2013. január 6., vasárnap

Gyilkosság BT működésben



Gyilkosság BT működésben


Magyar sorozatgyilkos Thaiföldön


Több embert is meggyilkolt egy itthon nyolc év börtönre ítélt magyar férfi – írta a Blikk.



Thaiföldön megölt R. Péter nem az első áldozata lehet a gyilkossággal gyanúsított Németh Gábornak – közölte a Blikk, Chikó Ferencre, a BRFK életvédelmi osztályának nyugdíjazott vezetőjére hivatkozva. Az itthon hatszoros körözés alatt álló férfi gyanúsítható még a szintén Thaiföldön eltűnt Csápai László megölésével is, akit tavaly februárban láttak utoljára az ázsiai országban.
Némethet a thaiföldi hatóságok csak Csápai elrablásával vádolták meg, mert a holttest máig nem került elő. A férfit le is tartóztatták, de óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és azóta sem találják, bár a mostani gyilkosság miatt hatalmas erőkkel keresik – közölte Chikó a Blikkel.
R. Péter holttestét pénteken találták meg helyi lakosok egy dzsungelben lévő tóban. A meggyilkolt férfi mellkasán öt, a fején és egyik bokáján két-két késszúrás volt, csuklói össze voltak kötözve, csak egy alsónadrágot viselt, az arca pedig felismerhetetlenné torzult, miután több mint egy hetet lehetett a vízben. A férfit csak DNS-vizsgálattal lehetett beazonosítani.

Szó nincs sorozatgyilkosról, a thaiföldi hatóságok az üzlettársat gyanúsítják, aki történetesen izraeli-magyar kettős állampolgár és aki halálosan megfenyegette a megölt férfit, csak a követség nem tett semmit! Elég kínos, hogy a magyar rendőrség ilyen gyorsan elkezdte kimosdatni az elkövetőt! Mi lehet az oka rá?
Talán bizony a MOSZAD embere volt, és azért kell kivakarni a drágát.

KIENGEDTÉK A PRISZTÁS-GYILKOSSÁG EGYIK KORÁBBI GYANÚSÍTOTTJÁT 3





Itt a rendőrség első fiaskója a Portik-ügyben: szabadon engedték a napokban Portik Tamás egykori üzlettársát, olajos cégek egykori strómanemberét, Kenedi Tibort, akit – Portikkal egy időben – július 14-én fogtak el és azóta előzetes letartóztatásban tartottak. A férfi megdönthetetlen alibit igazolt magának.

Megszüntették a nyomozást ellene és kiengedték az előzetes letartóztatásból Kenedi Tibort, akit a Portik-ügyben, a Prisztás József kivégzésében való részvétellel gyanúsítottak meg, mint bűnsegédet – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, az üzletember azonban megdönthetetlen alibit igazolt a rendőrségen. Állítása szerint 1996 őszén Kanadában tartózkodott, így nem lehetett köze a leszámoláshoz. Mindezt ügyvédje, Latorczai Ráhel a PestiSrácok.hu-nak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Csak annyit közölt, hogy az ügyről egyelőre nem akar semmit mondani. A budapesti éjszakai élet ismert és befolyásos alakját, Prisztás Józsefet 1996. november elsején, délelőtt negyed tizenkettőkor. Óbudán, az egyik Ladik utcai telephely előtt egy biciklista lelőtte.
Kenedi Tibor az olajos vállalkozók strómanja volt: Portik Tamás és az Energol Rt. vezetőinek legbelsőbb köreihez tartozott. 1994 szeptemberétől tulajdonosa volt az 1990-es évek egyik – az Energol Rt. mellett – leghírhedtebb olajos vállalkozásának, a Sukhran-Lilla Kft.-nek, amely milliárdos közterhek befizetése nélkül hozott az országba olajat, majd egyszerűen fantomizálódott. A cég a halasztott vámfizetés lehetőségét használta ki, és például csak 1995-ben 47,3 millió forint készletezési díjjal tartozott a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek. A tevékenységét 1994 áprilisában megkezdő, 1 millió forintos törzstőkéjű vállalkozás alapító tulajdonosai a szíriai Ibrahim Raslan, valamint az Energol Rt. egyik igazgatójának, Dékány Istvánnak két gyermeke, az akkor 6 éves István Tamás és a 4 éves – a cég névadójául is szolgáló – Lilla voltak. De még ugyanabban az évben, szeptember 5-én megtörtént az első tulajdonosváltás és ekkor lépett a képbe Kenedi Tibor, aki a Reál Bt.-ben üzlettársa volt Portik Tamásnak.
2002-ig Kenedi működtette a Művészinas Éttermet, amely szintén Portik Tamás érdekeltségi körébe tartozott. A vendéglátóhelyről a Portik Tamáshoz fűződö viszonyáról adott interjújában Kármán Irén újságíró azt mondta, hogy oda jártak a fővárosi éjszaka befolyásos figurái – mint például a szintén nyáron kirobban rendőrségi korrupciós ügy főszereplője, az éjszaka császáraként aposztrofált Vizoviczki László – közös egyeztetésekre.
A most szabadlábra helyezett vállalkozó feltűnt még az egykor törvénytelenül Széchenyi-terves pályázati pénzzel kistafírozott H-B Rt-ben is. A kétezres években alakult H-Build 2000 Építési és Üdülési Rt.-t (H-B Rt.) az energolos-conticaros kör, papíron pedig Radnai László és Csüllög Zsigmond alapította. Vezetői között 2003-ig szerepelt Dévényi Tamás, a Richfield nevű vállalkozás egykori tulajdonosa, az Energol milliárdos adócsalási ügy egyik vádlottja. A társaság megvásárolt egy értékes, több százmillió forint értékű ingatlant, a Mosonmagyaróvárhoz tartozó Krisztinamajorban, majd 2001-ben a Széchenyi-terv vissza nem térintendő összegére pályáztak: 226,9 millió forintot kértek az üdülőapartmanok bővítésére és termálfürdő-beruházás elősegítésére. 2002 februárjában a beruházásra 175 millió forintot meg is ítélt az akkori gazdasági tárca, majd végül majdnem 90 millió forintot át is utalt, de közben kiderült, hogy a cég felszámolás alatt áll, így a pénz is törvénytelenül lett kifizetve. A közpénzt azóta sem sikerült visszaszereznie az államnak. A H-B Rt.-nek 2004-es, végleges felszámolásakor kisebbségi tulajdonosa Kenedi Tibor volt.
 Portik Tamást letartóztatása (Fotó: MTI/TEK)
Portik Tamást letartóztatása (Fotó: MTI/TEK)
Miként az ismert Portik Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. Portik Tamás előzetes letartóztatását július 15-én rendelték el, F. Ferenc, K. Tibor, H. István és L. János társaival együtt. Portikot felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József 1996-os kivégzésével, az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás meggyilkolásával, valamint Seres Zoltán és a vele utazó olasz férfi 1999-es megölésével..

AZ OLAJOS ALVILÁG, AVAGY A HATALOM KITARTOTTJAI I. 2

Három nagy csoportra lehet osztani a kilencvenes évek merényletei és olajbotrányai mögött álló érdekcsoportokat – derül ki a PestiSrácok.hu tényfeltáró riportjából, amellyel kolléganőnk folytatja a korábban az Index.hu-n elkezdett leleplező cikksorozatát. 
Megtudhatják, hogy a háttérben megbújó személyi kapcsolatok, zsarolók és megzsaroltak viszonya megkövesítettek egy erőstruktúrát, amelyben az érdemek helyett még ma is az információtöbblet az egyetlen, ami fenntartja egyesek hatalmát a másikkal szemben. 
SIPOS ANETT
Az olajos kishalak többsége középfokú iskolai végzettséggel sem rendelkezett. Talán ennél fogva alkalmasabbnak is tűntek végrehajtónak, hisz például a korábban dinnyetermesztéssel foglalkozó Zs. Bélából senki se nézte ki, hogy túljárhat a megbízói eszén. A közelmúltban letartóztatott, a kilencvenes évek nagy port kavaró gyilkosságaiban felbujtással gyanúsított Portik Tamás is egy ilyennek gondolt legényke volt. A tököli fiatalkorúak büntetés végrehajtási intézetéből jött fiú volt, aki már húszas évei idején helyet kapott az olajosok világában. A névjegykártyája szerint az Energol Rt. marketing igazgatója volt, másik jó testfelépítésű barátjához, Drobilich Gáborhoz hasonlóan, aki papíron az Energol külkapcsolatainak volt a felelőse. Az olajozásban végrehajtóként funkcionáló izmos fiúk és a kis fuvarosok közül azonban kevésnek volt annyi józan esze, mint a nemrég előzetes letartóztatásba helyezett Portik Tamásnak és Vizoviczki Lászlónak, akik a megkeresett pénzt befektették, ráadásul pozícióikat évtizedeken át tartani is tudták.
Honnan indult az olajos alvilág története?
Kezdetben a lebonyolítással, végrehajtással megbízott keresztapáknak úgy tűnt: egyszerű a történet. Ők a kapott pénzből saját nevükre alapított cégekkel megveszik az olajat és a tiszta szeszt Oroszországban, majd itthon a megbízók kapcsolatrendszerének köszönhetően értékesítik azt. Az orosz fél részéről is úgy tűnt, minden sínen van, elégedett a tőlük vásárolt áruk ellenértékével. A magyarok az olajért és a tiszta szeszért utólag ugyan, de rendesen fizettek. Cserébe a kiváló magyar üzleti partnereknek az oroszok is igyekeztek gesztusokat tenni, nagyrabecsülésük jeleként. Azoknak, akik rendszeresen és nagy tételeket bonyolítottak, az oroszok bónuszként testőröket is felajánlottak. Ez rendkívüli módon hízelgő volt ezeknek az „üzletembereknek”. A naiv magyar keresztapák elfogadták az ajándékot és felettébb büszkék voltak újdonsült kíséretükre. Társaságban, üzleti tárgyalásokon kifejezetten kérkedtek az orosz testőreikkel, akiket a sérthetetlenségük egyértelmű bizonyítékainak gondoltak akkor. Fel sem merült bennük, hogy némelyik sokkal több, mint testőr.
Tonhauser László nyugalmazott rendőrezredes (balra) és Kiss Ernő akkori dandártábornok az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának ülésén 2000-ben. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A keresztapák közvetlen kíséretéhez tartozó oroszok ennek köszönhetően megfigyelték, mi fán terem a magyar jövedéki bűnözés. Gyorsan kitanulták, hogyan történik a behozott gázolaj háztartási tüzelőolajként való vámolása. Hogy mi a szőkítés menete? Ki az, aki a MOL-tól, vagy a veszprémi vegyészkarról a szőkítéshez szükséges adalékanyagot biztosítja? Hogyan lesz a gázolajból magyar területen vámmentes ipari tüzelőolaj, és miként vámolják az orosz tiszta szeszt ablakmosó folyadéknak…
Rövid idő alatt kikristályosodott, hogy az üzlet a magyar maffiózók nélkül is működtethető. Az oroszok ennek megfelelően a kilencvenes évek közepe felé meg is jelentek a magyar piacon, amihez komoly segítséget jelentettek az egykori elvtársi kapcsolatok.
Innentől kezdve szűknek bizonyultak az országhatárok és a magyar alvilágnak csak arra a részére volt szükség, akik hajlandóak voltak az oroszok alá betagozódni. Aki szembement velük az repült, amihez TNT és Semtex volt a rendszeresen használt vivőanyag.
Az aranykéz utca titka 
Az Aranykéz utcai robbantásos ügyek még mindig homályosak. A belőlük újravarrt krimik a legérdekesebb magyar vonatkozású hírek, pedig már régen lezárt és feltárt részei kellene, hogy legyenek a legújabb kori magyar történelmünknek.
Tonhauser László Nem kérek bocsánatot című könyvének 300. oldalán van egy igen érdekes rész az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamásról. Azt írja, Boros úgy döntött megszakítja a kapcsolatot a Conti Carosokkal. Ki akarta venni az összes pénzét az üzletből, ami megalapozta a konfliktust, mert ezt a társai igencsak rossz néven vették. Aztán tovább fajultak a dolgok. Cseppet sem szívlelték Boros Tamás közeledését az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata felé, melynek akkor a könyv szerzője, Tonhauser László volt a vezetője. Jelzésképpen kézigránátot dobtak egy használt gépkocsik eladásával foglalkozó telephelyre. Ami után olyan vallomás született, mely szerint Boros Tamás és egy embere hozatták a kézigránátokat Debrecenből, darabját 5 ezer forintért. Borost, hogy tanuljon a dologból ennek alapján előzetes letartóztatásba is helyezték, majd két hónap múlva bizonyítékok híján elengedték. Ekkor volt üzlettársai elől Ausztriába menekült.
Boros Tamás azzal fenyegette az újabban bűnbánó keresztapaként ismertté vált Radnai Lászlót és galeriját, továbbá  az ellene eljárást folytató rendőröket, hogy kipakol az MTV stábjának. Miután külföldön is utolérték egykori üzlettársai és megtudta, hogy az általa nyilvánosan is megvádolt rendőrök is törleszteni akarnak, úgy döntött végleg kiborítja a bilit. Ekkor felhívta Tonhauser Lászlót és találkozót kért. Az illetékes vezetők, Pintér Sándor akkor országos rendőrfőkapitány, ma belügyminiszter, Ignácz István bűnügyi vezető, ma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának általános elnökhelyettese tudtak a Tonhauser – Boros találkozóról. Az ott elhangzottak mind rögzítésre kerültek. Tonhauser könyvében úgy írja le a beszélgetést, hogy Boros megdöbbentő képet festett a magyarországi szervezett bűnözésről, abban egyes rendőrök, ügyészek, bírák szerepéről.
A könyvben ez az alábbi módon szerepel: „Mindenkit néven nevezett. Azoknál az általa elmondott eseteknél, ahol a rendőrök és a bűnözők összefonódásáról beszélt, rákérdeztem, hogy mi van akkor, ha a azok hasonló szándékokkal találkoztak a rendőrökkel, mint akkor ő velem. Ezt több esetben cáfolta. Volt viszont amin elgondolkodott és lehetségesnek tartotta. A beszélgetés azzal fejeződött be tudja, hogy nincs visszaút. Segít a rendőrségnek a kialakult szervezett bűnözői csoportok felszámolásában. Hangsúlyozta, nem kéri, hogy legyünk elnézőek vele, ha ő bűncselekményt követne el. Pár nappal később rálőttek Boros Solymári házára. A merénylet annyira felhergelte, hogy a Pest megyei kapitányságon mindent jegyzőkönyvbe mondott úgy, hogy az egészet videóra vették ügyész jelenlétében.”
Ekkor azonban a BRFK-tól páran azzal a teóriával álltak elő, hogy Boros megvezette a dörzsölt Tonhausert, és saját maga szervezte meg a merényletet. A solymári ház rendőri védelmét megszüntették, majd Boros Tamás ellen pár nappal később az Aranykéz utcában sikeres merényletet hajtottak végre. Egy kis Polskiban elhelyezett pokolgéppel felrobbantották.  Tonhauser azt állítja a könyvében, Boros Tamás volt az első olyan személy, aki komolyan vette a rendőrség munkájának segítését és a bűnözéssel való szakítás gondolatát. A nyomozó véleménye szerit Boros igazán azzal bosszantotta fel az ellenfeleit, hogy példáján felbuzdulva más megzsarolt személyek is meggondolták magukat, megpróbáltak kitörni a zsarolóik bűvköréből és felvették a kapcsolatot a rendőrséggel. Kezdtek bizonyítékokat szolgáltatni és nyíltan jegyzőkönyvbe mondták ügyüket.
Poroltó készülékekkel oltják a lángoló autókat a budapesti robbantásos merénylet helyszínén az V. kerületi Aranykéz utcában 1998. július 2-án. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
Ennek megfelelően 1996 elejétől több mint 70 robbantás történt. A rendőrség 7 ügy feltételezett tetteseit fogta el. Boros vallomásai teljes egészükben soha nem kerültek nyilvánosságra, nagy részüket államtitoknak minősítették. Eddig a Kecskeméti maffiaperben mindössze hat oldalt használt fel belőle az ügyészség, ahol a Conti Car-os Radnai Lászlóval szemben ezzel akarták bizonyítani a vádlottak bűnszervezetben való részvételét.
Erővonalak
Ez alapján a nyilvánosságra hozott hat oldal alapján annyit tudunk, hogy Boros Tamás Tonhausernek megnevezte az alvilág három meghatározó csoportját.
1. Az első rögtön a saját köre volt. Ez a Conti Car  Kft. és a hozzá kapcsolódó más cégek, és a köréjük szerveződött bűnözői csoportok.  Mivel Boros kilépett a cégből, az ezt követően Radnai László és Csüllögh Zsigmond üzlete volt. A Conti Car eredendően tisztázatlan eredetű kocsik forgalmazásával, uzsorakölcsönökkel, pénzmosási célzattal, szállodaiparral és olajszőkítéssel foglalkozott.
2. A második Boros által megnevezett csoport a védelmi pénzek szedésére és zsarolásra szakosodott Energol Rt., akik persze a nagyobb olajcégek a Fortus Rt és az ETL Rt. olajelosztóiként is működtek.
3. A harmadik és tán legerősebb csoport vezetője az orosz – ukrán kapcsolatokat Magyarországon megjelenítő és felügyelő Szemjon Mogiljevics, közismert nevén Szeva bácsi volt. Szeva telephelye a volt Csepel Művek területén épült ki. Cége a Magnex Művek pakurát és petróleumot hozott be Magyarországra. A pakura lepárlásából lett gázolaj, aminek a minőségén a petróleummal javítottak.
A különféle érdekek Boros vallomása szerint nagyon szorosan összefonódtak a három alvilági csoport között, akik felosztották a budapesti éjszakai életet is. Ez a rendszer személyi váltásokkal ugyan, de hosszú távon képes volt tovább élni. Így érthetővé válik az Energolból ismert Portik Tamás jelenlegi feltételezett alvilágon belüli pozíciója és a vele együttműködő az olajosokat(is) taxiztató Vizoviczki László mai háttere, valamint a velük szemben feszülő viszonyok ma is  működő erőtere.
Portik segítői: egy kis adalék a Hír Tv-től (Híradó, 2012. augusztus 9.)
Pénteken folytatjuk.
A cikksorozat előző részei az Index.hu-n:




2012. augusztus 09. Kik voltak Portik segítői?

Vizoviczkinek saját polgárőrhadserege volt a szigeten - Célpont (2012-06-23)

Budapest Hajógyári sziget 2011 08 12 ÁVH-s terror INKAL parancsnoksága al

Dj Szövetség-West Balkán Gyilkosság!

A Hajógyári gyilkosok!

DJ Szövetség és a Mahasz! (Zsarolás-Sikkasztás!)

DJ Vizsga! (Nyitrai Zsolt & Jeszenszky Zsolt!)

Rendőrkorrupció, Diszkógyilkosság, halál.

A maffia tízparancsolata - 1. Rész

A maffia tízparancsolata - 2. Rész

Havas Henrik a 'zsidó maffia' működéséről

A zsidó maffia működése gyakorlatban

Újgazdagok (1997) - dokumentumfilm

Szolgálunk és Verünk: Tomi a rendőr I.

Bárány Attila, Bozóky, Lipóczy - 3h DJset live DiscoShit @ Village Fest 2012

Bárány Attila - Live@Studio Music Club, Zalaegerszeg 2012.04.20.

Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 Part 1

Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 Part 2

Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 2007 Part 3

Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 2007 Part 3

Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 Part 4

Még mindig az ÁVÓ-sok gyerekei vannak hatalmon

Interjú a "Koszi klán" egyik vezetőjének tartott Czibere Attilával - Riasztás (2

Sztojka interjú - Riasztás (2011-06-22)

Interjú Raffael Sándorral, Marian Cozma gyilkosával (2011-06-22)

Raffael Sándor üzent Marian Cozma családjának - Frizbi (2011-06-05)

A Tanú - teljes film (1969)

Egy harkányi cigányuzsorás utolsó "munkanapja" - Célpont (2011-09-30)

Pszichopaták Gyöngyöspatán - Célpont (2011-04-29)

Nyugodtan uzsorázott a pécsi rendőrkapitány fia - elkapták, de kiengedték - 

Havonta 50 milliót kért Hagyó - Milliárdos korrupció a fővárosban - Célpont (2

A háttérhatalom és a balesetnek álcázott merényletek - 2012.01.13.

A milliárdosok könnyű lebuktatásáról Sándor István (Papa) főnyomozó

Sándor István - Politikai megrendelésre ölhetik a romákat

Leleplezés!: A romagyilkosságok állami tömegmészárlások

BETILTVA! - A zsidók és a világ barmai (HTV)

Draskovics a Gárdáról, avagy: egy gazember a Tisztességes Magyarokról 1.r

Draskovics a Gárdáról, avagy: egy gazember a Tisztességes Magyarokról 2.r

Lebukott Draskovics: hamis bizonyítékokat mutatott be a sajtónak!

A Magyarok Nyilai és a Draskovics! (2. Verzió)

++18 IZRAELI TERRORISTÁK, HANUKÁZNAK PALESZTIN FÖLDÖN !!!

Zsidókám = drazsé- ezek a terroristák, nem a magyarok.
Hülyítsd a zsidó anyádat és az olajmaffia barátaidat.
Gondolkodó magyarok

JOBBIK AZ izraeli TERROR ELLEN

Vona Gábor: Izrael egy agresszor állam

Vona Gábor: Magyarországon a közbiztonság összeomlott

Vona Gábor: Ne árusítsák ki Magyarországot Izraelnek!

"Oszlassák fel az mszp-t és kobozzák el a vagyonát!" vita (2011-12-05)

Morvai Krisztina: Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (20

2.- Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (2010.11.08.)

Szavazás - Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (2010.11

Ha elfogadják az izraeli társulási szerződést, valóra válik Simon Peresz álma

Felvásároljuk Magyarországot (felirattal)

A vagyonadó valódi célja

Pálffy István Betiltott Jegyzete

Hazánk megszállói így őriztetik gépeiket és betelepülő fajtársaikat

LELEPLEZÉS! - Haza (ki) árulás! - KÖTELEZŐ!

Összeesküvés elmélet??? 1.rész

Összeesküvés elmélet? 2.rész

Magyarország felvásárlása

Összeesküvés elmélet

Összeesküvés-elméletek leleplezése

Drábik János: Összeesküvés elméletek

Dr. Drábik János- Meg kell tagadni az államadósság visszafizetését!§§§

Dr Drábik János: Kié Magyarország? 2012.04.20.

Drábik János: Az emberiség jövője a XXI. században

Dr. Drábik János - A globálisan szervezett magánhatalom felépítése és műk

Dr. Drábik János - A globálisan szervezett magánhatalom felépítése és működ

Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? I.§§§

Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? II.

Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? III. 1. rész

Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? III. 2. rés

Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért IV.rész 20

Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért V.rész 201

Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért VI/2.rész 2

Drábik János: Mit kell tenni a Magyar Nemzet megmaradásáért? VII rész



Dr. Drábik: Mit Kell Tenni... ~ 6. előadás

Dr. Drábik: Mit Kell Tenni... ~ 7. előadás

Dr. Drábik: Mit Kell Tenni... ~ 8. előadás - befejező rész

Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért VIII.rész 20








HÁBORÚ A NAP-KELTÉÉRT: MEGSZÓLAL A TANÚ 8


Fenyő János médiavállalkozó tizennégy évvel ezelőtti meggyilkolásáról számos találgatás jelent meg a sajtóban, ám a valódi okokra eddig még nem derült fény. A PestiSrácok.hu munkatársa egy olyan emberrel beszélgetett, akit közvetlenül a bérgyilkosság után a rendőrség tanúként kihallgatott, mivel a médiacézár szakmabeli konfliktusainak kitűnő ismerője volt.
Vallomásában a tanú akkor feltárta, miként alakult Fenyő János hatalmi ütközete Gyárfás Tamással, a Nap Tv akkori tulajdonosával, a Magyar Úszószövetség mai elnökével, és miként került a képbe Portik Tamás.

PestiSrácok.hu

Informátorunk arra kért bennünket, hogy ne írjuk le a nevét. Mi belementünk, mert olyan érdekes, szerintünk eddig még le nem jegyzett történésekre világított rá, amelyek jól kiegészítik a lassan egy évtizede zsákutcába jutott nyomozásról kiszivárgott információkat. Mint közismert, az éjszaka császáraként emlegetett Vizoviczki László és az alvilág rettegett uraként számon tartott Portik Tamás közelmúltbeli letartóztatása, továbbá a bűnbánó keresztapa, Radnai László elsőként a PS-ben ismertetett vallomása adott új lendületet a minden jel szerint annak idején „felülről” sem túlságosan támogatott rendőrségi tényfeltárásnak.
Mi nem állítjuk, hogy a tanú szavai minden téren kiállják a valóság próbáját, de elgondolkodtató, hogy ha mindezt a tanú elmondta a rendőrségen is, akkor miként fordulhatott elő, hogy tizennégy éve csupán pletykaszinten ismerjük a gyilkosság hátterét, körülményeit és annak felbujtóját. Arról nem is beszélve, hogy Brády Zoltán, a Kapu szerkesztője már jó nyolc éve elkészítette a Számvetés című dokumentumfilmjét, amelyben Fenyő János egy másik bizalmasa, a felvételkor már – súlyos betegsége miatt – a halála előtt járó Perczel Tamás pszichológus mesél életéről és nem mellékesen Fenyő János hatalmi és üzleti konfliktusairól. E dokumentumfilmet 2006-ban a rendőrség lefoglalta és csatolta a gyilkosság miatt indult nyomozás anyagaihoz – mégsem történt semmi. Érdemes összevetni beszélgetőpartnerünk információit a Perczel Tamás által elmondottakkal. Utóbbiról előszedtünk egy cikket, amelyet anno a PestiSrácok.hu munkatársa írt meg a Magyar Nemzetben.

Fenyő vs. Gyárfás 

Először kezdjük a PS-nél jelentkező informátor, a médiavállalkozók között zajló akkori háború egyik kényszerű résztvevőjének a visszaemlékezésével. Eszerint Portik Tamás hihetetlen karrierjére nincs csak egy magyarázat: ő a rendőrség, vagy a titkosszolgálat alvilágba épített informátora, akiről egy idő után nem lehetett tudni, hogy kinek dolgozik. Kapcsolatainak minden oldalát kihasználva jutott egyre feljebb, és a titkosszolgálatok  csak mostanában eszméltek rá (vagy eddig valamilyen érdekből nem is akartak ráeszmélni), hogy a közelmúlt legnagyobb maffiózóját védik. Így hát mos ejtették  – az eredmény ismert. A tanú szerint a sajtóban manapság megjelent néhány adat pontosításra szorul: Fenyő János és Portik Tamás soha nem bérelt együtt villát a Gellérthegyen, ezt kizárólag Portik bérelte Gyárfástól. A tanú azt állítja, Fenyő János és Gyárfás Tamás nem ismerte egymást személyesen, egészen látványos „kibékülésükig”, amelyet egy akkori kormánypárti politikus hozott tető alá (erről részleteket alább, Perczel Tamás ismertetésében olvashatnak), mert már annyira kínos volt a szocialistáknak a két akarnok háborúja. Érdekesség, hogy annak ellenére nem ismerték egymást, hogymindketten a szaknévsoros Bodnár György köpenyéből bújtak elő. Bodnár nélkül egyikük sem lett volna dúsgazdag, mint ahogy Várszegi Gábor is más karriert futott volna be. Utóbbinak is kínos volt már ez a durva háború, állítólag ő is dolgozott azon, hogy befejeződjön a harc, amely az egész magyar politikai életet megviselte. Mindkét fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és rendőrkapitányok, főszerkesztők, az újságíró szövetségi elnök, szinte a komplett médiaelit sorakozott fel a frontokon. Nem jókedvből: Gyárfás és Fenyő  voltak a munkaadói a magyar sajtó nagyobbik részének.

A tét: ki csinálhat „kertévét”

Beszélgetőpartnerünk szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten szerettek volna országos magántévét. Fenyő az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-Keltébe, amelyet addig Gyárfás cége gyártott. A kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett – ez volt a Nap-Kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak akart tudni. A tét nemcsak a  milliárdos bevétel volt, hanem a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető befolyás. A tanú úgy vélte, Fenyő János lelövése után  a hatalom mindent megtett, hogy ne derüljön ki az igazság – bárki is lehetett  a megbízó, az csak kellemetlen helyzetbe hozhatta volna a Horn-kormányt. Így történt, hogy inkább lecseréltek nyomozókat, elvesztettek bizonyítékokat, s hamis szálakat szőttek a történetbe.
Teltek az évek, eljött a kecskeméti maffiaper, ahol az újabban bűnbánó keresztapaként, azaz pentitóként ismert Radnai Lászlóék ráeszméltek, hogy „neveltjük”, Portik Tamás ellenük dolgozott. Ekkor vesztek össze látványosan, ami már előrevetítette, hogy egyszer majd születik egy terhelő vallomás Portikra. Portik Tamás jelleme külön figyelmet érdemel: filmet csináltatott életéről (Kaméleon), s még az Operánál lévő Callas nevű luxuséttermét is a stáb rendelkezésére bocsátotta. A tanú szerint hírlett róla, hogy a körözése alatt is itthon tartózkodott, átszabatta arcát, és mindent megengedett magának.Maseratival járt, s a menekülés évei alatt sem engedett a luxusból. Gyárfással sosem találkozott volna a vidéki lelencben nevelkedett csibész, ha nincs a rendszerváltás. Gyárfás Tamás, ez a belvárosi szolid családban született, karrierista újságíró és az olajozásból meggazdagodott fiatalember útja a gellérthegyi villabérlésnél futott össze: ki más, ha nem egy maffiózó tudta volna kifizetni a 90-es évek közepén a félmilliós lakbért…

Számvetés

Eddig a tanú által a rendőrségen elmondott vallomás. Most térjünk át Brády Zoltán nagyszerű, Számvetés című filmjére, amiben Perczel Tamás, Fenyő János tanácsadója veszi számba a médiacézár viselt dolgait. Így írtam a filmről még hat éve: „Gyárfás Tamás producernek, Princz Gábor exbankárnak és Székely Herbert üzletembernek a nevét említi filmre rögzített vallomásában az elhunyt Perczel Tamás pszichológus, aki halála előtt a Fenyő-gyilkosság előzményeiről nyilatkozott. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel. Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági kapcsolatairól, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Beszámolt Kuncze Gábor belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat – állította Perczel, de Kuncze mindezt cáfolta.

Valakik levették a kezüket Fenyőről

Az elmegyógyász tudomása szerint a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki jónak látta volna befejezettnek tudni az üzletember Gyárfással folytatott küzdelmét. A hadakozások éppen alábbhagytak, amikor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel.
A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos Magyarországgal”.Ezekben a körökben nem kellett direkt módon utasítást adni valakinek a meggyilkolására, elképzelhető, hogy valaki akár „önszorgalomból” is hajlandó volt erre – jelentette ki Perczel. Princz Gábor akkor érdeklődésünkre nevetségesnek nevezte a pszichológusnak az állítólagos érintettségére mutató felvetését. Állította: csak felszínesen ismerte Fenyő Jánost. Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere a HVG-nek nem cáfolta, hogy akadtak megoldatlan problémáik Fenyővel, akkori megkeresésünket azonban elhárította. Székely Herbertet akkor nem értük utol.


Gyuri
SZEPT 14, 2012 @ 22:42:37
A cikk korrekt, valszeg így történt ez az eset, ahogy a cikk bemutatja. Portik itt úgy jön a képbe, hogy Gyárfás azért kellett neki, mert rajta keresztül akart bejutni a felső tízezerbe. Ahol Portik XII. kerületi villája áll, az eredetileg Gyárfás telke volt. A kisebbik részét íratta át Portik élettársára, aki a gyerekei anyja. Ez persze azután történt, miután Fenyőt megölték… Az is érdekes, hogy Portik embere a gyilkosság utáni napokban a Keleti pályaudvarnál az akkori Postabank fiókból felvett 120 millió Ft-ot… Székely Herbert volt az, aki Fenyő feleségét a gyilkosság után elvitte Amerikába, s persze ő segített eladni Fenyő összes érdekeltségét… Ezek mind nagyon érdekes dolgok.
A Számvetés című film kapható a Kapu kiadó gondozásában Pesten a VIII. kerületben. Érdekes az is, amikor Perczel Tamással felvették a riportot, a rendőrség valóban kiszállt a kiadóhoz, s a teljes anyagot lefoglalták. Aztán amennyit visszaadtak (a teljes anyag nagyon kis részét), abból készült a Számvetés című film, ami egy haldokló ember utolsó szavai. Láttam a filmet, csak ajánlani tudom mindenkinek, akit ez a téma érdekel. Ő miért hazudna?! Az persze továbbra is érdekes, hogy a rendőrség miért ült ennyit ezeken a felvételeken. S mikor hozza vajon nyilvánosságra?!
Ami viszont nem tetszik, a cikk utáni pár Facebook kommentelő. Nagyon fura az, hogy itt azt gondolják sokan, hogy csak a Magyar baloldal az ördögtől való. Senkinek még csak eszébe sem jut az, hogy Pintér Sándor, az akkori egyik fő olajos számolja fel a pesti alvilág egy részét, ő ülteti le Vizoviczkit és Portikot. Ez legalább annyira érdekes, mint Gyárfás érintettsége Fenyő ügyben. Az idióta jobboldali kommentelők meg megeszik a HírTV-s maszlagot, hogy a Magyar jobboldal a szent. Idióták vagytok! Mind a két oldal tagjai, az SZDSZ, MSZP, Fidesz és KDNP tevékenységének következtében jött létre a pesti maffia, hogy ezek a “vállalkozók”, “üzletemberek” eddig itt ténykedhettek, eddig legálisan. Csak a saját pecsenyéjük a fontos, nem a választóik érdeke. Mindegyiket el kell zavarni a francba, hogy soha többé még csak a parlament közelébe se kerüljenek a képviselőik! A rendszerváltáskori pártok tehetnek az eredeti tőkefelhalmozásról, mint amilyen az olajos botrány is volt. Itt meg csak a baloldalra fröcsögnek, mikor a jobboldal ugyanannyira sáros. Idióták! Akinek nem inge…



OTT ÜTÖTTEK, AHOL ÉRTEK” – A MAFFIA SZORÍTÁSÁBAN 2


A Radnai-vallomás első részének közlése után többen is megkeresték a PestiSrácok.hu-t. Egyikük, G. Lajos az éjszakai élet egyik legnagyobb hatalmassága, Portik Tamás jobbkezeként emlegetett Tomori Tamás áldozatává vált. 
Az olajlopásokban sofőrként és közvetítőként segédkező, brutálisan megvert és kisemmizett G. Lajos esete jó példa arra: a maffiával nem lehet jó üzletet kötni. A krimibe illő történetben Zámbó Jimmy nevelt fia is felbukkan.

JURÁK KATA


A Vizoviczki- Portik-Gyárfás-botrány titkait a nyomozók előtt kiteregető Radnai László bűnbánó keresztapa vallomásának közlése után kereste meg G. Lajos a PestiSrácok.hu-t. Lajos bácsi – ahogyan a hatvanas éveinek végét taposó sofőrt a nehézfiúk nevezték – az ezredforduló előtt keveredett bele a sajtóban is elhíresült zalaegerszegi olajügybe. Az ottani MOL-finomítónak a kezdeti rendőrségi becslés szerint egymilliárd forintos kárt okozó, ám a bíróságon százhuszonöt milliósra szelídült bűnügyben végül több mint negyven év börtönt szabtak ki a tizenhat vádlottra. Köztük volt Lajos bácsi is, aki két évet kapott felfüggesztve.
Ám a jogerős büntetés G. Lajos számára korántsem jelentette a kálvária végét. Lajos bácsi lapunknak elmondta és az általa tett feljelentéssel, az ügyben most is folyó per iratanyagaival alátámasztotta tanulságos esetét az olajmaffiával.  G. Lajos ugyanis úgynevezett rabszolgaként dolgozott Tomori Tamás bandájában, aki gyilkosságok és más maffia bűncselekmények gyanújával a közelmúltban letartóztatott Portik Tamás jobbkezeként volt ismert a kilencvenes években. Tomoriról azt is tudni kell, hogy a nyomozók feltételezése szerint ő volt az a személy, aki annak idején kivett 120 millió forintot a Keleti pályaudvarnál levő Postabankból, majd az összeget a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben átadta Portik Tamásnak.
G.Lajos a PestiSrácok.hu-nak elmondta, akkoriban került kapcsolatba Tomori Tamásékkal, amikor a hatóságok már ellehetetlenítették az mesés profitot hozó  háztartási tüzelőolaj, azaz a piros gázolaj úgynevezett szőkítését és az erre szakosodott bűnözők kénytelenek voltak más eljárást kidolgozni.
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés.
Az olajos ügyek 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a gépjárművekben használt gázolaj és a háztartási tüzelőolaj, a HTO kettős ára adott lehetőséget. A két termék minőségileg azonos volt, ám utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Egy 1990-es kormányrendelet előírta: a fűtőolajat adalékanyaggal színezni kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a motorokat nem károsította, így azt változatlanul használták üzemanyagként. 
Az olajszőkítésre berendezett telepeket általában nem létező személyek nevére bérelték, a szőkített olajat  ugyancsak fiktív cégeken keresztül értékesítették, így legfeljebb a bűnöző szervezet szempontjából jelentéktelen végrehajtók ellen sikerült eljárást kezdeményezni. 1993 augusztusában az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban operatív bizottságot hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer 1995-től megszűnt, röviddel később megszigorították a halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag céljára szolgáló kőolajtermékeket azonnal behajtandó jövedéki adó terhelte.
A legismertebb olajbotrány az úgynevezett Energol-ügy volt. A névadó társaság egyik igazgatója pedig éppen Portik Tamás volt akkoriban. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot. Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert. 2007 novemberében hirdetett ítéletet első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A 18 vádlott közül adócsalásért hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak. 
További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett, köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és Csikós Józsefet, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a BM ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette, a ’90-es évek közepén pedig az Energol Rt. egyik vezérigazgatója volt. 2003-ban elévülés miatt megszüntették az eljárást a szökésben lévő Portik Tamás ellen.


Szőkítés helyett főzzünk  olajat!
Lajos bácsinak – amint a PS-nek feltárta – Tomori Tamásék bandájának megkutyult olaját kellett fuvaroznia, s azt értékesítenie kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően. Haszna a fuvardíj lett volna. Egy ízben azonban kapott kölcsön egy tankernyi fűtőolajat Tomoriéktól. Ezzel a körülbelül  kétmillió forintot érő ajándékkal húzták csőbe Lajos bácsit.
A kölcsön előzménye az volt, hogy G. Lajos még  a 90-es évek derekán nem tudott elszámolni egy ötmillió forintos összeggel, amit az egyik megrendelőjétől vett fel és – amint állítja – be is fizette az aktuális olajszállítmányt eladó Réti és Társa Kft.-nek, ám a cég végül nem adta ki az olajat, sőt időközben felszívódott.  Így Lajos bácsi sem a pénzzel, sem az olajjal nem tudott elszámolni. Ekkor jöttek Tomoriék. Elsőként a szintén olajüzletben működő Bencsik Károly jelentkezett be a G. Lajosnál, hogy ő és Tomori adnának neki 18 ezer liter gázolajat hitelbe.
A szokásos módszert vetették be. Felajánlották nagylelkű segítségüket, esetünkben ez a tankernyi olaj volt: „majd ha eladod, megadod”. Ennek persze G. Lajos örült, hiszen hét gyermeket nevelt, és mindenképpen szerette volna rendezni anyagi helyzetét. Majd egy hét múlva jelentkeztek nála, az áru értékét követelve. Mivel ezt akkor még nem tudta megadni, így abban állapodtak meg, hogy ledolgozza az árát, és kizárólag nekik szállít. Ingyen.
Mint meséli: két éven keresztül hordta a Tomoriék által előállított gázolajszerű anyagot fuvardíj nélkül. Ezt kétes minőségű és eredetű árut kevesen tudták „rendőr- és fináncbiztosan” leszállítani. Hiszen Lajosbá’ huszonöt évet húzott le az ÁFOR-nál, vén rókának számított és mindenki ismerte. G. Lajos ingyenfuvarhoz kísérőt kapott, nehogy az olajért kapott árból levegye a saját jussát. Elmondása szerint később előfordult, hogy éppen Veréb István Zsolt, az elhunyt sztárénekes Zámbó Jimmy nevelt fia kísérte egy motorral és fenyegette őt életveszélyesen. Lajosbá’ szerint nem csupán ő járta így az országot, bevett szokás volt a maffiában, hogy rabszolgasofőrök nyomták a pedált, valamilyen „tartozást” dolgozva le.
2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. 
A bizottsági jelentés szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Radnai László vallomásával és Portik Tamás elfogásával most kiborult a bili.
Lajos bácsi tehát két éven át szállította a bűnbanda által főzéssel és különféle adalékanyagokkal ugyan rossz minőségű, de mégiscsak dízelképessé hígított gázolajat. Egészen addig, amíg a vámosok és a rendőrök le nem csaptak a volt Energolosokból verbuválódott társaságra. Ám G. Lajost csak ekkor érte az igazi meglepetés: a nehézfiúk közölték vele, hogy két évnyi ingyenmunka ide, vagy oda, nekik kamatokkal együtt már tízmillió forinttal tartozik.


Ott ütöttek, ahol értek

Miután nem akarta elismerni a tartozást, G. Lajost  egy autószerelő műhelyben brutálisan megverték (hallgassák meg a cikk végén az érintett plasztikus elbeszélését!) , ennek a sértett feljelentése szerint szemtanúja volt Tomori Tamás. Ezután Lajos bácsi családját rákényszerítették, hogy ismerjék el a tartozást közjegyző előtt. A fenyegetés során szóba került, hogy Tomori Tamás háta mögött bizony az a Portik Tamás áll, akitől annak idején mindenki félt, nevét is csak halkan és félve merték kiejteni bűnözői körökben is.
G. Lajos feljelentése szerint a verésnek, és a család halálos fenyegetésének eredményeként sikerült elérni, hogy közjegyző előtt végül rákerült az aláírás a hamis papírokra.


Tomori így vallott erről a bíróság előtt:


Elkészült a közjegyzői okirat. Én nem voltam ott, mert egy másik üzleti tárgyaláson voltam. Hamala (a harmadrendű vádlott) és Bencsik (a másodrendű vádlott) ment el velük. Nem tudom pontosan, hogy ki közölte az időpontot, hogy menjen a Lajos a közjegyzőhöz, vagy én vagy Hamala, aki a betegségéből kifolyólag elég gyanakvó volt akkor is.” (A szakértő vélemény szerint Hamalának hasadásos elmebetegsége van)
G.Lajos és Tomoriék megállapodási alapja a 18 ezer liter olaj volt, plusz a dermedésgátló és a jó minőségű keverékolaj. A három együtt valamivel több mint kétmillió forintot ért, mégis tízmilliót követeltek Lajos bácsitól. A sértett ügyvédje szerint ez uzsora bűncselekmény, és mint olyan, a PTK. 202. paragrafusába ütközik.  Ám a bíróság ezt nem így látta.


Életszerűnek találta a bíró a históriát

Miután kierőszakolták a közjegyzős aláírást, a tartozást eladták egy ismert uzsorásnak, P. Miklósnak.  G. Lajos éjjel-nappal dolgozott tankerjével, hogy fizetni tudja a részleteket. Ekkor már postai befizetésekkel bizonyítható módon teljesítette  a tízmilliós tartozást, állítása szerint az utolsó fillérig, ám az uzsorás ekkor közölte vele, hogy ez eddig csak a kamat volt, és még mindig tartozik további tízmillió forinttal.
G. Lajos feljelentést tett Tomoriék ellen, hogy megfenyegették és megverték, majd kényszerítették, hogy elismerjenegy nem létező tartozást. Védelmet a rendőröktől. Nem kapott. Ebből büntetőügy keletkezett, a bíróság első fokon éppen ítéletet akart hirdetni, amikor bírócsere történt, és az új bíró furcsa módon megállapította: nem lehet bebizonyítani, hogy G. Lajost megverték, fenyegették, kényszerítették, és elejtette a vádat testi sértés és zsarolás vádpontokban, a tanúk egybehangzó vallomása ellenére, illetve életszerűnek találta azt, hogy G.Lajos a háza előtt Tomori emberétől Hamala Andrástól – aki egyébként nem beszámítható, a bírósági eljárás során az elmeorvosi szakértői véleményis ezt támasztja alá – tízmillió forint készpénzt vett át.  Hivatalosan tehát minden tanú hazudik, nem verték meg, nem kényszerítették semmire Lajos bácsit.
Az időközben egyre többet betegeskedő G.Lajos polgári perre ment, ahol az első fokú bíróság megállapította, hogy igenis tartozik még tízmillió forinttal, annak ellenére, hogy ő ezt állítása szerint már visszafizette az uzsorásnak, és átutalási okiratokkal igyekezett bizonyítani az adósság rendezését.
Másodfokon végre született egy határozat, mely szerint az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezik, és új eljárást rendelnek el, mivel számos eljárásjogi hiba történt.
Érdekes momentum, hogy a Gödöllői Városi Bíróságon ugyanaz a bíró, dr. Simon Levente tárgyalhatta újra az első fokot, aki a másodfokú döntés szerint a rengeteg hibát és szabálytalanságot vétette.  Hiába utasította a Budapest Környéki Törvényszék Simon bírót, hogy adjon megfelelő teret a felperes álláspontja kifejtésére, ez nem igazán történt meg. Nem meglepő módon Simon bíró végül ugyanarra a következtetésre jutott, mint a saját első próbálkozásánál. Nem történt tehát uzsora és G.Lajos csak a kamatot fizette vissza, így a harminc millió forintot érő családi ház nyugodtan elárverezhető a tartozás fejében.
Lajos bácsiék háza kalapács alá kerülhet.  A család még abban bízik, hogy a perújrafelvétel során végre kiderül az igazság. Remélik, a bűnszervezet a szemünk előtt zajló meggyengülésével esélyük nyílik rá, hogy bebizonyítsák az igazukat és végre igazságos ítélet szülessen. Addig is család mindazok figyelmébe ajánlja a történetet, akik azt hiszik: létezik könnyű pénz és lehet a maffiával jó üzletet kötni. És, hogy lehet bízni a független magyar igazságszolgáltatásban.


HANGFELVÉTEL! – “Nem láttam a vértől” – Jurák Kata beszélgetése G. Lajossal

 






SAJÁT ZSEBBE VÁNDOROLTAK AZ UNIÓS SZÁZMILLIÓK 9


Alaposan megfájdulhat Matolcsy György gazdasági miniszter feje, ha elolvassa a PestiSrácok.hu új cikkét, amelyből kiderül, hogy minden jel szerint szabálytalanul használhattak fel sok milliárd forintnyi, eredetileg az innovatív kisvállalkozások támogatására szánt uniós támogatást.
Ha a tényfeltáró cikkünkben leírt anomáliákat az úgynevezett Jeremie program pénzeit felügyelő Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. egy hivatalos vizsgálat során is feltárja, az összeget vélhetően vissza kell utalni Brüsszelbe. A történet főszereplője a korábban SZDSZ-es körökben mozgó, ám ma a jobboldal felé is kapcsolatokat építő, ráadásul a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb ipari kémbotrányába is belekeveredő Nyíri Viktor nagyvállalkozó. Nyíri és üzlettársa egy, a Jeremie program pénzeit kihelyező kockázati tőkealap működtetésére jelentkezett, ám a PestiSrácok.hu kiderítette: a kihelyezés olyan jól sikerült, hogy a pénz jó része a nagyvállalkozó legközelebbi volt- és jelenlegi munkatársainak zsebeibe vándorolt vissza.

SIPOS ANETT


Felmerült a gyanú, hogy a rendszerváltás idején már jó helyzetben lévő, sokszor a múlt rendszerbeli kapcsolati tőkéjüket felhasználó magyar nagyvállalkozók kockázati befektetésnek álcázva uniós pénzeket fektetnek be bújtatott módon saját vállalkozásaikba. A mechanizmus a magyar gazdasági élet működését tekintve sajnos se nem meglepő, se nem újszerű, ugyanakkor az uniós szabályok alapján kizárt, avagy szigorúan tilos. Amíg viszont az uniós részéről a szabályok betartásának felügyeletével megbízott állami Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. jótékony struccpolitikát folytat, nem eshet komolyabb bántódásuk ezeknek az üzletembereknek.
A sajátos tőkeinjekció legnagyobb vesztesei az eredeti uniós támogatási koncepcióval megcélzott innovatív magyar kisvállalkozások, amelyeknek az Európai Unió az úgynevezett Jeremie projekt keretében a frissen létrehozott magyar kockázati tőkelap-kezelőkön keresztül szeretett volna pénzt juttatni. Igaz, ilyesmire is akadt egy-két példa, de úgy tűnik, a posztkommunista piachoz szokott nagytőkések azért szálltak be ebbe a bizniszbe, hogy a kutatók- feltalálók kisvállalkozásai helyett a saját cégeik fejlesztési forrásait biztosítsák uniós pénzből. A látszólag sikersztoriként futó Jeremie program hamarosan második szakaszába lép. Az eddigi nyolc kockázati tőkealap-kezelő céghez még további tíz jön. Már csak az a kérdés, ezúttal jobban odafigyelnek-e arra, kikkel és mire szerződnek ezek az újonnan létrehozott alapkezelők.
Pénzszagra gyűl az éji vad
Feltevéseink alapját Nyíri Viktor és üzlettársa Nagygyörgy Tibor kockázati tőkelap-kezelési modelljében felfedezhető sajátosságokra alapozzuk. A fenti két üzletember az ingatlan üzletágban alapozta meg saját egzisztenciáját. A Biggeorge’s NV Ingatlanbefektetési Alapkezelő kettejük sikerének köszönhetően a 100 leggazdagabb magyar közé emelte őket. Ekkoriban többször együttműködtek a szintén ingatlanbefektetésekben utazó Futó Gáborral, aki szintén az impozáns 100-as lista szereplője, és lám most ő is Nyíriékhez hasonlóan kockázati tőkealap-kezelőcéggel jelent meg a hazai piacon. Nyíriék cégét Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt-nek hívják, míg Futó Gáborét Finext Startup Zrt-nek.  (Igaz van a mostani nyolc között bőven ismert emberhez köthető hátterű cég. A Budapesti Értéktőzsdén karriert építő szintén a 100 leggazdagabb közt számon tartott Varga Zoltánáll a Central Fund Zrt. mögött, a PortfoLion-nál az OTP rakta be az induláshoz szükséges 30 százalékot, míg a Morando Zrt-nek az első Orbán-kormány ÁPV Rt.-jéből, majd a Wallis Rt.-ből ismert Gansperger Gyula a vezérigazgatója.)
Nyíri Viktorék a lucernásban
Nyíriék kockázati tőkelap-kezelő cége, a Biggeorge’s-NV Equity Zrt. 2009-ben sikeresen pályázott az Új Magyarország Kockázati Tőke, azaz más néven a Jeremie programban való részvételre, így maga fektethette be az innovatív kisvállalkozások fejlesztésére szánt pénzeket. A pályázati kiírás szerint ezt a tőkét a kockázati alapkezelőknek, olyan innovatív cégekbe kellene beleforgatniuk, akik tőkével és szakmai segítséggel a világpiacon is eladható terméket képesek létrehozni. Az általuk szétosztható 4 milliárd forint 70 százalékát az uniótól kapták. Egy szigorú tiltás van: az uniós pénzből nem lehet a kockázati tőkealap-kezelő cégnek a saját vállalkozásait (még ha a tulajdonosi szerkezetből nem is nyilvánvaló az érdekazonosság) kistafírungozni, még a válságra való tekintettel sem. Ennek ellenére, úgy tűnik, a hazai gazdasági elit tagjait ez nemigen zavarja. Az ingatlanbefektetésekből a top 100-as listára felkúszott Naggyörgy Tibor és Nyíri Viktor kockázati tőkelap-kezelő cége pont ezt a tiltott stratégiát alkalmazza. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az urak áttévedtek az unió tiltott lucernásába.
Az első, a Nyíri-féle Biggeorge’s-NV Equity Zrt. tőkealap kezelő által támogatott cég aSaunik Kft. lett. 2010. szeptemberében 100 millió forint támogatást kaptak. A cég Naggyörgy Tibor rokonának lakására van bejelentve. A Saunik Kft. a gyógyászatban használatos gépek kereskedelmével foglalkozik, ami kísértetiesen hasonlít Nyíri Viktor egészségügyi portfóliójához. Nyíri cégei üzemeltetnek több PET centrumot, ahol magánúton gyors CT, MRI vizsgálat is kérhető. Miután van megállapodásuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, így TB alapon is elvégzik a vizsgálatot, igaz az sokszor hónapokba telik, így a szorult helyzetben lévő családok szinte örülnek, amikor  a soron kívüli vizsgálatra kifizethetik a 20-40 ezer forintos felárat. Visszatérve a Saunik Kft-re, ők voltak azok, akik a III. kerületi Szent Margit rendelőintézetbe érdekes körülmények között nemrég több röntgengépet is szállítottak.  Az intézet nem sokkal ez után leváltott igazgatója semmit sem tudott a beszerzésről, az eljárás előtt meg sem kérdezték milyen röntgengépet szeretne. A fideszes vezetésű önkormányzat előtt egyetlen minden pályázati feltételnek megfelelni képes ajánlattevő volt a Saunik Kft. Az eredményhirdetés után ugyanis megváltoztatták a nyertes pályázatban szereplő ajánlati árat „téves feltüntetésre” hivatkozva így nettó 605 millióból bruttó 605 millió lett.
Bumerángként visszatérő százmilliók
De térjünk vissza az uniós négymilliárd forinttal kitömött Nyíri-féle befektetési alap girbe-gurba útjaihoz! Az alap eddig befektetett két legnagyobb befektetése 380 -380 millió forint volt, amely összegeket éppen Nyíri Viktor két régebbi közvetlen munkatársa cégeinek sikerült kiutalni, mint említettük, az unió által szigorúan tiltott módon. Az első kolléga, Erdős Attila 2005-ben kezdett Nyíri cégénél. Akkor a később a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb ipari kémbotrányba keveredett Genoid Kft.-t vezette, majd 2007-ben Nyíri Viktor jelentős SZDSZ-es kapcsolatrendszerének köszönhetően még egészségügyi miniszter-jelölt is volt az liberális párt színeiben. Jelenleg több biotechnológiával foglalkozó vállalkozás nemzetközi piacra jutását koordinálja. Közülük való a Velgene Kft. is, aki az egyik 380 millió forintot kapta meg a Nyíri – Naggyörgy-féle kockázati tőkealap kezelőtől. A sztori már ott érdekes, hogy (rövid nevét tekintve) párhuzamosan két Velgene Kft. van a cégtárban. Az egyik Szegeden van bejegyezve – hivatalosan itt végzik a Jeremie projektből 380 millióval támogatot kutatást az Alzheimer kórral is összefüggésben, és van a másik vállalkozás Budapesten. Mindkét cég azonos eredetű tulajdonosi háttérrel bír.
Erdős Attila a budapesti Velgenének 2012. augusztus 21-ig volt a tagja, most már csak a szegedi Velgenében van jelen, mint tulajdonos, ügyvezető. Furcsa, hogy mindez elkerülte a Jeremie-pénzek felhasználásának tisztaságát felügyelni hivatott tisztviselők figyelmét. Pedig  az egymásba gabalyodó Nyíri Viktorhoz közeli vállalkozások között folyó pénzmozgásokat csak egy alapos vizsgálat tudná pontosan felderíteni, mi az újságírói módszerekkel csak a nyilvánosan hozzáférhető mérleg- és cégadatokból dolgozhatunk.
Egyértelmű összeférhetetlenségek
A kapcsolódások elég egyértelműek, hisz Erdős korábban vezető tisztségviselő volt az egyik első Nyíri Viktor által megvásárolt volt állami cégben, az OMKER Zrt.-ben,majd jelen volt az ÁNTSZ laborhálózatából az egyébként a sajtóban is tálalt   botrányos, Nyíri Viktorhoz köthető és még a rendőrség által is vizsgált privatizáció során létrehozott Laboratórium Kft.-ben is, ahogy a H-MED Diagnosztikában illetve a H-Med Investben is.
A 380 millió forinttal  megtámogatott szegedi Velgene Kft. székhelye Erdős lakása, ahol a Velgene helyett csak saját tanácsadó cégének az SFS.HU Kft.-nek van kint a réztáblácskája.Így ez az állítólag alzheimer kór kutatásához szükséges vizsgálatokat végző cég egyáltalán nem kelti egy prudens vállalkozás látszatát. Olyan cégét, amelyet normális körülmények között támogatni szoktak a befektetéseikre kényes alapkezelők. Mivel a szegedi Velgene Kft.-ben és budapesti Velgene Kft.-ben is jelen van résztulajdonosként az Axis Reál Ingatlanforglmazó Kft, megnéztük, hogy utóbbi nem kapcsolódik-e egészen véletlenül a korábban jelentős ingatlanportfólióval rendelkező Biggeorgie’s Zrt-hez, mely éppen Nyaggyörgy Tibor és Nyíri Viktor közös vállalata, hasonlóan az ugyanilyen néven alapított kockázati tőkelap kezelő céghez. Bingó, kapcsolódik, ha nem is annyira nyíltan, hogy saját nevüket vállalva Nyíri Viktor, vagy Naggyörgy Tibor tulajdonolják az Axis Reált, mégis ott lehetnek mögötte. A két Velgene Kft.-ben tulajdonos Axis Reál jogelődjei a cégnyilvántartásban mind Nyíri Viktor érdekeltségeivel hozhatók kapcsolatba. Az Axis ügyvezetője Komlós Gábor is kapcsolódik Nyíri H-Med Invest illetve H-Med Diagnosztika nevű cégeihez, de az ipari kémbotrányba keveredett Genoidhoz is.
Nyíri és Naggyörgy Tibor ezek alapján nagyon is reális következtetés, hogy egy vaduzi offshore mögé bújva vannak jelen a Pharminvest Kutatási és fejlesztési Kft.-ben az Axis Reál Kft-vel közösen és ezen keresztül a Velgene Kft.-ben. A lichtensteini hercegségbe bejegyzett cég ugyan közvetlenül nem tulajdonos sem a szegedi, sem a pesti Velgene Kft.-ben, de könnyen lehet, hogy a Pharminvestben végzett kutatásokhoz nyomtak be pénzt a rendszerbe a Velgene ás az Axis Reál Kft-ken keresztül.Ha ez megáll, akkor a Velgene is egy bújtatott Nyíri-cég, amely az uniós szabályt megszegve saját vállalkozását tőkésítette fel .
A nagy konszolidátorok
Nyíriék másik nagy, szintén 380 millió forintos befektetése az Első Magyar Konszolidátor Zrt.-hez került. Itt megint csak egy régi munkatárs cége felé irányították a kockázati tőkelapkezelő cégük 380 millió forintját, aminek 70 százaléka uniós pénz és épp ezért szigorúan tilos saját vállalkozást támogatni belőle. Az Első Magyar Konszolidáror Zrt.-t vezető és tulajdonló Széles Zoltán 2004-2006 között a Biggeorgie’s- NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója volt. Emellett jelentős gyakorlata van hazai -, és európai uniós társfinanszírozású kutatás-fejlesztési pályázati projektek előkészítésében, menedzselésében. Nevéhez kapcsolódik a BG Értékpapír Befektetési Alapkezelő Zrt., amely egyszemélyes részvénytársaságként a Biggeorge’s Vagyonkezelő Kft. tulajdona. Hoppá, újra a Nyíri-birodalomban járunk, ismét a saját farkába harapott a kígyó!
Ráadásul az uniós pénzek kihelyezéséről szóló döntések meghozatalára hivatott Biggeorge’s NV Equity Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. tanácsadó testülete is a támogatott cégek vezetőiből áll. A tagok: Prof. dr. Hajtó János (Bay-kutatóközpont), Peresztegi Zoltán (a Széles Zoltán által irányított BG Értékpapír Zrt. felügyelőbizottságának tagja, amely cég egyetlen részvényese a Nyíri-féle Biggeorge’s Vagyonkezelő Kft.), és dr. Gilly Gyula (ő részt vett a a fentebb említett PET CT központ létrehozásában és annak az OEP általi befogadásában), továbbá Széles Zoltán az Első Magyar Konszolidátor Zrt. vezetője, és dr. Erdős Attila a Velgene Kft. ügyvezetője. Kell-e tovább bizonygatni, hogy az uniós százmilliók nem hullottak túlságosan messze Nyíri Viktor almafájától?
__________
Hallgatnak, mint a Népszabadságba tekert tükörponty
Többször és konkrét kérdések egész sorával kerestük meg a Jeremie projekt vonatkozásában az uniós pénzek felügyeletével foglalkozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt-t, hogy ők vajon érzékelték-e ezeket az összeférhetetlenségeket. Ha igen, miért nem léptek ez idáig? A következő válasz érkezett szerkesztőségünkbe, amelynek minősítését a tisztelt olvasóra bízzuk:
Titoktartási kötelezettségek miatt sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), sem az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel (MV Zrt.) szerződésben álló 8 kockázati tőkealap-kezelő társaság konkrét befektetéseivel kapcsolatos sajtóértesüléseket (cégnevek, darabszám, méret, iparág stb.) nem áll módunkban megerősíteni vagy pontosítani – ezeket javasoljuk közvetlenül az alapkezelőkkel egyeztetni, illetve az általuk közzétett hivatalos információkra támaszkodni. A portfoliótársaságok nevének ismeretében ezek tulajdonosi köre nyomon követhető a nyilvános cégadatbázisokban.
Általánosságban szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy mind az e-mailben említett két alapkezelő társaság, mind a másik hat közvetítő esetében minden egyes befektetési döntés előtt az MV Zrt. vizsgálja, több, a pályázati kiírás alapján meghatározott feltételnek való megfelelést, így a projekttel kapcsolatos összeférhetetlenséget is. Erre az alapkezelők által készített írásos igazgatósági előterjesztések, az ezek mellékletét képező ellenőrző listák, nyilatkozatok, esetleges cégdokumentumok, valamint az általunk is gyakran igénybe vett nyilvános cégadatbázisok szolgálnak. Az alapkezelőkkel aláírt közvetítői szerződések többek között részletesen tartalmazzák a befektetői függetlenség kritériumait, az összeférhetetlenség főbb eseteit, valamint a kötelezettségszegések szankcióit. Amennyiben valamely befektetési lehetőséggel kapcsolatban ilyen típusú aggályok merülnek fel, ezt az MV Zrt. a projektet tárgyaló testületi ülésen, tehát még a befektetés megvalósítását megelőzően jelzi az alapkezelő felé. A befektetések végrehatását követően az MV Zrt. folyamatos monitoring tevékenységet végez, egyrészt a rendszeres adatszolgáltatás keretében az alapkezelőktől beérkező információk alapján, valamint eseti helyszíni ellenőrzések alkalmával vizsgálja a projektek programfeltételeknek való megfelelését. Eddig nincs tudomásunk olyan esetről, amely bármilyen intézkedést igényelt volna emiatt.”
_________
Nyíri Viktor, mint olyan
Nyíri Viktor nagyvállalkozó üzleti stílusával meglehetősen sok ellenséget szerzett már magának. Ezt tükrözheti, hogy ismeretlenek korábban egész szép kis gyűjteményeket tettek közzé róla a neten. Ezek közül viszonylag korrektnek  tekinthető a nyiriviktor.blog.com alatt
talált kis almanach. Amely olyannyira teljes, hogy mi e helyen nem is dagasztjuk tovább a sorokat egy néhány mondatos összefoglalónál: Nyíri Viktor 1967-ben született, végzettsége ügyvéd. Az ingatlanügyekkel foglalkozó Lendvai és Nyíri ügyvédi iroda révén találkozott 1999-ben Nagygyörgy Tiborral, akivel később üzlettársakká váltak az ingatlanfejlesztésben, közösen hozták létre a Biggeorge’s-NV Zrt-t. Nyíri emellett az egészségügyben is aktív befektetőnek számít: a labordiagnosztikától az ortopéd cipőgyártásig számos cégben vannak érdekeltségei. 2009. októberében fillérekért megszerezte az ÁNTSZ Labor Kft. 75 százalékát, később két lépcsőben a Naturland többségi részét, 2010-ben pedig az ÁNTSZ laborprivatizációja körüli hírekben hallunk róla újra. Bár a nyomozás és a per elsőfokú szakaszában munkatársai úgymond elvitték a balhét, de minden bizonnyal Nyíri Viktor a kulcsfigurája a minden idők legszaftosabb magyar ipari kémbotrányának is. Az ügy tárgyalása során és a nyomozati dokumentumokban számtalanszor felbukkant Nyíri neve, az elsőfokú ítéletben mégis az érintett Nyíri-cég alkalmazottai kaptak egy-két év letöltendő börtönt és összesen 3 milliárd forint kártérítési kötelezettséget. A súlyos ítélet a vádlottakat is meglepte, így egyáltalán nem biztos, hogy a hamarosan kezdődő másodfokú eljárásban is tartani fogják a hátukat. Bővebben balról itt jobbról meg itt.
Bár nem értünk egyet vele, olvasóink korrekt tájékoztatása érdekében közöljük Nyíri Viktor és Nagygyörgy Tibor helyesbítési kérelmét, amelyet a csatolt dokumentumokban olvashatnak el.
 


VIZÓ, PORTIK ÉS AZ OLASZ MÓDSZER – POLITIKUS ÉS MAFFIÓZÓ NÉHA EGYET AKAR 6



A szervezett bűnözés elleni harc egyik emblematikus figurája Orosz István, vagy ahogy a szakmában nevezik „Pityke”, aki 2008-ig vezette a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnszervezetek elleni osztályát. Nevét leginkább csak a szakmában ismerik, azonban „saját kezűleg” számolta fel az egykori energolosokból és conti carosokból álló bandát.
Ez volt a kecskeméti maffiaper. A múlt hónapban kirobbant rendőri korrupciós ügyről kérdeztük, kicsit hosszan, de annyi érdekeset mondott, hogy nem volt szívünk meghúzni…

PestiSrácok


– A rendőri korrupciós ügyben százezreket, milliókat kaptak a rendőrök, hogy ne legyen razzia Vizoviczki László diszkóiban, vagy fontos bűnügyi információkért cserébe. A rendőrgyanúsítottak vezető pozícióban voltak, tehát nem arról volt szó, hogy rosszul kerestek, a megélhetésük miatt korrumpálódtak. Te hogy látod ezt?
 – Igen, ez tény. Én mégis más szemszögből vizsgálom ezt a kérdést.. Beszéljünk a szervezett bűnözés elleni küzdelemről. Aki úgy építi fel az életét, és a rendőri életpályáját, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozik, az mindent feltesz egy lapra, és annak gyökeresen megváltozik az élete. Mert a szervezett bűnözés, bár közhely, mégis olyan, mint a polip, elmondom, miért. A szervezett bűnözés résztvevői folyamatosan monitorozzák, hogy kik dolgoznak ellenük, és nyilván keresik a gyenge pontjaikat. Ha egyetlen egyszer is egy rendőr megiszik egy ásványvizet a „pálya túloldalán focizóval”, és például ad egy kisebb jelentőségű információt, amiről mondjuk azt gondolja, annak nincsen jelentősége, onnantól kezdve a rendőr részévé válik a szervezett bűnözésnek. És ez egy mókuskerék, nincs kiszállás, innen már csak egy ugrás a bűnöző által fenntartott szórakozóhely portája, mert mondjuk jó pénzt adnak érte.
– Tehát azt mondod, hogy rendőrként nagyon könnyen bele lehet sodródni az ilyen, elsőre nem túl veszélyes, később meg persze életveszélyes helyzetekbe?
– Igen, nagyon szűk a határ, én sajnos átéltem hasonló helyzetet.
 
Saját szakállára dolgozott, végül megölték

 – Kifejtenéd, ez mit jelent? Talán megkörnyékeztek maffiózók?
 – Dehogy! Parancsnokként éltem át ilyeneket, ugyanis én vezettem a Nemzeti Nyomozó Irodánál azt az osztályt, amely a legkomolyabb szervezett csoportok feldolgozásával foglalkozott Magyarországon és külföldön. Egyik kollégám például puszta elhivatottságból akart információkat szerezni az alvilágból, de kicsit öntörvényű módon, és hibázott. Rengeteg információt szerzett onnnan, ahova beépült, de azt megtartotta magának, és még a körülményekről sem szólt senkinek. Később derült ki, senki nem tudta, hogy ő rendőr, szinte a saját szakállára dolgozott, végül megölték. Az is előfordult, amit az előbb is említettem, hogy észleltük, az egyik bűnözői csoport, amelyre éppen dolgozunk, folyamatosan gyűjtötték az egységünk tagjairól és munkájáról az információkat. Ami persze nem is csoda… Keresték a gyenge pontjainkat és megtalálták….


 – Az egyik embered által?

– Persze….Egy itt élő arabról van szó, aki úgy telepedett meg Magyarországon, hogy egyetemistaként érkezett az országba, de persze ez csak álca volt, komoly bűnözői karriert épített magának. Behálózott egy pár embert, akiknek éppen az lett volna a feladatuk, hogy az ilyen embereket kivonják a forgalomból.
– Neked mint az egység vezetőjének mi volt erre a válaszod? Parancsnokként hogyan tudtál ez ellen védekezni?
  • Ennek nyilván vannak jelei. Nagyon fontos a parancsnoki ellenőrzés, és nagyon fontos, hogy akikkel együtt dolgozol, akár a társaid, akár a vezetőid, ismerjenek, ismerjék minden oldalad. Úgyis észreveszik azt, ha mondjuk te a szervezett bűnözés elleni egységnél dolgozol, és hirtelen sok pénzed lesz. Az feltűnik. Egy új autó, egy nyaklánc, egy komolyabb cipő, mobiltelefon, vagy mondjunk egy motorkerékpár. E jelek mellett a parancsnok nem mehet el, hiszen éjjel-nappal együtt van az embereivel. Többet vannak együtt, mint a családdal. És abban a pillanatban egy parancsnoknak kötelessége lépni. És megkeresni az arra illetékes szolgálatot, illetve egységen belül megtenni azokat a védelmi intézkedéseket, ami előbb-utóbb bizonyítja, hogy az ember már a sötét oldalon játszik, vagy csak pengeélen táncol és nem ismerte fel azt, hogy őt a szervezett bűnözés megpróbálja behálózni. Ezért az a véleményem, hogy lehet, most mindenki vádol mindenkit, de önmagát felmenti és csodálkozik, hogy a védelmi szolgálat rendőröket dob fel. Még szép, hiszen az a dolga, meg az is, hogy a rendőrt adott esetben megvédje.
Az érinthetetlenek: Vizoviczki és Poritik

– Véleményed szerint miért csak most figyelt fel a rendőrség ezekre a jelenségekre, egyáltalán Vizoviczki Lászlóra, akiről tudható, hogy nem most kezdte tevékenységét. 
– A Vizoviczki-féle csoport tevékenységére úgy tíz, tizenkét éve, a Nemzeti Nyomozó Iroda megalakulása körül figyeltek fel. De lehet, rossz szó, hogy felfigyeltek. Befutottak információk, és ezeket az információkat egy akkori megállapodás alapján, a Budapesti Rendőr-főkapitányság kapta meg, mert nekik kellett volna a csoporttal foglalkozni.
– Miként futottak be ezek az információk?
– Amikor az iroda megalakult, felmértük, hogy melyek azok az aktív bűnszervezetek Magyarországon, amelyek a legkomolyabb veszélyt jelentik. És ezen a listán szerepelt a Vizoviczki-csapat is.
Azt lehet tudni, hogy Vizoviczki az olajos körökből érkezett. Néhány napja fogták el az érinthetetlennek hitt egykori enegrolos Portik Tamást is. Miért volt ő érinthetetlen? Ugyanattól, mint Vizó?
– Nem volt érinthetetlen, több intézkedés volt az elfogása érdekében korábban is.
– A te egységed dolgozta föl a kecskeméti maffiaperben elítélt, szintén energolos bandát, a Radnai László vezette bűnszervezetet. A Radnaiék elleni nyomozában nem jött képbe Portik?
– Képbe került és kerestük is, de Portik nagyon konspirált, és komoly összeget emésztett fel az, hogy sikerült elbújnia előlünk.
– Úgy hírlik, hogy az Energol alapítói között volt egy még 1994-ben is aktív titkosszolga is. Szerinted az Nemzetbiztonsági Hivatal fedezte az Energol akcióit? 
– Nem állítanám ilyen kategorikusan, de visszautalnék arra, hogy folytattak információgyűjtést az Energol tagjaira, viszont a rendőri felderítő szerveknek szelektált információkat adtak, vagy egyáltalán nem mondtak semmit. Roppant módon nehezítette a helyzetet, hogy aki a rendőri szerveknél célszemély volt, az némely esetben informátorként dolgozott az NBH-nak. Az energolos kör feldolgozásakor is találkoztunk ezzel a jelenséggel.
 
Gyurcsány, Lamperth, Draskovics a társtettes

- Mi az oka annak, hogy a belügyi vezetés most zöld utat adott a kilencvenes évek leszámolásos ügyeinek feldolgozására? Mi változott tizenöt-húsz év alatt, és milyen érdekek mentén?
– Rendőri pályafutásom alatti időszakban a belügyi vezetés, vagy a közvetlen vezetőim egyetlen alkalommal sem gátolták a munkánkat, ha volt is maszatolás, az a politika berkein belül történhetett. Naivitás azt gondolni, a mostani politikai közegnek köszönhető, hogy felszámoltak egy szervezett bűnözői csoportot, nevezetesen most a Vizoviczky-féle csoportot. A politikusok csak fényezik magukat és ráülnek egy-egy ügy hullámaira. Most nyilván mindenki a sárgák közül Gyurcsányt, meg Lamperthet, Draskovicsot rögtön tettestársként vizionálja, de valószínűleg ez fordított helyzetben is így lenne. Komolytalan és nevetséges amit némelyikük művel, vagy művelt a rendőrséggel a rendszerváltozás óta. Vegyék már tudomásul, ez egy szakma! A tiszta, objektív végeredmény eléréséhez, a szervezett bűnözés elleni küzdelemben a szakembereknek mindig rögös utat kell bejárniuk. Az ellenfél képzett és kíméletlen. Végre a rendőrség is legyen az, a szervezett bűnözéssel szemben. Ehhez viszont stabilitás és folyamatosság szükséges, semmiképpen nem négyévenkénti átszervezés, meg egymásra mutogatás. Van valaki, aki ezt pontosan tudja, mindkét oldal elfogadta a munkáját, adják neki oda a feladatot és hagyják dolgozni.
– Érdekes, hogy egyik már felderített bűnszervezet elleni nyomozásban sem került elő politikus név, legfeljebb érintőlegesen, de politikust nehézfiúkkal együtt eddig még nem sikerült a vádlottak padjára ültetni.
– Egy felderítő szolgálatnak megvan a kialakult szabályrendszere. A Radnai-féle körben is – amikor ellenük nyomoztunk – találtunk politikusokat. Fogtuk, összecsomagoltuk az erre vonatkozó információkat, és átadtuk a megfelelő szolgálatnak. Nyilván én most mondhatnék neked parlamentben ülő neveket, de nem akarok. És nem történt semmi…
– Ezek szerint van szép számú politikus hazánkban, akik akár segíthették egy adott bűnszervezet működését?
– Van bizony, minden oldalról. De nem a rendőrség feladata volt fellépni velük szemben. Én tudom, hogy ki az az ember a mai magyar politikai közéletben, akire ha ránézek – ismerve a dolgait –, hánynom kell…
– Volt már olyan a praxisodban, hogy fentről szóltak, most már abba kéne hagyni a nyomozást?
– Ilyet nem mondtak, de elvitték a nyomozást más irányba.
– Az ügyészség által?
– Nem. Beszereztük a szükséges információkat, amelyből kijött, hogy a szervezett bűnözés a politikai élet résztvevőivel találkozott. Volt egy közös érdek. Mindenki tudta a másikról, hogy ő hol focizik, tehát ki kicsoda. Volt egy közös érdek. Ez az én olvasatomban bűncselekmény. Nyilván ezt be kell bizonyítani, viszont az nem a mi egységünknek volt a feladata. Ebben az esetben is fogtuk az aktákat és átadtuk a megfelelő szolgálatnak, de ezúttal sem történt semmi. Nyilván ezt, valahol, valakik eldöntötték. A Vizoviczki-ügyben se csodálkoznék, ha előbukkanna egy-két közéleti résztvevő.
 
 Eldöntik, ki ellen lehet nyomozni

– Tehát ez egyfajta döntés kérdése ki kerül bele a levesbe, kik ellen lehet nyomozni, kik ellen meg nem?
– Ez döntés kérdése, nyilván. Kérdés, kinek állt érdekében, vagy kiknek állt érdekében, hogy korábban a Vizoviczki, vagy a Portik szabadon garázdálkodhasson és ne úgy végezze, mint ahogy a Radnai banda, amelyet az NNI fölrúgott, tokostól-vonóstól, leszarva, hogy hány éve működött, kihez volt bekötve. És hála Istennek, hogy akkor a rendszer jól működött.
– Most viszont nem, mivel nem rendőri egység számolt fel egy bűnszervezetet, hanem a rendőrség belső elhárítása a NVSZ? Normális ez?
– Semmiképpen sem, tény, valami nem jól működött. A rendőri szakmának most el kell gondolkodni azon, hogy miért éppen a Nemzeti Védelmi Szolgálat lépett fel így, kőkeményen egy működő bűnszervezet ellen…


Adakozó „vállalkozók”

– Ezek a bűnszervezetek milyen módon furakodtak a rendőrség berkeibe? 
– Kezdő zsaru voltam a BRFK-n. Nagyhírű, neves, elismert szakemberek kezei alatt nőttem fel, tanultam ezt a szakmát. Ilyen volt például Andréka Péter. De nem is ez a lényeg. Abban az időszakban, tehát a kilencvenes évek legelején, kezdő nyomozóként találkoztam azzal a jelenséggel, hogy budapesti vállalkozók anyagi támogatással, vagy technikai eszközök adományozásával segítséget nyújtottak a rendőrségnek. Ezeknek az embereknek a nevével évtizeddel később is találkoztam, amikor odakerültem az NNI jogelődjéhez, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságra, meg később a megalakuló NNI-hez. Nem volt nehéz rájönni, hogy azoknak a vállalkozóknak a csápjai már akkor ott voltak a testületen belül, amikor én még kezdő zsaru voltam. És láttuk, hogy ezek a vállalkozók, ezek a potentátok, elég komolyan a zavarosban halásznak. Így visszagondolva, összerakva kijön, hogy bizonyos rendőrök fizikai védelmet adtak ezeknek a személyeknek. Bizonyos rendőrök pedig információkat adtak nekik.
 – Tehát ezek az úgynevezett vállalkozók és az általuk vezetett csoportok évtizedig működhettek, a rendőrség tudtával és esetleges segítségével? 
 – Igen, így működhettek. Nyilván ezen csoportok felszámolása lett a feladatunk. Például ebből lett aztán a hírhedt kecskeméti maffiaügy.
– Ha ilyen korrupt a rendszer, akkor egyszerűen szét kéne zavarni az egész rendőrséget úgy ahogy van….
– Azt gondolom, le kell most már ülni a vezetőknek és át kéne gondolniuk, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel és egyáltalán milyen szervezet dolgozzon a szervezett bűnözés ellen. Az a baj, hogy eltelt két évtized, és ahány politikai kurzus jött, annyiszor szervezték át a rendőrséget. Ez nem jó, mert gyengíti a rendszert. Nagy hibának tartom, hogy úgy hozták létre a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, illetve a Terrorelhárítási Központot, hogy közben nem figyeltek arra, a szervezett bűnözés ellen küzdő, tapasztalt és sokat látott, jó vénájuk zsaruk jelentős részét elvitték ezekhez a szolgálatokhoz. De azt sem kellett volna engedni, hogy a sok tapasztalt zsaru jelentős része, kihasználva a törvény adta lehetőségeket elhagyta a testületet. Így gyengült meg a Nemzeti Nyomozó Iroda is. Ez nagyon nagy baj. Ha tudatos volt akkor azért, ha balfaszság, akkor meg azért.


A cél: illegális pénzszerzés

– Már vagy tizenöt éve van a rendőrségen bűnszervezetek elleni csoport, mégsem sikerült ezeknek túl sok maffiaklánt felszámolni. Ennek a fentebb említett okai vannak, vagy más?
– Hosszú éveken keresztül az jellemezte a szervezett bűnözés elleni küzdelemet, hogy összegyűjtöttek egy-egy csoportról minden információt, de azt, hogy hogyan kell ezt rendszerbe foglalva elvinni egy bíróhoz, egy ügyészhez, és azt mondani, kérem itt van egy bűnszervezet, amely hierarchikusan van felépítve, politikai, gazdasági, közigazgatási és rendőri kapcsolataik vannak, és az a célja, hogy minél több illegális pénzt szerezzen, az kevésbé működött. Szóval hiába van egy egység, aki gyűjti az információkat, telefonlehallgatással, megfigyeléssel, beépített emberek, zsaruk révén, az hiába tud mindent egy adott bűnszervezetről, ha ebből a rendszerből hiányzik az, hogy az információ halmazt logikusan összerakva a bíróságra vigye az ügyet. Így az egész felépített bizonyítékrendszer össze fog omlani.
– Arról nem is beszélve, hogy ha ebből a csoportból szivárognak ki az infók….
 – Nyilván. Tehát ezért mondom, hogy számomra most ennek az ügynek okán az a kulcsmondat: mindenki vádol mindenkit, de önmagát felmenti. Az a kérdés, megtett-e mindent mindenki, hogy megakadályozza, hogy a Vizoviczki-csoport, vagy Portik-csoport ennyi ideig működjön? Nyilván megvannak azok az emberek, akiknek az volt a feladatuk, hogy ez ellen fellépjenek….


NBH, NVSZ, NNI

– Említetted a parancsnoki felelősség kérdését. Sajtóhírek szerint a most eljárás alá vont rendőrvezetőktől szép számú vagyontárgyakat foglaltak le. Ha más nem, akkor ez nem feltűnő? Nem szúr szemet a főnökeiknek, vagy az ellenőrző szolgálatoknak, ne adj isten a titkosszolgálatoknak?  
– Azt mondom inkább, gyenge volt az a szolgálat, amelynek hírszerzéssel ezeket a körülményeket fel kellett volna tárni. Nézd, mi zsaruk vagyunk, a hírekből, az információkból élünk. Hát pont a saját berkeinken belül nem jutnak el a hírek hozzánk? Úgy, hogy ráadásul létezik erre egy szolgálat! Vagy ott van az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal, amelynek működött egy olyan speciális egysége, amelyik a zsaruk életvitelével foglalkozott, többek között azzal is, kit próbál becserkészni a szervezett bűnözés. Kérdem én, a magyar titkosszolgálat milyen jelzést adott, és kinek ebben az ügyben? Mit tettek ők annak érdekében, hogy egy ilyen bűnözői csoport ne tudjon a rendőrségbe beférkőzni? Nem akarok neveket mondani, és nem mondok egységeket. De amikor mi, az egyik bűnszervezet elleni nyomozás utolsó fázisában voltunk, a csoport tagjainak elfogása előtt megkeresett a titkosszolgálatnál dolgozó egyik tiszt és megkérdezte, biztos, hogy jó lépéseket teszünk, amikor felszámoljuk ezt a csoportot? Meg, hogy ők tudják, ki kicsoda, mit csinál, ésatöbbi. Erre visszakérdeztem, hogy akkor az elmúlt 15 év alatt miért nem jutott el a csoportról érdemi információ tőlük a rendőrséghez? Innentől nem folytatom a történetet…
 – Mennyire gyengült meg a rendőrség szerinted, helyreállítható-e az egyébként is megtépázott nimbusza?
 – A helyzet az, hogy nem látok olyan irtózatos nagy veszélyt, mert megvannak azok a józan gondolkodású emberek a rendszeren belül, akik tudják, hogyan kell a poraiból összerakni nagyon gyorsan egy hatékonyan működő egységet. Ne higgye senki, hogy nincsen veszélyesebb csoport, mint amit most felszámoltak. Működnek, nyilván tudják ezt a megfelelő egységek. Csak akkor el kell már végre határozni, hogy ugyanúgy ahogy a TEK-et megerősítették, vagy a NVSZ-t létrehozták és alájuk toltak pénzt, paripát, fegyvert, tegyék már meg a magyar rendőrséggel is ugyanezt. Legyen a rendőrségnek egy hosszabb távú stratégiája. És legyenek mondjuk kevesebben, akik szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkoznak, de fizessék meg úgy őket, és gondoskodjanak az életükről, hogy eszük ágába ne jusson senkinek korrumpálódni. A szervezett bűnözés ellen másképp nem lehet fellépni.


Az olasz módszer

– Más országokban is volt hasonló eset? Mármint arra gondolok, hogy szervezett bűnözés ellen küzdő rendőrök borultak össze az ügyfeleikkel?
– Persze! Nézd, még rendőr voltam, amikor Ausztriában a rendőrség belső védelmi szolgálata és az osztrák titkosszolgálat rajtaütött az osztrák szervezett bűnözés elleni rendőri egység tagjain, mert huzamosabb ideje a lengyel maffia tagjait szolgálták. Ausztriában ez nagy belső károkat okozott a rendőrségen, de profi módon átgondolták az egészet helyzetet, és reagálni tudtak rá ellenlépésekkel, mert tudták, hogy nem szabad meggyengíteni egy központi szervezett bűnözés elleni egységet. Persze a nemzetközi partnerszolgálatok ingatták a fejüket, köztük mi is, most valószínűleg ők csinálják ugyanezt, látva az itthoni helyzetet…
 – Az országos rendőrfőkapitány nálunk sem távolította el élből az NNI vezetőjét, tehát nem gyengítette tovább az irodát….
 – Így van. Ha én lennék döntésképes pozícióban, azt tenném, hogy egy stabil, elszeparált, mindenkitől elzárt szervezett bűnözés elleni egységet hoznék létre, amelynek tagjait kőkeményen megfizetném. Az egység független lenne, csakis vizsgálóbíró irányíthatná, meg a szintén önálló, maffiaellenes ügyész. Ragaszkodnék ehhez, mert tudom, hogy vannak olyanok a magyar igazságszolgáltatásban, akikre nincs hatással semmiféle politikus. Akit ez nem érdekel. Akit egy érdekel: ha valaki Magyarországon bűnszervezetben bűncselekményt követ el, az a börtönben végzi. Az olasz mintára. És persze olyan vezető kell a rendőrség élére, aki fel meri vállalni, hogy ha az egyik egység összerak egy jelentést, amiben politikus is benne van, akkor nem azon gondolkodik, hogy ha azt továbbítja, akkor lehet a dolog a visszájára fordul. Persze ez nem csak itt van így, ez máshol is így van. Ennek ellenére szerinted érdekli a palermói vizsgáló bírót, hogy ki az a Berlusconi? Itt se érdekelje már!
– Tehát ezek szerint vannak ilyen emberek a rendszerben, akiknek nem hajlik meg a gerincük bármilyen politikai kurzus legyen is az országban?
 – Hogyne! Csak nem szabad, hogy elengedjék a rendőrség kezét. Úgyhogy én két nagyon fontos tanulságát látom a Vizoviczki ügynek. Az egyik az, hogy ha meggyengült és nimbuszát veszítette a rendőrség, azt kőkeményen vissza kell állítani. Ezt nem szabad megengedni. A másik pedig az, amit fentebb említettem: egy másik modellt kell megvalósítani. De úgy, hogy ahhoz az egységhez ne tudjon odaférni és odaszagolni senki. Politikus kezébe információ egy működő bűnszervezetről már csak azután jusson, ha azokat már elfogták.
 Az a szerencse, hogy olyan belügyminiszterünk van aki valaha rendőr volt és valószínűleg átlátja mindezt, vagy legalábbis reméljük…
 – Szerintem rendőrnek jobb volt, mint politikusnak. De tény: tudja milyen lépéseket kell tenni.



 11A PESTI ÉJSZAKA TITKAI – DOSZPOT PÉTER IS A NYOMOZÓK LÁTÓKÖRÉBEN?


Doszpot Péter egykori gyilkossági főnyomozó, majd több biztonsági cég tulajdonosa és rövid ideig az MSZP országgyűlési képviselője a PestiSrácok.hu-nak azt állította, hogy az elmúlt tíz évben sem személyesen, sem telefonon nem beszélt az éjszakai élet nemrég letartóztatott nagy emberével, Vizoviczki Lászlóval.
Doszpot hozzátette: Azt azért mindenki tudta, hogy Vizoviczki mindent vitt az éjszakában, ők pedig azt tudták, hogy van egy éles határ. A volt sztárzsarutazért kerestük fel, mert olyan információ jutott el hozzánk, hogy az ő meghallgatását is  tervezik az ügyben. Értesülésünk hitelességét erősíti, hogy a Hír Tv Célpont című műsorában megszólalt a szerb alvilág állítólagos magyarországi volt helytartója, egy Robert Yugovich álnéven bemutatkozó rab, aki nyilatkozatában kitért arra is, hogy tizenkét éve Vizoviczki László védelmében egyszer személyesen utasította rendre őt egy „akkor tekintélyes és sztárolt életvédelmis rendőr.” A rendőrségi-alvilági korrupciós botrány politikai szálait kutató riportunkból az is kiderül: nemcsak MSZP-s, hanem egy volt SZDSZ-es háttérember is feltűnt Vizoviczki szekértolóinak sorában.

SIPOS ANETT


A PestiSrácok.hu számos háttérbeszélgetést folytatott az elmúlt két hét során, hogy felfejthessük azokat a politikai szálakat, amelyek körbefonják „az éjszaka császárának”, Vizoviczki Lászlónak az elmúlt másfél-két évtizedes ténykedését és amelyek aligha lehetnek függetlenek attól, hogy épp a Fidesz-KDNP kormányzás idején érzett akkora bátorságot a rendőrség belső elhárítása, hogy feltárja a közelmúlt legdurvább megvesztegetési ügyét. Azt, hogy a szaftos bűnügyben, illetve annak felgöngyölítésében politikai érdekek is megjelennek, utalások szintjén már a Heti Válasz és a Népszabadság is jelezte, s mi sem bizonyítja jobban, hogy mára valóságos kampánytéma lett, Orbán Viktor miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és természetesen Pintér Sándor belügyminiszter is hangsúlyosan beszél az eredményekről.  A kormányfő egyenesen azt mondta a hétvégi tisztavatáson, hogy „véget ért az a világ, amikor a jog a bűnelkövetők pártján állt és a bűnözők összefonódtak a rendőrséggel”.
De lássuk is, miféle világ csillaga áldozik le ezekben a pillanatokban (ha már a szép új világ kulisszatitkaiba és függelmi viszonyaiba jóstehetség hiányában nem látunk bele)!
Szóval múlt pénteken a baloldali elkötelezettséggel nem vádolható Hír Tv riportot közölt a Vizoviczki-ügy hátteréről. Még aznap a rendőrség és öt másik hatóság razziát tartott összesen 13 belvárosi és a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyen. Az eredmény a korábbi évek gyakorlatával ellentétben elég jónak mondható.  A tapasztalt szabálytalanságokat az ORFK a következő felsorolásban tette közzé: előfordult a rendőrnek eladásra kínált kábítószer, lopott áram és gáz, leszűkített menekülési útvonal, bejelentés nélküli foglalkoztatás, vizezett szeszesital.


Ki dolgozott kinek?

A Hír Tv Célpont című műsorárában megszólalt egy szerbiai magyar maffiózó – jelen pillanatban a büntetés végrehajtás rabja –, s beszélt Vizoviczki, alias „Harcsa” kapcsolatrendszeréről is. A filmben a 12. perc után azt állította, hogy nem is Vizoviczkitől kellett félni az éjszakában, hanem a „rendőreitől”. Említést tett egy esetről a 2000-es évek elejéről, amikor Vizoviczkit megpróbálták számon kérni a vállalkozó belvárosi mulatójánál, amiért az az előző héten megverette az egyik emberüket. A Bank diszkó előtt azonban rendőrsorfalba ütköztek, majd néhány nappal később felkereste őt egy „akkor tekintélyes és sztárolt életvédelmis rendőr”, hogy  figyelmeztesse, ezt az embert nem lehet bántani. Az összezörrenésnek egyéb következménye is lett, mert azután folyamatosan kaptak rendőri ellenőrzéseket a saját érdekeltségeikben.
A PestiSrácok.hu-nak a háttérben nyilatkozó források is megerősítették azokat a sajtóban terjedő beszámolókat, hogy Vizoviczki nemcsak könyörtelen volt, hanem egyszerre bőkezű is. Egyikük elmondta, hogy pár éve kapott egy szemtelenül jó ajánlatot a vállalkozótól egy speciális feladatra. Egy másik megkérdezettünknek a belváros közepén volt egy nagy diszkója, ami most már a Vizo-birodalom része. Azt mesélte, olyan, összeget mondott neki Vizoviczki a diszkóért, hogy azt nem lehetett visszautasítani. Az üzlet korrektül és gyorsan bonyolódott, semmi kívánni valót nem hagyott maga után, nemet mondani azonban nem lehetett.
A kérdés itt az, miből futott minderre a védője által csak ötgyermekes családapának nevezett vállalkozónak? A végső választ a bíróság feladata lesz megadni az ügyészség és a nyomozóhatóság tényfeltárása alapján. Húsz éves távlatban olajból és egyéb bűnözésből szerzett, nagyrészt ukrán pénzek mulatókban való tisztára mosásáról, majd drogról és prostitúcióról szólnak a pletykák. Mindegyik kétség kívül jól jövedelmező üzletág, és az is köztudomású, hogy „cucc” elengedhetetlen kelléke a Hajógyári-sziget diszkóban játszott zenéknek. A sziget exhibicionista DJ-i a youtube-ra feltöltött videóiban nem is titkolták az árukapcsolást. (A Coronita a Hajógyári-sziget egyik bulihelye):



A buli színe vörös

Sok-sok pénzről van tehát szó, Vizoviczki László azonban elkövethetett egy nagy hibát: a ruletten többször tett a kelleténél a vörös színre. Emellett hálózatának mérete is folyamatosan növelte a bukás veszélyét. Az egyéb ügyek kapcsán elfogott dílerek nyilván elmondták, hol terjesztették az anyagot, elég volt eztán már csak megnézni, hány razzia volt ezeken a helyeken, és azok milyen eredménnyel zárultak a többi budapesti szórakozóhelyhez képest. Hiszen éppen az említett Hír Tv-s riportból derül ki, hogy a rendőrségnek már 2007-ben konkrét információi voltak egyes főrendőrök lefizetéséről, ám mégsem tettek semmit. Egy kormányváltás kellett hozzá…
Tény, hogy Vizoviczki a Bázis Holdingon keresztül kapcsolatban állt Gyurcsány Ferencékkel és a baloldallal, ahogyan arra a Heti Válasz is felhívta a figyelmet. A holdingnak ugyanis részvényese volt az Alapítvány a Modern baloldalért. Ez az alapítvány a bukott kormányfő „A buli színe vörös CD-jéről” és a hamvába halt Amőba mozgalomról ismert. 2006-ban azonban még komolyabb terveket dédelgettek. Országos klubhálózatot, plasztikusabban szólva mulatóhálózatot és internetes hírportált gründoltak.  Az egyik ilyen szórakozóhely a debreceni Aranybika szállóban működött 2005-től, ez ma is Vizoviczki-érdekeltségnek számít. Ugyanehhez az érdekeltséghez tartozik a hajdú bihari megyeszékhely egyik hírhedt bulifészke, a Home Club és a Nagyerdei Parkban található Bed Beach és Dokk Beach.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő 2006 áprilisában, a választási kampány idején tortát szel a Vizoviczki-birodalommal összefonódott Alapítvány a Modern Baloldalért (Amőba) buliján. Mellette két MSZP-s politikus, Hiller István és Lendvai Ildikó. Kampányban minden segítség elkel. (Fotó: MTI, Beliczay László)
És néha egy kicsit kék is…

Az Alapítvány a Modern Baloldalért Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Lendvai Ildikó hozta létre. Az egyesületi célokra létrehozott Amőba mozgalmat a 2005. október 27-én bejegyzett Bázis Holding Zrt. volt hivatott megteremteni. A társaság egyik igazgatója az a Schindler Endre, aki egykor az SZDSZ sajtófőnöke volt, a Sziget Kft.-től igazolt át az amőbás céghez. A cég nem sokkal megalakulása után hozta létre a Bázis Centrum Kft.-t, ahol a zrt. vezető tisztségviselői, Horváth Lóránt és Dávid Zsófia is társtulajdonosok voltak . A Bázis Holding többségi tulajdont szerzett a debreceni Bázis Klubot működtető A-Deal Kft.-ben (ami jelenleg is Vizoviczki érdekeltség). A társaságot Ádor Zsolt ügyvezette 2006-ban, aki korábban a Fiatal Baloldal alelnöke is volt. A kft.-t egyébként a kuratóriumi elnök, Horváth Lóránt alapította, és társtulajdonos volt a társaságban Gőz Gabriella, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök akkori sajtótitkára, a kuratóriumi elnök felesége is. Érdekesség, hogy Gőz 2011-ben a BRFK-n kapott kommunikációs állást, de hát titkos átjárók a legvastagabb várfalak alatt is vannak…
S bár Vizoviczki László 2010 után igyekezett haladni a korral és megpróbálta újrafogalmazni magát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, úgy tűnik: a vörös buliból nem tudott narancssárgát csinálni. Amikor Pintér Sándor 2010-ben újra Belügyminiszter lett a rendőrség demonstratívan tiszteletét tette a megfelelő szórakozóhelyeken, egyes hírek szerint ekkor kezdődött a titkos adatgyűjtés is. Egy már leszerelt operatív rendőrségi tiszt a PS-nek úgy fogalmazta ezt meg: érthető, hogy egy jobbos belügyminiszter rosszul viseli, ha a rendőrei baloldali vállalkozókat szolgálnak ki legálisnak messze nem nevezhető módon.


Meghallgatják az egykori sztárzsarut?

Pár nappal a Hír Tv említett riportja előtt több forrásból hallottuk, hogy hamarosan meghallgatják a volt életvédelmis főnyomozót, MSZP-s volt országgyűlési képviselőt Doszpot Pétert a Vizoviczki-ügyben. Nem elképzelhetetlen, hogy a Hír Tv-nek nyilatkozó rab vallomása lehet majd az egyik oka az esetleges rendőri kihallgatásnak, ami azonban még nem realizálódott. Utánanéztünk Doszpot Péter és Vizoviczki László közös kapcsolatrendszernek, de cégszinten ilyet nem találtunk. Az éjszakai élet ismerőinek, illetve a volt rendőröknek a mondandója sokféle ellentmondással volt tele. Ketten azt állították, hogy „Doszi és Vizo” valóban dolgoztak együtt. Egy valaki, aki mindkettőjüket ismeri, azt mondta, egymás mellett éltek, tiszteletben tartva a másik területét. Az interneten is keringtek mendemondák, így összességében jobbnak láttuk az érintettet Doszpot Pétert megkérdezni.
_______
Volt például egy ilyen blogbejegyzés is: „Vizoviczki Magyarország legnagyobb vendéglátós vállalkozója, aki mögött meg az MSZP áll, őt engedi fejlődni, övé az egész Váci utca, a Hajógyári-sziget, rengeteg étterem, de ami még érdekesebb, hogy neki a védelmet Doszpot biztosítja, az ő emberei csinálják mindenhol a portát, elég profi szinten, persze nem kér erkölcsi bizonyítványt egyik katonától sem, nincs is balhé sehol, Portikfélék, Tanyifélék ki vannak tiltva ezekről a helyekről. Még a végén egy Doszpot-Pintér háborúba csöppenünk bele, jó magyaros módra.”

Doszpot Péter: Pintér Sándorral eszem ágában sincs háborúzni

Doszpot Pétert tehát felkereste a PestiSrácok.hu. A volt főnyomozó, politikus, ma vállalkozó azt mondta, ő az elmúlt 10 évben sem személyesen, sem telefonon nem beszélt Vizoviczkivel. A blog bejegyzéssel kapcsolatban pedig azt nyilatkozta: Pintér Sándorral esze ágában sincs háborúzni, mert értelmetlen lenne, hisz jelen helyzetben nincsenek egy súlycsoportban.
- Meglepne, ha meghallgatnának a rendőrségen! Megkérném őket, hogy tárják elém azokat a bizonyítékokat, ami alapján felmerült a nevem. Valóban csináltunk portaszolgálatot, de ennek már vagy négy éve vége. Anno egy baráti vállalkozó helyeit őriztük, de Vizoviczkinek nem dolgoztunk. A Molin Rouge-t is addig védtük amíg Vizoviczki meg nem vette. Tudtuk, hogy van egy éles határ. Soha nem kellett vele még egyezkednem sem. Vizoviczki nem bízott meg külsős céget, mindig saját emberekkel dolgozott, ráadásul még azokkal a rendőrökkel sem volt kapcsolatom, akik Vizoviczkivel kapcsolatban lehettek. Azt azért mindenki tudta, hogy Vizoviczki mindent vitt az éjszakában – nyilatkozta Doszpot Péter.
A volt életvédelmis főnyomozó tisztában van vele, hogy korábban róla is az terjedtek olyan pletykák, hogy rendőrként biztosítja a razzia mentes életet egyes klubokban. Nevetett rajta és azt mondta, minden rendőrt, aki valaha szórakozóhelyen dolgozott az ő számlájára írnak, ami kényelmes elmélet azok részéről, akik így gondolják, hisz ő és a csapata anno a munkájukból kifolyólag valóban jött-ment az éjszakában.
  • Az én csoportomból senki nem dolgozott ilyen helyen biztonsági őrként mellékállásban. Ahhoz én túl nagyképű voltam. Többre tartottam ennél a gyilkossági zsarukat –  nyilatkozta. Doszpot, pénteken telefonban határozottan jelezte, hogy nem akarja a nyilatkozatát úgy látni, hogy abból arra lehessen következtetni, hogy ő is ugyanazt csinálta, amivel a most letartóztatott rendőröket vádolják, hisz ellene még vizsgálat sem volt ilyen vádra alapozva.
Pandúrból lesz a legjobb védelmező?

Igaz, hogy Doszpot Péterről esetében a rendőrség akkori belső elhárítása nem igazolt vissza egyetlen olyan állatást sem, amelyet az alvilág egyes komoly, vagy komolytalan szereplői felhoztak ellene. Szemben a Gulyás Imrénél(NNI), Hopka Lajosnál(NNI), Kalmár Tamásnál(BRFK), és Koblencz Attilánál (BRFK) igazoltnak látszó információkkal. Ugyanakkor tény, hogy Doszpot 2001-es leszerelése után alakított biztonsági cégei referenciái között nagyon hamar megjelent később a fővárosi önkormányzat és a biztosító társaságok mellett olyan mulatók védelme is, mint a Jam Pub, és a most már Vizoviczki érdekeltségi körébe tartozó Moulin Rouge. Amikor pedig Doszpot országgyűlési képviselő lett az MSZP színeiben, nagyon rövid időn belül menekülni akart a T. Házból – azt mondta nem öregedett még meg ehhez eléggé. Inkább átigazolt volna a Vám és Pénzügyőrség Különleges ügyek főosztályának vezetői székébe, de a folyamatot László Csaba akkori pénzügyminiszter lassította, majd nemet mondott. A HVG akkor arról írt, a kinevezés halogatásának okai közt lehetett, hogy Doszpot rendőri múltjában akadtak magyarázatra szoruló esetek, de László Csaba részéről a hivatalos érv ez esetben a megfelelő iskolai végzettség hiánya.
A Vizo-ügy előtt az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatairól készültek ugyan szakmai anyagok, de egészen mostanáig rendőrökkel, ügyészekkel, és bírókkal kapcsolatban tabudöntögetésnek számított bűnről beszélni. A téma kutatóit is csak a közlekedési bűncselekmények kapcsán felmerült korrupcióról készült aktákat kapták kézbe. Az a kevés számú komoly ügy, ami egyáltalán eljutott a bíróságig, többnyire felmentéssel zárult. Az ok általában a bizonyítottság hiánya volt. Erről a jogászok pontosan tudják, hogy messze nem egyenlő az ártatlansággal, csupán annyit tesz, hogy a bűnösségét kétséget kizárólag nem lehetett bizonyítani, a hétköznapokba ez azonban nem szüremlik át. Hiszen az, hogy könnyű volt droghoz hozzájutni a Vizoviczki érdekeltségeibe tartozó szórakozóhelyeken, közszájon forgott, az hogy rendőri kapcsolatrendszeren keresztül biztosították a védett terjesztés, az már legalább 15 éve városi legendaként ismert. Mégsem volt eddig olyan összehangolt akció, mint most. Örömteli lenne, ha a lendület megmaradna piros és narancssárga meccsektől függetlenül.


A KECSKÉN TÚL – SIMICSKA LAJOS ÉS A KÖZGÉP-KÖZELI ÜZLETTÁRS TERJESZKEDÉSE A BAKONYBAN 2



A PestiSrácok.hu körülnézett Simicska Lajos és neje leendő hárskúti kecskefarmján.
Kiderült: többről van szó, mint egy korábbi mahiros reklámcég gyors átkereszteléséről, vagy a párosujjú patások iránti újkeletű romantikus vonzalomról. A birtokunkba került dokumentumokból ugyanis kiderül: az agrárvállalkozásnak helyt adó hárskúti ingatlant a Simicska-család egy olyan vállalkozótól vette, aki épp most próbálja egy Közgép-közeli üzletember önzetlen támogatásával megszerezni a szomszédban fekvő, korábban a Bábolnai Állami Gazdasághoz tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területét. Az érintett üzletember Kosik János, aki a kormány kedvenc kivitelező cégének több vagyonelemét is birtokolta korábban, sőt: főszerepet játszott abban, hogy a MÁV Zrt. értékes üzemegységei a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-hez kerültek. Most viszont önzetlenül fedezetet nyújt a birtok tervezett megvásárlásához. Az is tény, hogy miután Simicskáné és Kosikné a közelmúltban hárskúti polgárokká váltak, helyi lakosként akár indulhatnak is a környékbeli földekre kiírt más állami pályázatokon.

BALOGH ENIKŐ


Simicska Lajos családjának és Kosik Jánoséknak is jelentős birtokaik vannak a Bakonyban. Simicskáék leendő kecskefarmjának központja Hárskúton, a Kossuth utca 25-ben található. A helyiek úgy tudják, a ház korábbi tulajdonosa Radzik Károly belefáradt a civilekkel való csatározásba, és végleg letett róla, hogy szélerőművet építsen a Bakonyban, ezért mindenét eladta Kosik János üzletembernek. A ház és a birtok viszont a falubeliek tudomásával ellentétesen nem Kosiké lett. Az ingatlanok a hivatalos tulajdoni lapok szerint Pusztai Zsuzsanna, azaz Simicska Lajos feleségének tulajdonába kerültek. A hivatalos tulajdoni lap szerint 2012. március 28-tól Simicska Lajos feleségéé a ház és a kecskefarm alapjául szolgáló földterület. Előtte – ezt a hárskútiak is jól tudják – valóban Radzikéké volt a ház és a föld is, pontosabban cégüké a Hárskúti Agro Kft-é. (Még sokkal korábban a 3634 négyzetméteres ingatlan a Herendi Béke TSZ tulajdonában volt, aztán a helyi jegyző vette meg, és tőle került a Hárskúti Agro Kft-hez.)
A Közép-Dunántúli Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség már 2012. március 30-án megadta az előzetes engedélyt az épphogy csak Simicskáné tulajdonába került 67 hektáros földterületen: kecsketelep és sajtüzem létesítésére. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy az engedélyező hivatal fénysebességgel dolgozott, hisz például a Hárskút, Kossuth utca 25-ös ház, csak március 28-án lett Pusztai Zsuzsanna tulajdona. Az előzetes engedélykérelmet is a Hárskúti Agro Kft.(tehát még a régi tulajdonos) nyújtotta be a természetvédelmi hatósághoz.
A helyiek úgy hallották, Radzik egymillió euróért adta át a földjeit és egyéb objektumait Kosik Jánosnak, ami nagyjából egyezett is az önkormányzati hirdetőtáblán megjelent értesítésekkel, amelyben 220-250 hektár föld plusz a tanyák szerepeltek.
Kosik szerepe azonban a PestiSrácok.hu-hoz került iratok alapján csupán annyi, hogy hivatalosan ő biztosít pénzügyi fedezetet a ménesbirtok megszerzése iránt indított bírósági eljárás felpereseinek, akiket üzlettársainak nevez. De hogy valójában ki kinek az üzlettársa, az vagy utólag, vagy sohasem derül ki.


Kié lesz a ménesbirtok ötszáz hektárja?

A kerteskői ménesbirtok Porva és Pénzesgyőr községekben található. A ménes tenyészállatai az ország legjobb versenylovainak számítottak .A ménes területe állami tulajdonban volt 2008-ig, az eszközvagyona a Bábolna Zrt. Kerteskői Gazdaságaként volt nyilvántartva. Egy 2006-os kormányhatározat döntött arról, hogy értékesítik.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyilvános egyfordulós pályázatán 2008-ban 31 db, összesen 482 hektár alapterületű ingatlan került kalapács alá, melynek minimális vételárát 192,7 millió forintban határozták meg. Már akkor is vevőként indult a Hárskúti Agro a pályázaton, de Gráf József által jóváhagyott miniszteri közlemény alapján érvénytelennek minősítették az ő pályázatukat. Az éppen regnáló szocialista kormányhoz köthető W. András, D. József és Cs. László lettek a győztesek, akik összesen 192,7 millió forintért vehették meg a birtokot.
Radzikék azonban nem hagyták annyiban. Tavaly bíróságon támadták meg a 2008-as ügyletet. Az éppen folyó perben a keresetlevelükben azt kérik, hogy a bíróság úgy módosítsa a fenti három személlyel megkötött adásvételi szerződést, hogy abban Radzik Károly, a testvére Kálmán és Bányai Tibor legyenek a tulajdonosok a vételár kifizetésével egyidejűleg. Ehhez az anyagi hátteret az üzlettárs, Kosik János (figyelem, mint írtuk a falubeliek szerint ő intézte a Simicska-család kecskefarm-ügyletét!) biztosítja egymillió eurós svájci bankbetétjével, valamint 250 millió forint bankgarancia letétigazolásával. A jogalapot a helyben lakó őstermelőknek járó elővásárlási jogra alapították, bár egyik Radzik sem lakott soha Hárskúton, a helyiek elmondása szerint. Az is tény ugyanakkor, hogy egyikőjüké volt az a tanya, ami most a Simicska család kecskefarmjának az alapja. A három felperesből csupán egy, Bányai Tibor a hárskúti lakos, de ő sem tősgyökeres helyi, évekkel korábban Radzikék alkalmazottja volt.
Az egykori Bábolna Állami Gazdasághoz tartozó Hárskút szomszédságában lévő kerteskői ménesbirtok kapcsán az az információ él a környékbeliek fejében, hogy azt „2008-ban három Radzikék körein kívül eső üzletember vette meg, és a hírek szerint benne volt a bábolnai MSZP-s Horváth Klára keze is a dologban. Az utóbbi időben az állatállomány megcsappant, így ők arra következtetnek, hogy itt is a földvásárlási moratórium lejártára várnak, ezért már a ménesben lévő versenylóvak, tenyészállatok nem annyira érdekesek, inkább csak a hozzá tartozó egybefüggő ötszáz hektár képvisel értéket.”


A bakonyi rengeteg titkai

A tisztánlátás kedvéért Radzik Simicskáékkal és Kosikékkal való kapcsolatáról kérdeztük Radzik egyik Hárskúton élő üzlettársát, Bányai Tibort. Ő azt mondta, nem jogosult nyilatkozni, viszont adott egy e-mail elérhetőséget Radzik Károlyhoz. Írtunk hát levelet Radzik Károlynak, aki egy napon belül segítőkészségéről biztosított minket, de végül nem járult hozzá az írásbeli kérdésünkre adott írásbeli válaszának közléséhez, pedig az igen meghökkentő állításokat tartalmazott. Ugyanakkor vállalta, hogy ha pár héten belül újra Magyarországon tartózkodik, személyes beszélgetésre is lehetőségünk lesz a ménesbirtokról.
A ménesbirtok megvásárlását anyagilag és bankgaranciával (ha hinni lehet a dokumentumoknak, ellentételezés nélkül, csupán önzetlenül, mondhatni barátilag) támogató Kosik János felesége – Simicska Lajos feleségéhez hasonlóan  – Hárskúton van bejelentve állandó lakosnak. Hatalmas birtokuk van a bakonyi erdő közepén, bár a család otthona Szentendre. A Kosik család Herend környéki ingatlanvásárlásait és hosszú távú bérleti szerződéseit is többen támadták.
Habár Simicska Lajos az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, nem szereti ha fotózzák. Ez a kép 14 éve készült róla (Fotó: MTI)
Szamosvári Erzsébet, azaz Kosik János felesége 2006 februárjában kötött bérleti szerződést a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdasági Zrt-vel, és ezzel bérbe vett Hárskúton 45 hektár erdőt, évi ötezer forintért hektáronként. Még Magda Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő is szólt a Kosik házaspár érdekében anno Szekeres Imre honvédelmi miniszternél, mert azok – Magda állítása szerint – a fogadóóráján előadták neki, hogy milyen komoly turisztikai vállalkozásba szeretnének kezdeni a Bakonyban. Ám a bérleti szerződést a Fidesz kormány ideje alatt vizsgálni kezdte a honvédelmi tárca, és mivel több kritikus pontot is találtak benne, megtámadták azt a bíróságon.
Átmenetileg a Kosik család birtokolta a Bakony-hegység csapadékvíz elvezető árkaként szolgáló úgynevezett Bándi-patakot is. Ám ez állampolgári bejelentés miatt időközben visszakerült az eredeti tulajdonos önkormányzathoz.
Miután most már mind a két asszony, Simicska Lajos felesége és Kosik János felesége is hivatalosan Hárskúton lakik, jogosulttá váltak az állam által meghirdetett termőföldek haszonbérlet pályázatára lakóhelyük 20 kilométeres körzetében. Nem tudjuk, hogy a két asszony indul-e a Nemzeti Földalapkezelő őszig lezáruló pályázatán, és megkísérlik megszerezni a Hárskúttól 2 km-re lévő Lókúton kiírt összesen mintegy 40 hektáros állami területet? Mindenestre lenne abban logika, ha férjeik, vagy egyikőjük férje ingatlanjait kiegészítenék a megnyerhető 40 hektárral, amihez egy sikeres per esetén hozzá is számítható a földrajzilag ezekkel egy körbe tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területe, amely Porva és Pénzesgyőr településekhez tartozik.
Itt hívjuk fel kedves olvasóink figyelmét, hogy bátran menjenek ki egy kávéra, szusszanjanak, hiszen innentől egy csaknem új tényfeltáró sztori következik. Mégsem szerettük volna szétszedni a két anyagot, hiszen a második részből érthető meg igazán: miért is segíti olyan lelkesen Simicskáék bakonyi terjeszkedését Kosik János.


A kiprivatizált MÁV-cégeknél nő össze, ami összetartozik

A Népszabadság áprilisban nyilvánosságra hozott dokumentumai alapján közismert, hogy Simicska Lajosnak jelentős befolyása van a Közgép Zrt. nevű építőipari óriásvállalatra, amely az Orbán-kormány kedvenc kivitelezője. A társaság a tavalyi 55,6 milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég árbevétele egyébként az építőiparban nihilt hozó válság ellenére is szépen emelkedett az utóbbi években: míg 2009-ben 43, 2010-ben 48 milliárdos nyereséget értek el.
A PestiSrácok.hu kutakodása nyomán ugyanakkor összeállt a kép: Közgép Zrt. vagyonelemeinek jelentős része a MÁV Hajdú Kft. és a MÁV MTM Rt. nevű egykor állami tulajdonú pályaépítő cégekből származik. A nagy teljesítményű, értékes gépek, daruk, melyek híd és vasútépítésre voltak anno használatban, nagy valószínűséggel felszámolási vagyontömegként kerültek meglehetősen kusza körülmények között a Közgép-csoporthoz. A vállalat nemrég fejezte be a Margit híd felújítását, elnyert megbízásaik között van a Budapest és Székesfehérvár közötti vasútvonal korszerűsítése is, ami önmagában százmilliárd forintot meghaladó üzlet. De szinte hetente jönnek a hírek arról, hogy mely pályázatokat nyert el a kiváltságos társaság.
A MÁV privatizációját is a legkelendőbb darabokat kiárusításával kezdték, így adták el a MÁV MTM Rt. is. Ez a cég a privatizációt megelőző évben 3 milliárd forintnyi vasúti tendert nyert el, ami körülbelül két évre előre biztosíthatott volna neki munkát. Az állami cég 250 főt foglalkoztatott akkor. A politikai döntés azonban megszületett, az állam rossz gazda, a privát szféra pedig…
Az egyik MÁV MTM részvényes, a Magyar Vasútépítő Kft. (kifejezetten a MÁV MTM Rt. privatizálásának céljából alapították) akkori vezetője, Huszti Zsigmond kétszer 19 millió forintos kölcsönnel a részvények 65 százalékát vette meg, majd rögtön szerződést bontottak a privatizációra pénzt kölcsönző Kosik Jánossal, aki így érvényesítette fedezeti jogait és cégein keresztül megszerezhette a MÁV MTM Rt. 65 százalékát. Ennek a kölcsönszerződésnek az 1999-es dokumentumait vizsgálva jegyezte meg egy neves gazdasági jogász egy háttérbeszélgetésen, hogy tipikusan a forráshiányos privatizáció egyik momentumát látja benne, mely jogász szemmel a fiktív kölcsönszerződés jeleit is magán viseli.


Ne kerteljünk: ingyenprivatizáció volt

Kosik eztán ügyesen kivásárolta a MÁV MTM Rt. maradékát is. Mivel a privatizáció feltétele az volt, hogy az úgynevezett dolgozói részvényprogram keretében a cég 10 százaléka a dolgozóké legyen, Kosik mint többségi tulajdonos egy akkoriban szintén gyakran alkalmazott módszert vetett be a teljes tulajdonjog megszerzéséért: tőkét emelt, és a dolgozók részaránya lecsökkent. Még a cég megszerzésének évében 200 millió forint osztalékot vett ki az új tulajdonos a cégből, ami egészen morbid módon több volt, mint a cég vételára, amit egyébként is a cég kasszájából előlegezték meg maguknak. Ez a gyakorlatban úgy zajlott, hogy a MÁV MTM Rt. kivásárlására a MÁV MTM Rt.-től kölcsönvett 192 millió forintot még a vásárlás évében, tehát 1999 végén leírhatták a MÁV MTM Rt. 1999-es eredményei terhére. A kölcsönt a MÁV MTM Rt-től a Magyar Vasútépítő Kft. vette fel, amelynek felszámolását Kosik egy másik cége, a Cronus Kft. kezdeményezte.
Két év sem telt el, 2001 májusában Kosik cégei megszerezték a másik állami vasútépítő céget, a  MÁV Hajdú Kft-t is. A vételárat ezúttal is „halasztott fizetéssel” a cég saját kasszájából egyenlítette ki. Majd itt is egymilliárd forintos tőkeemelés következett úgy, hogy az egymilliárd jelentős részét 700 millió forintot a lerobbantott, s 270 millió forintban nyilvántartott Szénker Kft bevitelével oldott meg. A 700 millióra felértékelt cég „gyors műszakfejlesztés” címen lett a MÁV Hajdú Kft. része. Ezt követően egymilliárd forint nettó tőkét vontak ki a cégből, törzstőke leszállításra való hivatkozással.


Már megint a Kossuth Holding

2005-ben a MÁV MTM csődbe ment. A felszámolást egy 4,5 millió forintos kavicsszállítási számlával indították el úgy, hogy a beszámoló még egy nyereséges céget mutat 2005 áprilisában, de az év végére a felszámolást végző Csorba Gábor – ma a kijelölt felszámoló cég a Kossuth Holding vezetője – már 3,2 milliárd forint elismert hitelezői követelést vett nyilvántartásba. Közben a MÁV Hajdú 90 százalékos tulajdonosa a MÁV MTM lett. Aztán a MÁV Hajdú Kft. is csődbe ment…
2006-ban óriási lehetőségnek számított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőmegépítésének lehetősége, mely a Nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális logisztikai központjának lett tervezve. A győztes pályázathoz azonban nagy szakmai múlttal és létszámmal rendelkező cégnek kellett lenni, ezért szükség lett volna a MÁV MTM újraélesztésére, de a felszámolásból már nem sikerült kihozni az állami céget.

Belép a Közgép Zrt.

Ekkor jött a Közgép Zrt., amely a Közúti Gépellátó Vállalatból jött létre, így nem rendelkezett még a vasúti építkezésekhez szükséges engedélyekkel, gépekkel, szakembergárdával. Ezért részvényeket vásárolt a már felszámolás alatt lévő MÁV MTM-ben, hogy indulni tudjon a Győr-Gönnyűi hajórakodóra kiírt gigatenderen.
Sajnos azt nem lehet tudni, hogy mennyi részvényt vett a Közgép a MÁV MTM-ben, mert időközben eltűnt a részvénykönyv. A befolyás mértékére enged következtetni, hogy a Közgép akkori vezérigazgatója, Sal László lett a MÁV MTM tulajdonának számító MÁV Hajdú vezérigazgatója. Közben mára minden összemosódott, mert a MÁV MTM és a MÁV Hajdú, gépeivel, embereivel a Közgépnek dolgozik. A gépeket megtartották, jó eséllyel olcsón, felszámolási vagyonként vették meg őket. Az egykori MÁV dolgozók munkájára a legtöbb esetben nem tartottak igényt. Összesen ötszáz munkahely szűnt meg a felszámolások miatt. Legutóbb Budai Gyula tett a MÁV Hajdú ügyben feljelentést, a nyomozás ma is folyik, a PestiSrácok.hu kíváncsian várja, mekkora lesz a rendőrök bátorsága. Addig is összegezzük a lényeget: Kosik János szinte egyetlen forint magántőke befektetése nélkül tette rá a kezét a MÁV Zrt. vasútfejlesztési beruházásaihoz elengedhetetlenül szükséges eszközökre, amely cégek és eszközök aztán a Simicska Lajos felügyelete alatt működő, állami milliárdokkal vastagon kitömött Közgép Zrt.-hez kerültek. Ám a két üzletember nem állt meg a vaspályák környékén: most kart karba öltve terjeszkednek a Bakonyban. Gondolataik már nyilván messze túl járnak a kecskefarmokon.


Radzik Károly nyilatkozata a PestiSrácok.hu-nak

Simicska Lajossal és a feleségével nincs kapcsolatom. A hárskúti  ingatanokat ingatlanközvetítő bevonásával meghirdettem, ő hozta a vevőt, egyéb közös érdekeltségünk nincs. Kosik János valóban régi barátom. Hárskúton szomszédok voltunk innen az ismeretség. Kosik úrnak, semmi köze a Kerteskői Ménessel kapcsolatos perhez. A perben felperesként megjelölt társaimmal mezőgazdasági művelésben gondolkozunk ezen a területen – nyilatkozta Radzik Károly.”
____________________
Végefőcím, stáblista (A MÁV-privatizáció főszereplői)

Kosik János a dorogi és tatabányai szénbányák felszámolása során került az egykori Ybl bankhoz, aminek részvényese lett. Megalakította Stutgartban a Pako Gmbh-t, melynek többségi tulajdonosa, és ügyvezetője volt 2009 júniusáig. Ennek a német cégnek a 2008-ban datált mérlegében szerepel 16 millió 686 ezer 960 euró forgalom. Kosik eddig közel 20 cégét számolta fel a mai napig, noha sikeres üzletembernek mondhatja magát. Cégei közül a Carbontrans Rt. 214 millió forint APEH és TB tartozással, az Ökoma Kft. 460 millió forint vámtartozással, a Correct Trans 61 millió ÁFA és TB tartozással maradt az állam adósa, nem beszélve a MÁV MTM és MÁV Hajdú vagyonvesztéseiről ( lásd lentebb). Két éve dinamikusan fejlődő szlovákiai cégeket tulajdonolt, és igazgatott. A Magyar Fejlesztési Banktól több mint 900 millió forintos ígérvényt kapott a Smaragd Kft. – melynek Kosik János az ügyvezetője – az elmúlt két évben, a hévizi angolnás turisztikai fejlesztésére.
A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. közbeszerzési toplistája szerint Kosik cége a Cronus Kft a 2009-ben elnyert közbeszerzések érték szerinti sorrendjében az első tízben végzett 30,5 milliárd forinttal. Olyan cégeket utasított maga mögé, mint a Közgép Zrt, és a MOL Nyrt.
Kukely Márton a MÁV vezérigazgatójaként közreműködött a MÁV MTM, és MÁV Hajdú privatizációjában. 2004-től a Hujber Ottó (az orosz államadósság lebontásának egyik főszereplője) és Kosik János érdekeltségébe tartozó Cronus Kft. által megalakított Magyar Magánvasutak Zrt. vezérigazgatója lett. Ez a cég indult a MÁV MTM-el és a MÁV Hajdúval azon a tenderen, ami a teherszállítási jogosultság megszerzésére vonatkozott. A cégalapításban közreműködött a hajdani MSZMP központi bizottságának titkára, jelenleg vállalkozóként szereplő Berecz János Hujber Ottó oldalán.
Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, az ORFK Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsának elnöke. A MÁV MTM privatizációja után a cég Kosik által kinevezett igazgatója, majd felügyelőbizottságának elnöke, aki a felszámolás előtt még jóváhagyta a cég nyereségességét beszámolójában. Két hónap múlva 3,2 milliárd veszteséget állapított meg ugyanitt a felszámoló. A felszámolást egy 4,5 millió forintos kavicsszállítási számlával indítottak el. Ezt a számlát a Kossuth Holdig felszámoló céghez köthető Factum 99 Rt. nyújtotta be (aki ma is követelések felvásárlásával foglalkozik). A felszámolást, a Kossuth Holdig végzi. Kacziba Antal Monoron lakik, ahol a MÁV MTM 2003-ban bérlakásokat épített. A város az idősebb Gál Zoltán választási körzete, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB adminisztratív felügyelője volt, majd belügyminiszter. Kacziba a MÁV MTM felszámolása után a Kosik tulajdonában lévő Cronus Kft felügyelőbizottságának tagja. 
 

EMBERVADÁSZAT A CIGÁNYSORON: HÁLÁS TÉMA, ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL 0



Újra megszólalt a romagyilkosságok elsőrendű vádlottja, a „debreceni négyek” vezetőjének tartott Kiss Árpád.
Az emberöléseket és rasszizmusát tagadó, előzetesben ülő férfi a PestiSrácoknak azt mondta, politikai kérdésnek tartja, hogy a sorozatbűntényről az elmúlt három évben színdarab, film és könyv készült, mert ezek szerinte alkalmasak mind a nagyközönség, mind a bíróság manipulálására. A hatósági eljárást ügyükben trehánynak és dilettánsnak tartja, és visszautasítja, hogy rasszista lenne. Beszél még fegyverekről, autókról meg egy nőről. Kérdések és válaszok a Venyige utcai börtönből.

PestiSrácok

Továbbra is tagadja a sorozatgyilkosságok elkövetését, és nem érzi magát rasszistának. Elsőrendű vádlottként, a „debreceni négyek” vezetőjeként mégis ugyanazon a vádlottak padján ül, amelyen három társa is, akikről viszont bebizonyosodott, hogy cigánygyűlölők. Nem vet ez „rossz fényt” önre?
Éppen ellenkezőleg, mert az összes kihallgatott tanú, akinél ez egyáltalán szóba jöhetett, nem az én baráti körömbe tartozik. Felszínesen ugyan ismerhettek, például azt is tudták rólam, hogy az István ( a másodrendű vádlott – a szerk.) testvére vagyok, de semmiféle személyes információt nem mondtak rólam. A Perényi1 alkalmazottjai, akiket már kihallgattak az ügyben, és akikkel nap, mint nap együtt dolgoztam, soha semmilyen rasszista megnyilvánulást nem tapasztaltak tőlem. Szóval, lehet ilyesmin erőlködni, de szerintem ez nagyon gyenge érv amellett, hogy a rasszizmus lenne a motiváció egy ilyen súlyos bűncselekmény elkövetéséhez. Nekem ez így erőtlen.
Mit szól ahhoz, hogy az elmúlt három évben dokumentumfilmek, riportok, mozifilm, színdarab és könyv készült a romagyilkosságokról? Legutóbb Fliegauf Bence filmje, a Csak a szél Berlinben Ezüst Medve díjat nyert…
Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem tartom korrektnek, hogy szárnyra kapták, hiszen mindegyik alkotás alkalmas arra, hogy a bíróságot befolyásolja. És persze az embereket is, akik megnézik a filmet a televízióban, a moziban, vagy elolvassák a könyvet. A művészi teljesítményt nem akarom minősíteni, de az biztos, hogy ez egy olyan hálás téma, amire tuti, hogy mindig akad állami vagy uniós támogatás. Aki ebbe belenyúl, az tudja, hogy garantált a siker, ugyanis a témát már csak a politikai korrektség címén sem lehet kritizálni.
A "debreceni négyek": Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt, Csontos István (Fotó: PS)
Nem érzi úgy, hogy a téma ettől függetlenül kikerült a politika bűvköréből és a társadalmi közbeszédben landolt?
Nem, ez az ügy továbbra is politikai kérdés. Azt figyelem ezekben a megjelent kiadványokban, filmekben, hogy milyen irányba tolják el a véleményformálást. Nos, nekünk ez egyáltalán nem kedvező, de aki követi a bírósági eseményeket, megfigyelheti, hogy a bírósági ügy olyan stádiumba érkezett, amelyben már nyíltabban lehet beszélni az eljárási hibákról is, s már ott tartunk, hogy a nyomozásban mégsem volt minden rendben.
A tatárszentgyörgyi eset a legjobb példa erre…
Igen, az iratok szerint az egy szélsőségesen trehány hatósági munka volt. Azon gondolkodtam, hogy végeredményben – mivel nem voltam ott – teljesen mindegy, hogy milyen volt ott a helyszínelés, mert egy jobb helyszínelés sem hozott volna rám nézve terhelő bizonyítékot. De ugyanilyen dilettáns, kapkodó, hevenyészett, és nem igazán törvényes eljárásban foglalták le a fegyvereket is.
Mire gondol?
Megmagyarázhatatlan események zajlottak a debreceni Perényi1 klubban, a volt munkahelyemen. Legutóbb, március 19-én ott tartottak egy bírói szemlét. Végeredményben eljutottunk oda, hogy a bíró azt mondta, előzőleg nem voltak fegyverek ott, ahol azokat végül megtalálták. Itt tartunk most. A lefoglalás körülményeiről pedig annyit, hogy annak egy részén jelen volt egy tanú, aki nem szerepel a jegyzőkönyvben. A kinevezett hatósági tanú egyáltalán nem látott semmit, de még a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele. Egyébként is, a hely alkalmazottjaként elfogult személy volt, így tehát ez az eljárás szerintem törvénytelen, ami megkérdőjelezi az ügy legfontosabb bizonyítékait.
Vagyis azt állítja, hogy a megtalált fegyvereket előzőleg a rendőrök tették arra a helyre?
Nem, ez nehezen hihető, és nem is állítok ilyet. Csak hát furcsák a körülmények. Például a számos házkutatási szemle közül ez volt az egyetlen eljárás, amelyben úgy gondolta a rendőrség, hogy a kutatás előtt be kell vetni a tűzszerészeket. A szakértőket viszont Budapestről hozták, mellőzve a debrecenieket. A rendőrök előre elmondták nekik – és ez jegyzőkönyvezett tény –, hogy mit kell megtalálniuk a Perényi1 klubban. Így egy viszonylag rövid kutatás után találtak néhány fegyvert, a kutatást felfüggesztették, nem vizsgáltak meg semmit, majd bejelentették, hogy megvannak a keresett dolgok. Mindez a szórakozóhely egyik alkalmazottjának a jelenlétében történt, aki csupán egy fegyvert látott, a neve mégsem került bele a jegyzőkönyvbe. Ezek után ezt a fiatalembert eltávolították a helyszínről és hoztak egy másik alkalmazottat, akinek meg azt mondták, hogy mostantól ő lesz a házkutatást elszenvedő személy. Leültették egy teremben, és egy távolabbi helyről – ahova ő nem látott be – elkezdték kihordani a tárgyakat, ami órákon át tartott. Úgyhogy a helyszínen nem készült sem videó, sem pedig fénykép. Ezt tetézték azzal, hogy a végén ennek a házkutatást elszenvedő személynek a férjét kirendelték hatósági tanúnak, aki aztán végképp nem volt jelen az egész eljárásban, és persze a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele, csak a már lezárt csomagokat. Nagyjából tehát így nézett ki az eljárás.
Akkor hogyan találhatták meg a fegyvereket a Perényiben?
A testvérem, István, felszólalt ebben az ügyben, és elég nyersen fogalmazott. Azt mondta, hogy meg volt rendezve az eljárás.
De ha nem önök tették oda a fegyvereket, akkor mégis hogyan kerültek oda?
Nem tudom, de számtalan alkalmasabb hely lett volna rejtekhelynek, mint az a hevenyészett szemétdomb. Egy átjáróház volt, ahova bármikor bárki bemehetett ellenőrzés nélkül. Munkások, külsősök és belső alkalmazottak, akiknek a gyerekei is ott játszottak. Ezek mind igazolt tények, amelyek a szemle alatt szerintem a bíróságnak is világossá váltak.
Itt találták meg az a puskát is, amit a személyéhez köt a vád?
Igen, itt.
Ez milyen fegyver?
Konkrétan golyós fegyver, amivel, állítom, senkit nem lőttek le, de még csak sebesülést sem okoztak vele.
Új volt talán, nem használta még senki?
Nem, nem erről van szó. Mást azonban erről nem szeretnék mondani.
Tudom, hogy lerágott csont, de a tárgyalásokon is számos alkalommal vallottak a tanúk úgy, a helyszíneken egy sötét, oda nem illő terepjárót láttak a gyilkosságok előtt az utcákon közlekedni. Mi erről a véleménye annak tükrében, hogy a vád szerint önök egy ezüst színű Opel Astrával jártak a helyszíneken?
Nem tudom, van-e ennek valóságtartalma. Mivel a tanúk azt állítják, valószínűleg tényleg feltűntek fekete autók egymástól távol eső helyszíneken. De akár városi legenda is lehet, nem tudom. Az biztos, hogy sem a nyomozó hatóság, serm a bíróság ezzel nem foglalkozott.
A tiszalöki eset (ez az a gyilkosság, amit a vád szerint Kiss Árpád követett el – a szerk.) tanúi mondták el, hogy az egyik fekete autó még meg is állt az áldozatok utcájában.
A vádlottak a bíróságon tagadják a hat roma megölését (Fotó: PS)
Igen, a tanúk azt állítják, hogy ott tulajdonképpen egy leellenőrizhető útvonalon közlekedett egy oda nem illő autó. A mi szempontunkból ez annyiban érdekes, hogy ez szembe megy a ránk terhelő vallomást tévő Csontos István vallomásával, aki azt mondta, hogy egy autóval közlekedtünk. Felvetődött, hogy a tettesek több autóval közelítették meg a helyszíneket, a nyomozáskor ezt rendőri jelentések és egyéb információk is alátámasztották. De a fekete terepjárónál szerintem érdekesebb az, hogy az egyik tanú, aki a leginkább láthatta az ott közlekedő járművet, ezzel szemben pont egy ezüstszínű személyautóról számolt be abban az időpontban, amikor a lövést hallotta, attól néhány tíz méterre. Úgyhogy ebből még lehet valami, ami érdekes fejleményt hozhat.
Nem értem, az ezüstszínű autó pont önökhöz köthető…
Közismert tény, hogy Csontos István aznap egy ezüstszínű személyautóval közlekedett…
Ami nem az övé volt.
Igen, ami nem az övé volt.
Jó, később meglátjuk, hogy mi kerekedik ki ebből. Az első három támadás elkövetését azonban, amelyben nem halt meg senki, elismerik. Elmondaná, mi késztette önöket ezekre az akciókra, hogyan történtek azok és mik az előzmények?
Nem. Nem is szeretnék már erre visszatérni, csak annyit mondhatok, hogy nem voltak előzmények. A tárgyalás korai szakaszában felolvasták a vallomásomat, ennél többet erről most nem szeretnék mondani.
Van még egy érdekes momentum, amit elismernek, hogy tudniillik a tiszalöki támadás éjszakáján – nem messze a helyszíntől – az Opel Astrával elakadtak egy földúton, és Nyalka Éva (az ügy koronatanúja, Kiss Árpád egykori munkaadója – a szerk.) önökért ment, hogy a kocsit kihúzza a sárból. Ha nem önök követték el a gyilkosságot, mégis mit kerestek ott?
Erről is megvannak a vallomások, a bizonyítékok, de a kérdésre adható válasz is az a kategória, amit még alaposan meg kell rágnom. Egyszer majd teszek egy olyan vallomást, amiben a mellettünk szóló bizonyítékokat jobban nyomatékosítom, jobban alátámasztom tényekkel.
Hány óra körül akadtak el azon a bizonyos földúton?
Hajnali három óra körül.
A tiszalöki támadás pedig hány órakör történt?
Az körülbelül este tíz órakor, tehát az elakadás három órakor volt, és vagy hetven kilométerre Tiszalöktől, lényegében Debrecentől nem messze.
Úgy tudom, azzal védekezik, hogy éppen dolgozott abban az időben.
Igen, akkoriban zajlottak a kifejezetten saját szervezésű rendezvényeim. Én tartottam a kapcsolatot a dj-kkel és a zenekarokkal, tehát ezek nyoma például a híváslistákban igazolható. Tényleg csak annyi hiányzik, hogy meghallgassák még a kompetens tanúkat.
Még korábban arról cikkeztek a lapok, hogy ön tiltott kapcsolatot tartott fönn az ügy koronatanújának mondott Nyalka Évával. Igaz, hogy mobiltelefonon tartották a kapcsolatot az előzetes letartóztatásban?
  • Amikor ez megjelent, eljárás indult ellenem, hiszen egy ilyen ügy komoly fegyelmi vétségnek számít minden börtönben, itt a Venyige utcában is. Az eljárást azonban megszüntették, mivel nem volt tiltott kapcsolattartás.
  • De mégis hogyan vetődött ez fel?
Úgy, hogy az egyik tárgyaláson az Éva bemutatott egy pár sms-t a telefonján, amit az én számomról kapott. Valaki feltöltötte a SIM-kártyámat és íródott néhány üzenet, az én nevemben. Csak az a bökkenő, hogy én abban az időpontban olyan zárkában voltam, ahol két kamera van, tehát simán ellenőrizték az aznapi tevékenységemet. Ráadásul ez éppen a reggeli váltás időszakában történt, amikor feszesebb a felügyelet, tehát nincs ilyenre lehetőség. A rendőrség azonban nem nyomozta ki az ügyet, azt viszont az eljárásból megtudtuk, hogy megfigyelték a családom, az ügyvédem kapcsolattartását és telefonszámait. No, erről ennyit.
________
Saját kezükbe vették az igazságszolgáltatást

A romagyilkosságok ügyében előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés és más bűntettel vádolja a Pest Megyei Főügyészség Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt. A vádirat szerint a Kiss testvérek, illetve Pető Zsolt 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a “rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre cigányok lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti “problémára”. Mivel fegyverük nem volt 2008. március 7-én szereztek ilyen eszközöket: egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés alapján Besenyszögön betörtek a hirdetést feladó házába, ahol a vadászt két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. Ezután július 21-től 2009. augusztus 7-ig kilenc alkalommal – Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán – támadtak romák házára, amelyben összesen hat ember, köztük egy ötéves tatárszentgyörgyi kisfiú vesztette életét. A negyedrendű vádlott, Csontos István az ügyészség szerint csupán a Tiszalöki támadás előtt csatlakozott a társasághoz.




 0LÁSZLÓ ÉS LAJOS: AMI A HAGYÓ-ÜGY VÁDIRATÁBÓL KIMARADT



PS-vélemény: az ügyészek úgy jártak el, mint a három majom, nem láttak, nem hallottak és nem beszélnek.
Könnyen lehet, hogy megint a nagyágyúk maradnak érinthetetlenek a hűtlen kezeléssel vádolt Hagyó Miklós és társai ügyében.
A PestiSrácok.hu birtokába jutott és a már ismert nyomozati iratokból egyértelmű, hogy pártfinanszírozást felfedő információk jutottak a nyomozó hatóságok tudomására, ám ezekkel végül mégsem vádolták meg a BKV-ügy érintettjeit, és a felelősi kört sem bővítették. Pedig Hagyó Miklós lobbistaként is működő ügyvédjének lefoglalt határidőnaplója olyan félreérthetetlen kapcsolati ábrákat rejt, amelyek a pénzek elosztását is modellezik. A naplóban öt helyen szerepel Puch László, az MSZP volt pártpénztárnokának neve. Az is furcsa, hogy a nyomozók nem foglalkoz(hat)tak az ügyvéd telefonjában fellelt “Lajossal” sem, pedig a korrupciós botrány apró részleteit is ismerő forrásunk szerint nagyon is érdemes lett volna…
BALOGH ENIKŐ
Néhány hete szerezte meg és hozta nyilvánosságra Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester ügyének vádiratát az Index.hu. Most aprólékos munkával összevetettük a vádiratot a PestiSrácok.hu birtokába került nyomozati iratokkal, háttérinformációinkkal, illetve annak a határidőnaplónak a pikáns bejegyzéseivel, amelyet Hagyó bizalmasától és ügyvédjétől, H. Ivántól foglaltak le a rendőrök és amit az Átlátszó.hu fedett fel tavaly októberben. Az eredmény elszomorító: nemcsak a politikai szálak maradtak ki a vádiratból, hanem több százmillió forintos dokumentált közbeszerzési visszaélések is, amelyekre Takács Péter volt BKV-vezérigazgató-helyettes és Antal Attila volt vezérigazgató vallomásaiban bőven találhatunk utalásokat. Bár nem feladatunk a rendőri és ügyészi mulasztások pótlása, de elég csak megemlíteni a sajtóban is többször felhozott takarító cégek, a Prulál és Renomé Kft.-k esetét. Antal Attila az egyik vallomásában még a visszaosztandó pénz összegét is címzettjét is megjelölte, és a már említett napló is sokat segíthetett volna, abban, hogy összeálljon a mozaik, amiből már az informális pártpénztárnok(ok) cselekedeteire vonatkozóan is levonhattak volna következtetéseket.
Az MSZP pénzeit kezelő Puch Lászlóra vallomást is tett Horváth Éva, a közlekedési cég volt kommunikációs tanácsadója (egyben Hagyó Miklós egykori szóvivője és hölgyismerőse), de az “nyilván” gyenge lábakon állhatott. Mert mi más magyarázta volna, hogy Puch László ellen végül nem kezdtek nyomozni és Horváth Évának sem kínálták fel a nagyhalak bekerítésénél szokásos vádalku lehetőségét. Pedig ezek az ügyek már az első vonalas szereplőknél is jelentősen emelhetnék a tétet. Mind elkövetési érték, mind a bűncselekmények súlyának és mennyiségének vonatkozásában. És akkor talán nem egy BKV-s mikulásünnepség lenne a vádirat legkiemeltebb bűnténye, amelynek az állítólagos felbujtója az az Antal Attila ex-vezérigazgató, aki részletes feltáró vallomásával sokat segített a Hagyó-ügy felderítésében és amúgy is sokkal inkább a sértetti oldalon lenne a helye. A nyomozás “felfele haladva” azonban megrekedt az egykor valóban rettegett, de hátország nélküli Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadó, SZDSZ-es pártpénzember meggyanúsításánál.  Igaz utóbbit, a szigligeti aranyifjút gyanúsan hamar kirántották az előzetesből. Mivel a nyomozók elakadtak, egyszerű pletykákat pedig nem szeretnénk leírni, így azt sem tudjuk, hogy Mesterházy feltűnően gyors szabadulása  összefüggésben állt-e a jobboldal pénzforrásait gyűjtögető szigligeti nyaralótárs esetleges közbenjárásával, avagy a H. Ivántól lefoglalt telefonból kinyert, elvarratlan információs szálakkal.
A vád összességében Hagyó Miklósra nézve tartalmazza a legsúlyosabb állításokat. Az ügyészség szerint Hagyó úgy tekintette a BKV-t, mint önkormányzati tulajdonban levő céget, hogy az kifizetőhelyként szolgál az ő személyes és politikai kiadásaira. Erre olyan nehezen ellenőrizhető kommunikációs-, marketing-, reklám-, vagy tanácsadói szerződéseket használt fel, amelyek megkötése politikai, baráti, vagy gazdasági szívesség keretében történt, a BKV gazdasági helyzetét teljesen figyelmen kívül hagyva.
Ez alapján Hagyó lehet Zuschlag Jánoshoz hasonlóan az egyedüli bűnbak (nagy vad) az ügyben. Persze az sem lehetetlen persze, hogy Hagyó első fokon minden komolyabb vád alól mentesített Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármesterhez hasonlóan távozik majd a tárgyalóteremből. A hamarosan induló per Kecskemétre történt áthelyezése egyelőre a Zuschlagéhoz hasonló sorsot sejtet. A többi vádlottnak lényegesen jobb kilátásaik vannak. Olyan gyenge tényállásokból lett összetákolva ellenük a vád, hogy az a bíróság előtt különösebb védői bravúr nélkül is összeomolhat. A 21 gyanúsított döntő többsége másod-, harmadvonalbeli BKV-s, vagy kisvállalkozó. A vád lényegében a hűtlen kezelés. Ennek a bíróság előtti bizonyítása szinte mindig nehézségbe ütközik, hiszen a nem elég a kár tényét igazolni, hanem kő keményen meg kell állnia a szándékos károkozásnak is, amit a védők már oly sok nagy ügyben sikeresen lenulláztak.
Az ügyészség olyan vádiratot adott ki a kezéből, mint a három majom: az nem lát, nem hall, nem beszél. A BKV ügyben összeállított anyag döntő hányada érdemtelen adat és információtenger, ami az ügy érdemére nézve egyáltalán nem releváns, de valami furcsa oknál fogva mégsem sajnálták az időt a papírra vetésükkel. Szemben mondjuk azokkal a már említett súlyos közbeszerzési ügyekkel, amelyekről többek között Takács Péter, a BKV volt vezérigazgató-helyettesének vallomásából hallott a nyomozóhatóság. Az elmúlt években a Hagyó-ügy számos vallomását kiteregették a nyilvánosság előtt. Ezekből nemcsak a jogászok és az újságírók, de a polgárok is képet nyerhettek arról, hogyan fosztogatták éveken át az ország egyik legnagyobb közvállalatát. A látott-hallott bizonyítékok és vallomások alapján kijelenthetjük: a vádirattal akkor lehetnénk elégedettek, ha az megállapítja a bűnszervezet működtetését, mégpedig azoknak a személyeknek a részvételével, akiknél a kitalicskázott százmilliók végső soron landoltak.
Még a Nokiás vesztegetőt sem kérdezték meg
Nem állítjuk, hogy tehetségtelen nyomozókat rendeltek ki az ügy felderítésére. Ám az nagyon is elképzelhető, hogy a rendőrök “kötött mandátummal” láthattak munkához. Nézzünk egy konkrét esetet. Hagyó ügyvédjének naplójából egy igen izgalmas kivonat készült a rendőrségen, amiben számos utalás van különféle milliók szétosztására. Például: „2007. július 2. Bárándy Gergely – mobil szám: xxx(BKV)CEMI, 80 M.” A PestiSrácok.hu nem állíthatja, hogy van összefüggés a naplóbejegyzés és egy éppen 2007-ben kiírt BKV-s pályázat között, de az biztos, hogy a CEMI Kft. akkor indult és nyert egy, a BKV működésének racionalizálására kiírt tenderen. A tanácsadó cég egy éves munkával átvilágította a BKV működését, több százmillió forintért.  A naplóban szintén szereplő Kárpáti Gábor pedig nem más, mint a CEMI akkori vezérigazgatója. Ugyanakkor Kárpáti Gábort nem kérdezte meg a nyomozó hatóság. a nyolcvanmilliós összeg pedig nem került bele a vádiratba, mint vesztegetési pénz. Pedig ha vallomást kellett volna tennie tanúként Kárpátinak – mert tanúként ugye köteles igazat mondani, – megeshet, hogy kenőpénznek mondta volna azt a nyolcvan milliót, ami igaz, most sem látszik másnak. A pláne az, hogyha ő korrupcióval vádolna meg vallomásában bárkit a BKV környezetéből, azzal önmagát eleve mentesítené a vesztegetés vádja alól, igaz ez a szabály csak idén januártól hatályos. A nyomozóhatóságnak pedig egyből lenne egy 80 milliós vesztegetési ügy a tarsolyában, ami lássuk be jóval több a bíróság előtt, mint a 15 millió a Nokiás dobozban, még ha utóbbi PR-szempontból könnyebben kommunikálhatónak tűnik. Szóval ha az a 80 millió volt a tendernyertesség ára, akkor ez a naplóbejegyzés igen szép lenyomata a magyar közállapotoknak. Biztosat azonban nem tudhatunk, az elvarratlan szálak miatt.
Amúgy a Nokiás-doboz esete is vérzik a vádiratban. Aszerint ugye Lazarovics Márk, a Synergon Nyrt. vezérigazgatója egy kávézóban találkozott Balogh Zsolttal, a BKV megbízott vezérigazgatójával, amikor átadta neki a hírhedtté vált dobozt tele pénzzel. Lazarovicsot a BKV ügyben mégsem kérdezték ki a hatóságok, vagy ha megkérdezték, a vallomást nem tették az ügy részévé, az iratokban ugyanis nincs nyoma.
Hagyó a Swietelsky-pénzről nem is tudott?
Antal Attila volt BKV-vezérigazgató a vallomásában azt állította, hogy Hagyó Miklós jelölte meg közvetítőnek azt a személyt, aki csekélyke kétmilliárd forint (!) kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től, hogy a céget belső információkkal hozzásegítse a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének elnyeréséhez. A nyomozó hatóság le is kérte az autópálya építésben is jelentős érdekeltségekkel bíró Swietelsky bankszámlakivonatait, de a Hagyó-ügy vádiratát nem bővítette ezzel, az a nyomozás a volt főpolgármester-helyettes esetétől elkülönítve folyik. Pedig magyarázni sem kell, hogy ez a kétmilliárd is több, mint a Nokiás doboz tartalma, vagy a BKV fénymásolóinak a sajtóban sokat emlegetett ellenőriztetése, aminek az elkövetési értéke húszmillió forint.
A Hagyó – Mesterházy – Antal – Balogh – Regőczi vonalon kívül vannak még fontos személyek is akik bizony nem kaptak olyan kiemelt helyet a vádiratban, mint amilyen intenzíven annak részesei voltak a közlekedési vállalat széthordásának. A BKV-ban például abban az időben két erős lobbista volt: Tóthfalusi György, a közlekedési cég igazgatósági tagja, és H. Iván, Hagyó ügyvédje, a már többször említett napló tulajdonosa. Aztán ott van még ezeknek az időknek egy másik meghatározó alakja: Futó Sándor. Ő volt sokáig az SZDSZ-es Tóthfalusi kinyújtott keze, de a büntetőügyben nem kapott szerepet. Egyszer hallgatták meg a végkielégítésével kapcsolatban, de azóta rá nem voltak kíváncsiak a nyomozók, sem az ügyészek.
Demszky Gábor főpolgármester és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes egy felszólalást hallgat a Fővárosi Közgyűlés ülésén. Úgy látszik, a balhét csak az egyikük viszi el. MTI Fotó: Kovács Tamás
Érdekesség, hogy Hagyó nem állt szóba se Futóval, se Tóthfalusival, a törésvonalak jól látszottak. Tóthfalusi az SZDSZ-es Mesterházy Ernő oldalán, de Hagyó ellen dolgozott és elsősorban ingatlanügyekben matatott. A lobbista csak a Stadionok irodaház eladása kapcsán került a rendőrök látókörébe, mert azt vették észre, hogy a Takarnet (az online földhivatali nyilvántartási rendszer) szerint ő nézte meg legtöbbször a Stadionok irodaház tulajdoni lapját, majd Forró Zoltánnal, Demszky Gábor ex-főpolgármester kabinetfőnökével közösen írták alá (igazgatósági tagként) a Stadionok irodaház  adásvételi szerződését, ahol információink szerint a 300 millió forint kenőpénz is bele volt számítva a rendszerbe, de ez az ügylet aztán megfeneklett. Ugyanakkor meglepő módon Tóthfalusit Mesterházyval együtt, mint felbujtót, meggyanúsították a BKV indokolatlan kommunikációs szerződései miatt, holott az akkori kommunikációs ügyekért felelő vezérigazgató-helyettes Regőczi Miklós a vallomásában elmondta, hogy ezek az emberek kommunikációval nem foglalkoztak. El lehet képzelni, mi lesz ennek a vádpontnak a kifutása a bíróságon…
Kocsis István beleköpött a levesbe
De nézzük meg, hogy is indult el a BKV-s lavina! Az összefüggések jobb megértéséhez vissza kell mennünk a Magyar Villamos Művekhez. Ahogy azt nemrég Bódis András a Heti Válaszban megírta: “Minden úgy kezdődött, hogy Gyurcsány Ferenc 2008 márciusában, a szociális népszavazás utáni fideszes eufóriát megtörve menesztette Kocsis Istvánt az energiamamut éléről. A miniszterelnöki akciót állítólag a Kóka János-féle SZDSZ kényszerítette ki, mivel a párt piacliberalizációs hajlamával nem fért össze, hogy az MVM-vezér állami keretek között akart terjeszkedni a Balkán felé. Kocsis István kárpótlásul megkapta a BKV-t, ami ezzel megszűnt Hagyó Miklós felségterületének lenni.”
A közlekedési vállalatot érintő nyomozás irataiból kiderül, hogy a sértett Hagyó Miklós 2009 elejétől gyűjtött minden olyan anyagot, amellyel meg tudja ásni Kocsis „sírját” – így kerültek hozzá az MVM-bűnökről szóló ügyvédi jelentések is. Ezek szerint a társaság korábbi első embere offshore-hálózatokra támaszkodva képzelte el a balkáni bővülést, vagyis magyar állami pénzeket utaltatott adóparadicsomi számlákra.  A BKV-hoz ejtőernyőzött Kocsist feldühítette az ellene indított harc; viszonzásképpen begyűjtötte az új cégénél fellehető összes olyan gyanús dokumentumot, amit a Hagyó bábjaiként működő vezérigazgatók hagytak hátra. 2009. június 3-án BKV-s szerződéseket, teljesítési igazolásokat és számlamásolatokat adott át a budapesti Fidesz-frakciónak, hogy még a választások előtt diabolizálni lehessen a szocialista politikust  és rajta keresztül az egész MSZP-t.
Többszörös ellentétek vetették a felszínre a szennyet
Ám Kocsis István megsértődése és önvédelmi reflexe kevés lett volna a fővárosi baloldal középvezetői körében rettegett Hagyó Miklós hatalmának megtöréséhez. Ahhoz az is kellett, hogy elmérgesedjen Hagyó Miklós és az informális szocialista pártpénztárnok Puch László viszonya. Aminek előzménye, hogy Hagyó önállósodni akart Puchtól, ám utóbbi ezt presztízskérdésnek tekintette és nem engedett. Azt gondolhatta, inkább bukjon a pártjuk az akkori népszerűségi adataihoz képest még öt százalékot, úgysem nyerhetnek 2010-ben. Hagyónak és mindenki másnak is meg kell tanulnia, hogy vele nem lehet szembeszállni.
Hagyónak azonban volt egy másik ellensége is: Demszky jobbkeze, Mesterházy Ernő. Mesterházy az elejétől fogva nem nézte jó szemmel Hagyó és körének működését a BKV-ban, hiszen az akaratos szocialista főpolgármester-helyettes komolyan veszélybe sodorta az SZDSZ és az ő személyes forrásait. Ezért létrehoztak egy addig nem létező jogi osztályt a BKV-ban. Mesterházy a jogi osztály élére tetette a ferihegyi botrányban megismert jogászt, Sziebert Györgyöt, hogy rajta keresztül minden szerződésre rálásson. Mesterházy Ernő később a rendőrök előtt tett vallomásában ugyanezen szisztéma létezésére vonatkozóan a Polgár és Bebők ügyvédi irodát is megemlítette, amelyet egyfajta szondaként vittek a BKV-hoz, hogy a Hagyó által kézivezérelt szervezetről Demszky körei is mélyebb és tisztább információkkal rendelkezzenek. Az ötlet azonban nem vált be. A Polgár és Bebők iroda igen kellemetlen meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy nyakig süllyedt a ferihegyi vesztegetési botrányba. A városháza ezt követően szerződést bontott velük.
A BKV-ügy tehát tipikusan az az eset, amikor a nyomozók és az ügyészek ügyes vádalkukkal, szembesítésekkel és az ellentétek tökéletes kihasználásával szinte minden millió útját felfedhették volna. Ehhez képest marad a mikulásünnepség és a fénymásolók lecsekkolása. Mi, nyájas, buksifejű választópolgárok meg dőljünk hátra a fotelben és nézzük élvezettel a piti ügyek hamarosan kezdődő bírósági tárgyalását, hiszen eljött az elszámoltatás ideje…
Dokumentumok
Hagyó bizalmasa, H. Iván ügyvéd határidőnaplójáról készült nyomozói elemzés, a figyelemre méltó oldalak és bejegyzések megjelölésével
Puch László, az MSZP volt pénztárnoka és más prominens személyek  Hagyó Miklós jobbkezének,  H. Iván ügyvédnek a határidőnaplójában


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése