2012. június 24., vasárnap

Halálos orvoslás


Halálos orvoslás

Tartalom:
A vezető halál ok az orvosi kezelés
A bioenergetika szerepe a különleges hadviselésben

 GMO ALJASSÁGOK

Glutamát a születéstől a halálig
Magyar gyógyszer-BOTRÁNY 

A vezető halál ok az orvosi kezelés


Dr. Gary Null; dr,Carolyn Dean; dr. Martin Feldman; dr. Debora Rasio; és Dorothy Smith, PhD írása
A Tények-tévhitek számára fordította: Sarlós ÉvaKommentár: Szendi Gábor
Forrás: www.lef.org


Megdöbbentő elemzés arról, hogy az USA-ban orvosi műhibákba, gyógyszermellékhatásokba, kórházi fertőzésekbe, egyszóval az orvosi kezelésbe évente többen halnak meg, mint a retteget rákban, vagy szív és érrendszeri betegségekben. Hasonló elemzések láttak napvilágot Angliában és más országokban is. Teljesen nyilvánvaló, hogy a sokkal fejletlenebb magyar egészségügyben a helyzet legalább olyan sötét, ha nem sötétebb, mint a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban. Itt az ideje, hogy elgondolkodjunk azon, mibe ölik a pénzünket.
A természetes gyógyszerek ostrom alatt állnak, mivel a gyógyszervállalatok lobbistái sürgetik a törvényhozókat, hogy fosszák meg az amerikaiakat a táplálék kiegészítők (vitaminok, nyomelemek, enzimek, növényi kivonatok, stb.) előnyeitől.
Gyógyszergyárak vezető csoportjai rágalmazó médiakampányokat indítottak el, hogy az egészséges életstílus értékét rossz hírbe keverjék. Az FDA továbbra is megakadályozza azokat, akik megpróbálják természetes készítményekkel helyettesíteni a receptre felírt gyógyszereket.
Ezek a természetes gyógyszerek elleni támadások elfedik azt a halálos problémát. ami mostanáig tudományos tanulmányok oldalainak ezreibe volt eltemetvbe. Válaszként erre az alaptalan érdeklődéskeltésre a természetes gyógyszerek iránt, az Amerikai Élelmezéstudományi Intézet a „kormány által jóváhagyott” gyógyszerek független minőségi felülvizsgálatát kezdeményezte. E mélyrehatóan elemző tanulmány megdöbbentő ténymegállapításai azt jelzik, hogy a legtöbb halált az Egyesült Államokban ezek a hagyományos gyógyszerek okozzák.
Az Amerikai Élelmezéstudományi Intézet egy nonprofit szervezet, amely független kutatásokat szponzorált az elmúlt 30 évben. Hogy megerősítse merész állítását, mely szerint a hagyományos gyógyszerek Amerika első számú gyilkosai, az Amerikai Élelmezéstudományi Intézet elrendelte, hogy minden, az amerikai gyógyszereket érintő vádat publikáljanak lektorált tudományos tanulmányok formájában.
Azért kell elolvassák a tények ezen elképesztő összeállítását, mert ez dokumentálja, hogy azok, akik meg akarják akadályozni a természetes terápiák használatát, félrevezetik a közvéleményt. Több mint 700 000 amerikai hal meg évente a kormány által szentesített gyógyszerektől, miközben az FDA és más kormányszervezetek a biztonságos alternatívákat ajánlók üldözésével keltik azt a látszatot, mintha védenék az embereket.
Az lektorált orvostudományi publikációk és állami egészségügyi statisztikák mélyreható felülvizsgálata azt mutatja, hogy az amerikai gyógyszerek többet ártanak, mint használnak.
Évente körülbelül 2.2 millió amerikai kórházi páciens van kitéve a receptre felírt gyógyszerek okozta káros mellékhatásoknak (1). 1995-ben dr. Richard Besser a CDC (a Szövetségi Kórmegelőzési Központ) munkatársa évente 20 millióra becsülte a vírusfertőzésekre szükségtelenül felírt antibiotikumok számát; 2003-ban dr. Besser évente több 10 millió szükségtelenül felírt antibiotikumról beszélt (2,2a). Évente körülbelül 7.5 millió felesleges orvosi és műtéti beavatkozás történik az USA-ban (3), míg körülbelül 8.9 millió amerikai kerül szükségtelenül kórházba (4). Amint a következő táblázatból látszik, az orvosi eredetű halálokok becsült száma – azoké az eseteké, amelyek során az elhalálozást a gondatlan orvosi kezelés, sebészeti beavatkozás, vagy kórmegállapítás okozta – az USA-ban évente 783, 936. Evidens, hogy az államokban maga az amerikai egészségügyi rendszer a halálesetek és sérülések okozója. Összehasonlításképpen 2001-ben megközelítőleg 699,697 amerikai halt meg szívbetegségben, míg 553,251 rákban (5).
1. táblázat: Becsült éves halálozási számok és az egészségügyi beavatkozások gazdasági költségei
Körülmények
Halálesetek
Költségek
Forrás
káros gyógyszeres mellékhatások
106,000
$12 milliárd
Lazarou (1), Suh (49)
orvosi hibák
98,000
$2 milliárd
IOM (6)
felfekvések
115,000
$55 milliárd
Xakellis (7), Barczak (8)
fertőzések
88,000
$5 milliárd
Weinstein (9), MMWR (10)
rossz táplálkozás
108,800
-----------
Nurses Coalition (11)
Járóbeteg-rendelés
199,000
$77 milliárd
Starfield (12), Weingart (112)
szükségtelen beavatkozások
37,136
$122 milliárd
HCUP (3,13)
Sebészeti okok
32,000
$9 milliárd
AHRQ (85)
Összesen:
783,936
$282 illiárd



Alkalmazva Leape 1997-es 3 milliós (14) orvosi- és gyógyszer hiba számát, s megszorozva a 14%-os halálozási rátával, amit 1994-ben (16) használt, 420,000-es éves halálozási rátát kapunk, amit gyógyszerkezelési és orvosi hibák kombinációja okozott. A Lazorou-féle 106,000 gyógyszerelési hiba és a IOM (Orvostudományi Intézet) által becsült 98,000-es éves orvosi műhiba szám helyett ezt az adatot használva, további 216,000 halálesettel növekedve, az összes éves haláleset 999,936-ra jön ki.
2. táblázat: Éves halálozás és az egészségügyi beavatkozások gazdasági költségei
körülmények
halálesetek
Költségek
Forrás
Gyógyszermellékhatások orvosi hibák
420,000
$200 milliárd
Leape (14)
Felfekvések
115,000
$55 milliárd
Xakellis (7), Barczak (8)
Fertőzés
88,000
$5 milliárd
Weinstein (9), MMWR (10)
Rossz táplálás
108,800
-----------
Nurses Coalition (11)
Járóbeteg-rendelés
199,000
$77 milliárd
Starfield (12), Weingart (112)
Szükségtelen beavatkozások
37,136
$122 milliárd
HCUP (3,13)
Sebészeti okok
32,000
$9 milliárd
AHRQ (85)
Összesen
999,936








A szükségtelen orvosi beavatkozások számbavétele nagyon fontos elemzésünkben. Bármely invazív (vágást, behatolás jelentő), szükségtelen orvosi eljárást a tágabb értelemben vett orvosi eredetű ártalom részének kell tekinteni.
Sajnos, az okokat és következményeket nem monitorozzák. A szükségtelen beavatkozások elszenvedői olyan emberek, akik bele vannak kényszerítve egy veszélyes egészségbiztosító rendszerbe. Ezen személyek - mind a 16,4 millió emberi élet - egy olyan úton járnak, aminek fatális következményei lehetnek. Pusztán egy kórházba menetel a következőket okozhatja:
A 16.4 millió emberből, 2.1%-nak van esélye (186,000 érintettnek) súlyos gyógyszeres mellékhatásokra (1)
A 16.4 millió emberből, 5-6% esélyes (489,500 érintett) hogy kórházi fertőzést szenved (9)
A 16.4 millió emberből, 4-36%-nak van esélye (1.78 millió érintett) hogy iatrogén sérülést szerez (orvosi hiba és gyógyszerek káros mellékhatásai). (16)
a 16.4 millió emberből, 17% esélyes (1.3 millió érintett) kezelési hibára. (40)
Ezek a statisztikák egyéves intervallumot reprezentálnak. A legkonzervatívabb statisztikai adatainkat használva a következő 10 évre az alábbi halálozási arányokat vetítjük előre:
3. táblázat: az orvosi beavatkozások 10 évre előrebecsült halálozási rátája
Körülmények
10-éves halálozás
forrás
Káros gyógyszermellékhatások
1.06 millió
(1)
Orvosi hibák
0.98 millió
(6)
felfekvések
1.15 millió
(7,8)
Kórházi fertőzések
0.88 millió
(9,10)
Rossz táplálkozás
1.09 millió
(11)
Járóbetegek
1.99 millió
(12, 112)
Szükségtelen beavatkozások
371,360
(3,13)
Sebészeti eredetű
320,000
(85)
összesen
7,841,360



Az általunk 10 évre előrebecsült 7.8 milliós iatrogén (orvosi kezelés) eredetű halálokok száma meghaladja az USA egész hadtörténetének eddigi összes áldozataiét.
A szükségtelen orvosi beavatkozásokból eredő általunk előre jelzett 10 éves adatok szintén drámaiak.
4. táblázat: szükségtelen orvosi beavatkozások száma a következő 10 évben
Szükségtelen esetek száma
10-évre kalkulálva
Iatrogén esetek
Kórházi kezelések
89 millió (4)
17 millió
beavatkozások
75 millió (3)
15 millió
összesen
164 millió

Ezek az adatok azt mutatják, hogy körülbelül 164 millió ember — több mint az USA teljes lakosságának a fele— részesül szükségtelen orvosi beavatkozásban 10 éves perióduson belül.
Még soha nem jelent meg egy cikkben összefoglalva a sokféle iatrogén ok átfogó statisztikája. Az orvostudomány több 10 ezer cikket jelentet meg évente , mindegyik a teljes kép egy vékony szeletét ábrázolja. Csak egy darabot nézni és megpróbálni megérteni az előnyöket és kockázatokat olyan, mint egy centire állni egy elefánttól és megpróbálni lerajzolni az egészet. Hátrébb kell lépni, hogy a teljes képet lássuk, amint most tettük ezt. Az egészségügy minden szakterületének megvannak a megbetegedési és halálozási adatai. Mi most precíz munkát végeztünk átvizsgálva tanulmányok és cikkek ezreit, összerakva a puzzle-t.
Működik az amerikai egészségügy?
Az USA egészségbiztosítási kiadásai elérték az 1.6 trillió dollárt 2003-ban, a bruttó nemzeti termék 14%-át (15). Figyelembe véve ezt a hatalmas kiadást, miénk kéne hogy legyen a világ legjobb egészségügye. Meg kéne előznünk és visszafordítanunk a betegségeket, minimális kárt okozva. Az alapos és objektív felülvizsgálat azonban azt mutatja, épp az ellenkezőjét tesszük. Azért, mert a rendkívülien szűk, technológiai által vezérelt kontextusban, amelyben a jelenkori orvostudomány vizsgálja az emberi jelenséget, elvesznek a tágabb összefüggések.
Az orvostudomány nem veszi figyelembe az egészséges emberi szervezetnek következő kiélezett fontosságú szempontjait: (a) a stresszt és ennek hatásait az immunrendszerre és az életfolyamatokra; (b) a testmozgás hiányát; (c) a túlméretezett kalória-bevitelt; (d) a túlzottan feldolgozott és természetes sajátságaitól megfosztott élelmiszereket, amelyeket denaturált és vegyileg fertőzött talajban termesztenek; és (e) a több tízezer környezetet károsító toxin hatását. Ahelyett, hogy ezeket a betegség okozó faktorokat minimalizálnánk, több betegséget okozunk az orvosi technológiák, diagnosztikai eljárások, az orvosi és sebészeti eljárások és gyógyszerkészítmények túlzott használatával. E terápiás stratégia hatalmas kára annak az eredménye, hogy csekély erőfeszítést és pénzt fordítunk a betegségmegelőzésre.
Az iatrogén esetek hiányos jelentése
 Az iatrogén eseteknek mindössze 5%-20%-áról számolnak be (16,24,25,33,34). Ez azt jelenti, hogy ha az orvosi hibákat teljes mértékben és pontosan jelentenék, akkor az éves iatrogén eredetű halálozási számunk sokkal több lenne, mint 783,936. 1994-ben Leape szerint az évi 180,000 orvosi eredetű hibák okozta halálszám megfelel annak, hogy egy éven át minden második nap három jumbo-jet lezuhan (16). A mi jóval nagyobb adatunk napi 6 jumbo-jet lezuhanásának felel meg.
Amit le kell vonnunk ebből a jelentésből, az az, hogy az orvostudománynak teljes és átfogó reformra lenne szüksége – az egészségügyi oktatási intézmények tananyagától kezdve, a betegek megóvásáig a túlzott egészségügyi beavatkozásoktól. Nyilvánvaló, hogy nem tudunk semmin változtatni, amíg nem vagyunk őszinték a tekintetben, hogy min kéne változtatnunk. Ez a jelentés egyszerűen megmutatja, hogy milyen változtatásokra lenne szükség.
Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, mi áll a változás útjában: hatalmas gyógyszeripari és orvos-technológiai vállalatok erős befektetői csoportokkal a háttérben, óriás befektetéseikkel az egészségügyi iparba. Orvosi kutatásokba fektetnek be, egészségügyi oktatási intézményeket és kórházakat támogatnak, orvosi lapokban hirdetnek. Mély zsebekkel csábítják a tudósokat és egyetemi embereket, hogy támogassák erőfeszítéseiket.
Az ilyen pénzügyi támogatás billenti át a szakmai óvatosságot az új terápiák és gyógyszerek kritikátlan elfogadásába. Csak rá kell pillantani azokra az emberekre, akik a kórházi, orvosi és kormányzati egészségügyi felügyelő testületeket alkotják, hogy lássuk az összeférhetetlen érdekeket. A nagyközönségnek nincs tudomása ezekről az összefonódó érdekekről.
Például egy 2003-as tanulmány szerint az egészségügyi iskolák kutatóinak fele, akik tanácsadóként működnek a klinikai vizsgálatokat felügyelő bizottságokban, a gyógyszeripar tanácsadóiként is dolgoznak (17). A tanulmány szerzői aggódalmukat fejezték ki, hogy ilyen nagy tanácsadói arány érdekösszeférhetetlenséget eredményez. A szerzők egyike, dr. Erik Campbell, a főszerző, nyilatkozta, hogy „ Korábbi kutatásunk szerint az ipari elkötelezettségek befolyásolhatják a tudományos magatartást, olyan dolgokhoz vezetve, hogy a tudományos adatokat kereskedelmi titoktartás védi és a kutatási eredményeket késedelmesen közlik. Lehetséges, hogy a vállalatokkal való hasonló kapcsolat befolyásolhatja az klinikai kutatásokat felügyelők tevékenységét és magatartását.” (18)
Ovosi etika és érdekütközés a tudományos orvoslásban
Jonathan Quick, a WHO alapvető gyógyszer és gyógyhatású készítmények ügyeinek igazgatója írta egy mostani WHO közleményben: „Ha a klinikai kísérletek kereskedelmi vállalkozásokká válnak, amelyekben az önérdek legyőzi a közérdeket, akkor a szociális szerződés, amely megengedi a kutatást humán alanyokon az orvosi fejlődés érdekében, érvényét vesztette. " (19)
A New England Journal of Medicine korábbi szerkesztőjeként , dr.Marcia Angell azért küzdött, hogy fel hívja a figyelmet a tudományos kutatások elüzletiesedésére. Leköszönő vezércikkében, aminek a címe „Eladó az akadémiai orvoslás?” Angell azt nyilatkozta, hogy a növekvő érdekütközések beszennyezik a tudományt és erősebb korlátozásokra hívják fel a figyelmet a kutatók gyógyszerészeti részvényvásárlásai és más pénzügyi ösztönzőik vonatkozásában: (20) „Mikor a határ az ipar és az akadémiai orvostudomány között olyan elmosódottá válik, mint napjainkban, az ipar üzleti céljai számos módon befolyásolják az egészségügyi oktatási intézmények misszióját.” Angell nem értékelte le a kutatások hasznát, de véleménye szerint jelenleg Fauszt-i alku áll fent az egészségügy oktatási intézményei és a gyógyszeripar között.
Angell kilépett a New England Journal-tól 2000 júniusában. 2002 júniusában a New England Journal of Medicine kijelentette, hogy felvesz olyan újságírót, aki elfogad pénzt gyógyszergyáraktól, mert túl nehéz olyat találni, akinek nincsenek elkötelezettségei. Az újság egy másik néhai újságírója, Dr. Jerome Kassirer, azt nyilatkozta, hogy nem ez volt a helyzet, és számos elérhető kutató van, aki nem dolgozik gyógyszergyáraknak. (21) Egy ABC hírriport szerint, a gyógyszerészeti vállalatok több mint 2 milliárd dollárt költenek évente az orvosokkal történő 314,000 találkozásra.
Az ABC hírriport szintén megjegyezte, hogy egy tanulmány a klinikai próbákról kimutatta, hogy mikor egy gyógyszervállalat pénzt fektet egy kutatásba, 90% az esélye annak, hogy a gyógyszer hatásosnak bizonyul, ellenben a nem gyógyszergyár által finanszírozott kutatás csak az esetek mintegy 50 %-ában hoz kedvező eredményt. Úgy tűnik, hogy a pénzen nem lehet szerelmet vásárolni, de bármilyen kívánatos „tudományos” eredményt igen. Cynthia Crossen, a Wall Street Journal munkatársa, 1996-ban publikálta a Beszennyezett Igazság: Amerika tényeinek manipulálása ( Tainted Truth : The Manipulation of Fact in America) című könyvét, amely a statisztikai adatok meghamisításának széles körben elterjedt gyakorlatáról szól. (22) A tudományos kutatások helyzetét kommentálva azt írja: „A pokolba vezető út a szervezett kutatás dollárjaival van beborítva, melyek kitöltik a hézagokat, melyeket a kormányzati kutatási alap benne.”
Adatai a pénzügyi összefonódásokról megmutatják, hogy 1981-ben a gyógyszeripar 292 millió dollárt adott kollégiumoknak és egyetemeknek kutatási célokra. 1991-ig ez az adat meghaladta a 2.1 milliárdot.
Kommentár:
Az eredeti tanulmány 33 nyomtatott oldal, én itt csupán egy röviditett verziót közlök. (A szövegben számokkal jelölt szakirodalmi hivatkozásokat az eredeti forrásszöveg tartalmazza.) Miért fontos nekünk, mi folyik az USA-ban? Azért, mert az USA egészségügye, bár a mienkénél sokkal fejlettebb, mégis lényegében azonos módon működik, s így az ottani adatokból becsülhetőek a hazai adatok, melyek így persze megtévesztően optimisták, de még így is riasztóak. Mivel amerikában 300 millióan élnek, az USA adatait harminccal elosztva kapjuk a „legjobb esetben” becslést Magyarországra. Ha kerekitve 1 millióra becsülik az USA-ban a félregyógyszerelés, gyógyszermellékhatások és orvosi műhibák okozta halálesetek számát, akkor ez nálunk évente 30 000 halálesetet jelent. Ennyi embernek nem kellett volna meghalnia, ha megfelelő kezelést kap. Ez megdöbbentő szám, és valószínű, hogy a magyar egészségügyi viszonyok ismeretében ez még túl szép is.
A szakirodalmi adatok alapján a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az orvosok, kórházak, védve alkalmazottaikat és önmagukat, a félregyógyszerelés, orvosi műhiba esetek töredékét jelentik csak. Az ismertté vált műhibák döntő többségét a beteg vagy hozzátartozója jelenti, azonban a laikusok csak egészen nyilvánvaló esetben fordulnak ehhez az eszközhöz, mert mindenki tudja, hogy az egészségügyben a „kéz kezet mos” elv alapján rendkívül nehéz műhibákat utólag igazolni. Így a legtöbb halál és kezelés által okozott megbetegedés, egészségkárosodás rejtve marad, mert úgy tüntetik fel, mint az alapbetegség elkerülhetetlen rosszabbodását, vagy mint egy újabb kialakult betegséget. A beteg halálát pedig vagy betegségének, vagy életkorának lehet tulajdonítani. A halál okát megállapítani hivatott kórbonctani vizsgálatokat abban a kórházban végzik mindig, ahol a haláleset történt, s egy patológus sem akarja majd saját kollégáit feljelenteni, ellehetetlenítve további életét és munkáját. Leape vizsgálatai szerint a megállapított halálokok 35-40%-a téves. És jól tudjuk, hogy ha mondjuk helytálló is a halál oka, teszem azt szívinfarktus, az még semmit nem mond arról, hogy netán egy rosszul alkalmazott kezelés okozta-e. Ismeretes pl. hogy a Vioxx fájdalomcsillapító szedése során 50 000 ember halt meg infarktusban és sztrókban, ám ezt az egyes konkrét esetekben elég nehéz igazolni.
Úgy becsülhető, hogy a orvosi műhibák kb. 5%-ra derül fény, és akkor még nem beszéltünk arról, ami pl. antidepresszáns vagy a koleszterincsökkentők ügyében folyik: az ugyanis már nem műhiba, ha legalizálják a haszontalan, értelmetlen és ráadásul életveszélyes kezeléseket. Ilyenkor az orvost védi az, hogy a szakmai protokoll szerint járt el.
Jól tudjuk, hogy Magyarországon a feudális viszonyokkal jellemezhető egészségügy és orvos-beteg kapcsolat még inkább kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki is merjen panaszt tenni, igazát keresni, pláne bíróságra menni. Amikor a szülészek hálapénz tarifáját közzétevő webszájtot az adatvédelmi ombudsman törvénytelennek minősítette, akkor az állampolgárban joggal támad az az érzés, hogy még ha rokona bele is halt a kezelésbe, akkor is reménytelen dolog az igazát a bíróságokon keresni.
További probléma, írják a szerzők a tanulmányban, hogy a törzskönyvezés után, a piacra került gyógyszerrel le kell folytatni még egy biztonságossági vizsgálatot. Erre azért van szükség, mert a klinikai vizsgálatokban gyakran egészséges embereken, de legalábbis erősen szelektált betegmintán próbálják ki a gyógyszereket, amit aztán a napi praxisban mindenféle egyéb betegségben szenvedő és mindenféle egyéb gyógyszert szedő betegeken alkalmazzák. Valós körülmények közt azonban a veszélyek és mellékhatások sokkal drámaibbak. Az FDA jelentése szerint az 1976 és 1985 közt forgalomba hozott gyógyszerek 51.2%-ról derült ki kiterjedt alkalmazásuk során, hogy olyan súlyos mellékhatásokat eredményezhetnek, mint szívleállás, anafilaxiás sokk (súlyos allergiás roham), légzésleállás, vese és májleállás, súlyos vérképzési zavarok, születési defektusok, vakság, stb. (47). Olvasva ezt, ismét megerősödik bennem a meggyőződés, hogy a Tények-Tévhitek szájtra mindaddig szükség lesz, amíg a magyar egészségügyben balkáni színvonal uralkodik a betegek kockázatokról történő tájékoztatása terén. Magyarországon vidáman lehet életveszélyes gyógyszereket úgy hirdetni, mintha a kockázatnak még a halvány árnyéka sem lenne. Szándékozok a későbbiekben gyakran visszatérni egy-egy életveszélyes gyógyszer kockázatainak ismertetésére, ezt az antidepresszánsokról indított webszájtomon már megkezdtem. Itt csak megemlítem, hogy aki pl. Fosamax-ot szed abban a hiszemben, hogy csontjai ettől erősödnek, legjobb, ha magas összegre életbiztosítást köt.
A tanulmány a későbbiekben foglalkozik az indokolatlan császármetszések és méheltávolitások kérdésével. 1965-ben 4.5% volt a császármetszéses születések aránya, 1986-ban 24.1%. Azóta nyilván ez az arány tovább romlott. Az elemzések szerint az amerikai nők 1/3-nál távolítják el a méhet ilyen-olyan okokból. A kórházi fertőzések, amelyek gyakran halálosak, mert rezisztens törzsek tanyáznak a kórtermekben, 100 kórházi felvételből 5-6 beteget érint. 1995-ben 88 000-re becsülték a kórházi fertőzésekben meghaltak számát. Úgy tűnik, kórházba menni, akárcsak Semmelweis korában, életveszélyes.
De járóbetegnek sem életbiztosítás lenni. Egy 2000-ben született tanulmány szerint a járóbetegek félrekezelése 199 000 halálhoz vezet. Osszuk el harminccal, máris 6000 beteget gyászolhatunk. Drága az egészségügy? A járóbeteg ellátásban a félrekezelések az USA-ban 116 millió extra orvosi vizithez vezettek és 17 millió sürgősségi ellátást eredményeztek. Ossza el ezt is harminccal, hogy lássa, mibe kerül mindannyiunknak a trehány munka és az orvostudományi hamisítások. Mellesleg nemrég jelent meg egy amerikai vizsgálat, miszerint évente 7000 ember hal csak abba bele, hogy orvosa rondán írt, és a gyógyszerész rossz adagban, vagy rossz gyógyszert adott ki.
A szerzők írnak arról is, ami kimarad az ilyen statisztikákból. Az, mint említettem én is, amikor úgy alkalmaznak egy gyógyszert vagy orvosi beavatkozást, ahogy az elő van írva, csakhogy az eltagadott mellékhatások miatt további „engedélyezett” halálozások és károsodások történnek. Jól tudjuk, hogy pl. a milliárdokba kerülő mammográfiás mellrákszűrés statisztikai elemzések szerint nem ment életet, viszont a sugárterhelés fokozza a mellrák kockázatát. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne kéne szűrni, de ennek hatékonyabb módja az önvizsgálat. Hasonló a helyzet a paracetamollal. Mint 
korábban megírtam, pontosan lehet tudni, hogy Angliában évente 70 000 paracetamol mérgezés történik, és évente 300 és 3000 közötti számban meg is halnak tőle emberek, de ez is "legalizált halál": ismert súlyos mellékhatások ellenére is kisbabáknak is ezt ajánlják.
Az egészségügy drága az embereknek, drága a kormánynak. De ami drága nekünk, az jó üzlet másoknak.Ami nekünk sok kiadás, az másnak sok bevétel. A vizitdíj, és az egyre növekvő TB terhek egy olyan egészségügyet tart életben, amely egyben, az USA statisztikáiból kiindulva, valószínűsíthetően maga a vezető halálok. Nincs annál tragikusabb és kiszolgáltatottabb állapot, mint amikor az ember azok kezei által és azok kezei közt hal meg, akik arra volnának hivatottak, hogy meggyógyítsák. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy itt nem az egyes orvos felelősségéről van csupán szó, hanem egy rendszer torz működéséről, amelyet nem javíthat meg semmiféle egyéni becsületesség. Ha ugyanis hamisítottak az orvostudományi adatok, ha hamisítottak a gyógyszerhatástani vizsgálatok, akkor az orvos mindennapi működésébe –akár küzd ellene, akár nem- „gyárilag” be van építve a halálosztás.
Szendi Gábor 






"
Opál Sándor
A bioenergetika szerepe a különleges hadviselésben
Kevés olyan dolog van a világon, amellyel kapcsolatban az ókortól napjainkig annyi dezinformációt, elhallgatást és szándékos bagatellizálást lehet tapasztalni, mint amit napjainkban gyüjtõnévvel bioenergetikának neveznek. Az ugyanis olyan jelenségekkel és azok gyakorlati hasznosításával foglalkozik, amelyek katonai, hírszerzési, ipari, gyógyítási és sok más vonatkozásban kiemelkedõ jelentõségûek. A szerzõ egy kevésbé ismert témába nyújt betekintést.
 
Mottó: a tudományos megismerésnek és a vallásos hitnek nincsnek határai. Mindig akadnak azonban  olyanok, akik mindent megtesznek azért, hogy legyenek…
A szerzõ

A jelenlegi ismereteink szerint a bioenergia az élõ szervezet egyik terméke, amely nélkül nincs élet. Legfõbb jellemzõi közé tartozik a bioelektromosság, a biomágnesesség és az aura formájában megnyilvánuló sugárzóképesség. A gyógyászatban, a kriminalisztikában, az egyéni harcmûvészetekben, a hírszerzésben és a különleges hadviselésben való felhasználásának nyomai az írott történelem legrégebbi korszakaiban is megtalálhatók. Valószínûleg ez is közrejátszott abban, hogy a különbözõ nyelvekben mintegy százféle elnevezése, sõt számos szinonímája is létezik. Például szanszkrit eredetû szóval pránának, kínaiul c’inek, latinul vis vitalis-nak azaz életerõnek, angolul psichologic energy-nek (lelki energia) vagy röviden psi-energy-nek nevezik.
A hidegháború korszakában a bioenergetikával kapcsolatos tudományos kutatásokat a kommunista diktatúrákban katonai okból különösen fontos államtitokként kezelték. Ezért a volt szocialista országok lakosságának nagyobb része még napjainkban is keveset tud annak gyakorlati hasznosíthatóságáról. Sõt, ideológiai érvekkel (pl. kriptomarxista és szkepticista dogmákkal stb.) sokan még ma is igyekszenek lejáratni az azzal foglalkozókat. Vajon miért? A válasz nem mindenki számára kézenfekvõ. Szerintem azért, mert a bioenergetika katonai és egyéb szerepe az I. világháború óta folyamatosan növekszik. Ezért talán nem érdektelen, ha vázlatosan áttekintjük annak történetét és a legfontosabb fogalmi kérdéseit katonai szempontból (is).
A világ vezetõ országai beléptek az információs társadalmak korszakába. Ezzel egyidejûleg stratégiai jelentõségûvé vált az információs hadviselés. Többé senki sem lehet igazán biztos abban, hogy ki, mit, mikor és miért hallgat el, hamisít meg, magyaráz félre, vagy éppen hoz szándékosan a tudomásunkra.
 
Az elmúlt évezredek diktátorai ennek hatalmi lehetõségeit sajnos sokkal hamarabb ismerték fel, mint napjaink némely megtévesztett tudósa. Különösen fokozott szigorral jártak el azokkal szemben, akik engedélyek nélkül bioenergetikával foglalkoztak. Azért tették ezt, mert annak nemcsak a gyógyításban, hanem az élet sok más területén, fõként a különleges hadviselésben, valamint a hírszerzésben is óriási a szerepe. Az ókorban esetenként istenként, a középkorban boszorkányként, az újkorban pedig különleges feladatok megoldására alkalmas, de nehezen ellenõrízhetõ, ezért gyakran a szó szoros értelemben rabszolgaként tartott tikosszolgálati eszközként kezelték azokat az embereket, akik átlagon felüli bioenergetikai képességekkel rendelkeznek.
A történelmi tények azt mutatják, hogy leghamarabb az ókori keleti, fõként az óegyiptomi, a sumér, a kínai és a japán uralkodók ismerték fel a bioenergetikai parafenoménok katonai jelentõségét. Kínában és Japánban a katonai és hírszerzési felhasználásuk egészen a második világháború végéig a napi gyakorlat része volt. Az uralkodók nemcsak kémkedésre és különleges hadviselési feladatok megoldására, hanem még a stratégiai fontosságú döntéseikhez szükséges információk beszerzésére és ellenõrzésére is felhasználták õket. Ezt nemcsak és nem egyszerûen azért tették, hogy tudományos és katonai téren túljárhassanak az ellenségeik eszén, hanem mert egy-egy bioenergetikai parafenomén a korábban semmi mással nem pótolható különleges képességeivel egész hadseregeket pótolhatott. Ennek megértéséhez mindenekelõtt a következõket kell figyelembe venni. Napjainkban bioenergetikai parafenoménnek kell tekinteni minden olyan embert, aki az átlagosnál jóval nagyobb bioelektromos és biomágneses képességekkel rendelkezik, s ezen képességeit tudatosan és hatékonyan képes hasznosítani.
A bioelektromosság az élõ szervezetben termelõdõ bioenergia egyik megjelenési formája. Több vonatkozásban hasonlít az élettelen villamosenergiához, néhány vonatkozásban azonban döntõen különbözik is attól. Pl. az utóbbihoz hasonlóan mûszerekkel mérhetõ a feszültsége és az áramerõssége. Lényeges különbség azonban az, hogy a bioelektromosságot csak élõ szervezet képes elõállítani, s ez egyben az egyik legfontosabb életjelenség. A szervezet halálakor – ellentétben a villamos energiával feltölthetõ élettelen tágyakkal – a bioelektromosság az adott szervezetben végleg és visszafordíthatatlanul megszûnik. A tudomány az emberen kívül több olyan élõlényt ismer, amely jelentõs mértékû bioelektromosságot képes spontán vagy szándékos módon az áldozatára bocsátani. Ilyen pl. a Földközi-tengerben, valamint az Indiai- és az Atlanti-óceánban élõ, s átlag 1,5 m hosszúra megnövõ márványos zsibbasztórája (latinul Torpedo marmorata). Ez a támadásakor vagy a menekülésekor akár 1000–1200 V feszültségû áramütést is lead az ellenfelére. Az orvostudomány története számos olyan régi és mai embert tart számon, akit a hétköznapi életben ún. bioenergetikai parafenoménnak szoktak nevezni. A 20. sz. elsõ felétõl az USA-ban és más országokban megrendezett játékos vetélkedõk alapján ismert pl., hogy az ilyen emberek esetenként több millió (!) V feszültségû  de békés szándék esetén áramerõsség nélküli  bioelektromosságot is képesek a testükben gerjeszteni. Az angol köznyelvben ezeket a személyeket elektromos embereknek szokták nevezni.


A biomágnesesség szintén az élõ szervezet által termelt bioenergia egyik jellemzõje. Több vonatkozásban hasonlít a természetes, valamint az elektromágneses jelenséghez. Pl. az elõbbiekhez hasonlóan mûszerekkel is mérhetõ a vonzási és taszítási erõssége, valamint a pozitív és negatív töltésû polaritása. Több tekintetben azonban lényegesen különbözik is azoktól. A fõ különbségek a következõk:
a) A biomágnesesség elõállításához sem technikai eszközre, sem a térerõ elektromos modulációjára nincs szükség. Azt az élõ szervezetben zajló biokémiai folyamatok hozzák létre. Ezért a biomágnesesség a bioelektromossághoz hasonlóan az egyik legfontosabb életjelenség.
b) Ez a fajta mágnesesség nemcsak vasat, hanem bármilyen alapanyagú tárgyat (pl. mûanyagot, élõ és élettelen fadarabot, papírt, embert stb.) képes vonzani vagy taszítani. Az erõssége megfelelõ gyakorlással tudatosan is fejleszthetõ. Sõt, az erõs biomágneses képességgel rendelkezõ ember aurájában vagy tõle kisebb-nagyobb távolságban befolyásolhatja a térerõ teslában mérhetõ mértékét is. Mi több, a biomágnesesség testi érintés nélkül, lézersugárszerûen koncentrált formában is (!) átvihetõ más emberekre. Egyéni hasznosítására kisebb-nagyobb mértékben bármely egészséges ember megtanítható.
A tudomány eddig csak az embernél tudott kimutatni olyan mértékû biomágnesességet, amely szemmel láthatóan és mûszerekkel is mérhetõ módon képes élõ vagy élettelen dolgokkal kapcsolatban akár a hagyományos elektromágneses, akár biomágneses jelenségeket elõidézni. Ez arra utal, hogy a növelhetõségében jelentõs része van az emberi tudatnak és a genetikai adottságoknak. A bioenergetikában, fõként az elektronikus eszközök szinte észrevétlen megbénításában különösen fontos szerepe van a térerõ modulálására való képességnek. Az orvostudomány története évszázadok óta számos olyan esetet jegyzett már fel, amelyeknél a bioenergetikai parafenoménoknak nevezett emberek akár önmagukat, akár másokat a szó szoros értelmében megbénították a túl erõs biomágnesességgel. Ez a fajta bénulás azonban –  leszámítva az esetleges ijedtséget – csak szándékos támadás esetén veszélyes a megbénítottra, mert általában nem tartalmaz áramerõsséget. Szándékosság esetén azonban az áramerõssége elérheti a 10–20 ampert és az 5–10 tesla mértékû térerõ-modulációt. Az utóbbinál 10–100 méteres sugarú körben kisebb-nagyobb tárgyakat forgószélszerûen elsodró mágneses vihar keletkezhet. Régen ezt boszorkányharagnak nevezték. Az áramerõsség nélküli bénítás viszont általában néhány percen belül önmagától, spontán módon megszûnik, ha a támadó megszünteti a túl erõs bioenergiai kisugárzást, vagy kb. 10 m-tõl 2000 m-ig terjedõ távolságra eltávolodik a megbénított élõlénytõl.
A tapasztalatok szerint a távolság mértéke egyenesen arányos a bénító biomágnesességet kisugárzó egyén bioenergetikai töltöttségi állapotával, valamint a vonatkozó egyéb képességeivel. A nem harcászati célú bénítás spontán megszünése vagy megszüntetése után azonban még a rendkívül legyengült állapotban levõ ember vagy állat is testileg új erõre kap. Ezért a biomágnesességnek különösen fontos szerepe van pl. a bénulásos betegségeknél jelentkezõ merevgörcsös és általában a bioenergia-hiányos állapotok megszüntetésében, valamint a harctéri és az ûrhajózási katonai orvoslásban.
A rendkívüli biomágnesességû emberek számára  ugyanúgy, mint pl. az átlagon felüli bioelektromossággal rendelkezõknek,  számos országban idõnként nyilvános versenyeket rendeznek. E tekintetben a más emberek testére biomágnesességgel rátapasztott súlyok  többször és mindig saját maga által megdöntött Guinness-rekordját 2002-ben a magyar Harasztosi László bioenergetikus érte el. Hatodik világcsúcsa alkalmával Magyarország akkori legerõsebb emberének, Fekete Lászlónak a mellkasára súlyemelésre használt fémtárcsákat tapasztott fel, amelyek összsúlya 56,64 kg volt.


A közhiedelemmel ellentétben a bioelektromos és biomágneses képesség mértéke lényegesen nem (ismétlem: nem) függ az adott egyén testi méreteitõl. Az orvostudomány és a hadviselés története ugyancsak sok olyan esetet ismer, amikor a különleges genetikai adottságú csecsemõ a testébõl kisugárzott több millió (!) V feszültségû bioelektromossággal halálra sújtott embereket.
Mindezt figyelembe véve könnyen belátható, hogy a bioenergetikai parafenoménok katonai és egyéb célú felhasználásának jelentõsége miért növekszik korunkban. Jelenleg fõként a következõ területeken nõ a szerepük.
1. Pszi-sebészet, azaz a koncentrált bioenergiával való mûtétek végrehajtása. Pl. daganatok, ciszták, vérömlenyek hagyományos sebészi mûtét nélküli eltávolítása. Ennek – ismétlem – elsõsorban a harctéri katonai orvoslásban és az ûrhajózásban növekszik a jelentõsége.
2. Különleges hadviselés. Pl. elektronikai berendezések és az ilyenek által vezérelt erõmûvek elleni bioelektromos és biomágneses diverziók, továbbá számítógépes adatbázisok érintés nélküli megsemmisítése, valamint koncentrált bioenergiai kisugárzással, más néven pszi-sugárral végrehajtott gyújtogatások, rombolások stb.
3. Információs és lélektani hadviselés. Pl. egyéni és kollektív pszichózisok, látomások elõidézése biomágneses kisugárzással.
4. Hírszerzési és elhárítási információszerzés bioenergetikai módszerekkel. Pl. emberek kikérdezése a mély hipnózishoz hasonló állapot elõidézésével. Ezt olyan módon érik el, hogy a bioenergetikai parafenomén biomágneses kisugárzással blokkolja az áldozat agyának az önkontrollhoz szükséges biomágneses hullámhosszát. (Az ilyen állapotot az ufológiában „eltérítésnek” nevezik.) Vagyis az áldozat nemcsak kikérdezhetõvé válik, hanem a felébresztése után sem fog emlékezni arra, hogy mi történt vele az „eltérítés” alatt.
5. Ökológiai bioinformatika. Pl. bioenergetikai kommunikáció magasabb rendû növényekkel, állatokkal és mindazok közremûködésével. Ez úgy történik, hogy az auralátó vagy az aurát fotózó, filmezõ ember szinte morzézni tud az élõlények aurájának irritálásával. (Az aurafotózást a szovjet-orosz S. D. Kirlián-házaspár már 1939-ben feltalálta, nálunk az említett dezinformációs okok miatt azonban sokan még mindig nem tudnak a létezésérõl sem, vagy a Holdra szállást tagadókhoz hasonlóan makacsul kételkednek abban.) Az auralátó és -fotózó mindezt azért teheti, mert a magasabb rendû növények és állatok a számukra létfontosságú ingereket az aurájuk, azaz a testükbõl kisugárzó energiamezõk révén azonnal továbbítják a fajtársaiknak. A bioinformatika jelenlegi állása szerint az ember, illetve a hírszerzõ a fák aurájával való „morzézással” viszonylag gyorsan tud információt eljuttatni a föld minden olyan olyan pontjára, ahol az adott fa fajtársa megtalálható. Ezért már a hidegháború elsõ éveitõl kezdve a nagyhatalmak legtitkosabb katonai létesítményei körül meghatározott sugarú körzetben a valóságoshoz megtévesztésig hasonló mûanyagkészítményekkel pótolják az élõ növényzetet.


6. Parameteorológiai cselekmények. Pl. esõcsinálás, szélviharok gerjesztése stb. a bioenergetikai parafenomének térerõmoduláló és egyéb képességeinek felhasználásával.
7. Geológiai radiesztézia, amely a bioenergetika egyik ágazata. Pl. olaj- és aranylelõhelyek, továbbá álcázott radioaktív-berendezések felkutatására használják.
8. Különleges tûzszerészi és mûszaki feladatok megoldása. Pl. aknák felrobbantása és tárgyak mozgatása bioenergiai kisugárzással elõidézett, úgynevezett telekinézissel.
9. Kozmikus és válsághelyzeti bioinformatika. Pl. üzenetek küldése és fogadása szintén a bioenegiai kisugárzáson alapuló telepatikus vagy ökológiai bioinformatikai úton. Az amerikai ûrhajósok Holdra szállása idején pl. Edgar Michell ûrhajós tartotta a földi ûrközponttal a telepatikus összeköttetést. Ez a fajta összeköttetés semmilyen módon nem hallgatható le és nem korlátozható.
Az 1990-es években megszûnt szocialista országokban minden ilyen jellegû ismeretet a legmagasabb szintû titkosítási fokozattal kezeltek. Már magát azt a tényt is a dezinformáció dzsungelével vették körül, hogy a szovjet katonai és politikai titkosszolgálatok bioenergetikai parafenoménokat foglalkoztattak, és úgynevezett paratudományi kutatásokat folytattak. Az ilyen kisérleteket, valamint a bioenergetikai különleges hadviselési és hírszerzési akciókat a titkosszolgálatok alkalmazásában álló akadémikusok, továbbá más, hasonlóan magasan képzett tudósok irányították. Közéjük tartoztak pl. a következõk:
Vladimir Bekhterëv (ejtése: Vladimir Behterjov) (*1857–†1927) neuropatológiával foglalkozó akadémikus, a következõ két tudós és sok más munkatársuk lángelméjû tanára, I. P. Pavlov (*1849–†1936) világhírû fiziológus egykori munkatársa. A kutatásait háziállatokkal folytatott telepatikus kísérletekkel kezdte. Az ezen a téren elért sikerei nyomán 1922-ben kinevezték a Leningrádi Egyetem Agykutató Intézetének igazgatójává. Ettõl kezdve haláláig számos, szigorúan titkos parapszichológiai és bioenergetikai kísérletet irányított. Elsõsorban az emberi agy rejtett ellenõrzési lehetõségeit kutatta.
K. I. Platonov matematikus és pszichológusprofesszor, az említett kísérletek és akciók egyik legrejtélyesebb és legjobban álcázott vezetõje, e cikk írójának (is) egyik tanára. Õ a rejtett és álcázott hipnotikus befolyásolás igazi nagymesterei közé tartozott. A bioenergetikai képességei révén a másodperc tört része alatt tudott minden ép elméjû embert mély hipnózisba vinni. (Az elmebetegeket azért nem, mert azoknak nem szabályos az EEG-vel mérhetõ bioelektromos és biomágneses agyi mûködése.) Az elsõ ilyen nyilvános kísérletét 1924-ben, a szovjet pszichoneurológusok kongresszusán, a kísérleti személy tudta nélkül mutatta be. Ez akkora sikert aratott, hogy a pártbürokraták és a szovjet titkosszolgálati vezetõk felfigyeltek rá. Egyebek közt ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hamarosan szigorúan titkos kutatóintézeteket létesítettek, amelyekben 1924–26-ban megkezdõdtek és a Szovjetunió összeomlásáig (1995) folytatódtak a kifejezetten katonai és hírszerzési célú parapszichológiai és bioenergetikai kutatások, amelyeknek szigorúan titkos vezényléssel, tehát akaratom ellenére magam is egyik alanya voltam.
Leonid I. Vasiljev (*1891–†1966) leningrádi pszichiáter professzor, a nagy távolságú telepatikus és bioenergetikai kapcsolatok megszállott kutatója. 1926-tól haláláig több ezer ilyen kísérletet szervezett és vezetett.1 Többek közt neki is köszönhetõ, hogy a szovjet hírszerzés parafenoménjai már az 1920-as évek második felében 20–25 jellel tudtak nagy biztonsággal telepatikus úton információt cserélni bármekkora távolságról. Ha belegondolunk, hogy pl. a héber ábécé 22 betûbõl áll, akkor érthetõvé válik, hogy ilyen telepatikus távközléssel gyakorlatilag bármilyen témáról rendkívül fontos és részletes üzenetek továbbíthatók akkor is, ha minden technikai összeköttetés megszakad.


A Szovjetunió összeomlásakor már mintegy 120 paratudományi kutatóintézet mûködött, amelyek túlnyomó többségét az úgynevezett számozott, tehát semmilyen más néven nem említett és semmilyen publikált térképen nem szereplõ, szigorúan titkos településeken s többnyire atombiztos földalatti bunkerekben rendeztek be. (A nyugati sajtó azért nevezte el ezeket a településeket számozott városoknak, mert a hollétüket csak a volt szovjet politikai hírszerzõ szolgálat, a KGB és a katonai hírszerzés, a GRU központjában õrzött egy-egy térképen tartották nyilván, amelyeken számok jelölték a helyüket.)
Mindezt figyelembe véve ne csodálkozzunk, hogy noha máshol már az általános iskolában is tanítanak paratudományi alapismereteket, s a nyugati világban nincs olyan titkosszolgálat, amelynek ne lenne parapszichológiai és bioenergetikai részlege, addig a volt szocialista országokban mûködõ kriptomarxista körök továbbra is igyekeznek minden lehetséges módon kétségbe vonni, lejáratni és kigúnyolni mindent, ami az általuk megengedhetõnek tartott tudományos körökön és módszereken túlmutat. Ha rájuk hallgatnánk, akkor még ma is gyertyával és nem villannyal világítanánk a lakásokban. Ne feledjük, hogy egészen a 19. század végéig az akkori titkosszolgálatok a maiak csúcstechnikai kutatásaihoz hasonlóan szigorúan titkosan kezelték a villamos energiával kapcsolatos kísérleteket. Pedig annak elemi elõállítási módjai (pl. az ebonit rúd dörzsölésével való dörzselektromosság, az elektromos rája és az ún. elektromos emberek) már az ókorban is ismertek voltak. A középkorban az ilyen jellegû kísérletei miatt még egy pápának is le kellett mondania.
Tehát nem minden képtelenség, amirõl azt terjesztik, de vannak emberek, akik képtelenek belátni, hogy mások esetleg olyasmire is képesek, amire õk nem. Pl. a különleges hadviselési, ún. paraharcosok pusztán bioenergetikai módszerekkel pillanatok alatt elhamvaszthatnak embereket, állatokat vagy éghetetlennek tartott tárgyakat – anélkül, hogy azokhoz hozzáérnének vagy gyúlékony anyagot vennének igénybe.2 Ezért szerintem a tudományos, az ideológiai és a világnézeti autizmus sokkal veszélyesebb lehet, mint maga az az elmebetegség, amirõl azokat elnevezték. A felsorolt autizmusok ugyanis évezeredekkel vethetik vissza egy-egy nemzet, vagy akár az egész emberiség fejlõdését. Jobb lenne, ha az ilyen jellegû,  gyakran az ellenséges titkosszolgálatok hátsó szándékaira emlékeztetõ  vitákat manapság nem a bulvársajtóban és nem az adott témában analfabétának számító emberek gerjesztenék és folytatnák le, hanem az arra hivatott tudományos és más szakmai körökben dolgozó szakértõk.  "
 

 GMO ALJASSÁGOK

Kép

 
Gőzerővel működik a GMO maffia. A génmódosított organizmusok  - növények és állatok, baktériumok, stb.  -  termelése és termeltetése óriási üzlet ma már a világban. Hatalmas pénzeket fektettek bele ezért a súlyos károsító hatásokról írni, beszélni manapság már tilos. Aki ellenszegül úgy járhat mint Pusztai Árpád kutató. A még nem teljesen behódolt országokat   - mint amilyen hazánk is -  erős nyomás alatt tartják (USA, EU országok részéről), hogy beszennyezzenek minket is. Erőltetik a GMO-kukorica, burgonya, szója, stb. termesztését, hogy mielőbb lekerüljünk a tiszta országok térképéről. Ugyanis ha mégis kiderül majd a GMO káros hatása, komoly gazdasági hátrányt jelent a beszennyeződött országok számára. Piacaikat elveszíthetik, az ár lecsökken mert senkinek sem kell(ene) a káros hatású GMO termék.  És ahol egyszer már pl GMO kukoricát, termesztettek ott többé nem lehet tiszta kukoricát termelni mert a módosított génállomány már mindenhol jelen van a környezetben(mezőn).  A tiszta országok termékei viszont jócskán felértékelődnének.  Ezért fontos, hogy Magyarországon soha senki ne termesszen/tenyésszen GMO élőlényt!! Maradjon tiszta az ország!!   És ne csodálkozzunk ha pl. olyan focistákról, kajakosokról hallunk akik hirtelen szívleállás következtében haltak meg sportolás közben.  Az importált élelmiszerekben ugyanis rengeteg GMO anyag van (pl szója, kukorica, burgonya) .A fejlődő szervezetek számára (gyerekek) különösen veszélyes.
De ez még nem minden. A GMO termékeket igen könnyen népirtásra is lehet használni.  Az emberiség létszámát 6500 millióról-ról 225millióra (kb. 3,5% -rs) akarják csökkenteni. Az alábbi írásokból sokminden kiderül...   
 
Kép

 

 

Fontos írás. A végén az elgondolkoztató ős-kísérlet! 

 

Pusztai Árpád

Gondolatok a génmódosított élelmiszerek kapcsán kialakult vitáról

 
Magyarországon, mint a világ más országaiban is, heves viták dúlnak a génmódositás hivei és ellenzői között. Nem csak a napi sajtóban, televizióban, ujságokban de tudományos szaklapokban is vitacikkek és más publicisztikai irások jelennek meg a génmódositás mellett és ellen. Igy a Magyar Biokémiai Egyesület tájékoztatójában, a Biokémiában, 1999 juniusi számával beinditott egy tudományos vita sorozatot a géntechnológia szerepéről, s ebbe később a Magyar Tudományos Akadémia lapja, a Magyar Tudomány is bekapcsolódott. Elkerülhetetlenül e vita egy jelentős részét a Rowett Research Institute-ban 1995 és 1998 között a génmódositott (GM) burgonyával végzett élelmiszertudományos vizsgálataink, s ezek eredményeinek a jelentősége és vélt hibái képezték és képezik még most is. Noha a történtek közismertek és mejelentek nyomtatásban is(1,2),a cikk végéhez hozzáillesztettem egy rövid históriai epilogust. Akit érdekel hogy mi történt elolvashatja, de egyszerüen figyelmen kivül is hagyható.    

Ezt a gondolatfuttatást nem annak szántam, hogy részletekbe menve, pontrol pontra aláhuzzam a különböző tollakból származó tudományos érveket, következtetéseket és gondolatokat amelyekkel megegyezem vagy hogy megcáfoljam azokat amelyeket hibásnak tartok ebben a vitasorozatban. A legtöbb téves adatot és nézetet már különben is kijavitották azok a kedves tudóstársaim (
3-5) akik vették maguknak a fáradtságot, elolvasták és analizálták a GM burgonyával végzett munkánk adatait amiket a Lancetben publikáltunk (6) vagy amiket a Rowett intézet igazgatója, jogainkat semmibe véve és minden ellenkezésem dacára, az interneten publikált. Legfeljebb csak azokra a tárgyi tévedésekre kell rámutatnom itt melyek elkerülték a figyelmüket vagy nem tartoznak bele szervesen a gondolatmenetükbe. Számomra a legfontosabb ebben a cikkben néhány gondolatot felvetése amit a vitával és a vitában résztvevőkkel kapcsolatban fontosnak vélek és amit döntőnek tartok a génmódositás jelentőségének és jövőjének megitélésében.
 

A vita:

 
Az egyik legfontosabb és állandóan visszatérő reakció a génmódositás mellett kardoskodó tudósok irásaiban, a már paranoia határát súroló panaszkodás a média ellen. Nem teljesen érthető érveik szerint valamilyen összeesküvés történt és történik folyamatosan a génmódositott élelmiszerek ellen az ujságokban és a televizióban. A csúcspontot ebben egy márciusi angol TV program, "The Rise and Fall of GM" jelentette amiben a program szerkesztői szerint a génmódositás "bukásának" és az e miatt bekövetkező százmilliók éhezésének az előidézői a zöldek és a média torzitásai továbbá a telthasú nyugati intelligencia elzárkózása ettöl a potenciálisan világmegváltó technológiától voltak. Kétségtelenül a különböző zöld NGO-ok sosem titkolták, hogy ellenzik a GM technológia bevezetését és ez ellen minden eszközzel küzdeni fognak ahogy ezen jogukat a demokratikus államrend biztositja számukra. De a beállitás, hogy a zöldek ennyi hatalommal rendelkeznének, már majdnem nevetséges tulzás. A multinacionális biotechnológiai vállalatok szervezettsége és pénzmilliói mellett a zöldek még labdába sem rughatnak. Például a Monsanto cég egy millió angol fontot szánt 1998-ban az angliai hirdetési kampányuk finanszirozására. Az eredmény siralmas volt mert a kampány végén a GM technologia ellenzőinek a száma jelentősen megnött nemhogy csökkent volna. A többi biotechnológiai vállalat is vádolta a Monsantot hogy túl aggressziv és nem odavaló érveket használtak fel kampányukban, és igy nem a média volt a felelős a kampány bukásért. Az Edinburghban 2000 februárjában tartott OECD konferencia egyik érdekes észrevétele is az volt, hogy az angol (és más európai országok) publikumának GM élelmiszerek elleni reakciója nem a média, a zöldek vagy "maverick" tudósok bűne hanem a sajátjuk. Ők maguk, a biotechnológiai vállalatok és tudósaik a felelősek "a rossz sajtójukért". Nem lehet csodálkozni az emberek elutasitó magatartásán mert a biotechnológiai vállalatok PR (public relation) gurui első hozzáállásukban nem magyaráztak semmit, csak elintézték a közönség tájékoztatását egy frázissal. Ennek a lényege az volt, hogy mindenki legyen nyugodt mert a GM élelmiszereket vagy a vállalatok maguk vagy pedig az FDA (az Egyesült Államok Food and Drug Administration hivatala) részletesen és minden más élelmiszernél tökéletesebben megvizsgálta és abszolut biztonságosnak találta. Ezt az önelégült, leereszkedő és egyáltalán nem igaz hozzállást a BSE-ből (marha kergekór) éppen hogy kikecmergő angol publikum ugy fogadta mint amikor a bikát vörös posztóval ingerlik. Természetesen a média is megérezte ezt a hangulatot, s miután a sajtó ujságot akar eladni, ők is rátettek egy lapáttal. De ha ez nem segitette volna elő a példányszám emelkedést az ujságok már régen el is felejtették volna hogy GM élelmiszerek egyáltalán léteznek. A sajtó érdeklődése különben is rövidéltű. Két nap, esetleg két hét körülbelül behatárolja érdeklődésüket. Ezzel szemben most már majdnem két éve napirenden van a GM élelmiszerek ügye, s ez azt mutatja, hogy valahol a biotechnológiai vállalatok hibát vétettek és ezt vagy nem hajlandók vagy nem tudják elismerni és kijavitani. Jenes Barnabás és Halász Gergely irásukban (7) hiába utalnak naivan arra, hogy a sajtónak a feladata a helyes tájékoztatás. A sajtó fő feladatának azt tekinti, hogy fennmaradását biztositsa a minél nagyobb példányszám eladásával. A jó tudományos meggyőzésen alapuló helyes tájékoztatás a biotechnológiai vállalatok feladata lenne, s ezt nem lehet átruházni senkire sem.
 

A vita résztvevői:

 
A következő alapgondolat a génmódositási technológia tudós proponenseinek a szerepéhez kapcsolódik. Ők azzal vádolják azokat a tudósokat akik ellenzik a GM élelmiszerek bevezetését vagy akárcsak megkérdőjelezik a génmódositás tudományos alapjait, hogy modern ludditák, mert meg akarják állitani a tudomány fejlődését. Venetiáner Pál akadémikus odáig megy el a Magyar Tudományban megjelent cikkében (8), igaz megkérdőjelezve ezt a cimében, hogy a "Géntechnológia-ellenesség - tudományellenesség?" Elemzése szerint ezek a nagyon heterogén táborhoz tartozó emberek, akik ellenzik a géntechnológiát, visszaélnek a tudományos érvelés látszatával és különböző logikai és dialektikai hibákat követnek el. Ezzel szemben, fejti ki a továbbiakban, az igazi tudományos közösségen belül nincs komoly ellentét a géntechnológia egészének a megitélésében. Ilyen és ehhez hasonló érvekkel próbálják a génmódositás mellett sikra szálló tudósok kiszoritani a legális tudomány köréből azokat a tudós kutatókat akik fenntartással fogadják ezt az uj technológiát illetve akik a génmódositás modszereinek kiszámithatlansága miatt nem is fogadják el, hogy a génmódositás mikéntjét lehet-e egyáltalán technológiának nevezni. Röviden a GM hivői szerint csak ők az igazi tudósok és mindenki más nem az. Ezen felfogásukat széles körben "ex katedra" hirdetik anélkül, hogy egy pillanatra is elgondolkoznának azon, hogy az ilyen szélsőséges és önelégültséggel teli nézetek milyen reakciót kelthetnek a társadalom zömében akik csak annyit látnak az egészből hogy, lám-lám a tudósok ismét marakodnak. Mint a rossz pap aki vizet prédikál és mégis bort iszik, a tudományos érvelés meggyőző erejéről prédikáló GM hivő tudósok az exkommunikáció bunkóját pörgetik a GM-ben nemhivő eretnekekkel szemben.

A GM párti tudósok állandóan csepülik a napi sajtót mert ezek, mint állitják, szenzációhajhászásuk miatt mindent meghamisítanak. Kétségtelenül ebben van valami igazság. Sajnos a Biokémiában és a Magyar Tudományban megjelent cikkek jó példáját adják annak is, hogy a tárgyi tévedések, félremagyarázások, túlzások és rosszindulatú és kiragadott idézetek használata nem csak a zúg-sajtónak a privilégiuma. Vegyük példaként Dudits Dénes akadémikus cikkét a Biokémiában (
9). Az ember azt gondolhatná, és joggal, hogy egy elismert és magas poziciójú tudós mikor véleményt nyilvánit egy ilyen fontosságú és a szakmájába vágó problémával kapcsolatban, előzőleg részletesen elolvassa a művet amit kritizálni akar, ha lehetséges meghallgatja a szerző előadását, kielemzi az adatokat és felméri az azokból eredő következtetések helyességét és utána elmondja a véleményét. Ezzel szemben mi történt? A Biokémiában irott cikkében ugyan hivatkozott a Rowett Kutatóintézet honlapjában leközölt adatainkra, de miután ezek elolvasására nyilván nem tudott elég időt szakitani, adataink többségét félreidézte. Csak egy pár nyilvánvaló példát ragadok ki. Nem inditottam el semmiféle kampányt sem a GM élelmiszerek ellen sem mellettük. Egy TV program 150 másodpercében a nem tesztelt, de már közforgalomban lévő GM élelmiszerek esetleges veszélyességével kapcsolatos aggályaimról beszéltem az angol publikumnak és ezt teljesen jogosan tettem miután a Rowett intézetben folyó kisérleteket az angol adófizetők finanszirozták és hasonló, a biotechnológiai vállalatoktól független, kisérletsorozat nem létezett és még ma sem létezik. Dudits akadémikus szerint én figyelmen kivűl hagytam, hogy ezek a "korai fázisban félbeszakadt kisérletek"?"egyetlen láncszemet jelenthetnek egy közel évtizedes fejlesztési folyamatban". Sajnos cikkében idézett irodalmi hivatkozásai ezt nem erősitették meg pedig magam részéről szivessen vettem volna ha ennek a láncszemnek legalább egyik-másik kimagasló példáját közölte volna, mert tudomásom szerint ezt az évtizedes fejlesztési folyamatot csak egy nem-független (Monsanto tudósok irta) cikk jelzi.
Nem teljesen világos hogy mi a jelentősége annak, hogy a két gumóminta "postán" érkezett a Rowett-be (valóságban zsákszámra teherautóval). Gondolom Szegeden, a Dudits akadémikus intézetének a kutatói is kollaborálnak más területen dolgozó kutatókkal mert mindent egyedül senki sem képes véghezvinni. Sajnos, nem láttam a GM tesztelési adataikat a tudományos irodalomban, s igy nem győződhettem meg módszereikről és eredményeikről. Tudomásom szerint még a biotechnológiai ipar is egyedülálló fontosságunak tekintette a három nagy intézetet magában foglaló és általam koordinált kollaborációs munkát amiben a GM technológia majd minden fontos környezeti, egézségügyi és fejlődéstani következményét kritikusan megvizsgáltuk a GM burgonyát használván modelként. A hóvirág lektin gént a Rowett-ben végzett előzetes kisérletsorozataink alapján és a mi közreműködésünkkel vitték át a burgonyába egy olyan módszerrel amit kivitelező kutatóink a Monsanto laboratóriumában fejlesztettek ki a nyolcvanas évek végén és amivel a szomaklonális variabilitást minimumra lehetett csökkenteni. Nem teljesen világos az sem, hogy Dudits akadémikus minek alapján jelentette ki oly nagy biztonsággal, hogy a toxikus glükoalkaloidszint nem került meghatározásra? Csak ugy mellékesen jegyzem meg, hogy az alkaloid szint mindig alacsonyabb volt a transzformált vonalakban mint a nem- transzformáltakban, s igy a GM burgonya etetése során talált kedvezőtlen hatásokért ezeket nem lehetett felelőssé tenni.
A logikai bakugrást sem fedezte fel Dudits akadémikus mikor a mi két póstán érkezett gumómintánkról ir. Nem jutott az eszébe, hogy ezek esetleg annak a folyamatnak az eredményei amiről ő is ir mikor a több száz transzformáns szelektálását emliti hogy a nem kivánt vonalakat elvethessék, s a további munkát azokkal a kivánt genotipusokkal folytathassák amik a gént stabilan kifejezik. Az igazság az, hogy a két GM burgonya vonal pontosan egy ilyen szelekciónak volt az eredménye. Ezt a két "mintát" éveken keresztül növesztették Rothamstead-ben (IACR, Dél-anglia) nagyméretű "field-trial"-okban, készen arra, hogy forgalomba hozhassák a megfelelő engedélyeztetés után.
A részletekben ugyszintén komoly tudóshoz nem illő pontatlansággal sokat tévedett. Igy például a kontroll burgonyához a kisérletekben nem 1200 hanem csak 30 microgram hóvirág lektint adtunk per gram táphoz. Nem 20 percig hanem 60 percig főztük a burgonyát és nem 110 C fokon hanem a viz normális forráspontján, 100 C fokon. A lektin a főzés után nem nyomokban maradt vissza hanem az eredeti mennyiség 20%-ában. A kisérletekben nem 12 patkányt használtunk hanem csoportonként 6-ot. Igy például az első két kisérlet mindegyikében 42-öt. Egyetlen kisérletben sem használtunk 12 patkányt és igy nem tudom, hogy honnan szedte ezt az adatot. Sem a TV programban sem máshol nem hivatkoztam a karfiol mozaik virusból származó promoterre mint a fő gyanusitottra, ez a következtetés nem tőlem származik. Igaz, hogy a Lancet cikkünk világosan utal arra a lehetőségre, hogy vagy a vektor befolyására vagy pedig a bevitt gén ki nem számitható hatására változások állhattak be a burgonya saját génjeinek a müködésében, de ennek a pontos megállapitása további munkát igényelne és ezt a géntechnológiát féltő tudománypolitikusok nem engedték. Dudits akadémikus nyilvánvalóan nem érti a különbséget, amit az angol fogyasztóközönség kiválóan érzett, hogy a Rowett-ben a biotechnológiai vállalatoktól függetlenül folytatott kutatómunka és a biotechnológiai vállalatok tudósainak kutatása között a lényeges különbség az volt, hogy nekünk nem fűződött semmi érdekünk ahhoz, hogy a GM burgonyáink különböznek-e a konvencionális burgonyától vagy sem. A mi munkánk hitele 40 év tapasztalain és 280 nemzetközi tudományos folyóiratokban közült cikken alapult és ami a legfontosabb, mi nem csak függetlenek voltunk hanem az angol publikum is annak látott bennünket.
Dudits akadémikus jól ismeri mindazokat a problémákat és hiányosságokat amik, állitásával ellentétben, jelenleg nem teszik lehetővé, hogy egy adott gén müködését befolyásolni és korlátozni tudjuk. A forgalomban lévő GM növények döntő többsége a karfiol mozaik virus promoterével készült, mert a levél-specifikus promoterek hatásfokát a biotechnológiai cégek túl alacsonynak tartják és igy kutatásukra kevés pénzt szenteltek. Remélhetőleg további kutatások majd ezt is lehetővé fogják tenni.
Cikke végén Dudits akadémikus ismét hivatkozik a GM technológia egyik mumusára, tudniillik hogy a mi befejezetlen és hibás kisérleteinket alapul véve a média annyira megfélemliti a gazdákat és a vásárlókat hogy azok nem fognak szabadon dönteni a GM termékek mellett. Ha ez az érv nem lenne annyira patetikusan túlzó még talán hizelgőnek is vélhetném.
Sajnos Dudits akadémikus nincs egyedül kisérleteink félremagyarázásában. Venetiáner Pál akadémikus is azzal érvel, hogy senkinek sincs oka azt feltételezni, hogy a Royal Society és más neves testületek tudósai ne lennének pártatlanok mikor a GM technológia érdemeit hirdetik vagy éppenséggel a mi GM burgonyával végzett kisérleteinket támadják. Sajnos, miután ezek a tudósok nem szeretik a nyilvánosságot és kritikájukat név nélkül közölték, az egyszerű emberben olyan gondolatok is támadhatnak, hogy esetleg ezeknek a tudósoknak valami takarnivalójuk van. Az angol publikum is érezte a különbséget a Royal Society kritikusai és az eredményeink mellett kiálló 24 nemzetközileg elismert kutató között akik mind aláirták memorandumukat és nem bújtak névtelenségük mögé. Közben adataink egy részét a Lancet leközölte és igy mindenki tanulmányozhatta a kisérleti protokollunkat és eredményeinket. De ez sem zavarta a Royal Society (London) jelenlegi elnökét mikor az ujságoknak adott interjujában elvetette az eredményeink valósságát, mert mint mondta, a kontroll kisérletekben a használt fehérjekoncentráció nem volt azonos a teszt csoportéval. Ezzel szemben a cikkben világosan le volt irva, hogy a kisérleteinkben használt tápok mindegyikében a fehérje koncentráció és az energiatartalom azonos volt, s igy szinte elképzelhetetlen számomra, hogy lehetett ezt félreérteni és félremagyarázni. De hát a nem szakember ujságirónak ezt könnyen be lehetett magyarázni és igy meg is jelent az ujságokban és elhangzott a BBC TV adásában. Azóta is mindenki ezt a kijelentést idézi ami nem a média tulzása hanem egy közismert és nagy tekintélynek örvendő tudós ferditése. Egy más példában a Rothamstead (ahol a burgonyánkat növesztették) igazgatója (a Lancet cikkünk egyik referee-je) ugy nyilatkozott az ujságiróknak, hogy kisérleteink nem voltak jók mert mi a kisérlet közben megváltoztattuk a tápot amit a különböző csoportoknak adtunk a kisérlet elején ("changing horses midstream"). Ismét ezt a valótlanságot (legjobb esetben esetleg ferditésnek tekinthető kijelentést) nem a média találta ki hanem egy magas poziciójú tudóstól származott.

Mindezek a példák csak azt irták le, hogy noha megegyezem Dudits akadémikus zárómondatának gondolatával , hogy "a rossz termékek idejekorán történő kiszűrése (és) a közvélemény korrekt tájékoztatása elvezethet majd oda, hogy ez a nemesitési módszer alapja lesz a környezetbarát, minőségközpontú agrártermelésnek", ugy érzem hogy ezt a GM hivő tudósok az idö többségében csak frázisként használják. Mondanivalójuk és hozzáállásuk lényege az kellene legyen hogy konstruktivan előre nézzenek és arról beszéljenek hogy miképpen tudnánk előrelépni és magunk mögött hagyni ezt a meglehetősen steril vitát és a más véleményt valló kutató tudósok leszólását. Sajnos ehhez azt kellene bevallani, hogy nincs minden rendben a génmódositással és rá kellene venni a biotechnológiai vállalatok felelős vezetőit, hogy jelentős profitjuk egy részét szánják rá a GM bevezetéséből eredő egézségügyi és környezetvédelmi problémák kutatására. Venetiáner Pál ellenében állithatom, hogy a molekuláris biológusok nagy részét leszámitva, az orvostudomány és a táplálkozástan szakértői, továbbá fiziológusok és biokémikusok egy nem jelentéktelen hányada velem együtt, nem osztja a GM pártiak azon véleményét, hogy a biotechnológiai ipar jelenlegi termékei nem jelenthetnek veszélyt az emberiség számára. Ugy érzem, hogy ezek az agnosztikus tudósok inkább állnak a tudomány biztos talaján mikor azt proponálják, hogy nézzük meg vajjon a GM élelmiszerek tényleg azonosak-e a nem-GM párjukkal vagy sem, állitsunk fel módszereket annak a vizsgálatára hogy vajjon rövid- és hosszútávú etetés során lesznek-e szervi és növekedésbeli elváltozások fiatal állatokban és hogy immun- és endokrin rendszerük fejlődése zavartalan lesz-e vagy sem. Elvégre nagy professzoraink éveken át sulykolták belénk fiatal egyetemi hallgatókba a tudományos módszerek lényegét, amit röviden igy lehetne összefoglalni, hogy semmit se fogadjunk el kritikátlanul. Miért van az, hogy ebből a génmódositás módszere és termékei mindig kivételek? Miért kellene felfüggesztenünk kritikai érzékünket mihelyst a GM technológiáról van szó?
 

A jövő:

 
Meggyőződésem, hogy a tudományos racionalitás végül is felül fog kerekedni és tudósokhoz illően, hagyományaink szerint és társadalmi felelősségünk teljes tudatában elkezdjük azt a munkát amit már 20 évvel ezelött el kellett volna kezdenünk. Tovább kell fejleszteni és uj módszereket felállitani a génmódositásra, hogy a jelenlegi, nem biztonságos technológiát egy precizebb és veszélytelenebb technológiával hellyetesitsük. Lépéseket kell tennünk abba az irányba is, hogy megértsük a gének müködésének szabályozását, gátlását és a gének kifejezésnek elősegitését.
Nem felel meg a valóságnak az amit a GM biotechnológiai vállalatok próbálnak elhitetni velünk, hogy nincsenek megfelelő módszerek a GM élelmiszerek biológiai tesztelésére. Tény, hogy klasszikus toxikologiai vizsgálatokat nehéz, bár nem lehetetlen, élelmiszereken végrehajtani. Az ilyen tipusú vizsgálatokra különben is főleg akkor lenne szükség ha, valamilyen oknál fogva, valamilyen toxin génjét használnák fel a transzformációra. Ettől eltekintve, normális körülmények között toxinok megjelenésére főleg csak akkor számitunk ha a nem-transzformált növény vagy annak valamilyen része maga is tartalmazott, esetleg csak nyomokban is, valamilyen toxint. A legjobb példa erre burgonya glükoalkaloidjai amik főleg a levélben fordulnak elő magas koncentrációban, de a zöldülő burgonyagumóban is jelen vannak. Pontosan e miatt határoztuk meg a glükoalkaloid szintet a két GM burgonya vonalunkban, hogy kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a génbevitel megváltoztatta a glükoalkaloid szintet a gumóban.
A toxikológiai vizsgálatoknál általánosabb jelentőségű és potenciálisan szélesebb körű az alkalmazása azoknak a fiatal állatokon elvégzett rövid- és hosszabbtávú etetési kisérleteknek amiket a GM burgonya mintáinkkal végeztünk. Ezek összekapcsolhatók metabolikus vizsgálatokkal és az immun rendszerben és a hormon háztartásban beálló lehetséges változások vizsgálatával. Ilyen tipusú kisérletek mindennaposak az állati táplálkozástan és takarmányozás terén és igy metodikájuk kölcsön vehető, legalább is mint kiindulópont uj metodikák fejlesztésére. Az állati táplálkozástanban különben is mielött megváltoztatnák az állati tápok összetételét és uj fehérjeforrásokat és tápanyagokat vezetnének be, ezek hatását majd minden esetben szigoruan megvizsgálják patkányokon vagy más laboratóriumi állatokon végzett etetési elő-kisérletekben és az eredményeket nemzetközi táplálkozástani folyóiratokban közlik. Több százra tehető az ilyen cikkeknek a száma és laboratóriumunkból is legalább 40 ilyen cikk jelent meg az utóbbi 20 évben. Igy aztán előfordulhatott az a paradox helyzet hogy az állatokkal etetett tápokat sokkal részletesebben és tudományosabban tesztelik mint az élelmiszereket, legyenek azok konvencionális vagy GM élelmiszerek.
Több izben tettem és publikáltam javaslatot egy lehetséges és kivihető GM tesztelési program beinditására. Utoljára Edinburghban, a 2000 február végén tartott OECD konferencián tartott előadásomban részleteztem javaslatom. Miután ennek a szövegét a honlapomon részletesen leirtam (
http://www.freenetpages.co.uk/hp/a.pusztai) itt csak nagy vonalakban vázolom fel.
A tesztelési program több lépést tartalmaz:
 
  1. Kémiai összetétel vizsgálat. Az első lépésben a kiválasztott transzformált vonalat (vonalakat) szigorúan párositva a nem-transzformált szülő vonallal egymás mellett és azonos körülmények között ujra növesztjük és az ezekből vett számos mintát kémiai analizisnek vetjük alá. Makro és mikro komponenseket és a növény ismert biológiailag aktiv összetevőit meghatározva megállapitjuk, hogy a transzformáció okozott-e lényegbevágó, statisztikailag szignifikáns összetételbeli különbséget a transzformált és a szülői vonalak között.
  2. GM növényből izoláljuk a bevitt génproduktumot és megvizsgáljuk hogy vajjon azonos-e az eredeti géntermékkel. Ezt nemcsak kémiai hanem biológiai módszerekkel is megvizsgáljuk. Igy például megmérjük laboratóriumi patkányok bélrendszerében (ELISA, stb) hogy van-e különbség a két génproduktum "in vivo" stabilitása között vagy sem. Ezt semmiféle "in vitro" teszt nem helyettesitheti. Ugyszintén meg kell határoznunk azt is, hogy az eredeti és a GM génterméknek mi a hatása a bélrendszer sejtjeire és hogy ezek, vagy más vektor komponensek miképpen befolyásolják a bél sejteknek a metabolizmusát és strukturáját.
  3. Rövid- és hosszútávú etetési kisérletek. Azonos fehérje és energia tartalmú szemi-szintetikus tápokat etetünk fiatal, gyorsan növő állatokkal szigorú "pair-feeding" rezsimben. A tápok között az a főkülönbség, hogy mig a GM táp a GM növényt tartalmazza addig a kontroll patkánycsoport tápja egy ugyanolyan mennyiségű nem-transzformált vonalat. Egy második kontroll ugyszintén kötelező. Ebben a csoportban az első kontrollhoz hasonlóan a nem-transzformált növényen alapuló tápot etetjük, de hozzákeverjük ("spiking") az izolált gén terméket ugyanolyan arányban, ahogy azt a transzformált növény tartalmazza. Ez a kontroll arra adna felvilágositást, hogy a vektornak, illetve a génmanipulációs technológiának van-e valamilyen hatása. A GM és a szülővonalakat mind nyersen mind hőkezelés után is teszteljük. A kisérletek végén összehasonlitjuk a különböző tápokkal etetett állatok növekedését, szerveik fejlődését, és ellenőrizzük az immun- és endokrin -rendszerük működését megfelelő tesztekkel és statisztikai módszerekkel.
  4. A kisérleteket szükségszerüen ki kell terjesztenünk mind him és nőstény patkányokra, mert ezek különbözőképpen reagálhatnak. Ami még fontosabb, ezeket a kisérleteket a GM illetve nem-GM tápok etetésével több generáción át is el kell végeznünk, hogy megállapitsuk vajjon a génmódositás hatással van-e a szaporosodásra és az egymás után következő generációk fejlődésére és egészségére.
    5. Ha a rövid és főleg a hosszutávú etetési és egyéb állatkisérletek eredményei elfogadhatóak és nem indikálnak elfogadhatatlan egézségügyi veszélyeket, a következő lépésben a GM élelmiszerek hatását meg kell vizsgálnunk humán önkénteseken végzett klinikai kisérletekben. Ezeket a gyógyszerek teszteléséhez hasonlóan több fokozatban kell végrehajtani jól kidolgozott kétszeresen vak ("double-blind") placebo-kontrollált módszerekkel.
  5.  
Noha még egy ilyen vagy ehhez hasonló kisérlet sorozat végén sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a GM élelmiszernek vannak-e hosszutávú káros hatásai az emberiségre, de elindíthatnának bennünket egy olyan irányba ahol kizárhatnánk egyes káros hatásokat. Meggyőződésem szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a jelenlegi technológiával (karfiol mozaik virus promotert és antibiotikum rezisztencia gént tartalmazó vektor, stb) előállított és forgalomban lévő első generációs GM élelmiszerek potenciálisan veszélyesek és igy forgalmazásukat legalább őt évre fel kellene függeszteni. Ez idő alatt alá kellene vetni őket egy fenntihez hasonló vagy azzal azonos tesztelési programnak és csak akkor engedni újra forgalomba hozásukat ha ezek a tesztek nem indikálnak az egézségre (és környezetre) elfogadhatatlan káros hatásokat. Nagyon fontos követelmény az, hogy ezeket a vizsgálatokat nem a biotechnológiai vállalatok kutatói hanem tőlük független tudósok végezzék és az eredményeiket utána nemzetközileg elismert folyóiratokban közöljék a szokásos "peer review" után. Hogy az eredmények még szélesebb körben is ismertek legyenek, a folyóirat megjelenése után az eredményeket az interneten is közölni kell és az elfogadást megelőző génbizottságok munkája is nyílt legyen mint azt az OECD Konferencia is proklamálta: az egész folyamat legyen nyitott, áttekinthető és átfogó ("open, transparent and inclusive"). Ha mindezen kritériumnak eleget tettünk biztos vagyok abban, hogy a biotechnológiai ipar és a GM hivő tudósoknak sem lesz okuk panaszkodni a média túlzásaira, a zöldek ellenkezéseire és szkeptikus tudóstársakra mert polgártársaink és a fogyasztó közönség lesz annyira érett hogy ne utasitson el egy olyan technológiát ami a saját és az emberiség érdekét szolgálja.
 

Történeti epilógus:

 
Egy 1998 augusztusi angol TV program 150 másodpercében elmondtam a nézőknek, hogy a patkányokon GM burgonyával végzett etetési kisérleteink eredményei azt jelezték, hogy agénmódositásnak lehetnek káros következményei is. Miután a fiatal patkányoknövekedésében és egyes szerveik fejlődésében zavarok keletkeztek és az immunrendszerük stimulálhatósága lecsökkent mikor GM burgonyán alapuló táplálékkal etettük őket, eredményeink óvatosságra kell hogy intsenek. Ezeknek az eredményeknek különösen nagy volt a fontosságuk mert bár azt a GM burgonyát amivel mi kisérleteztünk még nem hozták forgalomba, de a TV program sugárzásának idején az angol közönség már majdnem két éve fogyasztotta a GM szójából és GM kukoricából készitett élelmiszereket amiket kibocsájtásuk előtt nem vetettek alá a miénkhez hasonló biológiai tesztnek. Igy a biotechnológiai vállalatok az angol fogyasztókat használták mint kísérleti nyulakat ami véleményem szerint megengedhetetlen. A TV interjút az igazgatóm hozzájárulásával adtam és, egyességünk szerint, minden kísérleti adat nélkül. Még a transzgént sem neveztem meg. Két napon át az igazgatóm az égig dicsérte munkánkat és eredményeinket. A Rowett és ő előnyösen kiaknázta a helyzetet, mert még a TV program adása előtt átvette tőlem a mediával való kapcsolat tartását . Sajnos az igazgatóm a munkánk részleteivel nem volt tisztában, s így a számtalan TV és rádió riportban és "press release"-ben sok téves adatra hivatkozott. Ezeket később, miután politikai és egyébb okok miatt ellenem fordult, felhasználta tudományos hitelem rontására. Ezt annál is inkább tehette mert kihasználván intézeti pozicióját felfüggesztette munkámat és elhallgattatott. Ennek az lett a következménye, hogy engedélye nélkül nem beszélhettem és így nem cáfolhattam meg akármit is mondott. Ez az állapot hét hónapig tartott és ez az egyik fő oka a majdnem teljes tudományos konfuziónak. Végül is a brit parlamenti alsóházi "Science and Technology Committee" megelégelte a média és a tudományos körökben előállt zavaros állapotokat és, mint a legföbb jogi hatalom az országban, feloldotta a szerződési kötelezettségemből eredő rámkényszeritett hallgatást. Ugyanakkor a parlamenti bizottság felkért, hogy írott beadványban és szóban is előadjam a történteket és vizsgálataink eredményeit Ez volt az a pont amikor a Rowett igazgatója úgy döntött, hogy véleményemet figyelmen kívül hagyva, a génmódosítási munkánkról a birtokukban lévő bizalmas jelentéseimet felteszi az intézet honlapjára, de facto publikálván eredményeinket. Ezeket a bizalmas munkariportjainkat használta fel, ismét a megkérdezésünk nélkül, a Royal Society és egyébb bizottságok munkánk birálatára. Ettől a ponttól kezdve megindulhatott a tudományos vita a biotechnológia hívei és azon tudósok között akik ugy vélték, hogy a tudományos módszer és a tudósok felelőssége megköveteli, hogy a génmódosítást olyan szigorú vizsgálatoknak vessék alá mint azt jelentősége és potenciálisan káros hatása megköveteli. Ennek a vitának a módszerei és történései sajnos nem növelték a tusósok hírnevét ami a jelenlegi felmérések szerint majdnem egy szinten áll a meglehetősen alacsonyan taksált politikusok és média képviselőivel.


Irodalomjegyzék
(
1) Pusztai, Á. (2000) Academic freedom: Is it dying out? The Ecologist, 30, 26-29.
(
2) Pusztai, Á. (2000) GM Foods - Dr Pusztai speaks. Laboratory News, February issue.
(
3) Sajgó, M. (1999) Biotechnológia: a szellem már kivül, de megvan-e még a palack? (Kisért Asylomar) Biokémia, 23, 38-40.
(
4) Baintner, K. (1999) A genetikai módositás és a félremódositott tájékoztatás - Válasz Dudits Dénesnek. Biokémia, 23, 64-67.
(
5) Darvas, B. (1999) Nézőpontok, ha különböznek (Homage to Árpád Pusztai). Biokémia, 23, 99-102.
(
6) Ewen, S.W.B., Pusztai, A. (1999) Effects of diets containing genetically modified potatoes expressing Galanthus nivalis lectin on rat small intestine. The Lancet, 354, 1353-1354.
(
7) Jenes, B., Halász, G. (2000) A veszélyes géntechnika? Biokémia, 24, ???
(
8) Venetiáner, P. (1999) Géntechnológia-ellenesség - tudományellenesség? Magyar Tudomány 1999. 10 szám, 1170-1176.
(
9) Dudits, D. (1999) A géntechnológia szerepvállalása a növénynemesitésben: a Pusztai botrány üzenete. Biokémia, 23, 41-43.
 
 
Kép 
 
 
A génmódosított Amflora burgonya:
 Európában ezt (és egy kukoricafajt) már
 lehet termelni.    Katasztrófális jövő.
 
 
 
 
 
 
Hogyan tették tönkre Argentína virágzó mezőgazdaságát és hogyan döntötték nyomorba a lakosságát a GMO-multik és más aljasságok.  
Intő jelek Magyariország számára:
 
A pusztítás vetőmagvai
F. William Engdahl: Lehet-e béke egy génmanipulált élelemmel teli világban?
(Kan es in einer Welt mit 'Gen-Food' Frieden geben?) Az alábbi cikk a szerző könyvének előfutáraként jelent meg, melynek címe:
A pusztítás vetőmagvai. A genocídium geopolitikája.
"Az erkölcs bátorsága" (Mut zur Ethik)(1) XIII. kongresszusán, melyet az idén tartottak Feldkirchben, William F.Engdahl, publicista és író bemutatta a legújabb könyvét. Ennek címe: "A pusztítás vetőmagvai. A genocídium geopolitikája". (Horvátországban már a bestseller lista első helyén áll; rövidesen megjelenik német és angol nyelven.) A génkezelt élelem és a béke közötti összefüggésről tartott riasztó beszámolója fontos hozzájárulás volt a kongresszus idei témájához: "Mi kell ahhoz, hogy békésebb legyen a világ?" A végkövetkeztetése: Nem lesz béke, ha nem sikerül tényleges érvényt szerezni a genocídiumra vonatkozó nemzetközi törvénynek.
A cím, amelyet választottam, némelyek számára talán különösnek tűnik. De biztosíthatom önöket, hogy az minden csak éppen nem különös. Tekintettel arra, ami ma a genetikailag módosított organizmusoknak (élő szervezeteknek) - rövidítve GMO-nak nevezik őket - az egész emberi táplálkozási láncban való tömeges elterjesztése miatt kockán forog, egy előre beprogramozott hadiállapottal számolhatunk, amennyiben nem cselekszünk gyorsan, és nemváltoztatunk a helyzeten. Szeretném az új könyvem (Seeds of Destruction: The Geopolitics of Geneocide; - Die Saat der Zerstörung: Die Geopolitik des Genozids; - A pusztítás vetőmagjai. A genocídium geopolitikája) néhány
vonatkozásával megvilágítani, hogy ezen mit értsünk.Ha a mércét a nürnbergi perekhez igazítjuk, akkor a génkezelt gabonaféléknek és a GMO-élelemnek az egész
világon való elterjesztését az "emberiség elleni bűntettek" közé sorolhatjuk, és oda is kell sorolnunk. Mindaddig,amíg ennek a problémakörnek az igazi természetét tudomásul nem vesszük, semmiféle béke nem lehetséges, a legkevésbé pedig egy igazságos béke minden nép számára.Ebben az összefüggésben a leglényegesebb a genocídiumnak (a népirtásnak) a kérdése. Idézek az Egyesült Nemzetek 1948-as, "a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről" szóló egyezményéből. Ennek II. cikke meghatározza a népirtás fogalmát: "A jelen egyezmény népirtáson a következı cselekmények valamelyikének,valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával valóelkövetését érti:
a) a csoport tagjainak megölése;
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
c) a csoportra olyan életfeltételek szándékos ráerőszakolása, amelyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
d) olyan intézkedések elrendelése, amelyek a csoporton belüli születések meggátolására irányulnak."
A III. cikk így szól: "Büntetendık a következő cselekmények:
a) a népirtás;
b) a népirtás elkövetésére irányuló összeesküvés; (...)
e) a népirtásban való bűnrészesség."
A IV. cikk pedig: "Büntetendők mindazok a személyek, akik népirtást vagy a III. cikkben felsorolt más cselekményt elkövetnek, függetlenül attól, hogy ezek államvezetők, közhivatalnokok vagy magánszemélyek."(2)
A génmanipulált szervezetek felhasználásával kapcsolatos három esettel szeretném szemléltetni, miért kell követelnünk a genocídiumra vonatkozó nemzetközi törvények betartását. Pert kell indítanunk olyan kormányok,tudományos kutatók és magánvállalkozók ellen, amelyek részt vesznek a GMO-mezıgazdaságnak a lakosságunkra tukmálásában. Az első példa az iraki GMO-gabonára vonatkozik. Ezután feltárom, hogyan rohanták le Argentínát GMO-növényekkel, végül egy kis San Diego-i biotechnológia-céggel foglalkozom. Irak megkapja az amerikai "demokrácia magját"
"Mi azért vagyunk Irakban, hogy elvessük a demokrácia magvait, hogy az ott gyarapodjon, és elterjedjen azönkényuralmi rendszerek egész területén." (George W. Bush) Amikor George Bush a "demokrácia magvainak" elvetésérıl beszélt, csak kevesen gondoltak arra, hogy ı ezen aMonsanto vetőmagját értette. Irak amerikai megszállását követıen, 2003 májusában, Paul Bremer III., Henry Kissinger hajdani munkatársa, az Ideiglenes Koalíciós Hatóság (Coalition Provisional Authority - CPA) igazgatója lett. Bremer felügyeletet gyakorolt az ország egész területén, és mindig jelentést tett Donald Rumsfeldnek. 2004 áprilisában Bremer 100 új, hosszú távon kötelezı érvényő törvényt bocsátott ki, hogy Irakot ellenőrzés alatt tartsa.
Az Egyesült Államok által elrendelt törvények - vagy ahogy nevezték őket: rendeletek - azt voltak hivatva biztosítani, hogy Irak újjáépített gazdasága a "szabad piac" kedvenc amerikai modelljének új kiadása legyen. "A terv az, hogy belőle egy teljesen szabad piacot csináljunk" mondta a USAID-nál (US Agency for International Developement - az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala) Irak Újjáépítése Irodájának egyik szóvivője.
 
A 81. számú rendelet
 
Bremer rendeleteinek egyike a 81. számú: "A szabadalmakra, az ipari formatervezésre, a titkos információkra, az integrált áramkörökre és a növényfajtákra vonatkozó törvény".
E rendelet bizonyos növényfajtákra vonatkozó szabadalmak birtokosainak, hatalmas külföldi multinacionális cégeknek, húsz évre kizárólagos jogot adott arra, hogy vetőmagvaikat az iraki mezıgazdaságban használják. A védett növényfajták genetikailag módosított élő szervezetek (GMO) voltak.Az irakiak már 8000 évvel Krisztus elıtt foglalkoztak mezıgazdasággal, és csaknem minden búzafajt és búzafajtát létrehoztak, melyeket ma a földön termesztenek. Egy olyan rendszerben dolgoztak, amelyben a vetőmagot megőrizték, abból vetettek, és az idők folyamán természetes ellenállóképes-séggel bíró hibrideket nyertek. A 81-es rendelet értelmében ma mindez gyakorlatilag törvénytelen. Az irakiak ezekből az értékes természetesvetőmagfajtákból sok esztendő óta mintákat őriztek egy Abu Graibban levő vetőmag-bankban. Az Egyesült Államok megszállása idején ez a rendkívül értékes vetőmag-bank eltünt.
Az Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) 81. számú rendelete Irak jövőbeni táplálását globális multinacionális magáncégekre bízta. A 81-es rendelet részleteit Paul Bremernek a Monsanto-konszern írta meg, amely a világ egyik vezető GMO-vetőmag- és GMO-gabona-szállítója. Nincs vetőmag a vetéshez. A háborút követően az iraki parasztok arra kényszerültek, hogy vetőmagért az állami mezőgazdasági
minisztériumhoz forduljanak. A 81-es rendelet állítólagos célja az volt, hogy "jóminıségő vetőmagot biztosítson Irak számára és támogassa az ország belépését a WTO-ba" (a Kereskedelmi Világszervezetbe). Hogy mi a "jó minőség", azt a megszálló hatóság határozta meg. Mihelyt a 81-es rendeletet kibocsátották, a USAID megkezdte
több ezer tonna Amerikából származó "igazoltan kiváló minıségő búzavetőmag" szállítását, amelyet szubvencionáltak, és a mezőgazdasági minisztérium eleinte csaknem ingyen osztotta ki a kétségbeesett iraki parasztoknak. A USAID független tudósoktól megtagadta az engedélyt annak a megvizsgálására, hogy vajon nem
GMO-vetımagról van-e szó.
A 81-es rendelet célja egy új iraki vetőmagpiac létesítése volt, ahol a nemzetközi konszernek az ő - génmódosított - vetőmagjaikat eladhatják, és amelyet a földművelők minden idényben ismételten meg kellett vásároljanak. A régi iraki törvények tiltották, hogy biológiai nyersanyagok magántulajdonban legyenek. Az új, az Egyesült Államok által kikényszerített szabványtörvény a vetőmagokra vonatkozó monopóliumok jogának rendszerét vezette be.
 
"Adjatok nekik főtt tésztát, hadd egyenek!"
 
Irak számára hatféle búzavetőmagot kellett előállítani. Ezek közül a parasztok három olyat kell használjanak, melyek terméséből csak tésztát lehet készíteni. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok segítségével 2004 után Irakban termesztett a búzának az 50%-át exportra szánták, mert a tészta az iraki táplálkozási szokásoktól idegen étel.
Amikor 2004 tavaszán a 81. számú rendeletet Bremer Ideiglenes Hatósága kihirdette, a fiatal radikális pap, Moqtada al Sadr hívei tiltakoztak az al Hawza című lapnak az amerikai katonai rendőrség által történt betiltása ellen. Az Ideiglenes Hatóság azzal vádolta a lapot, hogy "hamis cikkeket" közölt, amelyek "erőszakos cselekmények valódi veszélyét" idézhetik fel. A példaként idézett cikk állítása szerint Bremer "politikája arra irányul, hogy éhezni hagyja az iraki népet, így az embereket a mindennapi kenyerük gondja foglalja le, és ne legyen alkalmuk politikai és egyéni szabadságukat követelni".
 
"Don't cry for me, Argentina"(3)
 
Egyetlen ország mezıgazdasága sem élt meg olyan radikális átalakítást, mint Argentínáé.A hetvenes években Argentínának figyelemreméltó életszínvonala volt. Mezőgazdasági rendszere sokoldalú volt,produktív, és főleg kis családi vállalkozásokból álltAkkoriban az argentin marhahús olyan jó minıségű volt, hogyversenyre kelt a texasival. A gazdagon termő földeken a farmok oly nagy többlettermést értek el, hogy az jóval meghaladta a hazai élelmiszer-szükség-letet. A mezıgazdaság nem igényelt állami támogatást, a farmerek adósságai pedig elenyészőek voltak. Mindez megváltozott a 80-as évek adósságválsága következtében.1989-ben Carlos Menem elnökkel, idısb George Bush elnök és David Rockefeller közeli barátjával, az ország gazdasági tönkretételének újabb fázisághoz érkezett, amelynek lefolyásához hasonlót John Perkins írt le igen szemléletesen "Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai" címő könyvében. Azzal az indokkal, hogy az adósság megfizetéséhez szükség van a GMO-szójabab-kivitelre, Menem Argentína mezőgaz-daságát egy exportot szolgáló új monokultúrává alakította.1991-ben Argentína titkos kísérleti területté változott, ahol géntechnikailag átalakított növények mezőgazdasági termelésben való hasznosítható-ságát vizsgálták. Menem egy Biotechnológiai Tanácsadó Bizottságot hozott létre,hogy felülvigyázza a génkezelt kukorica-, napraforgó-, gyapot-, búza- és főleg szójababfajták szántóföldi kikísérletezésére szóló licencek kiadását. Arról, hogy ezek a GMO-növények vajon biztonságosak-e, sem a kormány, sem pedig a bizottság nem kezdeményezett nyilvános vitát. Egyébként génkezelt növényeket addig seholnem termesztettek ilyen mennyiségben.
A Biotechnológia-Bizottság találkozói titkosak voltak, kutatási eredményeiket soha nem hozták nyilvánosságra. Külföldi transznacionális GMO-konszernek megbízásából tevékenykedtek. Nem meglepő, hogy a bizottság tagjait végül a Monsanto, a Syngenta és a Dow AgroSciences alkalmazta. 1996-ban Menem licencet adott a St. Louis-i
(Missouri) Monsanto konszernnek, amely a génmanipulált szójababnak, ennek a világ mezőgazdasága számára stratégiailag fontos takarmánynak a legnagyobb előállítója.
Miután a GMO-szójabab-vetımagot 1996-ban bevezették az argentin mezőgazdaságba, nagy külföldi cégek, mint a Cargill, a külföldi biztosító társaságok és konszernek, például a Seabord Corp. megkezdték az ettől kezdve (dollárban kifezezett értékben) potom áron kapható argentin termıföld tömeges felvásárlását. Argentína földjét a
vetőmag óriási ipari termelőhelyévé alakították át.
A gazdasági válság következtében a bankok a legjobb termőföldek hektárjainak millióit bocsátották árverésre. Az egyedüli vásárlók, amelyek dollárt tudtak befektetni, külföldi társaságok vagy magánszemélyek voltak. A kisbirtokosoknak filléreket ajánlottak fel a földjükért; ha visszautasították, gyakran megfélemlítéssel vagy karhatalommal űzték el őket. 2001-ben az Adeco Agropecuria nevő argentínai vagyonkezelő társasága (holding
company) révén Soros György New York-i milliárdos, hedgefond-spekuláns volt a legnagyobb földbirtokos Argentínában.
A profit növelése céljából kansasi mintára úgy készítettek elő hatalmas földterületeket, hogy az óriási mezőgazdasági gépeket a nap mind a huszonnégy órájában üzemeltetni tudják. A berendezést gyakran GPSműholdak (GPS - Global Positioning System = Globális Helymeghatározó Rendszer) segítségével távirányították úgy, hogy a földművesnek egyetlen egyszer sem kellett a traktort vezetnie. A termelő családi gazdaságok alapján működő hajdani mezőgazdasági rendszert visszavetették egy újfeudális állapotba, melyben egy maroknyilatifundista stílusú, nagyhatalmú, reakciós, gazdag nagybirtokos uralkodik.
A génkezeltszója-forradalom tíz év alatt teljesen átalakította Argentínában a mezıgazdaságot. A 70-es években a szójabab semmilyen lényeges szerepet nem játszott az országban. 2004-ben, Monsanto nyolc ottani éve után, több mint 14 millió hektáron termesztették a génkezelt szójababot. Hatalmas gépekkel irtották ki az erdőket. A mezőgazdasági sokféleség a legrövidebb időn belül egy monokultúrának adta át a helyét. Több mint egy évszázadon át az argentin szántóföldek, mindenekelőtt a pampák, kiterjedt kukorica- és búzatáblákból álltak, közöttük zöld legelőkkel, amelyeken marhacsordák legeltek. A talaj minıségének megőrzéseérdekében a földművesek vetésforgót alkalmaztak, a gabonatermesztés után hagyták, hogy a föld füvet hajtson a marhák számára. A szójababtermesztéssel az ország egy monokultú-rává változott, és mivel a szójabab fontos tápanyagokat von ki a talajból, a növények mind több műtrágyát igényelnek Monsantótól. A nagy hús- és tejtermelő gulyákat, amelyek évtizedeken át szabadon kóboroltak a legelőkön, most az Egyesült Államokban szokásos módon, szűk tömegtakarmányozott parcellákon karámokban tartják, hogy több helyet teremtsenek a jövedelmezőbb szójabab számára. Walter Pengue argentin agrárökológus, a génkezelt szójabab hatásainak szakértıje, a várható
helyzetrıl ezt mondta: "Ha ezt így folytatjuk, ez a föld talán már ötven év múlva egyáltalán semmit nem fog teremni."
A szójabab már 2004-ben az összes argentínai megművelt területeknek csaknem a felét, azaz 48%-át foglalta el, és ennek 97%-a Monsanto-féle génmanipulált szójabab volt. A tejtermelő szarvasmarhát tenyésztők száma 1988 és 2003 között a felére csökkent. Először történt, hogy tejet kellett importálni - meglehetősen magas áron Uruguayból. Mivel a szójababtermesztés százezreket űzött el a földjükről, a szegénység és a hiányos táplálkozás gyorsan terjedt.Argentína 1970-ben még a világ legmagasabb életszínvonalú országai közé tartozott. Akkor a lakosságnak mintegy
öt százaléka élt a szegénységi szint alatt. A szegények aránya 1998-ban elérte a 30%-ot, 2001-ben pedig már 51 % volt. Az Argentínában régebben teljesen ismeretlen alultápláltság a becslések szerint 2003-ban a 37 milliós összlakosságnak már 11-17%-át érintette. Az államháztartás hiányaiból eredı mélyreható nemzetgazdasági válságok
közepette az argentinoknak be kellett látniuk, hogy többé nem képesek a megélhetésüket - úgy, mint régebben - egy kis földdarabon biztosítani. Az ország földjét óriási szójatáblák borítják, amelyek az élethez szükséges gabonafélék termesztését megakadályozzák.
A feudális nagybirtokosok tevékenységüket az erdők tömeges letarolásával kezdték, hogy a tömegméretű szójatermelés számára helyet biztosítsanak. A földművelő közösségekkel egyszer csak közölték, hogy a földjük már valaki másnak a tulajdona. Ha vonakodtak önként távozni, fegyveres csoportok elrabolták a marháikat, felgyújtották
a gabonájukat, és még további erőszakoskodással fenyegették meg őket. Néhány esztendő alatt több mint 300 000 (háromszázezer) kisbirtokost és farmert űztek el a földjéről.
Miután a GMO-szójabab-forradalom tönkretette a hagyományos mezőgazdasági termelést, az argentinok drámai változást tapasztaltak a hozzáférhető élelmiszerek terén. Az új szójabab-monokultúra révén a 2002-es gazdasági válság a lakosságot már reménytelenül kiszolgáltatott helyzetben találta. Mind többen éheztek az országban. A
kormány az élelmiszerhiány miatt felkelésektől tartott, és a Monsanto, valamint az óriási szójabab-felvásárlók, mint a Cargill, a Nestlé és a Kraft Foods a "segítségére siettek" ebben a helyzetben. Noha a szójababot állati takarmányként termesztették, az éhezőknek jótékonykodva szójából készült ételeket osztottak, hogy elımozdítsák a nagyobb szójababfogyasztást.
Vidéken a szójabab-monokultúra következményei még szörnyőbbek voltak. A hagyományos földművelő közösségeket az óriási új szójababültetvények közelében súlyosan érintette a glifozátnak, a Monsanto Roundup Ready néven használt gyomirtó szerének repülıgépről való szórása. A Lom Senes-i földműveseknek, akik ott a saját
szükségletükre különbözı zöldségeket termesztettek, egész termése elpusztult, miután a szomszédos területeket Roundup Readyvel bepermetezték. Ez a szer minden növényt megöl, kivéve a különleges, génmanipulált Monsantonövényeket,
amelyek "gyomirtószer-rezisztensek".
Egy 2003-ban készült tanulmány kimutatta, hogy a permetezés hatása nem korlátozó-dik a termések elpusztítására. Az ott élőknek megdöglöttek a tyúkjaik, és más állataik is károsodtak, különösképp a lovak. A kiszórt gyomirtószer az embereknél súlyos rosszullétet, hasmenést, hányást és bőrkisebesedést okoz. Egyes jelentések GMO-szójaföldek közelében fejlődési rendellenességekkel született állatokról szólnak. Torzul fejlődött banánról és édesburgonyáról,hirtelen elpusztult halakkal teli tavakról is hallani. Földműves családok jelentik, hogy gyermekeik testén a közeli szójaföldek permetezése után különös foltokat találnak.
 
Egy spermaölő kukoricával teli üvegház
 
Egy Epicyte nevő kis biotechnológiai magáncég 2001 szeptemberében San Diegóban sajtókonferenciát tartott. Az Epicyte bejelentette, hogy sikeresen kifejlesztettek egy újabb GMO-gabonát - a fogamzásgátló kukoricát. Ehhez egy ritka sajátossággal, az immunális terméketlenséggel bíró nők szervezetéből antitesteket nyertek ki. Ezt követően izolálták a terméketlenségért felelős antitestek létrehozásában illetékes gént, és a géntechnika segítségével beépítették a közönséges kukoricába.
"Van egy üvegházunk tele kukoricával, amely spermiumok elleni antitesteket termel" - büszkélkedett Mitch Hein, az Epicyte elnöke. Az Epicyte éppen akkor kötött egy kutatási és licencegyezményt a Dow Chemical nevő géntechnológiai óriáscéggel,
amely hajdan a vietnámi háborúban alkalmazott Agent Orange lombtalanító szert gyártotta, és egyike a három génmanipulált vetőmagot termelő agrobusiness-óriásnak az Egyesült Államokban. Ennek a joint-venture-nek az a célja - ismertették -, hogy a gabonafélék génmanipulálásának a területén az Epicyte technológiai áttörését egyesítsék a Dow AgroScience erejével. Az Epicyte a Syngentával, a GMO-vetımagvak területének svájci óriásával is együttmőködésbe lépett. 2002 októberében a CBS-News hírül adta, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma is országszerte finanszírozott szántóföldi kísérleteket különbözı növényekkel, amelyekből a
gyógyszerészetben felhasználható anyagok nyerhetők, köztük az Epicyte sperma-ölőgabona-technológiáját is.
Az Epicyte úgy mutatta be spermaölő kukoricáját, mint egy hozzájárulást a világ "túlnépesedése" problémájának megoldásához. Feltételezhetı, mondták, hogy azt már 2006-tól vagy 2007-tıl a kereskedelemben is forgalmazni fogják.
A sajtóértekezlet után az Epicyte "frontáttörésérıl" többé nem esett szó. Magát a céget 2004 májusában átvette egy pitsborói (Észak-Karolina) biotechnikai magántársaság. Az Epicyte Pharmaceutical céget megvásárolta a Biolex. A tömegkommunikációban többet nem lehetett hallani a spermaölő kukorica kifejlesztéséről. A téma eltűnt a színről.
Jól értesült körökből azonban kiszivárgott, hogy a kutatás titkos alapokon tovább folyik, mivel a kukorica, amelynek a fogyasztása a férfiak spermáját terméketlenné teszi, robbanékony politikai jelentőséggel bírhat. A mexikói farmerek egyszer már fellázadtak a génmanipulált kukoricának Oaxacában, Mexikó kukoricatermelő kincseskamrájában történt tiltott forgalomba hozatala miatt. El lehet képzelni, milyen hatása lenne, ha
megvizsgálnák a kukoricát, a legtöbb mexikói fő táplálékát, és kiderülne, hogy az Epicyte fogamzásgátló antitestjeit tartalmazza. "Kér az úr egy fogamzásgátló kukoricacsövet, vagy esetleg egy gyilkostortillát?" Vagy még egy tál kukoricapelyhet?
A terminátor-öngyilkosvetőmagtól(4) a fogamzásgátló hatású génmanipulált kukoricáig jutás hamarosan világossá tette, hogy az Egyesült Államok nagyhatalmú elitkörei, elkötelezett neomalthusiánusok, miért választottákelsődleges stratégiai céljukként a génmanipulált növényeknek a világ élelmezési láncaiba való bevezetését. Ezt az
elitet nemcsak a Rockefeller és a Ford Foundation, valamint más, Amerika leggazdagabb családjainak magánvagyonával összefonódott alapítványok alkotják. Ide tartoznak még az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, a Nemzetbiztonsági Tanács, az USA Mezıgazdasági Minisztériuma, továbbá a Nemzetközi Pénzügyi Alap (International Monetary Fund), a Világbank (World Bank) és az Egyesült Államok hivatalainak - beleértve az Egészségügyi Világszervezetet (WHO - World Health Organization) és az Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezetet (FAO - Food and Agriculture Organization) - vezetı körei is.
A népesség csökkentése és a génmanipulált növények ugyanannak az átfogó stratégiának a részei: drasztikusan leredukálni a világ lakosságát. Némelyek, mindenekelőtt a katolikus egyházhoz és annak vonzásköréhez tartozó
emberek, valamint az Egyesült Államok és más országok kisebbségi szervezetei elég bátrak voltak ahhoz, hogy a folyamatot annak nevezzék, ami valójában: genocídiumnak, amelynek során tudatosan megtervezett eljárással, a "világot fenyegetı éhség problémája megoldásának" nevében, egész népcsoportokat módszeresen kiirtanak.
A génmanipulált vetőmagvak globális elterjesztésének az Egyesült Államok és Anglia kormányai részérıl történő támogatása valójában a Rockefeller Alapítvány 1930-as évek óta érvényes politikájának a folytatása. Akkoriban a nácik eugenikai kutatásait finanszírozták: a népességszám tömeges és olcsó csökkentése - fajtisztaság az eugenika révén.Winston Churchill, egy gonosz rasszista, 1925-ben helyeslően nyilatkozott a biológiai hadviselés lehetőségéről."Ragályok, melyeket módszeresen bevetnek, és célzottan emberekre és állatokra irányítanak [...], lisztharmat a növények elpusztítására. Lépfene (anthrax) a lovak és a marhák megölésére [...]" - írtaTed Turner, CNN-alapító és milliárdos, akinek az ENSZ-alapítványa a "népességszabályozás" céljaira egymilliárd dollárt adományozott, 1996-ban azt fejtegette, hogy a világ eszményi állapota az lenne, ha nem lakná 225 milliónál több ember. Ez a gondolkodásmódja a túlságosan gazdag, hatalommal bíró és paranoid embereknek. Sajnos ezek óriási befolyást gyakorolnak a normális világra.
A Sunshine Project (Napfény Tervezet), amely a biológiai fegyverek és a genetikai manipuláció leleplezésére irányuló kritikai szellemű kutatási terv, arról adott hírt, hogy "az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország kutatói olyan genetikailag manipulált biológiai hadi hatóanyagok fölött rendelkeznek, amelyek új
halálos válfajokat hoznak létre [...]. A génmanipulációt a klasszikus biofegyverek arzenáljának bővítésére lehet használni [...]." Az 1980-as években, amikor a Rockefeller Alapítvány a génmanipulált rizs létrehozására irányuló, a génmanipuláció kezdetét jelző nagy projektjét beindította, az amerikai Pentagon észrevétlenül a biotechnológia
katonai alkalmazásával kezdett foglalkozni.
2001-ben a Bush-adminisztráció a génmanipulált spermaölő kukorica és a génforra-dalom más fejleményeivel kapcsolatban jellemző módon megtagadta a biofegyverek kifejlesztése nemzetközi tilalmának az elfogadását.
Jogilag kötelező biofegyver-megegyezésről lett volna szó, de az Egyesült Államok vonakodása a nemzetközi megbeszéléseket zátonyra futtatta. 2004-ben a British Medical Association (a Brit Orvosok Szövetsége) egyik tanulmánya, miközben a "genetikai haditechnológia" területén tett haladásra hívta fel a figyelmet, arra a követ- keztetésre jutott, hogy a világot csak néhány év választja el "borzalmas biofegyverek létrehozásától, amelyek képesek lesznek csak azokat az embereket megölni, akik egy bizonyos etnikai csoporthoz tartoznak"."Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy józan esze birtokában ezeket senki soha nem használná fel", jegyezte meg Steven Block professzor, a Stanford Egyetem biofizikusa, egy férfi, akinek többéves tapasztalata van a Pentagon és a kormány titkos biológiai kutatásairól. "De" - tette hozzá - "nem mindenki bír józan ésszel [...]." Egy olyan világban, amelyben élelmiszer-biztonságunk révén az élet és halál fölötti ellenőrzést négy magántársaság tartja a kezében, békében élni lehetetlen.(5)
Megjelent: Zeit-Frage, 42/2005 (2005. október 31.) 
 
Fordította: Tóth Károly Antal
A fordító megjegyzései:
(1) Ez a szervezet európai munkacsoportnak mondja magát. A német név jelentése szó szerint "Bátorság az erkölcshöz". Más nyelveken az elnevezés bizonyos határok között változik. Angolul például "Courage to Take Moral Stance" (Bátorság az Erkölcsi Állás-foglaláshoz), franciául "Oui a l'Ethique" (Igent az Erkölcsre).
(2) A hivatalos magyar szöveget nyelvhelyességi szempontok és a tartalom iránti hőség igénye miatt (az angol eredetivel is összevetve) néhány helyen megváltoztattam.
(3) A Don'n cry for me Argentina (Ne sírj értem Argentína) egy híres dalnak a címe, amelyet Madonna mint főszereplő énekelt az Evita című, Eva Perónról, a XX. századi argentin politika nagyasszonyáról 1996-ban készített filmben.
(4) A terminátorgén megöli annak a génkezelt növénynek a magvait, amelyikbe beépítették. Ezért a vetőmagot minden évben újra az előállító cégtől kell meg-vásárolni.
(5) Köszönöm Bruckner Zoltán segítségét, aki kitűnő német nyelvtudásával hozzájárult egyes szövegrészek pontosításához.
 
 
 
MAGYARORSZÁGOT IS BESZENNYEZIK A GMO MULTIK !!!!!!!
 
 
 
 
gmkukikicsike.jpg
 
 
Egyéb aljasságok:
 Egy e-mail-ből...
"Tényleg rettenetes, hogy mivel etetnek bennünket.
MAGYAR WEBOLDALON ( TEREBES FŰSZERKÖNYV )  MÁR RÉGÓTA SZEREPEL A NÁTRIUM GLUTAMÁT KÁROS HATÁSAINAK LEÍRÁSA, ELŐFORDULÁSI HELYE, ALKALMAZÁSA, KÁROSÍTÓ HATÁSA.
EZEN A LINKEN OLVASD EL, MERT TÉNYLEG DÖBBENETES, ÉS EGYÁLTALÁN NEM TITKOLJÁK EL MÉG MAGYARORSZÁGON SEM!
LINK:



 Dr. Horváth István MD
Glutamát a születéstől a halálig
Ha elolvassa cikkünket megtudja, mik azok a glutamát receptorok.
Arra is választ kap, miért rakják tele a gyártók nátriumglutamáttal az élelmiszereket.

Ismeri az E621-et?
 Ha nem tudja mi ez, olvasson tovább.

Hogy ki a felelős ezért a ételmérgezésért? Kiderült, hogy agydaganatot es rákot okoz.
Az amerikai kormány nem akarta beismerni, hogy hibát követtek el, mert az ugye az rosszul nézett volna ki számukra. Inkább hazudoztak és visszatartották a kutatások eredményeit, melyek bizonyították, hogy hosszútávon életveszélyes a fogyasztása.

A legnagyobb multik valamint a média is kezében tartja a kormányokat. Újságokban, rádióban tv-ben nem lehet az igazságra találni, mert a főszerkesztő kihúzza a cikkeket. Rengeteg fitness újság van a piacon, ha a mélyére nézünk kiderül, a Monsanto cég áll a hátterükben. Ez a cég akarta elérni, hogy Magyarországon is kötelező legyen az általa kifejlesztett génkezelt kukorica termelése. Ez a cég akarja a világ összes ételét ellenőrizni. Nemrég Indiában néhány földműves öngyilkos lett a Monsanto miatt.
Szóval akkor ez is azt jelenti, hogy már a fitness újságokban leirtaknak sem lehet hinni!?

Nagyon jól tudják ezek a nagy cégek, hogyan kell, és lehet az embereket manipulálni.
Tudják, hogy csak azt hisszük el, amit olvasunk a magazinokban vagy a tv-ben látunk.
Egyetlen kormány sem húz hasznot abból, ha a nép fizikálisan és mentálisan egészséges.
Ilyen néptől rettegne a kormány.
Manipuláció, vastagon.

Dr Russel Blaylock, aki a nátriumglutamát keresztapja írta az "Exitotoxins" című könyvet, melyben pld. a NutraSweet és aszpartám édesítőszerekről is beszélt.

Rájöttek, hogy az agy külső részén is glutamát receptor sejtek vannak, csakúgy, mint minden belső szervben és szövetben. Az egész emésztőrendszer a nyelőcsőtől a vastagbélig ilyen glutamát receptorokat tartalmaz.

A szív elektromos irányító rendszere is számos glutamát receptorral rendelkezik. A spermiumot, csontokat, mellékveséket, tüdőt, petefészket és a kálcium lerakódását is a glutamát receptorok ellenőrzik.

Tehát mikor nátriumglutamátot eszik (E621), akkor a vérében a nátriumglutamát szint megemelkedhet akár 20-szoros értékre is. Ezért rohannak sokan wc-re étkezés után, izgalmi állapotba kerülnek a nyelőcső és bél receptorai.

Előfordulhat, hogy irrátibilis bélszindrómát vált ki, vagy ha ez már kialakult, akkor sokkal rosszabb lehet a helyzet. Reflux esetén is romolhat az állapota. Sokszor ez is okozza a szívinfarktust, mert megzavarja a szív áramellátását a túlzott glutamát fogyasztása.

A vizsgálatok minden ilyen esetben alacsony magnézium mennyiséget állapítottak meg.
A szervezet alacsony magnézium szintje esetén a glutamát receptor hiperérzékennyé válik.

Az emberek, főleg az atléták, elég könnyen szívinfarktust kaphatnak a glutamát receptorok miatt, ha nem szednek extra magnézium kiegészítőket.
Ha glutamát tartalmú ételeket vagy italokat fogyasztanak, vagy diétás kólát isznak edzés előtt, akkor túlizgatják a glutamát receptorokat, és miatt rendkívül megnő a veszély, hogy azonnal szívinfarktust kapjon az illető.

Szokott Ön cukormentes Red Bull-t adni gyermekének vagy iszik-e ilyet edzés előtt?

Persze a halotti bizonyítványon nem azt tüntetik fel, hogy "a halál oka: nátriumglutamát".
Többek között azért sem, mert az orvosoknak fogalma sincs a nátriumglutamát kutatások eredményeiről. Felhúzott szemöldökkel néznek egymásra és a halál okát ráfogják valamire, jobb híján: szívinfarktus.

Még a kardiológusok sem tudják, hogy a szív elektromos irányító rendszerében, de magában a szívizomban is glutamát receptorok vannak, Emberek millióinak szívritmuszavara (Arrhythmia) van, amely életveszélyes, de egyetlen orvos sem hívja fel a betegek figyelmét, hogy óvakodjanak a nátriumglutamáttól és aszpartámtól, pedig ezek okozzák a szívinfarktus legnagyobb veszélyét .

A bébiételekkel ugyanez a helyzet.
Azt hazudják, hogy kivették a bébiételekből a nátriumglutamátot. De ez nem igaz.

Kivették a színtiszta nátriumglutamátot, és átnevezték "hidrolizált fehérje" és "kazeinát" valamint egy tucat más névre. Az összes bébiétel címkéjén látható, tele vannak nátriumglutamáttal. Szegényanyukák, tudtuk nélkül károsítják gyermekük idegrendszerét. Pedig az első 18 hónap a legfontosabb időszak a bébi életében, hogy ne adjunk neki semmilyen toxikus ételt.

Csodálkoznak, hogy gyermekük túlsúlyos vagy kövér? Állatkísérletekben megfigyelték, hogy az ételekhez adott nátriumglutamát azonnal elkezdte hizlalni az állatokat.

Ha kivonnák a forgalomból, a gyártók százmillárdokat veszítenének. Gondoljon csak arra, hogy mennyi pénzt keresnek ezzel. És azzal, hogy a nátriumglutamát által okozott tüneteket, betegségeket kezelik.

A kormánynak ez igy nagyon jó, ők kontrollálják az élelmiszer törvényeket, melyekben a szénhidrát, zabpehely, cukor és hasonló termékek ajánlott bevitelét kezelik.
Ne izgassa fel magát, Magyarországon is van élelmiszer ajánlás és törvény!

Észrevette, hogy inkább különböző szénhidrátokat és a fehér kenyeret tartja előnyben a tápanyagdús teljes kiőrlésű kenyér helyett? Vagy állandóan sült krumplit kivám köretnek? Ismerős, ugye?

A nátriumglutamáttal felszedett súlyt elég nehéz edzéssel leadni, de még annál is nehezebb leszokni azokról az ételekről, melyek tele vannak az étvágyát irányító glutamáttal.
Ezek a metabolizmust is kibillentik az egyensúlyából.

Ezért is nő a hátsó felük, és egyre nagyobb lesz.

Az elhízáson kívül metabolikus szindromát is okoz, így leptin érzékenység alakul ki. Ez az a hormon, amely a bevitt/leadott energiát, azaz a metabolizmust is szabályozza.
Dr. Blaylock azt is bebizonyította, hogy nagyon kevés nátriumglutamát elég a leptin érzéketlenség kialakulásához.

A nátrumglutamát egyik legveszélyesebb formája a szójakivonat. A
 szójabab természetes módon nagymennyiségű glutamátot tartalmaz. Jóval többet, mint bármelyik növény, zöldség. A szójahidrolizálása során a szója fehérje elválik a glutamáttól.
A glutamát szintje ezért jóval magasabb a vegetáriánus ételekben. A vegetáriánusok úgy eszik az ilyen ételeket, mintha ezek lennének a legegészségesebbek a világon.

Ne feledjük, a nátriumglutamát a legizgatóbb "méreg". Minél több van belőle az ételben, annál finomabbnak tűnik, és annál többet akar enni belőle.

25 éven keresztül CT-vel vizsgálták egy olyan csoportot, azok közül, akik a legtöbb szójás ételeket fogyasztották. A tanulmány eredménye az volt, hogy a legtöbb szóját fogyasztóknál fordult elő a legmagasabb arányú elmebaj (dementia), illetve agysorvadás.

Ezeknek az embereknek mangán szintjük is jóval magasabb, amely az agy ugyanazon részére mérgező, ahol az ismereteink szerint a Parkinson-kór keletkezik. A legtöbb vegetariánus megeszi a különböző méregkeverékeket a szójaételekben, és azt hiszi, hogy egészséges és tápláló. Holott hihetetlen módon pusztítják idegrendszerüket, csakúgy, mint más belső szervüket is.

Ez nem azt jelenti, hogy aki nem vegetárianus, az nem mérgezi magát. Csak lehet, hogy nem eszik annyi szóját. A magyar ember legtöbbször vegetával és piros arannyal főz, melyek bővelkednek ebben az "idegméregben".

Dr Blaylock már annyi kutatást végzett a nátriumglutamáttal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány nem tud, nem mer ellene tenni. A kutatás eredményeit még a kormányok és az FDA (Élelmiszer Hivatal) korrupt kutató orvosai sem tudják megcáfolni.

Hagyják, hogy dolgozzon magában, de nem engedik a média közelébe, hogy nyilatkozzon a nátriumglutamátról vagy a NutraSweet és társairól.

Igazából a legjobban attól fél a kormány, ha elvesztené a csatát Dr. Blaylock ellen, az rossz eredményhez vezetne. Hogyan magyaráznák meg a népnek, hogy miért hazudtak, és miért kellett meghalnia emberek millióinak a nátriumglutamát fogyasztása miatt.

Dr Blaylock egyetlen lehetősége az emberek tudomására hozni, hogy milyen eldugott veszély leselkedik rájuk az ételekben, az általa írt könyvek, videók, és nyilatkozatok, sokszor a "föld alatt". Magazinok, újságok, tv csatornák feketelistán tartják, ott nem engedik szerepelni, nyilatkozni.

Emberek tízmilliói fogyasztanak nátriumglutamátot, édesítőszereket, és senki nem mondja, hogy ezektől a szerektől mindenféle neurológia problémánk lesz, beleértve a halált is, mint mellékhatást.

Dr Blaylock beszámol arról is, több ezer betegét szabadította meg a gyógyszerek szedésétől azzal, hogy megtiltotta nekik a nátriumglutamátot tartalmazó ételek fogyasztását, és magnézium kiegészítőket adott.

Pedig ezek a betegek mind különböző neurológiai betegségtől szenvedtek, különböző epilepsziás jellegű rohamokkal. Arról nem beszélve, hogy a nagy mennyiségű gyógyszerek szedése ellenére is rohamuk volt.

A legtöbb ideggyógyásznak, és azon orvosoknak, akik rohambetegségeket kezelnek fogalmuk sincs a nátriumglutamát káros élettani hatásáról. Persze hogy nincs fogalmuk. De ha lenne, akkor is minden este azon meditálnának, hogy a nátriumglutamát fogalma kimenjen a fejükből, hiszen a gyógyítás nem üzlet.

Minden idegtudománnyal foglalkozó újság glutamát receptorokról beszél. Ma nagyon felkapott dolog. Ellenben arról senki nem beszél és ír, hogy mit keres a glutamát az ételben koncentrált formában, és miért?
Csak arról beszélnek, hogy a glutamát egyfajta izgató méreg. De arról már nem, hogy a gyermekeknél is egyre több szívinfarktust okoz, és nem tudjuk mitől történhetett, hiszen tegnap még semmi baja nem volt a gyermeknek, ma meg megállt a szíve. Esetleg ma éppen megvakult az egyik családtagunk és hasonló helyzet állt elő.

Ha megkérdezi az élelmiszergyártó cégeket, hogy az "élesztő-kivonat" (nátriumglutamát) mit keres a csomagoláson levő összetevők listáján, büszkén mondják, hogy a glutamát természetes formában fordul elő a természetben. A paradicsom és tengeri hínár is tartalmazza.
Úgy gondolják, jogosan írják hatalmas betűkkel a csomagolásra, hogy "100%-ban természetes". Ez a HAZUGSÁG!

A természetben teljesen más kötésben vannak jelen ezek a glutamátok. Különböző aminosav csoportokban vannak jelen, nem pedig elizolált-szabad-aminosavként.

Ha tényleg természetes formájában fogyasztja a glutamátot, mint komplex fehérjét, azt a gyomor képes rendesen megemészteni. Az emésztőrendszerben szinte nincs szabadkötésű aminosav a paradicsomból, és a tengeri hinárból, vagy bármilyen más természetes ételből.

Szabad kötésű aminosav nem létezik a gyomorban, hiszen ha természetes az étel, akkor az kombinált aminosavként szívódik fel, amit a máj lebont, így nagyon kicsi koncentrátumban fordul elő. Ezért a szervezetnek nem okoz gondot.

Ha a gyártók hidrolizálják, vagy élesztő kivonatként adják az ételhez, akkor az már nem természetes, és a címkézés is megtévesztő. Miután az aminosavból szabadkötésű aminosavat állítanak elő, ez a szervezet számára már méreg.

Ha az emésztőrendszeren keresztül az a glutamic sav a szervezetbe kerül, akkor a vér glutamic-sav szintje 20-szorosára emelkedik, de gyakori a 40-szeres koncentráció is. Az úgynevezett "blood brain barrier" nem képes ilyen mennyiségű glutamic-savat lebontani, mivel ez nem természetes neki. Tehát az állítás az étel csomagolásán, hogy " természetes", egy nagy hazugság.

Aki nátriumglutamáttal telepakolt ételt eszik, annak néhány fűszernövény, melyek blokkolják a glutamic savat, csillapítják a glutamát toxikus hatásait: a kurkuma, silimarin, vagy gingko biloba.

De a legjobb javaslat az, hogy 
messziről kerülje a csomagolt ételeket. Egyetlen csomagolt ételről sem lehet biztosan állítani, hogy ne lenne tele glutamáttal. Az összetevők listáján kiderül, hogy a glutamát nem is egyszer, hanem 2-3 vagy többször is szerepel.

Az összetevő listát úgy kell értelmezni, hogy a legelső helyen levőből van a legtöbb, a második helyen levőből a második legtöbb, és így tovább.

Néhány eldugott glutamát név, melyet érdemes figyelni: minden ami "hidrolizált", élesztőkivonatok, monosodium glutamate, monopotassium glutamate, glutamate, glutamic-sav, zöldség-fehérje kivonat, zselatin, minden ami "autolizalt" (autolyzed), sodium caseinate, búza-kivonat, mesterséges izesités, természetes izesítés, aroma-azonos ízesítés, kalcium caseinate, texturált-fehérje, tejsavó-izolátumok, ízfokozók.
Valószinüleg fut még más néven is.

Ha az összetevők listája "fűszerek" megnevezést tartalmaz, akkor a legtöbb esetben az is tartalmaz glutamátot.

A törvény szerint, ha az ételhez már előre összekevert állapotban adnak hozzá valamit, akkor nem kell feltüntetni az összetevők listáján a glutamátot. Csak azt kell ráírni, hogy paprika-bors keverék, de közben tele van glutamáttal is. Ellenben a címkére csak annyi kerül: "fűszerek".

Ha az összetevő listáján több glutamátnak megfelelő nevet lát, az annyit jelent, hogy az étel nagy mennyiségben tartalmaz glutamátot.

Elgondolkodott már azon, hogy miért nem tudja letenni a chips-es zacskót, ha egyszer nekiállt az evésnek? Nézze meg az összetevők listáját, a hidrogénezett olajokon kívül tele van glutamáttal. Az izgató toxinok túlizgatják az érzékelőbimbókat a nyelvén, és további habzsolásra késztetik.
A toxikus hatás nem fejeződik be a nyelvnél, tovább izgatja az emésztőrendszer glutamát receptorait, aztán a glutamát bekerül a véráramlatba, onnan az agyába, és az agyban az agysejtjei a szó szoros értelmében szétdurrannak. mivel a glutamát túlizgatja őket.

Vigyázzon, ne ez legyen a legnagyobb izgalma!

Aztán a lelkiismeretének könnyítése miatt a chips-et leöblíti diétás kólával, és a kólában levő aszpartám rátesz még 1-2 lapáttal. Kész a recept egy jó kis szívinfarktusra vagy agydaganatra, de lehet, hogy csak megvakul tőle. Bármelyik is az eredmény, mind csupa izgalom.

Egyetlen kérdés maradt: miért teszik a nátriumglutamátot az ételbe?
Azért, mert a feldolgozott ételeknek egyébként hányingert keltő íze lenne, és nem enné meg senki. Továbbá késztet az evésre, hízlal, betegséget okoz. Vagyis üzletet hoz a házhoz.

Állatkísérletet is végeztek az aszpartámmal.

108 patkányt etettek 2 év 8 hónapig az édesítőszerrel. Egy dobozos kólában található aszpartám 2/3 részét etették velük. Az eredmény: TUMOR.  "


Gyógyszer-botrány. Nobel-díj helyett meghurcoltatás...

Egy e-mail -ből:
 
 Megint hozzuk a "formánkat"...
 "
Magyar gyógyszer-BOTRÁNY 
Mi történt volna a világgal, ha a csendőrség annak idején
Dr. Semmelweis Ignácnál, az anyák megmentőjénél, vagy Dr. Szent-Györgyi Albert orvosprofesszornál, a C vitamin feltalálójánál egy feljelentés nyomán házkutatást tart és kuruzslónak minősíti őket!
2011-ben Magyarországon ez történik! Az okokért lehetne egy külön fórumot nyitni!
"Dr. Horváth István orvosbiológus prof. úr 40 év kutató munkája
eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az orosz
kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni
oltóanyagot. Erről a 2000-es év elején már a Duna TV is beszámolt:
http://www.magyarhon.eu/mozi/ertekeink/horvath/
Ha engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobel-díjas találmány
lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást
megvalósítani. Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely 100%-ig hozta az elvárt eredményeket nála! 
Majd ezt követően orvosok sokasága oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott !
Az előző években többször biztatták őt különböző pályázatok útján a
megvalósítás reményével, de asztal fiókban maradt az ügy.
100 millió Ft kellene  a hivatalos akkreditáláshoz, amit egy 74 éves
nyugdíjas  sosem képes összeszedni. Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához. 
A múlt rendszerben megkérdezték tőle a minisztériumban, hogy miért jó az a hazánknak, ha annyi öregembernek megmenti az életét !!!
Felháborító, hogy ilyen emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetőségében.
Annak idején 10 millió dollárt ajánlottak a nyugati gyógyszercégek a
találmányért. A közelmúltban 100 millió dolláros ajánlattal keresték
meg, amit azzal utasított el, hogy ,,én egy Magyar ember vagyok,
szinte mindent eladtak ebből az országból, de ez a csoda Magyarországé, és nem eladó!"!
Nos,  ezt követően ebben az évben Horváth Professzor Úr ismét a
minisztériumban járt, és ígéretet kapott Szócska miniszter úrtól a
segítséghez. Ezt követő napokban a rendőrség megszállta az idős ember lakását,  és a Nobel-díjra esedékes világtalálmány  kutató
professzorától, kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot, és
a komputereit, melyeken a találmányainak leírásai vannak. Még aludni
sem engedték az öreg tudóst lakásában.
A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne
Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert , akik évente eltávoznak infarktus miatt, és meggyógyítani több százezer embert itthon és milliókat külföldön,   
akik az érelmeszesedés következményei miatt szenvednek illetve meghalnak. 
Amennyiben az ő eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára, és ezt minden évben. 
Gondolják csak el,  mit jelent ez a magyar nemzet számára! Úgy tűnik, komoly érdekeket sért a magyarság, az emberiség ilyen fokú megsegítése. 
Meddig lehet még az ilyesmiket elviselni?"
Utolsó hír, hogy a Professzor Úr ugyan el nem adta a találmányát, de
napokon belül egy külföldi országban akkreditálják a találmányát, mint
gyógyszert, és akkor indulhatnak a turista buszok, vagy repülőgépek, és lehet csatlakozni azok táborához (gondolom én!), akik már
megszabadultak e csodálatos gyógyszer által a  világ legalattomosabb  betegségétől!

Fontos tudni:
- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést
- ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90% -ban az agyi érelmeszesedés okoz
- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
- újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy által termelt inzulin
nevű hormon termelődését
- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést
- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig
kellene szedni a szív-és vérnyomás csökkentőt, valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes gyógyszert (orvosilag igazolt eset!)!
De lehetne folytatni a sort több oldalon keresztül a hozzáértőknek!
Csakhogy van egy gyógyszer lobbi.... és bizony a patikák polcainak
egy részét ez a szer felszabadítaná!
Na meg az egészségügyben a várólista nem ezért lett kialakítva annak  idején, hogy a nemzet tovább éljen!
De ha kiszámítjuk,  mennyi hasznot lenne képes hajtani ez a gyógyszer ennek az országnak, akkor vissza lehetne hozni nyugodtan 60 évre a nyugdíjakat és a mi nyugdíjasaink mehetnének évente Németországba és Svájcba kirándulni egy élet munkájának jutalmául!
Jó lenne, ha a közgazdászaink a saját fizetésükön túl képesek lennének számolni, mert ez a szer nem az ,,itt a piros-hol a piros"! Hanem kihúzhatná az országot pár év alatt a teljes adósságából!
Publikációk az érelmeszesedést gyógyító  ANTIGÉN találmányról:
ECHO Tv Kutatási műsora
Ahol nyíltan leleplezik, miért nem engedélyezik gyógyszerként
bevezetni, miután már főorvosok is oltják vele magukat!!!

A bizonytalan konkurencia reakciója! Magyar mondás: " aki tudja
csinálja, aki nem, az tanítja"!
Vagy netán azért a tiltakozás, mert féltik a paraszolvenciájukat?
 http://egeszseg.origo.hu/cikk/0624/350212/vitak_a_magyar_1.htm
Küldd el mindenkinek, hátha egyszer egy kormány tag is elolvassa ezt az  üzenetet
 

Dr Horváth  István elérhetősége: 30/994-6279


Pálffy Tibor
Pálffy és Sedró Kft.
Székhely: 2721. Pilis, Akácfa u. 30.
Levélcím: 1125. Budapest, Galgóczy köz 9. sz.
Telefon: +36 1 39 52 923
Mobil:     
+36 20 95 70 422

Website 1:     
http://palffysedro.ingatlan.com/ 
Website 2:     
www.palffyessedro-ingatlan.com
Website 3:
     www.palffyessedro.ingatlan.com 
Website 4:
     http://iroda.ingatlanmax.hu/palffyessedro
E-mail 1     palffy@hu.inter.net  
E-mail 2:
    palffyessedro@ingatlan.com 
E-mail 3:
    info@palffyessedro-ingatlan.com 
Skype:       
palffy.tibor2

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése