  tanulmányozta először a kiegyensúlyozott mágnestű elhajlását. Norman nem tudós volt, hanem természetbúvár " A tapasztalatra, az észre és a bizonyításra támaszkodom"-írja. Büszkén vallotta, hogy nem tudományos képzettséggel lehet csak eredményeket elérni. Norman és kortársai, pl. William Shakespeare egyszerű származású, felemelkedő emberek voltak.
William Gilbert (1544-1603) De magnete c. művében leírja a későbbi newtoni alapvetést előkészítő gondolat egyik fontos pontját, szerinte a bolygókat a mágneses vonzás tartja meg pályájukon. Ez így nem igaz, de fontos: először mondják ki, hogy egymással nem érintkező testek között is lehet erőhatás.   

4. William Harvey és a modern orvostudomány fejlődése

Vesalius annak idején leírta az emberi szerveket, de nem adott új magyarázatot azok működésére. Halottakat boncolva az ember nem jut messzire e téren. Élt még a görög orvosi nézet: az ember kis mikrokozmosz, ugyanolyan törvények mozgatják, mint a nagyvilágot. Ez volt az orvoslás geocentrikus rendszere.
Harvey ( 1578-1657) Padovában végzett orvosegyetemet. Fő kérdése: miként mozog a testben a vér? 1628-ban írt könyvében logikailag bizonyítja, hogy vérkeringésnek kell lennie, mivel a szív egyik oldalán vér áramlik ki, a másik oldalon be, az átfolyó vérmennyiség pedig több -rövid idő alatt is- mint a test egész vérmennyisége, tehát keringenie kell, másként nem lehet.
Harvey egyfajta gépként fogta fel az emberi szervezetet, elvetve az életszellemekről szóló korábbi meséket.
Érdekes, hogy úgy szemlélte a szívet, mint a Napot, ez a központ, e körül kering minden.
Tapasztalatilag azt viszont nem látta meg, hogyan kerül át a szív egyik oldaláról a vér a másikra, ez Marcello Malpighi olasz tudós érdeme, aki Harvey halála után pár évvel  felfedezte a hajszálereket a mikroszkóp, az új eszköz segítségével.
Harvey-nak alig volt korára közvetlen hatása, viszont az egész orvostudomány fejlődését új utakra vitte. " Az élő szervezet öntözött földekhez hasonlít, minden részt tápláló vegyi nedvkeringés köt össze a többivel."-írja.

5. A tudás ellentéte felfogású  filozófusai: Francis Bacon és René Descartes

Mindig lesznek olyan emberek, akik  a kor kihívásait és eredményeit filozófiává tudják sűríteni. E két figura irányítja rá a világ figyelmét elméleti megalapozással a tudás fontosságára. Mások voltak: Bacon (1561-1626) ravasz, haszonleső és fellengzős jogász, Descartes ( 1596-1650) hajdani szerencsejátékos, aki az elmélyült magányos elmélkedést találta élete értelmének.
Az angol Bacon nem szenvedett a merev eszmerendszerektől, viszont zavarta az intézményesültség hiánya. Pragmatikus volt. A francia Descartes viszont középkori eszmerendszerek ellen küzdött, logikai eszközeit csiszolva főként.

6/ Bacon és a Novum Organum

Bacon az anyaggyűjtés, a nagy szabású kísérletezés,  majd a kísérleti adatok átszűrése révén elért eredmények híve volt. Leírta az Organumban, miként, milyen feltételek mellett kell kutatni. Ehhez szervezet kell, vallotta. " Csak arra vállalkozom, hogy megkondítsam azt a harangot, amely gyülekezetbe hívja  a többi okost."
Empirikus elme volt, sokat olvasott, pártolta a kísérletezést, és inkább elvetett bizonyos eszméket, mintsem keresett volna új támogathatókat. Kevés dolognak dőlt be. Tapasztalat, kísérlet és szervezet, erre épített.
Egészében véve vallotta, hogy a tapasztalatok szervezett felhalmozása elvisz az igazsághoz.
Munkássága alapozta meg a Royal Society-t, az angol tudomány intézményes fellegvárát.
A tudományszervezés mintaképe mindmáig ő.

7. Descartes és a Discours de la Méthode

Szerinte intuícióval, kellően világos gondolkodással minden felfedezhető, ami okszerű, a kísérlet ehhez legfeljebb segédeszköz lehet. Nem szervezetben, hanem olyan összefüggő rendszerben gondolkodott, mellyel a világ jól értelmezhető.Nem harangozta össze az okosokat, hanem okos volt önmagában. Nagyon eltért Bacontól, de nem ellentételezte, hanem kiegészítette annak gondolatmenetét. Mit akarok kutatni-hogyan akarom kutatni-kulcskérdések.
Decartes matematikus is volt, élete egyik nagy dobása a koordináta-geometria, amely képes volt a görbéket egyenletekkel kifejezn, összefüggésbe hozva  görbe pontjait a rögzített koordináta-tengelyekkel. Ledőlt a fal az algebra és a geometria között.
Másik nagy dobása egy három csoportú felosztás: elsődleges minőség a kiterjedés, a sűrüség és a mozgás, másodlagos a szín, az íz, a hang-és van egy csoport, amely pl. az akaratról, a hitről, a szenvedélyről szól. A tudomány az első csoporttal nagyon, a másodikkal kicsit, a harmadikkal egyáltalán ne foglalkozzon, utóbbi a kinyilatkoztatás hatáskörébe tartozik.
Ezzel elválasztotta a vallás és a tudomány illetékességi körét. Nem lehetett beleszólni többé mindenbe.
Óvatos ember volt, a cogito ergo sum híres tételét azzal fejlesztette tovább, hogy mivel minden ember el tud gondolni önmagánál tökéletesebb lényt, így annak, tehát Istennek szükségképpen léteznie kell.
Néhány esetben levezette, hogy az ő elgondolása jobban bizonyítja az isteni világrend meglétét, mint az arisztotelészi-skolasztikus rendszer. Ezt nem lehetett támadni egyházilag.
Matematikai és megfigyeléses tartalmú munkássága azért furcsán keveredett általa evidensnek tartott, világos alapelvek kifejtésével, amelyeket viszont nehezen lehetne alátámasztani kísérletileg.
A végére eljutott Bacon álláspontjáig: az ember egymaga szükségképpen korlátozott a megismerésben, többen , több kísérlettel messzebb juthatnak el.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legvégére a dolgok hasznosságát is elismerte, így egészen baconista lett, miközben nem adta fel saját elgondolásait.
Halhatatlan érdemük, hogy a kísérleti tudományt addig nem ismert rangra emelték a művelt körökben is.

A tudomány nagykorúsítása ( 1650-1700)

A reneszánsz rombolása és szemléletváltása, a vallásháborúk korának fokozatos tudományos térnyerése készítette elő a harmadik jelentős szakaszt, a modern tudomány több jelentős ágának egyidejű kifejlesztését és intézményesítését.
E korszak nagy szellemi központjai Párizs és London. A fokozatosan kialakuló,  nem örökletes rangokon, hanem polgári tehetségeken alapuló kormányzati körök az angol alkotmányos monarchiában, és a polgári szakértőket miniszterként foglalkoztató XIV. Lajos-féle udvarban politikai értelemben támogatták a tudomány terjedését.
Anyagilag is le tudtak azonban szakadni végre a mecenatúráról, a tudósok többsége rendes polgári foglalkozással eltartotta önmagát.
Innen már csak egy lépés volt a rendszeres nemzetközi eszmecsere és a hazai tudós társaságok megszervezése, amely több ágról koncentrálta az Európában kialakult tudást.
A politikai, anyagi és szervezeti okok együttes hatása óriási eredményeket hozott.
Érdekes tudósegyéniségek tűntek fel, innentől róluk szól a történet.

1.Robert Boyle( 1627-1691), a Nagy Tipikus Első.   

Életét annak szentelte, hogy a kinyilatkoztatást tudományosan is alátámassza. E téren még számos követője lesz. A Royal Society egyik legnagyobb elméje, a légüres térrel és a gázokkal foglalkozott, híres dobása a Boyle-Mariotte törvény. Nagy iskolateremtő, aki számos híres tanítványt hagyott a világra. Az első olyan tudós, aki rájött, a tudománynak kötelességei is vannak az elesettekkel szemben.
Ritka típus, az emberszeretet, a tanítási szenvedély és az Isten dicsőségére szolgált tudomány mintaképe, a jó tudós prototípusa.




2. Robert Hooke (1635-1703), a nagy tanítvány

Boyle asszisztenseként kezdte, a kísérletek előkészítésében és az eszközök elkészítésében annyira jó volt, hogy amikor megvált a mestertől, annak tudományos pályája hanyatlani kezdett. Szegény és csúnya volt, így pl. mellékesen évekig abból élt meg, hogy az 1666-os londoni tűzvész után segített Christopher Wrennek újratervezni a várost. Nem volt élvonalbeli matematikus volt, viszont óriási kísérletező lett.
Övé a fizika legrövidebb törvénye, a rugalmassági törvény: A megnyúlás az erővel arányos. Pont. Mechanikailag csinált egy olyan billegő szerkezetet, mely nélkül pontos zsebórát és kronométert nem lehet készíteni. Könyvet írt a mikroszkopikus világról, a sejtek létezéséről.
30 éve derült ki róla, hogy nem matematikai alapon rájött az általános gravitáció és vonzás fizikai mibenlétére. Mindezt Newton előtt.

3. Pierre Gassendi és az atomelmélet felújítása

Gassendi matematikus és filozófus volt, (1592-1655). Arisztotelész elfogadottsága gátolta az atomelmélet démokritoszi elveinek terjedését is. Gassendi támasztja fel újra az atomok elméletét, egyberakva azt  a reneszánsz fizika eredményeivel. Nála az atomok tömör , tehetetlenséggel rendelkező anyagi részecskék, amelyek a vákuumban mozognak. Mellékesen kiváló csillagász, aki a Merkur elhaladását a Nap előtt először figyelte meg, ő vizsgálta először az északi fény jelenségét és a délibábszerű légköri jelenségeket. Egyike a meteorológia megalapítóinak.

4. Az optika fejlődése

Newton optikai kísérletei során tükrös teleszkópot épít. Bebizonyítja, hogy a szivárvány színeit nem a fénytörés hozza létre, hanem ezek már eleve a fehér fény nélkülözhetetlen összetevői. Nagy tévedése abban  állt, hogy a fényt részecske természetű jelenségként kezelte.
Christian Huygens (1629-1695) kimutatta, hogy a fény hullámokban terjed, a vízhez és a hangokhoz hasonlóan az egyes színeknek eltérő hullámhosszuk van. De Newton tekintélye gátolta ennek elfogadását.
A legjobb mikroszkópot Anthony van Leuwenhoek (1632-1723) készítette, aki tanulmányozta a rovarok és a növények részeit és felépítését, a baktériumokat és az ondósejteket is. Ez a találmány csak a XIX. században, Koch és Pasteur korában lesz jelentőssé.


A tudomány, a technika és a kettős forradalom összefonódása ( 1760-1830)

A XVIII. század első felét a pangás időszakának szokás nevezni  a tudománytörténetben. Newton nagy szintézise után a tudomány kevésbé volt kíváncsi az újdonságokra, a megrendelések hatása is csökkent. A feltörekvő Angliát a győztes és önelégült Anglia váltotta fel, márpedig ez volt a kisugárzó központ.
A nagy változás az 1760-as évektől kezdődött, az ipari forradalommal összefüggésben. Maga az ipari forradalom elképesztő termelékenységnövekedést jelentett, pl. Anglia 20 év alatt megötszörözte saját pamutárutermelését.
A hatékonyság növelésére irányuló törekvések egész sor technikai újításnak adtak megint teret, ezek felhalmozódása ismét rangot adott a tudománynak.
A középkor és a reneszánsz határán már lezajlott egyszer ugyanez a jelenség, a fejlődéssel szembeni érdektelenség után a technikai váltások sorozata hozza pozícióba a tudományt.
Ugyanakkor a  nagy francia forradalom és következményei elhárítják azokat a társadalmi korlátokat, melyek a francia tudomány és kapitalizálódás útjában állnak.
A két ország eltérő pályán mozog, más-más módon járul hozzá a fejlődéshez.
A jelenséget a történetírás a kettős forradalom korának nevezi.
Néhány konkrét példa az eltérésre.

A/ Az angol textilipar találmányai

Az angol ipar legerősebb ágazata a textilgyártás. A kereslet nagyarányú növekedése  szükségessé tette a termelés gyorsítását. A kézimunka kiváltására születnek meg az első fonógépek, James Hargreaves Fonó Jennyje, illetve Rchard Arkwright fonógépe. Ezek vízierővel hajtott gépek, de a vízforrások korlátozottsága miatt az ipar megteszi a logikus lépést, beemeli James Watt  gőzgépét a termelésbe. A fonás felgyorsulása a szövés gyorsítását is kiköveteli, lépést kell tartani, így készül el Edmund Cartwright szövőgépe.

B/. A francia enciklopédisták

Franciaország gazdasági fejlődése ugyanebben az időszakban lényegesen lassúbb. Az angol kapitalizmushoz képest ez még javában nemesi feudalizmus. A francia tudomány nagy büszkesége  az Enciklopédia, amely a tudományok, a művészetek és a mesterségek szinte teljeskörű leírása, 28 kötet, 1751-1780 közt jelenik meg. Jean d' Alembert és Denis Diderot a szerkesztői. Az Amerikából érkező Benjamin Franklin ebbe a közegbe csöppen bele, rácsodálkozik a francia szellemre. Némi gyakorlatot visz a helyzetbe, túl van már a hintaszék, a vaskályha és a villámhárító feltalálásán, így oda-vissza tanulnak egymástól.

Az energiák fejlődésének kora és hatása a  XVIII-XIX. században

1. A gőzgép fejlődése

1690-ben egy Robert Shavery nevű úr először oldja meg a gőzgép problémáját. Két víztartályt használ, felváltva feltölti őket gőzzel, hogy kihajtsa belőlük a vizet, majd hűti őket, hogy újabb vízmennyiség kerülhessen be.
1712-ben Thomas Newcomen megcsinálja a dugattyús változatot, a kazánhoz kapcsolja az egy darab dugattyús vashengert, a gőz be-és kiáramlása mechanikusan mozgatja a dugattyút.
1765-ben James Watt rájön Newcomen gépének gyenge pontjára is. Minden dugattyúlöketnél veszendőbe megy a henger hideg  falán lecsapódó gőzmennyiség. Watt külön csapatja le a gőzt és a vizet, a hatásfok megnő.
Ez a gép forradalmian átalakítja az európai termelést.

2. A gőzmozdony és a gőzhajó

George Stephensonnak szerencséje volt. Az önjáró vontatógép, amit mi mozdonynak ismerünk, könnyű és nagynyomású gőzgéppel működő kellett, hogy legyen. Stephenson egy bányagéppel bütykölt, amikor észrevette, hogy ha a gőzgép hengeréből kiáramló fáradt gőz a kazán kürtőjébe kerül, olyan erős huzatot teremt, amely rendkívül felszítja a tüzet, több energiát termel. Így építette meg 1825-ben a Rocket-et, amely lehagyta végre a lovakat nyílt pályán is.   
A vízen nem a test súlya számított, hanem a rengeteg szén, amit kikötőtől kikötőig el kellett vinni. A gőzhajó a XIX. század jó részében ezért csak folyami és partmenti kereskedelemre alkalmazható. A gőz feszítőerejének többfokozatú, keringetett, majd turbinára építő hasznosítása csak 1884-re érik be.

3. A távíró

A hajó és a mozdony felgyorsítja a szállítást, fel kell gyorsítani a gazdasági szempontból jelentős hírközlést is. Oersted dán fizikus felfedezi az elektromágneses hatást, erre épül a Morse által feltalált távírógép. Ez azonban csak rövid tértávra és elemi információk továbbítására alkalmas, arra is lassan, mert amíg ezt lekopogják...
A nagy távolságra történő nagy sebességű hírtovábbítás problémája már sokkal fogósabb feladat. A kábeles hírtovábbítás, az óceán alatt vezetett kábelekkel akkora probléma, hogy ehhez lord Kelvin, a jeles fizikus tudása kellett, a feltalálók nem boldogultak vele.
A távíróberendezések fenntartásához képzett elektrotechnikusok kellenek, erre épülnek ki a XIX. század második felének műszaki főiskolái és laboratóriumai, melyekből a századvégi második ipari forradalom számos találmánya kerül majd ki.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4. Az elektromosság története

Már az ősember észrevette, hogyha borostyánkövet dörzsöl, az kisebb tárgyakat majdnem ugyanúgy vonz, mint a mágneskő. A mágnesességgel foglalkozó William Gilbert le is írta a borostyánkő viselkedését. Otto von Guericke 1665-ben forgatható gömböt készít, amelyből dörzsöléssel szikrák csalhatók elő. John Hauksbee, Newton munkatársa felfedezi, hogy dörzsöléssel vákuum-körülmények között fényhatás jön létre.( A fénycső őse!)
Stephen Gray (1666-1736) jön rá, hogy az üvegben  dörzsöléssel keletkező elektromosságot el is lehet vezetni messzebbre. Megfigyeli, hogy a kísérleti cső végét elzáró parafadarabok vonzzák a papírt és a fémet. Pálcát tett a dugóba, erre gombot tűzött, megint erre golyókat kötözött-ezek is vonzottak. Selyemszálakra függesztett nedves zsinegen kivezette az udvarra az áramot. Gray: "Az elektromosság olyan dolog, amely egyik helyről a másikra folyik, látható anyagmozgás nélkül, tehát ez valamiféle súlytalan folyadék kell, hogy legyen."
Gray rájön arra, hogy az üveg vagy a selyem gerjeszti és tárolja, de nem vezeti az elektromosságot.-szigetelők. A fémek és a nedves zsinegek vezetik, de nem gerjeszthető bennük.-vezetők.
1745-ben Johann Kleist dugóba vert szögön át elektromosságot tölt a palackba, amikor fogva a palackot hozzáér a szöghöz, mire felfedezi, milyen az áramütés.
Benjamin Franklin, a már emlegetett jeles amerikai átgondolja a pozítív és negatív elektromosság elvét, kimutatja, hogy az elektromosság mindig telítettségre törekszik, ez magyarázza a vonzást, vagy nagyobb erőnél a szikrakisülést és a rázóhatást.
1753-ban Franklin lehozza a földre a villámot és kimutatja, hogy ez ugyanolyan erő, mint a laboratóriumi gerjesztett szikra. Majd megcsinálja a villámhárítót.
Luigi Galvani 1786-ban felfedezi, hogy ha két különböző fémből készült, egymással is összekötött lapocskát hozzáérint a preparált békacombhoz, az összerándul.
Alessandro Volta 1795-ben kiveszi a békát a játékból, folyadékot vagy nedves rongyot kell két különböző fém közé helyezni, ez a galvánelem.
1800-ban William Nicholson és John Carlisle galvánelemmel felbontják a vizet hidrogénre és oxigénre, itt kezdődik az elektrokémia.
1820-ban Hans Oersted észreveszi, hogy az elektromos áram kitéríti a mágnestűt, az elektromágnesességnél vagyunk.
André Ampere és Georg Ohm 1825-27-ben tisztázzák az áram keltette mágneses erőterek törvényszerűségeit, valamint a vezetőkön való áthaladásét is.
Michael Faraday 1831-ben megfordítja Oersted elgondolását: a kérdés nem az, hogyan hoz létre elektromos áram mágneses teret, hanem, hogy a mágnesesség miként csinál elektromos áramot.  Áram akkor keletkezik, ha mágnest mozgatunk elektromos vezető közelében. Az elektromosság nem más, mint mozgó mágnesessség.-mondja Faraday.
Tehát: elektromos áram mechanikai munkával is termelhető, és fordítva: árammal mechanikai szerkezeteket is lehet mozgatni. 50 év kell ahhoz, hogy a gyakorlattól kissé idegen Faraday elgondolásain felépüljön az erősáramú ipar.
James Clark Maxwell matematikai egyenletekbe foglalja Faraday elveit.
1801-ben Thomas Young és Jean Fresnel azt állítják, Huygens elméletére hivatkozva, hogy a fény hullámjelenség, légüres téren át is terjed. Az elektromosság és a mágnesesség szintúgy.
Tehát: a fény hasonló az elektromágneses jelenségekhez.
Ha viszont így van, akkor az elektromágneses hullámok is rezegnek valamilyen frekvencián, akár a fényhullámok.
Heinrich Hertz igazolja ezt 1888-ban, ezzel megvan a későbbi rádiózás alapja.
Az 1860-as években Jedlik Ányos és Werner von Siemens egymástól függetlenül rájön arra, hogy egy gép áramát fel lehet használni egy másik gép elektromos gyűjtőtekercseinek táplálására, megszületik a dinamó.
Innentől olcsó az áram termelése, lehet alkalmazni.
Joseph Swan 1874-ben megcsinálja az első izzólámpát, melynál a körte légüres tere biztosítja, hogy ne égjen el a szén- vagy fémszál.
1882-ben Thomas Edison, a Menlo-parki varázsló megalkotja az első elektromos erőművet a hozzá tartozó elosztóhálózattal. Az áram szolgáltatássá válik.   

A távközlés története-távírászat, telefon, rádió

Karl Friedrich Gauss jött rá, hogy az a jelenség, melynek során az áram kitéríti a mágnesezett tűt, jelzések továbbítására is alkalmas. 1832-ben készít egy jeltovábbítót.
William Cook és Charles Wheatstone 1837-ben szabadalmaztatja 5 mágneses tűvel működő távíróját, az öt tű öt különböző tűre mutat.
Samuel Morse ábécéje fontos lépés, ez a pont-vonás ábécé azért is hasznos, mivel a leggyakoribb betűk a legrövidebbek. Morse reléket szerel a távíróvonalakra, ezek felerősítik a jeleket, növelik a hatótávolságot.
Az 1860-as évekre kábelek, távíróvezetékek kötik össze Európát és Amerikát.
Felvetődik egy másik ötlet: az emberi hang továbbítása jelzések helyett, a mai telefon. 1876-ban Alexander Graham Bell és Elisha Gray egymástól függetlenül, egy napon nyújtják be szabadalmukat.
Bell neve maradt fenn inkább, készülékében a hang mágneses térbe helyezett vasdarabot rezegtetett, ettől feszültség gerjedt a mágnes körüli tekercsben, és a rezgéseknek megfelelő áram haladt végig a vevőkészülékhez vezető drótokon.
Gray ellenállás-változásokon alapuló készüléke nagyobb teljesítményre volt képes.
Edison továbbfejlesztette Gray ötletét, óriási verseny alakult ki Bell cégével.
Bell megvette a Gray-rendszer jogait, majd megbirkózott a telefonközpont problémájával is, egy adott helyre minden előfizetőt bekapcsoltak, és kérhették, hogy kapcsolják össze egy másik előfizetővel. A helyi központok összekapcsolásával a városok közötti összeköttetés is létrejött.
Amerikában Bell technikailag egységes rendszere robbanásszerűen felgyorsította a telefon terjedését, országos hálózat épült ki. 1885-re 140.000 előfizetőt 800 központ szolgált ki.
Európában az eltérő rendszerű központok miatt nehezebben ment az egységesítés.
A rádióról. James Maxwell 1864-ben vetette fel az elektromágneses sugárzás fogalmát. Hertz 1888-ban állított elő először rádióhullámokat.
1890-ben Edouard Branley megcsinálja a kohérert, a rádióhullámok vételére alkalmas berendezést.
Guglielmo Marconi Bolognában szülei padlásán kísérletezve rájön, hogy amennyiben az adót és a vevőt is leföldeli, valamint mindkettőhöz antennát kapcsol, megnő az adás hatótávolsága. Addig mesterkedett, míg elérte, hogy az adó és a vevő közé ékelődött hegyen át is tudott adást továbbítani. Az olasz kormányt nem , az angolt viszont érdekelte a szabadalom. 1899-ben átlövi a La Manche-csatornát, 1901-ben jelet továbbít az Atlanti-óceánon túlra.
A hullámok észlelését erősítő diódák, valamint a gyenge áramokat felerősítő triódák 1906-ra forradalmasítják a rádiózást.
A rádiózás két irányban fejlődött tovább, mint egyéni közlési eszköz-rádióamatőrök, rádiótelefonok-valamint mint tömegkommunikációs lehetőség. Mi az utóbbira koncentrálunk, pedig a továbbítási távolság miatt az előbbi a jelentősebb, a rádiós hírközlés 30 évet vert a telefonra, 1937-re sikerült csak megoldani pl. a London-New York telefonvonalat.

A hangrögzítés története

1856-ban Leon Scott francia mérnök veti fel először a hangrögzíthetőség problémáját. Szerinte lámpakorommal bevont szilárd anyagon úgy lehetne rögzíteni, hogy a hangokat egy vonal oldalirányú kitérései jelenítenék meg.
Pierre Cros francia mérnök 1877-ben csigavonallal barázdált korongra rögzít. Az eredeti lemezről acélmásolatok készülnek, ezeket egy membránhoz kaopcsolt fémtű játssza le.
Thomas Edison 1877-ben Morse-üzeneteket viaszos papírszagokra rögzít.Észreveszi, hogy ha ezeket elhúzza egy rugó előtt, az különböző magasságú hangokat bocsájt ki.
Összefüggést talál e jelenség és emberi hangot továbbító, membránt rezegtető telefon között.
A telefonbeszélő membránját összekapcsolja egy tűvel, mely szilárd anyagba váj barázdákat.
Egy telefonhallgató membránjához kapcsolt tű végighúzása azután leolvassa a hangokat. "Halló"-mondta Edison és a gép recsegve és halkan visszaadta.
A fonográf tűje a fejlesztés után egy ónfóliával bevont forgó hengerbe vájta a barázdákat, a hanghullámokat a tű változó mélységű benyomódásai rögzítették.Majd egy hallgatócsőhöz kapcsolt másik tű segítségével visszajátszották a felvételt. Az első egy gyerekdal volt.
1900-ban Emile Berliner német feltaláló a hengert lapos korongra cseréli, egy cinklemezt zsíros anyaggal vonnak be, majd a barázdák fémrészét kimaratják savval. A protolemezről negatívot másolnak, majd ezt korlátlan mennyiségben sokszorosíthatják.
A további fejlesztés útja: a lemez hőre lágyuló anyagból készül, megnő a tölcsérek mérete, az állandó lejátszási sebességet villanymotor biztosítja.
A 78-45-33 fordulatú lemezek megjelenése, a sztereóhangzás kialakítása a lényegi elven nem változtatott, spirális barázdában, folytonosan változó analóg jelként rögzítettk a hangot.
A CD-k megjelenése e tekintetben elvi jellegű változás, a hangot digitális kódként rögzíti.

A mozgókép története

1829-ben Joseph Plateau  kimondja: ha egy mozgást állóképek sorozatára bontok, majd e képeket az eredeti mozgással azonos időben visszajátszom, a néző szeme mozgást fog érzékelni. A szem a látott képeket egy harmincad másodpercig őrzi, az egyedi képekből mozgássor lesz. Plateau egy forgókorongos módszerrel igazolta saját elméletét.
1835-40 között Louis Daguerre és William Talbot elkezdi a fényképezést.
1870-80 között Edward Muybridge az első, aki mozgástanulmányokat állít össze, fényképeket kapcsol össze mozgássorrá, vetíti is őket. Étienne Marey  csinál először gyors sorozatfelvételeket, 12 kép/ sec alapon működő fotópuskájával. 1880-ban George Eastman bevezeti a tekercsfilmet, gyártani kezdi az egyszerű elvű Kodak-gépeket.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1888-ban Edison elbeszélget Muybridge-gel. A kérdés: hogyan lehetne egyesíteni a hangfelvételeket a fotósorozatokkal. Aztán mégis egyedileg készíti el a kinetoszkópot.
Perforálják a film szélét, a lyukakba a kamerákban és a vetítőgépben is egy-egy csillagkerék kapaszkodik, így egyenletes és folyamatos továbbítás érhető el. ez a megoldás mai így működik.
A kinetoszkóp egy fadoboz, belsejében egy elemes motorral, lámpával, nagyítóval és szemlencsével. A film itt még 40 kocka/ sec sebességgel elhalad a lámpa előtt, a néző a szemlencsén át kukucskálva egy villódzó gyors filmet lát.
A baj az, hogy túl rövid filmeket egyszerre csak egy ember láthat. Először a vetítőberendezések nagyobbodnak meg, nagyméretű állóképeket vetítve, szélesebb közönségnek.
1894-ben Louis Lumiere összehozza a kamera ésa vetítőgép funkcióit, megszületik a mozi.
1895. december 28-án vetítenek először fizető közönség számára: A vonat érkezése, A megöntözött öntöző, A kisbaba reggelije-ez a műsor. 100 éves a mozi.
A televízió alapelvei. A telefon felvetette azt a kérdést, hogy hogy amennyiben hang továbbítható vezetéken át, ugyanez lehetséges-e képekkel is?
Átalakítható-e a kép valamiféle jelsorrá? Az elektronikus megoldást Boris Rosing, Vladimir Zworikyn orosz emigráns- és Campbell Swinton angol feltalálók javasolták. Kell egy katódsugárcső, ez egy vákuumcső, amely az elektromos jeleket látható formájúvá alakítja azzal, hogy elektronnyalábot lövell egy képernyőre.
Ez lett az elterjedt rendszer mára. De a televízó története tett egy kitérőt.
John Baird angol feltaláló mechanikus letapogató rendszert dolgozott ki. Csigavonalban kilyuggatott, gyorsan forgó korongot használt a kép részletekre bontására. Ez sokkal rosszabb felbontást, tehát gyenge képminőséget eredményez. 1925-ben Baird bemutatja első TV-képét, őt tekintik a televízió feltalálójának. Összehasonlításul: 30 függőleges sort tudott bontani Baird, ma egy jó TV 625 függőleges sort bont. Iszonyú lehetett.
1929-ben a BBC londoni kísérleti adása Baird rendszerével indul el, elsőként a világban.1936-ban a BBC közszolgálati adása párhuzamosan használja még Baird 240 soros és az elektronikus rendszer 405 soros felbontású képeit. De csak három hónapig. Baird rendszere túl nagy villódzó fényerőt igényelt, kameráját nem lehetett mozgatni, az alacsony felbontás miatt erősen kellett sminkelni a szereplőket.
A német adások 35-ben Baird mechanikus rendszerével, az orosz adások 38-ban elektronikusan kezdődtek.
Az USA-ban a még élő Zworikyn üzemelte be a kísérleti adásokat. Az elektronikus vonal győzött. De az első képeket Baird állította elő. A rendszere eltűnt, a neve fennmaradt.

Közlekedéstörténet-a belső égésű motorok

Mindenki belenézett már egy autó motorházába. A belső égésű motor annyit jelent, hogy az üzemanyag elégetése nem igényel külön tűzteret, mint a gőzgépeknél, az égés a motorban magában megy végbe. Sokat köszönhetünk ennek az eszköznek: felgyorsította a  kereskedelmet, a személyszállítást, megváltoztatta a hadviselést, összekente a légkört.
Hogyan kezdődött? Christian Huygens a XVII. században gázmotort tervezett. Ebben a motorban egy kis lőportöltet robbantása mozgatta a dugattyút, melyet a gázok lehűlése után a légköri nyomás lökött vissza.
1850-ben Etienne Lenoir tervez egy olyan motort, melyben a világítógáz és levegő keverékét elektromos szikra robbantja be. A motor kettős robbanással működött, a dugattyú visszatérő löketénél újabb robbanás következett, a dugattyú másik oldalán. Túl nagy volt a fogyasztása.
1862-ben Alfred Rochas szabadalmaztatja a négyütemű motort. 1: szívás, a dugattyú lefelé mozog, a szívószelep nyílik, a levegő-üzemanyag keverék beáramlik a hengerbe. 2: sűrítés,  a szelepek bezárulnak, a dugattyú felfelé mozog, sűríti a robbanóelegyet, amelyet egy szikra berobbant. 3: a hengerben kitáguló gázok lenyomják a dugattyút. 4: az elégett üzemanyag gázai távoznak a kipufogószelepen a hengerből.
A motorszabadalmat Nikolaus Otto német mérnök dolgozta ki gyakorlati használatra. Ez még gázmotor.
1892-ben Rudolf Diesel újít egy kicsit. A mozgó henger a tiszta levegőt sűríti először össze, a szivattyú ezután fecskendezi be az olajat a hengerbe, ahol az a forró, összepréselt levegővel érintkezve robban be.
Gottlieb Daimler Németországban olyan motoron gondolkodott, mely kisebb, de magasabb fordulatszám elérésére képes. 1885-től petrolétert használt. A petroléter olyan anyag , mely levegő hatására gőzzé válik. Daimler olyan motort akart, melyben ez a találkozás létrejön, levegő és petroléter között, létrehozva azt a robbanékony elegyet, mely aztán a hengerben elég.
Daimler kitalált egy porlasztót, ebben a tartályban volt a petroléter, a folyadék felszíne felett levegőt vezettek át, mely telítődött a petroléter gőzeivel. A tartály fölé tett egy kisebb tartályt, amely addig tárolta átmenetileg az elegyet, míg az egy csövön át a megfelelő pillanatban be nem kerülhetett a hengerbe.
A kis és könnyű motor fél lóerőt és 900-as fordulatszámot tudott. Rákötötte egy kerékpárra és ezzel utazgatott.1889-ben Daimler megcsinálta kéthengeres V-motorját, a V-alakban álló hengerek egyazon főtengely segítségével a fel-le mozgást forgó mozgássá  alakították.
1887-ben rátette egy négykerekűre a motort, de ezzel elkésett egy kicsit.
Mannheimben egy Karl Benz nevű úr motoros szállítóeszközökkel kísérletezett. Kétüléses triciklijére felszerelte a benzinporlasztós, egyhengeres motort, ez így egy olyan háromkerekű autó lett, melynek motorja a hátsó két kis kerék között kapott helyet. Ez 1885-ben történt, két évvel Daimler előtt. Végül az 1893-as négykerekű lett a mai autók végső elődje.
A sebesség kicsi volt-22 km-, az autó kézi gyártású, tehát drága. Mégis a XX. század egyik legnagyobb hatású változását indította el.

Közlekedéstörténet-A repülés

Az embert mindig is foglalkoztatta a levegő meghódítása. Ikarosz mondája nem véletlenül lett az egyik nagy legenda. Leonardo-t különösen érdekelte a repülés problémája, számos rajzát, modellkísérletét ismerjük. A csapkodó szárnyú madarak persze félrevezető mintát jelentettek.
A repülés két fő irányt ismer. Az egyik a léggömb és a léghajó útja. A Montgolfier testvérek az 1780-as években szálltak fel léggömbjükkel. Ez a fajta eszköz a levegőnél könnyebb gázt, forró levegőt, hidrogént igényelt. A fejlődés ezen a téren elvezetett a kormányozható motoros léghajók, pl. a híres Zeppelin elkészítéséhez. illetve a ma is jól ismert hőlégballonok használatához. Mindkét eset problematikus: A gázzal menő motoros léghajók lassúak, ormótlanok , robbanásvezélyesek voltak. A hőlégballonok viszont irányítási problémákkal küszködtek.
A feladat az irányítható, levegőnél nehezebb, tartós és gyors repülésre alkalmas szerkezet kifejlesztése volt. A madárminta több tervezőt csapkodó szárnyú gépek készítésére ösztönzött, viszont ez a felszállásnál, illetve általában a meghajtásnál csődöt mondott.
Az első nagy egyéniség az angol George Cayley, aki a XIX. század első felében ügyködött. Elméleti felvetései útmutató értékűek. Kell egy hordfelület, amely a pilótákat és a terheket megtartja. Kell egy erőforrás, amely nagy teljesítményű, de elég könnyű ahhoz, hogy fel tudjanak szállni vele. Nem érte meg a könnyű motor megszületését, de a hordfelület kialakításán sokat dolgozott. Ismerjük függőlegesen felszálló, helikopterre hasonlító terveit is, de a siklószerkezetek terén alkotott maradandót. Könnyű, merevített vázszerkezetei, emelőerőt biztosító szárnyprofiljai úttörő jelentőségűek. Mindig kipróbált egy vezető nélküli, teljes méretű változatot, azután kérte csak fel kocsisát a repülőpróbára.
A következő jelentős egyéniség a német Otto Lilienthal. 1890-től közel 2000 repülést végzett egy-és kétfedelű siklógépeivel, a legnagyobb siklótáv 300 m volt. Aztán kísérletezett egy mozgatható vezérsíkokkal felszerelt típussal, de halálos baleset érte.
A francia Octave Chaunaute a merevítés problémáját fejlesztette tovább. Rengeteg fényképsorozatot készített a repülőiről, mozgásfázisokat fotózott, ezeket tanulmányozva szinte tudományos igényességgel dolgozott. A Wright testvérek leveleztek vele és minden írását elovasták.
Clement Ader 1880-ban favázas, vászonborítású, gőzgéppel hajtott, tehát már motoros denevérszárnyú szerkezetet tervezett. Ez felszállt, repült 50-100 m-t, de fejlesztését stabilitásának hiánya miatt nem támogatta a francia kormány.
Samuel Langley Amerikában jutott legközelebb a megoldáshoz. Eleinte csak modelleket próbálgatott. 1896-ban egy lóerős gőzgéppel hajtott kis gépét katapulttal indította egy tó felett. A gép felszállt, a gőzzel hajtott légcsavar segítségével csinált néhány kört a víz felett, majd szépen leereszkedett a vízre. Jöhetett a pilótás kísérlet, a nagyobb változat.
Az USA hadügyminisztériuma támogatta Langley-t, így elkészült egy belső égésű motoros változat. A kis méretű prototípus jól szuperált. Ám a balszerencse közbeszólt. A teljes méretű változat katapultálásánál előbb az egyik tartó akadt bele a kilövésre használt lakóhajó kiálló részébe, így az nem szállt fel, majd a levegőbe emelkedő gép hátsó szárnyszerkezete omlott össze, a gép a folyóba zuhanva teljesen összetört. Lanley nem folytatta tovább.
A sikeres változat Orwill és Wilbur Wright nevéhez fűződik. Minden elődjük munkáját ismerve dolgoztak. Első modelljüknél csináltak egy sárkányt, ezen ellenőrizték a szárnyszerkezet stabilitását, valamint mérték az emelőerőt és az ellenállást. A sárkány szárnyai behajtható végűek voltak, ez megtartotta az oldalirányú egyensúlyt, előre beépítettek egy magassági kormányt.
A sárkány tapasztalatai alapján készült el siklójuk. Fokozatos és óvatos emberek lévén röptették utas nélkül, azután pilótával, de kikötve, utána szálltak fel. A sikló 50 m-et tudott.
Nem tetszett nekik és elhatározták, előbb egy minden téren kielégítő modellt csinálnak és csak azután motorizálják. Nem voltak türelmetlenek.
Elméletileg tisztázták a 3 fő problémát: a szárnyak hordképességét, a megfelelő erőforrást, illetve a legfontosabbat: a menet közbeni egyensúlyozást és kormányozhatóságot.
A harmadik problémához annyira nem volt irodalmuk, annyira nem lehetett semmit sem tudni a szárnyak és azokhoz hasonló szerkezetek viselkedéséről, hogy kénytelenek voltak önerőből szélcsatornát építeni, amelyben kipróbálták a lehetséges szárnyprofilok és légcsavarok viselkedésmódját.
A harmadik sikló a szélcsatorna eredményeire épült. Két merevített hátsó vezérsíkot szereltek fel rá, amit a tapasztalat alapján aztán mozgathatóvá tettek, innentől lehetett félrefordítani és bedönteni a gépet. Repkedtek vele vagy 1000 kísérletet.
Ezután motorizáltak. A gép kétfedelű volt, elöl magassági, hátul oldalkormánnyal. Szárnyfesztávolsága 12 m volt, kétszerese a siklónak. A négyhengeres belső motort az alsó szárny közepére erősítették, ez két hátrafelé néző légcsavart pörgetett,. Felszállásnál egysínű pályán mozgó kocsiról indult, leszállásnál szántalpakon csúszva érkezett. 1903 decemberében négy felszállást hajtottak végre, 1 percet is tudtak repülni, 260 m-et téve meg. A gép saját erőforrással, végig ember átal irányíthatóan repült. A probléma megoldódott.
Ez persze olyan, mint Benz gépkocsija, mai szemmel mulatságos, de enélkül nincs repülés.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Közlekedéstörténet-A sugárhajtómű

Az első repülőgépek Otto és Daimler belső égésű motorját hasznosították. Ám úgy találták, hogy ez alacsony hatásfokú a repüléshez, a dugattús motor dugattyúinak fel- le mozgását forgó mozgássá kell alakítani, ez jelentős energiákat vesz el, ráadásul az égetés szakaszosan, kihagyásokkal történik.
A gázturbinás motorok felfedezése más út. Ez a fajta folyamatosan égeti az üzemanyagot, közvetlenül csinál forgó mozgást, jobb hatásfokú. Az égés során keletkező forró gázok pörgetik meg a turbina lapjait. A találmány több ember egymástól független fejlesztésének eredménye. Az ipar kezdte helyhez kötött erőforrásként alkalmazni e század elején.
De lehet-e repülőgépet hajtani vele? Magas üzemanyagfogyasztása miatt, és mert a légcsavar lassabban pörgethető a turbinalapoknál, így áttételeket kellene alkalmazni a lassításhoz, ezt a megoldást elvetették.
De mi van akkor, ha nem a kipufogógázok hajtják a légcsavart, hanem az alapgázok tolóerejét hasznosítjuk? A légköri levegőt beszívják a motor elején, besűrítik, és így kerül az égéstérbe, ahonnan a gyors égés során keletkezett gázok és a sűrített levegő egy fúvókán lövellnek ki a motor hátulján. Newton harmadik törvénye a hatásról és az ellenhatásról azt jelenti ebben az esetben, hogy a kifújt gáz előrefelé nyomja a motort és így a repülőgépet is.
Angliában Frank Whittle feltaláló-zseni, Cambridge évfolyamelsője a végzéskor 1930-ban szabadalmaztatott egy sugárhajtómű-tervet. A Légügyi Minisztériumban megengedték neki, hogy napi két órában ezzel is foglalkozhasson munkája mellett, kutasson és publikáljon e téren. A szakértők szerint ennek nem lehetett katonai jelentősége, nem volt titkos. Ennyit a
szakértőkről.
1937-ben néhány pénzember segítségével Whittle megépítette kísérleti sugárhajtóművét.
1938-ban, a háború szagát megérezve az angol kormány hihetetlen összegekkel kezdett támogatni minden, hadi célra is hasznosítható kutatást. Hirtelen Whittle napi 12 órát is foglalkozhatott munkájával, sőt, a minisztérium maga kereste a sorozatgyártásra alkalmas céget. A Rolls Royce cég gyártotta a motorokat, a Gloster repülőgyár a gépet.1941. május 15-én a Gloster-Whittle E 28 felszállásra készen állt.
Németország előnyben volt. Hans von Oheint, a göttingeni egyetem évfolyamelső aerodinamikai szakértőjét a Heinkel repülőgépgyár alkalmazta végzés után rögtön, 1939. augusztus 27-ére megépült az első német sugárhajtású, melynek motorikus elveit Ohein Whittle cikkeiből tanulta meg.
1944-re Anglia és Németország hadrendbe állította a sugárhajtású harci gépeket. A kétmotoros Gloster Meteor 625 km sebességgel repült, bőven jobb volt a legjobb hagyomágyos német vadászgépeknél is, a V-1 szárnyasbombák eltérítésére, lelökdösésére, követésére is elég volt.
A német Messerschmidt -262 870 km sebességet is tudott, szintén két motor hajtotta, iszonyodtak tőle az amerikai bombázók. De későn került bevetésre, voltak még konstrukciós hibái is, kevés is volt belőle.
A háború után az amerikai Lockheed cég gépei, majd az orosz MIG-sorozat első gépe, a 15-ös szintén az angol tapasztalatokat követték. Amerika még újított is: ha a sugárhajtómű tolóereje a föld felé irányult és ez az erő nagyobb volt a gép súlyánál, függőlegesen is fel lehetett szállni, ami a repülőgép-anyahajók korában és szűk fedélzeténél nem kis előny.
A polgári repülés sokat köszönhet a katonáknak: a sugárhajtómű itt turbólégcsavarok meghajtására szolgált. Ezek a gépek elődeiknél nagyobb magasságban repülhettek, itt kisebb súrlódást kellett leküzdeniük, fölé emelkedhettek a nagyobb időjárási frontzónáknak is. A mai légiközlekedés kellemessége és gyorsasága valahol Whittle találmányánál kezdődik.
A hangsebességet először katonai repülők törték át 1947-ben. A szuperszonikus katonai bombázók az 50-es, a polgári szuperszonikus gépek-Concorde, TU-144-a 60-as évek végén jelentek meg.
A régi feltalálók elvetették ezt a fajta hajtóművet, szerintük túl sokat fogyaszt. Nem voltak egészen ostobák. Az Atlanti-óceán átrepülése ma is 190.000 liter üzemanyagot igényel.
Ezt elő kell állítani. Ezt ki kell fizetni. Ezt a gépen tárolni kell. Fogyasztói társadalom: áldás és átok. Gyors, kényelmes, marha sokba kerül, macerásan hozható létre.

Közlekedéstörténet-a rakétatechnika és az űrrepülés

A rakéta a sugárhajtású repülőgép leszármazottja, a motorból hátrafelé kilövellő gázok erejét hasznosítja. A különbség abban áll, hogy míg a repülőgép a földi légkör oxigénjét keveri a kerozinnal, addig a rakéta oxidálószert is visz magával, mivel nem lehet a légkörhöz kötve.
A rakéták a haditechnika és az űrrepülés területén jelentősek.
Az első rakéták kínai eredetűek, iszlám közvetítéssel kerültek Európába az 1200-as években.
A lőpor összetételét Roger Bacon írja le először a középkorban.
A XVI. században próbálkoztak először a rakétahajtás elvének magyarázatával.
Leírtak pl. többfokozatú és szárnyas rakétákat is.
A XVIII. században indiai hercegek az angolok elleni harcokban olyan rakétákat vetettek be, amelyben az égés zárt fémtartályban ment végbe, így nagyobb volt a rakéta tolóereje.
Az első komoly rakétafejlesztő William Congreve volt, röppentyűit számos XIX. századi háborúban hasznosították.
1895-ben Konsztantyin Ciolkovszkij a rakétákat tanulmányozva eljut az űrrepülés első tudományos felvetéséig. Szerinte a Föld gravitációs erejét olyan nagy szökési sebességű rakétahajtású jármű érheti el, melynek hajtóanyaga a cseppfolyós hidrogén és az oxigén elegye.
Robert Goddard Amerikában 1926-ban elkészíti az első folyékony hajtóanyagú rakétát. Ő ír először arról, hogy egy rakéta eljuthat a Hold közelébe is, akár le is fényképezheti annak sötét oldalát.
1931-ben Wernher von Braun német tudós kezd el kísérletezni a magassági határokat áttörő rakétákkal. A háború idején a náci kormány Braunt és társait csodafegyverek készítésére állítja rá, a V-1 és V-2 szárnyasrakéták Braun és csoportja találmányai, egytonnás robbanófejet juttattak el 320 km távolságra, idegesítve az angolokat.
A háború után Braun Amerikába került, sok tudóstársa követte, más német kutatókat a SZU kezdett foglalkoztatni. Nélkülük nincs űrrepülés sem itt, sem ott.
1958-ban a SZU fellövi az első mesterséges holdat, szputnyikot.1961-ben Jurij Gagarin először repüli körbe egy űrhajón a Földet. 
Az amerikaiak erre a lemaradásra válaszul vágnak bele még Kennedy elnök idején a Hold-programba. 1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldryn kiléphet a Hold felszínére. "Kis lépés az embernek, hatalmas lépés az emberiségnek"-mondja Armstrong.
A 70-es években a kutatás több irányban halad. Egyrészt hosszabb emberi tartózkodásra alkalmas űrállomások kerülnek az űrbe, 1975-ben közös amerikai-szovjet legénységgel, másrészt katonai, meteorológiai és hírközlési műholdak tömegét lövik fel. Harmdrészt ekkor kezdődik a Naprendszer távolabbi bolygóit tanulmányozó program is.
A 80-as években az oroszok minden kelet-európai szövetségesüket megutaztatják az űrben. (1980-ban Farkas Bertalant is. " Te még mindig fent vagy"-mondja Szilágyi János egy riportban Farkasnak. " Nem is akarok lejönni"-mondja arra  a 8 napra gondolva Farkas, könnyes szemmel. Most elmegy majd Amerikába, 42.000 Ft nyugdíj és teljes tétlenség mellett egy űrkutatással  foglalkozó ajánlat szép lehet. Ránk meg jellemző, mit tudunk kezdeni egyszem nemzeti hősünkkel.)
Amerika a 80-as években nekifog a többször használatos űrrepülőgépek kifejlesztésének. Ezt a Challenger katasztrófája csak késleltetni tudja.
A versengés időszaka elmúlt, ma Amerika az egyetlen fejlődőképes űrkutató hatalom. A Mars-expedíció, a Naprendszeren hosszú évek alatt végighaladó, azt feltérképező és abból mára ki is lépő űrszonda a két legnagyobb eredmény.
Ami gond: Az űrverseny presztízskérdésként volt először érdekes. Ma ez nem politikai kérdés, a részletes és alapos bolygókutatásra kevesebb pénz jut, ha a dolog nem számít szenzációnak, szűk tudósköröket foglalkoztat csak. Messzebb jutni-ez az elismert dolog. Megismerni-ez mára lényegtelen. Még a Hold részletes kutatását sem végezték el.

 Orvostudomány- oltások, diagnosztika, antibiotikumok, steril sebészet.

Vesalius anatómiája és Harvey felfedezése a vérkeringésről a XVI.-XVII. század nagy eredményei, róluk már volt szó.
A/ Védőoltások, szérumok, ellenszerek
A XVIII. század iszonyatos himlőjárványa rengeteg embert ölt meg. Aki túlélte, immunis lett ugyan, de a sebhelyeket évtizedekig őrizte. Az orvostudomány tehetetlennek látszott.
Edward Jenner (1749-1823) egy angol orvos elgondolkodik azon, hogy aki az enyhébb lefolyású tehénhimlőt megkapja az állatoktól, azon nem fog a himlő. Egy helyi fejőlánytól tehénhimlős anyagot vesz, majd ezzel beolt egy kisfiút. A gyerek megkapja a tehénhimlőt, mire Jenner beoltja valódi himlőstől vett anyaggal is. A gyerek nem kapja meg a himlőt, Jenner igazolódik. Az angol akadémia nem fogadja el Jenner eredményeit, mire saját pénzén adatja ki azokat. Nemcsak a himlőről van szó: a védőoltás, mint eszköz ( vakcina-vacca=tehén) használata Jennertől ered, örök hálával tartozunk neki.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Louis Pasteur (1822-1895), francia tudós 1870-től folyamatosan rendszerezi a fertőző betegségeket okozó baktériumfajtákat. A baromfikolera kapcsán jut el a szérumok kidolgozásának elvéig. Orvosilag nagy eredménye a rendszerező alapkutatásokon túl a veszettség elleni szérum.
Robert Koch (1843-1910) német orvos baktériumokat hoz létre tiszta tenyészetben, kidolgozza a bakteriológiai állatkísérletek módszertanát, kimutatja a lépfene és a kolera okozóit, 1905-ben orvosi Nobel-díjat kap a TBC ellenszere, a tuberkulin felfedezéséért. Foglalkozott a bubópestis és a malária ellenszereinek megtalálásával is.
Alexander Fleming (1881-1955) angol orvos 1928-ban leírja a Penicillum penészgombafajok baktériumölő hatását, megcsinája a penicillint, a század egyik legnagyobb hatású orvosságát, amiért 1945-ben orvosi Nobel-díjat kap.
B/ Diagnosztikai eszközök
René Laennec francia orvos az 1820-as években túlsúlyos betegek szívverését is akarta hallgatni, de nem ment. Mérgében egy tölcséres hallókészülék formájú papírdarabot csavart fel és nagyon meglepte, hogy mennyivel jobban hall minden zörejt. Csinált egy facsövet, egyik végén kör alakú hanggyűjtő tölcsérrel, másik végén hallgatóval. Ez az első sztetoszkóp, 10 év múlva már két füllhallgatóval és hajlékony csővel.
A hőmérő Galilei óta ismert dolog volt. De csak a XIX. század végétől készülnek kifejezett lázmérők, akkortól viszont tömegesen.
Samuel von Basch német orvos az 1880-as években készít először vérnyomásmérőt.
Az endoszkópia a legérdekesebb. Hogyan lehet belenézni a szervezetbe műtét nélkül?
A nyeles tükröt a fogorvosok már régóta használták. A cél megfelelő fényforrással rendelkező, lencsével ellátott, mélyebbre juttatható eszköz volt, amely a beteg bármilyen testtáját vizsgálhatta.
1851-ben Hermann Helmholtz szemtükröt készít, amely a retina vizsgálatára is alkalmas., ezután sorra jelennek meg a fül- és  gégetükrök is.
Wilhelm Konrad Röntgen 1895-ben a katódsugarakkal kísérletezve a kisülési csövet átlátszatlan fekete papírba burkolta, így akarta tanulmányozni a sugarak által keltett gyenge fluoreszkáló fényt. Azt látta, hogy a kisülési cső bekapcsolásánál a fluoreszkáló só közvetlenül rá ható fényhatás  nélkül is világít. A só egy másik kísérlethez volt odakészítve, de a mellékjelenség érdekelni kezdte Röntgent. Így jutott el a test átvilágítására alkalmas, általa még X-sugárnak nevezett jelenségig. 1896. január 20-án egy eltört kar csontjait már röntgenfelvétel alapján illesztették össze. 1901-ben ő lett az első fizikai Nobel-díjas.
C/ Sebészet-Lister és Semmelweiss
A XIX. századig csak szükséghelyzetben alkalmazták. Gyors műtétek voltak, egyrészt, hogy ne fájjon, másrészt, hogy ne legyen fertőzés. Gyakori volt az otthoni operáció, mivel a korabeli kórházak elég rossz benyomást keltettek.
Az 1840-es évektől dinitrogén-oxid, éter, esetleg kloroform belélegeztetésével a beteget eszméletlenné tették, a műtétek lassúbbak, így precízebbek is lettek.
Ekkor merült fel a műtét utáni fertőzések problémája, mint halálozási ok.
Itt kell megemlékezni Semmelwiss Ignácról ( 1818-1865). A bécsi szülészeti klinikán dolgozva jött rá, hogy az ugyanitt folyó kórbonctani képzés során a hallgatók és az orvosok hullaméreggel fertőződnek, ezt pedig átviszik a szülőanyákra. A mester rájött, hogy csak ez lehet az ok, mert a kórbonctani képzést nem folytató másik bécsi klinikán alacsonyabb volt a halálozási arány. Egy kollégája boncolás közben megsebezte saját magát, mire subacut csontvelőgyulladásból adódó vérmérgezésben halt meg, ez a gyermekágyi láz szakszerű levezetése. A klóros vízzel történő kéz-és eszközfertőtlenítés bevezetésével a halálozási arány radikálisan csökkenni kezdett. Folyamatosan támadták, mire Pestre kérte magát. Élete végéig ellenségesen léptek fel vele szemben, tanai nem terjedtek el, a végén, mint azt az újratemetésekor végrehajtott exhumálás kiderítette, maga is gyermekágyi lázban halt meg.
1865-ben, a magyar tudós halálának évében Joseph Lister angol sebész végiggondolta Pasteur gondolatait a fertőzést okozó baktériumokról. Nem ismerte Semmelweiss munkásságát, de a műtő fokozott tisztaságára radikálisan ügyelni kezdett ő is. Egy kórboncnok kollégája karbolsavat használt, ami lassította a tetemek bomlását. Tehát: ölte a baktériumokat.
Lister a tisztasági eljárást kiegészítette a karbolsav használatával, a műtő tisztasága mellett a műtét ideje alatt karbolsavat permeteztetett a műtéti seb környezetében, a seb tisztításánál és kötözésénél szintén alkalmazta a karbolt. A műtét utáni sebfertőzések aránya viharosan csökkenni kezdett. Innentől lehetett mellksüregi műtéteket is végezni.
Lister is számos támadást élt meg, de az eredmények őt igazolták, és neki még volt jó pár éve a gyakorlatbani elterjesztésre is. Kettejüket minden orvosi szakkönyv említi, de Lister kapta a nagyobb hangsúlyt. 
  
A bőség zavarával küszködve most nem esik szó Albert Einstein vagy Charles Darwin munkásságáról és követőiről. A XX. századi fizika és a modern biológiai kutatás különben sem mindig követhető, masszív szakismereteket kívánna tőlem is, ami nincs.

Magyarok a tudomány és a technika történetében

Nem lenne teljes a kép azok nélkül, akik hazánkban dolgozva vagy innen indulva jutottak el a világhírig, vagy olyan eredménnyel, esetleg találmánnyal gazdagították a tudományt, amelyre később fontos felfedezések, technikai eljárások épültek. A teljesség igénye nélkül következzék 20 név és életrajz nagyjaink közül.
9 magyar származású Nobel-díjast tartunk számon, velük kezdeném.
Bárány Róbert (1876-1936) 1914-ben kapott orvosi Nobel-díjat, a belső fülben rejtőző egyensúlyszerv fiziológiájának kutatásáért. 1905-16 között a bécsi egyetemen dolgozott, majd hadifogoly-csere útján került Svédországba. 1916-tól haláláig az uppsalai egyetem tanára.. Így jutott el az ideggyógyászt és fülészet határterületén mozgó kutatásaiig. Azt, hogy az egyensúlyzavarok milyen fiziológiai hatásokra jöhetnek létre, ő írta le először.
Zsigmondy Richárd (1865-1929) 1925-ben lett kémiai Nobel-díjas. A grazi egyetemen, illetve a németországi Göttingenben volt a szervetlen kémia professzora. Az üvegek kémiai tulajdonságait vizsgálta a jénai üveggyárban, majd szilíciumvegyületekkel foglalkozott.A kolloidkémia első úttörőinek egyike.
Szent-Györgyi Albert ( 1893-1986) az egyetlen olyan magyar, aki itthonról szerezte a Nobel-díjat, 1937-ben, orvosi kategóriában. A biológiai égésfolyamatok terén végzett munkásságáért kapta. Magát a C-vitamint már 1907-ben felfedezték, Szent-Györgyi 1929-ben elkülönített egy olyan anyagot a mellékvesében, melyet káposztában, paprikában és narancsban is megtalált később, 1932-ben bebizonyította, hogy ez az anyag azonos a C-vitaminnal. ennek hiánya skorbuthoz vezet, így lett az anyag neve aszkorbinsav. 1931-1945 között a szegedi egyetem professzora. 1936-ban elkülöníti a P-vitamint. A háború idején nemzetközi tekintélye miatt felkérték a kiugrásnál angolszász közvetítésre. 1947-ben emigrált, az USA egyik nagy izomkutató intéztét vezette.  1960-tól rákkutatással foglalkozott, többször járt itthon, nagyszerű portréfilm készült róla.
Hevesy György (1885-1966) 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Freiburgban, Koppenhágában és Stockholmban volt fizika-és kémia professzor. Izotópok kutatásával foglalkozott kezdetben, kidolgozta a radioaktív nyomjelzés elméletét és gyakorlatát, melynek lényege egy olyan izotópkeverés, ahol az aktív és nem aktív izotópok együttes aktivitásának mérésével pl. rejtett barlangok, vízfolyások helye mérhető be. Ő fedezte fel a Mengyelejev-rendszer 72-es számú elemét, a hafniumot. A nyomjelzés használatát élő, növényi és állati szervezetekre is kiterjesztette, a szervezet legrejtettebb részeit is kutathatóvá téve. Ő a nukleáris orvostudomány úttörője. 
Békésy György (1899-1972) 1961-ben részesült orvosi Nobel-díjban. 1924-1946 között itthon dolgozott. Akusztikai átvitellel és a hallásproblémák okaival foglalkozott. Ő hasonlította össze először tudományosan a telefonmembrán és a dobhártya működését. A 30-as években a Magyar Rádió stúdióit alakította ki akusztikailag. 1946-ban a Harvard Egyetem meghívására Amerikába ment, 1966-ban a honolului egyetemre került, ahol külön neki hozták létre az érzékszervek tudománya tanszéket. A fül csigájában zajlő mechanikai és elektromos jelenségek kísérleti tanulmányozásáért kapta a díjat.
Wigner Jenő (1902-1995)1963-ban fizikai Nobel-díjban részesült. 1930-ban került az USA-ba. Magfizikával és elméleti fizikával foglalkozott. 1933-ban kimutatja, hogy az atommagot összetartó magerők nem függenek az elektromos töltéstől. Résztvevője volt az első atomreaktor megépítésének. A díjat az atommagok és elemi részek elméletének továbbfejlesztéséért, az alapvető atomszimmetriaelvek felfedezéséért kapta.
Gábor Dénes (1900-1979) 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat a holográfia feltalálásáért, a holografikus kép tökéletesítéséért. 1937-től Angliában élt, a londoni Imperial College elektronika professzoraként dolgozott. Már 1934-ben alkotott egy plazmalámpát, melyet az akkori Egyesült Izzó nem tartott érdekes szabadalomnak. A valamely tárgyról készíthető teljes és térbeli kép, a hologram megalkotása világszenzáció volt. A lapos TV-képcsöveket is ő kezdte el kidolgozni.
Az utolsó Nobel-díjasaink 1995-ben kapták a díjat, Oláh György kémikus és Harsányi János Amerikában élő közgazdász, aki egy játékelméletből vett problémát alkalmazott a matematikai közgazdaságtanban: miként lehet egy olyan többszereplős tárgyalás kimenetelét valószínűsíteni, ahol a szereplőknek nincs információjuk a többi tárgyaló fél valós felkészültségi szintjéről.  
Kempelen Farkas (1734-1804) mechanikus és feltaláló sakkozógépével híresült el. Valójában ember volt a gépben, de optikai trükkökkel, tükrök alkalmazásával eltüntette. Készített még vakok részére használható írógépet, beszédutánzó gépet, a beszéd mechanizmusáról tanulmányokat is írt. Szökőkutakhoz vízemelő gépet alkotott, foglalkozott hosszabb távot átfogó csatornatervekkel, megcsinálta a gőzturbina ősét.
Bolyai János (1802-1860) matematikus, a nem-eukleidészi (hiperbolikus) geometria egyik megalkotója. Eukleidész 5. posztulátumának elvetésével ellentmondásmentes geometriai rendszert alkotott. Befejezetlen fő művében, a Tanban több, kétezer éve megoldatlan matematikai problémát tett helyre.
Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök, egyetemi tanár. Feltalálta a benzinporlasztót, dolgozott nagynyomású robbanómotorral, szabadalmaztatott elsőkerék-meghajtású autót, szivattyútelepet, törpe vízierőműhöz vízturbinát. Nagyjából Diesellel és Benzzel egyidőben alkotott nagyot a belső égésű motorok terén.
Bláthy Ottó(1860-1939) Déri Miksával és Zipernovszky Károllyal megalkotta a transzformátort. Saját találmánya az indukciós fogyasztásmérő, ismertebb nevén a villanyóra, valamint a higanyos feszültség -szabályozó.
Déri Miksa (1854-1938)  a váltóáramú generátort dolgozta még ki, részese a tanszformátor megalkotásának, Rómában, Milánóban  és Frankfurtban a párhuzamos kapcsolású erőműrendszerek kialakítója. Tervezett még felvonómotort is.
Zipernovszky Károly (1853-1942) a magyar villamosítás egyik úttörője, a generátort Dérivel, a transzformátort Dérivel és Bláthy-val alkották meg. A budapesti Nemzeti Színházat a világon harmadikként ő villamosította. Évtizedekig a magyar villamosítás egyik szakértő irányítója, a világon közel 60 erőmű kialakításában működött közre.
Puskás Tivadar (1844-1893) Bell-lel és Edisonnal dolgozott együtt a telefonon és a telefonközponton. Utóbbi kidolgozásában történelmi érdemeket szerzett. A telefonos műsorközvetítés feltalálója, híres telefonhírmondója Párizsban és Pesten operaközvetítésre is tudott vállalkozni, ami akkor nagy feladat volt. A pesti telefonhírmondó 1000 előfizetővel egyfajta hangos újsággá fejlődött. Halálhírét is a telefonhírmondó közölte először.
Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus. A folyadékok különböző hőmérsékleteken mért felületi feszültsége és molekulasúlya közti összefüggést ő állapította meg. Híres ingája a gravitáció térbeli változásait mérte, alkalmas volt arra, hogy a földfelszín alatti viszonyokra lehessen következtetni a mérések alapján. A gravitációs erő és a tömeg anyagi minősége közti összefüggés leírásával és matematikai pontosításával a relativitáselmélethez járult hozzá, Einstein hivatkozik rá. Foglalkozott még a földmágnesesség jelenségével is.
Bay Zoltán fizikus (1900-1992) az elektrokardiográf, a villamos szívverésmérő feltalálója. Ő fedezte még fel a színét változtató neoncsövet is. Mikrohullámú kutatásai során 1946-ban olyan radart fejlesztett ki, mellyel jeleket továbbított a Holdra. Amerikába távozott 1947-ben. A számítógép számítási sebességének növelésén dolgozott Neumann Jánossal. Az ő eredményei alapján határozták meg a méter új, a fénysebességre és az idő egységére alapozott definícióját 1983-ban.
Neumann János (1903-1957) a hamburgi és a princetoni egyetem tanára. A matematikai játékelmélet kidolgozója. A számítógépek kialakulásában döntő szerepe volt, ő fogalmazta meg először, hogy a gép nemcsak adattárolásra, hanem műveletek végzésére is alkalmas, tehát lehet hozzá programot készíteni. Foglalkozott még a biológiai önreprodukció problémájával, hozzájárult az atomenergia felszabadításával kapcsolatos elméleti problémák megoldásához.   
Kármán Tódor (1881-1963) kezdetben Bánki Donát tanársegéde Budapesten. 1914-től Hollandiában és Németországban folytatott aerodinamikai kísérleteket. Laboratóriuma a világ legjobb repülésügyi kutatóhelyévé vált. 1930-tól a pasadenai egyetem tanára az USA-ban, a hangsebességet áttörő repülőgépekkel kapcsolatos kutatások elindítója. Rakéta-és ballisztikai kutatócsoportok vezetője, az Amerikai Asztronautikai Akadémia első igazgatója. A Holdon az amerikaiak krátert neveztek el róla.
Szilárd Leó ( 1898-1964) atomfizikus, Berlinben, Bécsben, Oxfordban, majd a Columbia Egyetemen professzor. Az uránhasadással foglalkozott. A háború előtt részt vett az első atomreaktorral kapcsolatos munkákban. Levelet írtak Einsteinnel Roosevelt-nek, figyelmeztetve a német atombomba veszélyeire. Részt vett az amerikai atombombák elkészítésében, de nem értett egyet bevetésükkel, szükségtelennek ítélte. 1948-tól az amerikai és szovjet atomtudósok együttműködésének szószólója, az atomenergia békés felhasználásának következetes híve. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése