2013. január 8., kedd

Működésben a zsidó maffia




Működésben a zsidó maffia

Ki adózik itt valójában? 1. rész


Nem egyszer hallom mostanában baráti társaságban szídni azon polgártársainkat, akik nem adóznak, ilyenkor általában első helyen vannak megemlítve a cigányok, szorosan mögöttük a vállalkozók, akik ugyebár csak és kizárólag adócsalók mindnyájan. Ezeket a kritikákat persze olyan ismerőseim fogalmazzák meg, akik biztos, állami, közalkalmazotti állásban dolgoznak. A legkirívóbb eset azon ismerősöm volt, aki a jelenlegi rendszerben egy fillér adót nem fizet, mivel igénybe veszi három gyereke után a gyerekkedvezményt. Amikor már tizedszer mondta, hogy az ő adójából épül az ország, nem tudtam megállni, hogy visszakérdezzek, milyen adódból, hiszen most mondtad, hogy te nem fizetsz adót, erre hábogva mondta, hogy igen-igen, de ő nem csal. 
Akkor itt álljunk meg egy szóra. Tisztázzuk le mit jelent az adózni. Anélkül, hogy belemennénk speciális adónemekbe, csak a lényegről beszéljünk. Milyen adóformák léteznek? Amikor arról beszélünk, hogy ki adózik, és ki nem, szinte mindig a jövedelemadóról beszélünk (személyi jövedelem adó = SZJA, továbbiakban így). Ezért azt gondolhatnánk, hogy az állam adó bevételeinek jelentős részét képviseli az SZJA bevétel. Ez sajnos tragikus tévedés. Természetesen nélkülözhetetlen, de súlya csekély a többi adónemhez képest. Amennyiben tehát valaki nem fizet SZJA-t oktondi és ostoba dolog azt állítani róla, hogy ő nem adózik. Hazánkban ugyanis a legnagyobb adóbevételt hozó tétel nem az SZJA, azaz nem a jövedelem után fizetett adó. Akkor mégis mi? A legnagyobb adónem a forgalmat, az árumozgást, a kereskedelmet és a szolgáltatást megsarcoló forgalmi adó (továbbiakban ÁFA).
 
Az adóeltitkolás és adóoptimalizálás nem magyar sajátosság. Gerard Depardieu pl. most mondott le francia állampolgárságáról, mert nem akart horrort adózni. Schumacher Svájba költözött, egy csomó sportoló pedig Monacóban "lakik". Ez mindig is így volt és így lesz.
Ez azt jelenti, hogy az állam fenntartja a jogot, hogy mindennemű árumozgást, szolgáltatást, kereskedelmet megadóztasson, pusztán annak pénzügyi nagyságát nézve.  Ez amúgy elterjedt a világban. Természetesen egyértelmű, minél nagyobb ennek az adónak a mértéke, annál nagyobb az ellenállás iránta, és az elkerülésére való hajlam. Egy kismértékű forgalmi adót az emberek elviselnek és még jónak is tartják, a nagymértékű sarcot viszont igyekszenek elkerülni. Ráadásul minél nagyobb az adó, annál nagyobb a veszély, hogy az árak magas volta miatt csökken a belső fogyasztás, és ez által a GDP. Magyarán kevesebb pénze lesz az államnak. Az USA-ban például, mindössze 6% az ÁFA, ezért gyakorlatilag nincs feketegazdaság emiatt. Nálunk világviszonylatban legmagasabb 27%, gondolhatjuk, hogy meredeken nő a feketegazdaság. Az ÁFA-t azonban mindenki megfizeti  aki vásárol, szolgáltatást vesz igénybe és mindezt számlával vagy blokkal teszi. Ezért népszerű a kormányok körében az ÁFA. Érdekes módon a sokat szidott cigányság vagy egy hajléktalan például az ÁFA miatt lehet, hogy többet adózik, mint az ismerősöm a három gyerekével. De miként lehetséges ez? Míg egy hajléktalan az összekoldult pénzét nagyrészt olyan termékekre költi, melyet az SZJA-n és az ÁFA-n kívül egy harmadik adónem terhel, addig egy háromgyerekes családapa nem biztos, hogy ilyenekre költ. Mire gondolok? Jövedéki adóra. Amennyiben egy hajléktalan például naponta egy liter alkoholt és két doboz cigarettát elfogyaszt, akkor bizony több adót fizet az államnak, mint az a családapa, aki babapelenkát és iskolai könyvet vesz a gyerekeinek. A jövedéki adót tartalmazó termék árának sokszor 80%-a adótartalom. Míg tehát ha valaki elszív két doboz cigit, akkor cc. 1400 forintért, abból 1000 forintot is adózhat. Amíg más élelmiszerre és pelankára elkölthet 6000 ezret is ugyanennyi adótartalomért.
Következő, a vállalkozók. A magyar osztályharcos nép, lelke mélyén baloldali, jobboldali mázzal leöntve. A magyar nép nem szereti a vállalkozókat, mert ellene hangolják őket.
De elárulok egy nagy titkot, valódi adót csak és kizárólag az fizet az államnak, aki, ha akarná el tudná titkolni. Valódi adóforint csak itt keletkezik. Könnyen belátható, hogy egy állami alkalmazott, aki az államtól kapja a teljes bruttó fizetését, és abból visszaad az államnak „adót”, az nem valós adózás, mindössze azért lett kitalálva, hogy mindenki úgy érezze, hogy hozzájárul a közöshöz. Nagyon fontos, és félreértés ne essék, ettől egy közalkalmazott vagy köztisztviselő nagyon fontos, nélkülözhetetlen, megbecsült része a társadalomnak. Mire mennénk tanárok, orvosok, nővérek, tűzoltók, rendőrök, stb. nélkül. Azt állítani azonban, hogy az ő adójuk tartja el az országot megdöbbentően nagy butaság lenne. Olyan ez, mintha Mátyás király, aki beszedte a valódi adót a paraszttól, úgy fizette volna a fekete sereg zsoldosait, hogy azt mondta volna nekik, hogy itt van tíz arany, ebből levonok hármat, és az a te adód. Ez csak játék a számokkal, természetesen az a három arany nem plusz jövedelem az államkasszában. Egy állami alkalmazott éppen ezért soha nem tudja eltitkolni az adóját, és a fenti definíció szerint ezért az nem is valós adó. Természetesen ő is tud adót csalni, ő is tud adót eltitkolni, például amikor úgy dönt, hogy a fodrásztól nem kér számlát, és ezért olcsóbban vágják le a haját.
Furcsa módon annak kell tehát örülni, ha minél több olyan adóalany van, aki eltitkolhatja az adóját, mert ott lehetséges valódi adófizetés. Melyek ezek a helyek? Kizárólag a vállalkozások, és természetesen az általános forgalom (ÁFA). Teljesen természetesen, hogy néha a túlélés érdekében ezekből az adókból az emberek eltitkolnak, ez mindig így volt, és mindig így lesz, amennyiben nem, azt hívják kommunizmusnak. Az az állampolgár, aki elítéli ezeket az „adócsalásokat” nézzen magába, hogy ő kitől kapja a fizetését.
Miért mondtam el mindezt? A nagy gazdasági szabadságharcban nem árt tudni, hogy minden megszorítás mögött csak és kizárólag adóemelés van. Adóemelést elkerülni egy módon lehet, az életszínvonal csökkentésével. Harmadik út ennek vegyített változata, mind a kettőből egy kicsi. Érdemes tehát jól magába nézni mindenkinek ezen a területen mielőtt bármely társadalmi csoportra, osztályra ujjal mutogatna, hogy adócsaló. A következő adónem a vagyonadó, melyet legendák lengenek körül. Ki ne szeretné, hogy adózzanak a gazdagok és a vagyonosak, ezzel is segítség az országot. A vagyonadóról és, hogy miért nem vetik az ki a ténylegesen gazdagokra


Ki adózik itt valójában? 2. rész

A múlt héten áttekintettük a különböző és legismertebb adófajtákat, mint a személyi jövedelemadót (továbbiakban SZJA), általános forgalmi adót (továbbiakban ÁFA), a jövedéki adót és megemlítettük a vagyonadót is. (Az első részt itt olvashatja!) Most nézzük meg az egyéb adófajtákat, amik tulajdonképpen adók, csak másképp hívjuk őket. Ezek az úgynevezett címzett adók, amiket konkrét és meghatározott területek finanszírozására fizetünk be. Ilyenek például az egészségügyre, a nyugdíjra fizetett adók. Azért, hogy megnyugtassanak minket nem adónak hívják őket, hanem járuléknak. De természetesen ezek is adófajták. Az így beszedett adókat ráadásul rendkívül bonyolulttá és követhetetlenné teszik, direkt azért, hogy egy dolgozó, egy átlagember semmiképpen se láthassa át milyen irdatlan összeget fizet adóra. Ezeket a járulékokat például elrejtik a munkavállalók elől oly módon, hogy egy részét (nagyobbik részét a munkaadó fizeti meg) ne is lássa a dolgozó. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem is jelenik meg a bérkartonon.
Miért van erre szükség? Miért kell eltitkolni az adók valódi mértékét? Ennek a kérdésnek a megválaszolása meghökkentő és letaglózó eredményt hoz. Ezt fejtjük most ki.
Az idősebbek még emlékeznek rá, a jó öreg bérboríték. A mai pénzügyi rendszer lételeme az átláthatatlanság. A cél, minél bonyolultabb, annál jobb. Hiába akar Orbán egyszerűsíteni, a rendszer megeszi, hiszen ő maga is a rendszer kiszolgálója.
Az egyszeri embert azzal kábítják, hogy azért kell adózni, mert az állam gondoskodik róla. Lelkiismeret furdalást keltenek benne, amennyiben nem adózik – legalább egy keveset – akkor az állam nem tudja őt ellátni. Azt az érzetet keltik az emberek többségében, hogy jobb, ha befogja a száját, hiszen ő személy szerint kevés adót fizet, és addig örüljön, amíg ez ki nem derül, és így legalább kap állami orvosi szolgáltatást és állami nyugdíjat. Ha valaki például 100-150 ezer forint nettót keres (ez a nagy átlag), akkor joggal érezheti olyan nyomorultul magát, hogy inkább befogja a száját félve attól, hogy, ha nem teszi, mi lesz vele, ha megbetegszik és megöregszik. Az egész pénzügyi rendszer (nem csak hazánkban) arra van felépítve, hogy az átlagembert ebben a téveszmében tartsa. 
Természesen mindenki szeretne megfelelő orvosi ellátást kapni. De mivel minden pénzét elveszi az állam, ezért csak állami ellátásban reménykedhet. Csapdahelyzet!
Ez azonban megdöbbentően és meghökkentően hamis állítás. Olyan tragikus tévedés, ami rabszolgasorsba taszítja az embereket. Amennyiben ugyanis az embereknek nem kellene adózniuk vagy csak egészen minimális mértékben, akkor elképesztő számok jönnének ki. Konkrétan ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 100-150 ezer forintos nettó fizetések a többszörösére emelkednének. Megdöbbentő az az adat, hogy, ha összeszámolunk minden adónemet, gyakorlatilag a végén a megkeresett pénzünk mintegy 10-20%-ával rendelkezünk. Kevesen tudják ugyanis a jelenlegi rendszerben, hogyha ő mondjuk, bruttó 250 ezer forintot keres, amit ő lát, ezen összegen felül a munkáltató még befizet az államnak majd mégegyszer ennyit különböző adócímeken ő utána, tehát valójában az ő valódi bruttó fizetése félmillió forint körül van. A mostani szóhasználattal értett 250 ezer bruttójából eleve csak 150 ezret kap kézhez, aminek mintegy a felét befizeti ÁFÁ-ra, jövedéki adóra, és különböző egyéb kis adókra. Végeredményben tehát 500 ezer forintból valójában csak 70-80 ezer forintot költhetünk el, a többi visszakerült az államhoz. 
Ezeknek a kis adóknak csak a mindenkori kormány fantáziája szab határt, csak néhány gyöngyszem a Fidesz kormány elmúlt két évéből: üzemanyagok jövedéki adójának az emelése, autógáz adójának duplájára emelése, ÁFA emelés, telefonadó, sárgacsekk adó, tranzakciós illeték. Ezek összességében havi szinten több tízezer forinttal csökkentik a pénztárcánk tartalmát. Ha ön például gépkocsiját húszezer forintért tele tankolja, akkor valójában csak mintegy hétezer forintért tankolt, a fennmaradó tizenháromezer forintot ott azonnal adóra fizette be. Ennyi erővel bármikor be lehet vezetni, akár következő adókat: füstadó, ami a kémények után fizetendő mondjuk 187 Ft, a levegő- és pulzusadót, melyet a légzés- és pulzusszám alapján fizetnénk (szapora pulzusúak rosszul járnának). A gépkocsik mintájára be lehet vezetni testsúlyadót (kövéreknek annyi), itt kopogtat a járdakoptatási adó, nem lepődnék meg a gravitációra kivetett adón sem, hiszen ennek köszönhetjük, hogy nem repülünk el, ezért tehát az állam, mint a föld tulajdonosa joggal vethet ki a földön tartó gravitációs adót. Ezek nevetségesen hangzanak, de ugyanilyen nevetségesek voltak pár évvel ezelőtt a most bevezetett adófajták. Hopp, nem akarok ötleteket adni, de most ugrott be, alvásadó, óránként mondjuk húsz forintjával, plusz ÁFA természetesen.
A viccet félretéve tehát azzal kábítani tehát az embereket, hogy maradjanak csöndben, mert így is kevés az állam bevétele, szemenszedett hazugság.
Régen a paraszttól a király elvette a termény tízedét, az egyház meg a kilencedét. Ma ennyi marad!
Természetesen nemcsak a jelenlegi Fidesz kormányra jellemző a túladóztatás, de ők pofátlan módon teszik. A történelemórán tanultakat felelevenítve emlékezhetünk, hogy mennyire szörnyülködtünk, hogy a középkorban a parasztot mennyire agyonadóztatták. Jött a tízed, meg a kilenced, és a még ott volt a robot (ingyenmunka) is. Ha-ha! Tized, meg kilenced? Ma nem ennyit vesznek el, hanem ennyi marad meg. A robot meg mindennapos, hiszen gyakorlatilag szinte ingyen kell dolgozni, havi 47 ezerért pl. De a nem közmunkásoknak is annyi. De miért csinálják ezt? Azért, hogy az emberek szabadságát, döntési jogát elvegyék. Amennyiben ugyanis 80 ezer forint helyett mondjuk, 500-600 ezer forintról dönthetnénk és csak 100 ezret adóznánk (tized, kilenced) a közszolgáltatásokra, akkor mindenki eldönthetné, hogy milyen biztosítást köt az egészségügyre és a nyugdíjára. Na, ez az, amit az állam nem engedhet meg, mert szabad emberek, önálló lények nem tűrnék, hogy államuk és mindenkori kormányuk kiszolgálja a jelenleg fennálló elnyomó pénzügyi rendszert.
Szinte lehetetlen leépíteni a bürokráciát, mert nincs rendes, termelő munka. Munkahely hiányában csak az utcára lehetne tenni a felesleges munkát végző közalkalmazottakat. Nyilván nem ez a megoldás!
Ezen pénzügyi rendszer kihasználva azt, hogy minden nemzetben és országban a politikusok hatalomra akarnak kerülni, így őket bábként mozgatva tartják a népet rabszolgasorsban. Ezért például különböző marketingfogásokon keresztül erőszakosan felduzzasztják a közszférát, feleslegesen sok közalkalmazottat foglalkoztatnak, a versenyszférában valódi munkahelyeket nem teremtenek, így aztán kialakul egy olyan jelentős társadalmi réteg, mely az államtól függ, az állam alkalmazottja, amely ellen nem lázad. Gyakorlatilag szinte lehetetlen leépíteni a világon bárhol ezt a közszférát, pedig ez a valódi bürokrácia. Feleannyi állami alkalmazott is elég lenne, de most jön a valódi kérdés, hová menjenek dolgozni? Mivel az úgynevezett versenyszférában nincs munkahely, akkor nem marad más, mint a munkanélküliség. A munkanélküli ember sem lázadó típus, mert azt a megalázó összeget (segély) az államtól kapja. Persze igazából tudjuk, nem tőle kapja, hanem a többi ember adójából.
A jelenlegi rendszer tehát legjobb esetben sem képes mást, mint egy aránylag tartható egyensúlyt kialakítani a versenyszféra, az állami alkalmazottak és a munkanélküliek között. Undorítóan használja ki a helyzetet, és kijátssza egymással szemben ezeket a társadalmi rétegeket a politikusokon keresztül.
Így buta és ostoba politikusokat felhasználva teszi ellenséggé az otthonülő munkanélkülit, aki „nem akar dolgozni”, teszi ellenséggé a segélyre váró tömegeket, teszi ellenséggé és állítja szembe egymással a vállalkozókat (akik „adót csalnak”) és a közalkalmazottakat, akik négy év után béremelést mernek követelni. Úgy tűnik, mintha nyugatabbra jobb lenne a helyzet, pedig ugyanez a rendszer működik, annyi különbséggel, hogy a fizetések az itteniek 5-10-szerese. De alapvetően ugyanígy épül fel. Mi most jelenleg ott tartunk, hogy mivel itthon megélni nem lehet, ezért már több mint 300 ezer honfitársunk tántorgott ki nyugatra. Ezek közül alig harmada dolgozik a szakmájában (jellemzően egészségügyiek és szakmunkások) a kétharmad diplomával a zsebében mosogat és rakodik. 
Kaszálni induló közmunkások a XXI. században. Egy teljesen téves megoldási mód a munkanélküléség kezelésére. Fejlődés helyett visszafejlődés, a kapitalizmusból a feudalizmusba.
Sajnos ez a valóság inkább hasonlít egy rémtörténetre, mint tündérmesére. Az Orbán Matolcsy kormány egyik legnagyobb hibája, hogy erre nem hívja fel a figyelmet. A megoldás nem egyszerű. Hiába látja (amúgy jól) a jelenlegi kormány, hogy le kell építeni a közszférát, ha nem oldja meg az onnan elbocsájtottak problémáját. Ezzel egy gondot ugyan látszólag megold, de kettőt csinál helyette. A baloldal válasza sem helyes, hogy állítsunk mindent vissza, mert azt meg nem lehet finanszírozni. A jobboldal alatt éhnyomor, melynek következménye a baloldal megerősödése a baloldal alatt hosszú távon nem finanszírozható „jólét”. De mi akkor a kiút? Mi a megoldás? Tartson velünk továbbra is!

Miért hazaárulás visszafizetni az államadósságot?!


Kell a pénz! Nem kétséges! Kell fizetnünk a hitelek után az uzsorakamatokat! Félreértés ne essék, nem az elmúlt 8 év hitelei után! Az elmúlt 20 évben ugyanis évente kb. 1000 milliárddal nőtt az adósságunk, mint azt múltkor megírtuk. Vannak olyan szerencsétlen emberek ebben az országban, akiknek elég elleplezni a valóságot és már nyomják is a szavazógombot, hogy hatalomban tartsák a hazudozókat! Vannak magyar emberek, akik elhiszik, hogy se előtte se utána nem növekedett az államadósság, kizárólag az elmúlt 8 évben (értsd: szocialisták alatt). A valóság nem érdekli őket. Nem értik, nem látják, hogy a Fidesz kormány ugyanúgy hétről-hétre adósítja el az országot.
Nem leszünk gyarmat! Hirdeti az első békemenet. Persze, hogy nem, mert már régen azok vagyunk.
Az államadósság pl. az elmúlt 2 évben ugyanannyival nőtt arányosan, mint eddig, sőt többel is nőtt volna (majd duplájával), ha nem nyúlják le a nyugdíjvagyont. E helyen világosítjuk fel azokat a Kedves Olvasókat, akik azt hiszik, hogy az előző kormányok adósították el az országot, hogy az állami hitelfelvételt hogyan ismerhetik fel. A hitelfelvétel magyar neve államkötvény kibocsátás! Amikor tehát örvendeznek egyesek, hogy a piacról képes magát finanszírozni az újság, vagy a miniszterelnök büszkén döngeti a mellét, hogy megállunk a saját lábunkon, ez magyarul azt jelenti, hogy folyamatosan vesszük fel az újabb és újabb hiteleket. Folyamatosan növeljük az államadósságot. Az embereket meg becsapjuk mindenféle GDP arányos bűvésztrükkökkel.  Csak az a kérdés, hogy miért hazudja Orbán Viktor a magyar népnek, hogy csökken az államadósság, és ő ez ellen harcol, amikor pedig nő? Nagy kérdés!
Az Orbán-Matolcsy tandem jóval nagyobb ütemben adósítja el az országot, mint a szocialisták, ugyanis dupla akkora kamatért veszik fel a hiteleket. Mindezt miért? Az országért? Á dehogy, a hatalomért.
 
Ahhoz, hogy egy aktuális kormány hatalomban maradjon a költségvetést egyensúlyban kell tartania. Ez azt jelenti, hogy fizetnie kell a kamatokat a hitelek után. Természetesen sorrendiség van. Az előző kormányok által felvett hiteleket a mostani kormánynak kell fizetnie, a mostani kormány által felvett hitelek kamatait pedig majd a következő kormány pengeti ki. A jelenlegi zsidó-keresztény kultúrkörben elterjedt és elnyomó pénzügyi rendszerben, mely a kamatos kamatra épül, az államadósság visszafizethetetlen!
Bárki, aki azt állítja, hogy visszafizethető, az HAZUDIK! Visszafizetése matematikai képtelenség. Aki ugyanis megpróbálja visszafizetni, azt a rendszer megbünteti. A rendszer lényege, hogy az adósság fennmaradjon. Az, aki az adósságot nemzete erején felül vissza akarja fizetni, az a saját hazájának árulója, népének megnyomorítója. A rendszer mindazonáltal fenntarthatatlan és hosszú távon nem működőképes. De mindenki, aki a népe adóztatása és nyomorba döntése árán akarja visszafizetni az adósságot nem más, mint egy érzéketlen, ostoba, zsarnok kókler, aki nem látja át a világ pénzügyi folyamatait. Utoljára Nikolaj Ceausescu fizette vissza Románia államadósságát. Tudják mit mondott? Azért kell visszafizetni az államadósságot, mert nem leszünk gyarmat és nem leszünk adósok. Nekünk (mármint Ceausescunak) nem diktál senki sem.
 
Nikolaj Ceausescu a nagy államadósság visszafizető. Úgy járt, mint az egyszeri cigány, aki le akarta szoktatni a lovát az evésről, hogy spóroljon. Mikor kérdezték tőle, hogy na, hogy haladsz? - Hát, már majdnem leszokott az evésról, amikor megdeglett! - Államadósságot uzsorakamattal visszafizetni, csak a nemzet sanyargatása árán lehet!
Mit tesz Isten, Romániában az alkotmányba foglalták, hogy nem lehet növelni az államadósságot. Az eredmény? Románia visszafizette az összes kölcsönét. DE! Milyen áron? Az országban jegyrendszert vezettek be. Szinte semmit sem lehetett kapni a boltokban. A román nép nyomorgott, évente 15 ezren egyszerűen éhen haltak. Nikolaj Ceausescu, a Kárpátok Géniusza, ahogy magát neveztette, 1989 áprilisában tömeggyűlésen jelentette be, hogy az ország visszafizette az összes adósságát, és kivívta a politikai és gazdasági függetlenségét.
Elégedetten mondott beszédet aztán a népének ugyanezen év Karácsonyán is a fantasztikus sikerekről és az elrugaszkodásról, a nyugati társadalmak hanyatlásáról, amikor „érthetetlen” módon, a népe kifütyülte, üldözőbe vette, elfogta, rövid tárgyalás után feleségével együtt kivégezte. Tanulság! Az államadósság visszafizetése a jelenlegi pénzügyi rendszerben lehetetlen, aki ezzel kérkedik az zsákutcában van. Kérem senki ne értsen félre, nem azt állítom, hogy a jelenlegi magyar vezetés azonos lenne a Ceausescu féle rezsimmel, de ahogy az államadósságot kezelik, az igenis párhuzamos a volt román vezetéssel. A cél helyes, az eszökök nem.
 
Mit kockáztatnak a békemenet szervezői, ha netán nem jön be a szabadságharc és 600 forint lesz a benzin, 400 az euro, és 10 % az infláció? Megmondom. Semmit. A biztos kormányzati állások és haveri megbizásokból életük végéig búsásan megélnek. A mögöttük lévő megtévesztett tömeg viszont csődbe mehet. Úgy tartja a mondás, hogy más f...val könnyű a csalánt verni.

Az államadósság visszafizetését mindig olyan biztos egzisztenciájú elemek javasolják, akiknek nem esik bajuk a visszafizetésnél. Ők nem törődnek azzal, hogy közben a nép nyomorog, még tudniillik nem halottam róla, hogy Orbán Viktor, Szíjjártó Péter vagy a békemenetet szervező Bayer Zsolt, vagy az éppen vitézzé avatott Bencsik András eladta volna mindenét és családjával albérletbe költözött volna, teljes fizetését és vagyonát az államadósság csökkentésére fordította volna. 47 ezret és fejenként egy-egy kecskét megtartva éldegélt volna családjával.  „Könnyű” visszafizetni az államadósságot, aminek az ára tömérdek megszorítás és a nép elszegényítése. Mi történt az elmúlt 2 évben a fenenagy adósságcsökkentéssel? 2010-ben 20000 milliárdos adósság most 22000 milliárd és csak azért nem 24000, mert a nyugdíjvagyont lenyúlták. Most viszont már nincs más hátra, mint megszorítás megszorítás hátán. Várjuk mikor lesz bevezetve a jegyrendszer! Mi ez, ha nem hazaárulás! És ezek az emberek elhitetik a néppel, hogy itt minden rendben van csak a kommunisták eladósították az országot. És a nép eszi. Eszi, mert lassan mást nem ehet.
Az államadósság visszafizetése tehát a jelenlegi körülmények között, erőltetve, a népet sanyargatva egyenesen hazaárulás. Ez nem az jelenti, hogy azonnal tagadjuk meg a törlesztést vagy ne újítsuk meg a hiteleinket, de józanul, lehetőleg alacsony kamatokkal próbáljunk fel új hiteleket felvenni. Elégedjünk meg azzal, hogy nem nő az adósság, felesleges a népet sarcolva törleszteni.
Ha szeretné tudni, hogyan lehet kilábalni a jelenlegi rettenetes helyzetből, milyen alternatívák állnak a magyar nép előtt megtudhatja a Független SZABAD EURÓPA digitális változatának előfizetéses oldalain. Mindenkit megnyugtatunk, a megoldás nem egyszerűen egy kormányváltás! Teljesen mindegy, hogy ki van kormányon! A kérdés az, hogy ki meri megtenni azt amit kell. A jelenlegi kormányok ugyanis, az Orbán kormánnyal együtt eddig csak a zsákutcában forgolódnak, és egymásra mutogatnak, miközben két kézzel kapaszkodnak a hatalomért. Akar többet tudni? Kattintson ide!

Lerántjuk a leplet a valós államadósságról,
avagy Orbán adósság hazugsága!





Kérem, hogy ezt a cikket csak olyan emberek olvassák el, akik rendelkeznek a négy matematikai alapművelet elvégzésének képességével és tudnak százalékot számolni. Ezen kívül szükség van a politikai szemüveg levételére, mert ha mondjuk valaki félistenként tekint Orbán Viktorra, akkor nem sokat ér a matematika, mert hiába írunk le valamit fekete-fehéren, ha a Viktor szava szent és sérthetetlen. 

Mi itt a SZABAD EURÓPÁ-nál minden erőnkkel küzdünk a világ jelenlegi elnyomó pénzügyi rendszere ellen, de felháborodunk azon, ha egy magyar pártvezető vagy éppen miniszterelnök, csak azért hazudik a magyar népnek, hogy hatalmát megtartsa és minél hosszabb ideig gyakorolhassa, mindezt úgy, hogy a háttérben messzemenően együttműködik a nemzetközi pénzügyi hatalommal. Még nagyobb a bűne, ha figyelemelterelésképpen „gazdasági szabadságharcnak” álcázza tevékenységét. Előtte még egy figyelmeztetés. A politikai szemüveg letevése azt jelenti, hogy az Olvasó nem osztja meg a magyar nemzetek jobb és baloldaliakra. Magyarán szakít azzal az ostoba állásponttal, ami sajnos sok magyar ember sajátja, hogy az, aki Orbán ellen van az balos, kommunista, egyenesen gyurcsányista.
Csapjunk hát bele!
Lássuk csak, miről is van szó? Mást se hallunk immár két éve, minthogy azért nem működik az Orbán-Matolcsy féle gazdaságpolitika, mert a szocialisták eladósították az országot. Eladósították egy nemzedékre előre, mondják jobboldali elemzők, mint például Pogátsa Zoltán. Az ember egyszerűen nem érti. Azontúl, hogy mindezt 8 éven keresztül nem mondták ellenzékben, csak annyit szajkóztak, hogy nem kell mást, mint egyszeri nagyarányú adócsökkentés, meg, hogy ők jöjjenek, mert akkor a piacok bizalma visszatér. Aztán, amikor a kormányváltás után zátonyra futott a gyorsnaszád, akkor kitalálták, hogy mindennek az oka az államadósság. Mindenhol elharsogják, hogy az államadósságot Gyurcsányék drasztikusan megnövelték. Kik? Gyurcsányék senki más. Példaként hozzák fel, hogy míg 2002-ben 50%-os volt az államadósság GDP arányosan, addig 2010-re 80%-k lett. És, az emberek isszák a vezér szavait! Ez az! Megvan az ok! Megvan a bűnbak!
Csak az a baj, hogy a kutyát nem érdekli már Gyurcsány! Immár két és fél éve Fidesz kormány van!
Nem mi vagyunk impotensek, nem mi nem tudunk kormányozni, hanem Gyurcsányék elárulták az országot és olyan adósságokat halmoztak fel, amit most mi nyögünk. Még az is elképzelhető, hogy direkt tették a nyomorult gazfickók, hogy aláássák a bölcs magyar nemzeti polgári konzervatív - és a fene tudja még milyen - kormány munkáját. A jobbosok kommunistáznak a fórumokon, csalódott Fidesz tagok tárják szét a karjukat, tehetetlenek vagyunk, mert hatalmas az adósság.
Nos, ezzel két dolog nem stimmel. Az első, hogy akkor is mindenki tudta, hogy mennyi az adósság, amikor Orbán szerint nem kellett más csak egyszeri nagyarányú adócsökkentés. A másik fő probléma, hogy ember még nem mondta meg a magyaroknak, hogy PONTOSAN mennyi is az államadósság. Mindig csak a GDP %-ban adjuk meg. De ez egy viszonyszám. De mennyi a valós számszerű (nominális) összege? Miért nem mondják ezt meg? A GDP %-ában megadott adósság ugyanis becsapás, mert ha például csökken a GDP (mint ahogy 2008-ban a válságban 8%-kal csökkent), akkor ez az  arányszám jelentősen nő pedig a számszerű adósság nem, vagy csak a szokásos mértékben emelkedett. Miért nem a valós, számszerű adatokat közlik a kedves politikusaink? Miért? Nos, a válasz megdöbbentő! Ekkor ugyanis kiderülne, hogy mindegyik kormány alatt ugyanannyival nőtt az államadósság mértéke. Mindegyik kormány ugyanúgy együttműködik és kiszolgálja a nemzetközi pénzrendszert. Hiába kiabál most Orbán és Matolcsy, az elmúlt 2 évben ugyanolyan mértékben nőtt most is az államadósság, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Nézzük a számokat! 1989-ben a rendszerváltáskor az államadósság mintegy 1000 milliárd forint volt. Ma 22000 milliárd. El lehet hát mondani, hogy évenként nagyjából 1000 milliárd forinttal nőt a Magyarország adóssága. Nos, ha mindez úgy történt volna, hogy a 22000-ből az adott kormányok más-más mértékben növelték volna az adósságot, akkor lehetne ujjal mutogatni, hogy melyik kormány a hibás. DE! Micsoda meglepetés! Az államadósság szinte minden évben egyenlő mértékben nőtt kb. 1000 milliárddal. Az első Orbán kormány például 6000 milliárddal vette át és 10000 milliárddal adta tovább az adósságot. Tehát ők is hozzátették a maguk 4000 milliárdját négy év alatt. 2010-ben a második Orbán kormánynak Bajnaiék 20000 milliárddal adták át az adósságot. Mi történt az elmúlt két év alatt? Na mi? Az Orbán kormány 2 év alatt – minő csoda – 2 milliárddal növelte az adósságot, mely jelenleg 22000 milliárd forint.    
Ma is, minden héten több tízmilliárd forint hitel vesz fel az Orbán kormány államkötvény formájában!
De hát, hogy lehet ez? Nos, kérem erről írunk immár 6 éve! Így épül fel a nemzetközi pénzvilág. A lényeg a nemzetek (nem csak a magyaroké) eladósítása. Orbán azzal csinál nemtelen dolgot, hogy mindezt egy belső politikai ellenfelére fogja. Azt szajkózza, hogy a kommunisták adósították el az országot, mikor ő sem tud mást csinálni csak a szája jár. 
Azt hazudja, hogy Gyurcsányék IMF hitelét kell most nekik visszafizetni. Könyörgöm ekkora hazugságot!!! Gyurcsányék nem vettek volna fel IMF hitelt, ha tudtak volna felvenni hitelt a szabadpiacról, ha megvették volna a magyar államkötvényeket. Hitelt MINDENKÉPPEN fel kell venni. Most is veszik fel hetente Orbánék is. Minden esetben, amikor azt hallja, olvassa, hogy sikeren volt az állampapír kibocsátás, az hitelfelvétel. 
És a csapda lényege! Hitelt soha nem azért kell felvennünk, mert többet költünk, mint amennyit megtermelünk, hanem az előző, lejáró hitelek megújítására. Hoppá! Az tehát nem úgy volt, hogy Gyurcsány felvette az IMF hitelt és zsebre vágta vagy odaadta  bankoknak. Ekkora égbekiáltó hazugság  magyar népnek. Az az IMF hitel 3 részre lett osztva. A legnagyobb rész ma is megvan, mert 10 milliárd euroval emelkedett vele a devizatartalék. A második felét az előző adósságok megújítására költötték, többek között az első Orbán kormány alatt felvet hitelek törlesztésére. A harmadik részt le sem hívták. Például ebből a harmadik részből vett MOL részvényt mostani Orbán kabinet. 
Miért nem mond igazat az népnek Orbán Viktor? Csak egy ésszerű magyarázat van. Ragaszkodik a hatalomhoz!
Orbán azt hazudja a népnek – az meg elhiszi -, hogy a bankoknak kellett adni. Mi az igazság? Három bank kapott 200-200 milliárd forintot 2008 végén. Az OTP és az MKB pár hónapon belül visszafizette az összeget kamatostul. Az FHB a mai napig tartozik még, de a kamatokat fizeti. Miről beszélünk?  
Mit tesz most valójában Orbán Viktor? Míg az elmúlt 10 évben 5-6 % körül adták el az állampapírokat a kormányok, amikor kitört a válság és nem lehetett egyáltalán vagy csak rendkívül magas kamattal eladni állampapírokat az akkori kormány az IMF-hez fordult, hogy 8-9 %-os kamat helyett 3-4 %-os hitelt vegyen fel, hogy ne nőjön nagyobb mértékben az államadósság! Ma Orbán viszont az IMF nélkül 7-8 %-os kamatú hiteleket vesz fel és ezzel duplájára növeli az eladósodás mértékét! Persze ezt ő sem akarja, ezért, hogy tartsa „szokásos” évi 1000 milliárdos növekményt, ezért megsarcol mindenkit. Bankadó, válságadó, telefonadó, ÁFA emelés, benzinár és cigaretta áremelés, megszorítás megszorítás hátán. 
Ráadásul tették mindezt úgy, hogy a magánnyugdíjpénztár pénzek államosításával 3000 miliárd államkötvényhez jutottak. Ha ezt nem teszik, akkor 2 év alatt nem a "szokásos" 2000 milliárddal, hanem annak a duplájával növekedett volna az adosság. A nyugdíjvagyon lenyulásának köszönhetően maradhatot csak a GDP arányos államadósság is szinten ill. kicsit csökkent is. De közben a valós, számszerű adósság továbbra is a "megszokott" módon eelkedett. Kérdés, mi lesz most, amikor már nincs mit lenyúlni?
Van bőr a képen például azt hazudni, hogy nincs tandíj. Állandóan szidják a liberális gazdaságpolitikát, miközben a felsőoktatásban az ultra liberális amerikai modellt vezetik be. Az állam semmit sem finanszíroz. Mindent fizessen a hallgató. Nincs pénze? Sebaj, adunk hitelt. Adósodjon el az állampolgár már gyerekként, aztán ezzel már egy életre a rabszolgánk lesz. Undorítóan gőgős és lenéző! 
Néhány meséje: 6 százalékos növekedés, kipateroltuk őket, tündérmese, a válságnak vége, senki nem jár rosszabbul.

Az eredmény? A gazdaság nemhogy nőne, hanem egyenes csökken. Tündérmese? Agyrém!
Miért baj ez? Hát azért, mert ha nem nő a gazdaság, akkor egyre szegényebbek leszünk. Miközben a szlovákok és a lengyelek elhúznak mellettünk, nekünk nem marad más, mivel kenyér nincs csak cirkusz lesz. De lehet-e vajon törleszteni, enni, gyereket nevelni, Himnuszéneklésből, Horthy szobor avatásból, és zászló felvonásból?
És végül a cinizmus csúcsa, hogyan röhögnek a hátunk mögött rajtunk és a saját híveiken. A közgazdász doktori címmel rendelkező Dr. Dancsó József Fideszes képviselő szerint a gazdasági növekedés, akkor is növekedés, ha történetesen negatív. Ez a Fidesz kormány!
Tehát, ha csökken a gazdaság, akkor az negatív növekedés, tehát siker! Most már csak az lenne a kérdésem a képviselő Urakhoz, hogy ezek szerint az ő fizetésük meg csökkent? Mert ugye a fizetéscsökkenés, ezek szerint akkor is csökkenés, ha történetesen pozitív.
Ennyit tehát arról, hogyan képviseli a Fidesz  nemzetet a nemzetközi tőkével szemben. Sehogy sem, csak az a lényeg, hogy a hatalom meglegyen életük végéig.  


Öntsünk tiszta vizet a pohárba!


Üdvözlöm Kedves Olvasó!
Nem hagyom magam és újra nekifutok. Lapunk a Független SZABAD EURÓPA arról szól, hogy a magyar nép legyen tisztában a pénzügyi és ezen keresztül a politikai valósággal. Miért? Azért, mert csak akkor tudunk jobbítani a sorsunkon, ha tisztán látunk.
Újságunk egyik legfőbb célja, hogy leleplezze azt a világméretű pénzügyi csalást, mely az egész bolygó nemzeteit az adósságon keresztül rabszolga sorban tartja.
Ahhoz, hogy ezt megértsük sokszor elmondtam, hogy kell egy kis minimális matematikai alapismeret. Nem sok. Általános iskola 5. osztályos anyag. A négy alapművelet és a százalékszámítás. Sajnos tudom, hogy ez – bár alapvetőnek tűnik – néha csak hiú ábránd. Mivel az emberek nagy része nem tud számolni, ill. direkt úgy forgatják a „szaknyelvet” a közgazdászok és a politikusok, hogy ne értse az átlagember, ezért kialakul az az érzés, hogy én ehhez nem értek. A következő lépés a politikai vakhit. Kell egy politikai párt, egy politikus, egy politikai oldal, amiben megbízok, ha már számolni nem tudok, ill. nem veszem a fáradságot, hogy utána nézzek, mit mondanak a Híradóban.
  
Nap, mint nap halljuk, hogy a monetáris tanács tartotta a jegybanki alapkamatot…., az államadósság a GDP 80%-a fölé emelkedett……, a parlament módosítani akarja jegybanktörvényt….., a fiskális szigort hiányolja az Állami számvevőszék….., a költségvetés hiánya április hónapban 112 milliárd forint volt….., a GDP alakulása megtisztítva a naptári hatásoktól az első negyedévben -1,2% volt….., stb., stb., stb. Minden áldott nap halljuk. És az emberek 99%-ának fogalma sincs, mit jelentenek ezek a mondatok.
Feltett szándékunk, hogy ezen úgy lehet változtatni, ha elmondjuk „magyarul” mit jelentenek ezek a mondatok.


Igen ám, de van egy csapdahelyzet. Miért hinnének nekünk a Kedves Olvasók? Nos, talán azért mert igazunk van? Nem ez nem garancia. Tudniillik, mi van abban az esetben, ha mi azt mondjuk valamire, hogy zöld, közben a vallási áhítattal imádott politikai vezető váltig állítja, hogy piros. Innentől kezdve esélyünk sincs. Emlékezzen rá, gyerekkorában kinek hitt, egy idegennek vagy a szüleinek. Nyilván a szüleinek, még ha utólag rá is jött, hogy nem nekik volt igazuk. Az ember annak hisz, akiben érzelmileg bízik. Csakhogy az érzelem veszélyes eszköz is lehet. Az érzelmi döntések nem mindig józanok.
Ha csak gyermeki csodálatra és áhitatra telik a vezetőink iránt, akkor elvész a tisztánlátás. Egy gyerek a szülőnek MINDENT elhisz.

Mit tennék én, ha szeretnék egy nemzetállamon, például Magyarországon hatalmat gyakorolni? Először is a teljes pénzrendszer uralnom kell. Ez már megvan, mert a világon pár család kezében van pénzkibocsájtás. Hiába minden jegybanktörvény módosítás, a lényeg nem változik. 
A teljes jegybanktörvényt itt találhatja!

1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
       (2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek,
nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.   

A lényeg, az MNB mindenkitől független, kivéve az Európai Központi Bankot. Nincs más feladatom tehát, mint azt uralni. Uralom is, mint, ahogy az Amerikai Jegybankot a FED-et is. Innentől kezdve én irányítom a világ pénzügyeit. Már csak az a feladatom, hogy erre ne jöjjenek rá a nemzetállamok és ne lázadjanak fel ellenem. Mit teszek? Megosztom a nemzeteket. Kijátszom őket egymás ellen és kijátszom őket önmaguk ellen.
Nézzük pl. Magyarországot. Mit tennék, ha lenne egy miniszterelnök, aki átlátna a szitán és csökkenteni akarná az adósságot, mint 2006-ban Gyurcsány. Különböző csatornákon támogatnám az ellenzéket, anyagilag és erkölcsileg is, hogy támadják Gyurcsány politikáját. Mit teszek, amikor az ellenzék vezére, Orbán hatalomra kerül és le akarja rázni az uralmamat? Megmutatom neki, ki az úr a háznál. Leértékelem a forintot és az országot, úgy hogy kénytelen legyen térdre ereszkedni, mert különben repül a hatalomból. Kihasználom, hogy mindketten szeretik a hatalmat.
Nekünk magyaroknak, itt van ez a két tehetséges fickó, Gyurcsány és Orbán. Mi történik? Már azzal, hogy ezt a mondatot leírtam a magyarok fele már el is dobja a billentyűzetet, mert a mocskos liberálbolsevik, kommunista köztörvényes bűnöző Gyurcsány, hogy lehetne tehetséges. A másik fele meg rosszul lesz Orbán neve hallatán, aki fasiszta, opportunista szélkakas, köpönyegforgató, kisgömböc.
Mivé tette egymást és az országot két alapvetően tehetséges, magyar, nagy ígéretű politikus. Ki áll a háttérben?

Nos, Kedves Olvasó ez a baj. Pedig tényleg, mindkettő tehetséges, magyar politikus. De mivé lettek a nemzetközi nagytőke kezében? Mivé tették az országot? Ezért nem tudunk mi magyarok összezárni, ezért nem tudunk mi egységesen fellépni. (Aztán persze vitázhatnánk tovább). Mit keresünk mi állandóan? Azt, hogy miben különbözünk egymástól. Milyen példaképeket választunk magunknak? Hát olyat, amitől a másik megpukkad vagy hányigert kap.
Mostanság arról értekeztem, hogy a jobboldal által használt magyargyalázás és magyargyűlölő kifejezések értelmezhetetlenek. Nincs ilyen! Szerintem nem gyűlöl itt senki senkit sem. Azt kell, mondjam, hogy felmentem Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort is tettei alól, mert tudom, hogy irányítják őket, úgy, hogy nem is tudnak róla. Ugyanúgy irányítják őket, mint a magyarvédő nemzeti jobboldalt és a baloldalt is. Ott vannak a sorainkban a minket egymás ellen uszítók. Mert mit szeretne a jobboldal? Egységes Magyarországot. Nyilván ez nem lehet a baloldali magyarok nélkül, mert akkor nincs egység. Orbán még egy nyilatkozatot is kitett erről, annyira vágyott rá. Csak azt nem értette, hogy nem lehet egység, ha előtte leliberálkommunistázza a fél országot. Fordítva ugyanez, ha baloldal mindenkit lenáciz a jobboldalon, akkor hogyan akar egységet? 
Ettől nem lesz nemzeti egyetértés! Az úgy nem megy, hogy valakit pofon vágok, belerúgok, beletörlöm a lábam és utána kiadok egy levelet, hogy mi a legnagyobb barátok vagyunk. Ehhez más út vezet!

Szóval igen, ez van!
Belegondolt például valaki, aki most éppen Horthy szobrot állít, hogy ezzel nem a magyarság egysége felé tesz egy lépést, hanem az országot további romlásba viszi? Aligha. Neki meggyőződése, hogy jót tesz. Megerősíti ebben az a tudat, hogy szoboravatáson sok ezren jönnek össze, azt sugallva, hogy „mindenki” egyetért vele és nő a nemzet egysége. Csakhogy ő nem gondol az otthon ülő, akár jobboldali gondolkodású milliókra, akiknek ez nem tetszik, és nem szeretnék Horthyt példaképüknek. A baloldal válasza szoboröntés vagy Kádár szobor. Ők legalább hazavitték a garázsba.
Megtévesztett emberek, akik ettől várják a magyar nemzet felemelkedését, egységesülést, összefogást. Ezzel csak mélyül a nemzet válsága! Ellenkező hatást érnek el, mint amin dolgoznak. Nem ők a hibásak, csak nem értik miről van szó!

Belegondolt-e valaki is a jobb és baloldalon, hogy kik azok akik súgják ezeket az ötleteket? Kik azok, akiknek érdekük, hogy a magyarság megosztott legyen? Belegondolt már valaki, hogy Horthy és Kádár mikor fejezi vagy fejezte ki valaha is a magyarság egységét? Van erre esély mostanában egyáltalán? Semmiképp sem. 
Kérdés, hogy ha már mindenképpen erősíteni szeretnénk magyarságtudatunkat és egységünket, szeretnénk büszke, erős, egységes nemzet lenni, akkor miért nem Mátyás szobrokat állítunk országszerte? Miért nem Hunyadi János lovas szobrokat készítenek a szobrászok, miért nem I. (Nagy) Lajost ábrázoló alkotások előtt állnak most nemzetünk büszke fiai? Miért nem? Hát csak azért, mert az nem érdeke a külföldi pénztőkének. Ők nem ezt szeretnék. Ők akkor dörzsölik a markukat és röhögnek rajtunk, amikor Horthy szobrokat állítgatunk és öntünk le festékkel és megyünk ölre azon, hogy a Kormányzó háborús bűnös volt-e vagy országépítő zseni. Nincs nagyobb kéj a pénzügyi elnyomónak, mint amikor egy ország polgárait így össze tudja ugrasztani. Ilyenkor a titkos csatornáin mindkét „félnek” tesz gesztusokat. Mindegyiket biztosítja együttérzéséről és támogatásáról. Így mindegyik azt hiszi, hogy nála az igazság és a támogatás. Miközben egyik kezével cirógatja a megosztott nemzetet, addig a másik kezével továbbra is a hátába meríti a tőrt a pénzügyi rendszeren keresztül.
A nemzetek - így a magyarok - összeugrásztásának hátterében szűk csoport áll. Nem mutatkoznak, de ők az urak. Zseniálisan megkomponált játszmákban játszák ki egymás ellen a nemzet tagjait, akik közben azt hiszik, hogy önállóan cselekszenek, és nem csak bábuk a sakktáblán.
De az érzelmek felkorbácsolásával csodákat ér el. Ugyan ki törődik a devizahitelével, a mindennapi nyomorával, amikor a Horthy szobor avatásán a Himnusz éneklése közben borsódzik a bőre a felemelő élménytől, a nemzet újbóli nagyságának hamis illúziójától. A másik meg otthon a lakásában szintén nem törődik a nyomorával, mert attól retteg, hogy a „fasiszta” hordák mikor lepik el az országot. Ennyi! Itt az ideje felébredni, és szembenézni a múltunkkal és a jelenünkkel is. Ha idejében ébredünk, lehet esélyünk, ha nem, akkor teljes győzelmet arat a nemzetközi pénzügyi elnyomás és mi meg ölre megyünk a saját „igazunkért”, miközben ők elégedetten szippantanak a szivarjukból egyet és egymásra bólintanak, hogy minden rendben, bejött a magyar projekt, a magyarok megosztása sikerült.
Megsimogatják annak az embernek a fejét, aki az elmúlt 10 évben kiváló tanácsokat adott nekik, és amiket meg is valósítottak. Átfutják az előttük álló papírt, öszödi beszéd kiszivárogtatása, TV székház ostrom, 2006-os utcai zavargások megszervezése, szociális népszavazás ötlete, Kósa és Szíjjártó forintrontó beszédének tanácsolása, Orbán megzsarolása a leminősítéssel és a forint mesterséges gyengítésével. Gyurcsány majd Orbán rákényszerítése a horror megszorításokra, melyekről sikeres figyelemelterelés a Molotov koktél és a Horthy kultusz újraélesztése. Elégedetten dőlnek hátra párnázott székeikben és veszik napirendre a következő országot. És a játszma tovább folytatódik! Tovább és tovább!


Mégis van pénzük a magyaroknak? 


Meglepő hírt olvastam a minap. Arról szólt a tudósítás, hogy a magyar kormány viharos sebességgel szándékozik egy svájci-magyar bankközi megállapodást kötni, mellyel a Svájcban elhelyezett magyar tulajdonú számlákon lévő pénzek utáni kamatokat megadóztatnák. Svájc az utóbbi időben ilyen szerződést kötött Németországgal, Ausztriával, a legutóbb pedig Angliával is. A konstrukció lényege, hogy a svájci számlák kvázi megőriznék anonimitásukat, mert az adott partnerállam egyben kapja meg az adó összegét. Magyarán, minden magyar ember számlájáról a kamatnyereség után, tegyük fel 10%-ot levon a svájci bank és egy összegben átutalja a szerződött partnerországnak, jelen esetben hazánknak.
Ez a rendszer egyrészt megőrzi a svájci bankszámlák „névtelenségét”. Nem kell az illetőnek tehát tartania vagyonosodási vizsgálatoktól és egyéb kellemetlenségektől. Másrészt a partnerállam is pénzhez, adópénzhez jut. Kétség nem férhet hozzá, hogy minderre a költségvetés sanyarú sorsa kényszeríti rá a kormányt. A viharos sebességet pedig az indokolja, hogy a „befektetőknek” ne legyen idejük elmenekíteni a pénzüket a Távol-Keletre. Malajziával vagy Szingapúrral mondjuk, nem mostanában lehetne ilyen megállapodást kötni. 
Persze a hír a sajtóra jellemző szenzációhajhász címmel jelent meg, Lecsap a NAV a svájci bankszámlákra! Nem ez a lényeg, hanem a számok. Arról írnak, hogy nagy adókulcs nem helyénvaló, mert azonnal elmozdulnak a pénzek máshová. Nagyjából 10% körüli kamatadót még tolerálnának a kimenekített pénzeik után a magyarok. Azt is megemlítik, hogy ettől több százmilliárdot vár a magyar állam, bár a realitások inkább az 50-100 milliárd forint között mozognak. Kitérnek arra is, hogy ezen megállapodás nem hat ki az off-shore pénzekre, mert azok nem azonosíthatók egyértelműen.
Rendben, ennyi a hír. Akkor javaslom, számoljunk egy kicsit. Vegyük a legkisebb becsült várható adóbevételt 50 milliárd forintot és az emlegetett még „elviselt” 10% kamatadót. Figyelem, megint százalékszámítás! Ha 50 milliárd a bevétel 10% kulcsú adó után, akkor a teljes kamat az összes magyar számla után 500 milliárd forint ugyebár. A svájci bankok most gyakorlatilag nem is fizetnek kamatot vagy nagyon keveset, számoljunk mondjuk 2%-kal. Mennyi betétnek a 2 százaléka tehát 500 milliárd forint? (természetesen svájci frankban vannak a betétek elhelyezve, de a könnyebbség kedvéért végig forintban számolunk.) Nos, az alap egyenlő, a százalékérték százszorosa osztva a százaléklábbal (percent). Ez annyi, mint 25000 milliárd forint! Tudják mennyi ez? Több mint a magyar nemzeti össztermék, azaz több mint a teljes magyar egy évi GDP! Ebből következik, hogy több mint a magyar államadósság! És ez mindössze csak Svájc off-shore nélkül. Felvetődik a kérdés, milyen becslésekre alapoz a kormány. Amennyiben igaza van és ténylegesen befolyik ebből az adónemből a költségvetésbe 50 milliárd forint, akkor ebből az következik, hogy igaz az a sokak által állított tétel, ami eddig csak városi legendák körébe tartozott, hogy a rendszerváltás óta eddig a teljes magyar adósságállomány több, mint kétszerese hagyta el az országot. 
Lehetséges, hogy a teljes magyar államadósságnak megfelelő pénz lapul magyar állampolgárok svájci bankszámláin? Érdekes adat!
És figyelem! Hoppá! Eddig jórészt azt hittük, hogy a szemét multik és bankok vitték ki a pénzt! Erre kiderül, hogy nem, hanem a MAGYAR emberek! Nos, feltételezem, hogy Kedves olvasók között aránylag kevés embernek van svájci bankszámlája. Mennyi ez a 25000 milliárd? Nos, átlagosan lennie kell 50 ezer magyarnak, akinek van kint 500 millió forintja. (Figyelem! Átlagosan!) Hihetetlen, mondhatnánk nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy mondjuk Budapesten van 30 ezer és még megyénként, 1000 ember. Nem lehetséges, mondom magamban elsőként. Aztán azon veszem magam észre, hogy hirtelenjében tudok csak én 3-4 emberről a környezetemből, akiről feltételezem, hogy az említett körbe tartozik. 
Alátámasztja az adatokat, hogy a kormány ez év végéig 10% adóamnesztiával szorgalmazta az off-shore pénzek hazahozatalát. A NAV szerint kb. 80 milliárdot hoztak így haza. Felteszem, hogy a hazahozott pénz elenyésző része a valósan kimentett off-shore vagyonoknak. Igaz lehet a szám tehát, hogy 200 milliárd dollárt vittek ki MAGYAROK külföldre. Kérdés miért? Miért viszi ki valaki a vagyonát? Félti? Ugyan már! Nemigen tudok más választ találni, mint azt hogy szégyelli, szégyelli azt, hogy hogyan, miből szerezte. Mert az ember olyan fából van faragva, ha egy rossz dolgot tesz, azt szereti titokban tartani. Így van ez, és így is lesz mindig. 
Halkan jegyzem meg, milyen magyar az olyan, aki kiviszi a pénzét az országból? Aránylag kevés nyugdíjast tudok elképzelni, amint félévente viszi ki pénzét Svájcba fialtatni. Ez inkább olyan nagyságos asszony és méltóságos úr passziónak tűnik. Nagyon remélem, az ilyen nem vesz részt a békemenetben és nem magyarkodik túlságosan.
Addig is arra biztatom olvasóimat, hogy tartsanak velem legközelebb is! Köszönöm!
Soha nem is vettünk fel hitelt a rendszerváltás óta?


Az elmúlt heti cikkeimre rengeteg észrevétel jött, és ezért kénytelen vagyok egy új fogalommal foglalkozni, mert célomat nem adom fel. Szeretném, ha a magyar ember minden politikai befolyás ellenére is megértené az alapvető gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.
Nálunk ugyanis az egyszeri magyart könnyű megvezetni. Az egyszeri magyar tudja mi az oka sanyarúságának.
Az egyszeri magyar TUDJA, hiszen Orbán Viktor megmondta neki, hogy a legnagyobb gond az államadósság. Következésképpen a legnagyobb felelős, aki ezt előidézte, aki a kölcsönt felvette. Ezzel azt sugallja, hogy mielőtt az előző kormány nem vette fel a hiteleket (köztük az IMF hitelt) addig minden rendben volt. A számok is látszólag Orbánt támasztják alá, hiszen 2002-ben amikor „átadta” a kormányzást, az államadósság a GDP 60%-a volt, 2010-ben pedig 82%. Könnyű tehát az egyszeri magyart, aki matematikából hülye megvezetni. Minden gondod az előző kormányok miatt van! 
Minden adósság szörnyű és rabszolgaságba dönt. Mindazonáltal az államok adósságának kezelése teljesen más tészta, mint egy cég vagy magánadósság.
Nos, ezért kénytelen vagyok egy kicsit szájbarágósan levezetni a következőket. Először is már többször leírtam, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított százalékos arányában való megadása csak a hülyéknek lett kitalálva. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak százalékot számolni – sajnos a többségnek – csak odavetnek két számot 82% és 60%. Melyik a nagyobb? Hát a 82! És már lehet is tapsikolni meg békemenetet szervezni. Érdekesebb a dolog, ha leírjuk, hogy számszerűsítve mennyi forinttal emelkedett az állam adóssága. Nos, ez esetben kiderül, hogy 1998 és 2002 között 4000 milliárd forinttal. 2002 és 2010 között meg 8000 milliárddal. Vagyis mindkét kormányzat alatt évi 1000 milliárd forinttal emelkedett az adósság. Ha igaz az a tétel, hogy a legnagyobb gondunk az államadósság, akkor minden kormány benne volt tehát, nyakig. Szemenszedett hazugság az az állítás, hogy itt minden jó és szép volt, de aztán a „kommunisták” eladósították az országot.
Még érdekesebb adat, hogy 2010 után is folytatódott az eladósodás és az Orbán kabinet a nagy „adósságcsökkentés” közepette sikeresen növelte a szokásos évi 1000 milliárddal a terheket. Tette mindezt úgy, hogy még a 3000 milliárdos nyugdíjpénztárat is lenyúlta, melynek mintegy feléből „csökkentette” az adósságot. Ha nem „csökkentette” volna, akkor két év alatt nem 2000 milliárddal, hanem majd 4000-rel emelkedett volna az adósságunk!        
Sajnos Orbán Viktor sem tesz mást, mint megszorítások árán fizeti a kamatokat és újabb hitelfelvételekkel növeli az államadósságot. Ráadásul sokkal nagyobb kamatokon veszi fel a hitelt, mint az előző kormányok, következésképpen gyorsabban nő az adósság. A nép hülyítésére a GDP arányos %-os trükköt veti be, mint általában a politikusok.
A másik hihetetlen legenda. Az Orbán kormánynak kell visszafizetnie a 2008-ban felvett IMF hitelt! Mekkora szemétség volt már ez az előző kormánytól, hogy felvette az IMF pénzét! Nos, itt egy tragikus tévedés van. Meg kell nézni, hogy miért vett fel a kormány IMF hitelt, pontosabban mi helyett?
És itt szeretnék egy szót pontosítani, ill. bevezetni, ami nem él a köztudatban. Természetesen azért nem, hogy az egyszeri magyart meg lehessen vezetni. Senki sem magyarázza el neki a pénzügyi igazságot.
Nos, most mindenkit kérek, hogy kapaszkodjon meg, mert kulcsfontosságú mondat következik.

MAGYARORSZÁG A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA GYAKORLATILAG SOHA NEM VETT FEL HITELT CSAK ÉS KIZÁRÓLAG REFINANSZÍROZOTT LEJÁRÓ HITELEKET!


Hoppá! Mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy a magyaroknak nem volt szükségük sohasem hitelekre, mert minden ellenkező híresztelés ellenére megtermelte a saját költségeit. Egyedüli dolog, amit nem tudott kitermelni az előzőleg felvett hitelek kamatait. Ezért elindult egy olyan folyamat, amit egy zseniálisan felépített, de hihetetlenül elnyomó pénzügyi rendszer működtet. Ennek a lényege, hogy mindig épp annyira hagyják élni az országot, hogy az éppen ne menjen csődbe. Tudja fizetni mindig az aktuális kamatokat, de csak annyira, hogy a tőketartozása mindig emelkedjen egy kicsit. 
Ez a rendszer természetesen nem csak a magyarokra van kitalálva. Minden nemzet a világon adósrabszolgája ennek az ördögien ravasz és már önfenntartónak tűnő rendszernek. Belegondolt például már valaki abba, hogy miért kell a költségvetési hiánynak éppen 3% alatt lennie? Nem? Az a lényeg, hogy, ha a hiány 3% körül van, az pont megfelel két dolognak. Az első, hogy az aktuális nemzet kormányának minimális lehetősége van arra, hogy a megtermelt nemzeti jövedelmet a saját népére költhesse. Mit jelent ez? 100%-ot megtermelnek! 98%-ot elköltenek a saját országukra. Elvileg tehát még 2% többletben (szufficit) vannak. Ezt hívják – ha már hallotta a hírekben – a költségvetés elsődleges egyenlegének. Igen ám, de most jönnek a kamatkiadások (5%). És így lesz a kiadási oldal 103%! Azaz 3%-kal többletköltés (deficit).
Hiába szeretné bárki megállítani az adósságot, az a mostani eszközökkel, mint megszorítások és bankadó lehetetlen. Sőt sok esetben csak ront a helyzeten, mert még növekedés sincs.
A kamatkiadásokat is számítva a költségvetés másodlagos egyenlegéről beszélünk. A hírekben szinte soha nem beszél senki sem az elsődleges egyenlegekről. Nagyon kevés nemzet van, akinek az elsődleges egyenlege mínuszos, vagyis többet költ, mint amennyit megtermel. Ennek elhallgatására azért van szükség, hogy az adott nemzetben lelkiismeret furdalást keltsenek, hogy jobb, ha csöndben maradnak, hiszen többet költenek, mint amennyit megtermeltek, és csak a hitelezőik jóindulatától függ a jövőjük, mert nélkülük csődbe mennének. A nemzetközi pénzügyi háttérhatalomnak alájátszva az adott nemzetek politikusai mind kiszolgálják e rendszert. Minden országban vannak hatalomért remegő politikusok, akik ellenzékből szapulják a kormányukat, akik kölcsönt vesznek fel. Ismerősek ugyebár az alábbi mondatotok: - Az ország az IMF lélegeztető gépén van, vagy az ország eljátszotta a befektetők bizalmát. Aztán, amikor az ellenzék kormányra kerül, kétségbeesetten próbálja csökkenteni a hiányt, vagyis megszorít.
Valljuk be őszintén, hány felnőtt ember tud Magyarországon százalékot számolni? Sokan már az iskolában sem értettek. Ha most valakinek azt mondjuk, hogy alap, meg százalékérték vagy, hogy percent, csak pislog. De ugyanezek az emberek a szavazók, akiket félisten politikusok hülyítenek.
A másik – és a fontosabbik – kérdés, hogy miért kell a hiánynak 3% körül mozognia, az pedig az, hogy ezen érték körül van a leghosszabb ideig elhúzódó agónia, amíg egy nemzet végül kénytelen bejelenteni a csődöt. Hiszen könnyen belátható, hogy ha a hiány évente 8-10% körül van, akkor 20-25 év alatt csődbe jut az adott állam, míg 3-5%-os hiánycél esetén ez a csőd 50-60 évre tehető. Azzal tehát, ha egy kormány, mint most az Orbán kabinet minden erejével tartja a 3%-os hiányt nem ér el semmit sem. Az államadósság nem csökken, hanem nő, évi 1000 milliárd forinttal. Persze az egyszeri százalékszámításhoz nem értő embereket meg vakítják a GDP arányában kimutatott százalékértékkel, ami persze nem az adósság valódi száma, csupán egy arányszám. Hozok egy példát! Ha egy 100 kilós ember hízik 5 kilót, akkor azt mondjuk, hogy 5%-kal nőtt a testsúlya (adóssága), ha viszont egy 200 kilós ember hízik 8 kilót, akkor csupán 4%-kal nőtt a testtömege. Úgy tűnhet tehát, hogy a 100 kilós ember hízott többet, mert az 5 nagyobb, mit a 4. Csakhogy a valóságban a 200 kilós hízott többet. Szóval a % nem fejezi ki a valós adósságot, csak a megtévesztésre, az egyszeri magyar hülyítésére szánják. 
A jelenlegi rendszerben a kérdés tehát nem az, hogy csődbe megy-e egy állam, hanem az, hogy mikor. A lengyelek például 30 éve, az argentinok 15 éve, a görögök ugyebár most. A nemzetközi pénztőke nagyon figyel arra, hogy egyszerre csak kevés állam menjen tönkre, a többieket „kimentik”, de példát kell statuálni. Sajnos jelenleg úgy tűnik, mintha csak annyi lenne a legnagyobb elérendő cél, hogy ne velünk statuáljanak példát.
Szóval REFINANSZÍROZÁS! Jó, hogyha Kedves Olvasó megjegyzi és terjeszti ezt a szót. Nem kell nekünk hitel, csupán csak arra, hogy az előző hiteleket kiváltsuk, és a kamatait kicsengessük. És ezeket a hiteleket nem a „komcsik” vették fel az elmúlt 8 évben. Ha nem veszi fel 2008-ban az ország az IMF hitelt, akkor nem kellett volna talán a piacról finanszírozni az előzőleg felvett és lejárt adósságot? Dehogynem. Hiszen éppen azért kellett az IMF, mert nem volt a piacon pénz. Orbán nagy hazugsága, hogy elhiteti az egyszeri magyarral, hogy az IMF hitelt a szokásos államkötvény kibocsájtás MELLETT vettük fel, holott ez nem igaz, hanem a HELYETT vettük fel. Nem mindegy ám!
Mit csinál jelenleg a kormány, hogy visszafizesse a lejáró adósságokat? Semmit! Azaz ugyanazt, mint az összes előző kormány 40 éve. Újabb hitelt vesz fel. Az teljesen mellékes, hogy most nem az IMF-től vesszük fel, hanem a „piacról”. Mi a különbség a kettő között? Gyakorlatilag semmi. Az IMF-től 4%-os kamatra vehettünk volna fel hitelt, de ők ilyenkor ellenőrzést akarnak, értsd megszorításokat.
Mi történik most? A kormány a piacról kívánja magát finanszírozni. Csakhogy egyszerűen nem fogja fel, hogy a „piaci befektetők” és az IMF egy és ugyanaz! Ahhoz, hogy ne kelljen 10%-on kölcsönt felvenni az állampapírpiacon az Orbán kabinet mire kényszerült? Olyan drasztikus megszorításokra, mely immár a sokat szapult Bokros csomag háromszorosára rúg. Nagyobb megszorításokat hajtott végre, mint egy 4%-os IMF hitelért kellett volna. Az eredmény? Sikerült 6%-ra leszorítani a kamatokat, amiért most vesszük fel a hiteleket, amiket persze majd a következő kormányoknak kell visszafizetnie. Illetve maradjunk annyiban kormány még soha egy büdös fillért sem fizetett vissza, csak az emberekből kisajtolt adóforintokat csengette ki a befektetők markába.
Remélem sikerült rámutatni arra, hogy az államadósság elleni harc – a jelenlegi módon – semmire sem jó, sehová sem vezet, hiszen az eredmény ugyanaz, mint a szocik alatt volt, megszorítás. Jelenlegi célja semmi más, mint legalizálni a mostani kormány gyatra teljesítményít.

Természetesen, ha az IMF hitelt választottuk volna, az út vége akkor is a csőd, mert a rendszerben kódolva van. Nem mindegy azonban az, hogy 4 %-os kamatot rakunk a következő 10 évre vagy 6%-ot. A vak is látja ugyanis, hogy minél nagyobb a kamat a következő kormánynak annál nagyobb megszorításokat kell végrehajtania és, ezzel a csőd is egyre közelebb kerül. Remélem nem ez a cél.
Az igazi kérdés azonban nem ez. A fő kérdés, hogy hogyan lehetne kitörni ebből az ördögi körből. Mi a megoldás a kamatcsapdából való szabadulásra?
Első és legfontosabb lépés mindenekelőtt az, hogy a magyarok többsége megértse, hogy amíg egymás ellen harcolunk, ill. hagyjuk, hogy a politikusok minket katonának használva kiszolgálják ezt a nemzetközi pénzügyi rendszert, addig nincs esélyünk. Meg kell értenünk, hogy hiába szervez békemenetet az ún. jobboldali tábor, ha a valódi cselekvés ugyanúgy nem más, mint a megszorítás. Lehet azt mondani, hogy nem leszünk gyarmat, de sajnos tudomásul kell venni, hogy már az vagyunk. Ebből a helyzetből kell kiindulni, és nem meghülyíteni a szerencsétlen magyarokat és egymásnak ugrasztani őket.


Tovább folyik a félretájékoztatás államadósság ügyben. Vitanap volt a Parlamentben!
Érdekes nap volt nemrég a Parlamentben! Egész napos vitanapot tartott a Tisztelt Ház az államadósságról. Igen az államadósságról. A jelenlegi – éppen aktuális – „divat” szerinti minden rossz okozójáról.
Elsőként szeretnék rámutatni néhány összefüggésre, aztán nekilátunk elemezni az országgyűlésben történteket.  Tehát államadósság! Közelítsük meg onnan a dolgot, ami szerintem az embereket a legjobban érinti. Meggyőződésem, hogy a polgártársaink nagy része, sőt az emberek a világon mindenütt, nem azzal hajtják álomra a fejüket, hogy azon törik a fejüket, hogy mennyi az államuk adóssága, vagy miként alakul a GDP, növekszik-e a gazdaság?
Gondolom egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi magyar családoknak ez a problémája. Nem érdekli őket az államadósság!
Véleményem szerint az embereket egy dolog érdekli leginkább, a saját maguk és családjuk boldogulása. Magyarán, hogy milyen színvonalon élnek. Nos, ha ezt vizsgáljuk meg, akkor a világ nyugati felében, az USA-ban és Nyugat-Európában megállapíthatjuk, hogy jóval magasabb az életszínvonal. Ez ténykérdés. Mégis mit tapasztalunk ezekben az országokban az államadóssággal kapcsolatban? Meghökkentő lehet most egyesek számára, de mindegyik prosperáló, gazdag, nyugati országban sokkal magasabb az államadósság, mint nálunk. Mégsem különösebben aggódnak emiatt. Persze van egy kis megszorítás, de még így is ötször, tízszer annyit keresnek, mint mi magyarok. 
Marx Károly már a Tőkében régen leírta Matolcsy és Orbán téziseit az államok adósságáról. A tőke uralmáról és gyarmatosításáról. Marx gondolatait vette elő most a Fidesz, ami nem feltétlenül baj, de nem igazán jobboldali politikára utal. Kíváncsi lennék, hogy egyáltalán olvasták-e a Tőkét vagy csak párhuzamosan jutottak ugyanarra a következtetésre.

Mit következik ebből? Elsőként megállapítható, hogy a mai zsidó-keresztény kultúrkörben elterjedt és mélyen beágyazódott a kamatszedésre alapuló, néhány család által irányított pénzügyi rendszer sikeresebb, mint minden más eddig. Nem igazságos, de sikeresebb. Kizsákmányoló, de működő! Kell harcolni e rendszer ellen? Feltétlenül, de nem esztelenül, ostobán, együgyű hübele-balázsként, mert azzal nagyobb a kár, mint a haszon. 
A második következmény, hogy az a politikai állítás, mely szerint az államadósság jelenlegi szintje az oka a magyarság nyomorúságának, egyszerűen nem igaz. Ha igaz lenne, akkor a mi 78%-os GDP arányos adósságunkkal jobban kellene élnünk, mint a nyugati országoknak és az USA-nak, hiszen ezek az országok államadóssága a GDP-hez viszonyítva 100-200%-os, tehát sokkal nagyobb, mint a mienk. 
Sőt, a jelenlegi Fidesz kormány és Orbán-Matolcsy terve is az volt még 2010-ben a kormányváltáskor, hogy az adósság elengedésével, a hiány 7-8%-ra engedésével felpörgeti a gazdaságot és biztosít munkát, jólétét a magyaroknak. Amikor aztán ezt a hitelezők nem engedték, akkor a kormány újabb hátraarcot csinált és az államadósságot jelölte meg minden rossz okozójaként. Az államadósság ellen kezdett el küzdeni egyedül. Minden más háttérbe lett szorítva. Szó sincs már munkahelyteremtésről, másodlagos a gazdaság felpörgetése, nem érdekes már az emberek boldogulása. Hol van már a kisposták visszaállítása, a tanárok fizetésemelését elfújta a szabadságharc, békemenet van fizetésemelés helyett. Csökkenő reálbér van új munkahelyek helyett. Fizetésemelésről az elmúlt 2 évben mindössze egyről hallottam, mégpedig az országgyűlési képviselők járandóságának emeléséről. 
 
Matolcsy előszőr a nagy gazdaságfelpörgető szerepében tetszelgett. Aztán amikor ez nem ment jött a nagy adósságleszorító. A baj csak az, hogy a kettő teljesen kizárja egymást.
Mit jelent ez? Hát csak annyit, hogy hiába mond bárki bármit, megint győzött a kamatszedésre alapozott nemzetközi pénzügyi háttérhatalom. Hiába mondja a kormány, Matolcsy, de még maga Orbán Viktor is, az elmúlt 2 évben is ugyanakkora mértékben nőtt az állam adóssága, mint a rendszerváltás után bármikor. Ráadásul mindez úgy, hogy 3000 milliárd forint magánnyugdíjpénztári vagyont is elkoboztak. Leszögezhető tehát, hogy valódi szabadságharc nem folyik, mindössze a belső határokon belüli politikai hatalom megtartása a cél, az ország, az emberek jóléte másodlagos. A polgárok, még a hívek szemét is kiszúrják politikai lózungokkal, de valódi felemelkedésnek még a csírája sem látszik. Sajnos aránylag kevés ember tud hitelt törleszteni és vásárolni mondjuk egy békemenetből. Még nem lehet békemenettel vagy Orbán vokssal fizetni az áruházban vagy a bankban.  
Térjünk hát rá ezek után az államadósságról szóló vitanapra! Természetesen, mint ahogy az már megjósolható volt, a Fidesz álláspont a következőt képviselte. Nem lenne itt semmi baj sem, ha az előző szocialista kormányok nem adósították volna el az országot. Hiszen akkor már itt lenne a Kánaán. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a Biblia szerint a „tejjel-mézzel” folyó Kánaán is csak 40 évnyi bolyongás után találtatott meg egy kősivatag formájában.  
Íme a jelenlegi államadósságnövelés. Míg az IMF 4%-ra adna kölcsönt, mi 9,3%-ra kínáljuk az állampapírjainkat. Téboly! És még vannak magyar emberek, akik nem értik, hogy ez UGYANOLYAN államadósság, mint az IMF hitel.
Nos, ez a Fidesz álláspont jobb esetben cinikus, rosszabb esetben velejéig ostoba és buta. Azt sugallja, hogy ugyanis, hogy, ha nem lett volna az előző 8 év, akkor nem lenne államadósság. Még azt is el akarja hitetni az egyszeri magyarral, hogy a fő baj a 2008-ban felvett IMF hitel. És a magyar elhiszi. Egyszerűen nem ér el az agyáig, hogy, ha nem IMF hitelt veszünk fel, akkor a piacról kell hitelt felvennünk. Ha 2008-ban nem veszünk fel IMF hitelt 4% kamaton, akkor a piacról kellett volna UGYANANNYI pénzt felvennünk 8-10% kamatra, vagyis az államadósság még magasabb lenne. Ez történik napjainkban! A Fidesz kormány is javában veszi fel a hiteleket, hétről-hétre. Ezt hívják állampapír eladásnak. Az állampapír eladás maga a hitel. Most nem az IMF-től vesszük fel alacsony kamatra, hanem a piacon dupla annyiért. Amúgy csak egy kérdés, amikor a Bokros csomag hatására az akkori 90% GDP arányos államadósság a privatizáció miatt lement 50%-ra, akkor miért nem virágzott fel az ország 1998 és 2002 között az első Fidesz kormány alatt? Hát igen! Nehéz kérdés!     
Vona Gábor legalább kimondta, hogy az adósság "kinövése" illúzió! Mindazonáltal ő sem érti a nemzetközi pénügyi körök működését. Adósságot átütemezni csak óriási áldozatok által lehet. Bár népszerű gondolat, nem lehet ez a megoldás!
A vitában az MSZP álláspontja meg az volt, hogy nem csak ők adósították el az országot, hanem a Fidesz is. Meglehet, de megint nem mondták meg az embereknek, hogy az országot NEM, a Fidesz és NEM az MSZP adósítja el, hanem a jelenleg fennálló pénzügyi rendszer óhatatlan velejárója az államok adósságának a növekedése.
A jobbikban Vona Gábor vezérszónok megint felszólította a nagy pártokat, hogy ne egymásra kenjék a felelősséget (ebben egyébként igaza van), hanem kezdjék meg az azonnali tárgyalást az adósságkönnyítésről és átütemezésről. Népszerű és könnyen emészthető álláspont, csak az a baj vele, hogy ez sem számol a nemzetközi pénzügyi rendszerrel. Egy ilyen javaslatot tudniillik a nemzetközi pénztőke nem fogad be. Ez az, amit mindenképpen el akar kerülni. A büntetése éppen ezért azonnali és katasztrofális hatású. Minden ország, aki ezt megpróbálta azonnal 15-20 évet esett vissza az életszínvonalában. Például a hozzánk legközelebb eső Lengyelek a 80 években tették ezt meg. Aki megélte emlékszik szerencsétlenekre, a lengyel piacokra, a lengyel viccekre, az éhezésükre, a húshiányra. Persze lehet azt mondani, hogy most viszont jobban állak, persze de csak egy ideig, a rendszer az ő államadósságuk is csendben, de biztosan növeli. Vona beszédének kétségkívül legértékesebb része az volt, amikor kihangsúlyozta, hogy az adósság „kinövésének” a lehetősége az illúzió. Ez kétségtelen tény, adósságot kinőni lehetetlen. Akik ebben hisznek, Demján Sándor és a többiek, azok ugyanolyan népkábítók, mint azok, akik azzal etetnek, most minket, hogy ha csökken az államadósság, akkor majd jobb lesz nekünk. Jelenleg nem lehet más cél, mint egy egyensúlyi állapot konzerválása. 
 
Nem csak a "távoli" jegesmedvékre hat a klímaváltozás. Az aszály, az árvíz, a pusztító viharok napi életünk részei lettek. Nem fentartható a gazdasági növekedés hosszú távon.
Az LMP a fenntartható gazdagág mellett kardoskodott. Ebben is van ráció, mert kétségtelen tény, hogy a folyamatos növekedésbe vetett hit ugyanolyan fantazmagória, mint, hogy a magyarok a Holdra lépjenek. A növekedésnek ugyanis bolygó szinten gátat szabnak a környezeti változások (klímaváltozás), az ásványkincsek korlátozott száma és előbb-utóbb ezek hiánya, valamit a népesség növekedéséből fakadó emberi ellenállás, a szegénységből való erőszakos kitörési kísérletek.
A DK-ból Gyurcsány nagyon rossz beszédet mondott, teljesen nem a lényegről beszélt, beállt a Fidesz szónokok azon sorába, akik szerint Gyurcsány a hibás. Gyurcsány szerint igen ő is kicsit és a Fidesz is. Ezzel nem mentünk előrébb.
Kijelenthető, hogy a vitanapon Vona Gábor a növekedés által adósság kinövéséről tett kijelentése és az LMP a növekedés fenntarthatóságára tett gondolatai voltak értékesek. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy újra győzött a színfalak mögött a nemzetközi pénzvilág. A magyar emberek most sem kaptak pontos tájékoztatást a világ pénzügyi rendszerének valós felépítéséről, megoldásoktól meg ugye olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől.  


Gyurcsány és Simor valódi bűne még mindig rombol!


Hallom, hogy Matolcsy György azt nyilatkozza, hogy a magyar kormány addig nem nyugszik, amíg minden magyart ki nem menekít az adósságcsapdából. Ez mindenképpen üdvözlendő dolog. Nem egyszer, nem kétszer hangzott már el, hogy a magyar lakosság nagy része a devizahitelek adósságában vergődik. Olvasva az e témában, az interneten megjelenő elemzésekhez és cikkekhez fűzött kommenteket, azok két nagy csoportra oszthatók. Mind a kettő tipikusan magyar! Az első az irigy. Felvette a devizahitelt és abból vett szép házat, autót, hát akkor fizesse is ki vagy árverezzék el, ne az én adómból mentsék meg. A másik a bűnbakkereső. Mindennek az okai a bankok. Sajnos egyik sem mutat kiutat, abból a csapdából, hogy ne legyen több ezer ember az utcán. Nézzünk néhány konkrét adatot. Jelenleg a devizahitelek közül mintegy 120 ezer hitel van 90 naposnál nagyobb késedelemben, azaz a felmondás szélén. Ez mintegy félmillió embert jelent. Ennyi ember fekszik le úgy nap, mint nap, hogy nem tudja mi lesz pár hónap múlva. Ez az állapot ijesztő és fenntarthatatlan.
Miért nem hoz valódi intézkedéseket a kormány a devizahitel csapda megszüntetésére?

Nem megoldás rá az „irigyek” válasza, hogy, ha aláírta a szerződést, akkor fizessen is. Ez egy cinikus és kegyetlen álláspont. Először is van egy olyan dolog, amit eddig nem nagyon emlegetett senki sem, nem is értem miért. Különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi kormányzat előszeretettel mutogat az elmúlt nyolc évre, egyszerűen nem értem a következőt. Azt mondják az „irigyek”, hogy ha valaki felnőtt emberként aláírt egy szerződést, akkor tessék most fizetni. Igen, ám csak van egy bökkenő.
A devizahitelek 90%-a 2008 előtt kötetett. És akkor a hitelfelvevő a következőkben gondolkodhatott. Vagy felvesz forinthitelt, mondjuk havi 120 ezer forintos törlesztésre vagy devizahitelt havi 70 ezres részletre. Szerintem nem nagy kérdés, hogy melyiket választotta. Erre kiabálnak az „irigyek”, hogy igen, de az árfolyamkockázattal számolnia kellett. Nos, ezzel nem értek egyet. 2008 előtt ugyanis működött forint árfolyamsávjának a rendszere, mely szerint a devizaárfolyamok a forinthoz képest, melynek rögzített középárfolyama 282Ft/euro volt, nem változhatnak nagyobb mértékben, mint plusz-mínusz 15 százalék. Ebből következik, hogy a devizában hitelt felvevő joggal gondolhatta azt, hogy a törlesztő részlete maximum 15%-kal növekszik. Ezen megfontolásból nyugodt szívvel kanyaríthatta rá aláírását a szerződésre.
Miután hosszú évekig engedik, sőt ösztönzik a devizahitelezést, akkor 2008-ban eltörlik az árfolyamsávot. Ez még hagyján! Az igazi kérdés, hogy utána, miért nem állították vissza sem ők, sem utódaik?
Na, mármost én utálom, amikor Orbán Viktor Gyurcsányozik. Nem egyszer leírtam, hogy Orbán egy opportunista alak, aki 8 évig babszemmel a fenekében tüzelte az országot, bármilyen lépést is akart tenni az akkori vezetés például az adósságcsökkentés ügyében. Ehhez képest teljesen érthetetlen a következő. A Gyurcsány kormány 2008 februárjában az MNB-vel Simorral teljes egyetértésben eltörli a forint árfolyamsávját, amely biztosítékot nyújtott volna a devizahiteleseknek. Ezt az óriási baklövést aztán érdekes módon soha senki nem veti a szemére. Érthetetlen, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György még csak meg sem nyikkan ebben a kérdésben. Vajon miért nem? Ha valami hiba és bűn volt a devizában eladósodott ország ellen, akkor az árfolyamsáv eltörlése az volt. Még furcsább a következő dolog. Orbán és Matolcsy ahelyett, hogy visszaállította volna az árfolyamsávot és ezzel kiütötte volna az árfolyam elszabadulásának a rémét, nem ezt tette, hanem az előtörlesztéssel a gazdag és amúgy is fizetőképes 10%-ot (többek között saját magukat) mentette ki. Egyszerűen érthetetlen. 
Tényleg meg kell várni, míg minden hiteles ház kalapács alá kerül?
Az sem vezet ki a válságos helyzetből, hogy mindenki szidja a bankokat, hogy ilyen meg olyan szemetek és ennyi meg ennyi pénzt vittek ki az országból, bla, bla. Ettől még nem oldódik meg a helyzet. A kormánynak azonnali hatállyal felül kell vizsgálnia az összes egyoldalú szerződés módosítást és beavatkozni, valamint bevezetni az ún. elsétálás intézményét, ami annyit tesz, hogy amennyiben az ügyfél mégis fizetésképtelen lesz, akkor elveszik a hitel fedezetét (a házát és az autóját), de semmi többet. Magyarán nem lehet azt megtenni, hogy valaki felvett egy autóra 2 millió hitelt, visszafizetet már 1,5 milliót, elveszik az autóját, ami ér mondjuk 1,7 és még tartozik 1,4-el. NEM! Ha az illetőtől elveszik az autóját, a fedezetét, akkor rendben, de aztán el kell felejteniük egymást.
Országos több, mint 30 ezer autót vettek már vissza, mert nem tudták fizetni a tulajdonosok. Még több olyan autó van, amit csak azért nem adnak le, mert még maradna egy csomó adósság az után is. Kinek jó ez a helyzet?
A bank oldja meg a dolgot úgy, ahogy tudja. Ugyanez még jobban igaz az ingatlanokra. Lefogadom, hogy, ha ezt bevezetnék, a bankok ügynökei ott ülnének a nehéz helyzetben lévő adósok nappalijában és mindenféle engedményekkel és törlesztő részlet csökkentésekkel könyörögnének az adósoknak, hogy ne engedjék meg a hitel felmondását, inkább fizessenek, amennyit tudnak.    
Ebben az esetben nem lenne például szükség a bankadóra sem, hiszen a jelenlegi magyar gazdaság legnagyobb növekedési akadálya éppen az, hogy a lakosság nem tud fogyasztani, hiszen nem marad pénze a fogyasztásra, mert a sorrend a következő. Először kifizeti a törlesztő részleteket, aztán a rezsit, és csak utána fogyaszt, azaz eszik, ruházkodik, nyaral, stb. Könnyen belátható, hogy ha egy családban egy törlesztő részlet 70-ről 120 ezerre növekedett, akkor ennyivel kevesebb jut fogyasztásra (kevesebb ÁFA bevétel). Természetesen ez a plusz ötvenezer nem az országban költődik el, hanem a törlesztés másnapján már devizára átváltva egy külföldi bank széfjében lapul.
Érthetetlen, hogy Orbán és Matolcsy miért nem képes ezt a helyzetet megoldani és helyette olyan népszerűnek tűnő látszatintézkedésekkel operál, mint a bankadó. Mi lehet a háttérben? Miért nem lép az Orbán Kormány?


A kérdések, melyeket senki nem tesz fel? 1.


Mit tapasztalok ma Magyarországon? Az emberek nagy részének kilóg a feneke a gatyájából. Jelenleg több mint 150 ezer lakáshitel van felmondva, azaz több mint félmillió polgártársunkat bármikor kitehetik az utcára. Az infláció az egekben, egy kiló kenyér 200 Ft felett, az üzemanyag 430 forint, egy liter étolaj 500 forint. Eljutottunk oda, hogy a nyugdíjasok nem kapcsolják be télen a gázfűtést, inkább fagyoskodnak. A tanároknak már 4 éve nem volt fizetésemelés, de Fidesz gondoskodott arról, hogy idéntől 10000 forinttal CSÖKKENJEN a bérük, mert ugye, a nem jár senki sem rosszabbul adórendszerrel az alacsony keresetűek rosszul jártak. De tűrtek, mert jön a pedagógus életpálya modell, bármi legyen is az. Gondolom béremelés volt ígérve. De most nem lesz! Egyszóval szegényedés, lecsúszás mindenütt.
Nevetséges, hogy az étolaj ára lassan 500 forint. De sajnos csak kínunkban nevetünk!

A Fidesz és a kormány kommunikációja szerint nincs megszorítás, sőt arányos adórendszer lett bevezetve. Ez az egykulcsos és gyerekkedvezményt bevezető rendszert hívják arányosnak. Mit jelent ez? Meggyőződésem, hogy e sorok olvasói között aránylag kevesen keresnek 700 ezer forintot. Nos, nekik elmondom, ha valakinek ennyi a bruttója és van 3 gyermeke, akkor ő nem adózik, sőt kap még cc. 50 ezer forint családi pótlékot. Ilyen az arányos adózás. Hát lehet, hogy arányos, de nem igazságos! Orbán Viktor szerint mindenkinek részt kell vállalnia a terhekben. Helyes Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ezért megadóztatnak mindenkit, a bankokat, a telekommunikációs cégeket, a kereskedelmi cégeket, az üzemanyagokat, emelik az ÁFÁT, mindent. Mondjuk helyes is. Vállaljon mindenki a terhekből! Hoppá! Jut eszembe, a MINDENKI azt jelenti, hogy minden egyes szereplője a társadalomnak.
Bárhogy is töröm a fejem, nem tudok rájönni, hogy pl. a bal oldali három uraság pontosan , hogyan veszi ki a részét a terhekből?

Első kérdésem! A politikusok, polgármesterek, jegyzők, önkormányzati képviselők, megyei közgyűlési képviselők, elnökök, és alelnökök, az országgyűlési képviselők, a kormánytagok, valamint Kövér László, Lázár János, Rogán Antal, Pintér Sándor, Kósa Lajos, vagy Zsiga Marcell és személyesen Orbán Viktor Úr, hogyan, mi módon vesz részt a terhekben?
A fent felsoroltaknak a magyar emberek és vállalkozók kizsigereléséből beszedett adókból havonta összesen kb. 7 milliárd forintot fizetünk. Ez éves szinten 84 milliárd. Arra kérnénk, a tisztelt felsoroltakat mondjanak le juttatásaik 40%-ról (33,6 milliárd forint) és máris lehetne, mondjuk a tanároknak a megígért béremelés felét adni. Ők ezzel boldogan kiegyeznének. A képviselő Hölgyek és Urak meg gondolom másfél millió helyett 750 ezerből is elvegetálnának. Talán Kósa, Rogán és Páva (Pécs) polgármester Urak is kijönnének havi egymillióból. Szíjjártó Péter meg sokáig úgysem vette észre, hogy ő többet kap, mint kétmillió, felteszem tehát, hogy nem kajára kellett a pénz 20.-a környékén. Zsiga Marcell meg ezentúl napi 47 ezer helyett a feléből is meg tudna élni bravúrosan. Kövér László elnök Úrnak talán elég lenne 600 ezer forintos benzinpénz helyett 300 ezer forint is. Ha meg nem, akkor talán tenne róla, hogy csökkenjen a benzin ára. 
Más téma. Mást sem hallok egy éve, mint hogy Brüsszelben a pénzügyminiszterek tanácsa azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben nem tartjuk a 3%-os költségvetési hiány, akkor megvonják hazánktól a 150 milliárd forintnyi kohéziós alapok pénzét. Kormányunk buzgón ezt nem hagyja. Nem hagyhatunk veszni 150 milliárdot. Abból a pénzből rengeteg dolgot lehetne csinálni. Sok város főterét le lehetne térkövezni, Lehetne építeni még egy csomó élményfürdőt. Aztán ha a térköves haverok és a medenceépítők megszedték magukat és letejeltek nekünk, akkor már csak röhögünk a markunkba, ha a termálfürdő tönkremegy, mert Makovecz tervezte fából, 20 méteres belmagassággal és szigetelés nélkül. Természetesen képtelenség kifűteni, sohasem lehetett rentábilis. De mit számít EU-s pénzből „ingyen” épült és „szép”. 
A makói termálfürdő. Egy szokásos Makovecz-féle közgazdasági iszonyat. Lehetetlen kifűteni. De, mert Makovecz "divatos" tervező volt, ezért a józan ész nem számított. Pusztán fél év alatt ment tönkre, milliárdokért mindez.
Második kérdésem! Miért hadakozik a kormány 150 milliárd forint megmentéséért, aminek az ára 740 milliárdnyi megszorítás? Lehet, hogy hülye vagyok, de ha hagynánk veszni ezt a 150 milliárdot, akkor nem kellene 740 milliárdos megszorítás, vagy elég lenne csak egy 150 milliárdos és akkor arra költhetnénk el a pénz, amire akarnánk. Nem térkövezésre és ezredik termálfürdőre, hanem mondjuk termelőüzemekre, gyárakra, MUNKAHELYTEREMTÉSRE! Ennyi pénzből lehetne még MALÉV, Gyulai Hús. Azt meg oldják meg az okosok, hogy nem lehet állami támogatást adni. Legyen akkor magáncég papíron, azokat úgyis lehet támogatni, lásd multik.
Pécs, Széchenyi tér. Egy szép patinás hangulatú térből (fent) csináltunk a térkősívatagot (alul) milliárdokért, miközben nincsenek gyárak, üzemek, munkahelyek. Ezek egyszerű pénzkidobások.


Harmadik kérdésem! Orbán és Matolcsy 2010 tavaszán még minimum 3-4, de optimális esetben 4-6 százalékos növekedésben gondolkodtak. Ez azt jelentette volna, hogy mára a pesszimistább 3-4 százalék lett volna, akkor most 2012 őszére mintegy 1000 milliárd forinttal több pénzüknek kellene lennie. De mivel nem jött be, sőt a gazdaság idén csökkent 1%-kal ezért nemhogy több, hanem 150 milliárddal kevesebb pénzünk van, mint 2010-ben. Kérdés! Most mi a terve Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek! Komolyan érdekelne. Az ugyanis teljesen mindegy, hogy minek nevezik a megszorításokat, azok attól még megszorítások, ha korrekciónak vagy kiigazításnak, vagy fenetudja minek nevezik. A kérdés lényege! Mi a terv arra az esetre, hogyha a következő 2 évben sem nő a gazdaság vagy, mint az a kormány is várja, csak 1% alatti mértékben. Tudniillik csak két eset lehetséges!

Az első, engedni, hogy tovább drasztikusan csökkenjen az életszínvonal, a második, kiegyeznek a pénzvilággal és az IMF-fel és ideiglenesen fegyverszünetet kötnek.
Miért kellene ezt tudnom? Nekem azért van szükségem ezekre az adatokra, mert Orbán Viktorral ellentétben nekem még van devizahitelem és nem mindegy, hogy havi 120 vagy havi 200 ezret fizetek.
Negyedik kérdésem! Köszönettel vettem a Miniszterelnök Úr kioktatását tandíj ügyben. Vettem a fáradságot és utánanéztem a 2008-as Fidesz által kezdeményezett népszavazás ide vágó kérdésének. Ime: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
Eltörölte a magyar nép a tandíjat, ami havi 10 ezer forint lett volna! Ma a gyerekeim hárman összesen 120 ezer forintot fizetnek havonta "költségtérítésre" diákhitelből. A lényeg, hogy tandíj nincs! Most komolyan van aki ezt elhiszi? De tényleg?

A kérdésem ezek után a következő. A jelenlegi magyar kormány ezek szerint azért törli el az államilag támogatott felsőoktatást, hogy megfeleljen ennek a 2008-as kérdésnek. További kérdésem, hogy tudja-e a miniszterelnök Úr, hogy amikor az önmagát eltartó felsőoktatásról vizionál, az messze van a konzervatív értékektől és inkább liberális, sőt ultra liberális elv? Kedves Orbán Úr várhatunk ezek szerint Öntől egy újabb köpönyegforgatást és ismét liberálisnak tetszik lenni?
Ötödik kérdésem! Aggódva figyeltem, amikor Szíjjártó Péter Úr, ellenzékben minden hírműsorban papagájként elismételte százszor is, hogy a benzin ára átlépte a 300 forintos lélektani határt. Ez ki fog hatni mindenre, mindennek az ára emelkedni fog és mindez a kormány hibája, mert félrekezeli a válságot és tudna tenni az áremelés ellen, de ők csak megszorítani tudnak. 
Csak nem hazudott Péter?
Kérdésem Szíjjártóhoz! A 400 forintos határ az nem számít lélektaninak, csak a 300? A 430 forintos benzinár nem hat minden termék árának az emelkedésére, csak a 300 forintos? Lehetséges, hogy csak pofátlanul hazudozott össze-vissza, hogy megválasszák? Jönnek-e e már a csodafegyverek, amivel megnyerjük a háborút?  


A kérdések, melyeket senki tesz fel? 2.


Folytatjuk a kérdések feltevését, melyekre valószínűleg nem kapunk választ. Nem is azért tesszük fel őket, hanem azzal a szándékkal, hogy olvasóink azt érezhessék, hogy nincsenek egyedül, ők normálisak, ha bennük is felmerülnek hasonló kérdések. Sajnos olyan világ jön megint, ahol az emberek nem feltétlenül merik kimondani kérdéseiket, nem jó, ha hangot adnak kételyeiknek, rosszul járhatnak azzal, ha esetleg nem értenek egyet a hatalommal.
De a magyar emberek nem hülyék, még akkor sem, ha sokan el szeretnék ezt hitetni velük.
Köszönjük, hogy az elmúlt heti írásunkra 
(itt olvasható) sokan reagáltak, és új kérdésekre tettek javaslatot.
Nézzük tehát e heti kérdéseinket!
Megmondom őszintén, teljes zavarban vagyok a miniszterelnök hitével kapcsolatban. Én a rendszerváltáskor még azt hittem, hogy amolyan istentelen ateista, amikor azt találta pártja mondani gúnyosan az akkori MDF-KDNP-FKGP kormány hozzászólásainál, hogy csuhások térdre imához. Aztán, amikor liberálisból elhatározta, hogy jobboldali konzervatív lesz, mert ott látott helyett a hatalomba kerüléshez, már biztos voltam benne, hogy nem hívő ember, mert szegénykém a debreceni Református Nagytemplomban akart keresztet vetni (azt is rosszul), amikor a lelkész elhúzta, hogy ez itt, ugye a reformátusoknál nem szokás. Innen tudtam, hogy ez az ember nem járt sokat templomba. Ez mondjuk nem csoda, hiszen mindkét szülő pártvonalon futott, ahogy ma mondanánk, komcsi volt.
A vallás elvileg mindenkinek a magánügye. Sajnos azonban pont Orbán Viktor teszi közüggyé azzal, hogy elveti a szekularizációt (állam és egyház szétválasztását) és a vallást állami szintre emeli. Ehhez képest az ő hite teljesen zűrzavaros képet mutat. Olybá tűnik, hogy "hite" is csak a hatalom érdekében van.
De hát van ilyen, az ember megtérhet bármikor, és lehet vallásos. Az mondjuk furcsa, hogy egyszerre több hitet is felvesz, szinte hetente más hitbéli szokásokat cserélget. Gyermekeit más és más felekezet keresztelte meg, kijelenti, hogy református. Aztán meglepve tapasztaltam, hogy a nagy református éppen a körmeneten vesz részt, ami hát mondjuk nem éppen református ünnep. De persze a mai világban lehet, hogy már nem is számít, hogy valaki katolikus, vagy éppen református. Bár a kereszténység sem elég, mert ma már az állam mondja meg, hogy ki a keresztény és mi minősül egyháznak (lásd egyháztörvény).
A baj csak az, hogy most meg azért esett le az állam, mert a fenenagy keresztény vezetőnk, aki kimondott ellensége a szekuláris államnak, teljesen összezavart. Mivel? Hát a turulos ősmagyar mondavilág mítoszaival. Hát, ha valami ellentétben van egymással az a kereszténység és az ősmagyar hitvilág. Persze ezt az egyszeri ember összemossa, hogy már az ősmagyarok is keresztények voltak. Persze és Attila, a hun is az volt, nem? Nehogy már kitaláljuk, hogy mi magyarok hoztuk meg Európának a kereszténységet, mert a falnak megyek.
Amennyiben a kereszténység után Orbán Viktor felvenné a buddhista hitet is jól járna az ország, mert akkor a reinkarnáció után örrökké vezethetné a magyarokat.
6. kérdés a Miniszterelnök Úrhoz. Ön milyen vallású most a cikk megjelenése idején? Amennyiben jelentősebb számú szavazó buddhista, muszlim, hindu vagy éppen taoista vallású szavazó tűnne fel – a keleti nyitás kapcsán – hazánkban, tervezi-e, hogy felveszi ezen vallások hitét is?
A 7. kérdés a választási törvényhez kapcsolódik. Szemmel látható, hogy a jelenlegi kormánytöbbség úgy akarja a 2014-es választások megnyerését bebiztosítani a maga számára, hogy a választási törvényt úgy változtatja meg több helyen, hogy az neki kedvezzen. Lehet itt mindenfélét rizsázni, de ez tény. A választókörzeteket megváltoztatták, ennek célja, hogy a politikai ellenfelek szavazóit úgy csoportosítsák, hogy kevesebb körzetben nyerhessenek. Ügyes!
Előzetes regisztráció a szavazóknak. Ennek lényege, hogy az elmúlt években felépített Fidesz aktivista hálózat és Kubatov listák miatt sokkal jobb eséllyel győzik meg és „viszik el” szavazni a szimpatizánsokat, mint ellenlábasaik. Ügyes!
Pártpénzek esetleges megnyirbálása. Nyilván a Fidesznél most tele a kassza, nehogy megmagyarázza valaki nekem, hogy nem csurran-cseppen innen-onnan közpénz a kasszába. Persze adományként tisztán!
 
Most megvonni a pártpénzeket, csak az ellenzéknek ártana.
Egyfordulós választás. Ezzel a húzással jelentősen csökken az ellenzéki összefogás esélye, mert annak már a választás előtt létre kellene jönnie, ami mindig nehezebb, mint az első forduló után az eredmények kényszerítő ismeretében. Mondjuk, ez elsülhet fordítva is, ha nagyon sokan akarnak kormányváltást, és mégis sikerül egy előzetes ellenzéki megállapodás, akkor a Fidesz nagyot bukhat.
Kérdés a Fidesz vezette kormányhoz! Nem gondoltak-e arra, hogy úgy nyerik meg a 2014-es választást, hogy jól, az emberek és az ország javára kormányozzanak?

Jöjjön a 8. kérdés! Orbán Viktor és Matolcsy György nem titkoltan arra építette fel 2010-ben a gazdaságpolitikáját, hogy itt nagy gazdasági növekedés lesz. Jó esetben 4-6, a legrosszabb esetben is 3-4 százalékos növekedést szerettek volna. Kérdéseim a következők? Tudja-e a miniszterelnök Úr, hogy gazdasági növekedés három dologból lehet? Belső fogyasztás, beruházás, export. Tisztában vannak-e azzal Matolcsyval együtt, hogy a jelenlegi politikával a belső fogyasztás és a beruházások tartósan csökkennek, az export meg nem tudja ellensúlyozni az előző kettő esését?
Ha nem termelne már az előző kormányok által idecsábított Mercedes gyár, akkor katasztrófális mértékben esne a gazdaság.
Amennyiben tudják ezt, akkor konkrétan mitől várják a GDP növekedését? Tudják-e azt, hogy amennyiben az előző kormányok által leszervezett Mercedes beruházás nem valósul meg, akkor most már évi 2%-kal csökkenne a gazdaság? Elmondta-e már valaki nekik, hogy pl. a közmunka (és az összes közalkalmazott) nem termel GDP-t a személyi jövedelemadózáson keresztül, mivel ők nem adóznak plusz pénz, hiszen az államtól kapják már eleve a fizetésüket? Ismerik-e azt az adatot, hogy az európai és a német gazdaság nem fog jelentősen növekedni 2013-ban? Ha tisztában vannak ezekkel az adatokkal mégis mire építik a növekedésre vonatkozó terveiket, ill. ábrándjaikat? Lehetséges, hogy csak meg akarnak minket téveszteni?
A 9. kérdés! Az Orbán kabinet egyre több olyan megszorítást, vagy sokkal durvábbat vezet be, mint a Gyurcsány kormány. A közösségi közlekedésben Gyurcsányéknál sokkal többet elvonnak, gyakorlatilag a BKV-nak semmilyen támogatást nem fognak adni. A köz és felsőoktatásban a Gyurcsányi terveknél sokkal nagyobb pénzkivonás történt, történik. Iskolabezárások, elbocsájtások.
     
A Fidesz és a KDNP kezdeményezte, hogy a 2009-es költségvetést megalapozó törvények módosításából kerüljön ki a 13. havi nyugdíj elvétele - jelentette be Iván László hétfői sajtótájékoztatóján. Most vajon miért nem teszik?
A kérdés az, hogy amikor ellenzékben voltak és kritizálták az akkori kormányok intézkedéseit, akkor most miért teszik ugyanazokat a lépéseket meg? Konkrétan! Tervezik-e visszaállítani a 13. havi béreket és nyugdíjat, amit Gyurcsányék elvettek, hogy ne emelkedjen az államadósság? Tervezik-e visszaállítani a falusi kispostákat, amit Gyurcsányék bezártak, hogy ne emelkedjen az államadósság?
Ne ámítsuk már egymást, ezek nem munkahelyek!
  1. kérdés! A Fidesz kormány egyik legfontosabb és nagyon is támogatható terve volt, hogy 1 millió plusz munkahelyet teremt Magyarországon. Szemmel láthatóan ez eddig nem sikerült. A sárga mellényes közmunkás, az nem munkahely. A kérdés! Hogyan és milyen módon lesz itt 1 millió új munkahely? Hol, melyik szektorban tervezik ezeket a munkahelyeket? Állami, magyar vállalkozások, multik? Az állam inkább ugyebár leépít, nagyon helyesen. Itt nem lesznek munkahelyek. A magyar kis és középvállalkozások éppen éhen halnak. Itt sem lesznek munkahelyek. A külföldi működő tőke menekül a válságadók miatt. Itt sem lesznek munkahelyek. Akkor pontosan hol TEREMTŐDNEK ezek a várva várt állások? Nem kellene átgondolni itt valamit?


A kérdések, melyeket senki tesz fel? 3.


A végére egy kényes téma.  A 11. kérdés, amit mások nem tesznek fel. Az első 5 kényes kérdést itt olvashatja, a második 5-öt itt. Egyetértünk azzal, hogy az ember magánügye például a vallása. Sajnos mivel a magyar állam ezzel nem ért egyet, lásd szekularizáció elvetése, ill. magyar egyháztörvény, ami kimondja, hogy milyen hitek lehetnek egyházak hazánkban. Lassan már ott tartunk, mint Kínában, ahol Tibetre vonatkozóan például betiltották (sic!) a reinkarnálódást.
Szintén magánügy lehet egy ember bármilyen betegsége, kivételt képez ez alól az olyan közszereplő, akinek a jó állapotától a többi ember sorsa is függ. Így teljesen természetes, hogy egy ország első emberének egészségi állapota közügy. Antall József betegsége is nyilvános volt, és még Hugo Chavez elnök rákja is napvilágot látott.
Ezért fel kell tennünk - bármilyen kellemetlen is – a következő kérdéseket, hivatkozva a felvételre, melyet Orbán Viktorról ez év augusztus 20.-i kitüntetések átadásakor rögzített a kamera.
A felvételek tanúsága szerint a miniszterelnök ijesztő és egyben aggodalomra okot adó arckifejezése és nyelvének meghökkentő – normálisnak semmiképpen sem nevezhető – kényszermozgása mitől, miből fakad? A kényszeres nyelvmozgás, többek között, a pszichiátria szerek köztudomású mellékhatása lehet.

Pataky is kapott egyet Orbántól

Orban Viktor csoda

Pálffy István Betiltott Jegyzete


A fenti felvételen az 53. másodperctől láthatjuk a meghökkentő miniszterelnöki nyelvmozgást, az alsó felvételen ugyanez kinagyítva. Fent látható a nyelvmozgás Fónagy János mögött is látható egy villanás erejéig, 1,32-től.

Orbán nem beteg, csak sok sósat evett :-D

Lázár János - a vágatlan hangfelvétel

Morvai Krisztina helyre teszi tébolyultság jeleit mutató hazaárulót

Hogyan öljünk meg gojokat és befolyásoljunk embereket

"Ne pofázzál te kutya, letépem a fejedet!"- mondta a köztörvényes, próbazsid

Majdnem vér folyt az árverésen, a stróman kiakadt - VÉSZ

Zsidó Maffia Budapesten



Felvetődnek az alábbi kérdések.
Kezelik-e a miniszterelnököt pszichiátriai szerekkel, és ha igen miért?
Mióta tart ez a kezelés?
Ezek a szerek mennyire módosítják a miniszterelnök tudatát és valóságértékelését?
Alkalmas-e a feladatának az ellátására?
Amennyiben nem gyógyszerek hatása a felvett és ijesztő arckifejezés, akkor minek tudható be?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése